Ajax-loader

Frank Tibor könyvei a rukkolán


Frank Tibor - Egy ​emigráns alakváltásai
"Zerffi ​Gusztáv pályaképe nem pusztán esettanulmány: a monográfia célja sokkal inkább azoknak a közegeknek a vizsgálata, amelyekben - mint reformkori magyar újságírás, 1848-49 közélete, az ellenforradalmi korszak osztrák kémszervezete és a viktoriánus brit tudományosság - Zerffi aktív szerepet játszott. Pályáját, éppen szélsőségeiben, a forradalmak utáni világ paradox módon hű tükrének látom. Zerffi egyszemélyben próbálta kiaknázni csaknem mindazokat a lehetőségeket, melyeket értelmisége számára e kor felkínált. Zavarbaejtő sokarcúsága már-már irodalmi alkotások "rossz" alakjait, az antihősöket idézi: életútja mintha több jellegzetes sorsból szövődnék össze. Ezért és ennyiben tekintem a gyökértelen, mindenfajta nemzeti, politikai, világnézeti és morális kötelékektől mentes, "világpolgár" típusának. 1849 utáni útjának feltárása 19. századi emigránsvilág társadalomlélektanának megismeréséhez is közelebb vihet. S egy módszeres köpönyegforgató életpályájának elemzése talán az autokrácia működésének megértésében is segíthet."

Frank Tibor - Values ​in American society
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Frank Tibor - Konferenciák ​és más rendezvények szervezése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Frank Tibor - Britannia ​vonzásában
Az ​angolszász országokban folytatott magyar propaganda legfontosabb alakja 1851 után Kossuth Lajos lett. Angliába érkezése után, majd valamivel később az Egyesült Államokban a kor egyik legbefolyásosabb szónokává vált. Magyarországot a modern Európa politikai térképére Kossuth Lajos tette fel. A két világháború között gróf Bethlen István állt a nem hivatalos angolbarát külpolitikai vonal élén. Az ő tevékenysége és tekintélye tartotta életben azt az anglofil irányt, amely az egyoldalú német orientációt volt hivatva ellensúlyozni egy mind valószínűbbnek látszó német vereség utáni időkre gondolva. "Angliának" újra sok barátja van Magyarországon, s főként azok, akik ebben az országban ma is a demokratikus intézmények, a parlamentáris rend, a felelős kormányzás, a jobbára befogadó migrációs kultúra, a társadalmi békére való hajlandóság és a nyilvános vita egyik mintaképét látják. A Nagy-Britannia-kép, akárcsak Amerika-képünk, önreflexív, igen gyakran az önbírálat és a szellemi és anyagi hiányérzetek kifejezése. A brit világ és nyelve máig ablak a világra, üzenetet közvetít a szabadság és az emberek közötti megértés, szolidaritás és az értelmes konfliktuskezelés birodalmából.

Frank Tibor - Amerika ​világai
Az ​egykor fehér, angolszász, protestáns (WASP) európai bevándorlók által felépített amerikai nemzet a minden irányból érkező hatalmas, mind inkább színesedő bevándorló tömegek hatására a 19. század közepe-vége óta folyamatos demográfiai változásokon megy át. Kipusztították az indián őslakosságot, ugyanakkor jelentősen megnövekedett a valaha behurcolt fekete bőrűek számaránya. A nem WASP tömegek sokféle értékrendet, vallást, etnikai kötődést hoztak magukkal, és ez alapjaiban változtatta meg az ország eredeti társadalmi és - ha volt - gondolkodási homogeneitását. Amerika ma már nagyon nem csak egykor volt angol gyarmatok örököse, hanem multikulturális, kisebbségeiben is öntudatra ébredő, egyre inkább többnyelvű és sokkultúrájú ország, amelynek értékvilága immár kevésbé az összekapcsolódás, mint inkább a széttartás irányába mutat. A bevándorlás fő iránya Latin Amerikából mutat Észak felé, de nagy tömegek érkeznek Délkelet-Ázsiából is. Az Egyesült Államok történelmével, kultúrájával kapcsolatos, több évtizedes kutatásaim alapján egységes keretben teszem áttekinthetővé amerikanisztikai tanulmányaimat, döntően saját levéltári munkám és saját tapasztalataim alapján kibontakozó Amerika-képemet. A válogatás kijelöli azokat a hangsúlyokat, melyeket az Egyesült Államok társadalom- és politikatörténetének legutóbbi másfélszáz évében kiemelkedően fontosnak tartok, ezek közül is a bevándorlás, a bevándorláskorlátozás, az amerikai "fajok" kérdéseit, és kiemelten tárgyalom a magyar-amerikai kapcsolatok történetét, az Egyesült Államok szerepét a második világháborúban, az "amerikai évszázad" jóslatát és az amerikai angol nyelv szerepét a nagyvilágban. Számos, eredetileg történeti kérdésnek tűnő témáról fokról fokra világossá vált, hogy máig - vagy ma újra - nagyon fontos problémái az Egyesült Államoknak. Így olvasva, a kötetnek van bizonyos, már-már napi aktualitása is.

Frank Tibor - Gyáni Gábor - Hunyady György - Marosi Ernő - Nyíri Kristóf - Ormos Mária - Romsics Ignác - Ervin Staub - Szegedy-Maszák Mihály - Zsoldos Attila - Történelem ​és emlékezet
Az ​MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2014. májusában tudományos ülést tartott „Történelmi emlékezet és a történettudomány” címmel, amelyen kilenc akadémikus és egy külföldi szaktekintély vállalt tartott előadást. Jóllehet az ülés kimondottan nem kapcsolódott a Szabadság téri – akkor még csak tervezett – emlékműhöz, az előadások nagyobbik része vagy kifejezetten foglalkozott vele vagy utalt rá. Minthogy ilyen súlyú és rangú megnyilvánulások a szobor kapcsolatban sem addig, sem azóta nem voltak, a konferencia szokatlanul nagy médiaérdeklődést váltott ki. A rendezvény előkészületeit is már élénk közfigyelem kísérte, az érintett tudományos közösségek, érdeklődő laikusok, civil szervezetek, sőt még külképviseletek is kifejezték iránta való érdeklődésüket. Az ülésen résztvevők megtöltötték a felolvasótermet, sőt a szomszédos helyiségeket is. Soraikban voltak az utóbbi évtizedek magyar történetének aktív szereplői és történeti családok leszármazottai is. Mindez külső jele annak, hogy 2014-ben milyen aktuálisak a történettudomány és a társtudományok művelőit elméleti szinten is hosszabb távon foglalkoztató kérdések, amelyek a múltnak a köztudatban élő képével, az ezt formáló erőkkel, köztük a tárgyszerű tudásra módszeresen törekvő tudomány feladataival kapcsolatosak. Az előadások a magyar középkorra vonatkozó példát is felöleltek, de többnyire fókuszáltak a XX. század derekára, a Holokausztra és a vele kapcsolatos állami és társadalmi felelősségre, ám széles szakmai spektrumuk kiterjedt a történeti gondolkodás pszichológiai buktatóira, a képszerűség szerepére a történelmi kommunikációban, valamint az emlékőrző és - generáló emlékművek stílusváltozásaira és esztétikai értékeire is.

Frank Tibor - From ​Habsburg agent to Victorian scholar
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Frank Tibor - Kettős ​kivándorlás
A ​kötet levéltári kutatások alapján a zsidó-magyar szakemberek Németországon keresztül az Egyesült Államokba 1919-1945 között történt emigrációját mutatja be.

Frank Tibor - Magyarics Tamás - Handouts ​for U.S. History
A ​Handouts for U.S. History újszerű tematikus megközelítésben tárgyalja az Egyesült Államok történetét napjainkig, angol nyelven. A kötetben az észak-amerikai földrész azon korszakának ismertetésére is sor kerül, amely megelőzte az európai gyarmatosítást, s több fejezet foglalkozik az amerikai gyarmatok helyzetével a brit birodalmon belül is. A tematikusan csoportosított fejezeteken kívül általános bibliográfia, térképek, a függelékben számos kulcsfontosságú dokumentum, mint például az amerikai alkotmány hiteles szövege, valamint a keresztreferenciákkal ellátott név- és tárgymutató segít a tanulmányok során.

Frank Tibor - Magyarics Tamás - Handouts ​for British History
Hungarian ​students of British history have had to face a host of difficulties ever since Wordl War II: essential handbooks have been missing from the shelves of even the biggest libraries, basic literature has been hardly available, and sources imbossimble to find.

Kollekciók