Ajax-loader

Görög Ibolya könyvei a rukkolán


Görög Ibolya - Wellness ​- Illendően
Ez ​a kézikönyv, bár címéből adódóan foglalkozik a gyógyturizmus területeivel, mégis legfontosabb célcsoportját a vendéget fogadók széles köre képezi: haszonnal forgathatja mindenki, aki bármilyen területen vendégekkel találkozik, a falusi turizmustól a luxusszállodáig. Természetesen helyet kaptak a könyvben az emberi érintkezés alapvető normái is a helyes bemutatkozástól a telefonálásig. A kézikönyv praktikus tanácsokat ad a recepciósoknak, a rendezvényszervezőknek, a menedzsment tagjainak egyaránt: mit tegyenek, hogyan viselkedjenek helyesen a saját munkaterületükön, hogy kivívják a vendég elismerését, érkezzen az a világ bármely tájáról. Mindemellett persze azok számára sem haszontalan olvasmány, akik vendégként érkeznek valahová.

Görög Ibolya - Mindennapi ​maceráink
Görög ​Ibolya előző könyve, a Protokoll - az életem nagy sikert aratott: egy éven belül négy kiadást ért meg. Abban a könyvben a Miniszterelnöki Hivatal korábbi protokollfőnöke parlamenti emlékeit írta meg, és alapos tájékoztatást adott a hivatalos viselkedés szabályairól. A nagy érdeklődésre való tekintettel ebben a kötetben a társas érintkezés ésszerű szabályait foglalja össze. "Az előző könyvemben már elmondtam olyan viselkedési szabályokat, melyek azonos módon vonatkoznak a magán- és a hivatali életre is: ilyenek a tegezés-magázás, köszönés, bemutatkozás, kézfogás, dohányzás szabályai, de általában az üzleti, a hivatalos protokollal foglalkoztam többet (öltözködés, telefonálás, névjegykártya, levél, virág, ajándék, rangsor, ültetési rendek, hivatalos ceremóniák, koktél, állófogadás, díszebéd, delegációzás, konferenciaszervezés stb.). Tehát amikor például most azt látja, kedves Olvasóm, hogy "öltözködés", akkor a teljesen hétköznapi dolgokra gondoljon. ... Jóérzést szeretnék átadni, azt szeretném elmagyarázni, hogyan lehet jól élni, és ezt természetesen nem az anyagiakra értem. Ehhez hozzájönnek még viselkedési tanácsok is, amelyek kimondottan arra valók, hogy a hétköznapok együttélési gondjait feloldjuk, magunknak tegyünk jót. ... Nagyon szeretném, ha nem bántanék meg senkit. Ugyanis nagyon síkos ez a terület, a magánélet szokásai tényleg 'ahány-ház-annyi-szokás' módra alakulnak. Mindenki úgy érzi, hogy az a helyes, ahogy ő él; a saját életét tudja elfogadni, azt tartja követendőnek. Csak azt kérem, hogy amit leírok, segítő szándékom jeleként fogadják. Az élet, ez a falatka hatvan-nyolcvan év, nem a Győzelemről szól, hanem arról, hogy sikeresen és kedvünkre vegyünk részt benne. ... Macerás, nagyon macerás dolog másokkal együtt élni! Odafigyelni, segíteni, megszólítani, kérni valamit másoktól (te Jó ég!) - csupa kínos ügy, ... egy merő macera! Segíthetek?"

Görög Ibolya - Protokoll ​- Az életem
A ​könyv szerzője, Görög Ibolya 1987-től 1999-ig dolgozott a Miniszterelnöki Hivatal Protokoll Főosztályán. 1992-től mint protokollfőnök irányította, szervezte a kormány hivatalos rendezvényeit. Elméleti felkészültségét jelenleg a viselkedéskultúráról, a protokollról, a rendezvényszervezésről tartott előadásokon, írásokban hasznosítja, melyekben megosztja közönségével a - számos próbán szerzett - gyakorlati tapasztalatait is. Ebbe a sorba tartozik ez a könyv is, melyet kezében tart az olvasó. Egyfelől hagyományos illemtankönyvnek is tekinthető, hiszen a mindennapi viselkedés (köszönés, öltözködés, kommunikáció) helyes formáira vezet rá, de a könyv nagyobb részében a hivatalos viselkedés (a tárgyalás, konferencia, fogadás) szabályaival ismerteti meg az érdeklődő olvasót. Akinek pedig gyakran kijut a "vendég" szerepe, vagy aki hivatalból fogad vendéget, vagy akinek programokat kell szerveznie - a gyakorlati teendők megtanulásához kézikönyvként használhatja kiadványunkat. Igazi program- és forgatókönyv-minták is vannak a könyvben. Bár a viselkedési szabályok, a száraz tények is könnyen emészthetők, frissítőnek Szörbet gyanánt különleges sztorikat is felszolgál az olvasónak a szerző - a 13 év különleges történeteiből összeállítva. Állam- és kormányfők, miniszterelnökök, miniszterek, külügyminiszterek, kabinetfőnökök váltották egymást, miközben a protokoll maradt. És Görög Ibolya neve fémjelezte...

Görög Ibolya - Tanácsoskönyv
"Kedves ​Olvasóim! (...) Rendszeresen kapok önöktől kérdéseket, és rájövök, tényleg, az azokban felmerülő problémákról is kellene írnom. Így aztán vettem egy nagy levegőt, és elhatároztam, szülessen meg a Tanácsoskönyv" - írja bevezetőjében Görög Ibolya. A "protokoll nagyasszonyának" trilógiája (Protokoll - az életem, Mindennapi maceráink, A nyilvánosság kelepcéi) az első kötet megjelenése után több mint egy évtizeddel ma is hatalmas népszerűségnek örvend. Legyen szó a Miniszterelnöki Hivatalban protokollfőnökként töltött évek tapasztalatairól, a hétköznapi élethelyzetekben való viselkedési normákról, vagy a közszereplők reflektorfényben töltött idejéről, Görög Ibolya mindig humorral fűszerezi mondandóját, így segít abban, hogy a leírtak észrevétlenül is részünkké váljanak, és az Élet hozta újabb kalamajkákból illendően kerüljünk ki. A Tanácsoskönyv egyaránt mutat utat magánéleti és hivatalos szituációkban: betűrendbe szedve igazít el minket az ajándékozástól (legyen az privát vagy céges) a zavarásig, illetve a zenészeknek szóló tanácsokig, amelyeket szösszenetek vagyis Szösszök és a szerző saját rajzai tesznek összetéveszthetetlenül "görögibolyás"-sá. A Haszon Magazin 2009-ben és 2010-ben is a 25 legfontosabb magyar nő közé választotta Görög Ibolyát, akinek "szenvedélyes előadásaival, tanácsadásai és könyvei révén sikerült visszahoznia valamit a hagyományos polgári világ viselkedéskultúrájából". "A viselkedéskultúra tudora ő, látszik rajta, hogy kisujjában van ez a szakma, magabiztos, jó kiállású, pergő nyelvű, és ami fontos, humora is van." - Royal Magazin "Görög Ibolya az egyik alapembere a protokollnak Magyarországon." - Térey János, író, a Protokoll című verses regény szerzője

Görög Ibolya - Midennapi maceráink
"Ebben a kötetben a társas érintkezés ésszerű szabályait foglalja össze."

Görög Ibolya - Viselkedéskultúra
Kedves ​lányok, kedves fiúk! Rendhagyó a tantárgy és rendhagyó a tankönyv is. Remélem, azért jól megértjük egymást! Ezzel a könyvvel igazán nem „tanítani" akarlak benneteket, inkább elmagyarázni, miért is kell jól viselkedni. Mert lehet nem jól is - egy bizonyos határig nem ír fel a rendőr senkit, mondjuk, ha nem köszönsz, ha rágózol beszélgetés közben. Semmi nem fog történni - gondoljátok. De igenis történik. TÉTJE van az apró hibáknak is. Szeretnél olyan lánnyal járni, akinek büdös a szája? Járnál olyan fiúval, akinek piszkos a haja? Mi a véleményed arról a srácról, aki a könyvtárban odalép az asztalotokhoz és szó nélkül elveszi az ott fekvő tartalék tolladat? Zavar, ha a menzán a szomszédod csámcsog és megnyalja a kést? Ha a testvéred titokban megnézi az e-maileidet? Ma még csak ilyen apró veszteséget okoz, ha nem ismeritek a szabályokat, de ha már ott álltok az állásinterjún, beléptek az első munkahelyetekre, ha majd egyszer el kell mennetek bemutatkozni a párotok szüleihez - no, és aztán már kész felnőttként megmérettetni magatokat, mondjuk egy angol idegenforgalmi cégnél - ott okoz igazán gondot, ha alapvető kis hibákon csúsztok el! Én nem szeretem az „illemtan" szót, annyira régies, ódivatú, riasztóan hangzik. Én azt mondom: viselkedéskultúra. Remélem egyértelmű, hogy ez mit takar: a mindennapok szabályait, amely kapcsolataink és a kommunikáció része. A protokoll már egy rendezettebb, valamilyen szempont szerint egységesen szabályozott mozgásforma, például diplomáciai protokoll, egyházi protokoll, katonai protokoll, üzleti protokoll. Itt érdekes, hogy ha egy megszokott jelzés elmarad, annak is jelzés értéke van. Például ha egy állami rendezvényen két nagykövet nem fog egymással kezet, akkor az a két ország hadüzeneti állapotban van egymással. Az etikett - elég hátborzongató szó - szintén jelen van a kommunikációnkban, de csak ceremóniákon. A szigorúan előírt teendőket, mozgást összefoglaló szertartásrendet jelenti. Például ilyenek lehetnek a királyi udvarok viselkedési formái, teendők Vatikánban a pápai fogadásokon vagy az esküvői ceremónia etikettje. A spanyol királyi udvar etikettje több száz éve törvény, tehát szankciókkal jár, ha valaki nem tartja be a szigorú szabályokat. Könyvünkben elsősorban a viselkedéskultúrával foglalkozunk de a vége felé már beszélünk a protokollról is. Az etikettet hagyjuk, hiszen hitelesen az tudja leírni, elmondani, akinek ez a munkája - például ceremóniamester, udvari kamarás, esküvőszervező. Nagyon boldog lennék, ha megismerkedve ezzel a tantárggyal, úgy gondolnátok, hogy hát ez könnyű! Ezek ismert dolgok! És ha nem is mindig tartotok be minden szabályt, legalább a lelketek mélyén érezzétek, hogy most nem jól tettétek. Nyilván egy diszkóban nem lesz lényegbe vágó, hogy helyes sorrendben történik-e a bemutatkozás, de az már igen, hogy szürcsöli-e valaki a szívószállal az üdítőjét. Azt szeretném elmagyarázni, hogy ha 14-15 évesen még azt is gondoljátok, hogy lényegtelen, de azért van ennek, lesz ennek tétje. Egyetértünk? Örülök. Jó tanulást, jó szórakozást!

Görög Ibolya - A ​nyilvánosság kelepcéi
„Régen ​találkoztunk, kedves Olvasó! Az első két könyv hipp - hopp, egymás után megjelent, de a harmadikkal több mint két évet vártam. Nem azért, mert nem akartam megírni, hanem mindenféle bajom volt vele: a közszereplőknek, a közszereplőkről szól. Na, most ha nevesítem a példáimat - állandóan bíróságra járhatnék. Ha meg nem - gyávaságnak tűnik. Ráadásul nap mint nap látok újabb jó és rossz eseteket, amelyekről azonnal boldogan tennék megjegyzéseket. Ezért - no meg abból az öntelt gondolatból kiindulva, hogy ha a könyveimet sok év múlva valaki a kezébe veszi, ezek a nevek már semmit nem mondanának - maradtam abban, hogy neveket nem, inkább jelenségeket írok le." Akit több mint száz ember ismer, az annyit ér, amennyit ezek az - ismert-ismeretlen - ismerősök tartanak felőle. O ilyen vagy olyan: mindig, ahogyan vélekednek róla. Ha ez az illető magánember, a probléma nem is annyira érdekes, még kevésbé publikus; viszont ha a „köz"-ből (vagy szimpatikusabban a "köz"-nek) él, a kenyerét a népszerűségével keresi. Görög Ibolya megszokott lehengerlő stílusában ad tanácsot a Hatalomban, illetve a Hatalom közelében élőknek, a hivatalból nyilatkozóknak és az újságíróknak (a hivatalból közvetítőknek), a közszereplőknek és házastársaiknak - akik a „köz"-t és a „szereplést" elszenvedni kénytelenek. Amit az olvasó a kezében tart, a régen várt harmadik könyv. A trilógia (Protokoll - az életem, Mindennapi maceráink, A nyilvánosság kelepcéi) ezzel a kötettel lett teljes. Akik érdeklődő figyelemmel forgatták az első kötetet, amelyben szerző a Miniszterelnöki Hivatalban protokollfőnökként megélt tapasztalatait adta közre, és a másodikat, amely a hétköznapok viselkedéskultúrájában mutatott utat, az most sem fog csalódni. Sőt, a „hivatalból olvasókat" pótfejezet igazítja el az Európai unió protokolljában. A kötet függeléke az 1986-os sajtóról szóló törvény mellett a Visegrádi Irányelveknek is helyet ad; ez a magyar rádiós és televíziós újságírók etikai kódexe, amely a BBC együttműködésével jött létre.

Kollekciók