Ajax-loader

Pálfalvi Nándor könyvei a rukkolán


Pálfalvi Nándor - Ha ​az angyal is elmegy
Megint ​csak az történt, mint tegnap, tegnapelőtt, meg azelőtt, hogy részeg, izgága, felbujtatott suhancok éjszaka zaklatták Angélát. Követték hazafelé vagy elállták az útját, máskor meg körülsettenkedték a házat, belestek a függöny résein, a zárakat feszegették és elváltoztatott hangon bevinnyogtak, dörmögtek, durva, trágár ajánlatokat ordibáltak be neki. De ez a ma esti túltett minden eddigin.

Pálfalvi Nándor - A ​fatehén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pálfalvi Nándor - Éjfél ​van uram
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pálfalvi Nándor - A ​fészekfosztogató
Ennek ​a kedves, hangulatos könyvnek Török Marci, a tizenkét éves falusi kisfiú a hőse. A történet 1940-ben játszódik, vagyis a mai fiatal olvasók számára a messzi múltban, nagyszüleik ifjúságának idején, amikor hiába volt eleven eszű, tehetséges egy gyerek, ha szülei szegények voltak, nem tanulhatott tovább. Török Marcinak is gyermekfővel kell munkába állnia. Először a falusi bodnár mellett dolgozik, majd bikagondozó lesz és cséplőmunkás, és hajtó a vadászaton... s mi minden még? Kiskocsis az uradalmi intéző mellett, exportra küldött állatok kísérője és madártojásgyűjtő, hogy aztán a vadorzókat üldöző, félelmetes hírű, de érző szívű rokon vadőr segítőjeként mindjobban megismerje és megszeresse az erdőt. Pálfalvi Nándor új regénye érzelemgazdag, figyelemre méltó írás, Főhőse, a talpraesett, sokat próbált fiú kalandjai, élményei fontos és igaz üzenetet továbbítanak a múltból a mai kor gyermekének. A kötetet Csavlek András rajzai illusztrálják.

Pálfalvi Nándor - Jelentés ​félútról
A ​szerző írja könyvéről: "Számomra mindig nehéz, ha újságírói munkát végzek. Nehéz, mert az újságírás állandó készenlétet kíván, és sokszor vezet felületességhez. Más szempontból meg éppen az újságírás kényszeríti az írót folytonos "életközelségre", és ember legyen a talpán, aki az élet kuszaságából mindenkor a legkritikusabbat emeli ki. Mindezt inkább csak a magam számára mondtam el, és azért éppen e kötet fülszövegeként, mert ez a könyv riportokat tartalmaz. Riportalanyaim mind 1945-ben születtek, egyidősek hát társadalmunkkal. Arról vallatom őket, hogy mennyire érzik magukénak a rendszert, amelyben felnőttek, büszkék-e az eredményeire, bosszankodnak-e a hibáin, politizálnak-e, és ha igen, akkor hogyan, vagy mindennapi gondjaik közé zárkóznak-e. További sorsukat az olvasóknak kell elképzelniük, hiszen e kötet hősei még nagyon fiatalok, ahogyan egyikük mondja: most tartanak az út felénél."

Pálfalvi Nándor - Üvegtető
Három ​ember történetét követi a regény, hármójuk belső világának szaggatott, inkább csak jelzésszerű érzékeltetésével, a külvilágnak és az eseményeknek bennük tükröződő ábrázolásával. Mindhárman átlagemberek, a történetük is hétköznapi. Ági, a fiatal gyári munkásnő megsejti, hogy Béla, a férje, akiből mérnök lett, megcsalja. Vergődik ebben a sejtésben, és amikor bizonyosságot szerez, otthagyja a férjét, és kisfiával együtt visszaköltözik siváran élő szüleihez. Béla, az ifjú férj maga is kínlódik hajlamai és kötelességérzete kettős szorításában, de gyenge hozzá, hogy vállalja a családdal járó terheket. Molnár művezető, a harmadik főszereplő középkorú ember és lelki rokkantja annak a csalódásnak, hogy mialatt ő a harctéren volt, nagy szerelme elhagyta. Megismervén Ágit, beleszeret, és Ági is megtalálja a helyét mellette. A regényt éppen az teszi érdekessé, hogy az író bátran és kiélezetten ragadja meg az átlagember tudatában lecsapódó gondolatfoszlányokat és asszociációs folyamatokat. Ezzel a módszerrel sikerül elérnie, hogy figurái - átlag mivoltuk ellenére - kiemelkednek a banalitásból, és hétköznapi sorsuk feszült drámaisággal telítődik.

Pálfalvi Nándor - Volt ​egyszer egy lovam
A ​cselekmény a korábbi regényeiből ismert környezetben játszódik. Sok szállal kötődik életrajzi írásaihoz, (Papírház, 1960, 1972; A fészekfosztogató, 1982.) amelyekben gyermekkoráról írt, most pedig felnőttként jelenik meg a főszereplő. Mégsem életrajzi regényről van szó, a történet szereplő költöttek. A cselekmény három nap alatt zajlik. A kitüntetett ötvenéves írót hazahívja a faluja (amely addig tudomást sem vett róla), és egy házzal ajándékozza meg, hogy ott alkosson, pihenjen földijei között. Hamar kiderül azonban, hogy e gesztus milyen önző érdekeket takar; a nyugalmas felszín alatt indulatok feszülnek. A falut megrázza egy véres szerelmi tragédia, amelynek kapcsán feltárul az ott élő emberek igazi arca.

Pálfalvi Nándor - Szeretni ​akartam
Pálfalvi ​Nándor írásművészete közvetlenül tapad a hétköznapi élet eseményeihez és tanulságaihoz. Ez a didaktikus szándék néhol gyengíti előadásának hitelét. Papírház című kisregényében azt mutatja meg, hogy a világháború éveiben kudarcra volt ítélve minden teremtő emberi szándék. A Szeretni akartam (kisregényei e közös címmel jelentek meg 1960-ban) már merőben más környezetben azt bizonyítja, hogy az élet hétköznapjaiban születhetnek csak igazi, hiteles emberi érzések.

Pálfalvi Nándor - A ​város büszkesége
A ​város olyan volt, mint egy hatalmas nyers smaragd. Ilyennek látta mindig, ha lenézett a Szarvaskő vöröslő szikláiról. A fák eltakarták az öreg házakat, körben pedig az új lakónegyedek toronyházai, aranyló foglalatként ölelték körül, és délen a kanyargó, szikrákat szóró folyócska, melynek egy kis görbülete éppen csak érintette a várost, azt az élményt keltette, mintha egy gyémántokkal kirakott zöldköves gyűrűt pillantott volna meg. A szarvaskői hegycsúcs, lentről a városból, a felhőkbe olvadó kék vonulat egy részecskéje volt csupán. Az út a hegy lábánál véget ért, s meredek, zegzugos ösvény vezetett idáig. Igazi vadbúvó volt ez, így is tartották számon az erdészek. Százados fák kidőlt törzsei szelték át meg át egymást. Mély horhosok és szélvédett padkák óvták a vadat. Nem ért fel ide a fakitermelés zaja. Ősi nyugalomban élhettek az itt meghúzódó állatok, és a vöröslő sziklák egyik hasadékában, évtizedek óta tanyázott egy uhucsalád.

Pálfalvi Nándor - Páter ​a bárban
Szerző ​a könyvéről: Volt egyszer egy falusi kisfiú, aki hitt a mesékben, és mert gyönyörűek voltak, szerette őket, de félt is a meséktől, mert félelmetesek voltak. Így indult hát öröm és félelem ringatásában, s mikor már nagyobb lett, még mindig azt gondolta, hogy igazak a mesék. Igaz az, hogy a jók elnyerik jutalmukat, és a rosszak... Hát igen! Mindannyiunkat elkísérnek a mesék, de az írót talán a legtovább, így aztán hősei inkább illenek mesékbe, mint az életbe, ahová az író helyezi őket. Hiszen talán volt egyszer egy páter, aki mutatott valamit hitből, hazugságból annak a bizonyos fiúnak, és talán volt egy ember, aki félt, hogy felesége megmérgezi, és egy másik fiú is volt, aki rájött, hogy anyja barátot tart, és talán volt több olyan fiú, aki azt hitte, hogy menő fej a parkban... Bizonyos, hogy mindezek voltak, különben hogyan is születhettek volna meg ezek a történetek. Az író azonban még mindig hisz a mesékben, oly nagyon hisz bennük, hogy gyakran ő maga is kitalálja őket.

Pálfalvi Nándor - Rohanás
Pálfalvi ​Nándor, a Televízió szerkesztő-riportere egy munkásfiú életének bemutatásán keresztül ábrázolja egy villamosmozdony-szerelő brigád hétköznapjait. Idézünk a szerző előszavából: "Ez a huszonnégy tagú brigád egyike a legképzettebb munkásközöségeknek, legtöbbjük technikumot végzett, vagy éppen most végzi, némelyiküknek két szakmája is van. A Magyarországon fellelhető villamos mozdonyok valamennyi típusának mesterei, sőt mondhatnám úgy is, művészi ők... Díjak, kitüntetések, a szakma kiváló brigádja cím birtokosai. De hát nem a brigád dicséretét akartam én elzengeni, inkább csak azt a kérdést feltenni: hogyan dolgoznak, hogyan élnek? Milyen emberek ők?... Talán dokumentumregénynek nevezhetnénk ezt az írást, mert nem volt szükségem sem az események, sem a figurák költői megrajzolására. Mindezzel a valóság ajándékozott meg, és én tiszta lelkiismeretem szerint igyekeztem élni vele."

Pálfalvi Nándor - A ​planétás asszony
Egy ​nógrádi kis faluban játszódik 1938-ban a hétköznapinak semmiképpen sem nevezhető történet. A cselekmény az első világháború idején kezdődik, majd a második világháborút megelőző években folytatódik. Megelevelenedik benne a századelő évtizedeinek világa, a falu hierarchiája, és a pesti lóversenyek sajátos hangulata. Főhőse egy gyűlölet vezérelte férfi, aki ádáz haraggal menekül rég elkövetett bűntette, és annak váratlanul felbukkanó tanúja elől. Igazi lélektani krimi ez, átszőve misztikummal, babonasággal, boszorkánysággal.

Pálfalvi Nándor - Csak ​egy pillanat
Azt ​mondta, ő is tud úgy festeni, mint Chagall meg Dalí, de neki nincs olyan neve, ezért csak a felét kéri annak, amit azok kapnak. A két kanadai összesúgott, majd mister Wig kijelentette: - Szász, maga egy őrült!

Pálfalvi Nándor - Az ​oroszlán barátai
- ​Enyém az egész erdő, - harsogta az oroszlán -, én vagyok az erdő királya! - Nincs is koronája! - mondta Zsuzsika. - A királynak pedig koronája van. - Én vagyok az erdő királya! - bömbölte egyre az oroszlán és királyhoz egyáltalán nem illő bolondos bakugrásokkal száguldozott a fák között.

Pálfalvi Nándor - Mint ​fához az ág
Újszerű, ​érdekes könyv a mai falu életéről. A sokrétű írás mondanivalója igaz és előremutató. Alapgondolata: a parasztember úgy odanőtt a földhöz, mint fához az ág, a fát csak nagy gonddal és türelemmel lehet átültetni, és olyan földbe, ahol gyökeret tud verni. A szerző különösen szépen fejezi ki azt a gondolatot, hogy a szövetkezet alkalmas arra, hogy a parasztság gyökeret verjen benne. A könyvben végigvonul a szövetkezés igenlése, de nem kritikátlan lelkendezés módján, hanem bátran megmondja a véleményét mindarról, amivel nem ért egyet. Pálfalvi Nándor kiváló elbeszélő, az élet jelenségeit veti papírra e művében us, mely az elmúlt év tavaszán megjelent "Májusi eső"-nek a folytatása. Őszintén vitázik, s érvel önmagával is, másokkal is a mezőgazdaság szocialista útja mellett.

Pálfalvi Nándor - Csoda ​Lomboson
Egy ​isten háta mögötti kis magyar falu - Lombos - vezetői és lakói elé tart görbe tükröt, s benne mutatja meg, melyek azok a "gyengéik", amelyeket a szélhámos "rokon Lajosok" egykönnyen kihasználhatnak, a falu s mindnyájunk kárára.

Pálfalvi Nándor - Papírház
Ha ​összedől a fejünk fölött a ház, ha eltemeti otthonunkat - van-e ennél nagyobb szerencsétlenség? Mégse mindegy, hol és mikor esik meg. Más akkor, ha egy ország segíti az otthontalanokat, s megint más, ha egy ellenséges társadalom szemléli vergődésüket. Pálfalvi Nándor regénye élményközelből követi nyomon egy házadőlt bányászcsalád kiúttalan küzdelmét. Egy kisfiú szájába adva beszéli el azt, amit az író gyerekszemmel látott. Emlékezése mégis a messzi múltba visz, a mai olvasó számára a történelembe, ahol a szegények szerencsétlenségét tragédiává változtatja a társadalmi képtelenség. Ebben a számunkra már oly idegen világban megrendítő hittel szólal meg ez a szívszorító történet, melynek feloldását nem is a könyv lapjain találja meg az olvasó, hanem a történelemben. A történelem osztott igazságot, mikor eltörölte azt a világot, melyben a szerencsétlenül járt szegény ember a legnagyobb igyekezettel se juthatott máshoz, csak papírházhoz. A mély átéléssel írt, igazmondó regényt Keserű Ilona illusztrálta.

Pálfalvi Nándor - Hajnali ​ösvényeken
Ritka ​és különleges élmény várja e könyv olvasóit. A magyar erdők, mezők és vizek világa, amely elképzelhetetlenül csodálatos környezetet nyújt ahhoz az alig-alig ismert sporthoz, amit vadászatnak hívunk. Pálfalvi Nándor új könyvében ebbe a különös világba viszi el olvasóit. Nem tagadja, csodálattal tölti el ez az ősi sport, amely a természettel való teljes azonosulást követeli meg művelőitől. A vadászok élete foglalkoztatja, azoké az embereké, akik sportnak tekintik a vadászatot, egyenrangú ellenfélnek a vadat, s éppen ezért óvják e gazdag kincset: hazánk vadállományát. Az a tény, hogy a vadászat sport – talán nem is szorul bizonyításra, de annál inkább beszélni kell arról, hogy milyen környezetben zajlik, milyen rátermettséget, becsületességet követel az embertől, s egyszersmind arról is, hogy milyen igényű felkészültséggel és milyen fizikai, szellemi megpróbáltatással jár. Az utóbbi időben hihetetlen módon megnövekedett szerte a világon a vadászfegyverekkel folytatott és a vadászatot imitáló sportlövészet jelentősége. Ennek megindulásáról, fejlődéséről, módszereiről és szabályairól is részletesen szól a szerző. Mégsem szakkönyvet tart kezében az olvasó, hanem a természetért rajongó író szenvedélyes írását, amellyel szeretné felébreszteni bennünk a vágyat – és a féltést – a természet szépségei iránt.

Pálfalvi Nándor - Ne ​fesd az ördögöt
Alighanem ​a legjobb mai magyar irodalmi alkotások közül valók azok az írások, amelyekkel e könyvben találkozik az olvasó. A kötet tizennégy elbeszélést és két kisregényt tartalmaz. Mindegyik egy-egy kortüneti eseményt dolgoz fel, a maga tipikus, mégis annyira egyedi szereplőivel. Olyan emberekkel, akik, ebben a türelmetlenségbe hajszolódó világban, a nyugalmat keresik, békétlenség helyett békét, elnyomás helyett szabadságot. A XX. század lidérces örökségét cipeljük, válságok, háborúk, ellenforradalmak, lágerek és idegen hatalmak uralmának ma is élő emlékét. Ez szövi át a kötet történeteit. Olyan egyszerű témák, mint a város nyomasztó légköréből falura menekülő házaspár esete. Vagy egy talált kutyához körömszakadtáig ragaszkodó magányos férfi. És az ugyancsak egyedül élő idős nő kiszolgáltatottsága hamis barátoknak és álrokonoknak. Vagy az újgazdag gyáros, aki irtózásig undorodik a feleségétől, teher a család, a gyerekek, és legalább egy-egy napra szeretné elfelejteni őket, egy rafinált kis hostess karjaiban. Aztán, mi történik ma falun? Miféle erkölcsi normák irányítják az ott élőket? Egy másik írás az orvosok világába visz, ahol a karrierharcban valamelyikük besúgóvá válik. Csak néhány a témák közül. A kötet talán legfontosabb és legkiemelkedőbb írása a Nagyapa forradalma című kisregény, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc napjait is feleleveníti. Pálfalvi Nándor nem először nyúl ehhez a témához. Az 1961-ben megjelent Nyakék Párizsból, és az 1987-es kiadású Kettős árnyék című regényei már bizonyságot adtak arról, hogy a szerző a valóság hitelességével tárja fel emlékeit. A Nagyapa forradalma egy "hétköznapi" ember rendkívüli igazság- és szabadságvágyát mutatja be, a gyermekkortól hetvennyolc éves koráig. Egy olyan forradalmár életét, akit minden tettében ez a tűz lelkesít és tesz képessé küzdeni. Az idős férfi unokájának mondja el, miért és hogyan harcolt hosszú élete során, és mit jelentett neki az 56-os forradalom. Mindenkinek ajánljuk ezt a könyvet.

Pálfalvi Nándor - A ​snitt
Tudod, ​milyen gyerek ez? - Előre-hátra imbolygott a széken és csapzott arcán ott ragyogott az elragadtatás mosolya. - A legjobb! A legeslegjobb! - Ne idétlenkedj Márk! - förmedt rá Tusi. - Kuss! - lendítette feléje a kezét Márk. - Dolgoztatok már együtt, igaz? - nézett félrecsapott fejjel alulról Madára. - Ez befekszik ám a a ganajba is, igaz? Egy snittért! Kiáll a tizediken az ablakba. Vagy a kéményre. Egyetlen snittért. De ez egy vágtató ló hátán is forgat, ha kell neki A SNITT! Egy rövidke ki snitt.

Pálfalvi Nándor - Ölelj ​meg és menj
- ​Mindig együtt leszünk ezentúl - mondta Andor és a lány felé fordult. Eddig hanyatt feküdt és a mennyezetet figyelte, ahol valami furcsa kagylóba csillagok bújtak sorban egymásután és mind visszahőköltek, mert a kagyló is táncolt jobbra és balra. Talán, hogy a csillagok eltévesszék az irányt, de mégis mindig beletaláltak, s végül mindig visszahőköltek. - Miért mondasz ilyet? - kérdezte a lány és csak nézte tovább, hogyan libegnek a függönyön a rojtok. - Így érzem! Nem mondhatok mást. - Az ember mindig másként érez, amíg sötét van...

Pálfalvi Nándor - Varázslatos ​Hargita
A ​telet imádta, a fák koronájáig torlódó nagy havat, amikor a szánnal száguldottak bundába burkolózva. Elöl a csilingelő lovak és lesték, nem tűnik-e fel valahol farkas, mert akkor még farkasok is voltak a Hargitán. A nyarak emléke ez erősebb mégis. Első találkozása a medvével, a lovaglás, a kirándulások és a magának kitalált játékok...

Pálfalvi Nándor - Remetekan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pálfalvi Nándor - Az ​én meséim...
Kedves ​lányok, fiúk! Ebben a könyvben nyolc olyan mesét találtok, amelyeket az író nem fejezett be azért, hogy a történetek végét magatok találhassátok ki. Rajzolhattok, verset is írhattok, de a feladat az, hogy a meséket saját belátásotok szerint fejezzétek be.

Pálfalvi Nándor - Esküszöm, ​hogy hű leszek
"Mindig ​is úgy hittem, hogy kivételezett sorssal áldott meg engem a jó Isten, egy becsületes és tisztaérzésű ősi magyar nemes családban születhettem. Anyám Beliczay lány volt, az erdélyi Jeskófalvi Beliczay famíliából, dédapja és nagyapja is alispán volt Bihar vármegyében. Édesapám ősei 1651-ben kaptak nemességet; a Mádi Kiss família a miénk, és jelszava: Honeste Vivere - Becsülettel élni. Apám apja református lelkész volt Gyömrőn, de két évszázadra visszamenően minden őse református pap volt. Édesapám katona lett, Ferenc Józsefre, mint magyar királyra esküdött föl, és a magyar hazára, soha nem szegte meg az esküjét."

Kollekciók