Ajax-loader

Lévai Katalin könyvei a rukkolán


Lévai Katalin - Széman Zsuzsa - Társadalmi ​trigonometria
Az ​1989-es politikai átalakulás Magyarországon felmérhetetlenül összetett folyamatokat indított el, amelyek alapjaiban változtatják meg a társadalmat. Laboratóriumban élünk, ahol a kísérleteket önmagunkon végezzük el és nem tudjak pontosan, hogy munkánk milyen eredményt hoz. A gyorsan változó állapotról a szociológus talán csak pillanatfelvételeket készíthet, ám e képek gyakran sokatmondóak és konkrét tartalmuknál többet árulnak el a valóságról. Lévai Katalin és Széman Zsuzsa megvizsgálta a nemzetközi szakirodalomból ismert jóléti háromszög magyar változatát és e szakadatlan mozgásban lévő, mind összetettebb "síkidom" főbb összetevőinek számbavétele után kiragadta a jótékonyság, a segítségnyújtás önkénteseinek sokasodó táborát. A szerzők bemutatják, miképpen szerveződött meg és nőtt rekord idő alatt országossá a Máltai Szeretetszolgálat, hogyan alkalmazkodott a pillanatnyi szükségletekhez, lett a jóléti szféra legdinamikusabb segítője. Az új szervezet mellett a szerzők a régiek közül a Magyar Vöröskereszt szerepváltozását, átalakulásának nehéz pillanatait ismertetik, majd közreadják a voluntáris szféra harmadik jelentős szereplője, a Soros Alapítvány magyarországi történetét. A három szervezet közös tulajdonsága, hogy számottevő külföldi erőforrásokat tudhat maga mögött. A társadalom az alulról jövő kezdeményezések révén kezdte meg önszerveződését, a gyengébbek, a hátrányos helyzetűek védelmét, segítését. A régi és az új egyházak karitatív szolgálatai, a különböző alapítványok és világi szerveződések a civil társadalom fontos építőkövei. A jóléti háromszögben azonban az állam egykori dominanciájának helyét más szereplők még nem töltötték be, e szerveződések ígéretesek, de a társadalmi gondoskodás egészét nem képesek magukra vállalni. Erre figyelmeztet következtetéseiben Széman Zsuzsa és Lévai Katalin.

7585_1_1600
elérhető
30

Lévai Katalin - Varázskert
"Nem ​tudhatod, mit érez egy nő, amikor rájön, hogy senki nem szereti igazán, és csak akkor él, amikor becsukja a szemét és álmodik. Az álmok még mindig biztosan állnak" - mondja a regény hősnője, aki kettős életet él. Egy "valódi" életet a férjével, és egy másikat, amelyet Mirkóval, gyerekkori szerelmével álmodott meg magának. Sok ezer nő fantáziavilága szólal meg ebben a költői vallomásban, olyan erővel, hogy úgy érezzük, mindaz, amit olvasunk, velünk történik meg. Mindenkinek megvan a maga Mirkója, képzeletbeli barátja, szerelme, akivel feledhetetlen, veszélyes és felkavaró pillanatokat élhet át. Mirkó: mi magunk vagyunk. Mindazok, akiknek szenvedélyes a lelke, akik nem érik be a hétköznapi élet tapasztalataival, hanem annál sokkal többre vágynak.

Lévai Katalin - Pillangóhatás
Az ​esélyegyenlőség lett az a központi fogalom és egyben megközelítési mód, amelynek segítségével rakosgatom a kirakójáték figuráit, azt remélve, hogy előbb-utóbb összeáll a kép. Az itt összegyűjtött írások mindegyike erre a fogalomra épül. A legnagyobb hangsúlyt a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség kapta, ez több mint szívügyem. A biztonságvesztés és a szabadság elnyerése, e két egymással ellentétes irányú folyamat - amely Magyarországon egy időben zajlott - szolgál a vizsgálódás keretéül. Hogy sikerült-e áttörni a kommunikációs ingerküszöböt, még mindig nem biztos, hiszen minden efféle próbálkozás ugrás az ismeretlenbe. Mindenesetre vannak biztató jelek, amelyek a növekvő társadalmi érzékenységről tanúskodnak, s persze olyanok is, amelyek inkább azt sugallják: megállt az idő, kényszeresen ismételgetjük önmagunkat, fordulatot remélve és ösztönözve, ahogyan egy pillangó csapkod a szárnyával.

Lévai Katalin - Vörös ​szőnyeg
Szerelem ​és önzés, hivatás és karrier. A megalázó érzelmi háromszögben vergődő főhős ünnepelt színésznő, akinek ellentmondásos élete felkavaró érzéseket és emlékeket hív életre. Sikeréhes művészek és politikusok a szőnyegen, társadalmi kényszerek és elvárások a szőnyeg alatt. Tisztességesnek maradni a művészetben, a politikában, a szerelemben - lehetséges ez ma?

Lévai Katalin - A ​szerelemfüggő
"Akkor ​jó, ha ketten vagyunk, mert ketten tudjuk szeretni egymást. Egyedül nehezebb, rejtett, elszigetelt érzelemben. A magányos szerelem olyan, mint a zuhanás, mely sosem ér földet." Lévai Katalin legújabb regényének hősnője így elmélkedik beteljesületlen szerelméről, amely lelki egyensúlyának végzetes megbomlásával fenyegeti. Ám érzelmei elfogadhatatlanok a kisvárosi közegben, ahol él, hiszen egy saját neméhez vonzódó fiatal nőről van szó. Mi lesz ennek a vége? Szerelme, a tanárnője kötélnek áll, vagy az elutasított leány végül bosszút áll magáért? Mi a bűn és van-e rá feloldozás? A súlyos téma arra sarkallta a szerzőt, hogy összetördelve a tőle megszokott barátságos, mesélős stílust, egyes szám első személyű vallomásos lírát írjon; szavai költészetté állnak össze A szerelemfüggő lapjain.

Lévai Katalin - Haszán Míra - Át ​a Smaragd hídon
"A ​tizenhárom éves Marie a valóság és a képzelet küszöbén áll, magányos délutánjain barátságokról álmodozik. Egyik este váratlanul feltárul a szobájában álló szekrény ajtaja, belép a hívogató zöld fénybe, és a smaragdhídon át egy titokzatos könyvtárba jut. Sok furcsa és különös szerzettel ismerkedik meg. Halhatatlan regényhősökkel, a könyvtári alvilág abszurd alakjaival, férfi és női bajkeverőkkel, és a gyönyörű, száznegyvenhét éves könyvtárosnővel. De mindenekelőtt összebarátkozik a Pál utcai fiúkkal, akik közül sokan csak arra várnak, hogy valaki végre kiszabadítsa őket történetük fogságából. Marie színházi bemutatót rendez a Titkok Könyvtárában, hogy igazságot szolgáltasson a lenézett, örök vesztes vörösingeseknek. Kezében van a fiúk békéjének s talán saját jövőjének a kulcsa is. S miközben egy varázslatos előadásban újrajátszatja az egykor történteket, szembesíti Molnár Ferenc döntéseit a saját döntéseivel, megváltoztatja nemcsak a sorsukkal elégedetlen szereplők, hanem saját maga és szerettei életét is. Míg a próbák tartanak, a családtagok is sorra kiállják a maguk próbáit"

Lévai Katalin - Táncrend ​nélkül
Lévai ​Katalin könyve egy női politikus rendhagyó naplója, amely nemcsak a szerző múltjába és gyerekkorába viszi vissza az olvasót, hanem a nemzetközi politikai világ olyan kulisszái közé is, amelyet kívülálló nem ismerhet. Könnyed elbeszélő stílusban, közszereplőtől szokatlanul őszinte hangon mutatja be ezt az univerzumot, amelyről eddig csak súlyos mondatokat olvashattunk. A szerző szociológus, egyetemi tanár, az Esély folyóirat főszerkesztője volt, majd egy váratlan fordulattal az ország első esélyegyenlőségi minisztere lett. Most az Európai Parlament képviselője. A sikeres életpálya mögött azonban kemény küzdelem áll. Lévai Katalin először engedi be az olvasót magánélete rejtett világába, és vállalja azt is, hogy kudarcairól, csalódásairól, "butasága történeteiről" vallomást tesz. Megírja, hogyan lett miniszter, és hogyan nem lett köztársasági elnök. Ír a szerelmeiről, az anyaság élményéről, a nyugati egyetemeken szerzett tapasztalatairól, a keleti kultúrák iránti vonzalmáról. Egyéni képeket villant fel Pestről, Brüsszelről, Párizsról, Cannes-ról, miközben a nők, az európai kisebbségek, vagy éppen a bevándorlók helyzetét is elemzi. Visszafogott intimitása, olykor felcsillanó humora és sajátos női érzékenysége különös hangulatba ringatja az olvasót, aki egy szokatlan politikus szokatlan könyvét tartja a kezében.

Lévai Katalin - Anna ​Karenina lánya
Hogyan ​képzelhetjük el egy házasságon kívül született, ,,törvénytelen" lány sorsát, akinek az édesanyja történetesen Lev Tolsztoj tragikus sorsú főhősnője? Anna Karenina költött alak, másfél százada mégis velünk él tovább, sokmillió olvasó ember közös ismerőse. Most ismerősünkké lehet Annie is, aki szüleit vesztett árvaként a becsületes Karenin házában mindent megkaphat, ami egy felső körökben nevelkedő gyerek osztályrésze, ám átokként ül rajta anyja titka és emléke. A megváltásra - Lévai Katalin magával ragadó képzelete szerint - idegenben, egy közép-európai városban, a millenniumi Budapesten talál rá. Anyaként - és a női egyenjogúság bontakozó mozgalmának híveként.

Lévai Katalin - Romkocsma
Lévai ​Katalin új kötete nemzedékeken átsöprő érzelmi viharok regénye. Egy pesti iskolás lány mesél a családjáról, pontosabban a család széthullásáról. Helyét soha nem találó, túlfűtött anya, szelíd és kitartóan szerető apa – az egykori polgári életek lepukkant kulisszái között élő, családalapítóként is örök kamasz romkocsmázók nemzedéke ez, és felrémlik, hogy magánéletük a díszletekhez hasonlóan kopárrá válik. A regényben a két „szélső” nemzedék – a többgenerációs családot erőnek erejével fenntartani igyekvő nagymama és a bakfis – összetalálkozik a szülők megítélésében és az irántuk érzett különös felelősségben. A kislány mindeközben átéli első gyermeki szerelmeit, rátalál az írás örömére, s történetünk végén sikerül meglepnie az olvasót.

Lévai Katalin - Anyám ​évszázada
Az ​"Anyám évszázada" különös nézőpontból állít emléket a 20. századnak: a múlt század fordulóján Budapesten letelepedett szerb család kivételes tehetségű lányának, Zoricának szívet melengető, fordulatokban bővelkedő, olykor megrázó élettörténetét meséli el. Zorica kislány korától mámoros örömmel olvassa a szerb és a magyar meséket, egyszerre él gazdag fantáziavilágban és a valóságban. Forradalmak, háborúk, nemzetiségi összetűzések, politikai kataklizmák és személyes sorstragédiák közepette regényes módon válik íróvá. Őseitől örökölt nyakassággal keresi a saját útját és szerepét, s mindeközben megismeri a szerelmet, a szexualitást, az erőszakot és a szenvedélyt. Képzeljük el, hogy egyszer csak valaki színesen és áradón mesélni kezd, és a való élet mellé egy párhuzamos életet teremt, ahol magunkra ismerhetünk, és ahol megnyugvást találhatunk. Ez a huszadik század szerelemregénye.

Lévai Katalin - Hazugok ​és szeretők
Valóság ​és fikció keveredik elegánsan Lévai Katalin legújabb regényében, amely az írónő európai uniós éveit, képviselőként megélt történeteit ágyazza izgalmas keretbe. Zádor Milán, a sikeres és öntörvényű egyetemi tanár élete derekán nagy tervekkel vág neki a nemzetközi politikának. Küzdeni akar a kitaszítottakért, ám törekvései a nagypolitika és a személyes intrika zátonyain megfeneklenek, s magánélete is válságba kerül. Nyomozók, politikusok és gyönyörű nők válnak szövetségessé vagy ellenséggé ebben a küzdelemben. Hogyan találja meg önmagát egy középkorú férfi ebben a fullasztó és idegen világban? Segíthet-e a friss szerelem? Lehetséges-e megújulás a hivatásban, a magánéletben - erről szól a Hazugok és szeretők, a könyv, amely az emberi kapcsolatok, a férfi-női lélek, a szenvedélyek és a szerelem hiteles bemutatása mellett krimiszerű izgalmakkal is szolgál. "Lévai Katalin ezúttal valóságos kalandregénybe sodorta szenvedélyes hőseit, a csalafinta cselekmény pedig végzetszerűen fonja be a mese szereplőit. Letehetetlen olvasmány." Ungvári Tamás "Izgalmas, egyéni hangvételű, elgondolkodtató regény." Vasvári Louise

Lévai Katalin - Párnakönyv ​és más mesék
Lévai ​Katalin, akit eddig elsősorban politikusként, illetve szociológusként tartottunk számon, új oldaláról mutatkozik be: különleges női érzékenységgel megírt kisregényében egy kapcsolat legboldogabb, legfájdalmasabb, legintimebb pillanataiba nyújt betekintést. A zavarba ejtően személyes hangvételű szerelmi történet Budapesten és Erdélyben játszódik, a nyolcvanas évek ellenzéki világában, a rendszerváltást közvetlenül megelőző években és részben az után. A könyv, melybe legtitkosabb vágyainkat és félelmeinket írjuk össze; a könyv, melyben a legmeghittebb pillanatokat őrizzük; a könyv, melyben tudatunk legmélyére pillanthatunk; a könyv, melyet este lefekvés előtt a párnánk alá rejtünk, hogy megóvjuk és elrejtsük –ez a Párnakönyv.

Lévai Katalin - Hírnév
Simon ​Dóra reggel még egy televíziós műsorban nyilatkozik a nők hátrányos helyzetéről a válság idején, egy óra múlva viszont már neki sincs állása, mert megszűnt a kutatóintézet, ahol dolgozott. Hiába panaszkodik ismerőseinek és kér segítséget, senki sem tud munkát ajánlani. Végül egy szerencsés találkozás összehozza a nagyhatalmú televízióssal, aki egyszerre vezeti be a műsorkészítés, és a tévés látszatvilág rejtelmeibe. Janesz ugyanolyan kellemes, mint amilyen taszító férfi, Dórát mégis mágnesként vonzza. Túlélheti-e a házassága a váltást, a televíziós karriert, amely hirtelen köszönt be az életébe? És megmaradhat-e Dóra annak, aki volt: becsületes kérdezőnek, aki a nehezebbik utat és nem az olcsó sikert keresi? El szabad-e fogadnia a tévés "keresztapa" támogatását, vagy előbb-utóbb a férfi benyújtja a számlát ahhoz, hogy képernyőn maradhasson? És mit szólna mindehhez Simone de Beauvoir, a huszadik század legjelentősebb társadalomtudósa, a szabad nők példaképe, akiről Dóra a doktoriját írja...? Aki ismeri a szerző korábbi írásait, annak nem lesz meglepetés, hogy a történet egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat, aki pedig most tartja kezében először, garantáltan rászokik Lévai Katalin könyveire és általuk a színvonalas, érzékeny női irodalomra.

Lévai Katalin - Karácsonyi ​égbolt
"Nem ​hordozhatod magadban a múltadat ártatlanul, miközben minden erőddel megpróbálsz a jelenben élni." Meglepő módon a főhősnő, Laura ezt a tanulságot attól a férfitól hallja, akivel hosszú távon nem tud együtt maradni, éppen a múlt titkai miatt. Mire felfedezi, milyen leveleket rejt anyja szürke kalapdoboza, miért bonyolódott apja kettős szerelmi viszonyba, és hogyan történhetett, hogy gyermekként mégsem érzékelt ebből semmit sem, minden darabka a helyére kerül ahhoz, hogy szabadon élhesse tovább hazugságok és elhallgatások nélkül az életét. A "Karácsonyi égbolt" egy tragikus szerelmi háromszög múltban fogant, de jelenig ható történetét meséli el; azoknak az embereknek a boldogságát és szenvedését, akik az elmúlt hetven évben a világnak ezen a szegletén voltak kénytelenek állandó megújulásban átélni a teljességet.

Lévai Katalin - A ​nő szerint a világ
Magyarországon ​szinte semmit nem lehet tudni a nyugat-európai és az amerikai feminista mozgalmak sikereiről, az életmód és az emberi szellem liberalizálása és a nehezen mozduló törvényalkotás terén. Az ismeretek hiánya miatt a feminizmus férfigyűlölő irányzatként jelenik meg a közvéleményben. Lévai Katalin könyve a jellemző női viselkedésformák és értékrendek bemutatásával igazolja a női nézőpont létjogosultságát. A feminizmus történeti bemutatása után a nőiesség, a férfiasság és a szexualitás kérdéskörét tárgyalja, majd bemutatja a magyarországi helyzetet.

Kollekciók