Ajax-loader

Gervai András könyvei a rukkolán


Gervai András - A ​tanúk
Almási ​Tamás, Bacsó Péter, Ember Judit, Gaál István. Gazdag Gyula, Gyarmathy Lívia, Herskó János. Jancsó Miklós, Kovács András, Makk Károly, Mészáros Márta és Kertész Ákos gyökereikről, gyermek- és ifjúkoruk meghatározó szellemi hatásairól, eseményeiről, eszmei vonzalmaikról, kötődéseikről, csalódásaikról vallanak. Arról, hogy művészként s magánemberként hogyan élték meg a Rákosi-, majd a Kádár-rendszert, hittek-e a szocializmus eszméjében, a létező szocializmus megreformálhatóságában, hogy pályájukba hogyan szólt bele a politika, filmjeik elkészítése, bemutatása érdekében milyen stratégiát alkalmaztak, milyen küzdelmet vívtak a filmgyár, a minisztérium és a Párt különböző rendű és rangú képviselőivel, milyen trükkökre, megalkuvásokra kényszerültek. A filmrendezők, az író és az egykori filmfőigazgatók - dr. Papp Sándor. Szabó B. István. Kőhalmi Ferenc - arról beszélnek, milyen mechanizmusok segítségével érvényesült közvetlenül vagy közvetve a cenzúra, milyen politikai, kultúrpolitikai, társadalmi erők, hatások, megfontolások, döntések formálták-deformálták a filmszakma helyzetét, lehetőségeit, a filmek létrejöttét. tartalmát, a filmesek belső cenzúráját. Az interjúkat a szerző levéltári kutatásai során talált dokumentumok, pártfunkcionáriusok és minisztériumi vezetők levelei, utasításai, állásfoglalásai, feljegyzései, határozatok és filmátvételi jegyzőkönyvek egészítik ki. Az interjúkból és a dokumentumokból megismerhetjük azt a társadalmi, politikai, szakmai közeget, erőteret, azt a gyakran változó politikai klímát, amelyben a filmesek éltek, dolgoztak. Nemcsak a filmszakma működéséről, hátteréről, társadalmi meghatározottságairól, a filmesek és a hatalom viszonyáról, a magyar film elmúlt fél évszázadának történetéről alkothatunk magunknak képet. de a manipuláció természetrajzáról is. Forrás: http://www.libri.hu/konyv/a-tanuk.html Forrás: http://www.libri.hu/konyv/a-tanuk.html

Gervai András - Tarr Béla: Szabagyalog
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gervai András - Állami ​álomgyár
Gervai ​András az 1947 és 2000 közötti időszakot helyezi nagyító alá: különböző folyamatokat, alkotói pályákat, filmeket vizsgál dramaturgiai, társadalomtörténeti, szociológiai és szociálpszichológiai szempontból. Tanulmányaiban a filmesek és a hatalom közötti konfliktusokat, a filmkészítés társadalmi, politikai meghatározottságait elemzi, és azt, hogy az ideológia hogyan tükröződött a filmek tartalmában, üzenetében. Olvashatunk a Rákosi- és Kádár rendszer film-, és cenzúratörténetéről, a filmátvételi politikáról, Bessenyei Ferenc, Kállai Ferenc, Sinkovits Imre filmes pályafutásáról, és arról, hogy a magyar játékfilmek mit mutattak meg a magyar zsidóság életéből. A szerző foglalkozik a rendszerváltás utáni magyar film helyzetével is: a filmfinanszírozás és a filmtámogatás problémáival. Szociográfiája több mint egy évtizeden keresztül követi nyomon a filmgyárak (a Mafilm és pasaréti, illetve Könyves Kálmán körúti stúdiói) leépülésének folyamatát, fontos állomásait.

Gervai András - Bayreuthtól ​Bagdadig
A ​szerzőt az a szándék vezette, hogy megossza olvasmányélményeit, hogy egyfajta olvasókönyvet állítson össze a történelem iránt érdeklődő laikus olvasónak. Könyve idő- és térbeli fesztávolsága az 1920-as évektől a kétezres évek elejéig, a Wagner rajongók Mekkájától, Bayreuthtól, a háború pusztította Bagdadig terjed. Írásait öt nagy tematikus egységbe rendezte, úgy, hogy a fejezeteken belül az írások egymásra, egymásba épülnek, s reflektálnak is egymásra. Gervai Andrást leginkább egyén és hatalom viszonya, a kisember szenvedéstörténete, cselekvési lehetőségei izgatják, ezért nem a nagy történelmi folyamatokat akarta nyomon követni és megérteni, hanem alulról, közelről akarta láttatni a diktatúrák hétköznapjait, a gyilkos ideológiák hatását, következményeit, az elkövetők, cinkosok, áldozatok történetét, lélektanát. Előszeretettel választott az eseményeket személyes nézőpontból megvilágító, az egyén életére, pályájára, megpróbáltatásaira, magatartására, a történések apró, jellemző, érdekes részleteire ráközelítő opusokat.

Gervai András - Mozi ​az alagútban
A ​filmkritikus, filmújságíró Gervai András vállaltan szubjektív krónikájában arra keresi a választ, merre tart a film a kilencvenes években, mi jellemzi a magyar és az európai filmművészetet, Hollywoodot és "off" Hollywoodot. Kitekinthetünk a harmadik világ filmgyártására is. Találhatunk elemzést többek között Bereményi, Gothár, Jeles, Szabó István, Woody Allen, Altman, Coppola, De Palma, Greenaway, Jarmusch, Joszeliáni, Aki Kaurismäki, Kuroszava, Kusturica, Makavejev, Rohmer, Spielberg, Waters alkotásairól. Nemcsak vitathatatlan értékek, de tanulságos művészi kudarcok, a tömegfilm modellértékű, olykor kártékony darabjai is helyet kaptak a válogatásban. A kritikák mellett gazdag dokumentáció is olvasható; mindenekelőtt oknyomozó riportok, interjúk, a magyar filmszakma elmúlt fél évtizedéről, problémáiról. Így az alapítványok körüli vitákról, a filmstúdiók helyzetéről, a filmgyárak végnapjairól, a művészek utcára kerüléséről, a filmforgalmazásról és a moziik megfogyatkozásáról. Az egyik legnagyobb amerikai filmstúdió elnöke Hollywood játékszabályairól beszél, európai rendezők (Angelopoulos, Ferreri, Jakubisko, Menzel, Tanner, Pintilie, Wajda, Zanussi) pedig az európai film fenyegetettségéről s általában a filmművészet jövőjéről fejtik ki véleményüket.

Gervai András - Alagsori ​történetek
Fél ​Győző maximalista, kicsit Don Quijote-i igazságkereső. Tipikus kívülálló. Érzékeny, és sértődékeny. Gátlásai, komplexusai, önbizalomhiánya miatt állandó bizonyításvágy él benne, ezért nem tud megállapodni, ezért marad mindig magányos. Egy kissvábhegyi villa alagsorában lakik, innen indul el kalandozásaira, a világ és önmaga megismerésére. A novellákban mozgalmas, boldog-boldogtalan hatvan évének érdekesebb, különösebb, fontosabb eseményeit kísérhetjük nyomon. A tulajdonképpen regényként is olvasható kötet másik főszereplője a Kádár-rendszer, mindennapi megalkuvásaival, tipikus figuráival.

Gervai András - "Emigráns ​vagyok a földön"
Elmentek, ​mert szabadabb, emberibb életre vágytak. Szerencsét akartak próbálni, biztosabb megélhetést szerettek volna találni. Vagy egyszerűen csak hajtotta őket a kalandvágy, a kíváncsiság. Másoknak menniük kellett, vitték őket. Sokfelé szóródtak a világban, sokféle pályát futottak be. Beilleszkedtek választott új hazájukban vagy kívülállók maradtak: a különbségek ellenére mégis sok az azonosság, hasonlóság a sorsukban. Életük, pályájuk meghatározó állomásairól, az indíttatásról, gyökerekről, az emigráció okairól, a beilleszkedés nehézségeiről, az otthoni emlékekről, vágyaikról, az új hazáról, annak társadalmi, politikai, kulturális sajátosságairól, tradícióról beszélnek. Sorsukba zárva tulajdonképpen az elmúlt háromnegyed évszázad magyar történelme is megjelenik a lapokon.

Gervai András - Ki ​méltó látni a csodát
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gazda István - Gervai András - World ​Famous Hungarians / Világhíres magyarok
Ez ​a könyv azokhoz szól a világ minden táján, akik már hallottak Magyarországról, és akik még nem hallottak. Akik már találkoztak magyarokkal, és akik még nem találkoztak velük. Arra hivatott tehát, hogy átfogó képet adjon annak a népnek a történelméről, szellemi alkotásairól, amelyik immár több mint ezer éve itt él Európa szívében, s amelynek kultúrája hosszú évszázadok óta szerves része az európainak. Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas magyar tudós mondotta: "minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberi haladáshoz, teljesen függetlenül attól, hogy a térképeken mekkora terület jelöli helyét a világban".

Bóta Gábor - Gervai András - Szigethy Gábor - Kállai
A ​Nemzet Színészei sorozatban Kállai Ferenc életútját és pályáját mutatja be a könyv. Négyévesen egy terméskőre állva, ágyhuzatba burkolózva színházat játszott. Kölyök kora óta más emberek bőrébe bújik. Már kezdőként annyira tehetségesnek számított, hogy egyszerre két színházba is szólt a szerződése. Látszólag töretlen az életútja, amely tipródásokkal, önmarcangolásokkal, nehezen megszült szerepekkel együtt teljes. Szakmájáról, magánéletéről egyaránt meglepő őszinteséggel beszél a Nagy Művész, akinek mind színházi, mind filmes pályájáról olvashatunk a sok képpel illusztrált kötetben.

Gervai András - Titkos ​Magyarország
A ​Titkos Magyarország a szerző sikerkönyvének, a Fedőneve: szocializmusnak a folytatása. Gervai András ugyanazzal az elszánt tárgyilagossággal és elkötelezett szenvedéllyel kutatja a szocializmus korának „éjszakai oldalát”: a besúgók és ügynökök elhallgatott történeteit, a mindmáig feltáratlan titkosszolgálati múltat.

Bóta Gábor - Cenner Mihály - Gervai András - Sütő András - Sinkovits
Bármilyen ​hihetetlen, Sinkovits Imréről, a „nemzet színészéről" életében egyetlen könyv sem jelent meg. A Hungalibri Kiadó Összegzés cimű életműsorozatának új kötetével kíván emléket állítani a kivételesen nagy művésznek. Számba vesszük pályafutása állomásait: indulását, '56-os szerepvállalását, a félreállítás éveit, s az újrakezdést. Felidézzük színházi és filmszerepeit, melyeknek a sors a Csongor és Tündével adott méltó keretet: Kurrah szerepében lépett először színpadra, s Tudósként még az utolsó estén is fellépett. Külön köszönet Gombos Katalinnak, Sinkovits Marianne-nak, Sinkovits Vitai Andrásnak és Sinkó Lászlónak, akik vallomásaikban a színészre, művészre, egy életre szóló társra, édesapára és testvérre emlékeztek. Sütő Andrásnak, aki Sinkovits Imrére nemcsak mint barátra, hanem mint a magyarság felemeléséért oly sokat vállaló lelki társra gondolt vissza. A kötet szerzői: Göncz Árpád (köztársasági elnök) - Ajánlás, Sütő András (drámaíró) - Előszó, Búcsúbeszéd Cenner Mihály (szinháztörténés:) - Színpadi szerepek Gervai András (kritikus) - Filmszerepek Bóta Gábor (újságíró) - Riportok a családtagokkal.

Bóta Gábor - Földes Anna - Gervai András - Szigethy Gábor - Bessenyei
A ​Kiadó ezzel a kötettel folytatja A Nemzet Színészei című sorozatot. Számba vesszük színházi és filmszerepeiket. Sok fénykép interjú segítségével is felidézzük a felejthetetlen pillanatokat. A kötethez Vitray Tamás írt előszót.

Gervai András - Fedőneve: ​"szocializmus"
Gervai ​András a hatalom számára kiemelt fontosságú területeken, a filmesek között és a színházakban működő ügynökök tevékenységét vizsgálva jut arra a következtetésre, hogy "a titkosszolgálatok működésének, tevékenységének vizsgálatakor jól megragadható a politikai vezetők (így a kultúrpolitika irányítói) és az állambiztonsági szolgálatok együttműködése, összjátéka. Összejátszása. A politika napi kapcsolatban állt a Cég vezetőivel, s felhasználta döntéseihez a titkos információkat, esetleg továbbiakat rendelt. Az állambiztonsági szolgálatok igyekezett megfelelni az elvárásoknak, s azoknak - önigazolásból, saját fontosságát és a mindenkori veszélyt felnagyítva - elébe is ment, nem ritkán pedig manipulatív eszközeivel és módszereivel maga is formálta, alakította a döntéseket." A könyv bőséges jegyzetanyaga tucatnyi tartótiszt kilétére és pályafutására is fényt derít.

Kollekciók