Ajax-loader

László Gyula könyvei a rukkolán


László Gyula - Egy ​fiú elindul
A ​Darabos utcában mindössze három lakóház állt, a többi telken a malom és a likőrgyár osztozott. De ha kevés is volt a ház, gyerek és játszótérnek alkalmas grund annál több akadt ebben a kis külvárosi utcában. Itt lakott az egyik bérkaszárnya szoba-konyhás lakásában Seregi Péter, akinek édesapját kommunista röplapok terjesztésének gyanúja miatt egy éjszaka elhurcolta a Horthy-rendőrség. Péter számára ettől a naptól kezdve megváltozott az élet. Hogy ez a súlyos teher miként érleli az okos, érzékeny gyereket, hogyan nyitja ki eszét a felnőttek gondjaira, hogyan fejleszti ki proletár-öntudatát, míg végül elszántan apja útjára nem lép - erről szól László Gyula első ifjúsági regénye. A kor hangulatát hűen idéző, fordulatos cselekményű írást Csavlek András művészi rajzai díszítik.

László Gyula - Vértesszőlőstől ​Pusztaszerig
"S ​lett legelőbb az aranykorszak...élt biztonságban minden nép lágy nyugalomban..."-írja Vergilius "Átváltozások" című művében, s e könyv olvasói nyomon követhetik - a régészet és a rokontudományok eszközeit és eredményeit e kötetből megismerve -, hogy milyen volt valójában a régmúlt korok mindennapjainak élete. László Gyula professzor nem történelemkönyvet írt, a szó szorosan vett értelmezése szerint (nem lesz tehát e művében csatákról, hadvezérekről, békekötésekről szó; sőt még évszámokat is elvétve említ), hanem - és ehhez gyakorló régészként szerzett tapasztalatait csakúgy felhasználja, mint saját és elődei, valamint kortárs tudósok eredményeit - azt tűzte ki feladatául, hogy nyomon kövesse: miként fejlődött ki és gazdagodott egyre az élet a Kárpát-medence területén - mintegy félmillió év leforgása alatt. E könyvből kiderül, hogy a különböző nyelveket beszélő európai és ázsiai népek ősműveltsége mennyire egy tőről fakad. Ennek bemutatása során szó esik a régészet rokontudományairól (embertan, állattan, vegytan, nyelvtudomány, néprajz, földrajz, oklevéltan, pénztörténet stb.), amelyek mind hozzásegítenek ahhoz, hogy e régmúlt korok művelődési viszonyait , művészetét és köznapi életét megismerhessük. Majd a különböző nagy korszakokat ( az őskortól a középkorig) és népeket mutatja be (szkíták, kelták, dákok, rómaiak, germánok, skirek, kvádok, langobárdok, hunok, avarok, szlávok, magyarok stb.). A könyv utolsó fejezetében a szerző a honfoglalásról és előzményeiről ír. Szó esik itt - röviden - a szerző kettős honfoglalás feltevéséről, valamint az Árpád vezette honfoglalókról és azokról az érdekes forrásmunkákról, amelyek a magyarok Európában való megjelenéséről hírt adnak. A kötetet gazdag képanyag teszi teljessé. A több száz fotó, térkép és rajz a szerző szövegét híven kíséri és illusztrálja - a rajzokat pedig ő maga készítette.

László Gyula - Medgyessy ​Ferenc
Medgyessy ​Ferenc szobraiban sajátos, kissé paraszti szépséggel gazdagodva éled újjá a művészet őskorának öröksége. Ezt becsülik művészetében mind idehaza, mind pedig külföldön, s ez igézte meg fiatal szobrásznemzedékünket is. A párizsi világkiállítás aranyérme, a Grand Prix, a legnagyobb francia szobrászoknak, Maillolnak és Despiaunka művészi rangjával mérte Medgyessy alkotásait. Idehaza elsők között kapott Kossuth-díjat, nemrégiben megkapta a "kiváló művész" címet, legutóbb, 75 éves születésnapján pedig a "Munka Vörös Zászló Érdemrendet". Népünk és a nagyvilág egyre jobban megismeri, szereti és becsüli Medgyessy Ferenc művészetét.

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

László Gyula - A ​csavargó villamos
“A ​költészet és a mese végigkíséri egész életünket. Előbb mi hallgatjuk elalvás előtt, kispárnánkat szorongatva, felnőve gyerekeink, unokáink ágyához visszük a pillacsukogató, álomba csábító, csöndes szavú meséket, verseket A kötetben található írások egy részét országjáró utjaimon szedtem össze. A nép ajkán élő történetek igazak is, nem is, a magam kedvére formálgatva. A versek rímeivel nyugalmas óráimban játszadoztam, A mesék jó részét unokáim kedves kérlelésére találtam ki. Esténként együtt formálgattuk, alakítgattuk, mígnem egyszer csak tollhegyre, papírra kívánkoztak, Végül konyv kerekedett belőlük, remélem, sok-sok gyerek örömére. A költészet és a mese csodálatos világában, akárcsak álmunkban, a legvalószínűtlenebb dolog sem lehetetlen. Megszólalhatnak az állatok, beszélgethetnek egymással a tárgyak, táncra perdülhetnek a fák, még olyasmi Is megtörténhet, hogy egy ütött kopott sárga villamos megszökik a kocsiszínből, és elcsavarog" - írja könyvéről a szerző.

László Gyula - Számadás ​népünkről
"A ​könyv is valóság! - mondja László Gyula. - A könyv éppen annyi, mint egy ember, egy fa, egy kavics, vagy akár valamelyik régészeti lelet. A könyv: élet." E könyvből megtudjuk, hogyan éltek honfoglalás kori őseink. Hogyan laktak, milyen volt agyag- és téglaházuk, jurtájuk, boronaházuk. "Mert ahol a leletek tanúsítása szerint olyan magas fokon állott a kovács-, a nyerges, az íjasmesterség vagy a csontfaragás, mint nálunk a honfoglalás korában, ott hasonló fokon kellett állnia a házkultúrának is." László Gyula könyvéből feleletet kap az olvasó arra, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, milyenek voltak az Árpádok, a nomád és a földművelő magyarok, hogyan éltünk és hogyan temettünk."

László Gyula - Hunor ​és Magyar nyomában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Őstörténetünk ​legkorábbi szakaszai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - A ​népvándorláskor művészete Magyarországon
A ​népvándorlás népeinek művészetéről ad összefoglaló képet László Gyula régészprofesszor legújabb könyve. Gondolatgazdag tanulmánya három nagy fejezetre oszlik. "A földművelők és állattenyésztők" című fejezet a germán és a steppei népek életformáját, művészetének kialakulását mutatja be. "A mesterségek dicsérete" a népvándorláskor művészeti technikáiról szól. A "Mitológia" című fejezetben pedig a bemutatott leletek esztétikai értékelése mellett a tárgyak kozmikus jelentősége is feltárul az olvasó előtt. Az eurázsiai népek közös szellemi alapjait elemző tanulmányt több mint 80 rajz, csaknem 200 fekete-fehér fénykép és 16 színes kép illusztrálja.

László Gyula - Rácz István - A ​nagyszentmiklósi kincs
A ​nagyszentmiklósi (Sinnicolau Mare) kincset 1799-ben találták meg az akkori Dél-Magyarországon: egy hajdnai mocsárral körülvett szigeten rejtették el egykori tulajdonosai. A korai középkor legnagyobb aranykincs-lelete huszonhárom aranyedényből áll, súlya csaknem tíz kilogramm. Több mint száz régészeti, művészettörténeti, nyelvészeti és írástörténeti munka foglalkozott már a kinccsel. A múlt században még azt hitték, hogy Attila kincsét találták meg Nagyszentmiklódon, hiszen azon a tájon került elő, ahol Priszkosz rhétor követségben járt Attilánál. A Kunsthistorisches Museum (Bécs) kiállításán már óbolgár kincsként szerepel. A kincs eredetének kérdését azonban a szerző az elődökhöz képest árnyaltabban közelítette meg, s ennek eredményeként - többek között - sikerült megállapítania, hogy a kincs két asztali készletre bomllik. Az egyik (amelyen a rovásírások vannak) a fejedelemé, a másik (szép ember- és állatábrázolásokkal) a fejedelemasszonyé lehetett. A fejedelem készletének ornamentikája, rovásírásának néhány sajátossága a magyar királyság első pénzeivel tart rokonságot, így a X-XI. század fordulójára keltezhetjük. A fejedelemasszony asztali készlete archaikusabb, a késő avar-magyar-bolgár körhöz köthető. Az ötvöseljárásokat is kitűnően ismerő régész-szerzőn kívül az embertan, az állattan és a növénytan szakemberei is megvizsgálták a tárgyakat. Vizsgálataik a szerző megállapításait erősítik meg: Az az ember-állat-növény-ábrázolás együttes, amely az edényeket díszíti, Európa és Ázsia határán alakulhatott csak ki. S azok a népek, amelyekhez a kincs két azstali készletének művészete köthető, a régészeti leletek tanúsága szerint is erről a területről kerültek a Kárpát-medencébe.

László Gyula - Kolozsvári ​Márton és György Szent-György szobrának lószerszámja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - A ​honfoglaló magyarok művészete Erdélyben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - A ​koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge / Der Grabfund von Koroncó und der altungarische Sattel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szombathy Viktor - László Gyula - Magyarrá ​lett keleti népek
"Bármennyire ​is tökéletes a magyar nép ötvözete, mégis szép és helyes dolog különböző népelemeink őstörténetének nyomozása. Ez szabadít ki a nyomasztó egyedül vagyunk érzésből, amely a lehangolódott és hitüket vesztett legjobbjainkat oly gyakran emésztette" - írja László Gyula az előszóban. Valóban a magyar nép eredete, összetétele mindig foglalkoztatta a kutatókat és az olvasókat egyaránt. A könyv szerzői - legújabb kutatási adataik alapján - azt a folyamatot kísérik végig, hogyan is illeszkedtek be a magyarságba a honfoglalás után csatlakozott, majd letelepített, Keletről érkezett népcsoportok. E népek őstörténetének szálait nehéz kibogozni, hiszen sokuknál alig-alig találunk valamilyen bizonyítékot arra, hogy valaha külön népként léteztek. Éppen a források hiánya miatt különböző magyarázatok is lehetségesek. Kitűnő összefoglalást adnak a szerzők a székelyek, blakok, kazárok, besenyők, jászok, palócok és a törökök magyarságba való ötvöződéséről. Izgalmas és hasznos olvasmányt jelenthetnek a kötetben összegyűjtött tanulmányok mind a szakemberek, mind az érdeklődők számára.

László Gyula - Borsos
Borsos ​Miklós (sz. 1906) a jelenkori magyar szobrászat egyik legeredetibb egyénisége. Több irányban kiteljesedő művészete sokféle műfajt és technikát foglal magába: rendkívüli érzékenységgel megformált portréi, állatszobrai és torzói mellett kiemelkednek finom vésetű plakettjei és a balatoni tájat idéző tusrajzok. Szobrai megformálását az anyag és a kifejezés szabja meg; vörösmárvány fejeit aprólékos részletességgel alakítja ki, míg bazalt és fehérmárvány szobrai leegyszerűsített, nem egyszer absztrakt formák. László Gyula lírai átéléssel megírt tanulmánya az első monográfia, amely hírt ad Borsos Miklós sokszínű művészetéről.

László Gyula - Művészetről, ​művészekről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Őstörténetünk
Ennek ​a kis könyvecskének az a summája, hogy mi, magyarok, nem vagyunk egyedül, hanem úgyszólván egész Eurázsia részt vett néppé tömörödésünk folyamatában. Rokonai vagyunk tehát sok-sok - múltban élt és jelenben is élő - népnek. A "Sem utódja, sem boldog őse" szemlélet, az elszigeteltség érzése helyett sikerült a szerzőnek kitágítania kapuinkat Eurázsia felé. A "Sem rokona" felfogást a mindenütt ővelük találkozunk megállapítása és bizonyítása váltja fel. Természetesen ugyanígy van ez nagyjából valamennyi népnél. És ha ez az életérzés belehatol a köztudatba, hatalmas megújulást jelenthez: kiteljesednék bennünk az összetartozás tudata, a humánum, az emberség.

Alföldi András - Nagy Lajos - László Gyula - Budapest ​az ókorban I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Árpád ​népe
A ​Helikon Kiadó úgy érezte, hogy a Múlt születése sorozat - mely felöleli földünk szinte valamennyi nagy kultúrájának történetét - nem lenne teljes a magyar őstörténet bemutatása nélkül. László Gyula, nemzetközi hírű régész-professzorunk vállalkozott arra, hogy számos színes illusztráció, tárgyfotó, régészeti lelet, térkép segítségével - a sorozat kiegészítéseként - bemutassa honfoglaló őseink, Árpád népének mindennapjait. Hallatlanul érdekes könyv született így, mely nem az 1944-ben megjelent, A honfoglaló magyar nép élete című munkájának újrafogalmazása, hanem az azóta eltelt több mint negyven éves időszak új leleteinek, a tudományos kutatás új eredményeinek alkotó feldolgozása. A szerző véleménye szerint őseink két hullámban: előbb az onugorok 7. századi szétrajzása idején, később pedig a 9. század végén, Árpád vezérletével érkeztek a Kárpát-medencébe. Itt a két ág egységes nemzetté forrott össze, s az új évezred küszöbén erős, nyugati mintájú királyságot alkotott. Ez a folyamat azonban magas szintű műveltséget, sokféle tudást, nagy tapasztalatot követelt meg eleinktől, s e könyv éppen annak bizonyítéka, hogy ők mindezzel valóban rendelkeztek is. László Gyula művének lapjain rendkívül színesen, érzékletesen elevenedik meg a 10. századi magyarság élete, mindennapos munkája, hiedelemvilága, egész anyagi és szellemi kultúrája. Az értékek megbecsülésére, valódi nemzeti önismeretre neveli olvasóját.

László Gyula - Markó, ​Barabás, Munkácsy
A ​Képzőművészeti Kiadó ismeretterjesztő sorozata, amelynek segítségével a művészattörténet megismerése élményközpontú, szemléletes és interaktív - a maga korlátozott lehetőségeivel, persze. Minden füzet három művész munkásságát öleli fel, mindegyik művész hat-hat művének reprodukcióját is mellékelve. A mellékelt reprodukciók a füzet végében találhatók, hogy az olvasó maga is részt vehessen a füzet végleges kialakításában: alapos olvasás szükséges a megfelelő hely megtalálásához, ahová a reprodukció beragasztható. Az itt kapható füzetekhez a mellékletek érintetlenek.

László Gyula - A ​honfoglaló magyar nép élete
_A ​honfoglaló magyar nép élete_ 1944-ben jelent meg először, és mert az akkori újabb kiadást több nem követte, mára antikváriumok és aukciók alig elérhető könyvritkaságává vált. Sikerének titka a tudományos munkák esetében oly ritka, egyszerre élvezetes és pontos nyelvezet, lenyűgöző tárgyismeret mellett az az új módszer, a leírásra-megőrzésre szorítkozó hagyományos régészi szemlélettel szemben kialakított életszerűség, amelyik nem éri be a tárgyak rendszerezésével, hanem az azokban megőrzött szellemiség feltárására, rekonstrukciójára törekszik. Ehhez persze nem elegendő _csak_ régésznek lenni - a tudományok sokaságának segítségül hívása nélkül ez a vállalkozás nem lehet sikeres. A László Gyula-féle régészet ilyen értelemben szintetikus tudomány, az egyik első példa a jóval később interdiszciplinárisnak nevezett kutatásokra. Ő maga, mivel a legtöbbet a néprajzból meríthetett, "régészeti néprajz"-nak nevezi módszerét, s tartalmáról ezt írja: "a népvándorlás és a magyar honfoglalás korának leleteiből igyekszik az egykori életet a lehetőségekhez képest újjáalkotni és beleágyazni a kor művelődésének képébe". Ez a törekvés - amely László Gyula egész munkásságát áthatja - _A honfoglaló magyar nép életé_ben bontakozik ki először teljes gazdagságában. Kis túlzással élve, ha nem tudnánk, hogy a szerző egy évezreddel korábbi világról tudósít, akár azt is hihetnénk, hogy csupán egy távoli vidéken élő népcsoport körében tett utazásáról számol be. És ez az élményszerű és élményt adó közvetlenség az, ami miatt nem csak a szakemberek nélkülözhetetlen alapkönyve, hanem az érdeklődők legszélesebb köre számára is izgalmas olvasmány.

László Gyula - Az ​ősember művészete
A ​könyv szerzője, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen a régészeti tanszék vezetője, festőnek indult. Ez a kettős adottság tette lehetővé, hogy a művészet keletkezésének kérdéseiben az eddigieknél életszerűbben s talán szakszerűbben írhasson. Könyvében túllépi a szenvtelen értékelő hangot és elejétől végéig úgy érezzük, hogy személyes ügyünk az, hogy a művészet keletkezésének rejtélyébe behatolhassunk. Mintegy magunk előtt látjuk a barlangok sötét mélyébe merészkedő művészt, amint fáklyájának fel-fellobbanó lángjánál szűk sziklafolyosókon kúszik a föld belsejében lévő nagy termek felé, hogy ott állatokat varázsoljon a falra. Látjuk azt is, hogy ez a páratlan szépségű művészet nem az ösztön szeszélyéből keletkezett, hanem művészeit éppen olyan keméyn fegyelemmel képezték, akárcsak mai utódaikat. Ennek köszönhető , hogy szinte a pillanatfelvétel hitelességével és a vadászember szeretetével tudták megeleveníteni az őket körülvevő állatvilágot. Ezek a barlangok sok-sok évezreden keresztül a világtól elzárva őrizték a kincseiket. A könyvet olvasva szinte szemünk láttára történik meg e világszép művészet újrafelfedezése és a szerzővel együtt vetjük fel a kérdéseket: hogyan ébredt rá emberősünk, hogy rajzolni, festeni, mintázni tud, mi adta kezébe az ecsetet, miért merészkedett a barlangok veszélyes mélyébe? A sok miértre feleletet keres a szerző s részben – a kutatás alapos ismeretében – ad is. Talán a legérdekesebb mégis az utolsó fejezet, amelyben a barlangi művészet további sorsát nyomozza s eljut vele a máig, a mai emberig.

Dudás Ferenc - Karoliny Mártonné - László Gyula - Lévai Zoltán - Poór József - Bevezetés ​a közigazgatási emberi erőforrás menedzsmentbe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - A ​"kettős honfoglalás"
A ​kettős honfoglalás elméletét László Gyula (1910-1998) régészprofesszor dolgozta ki, miszerint a magyarság két lépcsőben szállta meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (az ún. griffes-indás kultúra vagy „kései avarok” leletanyagának megjelenése), míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel, amely során Árpád vezetésével megtörtént a „második” honfoglalás.

László Gyula - Rásonyi László - A ​"kettős honfoglalás" - Hidak a Dunán
"Voltaképpen ​ennek a könyvnek alapmagatartását Pais Dezső egy mondatával jellemezhetjük, mert egy-egy feltevésének kifejtése után gyakran odatette a végére, hogy "más megoldás is elképzelhető". Nos, itt az eddig elfogadott honfoglaláskép melletti "más megoldás lehetőségéről" lesz szó." (László Gyula). "A Hidak a Dunán azokat a török népeket szimbolizálják, amelyek a VI.-tól a XIV. századig a bolgár, a magyar és a román történelemben sorsformáló szerepet játszottak, beolvadásukkal e három nép államalkotó képességét, katonai erényeit gyarapították, és így a rájuk való emlékezés mintegy közösségi tudatot fejleszthet, érzelmi hidat verhet a három nép között." (Rásonyi László) A két szerzőnek, a régész László Gyulának és a turkológus-nyelvész Rásonyi Lászlónak a magyarság eredetével kapcsolatos tanulmányai meglehetősen vitatott megközelítésűek voltak a nyolcvanas évek elején. Az, hogy a Helikon Kiadó most egy kötetben jelenteti meg őket, azt a szándékot tükrözi, hogy ezek az egymást segítő elméletek ne hiányozzanak e tudományágak mai palettájáról.

László Gyula - Őseinkről
A ​neves régészprofesszor tudományos vitákra serkentő, de a nagyközönség számára is élvezhető, őstörténetünkről, az avarokról, a honfoglalókról és utódaikról szóló tanulmányait jól egészítik ki önmagáról és halott barátairól írott közvetlen hangú vallomásai.

László Gyula - 50 ​rajz a honfoglalókról
Egy ​évezreddel ezelőtti világba viszi el az olvasót ez a képeskönyv: honfoglaló eleink mindennapjaiba. Lapozgatunk, s hol a kardkovácsot, íjkészítőt lessük meg munka közben, hol a jurta mélyére pillantunk be, vendégei leszünk a menyegzői vigasságnak, vagy megismerjük a félelmetes pusztai harcmodor fortélyait. Egyszóval: a rajz és a magyarázó szöveg varázslatával részeseivé válunk az egykori magyar életnek. 1944-ben jelent meg a szerző korszakos jelentőségű könyve: A honfoglaló magyar nép élete. Ez a képeskönyv annak a nagy munkának dióhéjnyi s a művészi rajzokkal még meggyőzőbb erejű mondanivalóját adja a mai - ifjú és idősebb - olvasónak.

László Gyula - Régészeti ​tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Lehel ​kürtje
A ​jászberényi múzeum kürtje nemcsak a jászok becsben tartott ereklyéje, hanem egész magyar népünk hozzá fűzi egyik legszebb hősi mondánkat, a Lehel-mondát. E kis füzet célja az, hogy közkinccsé tegye Lehel kürtjének jó fényképeit és kiterített rajzát. Magyarázó szövege pedig arról számol be, hogy miképp vélekednek a tudomány emberei a Lehel-mondáról és a kürtről.

László Gyula - Barcsay
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - A ​honfoglalókról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Góg ​és Magóg Népe
Amióta ​eszemet tudom minden este elhatároztam, hogy másnap mit tegyek. Eszmélésem óta több mint 25000 napot éltem, ami annyit jelent, hogy nagyjából ennyi intéznivalóm akad (írás, festés, faragás, levélírás, stb. stb.), így tetemes mennyiségre gyarapodott "hagyatékom". Több kötet jelent meg eddig apróbb tanulmányaimból, s ezekhez kapcsolódik jelen munkám. Elsősorban őstörténeti, régészeti tanulmányaimból áll, kevesebb művészeti írást közlök s még kevesebbet a velem készült beszélgetésekből. Gondolom ezekből kirajzolódik egy XX. századot majdnem végigélt magyar ember gondolat világa és életvitele. László Gyula Az Örökségünk könyvsorozat élő irodalmunk legjavát a szerzők kézjegyével hitelesítve őrzi meg az időnek. Idősebb íróink, összeálló gazdag életművükből személyesen válogatják ki legkedvesebb, általuk legtöbbre értékelt, legsikerültebbnek tartott s - mintegy szellemi hagyatékként - az utókornak leginkább ajánlott írásaikat.

Kollekciók