Ajax-loader

László Gyula könyvei a rukkolán


László Gyula - Egy ​fiú elindul
A ​Darabos utcában mindössze három lakóház állt, a többi telken a malom és a likőrgyár osztozott. De ha kevés is volt a ház, gyerek és játszótérnek alkalmas grund annál több akadt ebben a kis külvárosi utcában. Itt lakott az egyik bérkaszárnya szoba-konyhás lakásában Seregi Péter, akinek édesapját kommunista röplapok terjesztésének gyanúja miatt egy éjszaka elhurcolta a Horthy-rendőrség. Péter számára ettől a naptól kezdve megváltozott az élet. Hogy ez a súlyos teher miként érleli az okos, érzékeny gyereket, hogyan nyitja ki eszét a felnőttek gondjaira, hogyan fejleszti ki proletár-öntudatát, míg végül elszántan apja útjára nem lép - erről szól László Gyula első ifjúsági regénye. A kor hangulatát hűen idéző, fordulatos cselekményű írást Csavlek András művészi rajzai díszítik.

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

László Gyula - Művészetről, ​művészekről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Lehel ​kürtje
A ​jászberényi múzeum kürtje nemcsak a jászok becsben tartott ereklyéje, hanem egész magyar népünk hozzá fűzi egyik legszebb hősi mondánkat, a Lehel-mondát. E kis füzet célja az, hogy közkinccsé tegye Lehel kürtjének jó fényképeit és kiterített rajzát. Magyarázó szövege pedig arról számol be, hogy miképp vélekednek a tudomány emberei a Lehel-mondáról és a kürtről.

László Gyula - A ​Szent László-legenda középkori falképei
1991 ​szeptemberében jutott tudomásomra, hogy több mint egy évtizede kéziratban, kiadatlanul áll László Gyula professzornak a Szent László-legenda freskóiról szóló munkája. Méghozzá számos, helyszíni színes fényképfelvétel és rajz kíséretében. A László király szentté avatásának 800. évfordulója kapcsán felmerült az a gondolat, hogy egyesületünk a Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára negyedik számaként vállalkozék a mű megjelentetésére. A szerző egyetértett elképzelésünkkel. Így a kiadás kötségeinek részbeni fedezésével kapcsolatos - és eredményes - tárgyalásaink 1992 júniusában történt lezárásával elhárult minden akadály a közzététel elől.

László Gyula - Őstörténetünk ​legkorábbi szakaszai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Markó, ​Barabás, Munkácsy
A ​Képzőművészeti Kiadó ismeretterjesztő sorozata, amelynek segítségével a művészattörténet megismerése élményközpontú, szemléletes és interaktív - a maga korlátozott lehetőségeivel, persze. Minden füzet három művész munkásságát öleli fel, mindegyik művész hat-hat művének reprodukcióját is mellékelve. A mellékelt reprodukciók a füzet végében találhatók, hogy az olvasó maga is részt vehessen a füzet végleges kialakításában: alapos olvasás szükséges a megfelelő hely megtalálásához, ahová a reprodukció beragasztható. Az itt kapható füzetekhez a mellékletek érintetlenek.

László Gyula - A ​honfoglaló magyarok művészete Erdélyben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dudás Ferenc - Karoliny Mártonné - László Gyula - Lévai Zoltán - Poór József - Bevezetés ​a közigazgatási emberi erőforrás menedzsmentbe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Rásonyi László - A ​"kettős honfoglalás" - Hidak a Dunán
"Voltaképpen ​ennek a könyvnek alapmagatartását Pais Dezső egy mondatával jellemezhetjük, mert egy-egy feltevésének kifejtése után gyakran odatette a végére, hogy "más megoldás is elképzelhető". Nos, itt az eddig elfogadott honfoglaláskép melletti "más megoldás lehetőségéről" lesz szó." (László Gyula). "A Hidak a Dunán azokat a török népeket szimbolizálják, amelyek a VI.-tól a XIV. századig a bolgár, a magyar és a román történelemben sorsformáló szerepet játszottak, beolvadásukkal e három nép államalkotó képességét, katonai erényeit gyarapították, és így a rájuk való emlékezés mintegy közösségi tudatot fejleszthet, érzelmi hidat verhet a három nép között." (Rásonyi László) A két szerzőnek, a régész László Gyulának és a turkológus-nyelvész Rásonyi Lászlónak a magyarság eredetével kapcsolatos tanulmányai meglehetősen vitatott megközelítésűek voltak a nyolcvanas évek elején. Az, hogy a Helikon Kiadó most egy kötetben jelenteti meg őket, azt a szándékot tükrözi, hogy ezek az egymást segítő elméletek ne hiányozzanak e tudományágak mai palettájáról.

László Gyula - Borsos
Borsos ​Miklós (sz. 1906) a jelenkori magyar szobrászat egyik legeredetibb egyénisége. Több irányban kiteljesedő művészete sokféle műfajt és technikát foglal magába: rendkívüli érzékenységgel megformált portréi, állatszobrai és torzói mellett kiemelkednek finom vésetű plakettjei és a balatoni tájat idéző tusrajzok. Szobrai megformálását az anyag és a kifejezés szabja meg; vörösmárvány fejeit aprólékos részletességgel alakítja ki, míg bazalt és fehérmárvány szobrai leegyszerűsített, nem egyszer absztrakt formák. László Gyula lírai átéléssel megírt tanulmánya az első monográfia, amely hírt ad Borsos Miklós sokszínű művészetéről.

László Gyula - A ​honfoglalókról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Régészeti ​tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Az ​ősember művészete
A ​könyv szerzője, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen a régészeti tanszék vezetője, festőnek indult. Ez a kettős adottság tette lehetővé, hogy a művészet keletkezésének kérdéseiben az eddigieknél életszerűbben s talán szakszerűbben írhasson. Könyvében túllépi a szenvtelen értékelő hangot és elejétől végéig úgy érezzük, hogy személyes ügyünk az, hogy a művészet keletkezésének rejtélyébe behatolhassunk. Mintegy magunk előtt látjuk a barlangok sötét mélyébe merészkedő művészt, amint fáklyájának fel-fellobbanó lángjánál szűk sziklafolyosókon kúszik a föld belsejében lévő nagy termek felé, hogy ott állatokat varázsoljon a falra. Látjuk azt is, hogy ez a páratlan szépségű művészet nem az ösztön szeszélyéből keletkezett, hanem művészeit éppen olyan keméyn fegyelemmel képezték, akárcsak mai utódaikat. Ennek köszönhető , hogy szinte a pillanatfelvétel hitelességével és a vadászember szeretetével tudták megeleveníteni az őket körülvevő állatvilágot. Ezek a barlangok sok-sok évezreden keresztül a világtól elzárva őrizték a kincseiket. A könyvet olvasva szinte szemünk láttára történik meg e világszép művészet újrafelfedezése és a szerzővel együtt vetjük fel a kérdéseket: hogyan ébredt rá emberősünk, hogy rajzolni, festeni, mintázni tud, mi adta kezébe az ecsetet, miért merészkedett a barlangok veszélyes mélyébe? A sok miértre feleletet keres a szerző s részben – a kutatás alapos ismeretében – ad is. Talán a legérdekesebb mégis az utolsó fejezet, amelyben a barlangi művészet további sorsát nyomozza s eljut vele a máig, a mai emberig.

Farkas Ferenc - Karoliny Mártonné - László Gyula - Poór József - Emberi ​erőforrás menedzsment kézikönyv
E ​kiadvány az emberi erőforrás menedzsment oktatásában évek óta jelentős szerepet betöltő könyv új, átdolgozott kiadása.A kézikönyv használói bevezetést nyernek többek közt az emberi erőforrás menedzsment történetébe, az EEM tervezésébe, auditálásába, a munkakörelemzésbe és tervezésbe. Továbbá az ösztönzés, az erőforrás-biztosítás és a teljesítménymenedzsment módszereibe. Az információ technológia, a fejlesztés, a munkaügyi kapcsolatok, a változás menedzsment legújabb tendenciáit is ismertetik a neves szerzők. A hatalmas ismeretanyagot pedig a könyv negyedik részének esettanulmányai teszik még érthetőbbé.

László Gyula - Barcsay
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - A ​csavargó villamos
“A ​költészet és a mese végigkíséri egész életünket. Előbb mi hallgatjuk elalvás előtt, kispárnánkat szorongatva, felnőve gyerekeink, unokáink ágyához visszük a pillacsukogató, álomba csábító, csöndes szavú meséket, verseket A kötetben található írások egy részét országjáró utjaimon szedtem össze. A nép ajkán élő történetek igazak is, nem is, a magam kedvére formálgatva. A versek rímeivel nyugalmas óráimban játszadoztam, A mesék jó részét unokáim kedves kérlelésére találtam ki. Esténként együtt formálgattuk, alakítgattuk, mígnem egyszer csak tollhegyre, papírra kívánkoztak, Végül konyv kerekedett belőlük, remélem, sok-sok gyerek örömére. A költészet és a mese csodálatos világában, akárcsak álmunkban, a legvalószínűtlenebb dolog sem lehetetlen. Megszólalhatnak az állatok, beszélgethetnek egymással a tárgyak, táncra perdülhetnek a fák, még olyasmi Is megtörténhet, hogy egy ütött kopott sárga villamos megszökik a kocsiszínből, és elcsavarog" - írja könyvéről a szerző.

László Gyula - Hunor ​és Magyar nyomában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Múltunkról ​utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - 50 ​rajz a honfoglalókról
Egy ​évezreddel ezelőtti világba viszi el az olvasót ez a képeskönyv: honfoglaló eleink mindennapjaiba. Lapozgatunk, s hol a kardkovácsot, íjkészítőt lessük meg munka közben, hol a jurta mélyére pillantunk be, vendégei leszünk a menyegzői vigasságnak, vagy megismerjük a félelmetes pusztai harcmodor fortélyait. Egyszóval: a rajz és a magyarázó szöveg varázslatával részeseivé válunk az egykori magyar életnek. 1944-ben jelent meg a szerző korszakos jelentőségű könyve: A honfoglaló magyar nép élete. Ez a képeskönyv annak a nagy munkának dióhéjnyi s a művészi rajzokkal még meggyőzőbb erejű mondanivalóját adja a mai - ifjú és idősebb - olvasónak.

László Gyula - Az ​ősember művészetéről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - A ​honfoglaló magyarok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Régészeti ​tanulmányok az avar társadalom történetéhez
László ​Gyula még magyarul soha meg nem jelent könyve az avar társadalomról, felépítéséről régészeti leletek alapján. "Most, amikor olyan nagy jelentőségű munka elején állunk, mint a hazai avar-kori emlékanyag hiteles kiadása, tisztáznunk kell azokat a lehetőségeket és módszereket, amelyekkel ezt a páratlan régiséganyagot történeti forrássá tehetjük. Ha ezt nem tennénk, akkor pusztán a kutatás nyersanyagát, a közölt leletek eddigi sokezres számát gyarapítanók, új és újabb ezrekkel. Ám közleményeink csak akkor válnak történeti forrássá, ha a leletek pontos közlésén, mintakincsük és készítésmódjuk összefüggéseinek felderítésén túlmenően a régészeti anyagot az akkori társadalom vetületeként szemléljük, az összefüggéseit elsősorban az egykori élet és társadalom kérdéseinek irányában kutatjuk."

László Gyula - Botticelli
Sandro ​Botticelli kora-renaissance jellegzetes és egyedülálló festőegyénisége. A korabeli festészet térhatásra törekvő irányzatával szemben képei inkább a síkszerű díszítményességet célozzák; a kortársak aktivitásával, életörömével szemben az ő arcképeinek és szentképeinek alakjai fájdalmasan merengenek. László Gyula tanulmánya lépésről lépésre követi Botticelli művészi kibontakozásának, majd hanyatlásának útját, és gondos elemzésekkel segíti hozzá az olvasót a képélmények tudósításához. A könyv első kiadása 1959-ben látott napvilágot.

László Gyula - Vértesszőlőstől ​Pusztaszerig
"S ​lett legelőbb az aranykorszak...élt biztonságban minden nép lágy nyugalomban..."-írja Vergilius "Átváltozások" című művében, s e könyv olvasói nyomon követhetik - a régészet és a rokontudományok eszközeit és eredményeit e kötetből megismerve -, hogy milyen volt valójában a régmúlt korok mindennapjainak élete. László Gyula professzor nem történelemkönyvet írt, a szó szorosan vett értelmezése szerint (nem lesz tehát e művében csatákról, hadvezérekről, békekötésekről szó; sőt még évszámokat is elvétve említ), hanem - és ehhez gyakorló régészként szerzett tapasztalatait csakúgy felhasználja, mint saját és elődei, valamint kortárs tudósok eredményeit - azt tűzte ki feladatául, hogy nyomon kövesse: miként fejlődött ki és gazdagodott egyre az élet a Kárpát-medence területén - mintegy félmillió év leforgása alatt. E könyvből kiderül, hogy a különböző nyelveket beszélő európai és ázsiai népek ősműveltsége mennyire egy tőről fakad. Ennek bemutatása során szó esik a régészet rokontudományairól (embertan, állattan, vegytan, nyelvtudomány, néprajz, földrajz, oklevéltan, pénztörténet stb.), amelyek mind hozzásegítenek ahhoz, hogy e régmúlt korok művelődési viszonyait , művészetét és köznapi életét megismerhessük. Majd a különböző nagy korszakokat ( az őskortól a középkorig) és népeket mutatja be (szkíták, kelták, dákok, rómaiak, germánok, skirek, kvádok, langobárdok, hunok, avarok, szlávok, magyarok stb.). A könyv utolsó fejezetében a szerző a honfoglalásról és előzményeiről ír. Szó esik itt - röviden - a szerző kettős honfoglalás feltevéséről, valamint az Árpád vezette honfoglalókról és azokról az érdekes forrásmunkákról, amelyek a magyarok Európában való megjelenéséről hírt adnak. A kötetet gazdag képanyag teszi teljessé. A több száz fotó, térkép és rajz a szerző szövegét híven kíséri és illusztrálja - a rajzokat pedig ő maga készítette.

László Gyula - Medgyessy ​Ferenc
Medgyessy ​Ferenc szobraiban sajátos, kissé paraszti szépséggel gazdagodva éled újjá a művészet őskorának öröksége. Ezt becsülik művészetében mind idehaza, mind pedig külföldön, s ez igézte meg fiatal szobrásznemzedékünket is. A párizsi világkiállítás aranyérme, a Grand Prix, a legnagyobb francia szobrászoknak, Maillolnak és Despiaunka művészi rangjával mérte Medgyessy alkotásait. Idehaza elsők között kapott Kossuth-díjat, nemrégiben megkapta a "kiváló művész" címet, legutóbb, 75 éves születésnapján pedig a "Munka Vörös Zászló Érdemrendet". Népünk és a nagyvilág egyre jobban megismeri, szereti és becsüli Medgyessy Ferenc művészetét.

László Gyula - Leonardo, ​Michelangelo, Raffaello
A ​Képzőművészeti Kiadó ismeretterjesztő sorozata, amelynek segítségével a művészattörténet megismerése élményközpontú, szemléletes és interaktív - a maga korlátozott lehetőségeivel, persze. Minden füzet három művész munkásságát öleli fel, mindegyik művész hat-hat művének reprodukcióját is mellékelve. A mellékelt reprodukciók a füzet végében találhatók, hogy az olvasó maga is részt vehessen a füzet végleges kialakításában: alapos olvasás szükséges a megfelelő hely megtalálásához, ahová a reprodukció beragasztható. Az itt kapható füzetekhez a mellékletek érintetlenek

László Gyula - Rácz István - A ​nagyszentmiklósi kincs
A ​nagyszentmiklósi (Sinnicolau Mare) kincset 1799-ben találták meg az akkori Dél-Magyarországon: egy hajdnai mocsárral körülvett szigeten rejtették el egykori tulajdonosai. A korai középkor legnagyobb aranykincs-lelete huszonhárom aranyedényből áll, súlya csaknem tíz kilogramm. Több mint száz régészeti, művészettörténeti, nyelvészeti és írástörténeti munka foglalkozott már a kinccsel. A múlt században még azt hitték, hogy Attila kincsét találták meg Nagyszentmiklódon, hiszen azon a tájon került elő, ahol Priszkosz rhétor követségben járt Attilánál. A Kunsthistorisches Museum (Bécs) kiállításán már óbolgár kincsként szerepel. A kincs eredetének kérdését azonban a szerző az elődökhöz képest árnyaltabban közelítette meg, s ennek eredményeként - többek között - sikerült megállapítania, hogy a kincs két asztali készletre bomllik. Az egyik (amelyen a rovásírások vannak) a fejedelemé, a másik (szép ember- és állatábrázolásokkal) a fejedelemasszonyé lehetett. A fejedelem készletének ornamentikája, rovásírásának néhány sajátossága a magyar királyság első pénzeivel tart rokonságot, így a X-XI. század fordulójára keltezhetjük. A fejedelemasszony asztali készlete archaikusabb, a késő avar-magyar-bolgár körhöz köthető. Az ötvöseljárásokat is kitűnően ismerő régész-szerzőn kívül az embertan, az állattan és a növénytan szakemberei is megvizsgálták a tárgyakat. Vizsgálataik a szerző megállapításait erősítik meg: Az az ember-állat-növény-ábrázolás együttes, amely az edényeket díszíti, Európa és Ázsia határán alakulhatott csak ki. S azok a népek, amelyekhez a kincs két azstali készletének művészete köthető, a régészeti leletek tanúsága szerint is erről a területről kerültek a Kárpát-medencébe.

László Gyula - Ex ​libris
Az ​olvasó voltaképpen két könyvet tart a kezében. Az egyik a szó erejével és a kutatás szenvedélyével igyekszik megeleveníteni a magyar múlt jelenségeit és végigkísérni a mi életünkig úgy, hogy közben magáról is szót ejt a szerző. A másik könyv a szerző rajzi önéletírásának képsora. E húsz "rajzi szonettben" felidézi a szerző életét, amely nem a születéskor kezdődött, hanem amikor az "Ige testté lett" Majd folytatódott Európa születésében, hiszen életünk Európa jegyében történik meg bennünk. ezek után történik meg életének eseménysora s végződik azzal, hogy "sorsom menni, menni, menni, menni". Maga az "írott könyv" kisebb dolgozatokat tartalmaz a szerző és a magyar nép életéről. Itt is az őstörténettől szegény Szabédi László haláláig ível a sorozat. Ezek az apró tanulmányok egyrészt újságokban jelentek meg, egyszerűen abból az okból, hogy folyóiratokban néha éveket kellett volna várni a publikálásukkal. ennek ellenére nem "népszerűsítő" írások, csak közérthetők. Szokta mondani a szerző, hogy írásait először egy nagyon szigorú bírónak olvassa fel, s ha az nem érti meg, akkor a hiba a szerzőben van. Ezt a "lektort" László Gyulának hívják, ám nem a szerző, hanem unokaöccse, aki megmaradt odahaza Székelyföldön a kétkezi munkánál. Neki olvassa fel hangtalanul kis tanulmányait, de nagy könyveit is, természetesen csak gondolatban. Más is ellenőrzi írásait - ahogyan elmondja - , méghozzá azok, akikről ír. Az az érzése, hogy miközben az ősember művészetéről, az avarokról, magyarokról vagy kortársairól ír, azok mögötte állnak és figyelik, hogy mit ír róluk "ez a nadrágos ember".

László Gyula - A ​"kettős honfoglalás"
A ​kettős honfoglalás elméletét László Gyula (1910-1998) régészprofesszor dolgozta ki, miszerint a magyarság két lépcsőben szállta meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (az ún. griffes-indás kultúra vagy „kései avarok” leletanyagának megjelenése), míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel, amely során Árpád vezetésével megtörtént a „második” honfoglalás.

László Gyula - Őseinkről
A ​neves régészprofesszor tudományos vitákra serkentő, de a nagyközönség számára is élvezhető, őstörténetünkről, az avarokról, a honfoglalókról és utódaikról szóló tanulmányait jól egészítik ki önmagáról és halott barátairól írott közvetlen hangú vallomásai.

Alföldi András - Nagy Lajos - László Gyula - Budapest ​az ókorban I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók