Ajax-loader

Tverdota György könyvei a rukkolán


Tverdota György - Saecula Hungariae
12 könyvecske színes illusztrációkkal, történet, irodalmi dokumentumokból vett részleteket tartalmaz a magyarság történetéből.

Tverdota György - József ​Attila
Az ​irodalomszerető olvasók körében már jól ismert sorozat kismonográfiái a magyar irodalom klasszikus értékű alkotóinak pályáját mutatják be. Az egyes kötetek középpontjában a pályakép-elemzések állnak, különös tekintettel azokra a kérdésekre, amelyek az utóbbi évek kutatásai nyomán kerültek előtérbe.

Cseke Ákos - Tverdota György - A ​tisztaság könyve
A ​kötet párhuzamos szerkezetű. A megértés sorrendje azt kívánja, hogy az olvasó előbb a tisztaság bölcseleti és eszmetörténeti kontextusáról alakítson ki képet. Az első könyvrész Cseke Ákos tanulmányát foglalja magába. Ezután az általa készített József Attila-elemzések következnek. A második könyvrész ezután a vizsgálódást a tisztaság-probléma egy szűkebb területére, a XX. századi költészeti purizmus területére koncentrálja. Tverdota György könyvrészét a Medáliák elemzése zárja. A végső cél, amely a szerzőket a tisztaság-probléma vizsgálatára indította, József Attila költészetének mélyebb megértése volt. Tverdota György a költő szellemi tájékozódásának vizsgálata során, az 1926-1927-es franciaországi tartózkodásának időszakához érkezve azt tapasztalta, hogy József Attila Párizsban találkozott azokkal a vitákkal, amelyek a költészet tisztaságáról szóltak, s ezek tanulságait kamatoztatta azoknak a verseknek a megalkotása során, amelyek 1927-1929-ben születtek. E korszakának vitán felül legjelentékenyebb vállalkozása, életművének egyik csúcsteljesítménye a Medáliák ciklus. Tverdota György könyvrészének végén erről a 12 elemű versciklusról szóló terjedelmes tanulmányban mutatja be, hogyan működött a tisztaság eszménye a költői gyakorlatban.

Tverdota György - Ihlet ​és eszmélet
„Nyelvünk ​ízei gazdagon kiforrtak. A magyar szóból finom műszer lett, zajtalan sebességű gép, mellyel a mérnöki elme könnyedén alakíthatja fogalmait. De a lélek homályos vidékeit is lágyan kiemeli mélyeiből költőink ihlete. Nyelvünkkel megmintázhatjuk a kővágó motorok pergő zaját s az udvar sarkában gubbasztó szalmaszemét alig-alig zizzenő rebbenését. Egyszóval nyelvünk ősi és modern, erdei, mezei és városi, ázsiai és európai. Mi is ősiek és modernek vagyunk, európai magyarok. Mérnökök, üzletemberek, szántóvetők és költők népe." József Attila, mint idézett sorai is mutatják, tudatos költő volt. Emelkedetten, de egyúttal szakszerűen gondolkodott a költészet, a nyelv, a társadalom és az emberi lélek, a személyiség kérdéseiről. A világ mélyebb megismerése érdekében filozófiai, szociológiai, nyelvészeti és lélektani tanulmányokban egyaránt elmélyedt pályája során, s elméleti tudását éppúgy, mint súlyos élettapasztalatait gáncstalanul olvasztotta tiszta lírává. Tverdota György tanulmánykötete József Attilát mint az eszmélet és ihlet költőjét mutatja be.

Tverdota György - Németh ​Andor
1. Az ​irodalomtörténet-írás régi adósságát törleszti a szerző Németh Andor alkotói pályájának bemutatásával. Az életmű legismertebb része két, József Attiláról szóló monográfiája, amely hosszú időre elég egyoldalúan és szubjektíven határozta meg a költőről kialakult képet. Németh Andor közeli barátságban állt kora számos jeles irodalmárával; Karinthy Frigyes, Déry Tibor, Kuncz Aladár, Arthur Koestler és Kassák Lajos munkásságát kísérte folyamatos figyelemmel kritikusként, szerkesztőként. Naprakészen tájékozódott a magyar mellett a kortárs európai irodalomban is. Szépírói munkássága még felfedezésre vár, líráját József Attila is sokra értékelte. Az irodalomhoz hasonló érdeklődéssel foglalkozott kora filozófusainak tevékenységével. A monográfia korszakos tagolással követi nyomon Németh Andor életútját, jelen kötet 1939-ig, majd a második kötet egészen 1953-ban bekövetkezett haláláig, méltatva és bírálva az írói és kritikusi tevékenységét, tudósi teljesítményét. Egyúttal felvázolja egy jellegzetes, tragikus sorsú közép-európai értelmiségi portréját. 2. A monográfia második kötete Németh Andor életútját 1939 áprilisától haláláig, 1953 novemberéig tárgyalja. A kötete az író műveinek teljességre törekvő bibliográfiája, dokumentumgyűjtemény és névmutató egészíti ki. A dokumentumgyűjtemény nagyobb részét a Párizsból a közelmúltban hazahozott, publikálatlan fotóanyag alkotja.

Tverdota György - Zord ​bűnös vagyok, azt hiszem
Tverdota ​György irodalomtörténész, egyetemi tanár a XX. század első fele magyar irodalmának kutatója. Munkásságának középpontjában József Attila költészetének vizsgálata áll. Jelen könyve a bűn problémája szempontjából elemzi József Attila költészetét.

Tverdota György - A ​komor föltámadás titka
A ​magyar szakirodalomban Dávidházi Péter kezdeményezte és ismertette az ún. kultuszkutatás módszereit. Hozzá kapcsolódva, az általa kidolgozott módszereket követve mutatja be Tverdota György a József Attila-kultusz keletkezését és kiágazásait vaskos monográfiájában. A kultusz - ebben az értelmezésben - elsősorban azt jelenti, hogy az adott költő, író vagy "nagy" ember sajátságos, leginkább a vallásos tisztelethez hasonlítható kegyeletben részesül, amelyben természetesen része van valódi teljesítményeinek is, de amely igen sok egyéb vonatkozásból is táplálkozik. Valódi felismeréseket, értékeléseket szervesen vegyít életrajzi és pályaképi babonákkal, félreértésekkel, magába vonja a kor mítoszképzésre alkalmas momentumait és előítéleteit, valamint ősi, archaikus szemléletformákat is (bűnbakképzés, apoteózisok, archetipikus szimbólumok stb.). Tverdota György könyve két vonatkozásban is kiemelkedő értékű alkotás. Mindenekelőtt azért, mert a szerző kiváló József Attila-kutató, aki hatalmas kutatómunkájának gazdag hozadékát építette bele művébe, amely sajátos szempontjai mellett egyúttal kiváló József Attila-életrajz és recepciótörténet is. De kiemelkedő teljesítmény a mű mint kultuszkutatási produkció is, hiszen Tverdota igen alaposan utánajárt annak, miért, hogyan és mennyiben vált József Attila emberi alakja, sorsa és életműve kultusz tárgyává (a Horger-ügy metamorfózisai, a nyomorrepertoár, a "proletariátus Petőfije", az öngyilkosság "esztétikája" stb.). A kötet mintaműve lehet a hazai kultuszkutatásnak, de - a szakemberek körén kívül is sokak érdeklődésére számíthat, hiszen igen alaposan feldolgozott benne a szerző minden, a József Attila-értékelésben és értelmezésben fontos momentumot, tényt, összefüggést és adatot.

Tverdota György - József ​Attila: Tanulmányok és cikkek 1923-1930
József ​Attila értekezéseinek kritikai kiadása 1958-ban látott napvilágot az Akadémiai Kiadó gondozásában, József Attila összes mûvei, III. kötet címen. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket készítette Szabolcsi Miklós. Ez a kötet több mint három évtizedig jól szolgálta a József Attila-kutatást, és általában a költõ szakmailag megalapozott, behatóbb megismerését. Két ok tette szükségessé új kritikai kiadás elkészítését. Az elsõ és legfontosabb: a költõ publikálatlan, többnyire töredékes értekezéseinek új kéziratai kerültek elõ, igen nagy mennyiségben. Ezek az írások döntõ mértékben megváltoztatják a költõ gondolkodásáról alkotott eddigi képünket: lehetõvé teszik korábban tévesen datált fogalmazványok keletkezési idejének helyes megállapítását, s fontos következményekkel járnak a gondolkodói életmû értelmezésére nézve. A másik ok: az elõzõ kritikai kiadás megjelenése óta kibontakozott József Attila-kutatás új kérdéseket tett föl, sok tekintetben újszerûen közelítette meg az értekezõi teljesítményt. Az életútnak és az alkotói pályának a feltárása területén - nem utolsósorban a kritikai kiadás sajtó alá rendezõjének, Szabolcsi Miklósnak a munkássága eredményeként is - nagy haladás történt. Egészében új helyzet állt elõ a József Attila-szakirodalomban, és ez megkövetelte az új kiadás közzétételét.

Tverdota György - Határolt ​végtelenség
A ​tanulmánykötet a kiváló József Attila-kutató, Tverdota György összegyűjtött, főleg folyóiratokban megjelent verselemzéseit adja közre. Teljes panorámát nyújt a száz éve született költő életművének egészéről, hosszmetszetében és keresztmetszetében egyaránt. Az elemzés tárgyául szolgáló versek döntő többségét a mai olvasó a költő legjobb teljesítményei között tartja számon (Tiszta szívvel, Klárisok, Medáliák, Elégia, Óda, Mama, A Dunánál, Nagyon fáj stb.), mások viszont eltérnek a kánontól, s a szerző végre pozitív tabuk és negatív anatémák nélkül, tárgyilagosan mérlegre teszi a vitatott versek esztétikai értékét, poétikai hozadékát. Megkülönböztetett figyelemmel fordul a töredékekhez is, hiszen némely töredék ugyanolyan értéket képvisel, mint a befejezett alkotások. A gyűjtemény a versek kronológiai sorrendje szerint épül fel.

Tverdota György - Albert ​Camus: Közöny
"Ecce ​homo absurdis!" - mutat Camus Meursault-ra, a _Közöny_ főhősére. Tverdota György elemzése az _autentikus ember_ mintapéldányát mutatja be, ha az értelmetlen világra adott autentikus válasznak az abszurd ember kialakulását tekintjük.

Tverdota György - Tizenkét ​vers
József ​Attila Eszmélet-ciklusa a magyar költészet egyik legtöbbet elemzett verse. A nagyszámú írás között, amely eleddig témájául választotta, két könyv és egy könyvnyi terjedelmű tanulmány található. A költemény iránti megkülönböztetett figyelemnek egyik oka lehet, hogy a változó korok mindegyike - nagyon eltérő megfontolásokból - egyaránt a modern magyar költészet egyik legjelentősebb teljesítményeként tartotta számon.

Erdődy Edit - Magyar Miklós - Tverdota György - Magyar ​irodalom a XX. században I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Angyalosi Gergely - E. Csorba Csilla - Kulcsár Szabó Ernő - Tverdota György - Nyugat ​népe
2008 ​októberében a Petőfi Irodalmi Múzeum, az MTA Irodalomtudományi Intézete és az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete szervezésében háromnapos konferenciát szervezett a 100 éves Nyugatról. A kötetben az előadások szerkesztett, bővített, jegyzetekkel kiegészített anyagát olvashatják el a téma iránt érdeklődők.

Kollekciók