Ajax-loader

Zolnay László könyvei a rukkolán


Zolnay László - Mozaikok ​a magyar újkorból
...a ​várostörténet olyan dráma, melynek statisztikák a fõszereplõi. Statisztikák, s nem a hatalomnak azok a múló nagyságai, akik többet emlegetik az utókort, mint õket A neves régész és történészkutató, aki a budai várban jelentõs ásatásokat végzett, és felfedezései ismertté tették nevét külföldön is, történeti, mûvelõdéstörténeti búvárkodásai az újkori, török hódítások utáni Pest Buda hétköznapi életét tárja elénk. Azokat az epizódokat elevenítik fel, melyek a történelemkönyvek száraz tananyagából rendszerint kimaradnak : Hatalmas puszítások és nagyszerû újjáépítések a budai Várban: német betelepítések, korabeli vigasságok és szórakozások, pestisjárványok, gyógyfürdõbeli erkölcsök; az elsõ gõzhajóutazás a Dunán, kõbe vésett feliratok megfejtése egy budai börtönbõl; Petõfi Sándor szabómestere; Kossuth Lajos különös rokonsága, s Beethoven látogatása Pesten. A színes, érdekes epizódokból a történelem élõ arca tekint felénk, s azonkívûl, hogy számos fontos ismeretet nyújt át, élvezetes, üditõ olvasmányt is jelent.

Zolnay László - A ​budai Vár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zolnay László - Hírünk ​és hamvunk
A ​váratlanul elhunyt kiváló régész könyve körkép,korkép, kórkép. Nem egy írás kapcsán elsütötték ezt a szójátékot - de soha igazabban el nem mondható, mint Zolnay László párját ritkítóan gazdag, színes önéletírásáról szólva. Persze szólhatunk róla másként is: a szabadságszeretet és humánum, nemesi öntudat és dekadencia, polgári liberalizmus, játékosság, sőt frivolság jellemzi - mindenekfölött pedig: a való élet hiteles dokumentációja. Mulattató és megrendítő, olykor rémregény- vagy krimiszerű, ismét másszor szigorúan tudományos történelme, évtizedek élő emlékezete, egy nagy tudományos alkotás: évezredek régészete, évszázadok történelme, évtizedek élő emlékezete, egy nagy tudós és még nagyobb ember önmagát sem kímélő őszinte emlékezése Zolnay László utolsó - alighanem legnagyobb - könyve, amelyen haláláig dolgozott.

Zolnay László - Buda ​középkori zsidósága és zsinagógáik
Az ​a két - középkori építésű - budavári zsinagóga, amelyet kutatásunk az 1964-65. évben, több, mint két és fél évszázad homályából tárt fel, értékes művelődéstörténeti és építészeti elemekkel gazdagította fővárosunk múltjának ismeretét, a budai Vár, az ország - s túlzás nélkül mondhatjuk - Európa gótikus műemlék állagát. A két épületmaradvány egyikét - a Táncsics Mihály utca 23 udvarán - technikai okokból vissza kellett temetnünk. A másik gótikus zsinagóga épületet, a Táncsics Mihály utca 26 szám alatt - több intézményünk munkájával - 1968-ban a középkori budai zsidóság emléktárává alakítottuk. Gondozását a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete vállalta magára.

Zolnay László - Martsa ​Alajos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zolnay László - Ünnep ​és hétköznap a középkori Budán
A ​könyv azt a - tatárjárás és törökkor határolta - három évszázadot karolja át, amely a budai Vár építésével kezdődik, s az 1541. évi török megszállással zárul. Az író hosszú időn át részt vett a budavári palota ásatásaiban, az utóbbi években pedig a régebbi királyi rezidenciának, majd a budai zsinagógának régészeti feltárását irányította. Ebben a munkájában, az olvasóval együtt mintegy vándorútra, történeti körsétára indul a gótika Budáján. Rendre felkeresi a város - rég elomlott - középületeit, palotáit, templomait, várfalait, sőt barlangpincéit is. Betekintünk király és polgár, főember és iparos otthonába. Megismerjük, miképpen védekezett a régi világ embere a természet s az ellenség csapásai ellen. Hogyan építette, szépítette házát, városát, hogyan erősítette várát? Megtudjuk: mióta van tiszta, vezetett vize a városnak. Kiderül: mit ettek, ittak, miképpen öltöztek elődeink. E múltba vezető bolyongás során ellátogat az író a budai magisztrátus széke elé, felkeresi a város piacterét, vásárát. Történeti sétánk során átlépjük a budai iskolák küszöbét. Bepillantunk a középkori ember ismereteinek, szokásainak, erkölcseinek s hiedelmeinek világába is. Benyitunk a Corvina könyvtárba, Hess András nyomdájába. Az író a régi költészet, a középkori budai muzsika felvillantása mellett megmutatja a régi emberek szórakozásait, sportjait, ünnepeit is. A tájékozódásban térképek, a megismerésben pedig gazdag illusztráció is segíti az olvasót.

Endrei Walter - Zolnay László - Társasjáték ​és szórakozás a régi Európában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zolnay László - Fény ​és árnyék a középkori Magyarországon
"Kötetem ​a magyar középkor sok közismert s néhány ismeretlen vagy elfelejtett emlékét idézi fel. Közlésükkor - amikor adataim kazlából, jegyzeteim temetőjéből összeválogattam őket - két dologra törekedtem. Elsősorban arra, hogy vázlataim, tárcáim hitelesek legyenek. Másodjára arra, hogy a mai olvasóban ablakokat nyissanak a régi világ embereinek életére. Munkám segítségére elmúlt korok íróit hívtam. Szem - és fültanúkat, krónikák, oklevelek íróit, olykor a hajdanság költőit. Tanúvallomásaikat egyeztettem az anyagi emlékek tévedhetetlen mondanivalójával. Mondandóm három középkori korszakunk köré csoportosul. Zsigmond és Mátyás udvari világát Mohács szomorú világa zárja. Örülnék, ha a betű ösvényének vándorát olyasmivel ajándékozhatnám meg, ami már réges-rég az övé. Legfeljebb nem tudott róla" - írja könyvének előszavában Zolnay László.

Zolnay László - Lettrich Edit - Esztergom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dercsényi Dezső - Zolnay László - Esztergom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zolnay László - Vadászatok ​a régi Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zolnay László - Kincses ​Magyarország
"Ez ​a kisded művecském"... – így kezdi, szelíd iróniával, amely aztán az egész könyvön végigárad, hol a sorok közt bujkálva, hol expressis verbis a fölszínre bukkanva, vaskos könyvét a szerző. Természetes, hogy szívéhez nőtt ez a megtermett-dalmahodott "kisded". Hisz a benne közreadott anyag része annak a világnak, amelyben évtizedek óta benne él, amelynek kutatására, megismerésére, föltárására tett erőfeszítéseit ritka szép siker koronázta a közelmúltban is: Zolnay László régész-feltárója volt a világhíressé lett budavári gótikus-előreneszánsz szoborgalériának. E nagy jelentőségű lelet feltalálásának és feldolgozásának körülményeit is megismerheti az olvasó e könyv lapjain. De Zolnay kutatásainak csupán egyik színtere a régészeti ásatások "terepe", a másik – talán kevésbé méltányolt, ámde nem kevésbé jelentős – : a könyvtár és az irattár. A magyar középkor anyagi és szellemi kultúrájának írott és kézzelfogható emlékeit e két nagy forrásvidékről gyűjtötte össze. "Újdondász-ódondásznak" nevezi magát egy helyütt e könyvben: természetes, hogy a régiség kutatóját elsősorban az érdekli, ami a múltból újdonságszámba mehet a jelen számára, tehát amit maga tár, fedez fel; de nem csak az! Hisz a nagyközönség számára temérdek dolog ismeretlen a múltból, amit a szakemberek ismernek, vagy legalábbis ismerhetnek, mert esetleg hetven-nyolcvan évvel ezelőtt már publikálták valamelyik tudományos közlönyben, vagy akár könyvben is: az átlagolvasóhoz ezek a művek ma már aligha juthatnak el. Szükséges hát a konkrét történelmi ismeretanyag időnkénti újraközlése is. Zolnay László könyve – a szenzációs újdonságok szöveggel és képpel történő bemutatása mellett – erre a fontos művelődési feladatra is vállalkozik.

Zolnay László - Marosi Ernő - A ​budavári szoborlelet
Az ​év szenzációjának számított, amikor 1974-ben a budai vár területén ásató Zolnay László középkori szobrok sokaságára bukkant. A lelet -amelyhez foghatót nemigen találtak Magyarországon - a nagyközönséget és a szakembereket egyaránt lázba hozta, mozgósítva a laikus fantáziát és a tudósi képzeletet. A Budavár feltárásának elkötelezett régész és a tudományos munkásságát a középkori magyar művészetnek szentelű művészettörténész közös munkája ez a könyv, amely nemcsak egy leletcsoportról, hanem a XV. század szobrászatáról is átfogó képet ad.

Zolnay László - A ​magyar muzsika régi századaiból
Zolnay ​László - akinek nevét elsősorban mint a budai Vár Anjou-kori szoborleleteinek feltárójáét ismerte meg a nagyközönség - a magyar középkori anyagi és szellemi műveltségéről képet adó nagy műve (Kincses Magyarország) után most a középkori magyar zene történetét tárja az olvasó elé. Könyve az első összefoglaló áttekintés a kor zenei műveltségéről, énekkultúrájáról és zenei életéről. Anyaga páratlanul gazdag, előadása színes és eleven. A honfoglalás előtti kortól, a római-pannon időktől a Mohács utáni időszakig tarka menetben vonulnak föl a könyv lapjain az egyházi, udvari, hadi és népi muzsika alkotói, oktatói és tolmácsolói jellegzetes hangszereikkel, kézzel írt kottafüzeteikkel. Találkozunk a hazánkba látogató vagy itt megtelepedett jeles külföldi zenészekkel: német, olasz, burgundiai komponistákkal, zeneművészekkel, hangszerépítőkkel. Könyvek, oklevelek, királyi és egyházi számadások, fizetésjegyzékek, összeírások és személyes emlékezések alapján tájékozódunk a középkor zenészeinek életviszonyaiban, bepillantunk kalandos életükbe. A szerző a lehetőség szerint teljes képet ad, összefoglal és összegez, tehát más kutatók eredményeire is támaszkodik. De igen gyakran általa feltárt, itt először ismertetett anyaggal lepi meg nemcsak az olvasót, de a szakembert is. Az értékes, a nagyközönség érdeklődésére is számító kötetet fényképes illusztrációk teszik még színesebbé.

Zolnay László - Szakál Ernő - A ​budavári gótikus szoborlelet
1974. ​február 16-án a budavári palota területén Zolnay László ásatás közben egy középkori szobor töredékére bukkant. Ami ezután történt, az az újságok, a rádió és a televízió közvetítésével mindenkihez eljutott: két hónapon át nap mint nap újabb töredékes szobrok kerültek elő a földből. A kisebb-nagyobb méretű, magas művészi szinten kifaragott ábrázolások - királyok, szentek, apostolok, előkelő hölgyek - a magyar művészet történetének olyan korszakában keletkeztek, amelyeknek emlékeit mind ez ideig elveszettnek hitte a kutatás. Az egyetemes művészet jeles alkotásaihoz mérhető szobrok feltárásának izgalmas történetét Zolnay László írja le. Részletesen elemzi az egyes műveket, és a gondos kutatás, tanulmányozás megkezdése előtt vázolja elgondolásait a szoborgaléria megrendelőjéről, alkotóiról, elhelyezkedéséről. Szakál Ernő a restaurátor szemszögéből vizsgálja a szobrokat, és kifejti érdekes nézetét eltemetések lehetséges körülményeiről. A két tanulmányt 84 kép illusztrálja. ezek első ízben teszik hozzáférhetővé teljes egészében a közvéleményt hosszú ideje izgalomban tartó, értékes leletet.

Zolnay László - Az ​elátkozott Buda / Buda aranykora
"Ötödik ​évtizede foglalkoztat a történelem. Negyedik évtizede foglalkozom Buda középkori történetével. Még 1949-ben úgy alakult a sorsom, hogy évekig részt vehettem a Buda vári palota régészeti feltárásain. Már akkoriban felmerültek bennem olyan várostörténeti felismerések, hipotézisek, hagyományokban való kételyek, amelyeket utóbb - kényszerű, de hasznos vidéki, egri s esztergomi múzeumi évek után -, 1967-től fogva, immár mint a budai ásatások irányítója realizálhattam, s vehettem újabb vizsgálódások alá. Mivel számomra csak az az ismeret vagy hipotézis valós, amelyet kifejezek, feltevéseimet azonnal megfogalmaztam s publikáltam. Ezek időnként vitát váltottak ki. E kötetemet budai régészeti kutatásaim összefoglalásának szánom. Munkálkodásom során tán a leglényegesebb eredmények érzem annak a csak az 1970-es években igazolt feltételezésemnek realitását, amely szerint a budai Várhegyen már a szent királyok korától a tatárjárásig állt a vizekkel övezett Pest város jobb parti faluja, agrártelepe. (1974-ben ennek a kutatása vezetett archeológiai munkám döntő mellékeredményére, a budai szoborgaléria szerencsés felfedezésére). Megítélésem szerint sikerült a rezidenciális Buda korai helyrajzának, telepítése történetének és a királyi palota építéstörténetének szabatosabb meghatározása is. Sajnos, néhány más ásatási kezdeményem - a Táncsics Mihály utcai régebbi királyi nagykúria s vele a Szent Márton-házikápolna, a XV. századi kéthajós zsinagóga és a Ságvári-ligeti pálos főkolostor feltárása - kívülem álló okokból - régészeti torzó maradt. Ezeknek befejezése a jövő feladata. Munkámat az elődök s a kortárs régészek-történészek eredményeibe ágyaztam bele, s képekkel, valamint szövegemben igyekeztem megrajzolni a budai középkor művelődéstörténeti hátterét is."

Zolnay László - Márffy
Márffy ​több mint fél évszázados életműve a magyar képzőművészet forrongó korszakának egyik újszerű és vonzó jelensége. Részét képezi a század elején megalakuló haladó szellemű művészi csoportosulások - a MIÉNK és a Nyolcak - festői eredményeinek. Két szélsőséges törekvés ötvöződik benne: fényben feloldódó ragyogó színek féktelen kavargásának és a szigorú szerkezetbe foglalt konstruktív formáknak művészi megjelenítése. A színes és érdekfeszítő könyvecske írója Márffy változatos festői pályáját rajzolja meg az egész kor szellemi életének tükrében.

Zolnay László - A ​középkori Esztergom
Zolnay ​László, a magyar középkor kutatója, országszerte ismert és kedvelt könyvek írója, jelen feldolgozásban egy régi búvárkodása folyamatába enged bepillantást. Még az '50-es években mint esztergomi múzeumigazgató fontos szerepet játszott a város és környéke múltjának feltárásában. Később is figyelemmel kísérte az ott folyó nagyarányú régészeti ásatásokat, amelyek új következtetések levonására serkentették a magyar középkor tudósait. Könyvében a szerző a történeti és a régészeti -- újabb és régebbi feltárások -- adatainak egyeztetésével ad árnyalt képet a város és környéke középkori történetéről. ___ Mohács éles cezúra a város történetében. A török elfoglalja Esztergomot is, és elpusztítja a kortársak által annyiszor megcsodált és leírt román kori, gótikus és reneszánsz építményeket. S ami ezután a középkori építményekből megmaradt, abból is sokat elbontottak az újkori átgondolatlan építkezések. ___ A szerző az elpusztított, eltűnt város középkori történelmét mutatja be, a ma már láthatatlan műemlékeket, ezer esztendős építészetünk gazdagságát, művészi szépségét idézi fel nagy rekonstruktív erővel. S Esztergom -- a királyi és egyházfejedelmi központ -- történetén keresztül az olvasó széles áttekintést kap a magyar középkor nagypolitikájáról s mindennapjairól is. ___ A török elpusztította Esztergom középkori immobil művészeti emlékeit, de szerencsére megőrződtek a város gyűjteményei: értékes kincstárának, levéltárainak, könyvtárának jó részét a végveszély hírére az érsekség a Felvidékre menekítette. Ma ez a páratlan értékű anyag -- melyet a szerző e munkájában bemutat -- újra Esztergomot gazdagítja. A kötet sok-sok illusztrációja -- fényképek, rekonstrukciós rajzok, térképvázlatok -- az olvasó jobb tájékozódását segíti.

Zolnay László - Esztergom ​ezeréves
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók