Ajax-loader

Fabiny Tibor könyvei a rukkolán


Fabiny Tibor - Mária ​Dorottya - Az utolsó magyar nádorné élete képekben
1819. ​aug. 24-én Kirchheim unter Teck várkastélyában ökumenikus szertartás keretében esküszik hűséget I. Ferenc császár öccse, a 43 éves József nádor a 22 éves Mária Dorottya hercegnőnek. Ki volt Mária Dorottya, az utolsó magyar nádorné, aki a Habsburg-ház nőtagjai közül először válaszolt magyar nyelven az őt köszöntő országgyűlési küldöttségnek, akinek műveltségéről számos feljegyzést találunk Széchenyi naplójában, és akinek emlékét a belvárosi Dorottya utca őrzi? A kötet ennek a rendkívüli asszonynak állít emléket.

Fabiny Tibor - Luther ​Márton végrendelete
A ​reformátor testamentumának tartalmát és történetét ismerteti

Fabiny Tibor - A ​megállás szimbóluma
_"A ​te megállásod a nyugati világ számára a keresztyén megállás szimbólumává lett."_ ____________________________________________________________(Hanns Lilje)

Fabiny Tibor - Kincs ​a cserépedényben
Bauhofer ​György (1806 - 1864), az első budavári evangélikus lelkész élete. "Isten kegyelme volt", hogy ez a törékeny testű ember az Ő szolgálatában ilyen hatalmas munkát végezzen. Példaképünk lehet az élő hitnek és a tudományos felkészültségnek nagyszerű ötvöződésében."

Fabiny Tibor - Szótörténések
A ​szó az ember és ember közötti, valamint az Isten és ember közötti kommunikáció eszköze. A szó mindennél elementárisabb, mert a Logosz kezdetben volt, és kezdettől fogva van: Isten a szavával teremtette a mennyet és a földet. Ezért az Istenés az ember közötti kapcsolat hídja, a Teremtő és a teremtmény találkozásának helye is a szó. A keresztény hit értelmében a Szó térben és időben, az emberi történelem egy pontján hústestet öltött. Gerhard Ebeling szerint a hermeneutika tárgya a „szótörténés” vagy a beszédesemény. Ahol a szó „helyesen” történik, ott megvilágosodik a létezés. Vannak irodalmi alkotások (például Shakespeare és Milton művei), amelyek szóeseményként is hatnak, mert nemcsak az olvasó esztétikai érzékenységét, hanem egész egzisztenciáját érintik meg. A kötetben kitüntetett helyet kapott a lutheri hermeneutika, hiszen legmarkánsabban a német reformátor ismerte fel a „szóeseményben” megmutatkozó nyelv jelentőségét. Szótörténésekről szól ez a könyv régebben és a közelmúltban írt hermeneutikai, teológiai és irodalomtudományi tanulmányok formájában; olyan helyzetekről, amikor a szó műalkotásban, szimbólumban, egy teológiai műben eseménnyé vált. Ha a szavak szava az evangélium, akkor a szóesemények eseménye a Szentírás és annak értelmezése. A kötetben a Szentírás értelmezéséről, a keresztény hermeneutikáról és a napjainkban újraéledő teológiai értelmezésről is olvashatunk. Nem lenne teljes a szótörténések sora, ha a szó nem lényegülhetne igévé és a szóról való beszéd pedig valódi proklamációvá, azaz igehirdetéssé. E kötet tanulmányai egykor megtörtént szóeseményeket kísérelnek meg ismét megtörténtté tenni, azaz előadni, újraértelmezni. Az olvasó hivatott eldönteni, hogy az itt közzétett előadások – akár szó szerinti, akár metaforikus értelemben – hűségesek maradtak-e az első, eredeti, teremtő Szóhoz. A szerző a Károli Gáspár Református Egyetemen az Anglisztika Intézet igazgatója és a Hermeneutikai Kutató központ vezetője, a Hermeneutikai Füzetek sorozatszerkesztője.

Fabiny Tibor - A ​Magyarországi Evangélikus Egyház rövid története
E ​füzet szerzője áttekinti az evangélikusság magyarországi történetét az országban való megjelenésüktől egészen 1989-ig. Természetesen ilyen terjedelemben nem lehet részletesen elemezni az egyes eseményeket, illetve bemutatni személyeket. De az evangélikusság történetével való ismerkedéshez nélkülözhetetlen eszköz

Fabiny Tibor - Szóra ​bírni az írást
A ​Hermeneutikai Füzetek című sorozatot az 1993-ban alakult Hermeneutika Kutatóközpont (1088. Budapest, Reviczky u. 4/c) adja ki. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán működő Kutatóközpontot különböző felekezetekhez tartozó teológiai fakultások és állami bölcsészettudományi karok alapították Magyarországon ez az első olyan intézmény, amely az új Felsőoktatási Törvény szellemében a felsőoktatási intézmények integrálása jegyében egyetemközi és felekezetközi alapokon jött létre. A Kutatóközpont oktatói, kutatói, kiadói és tudományszervezői feladatokat lát el annak érdekében, hogy a hermeneutikai felismerések érvényesítését szolgálta egyházi és világi felsőoktatási intézményekben. A Hermeneutikai Füzetekben olyan külföldi vagy hazai szerzők tollából származó tanulmányok jelennek meg, amelyek alapvető - sokszor elfelejtett, de ma is aktuális - hermeneutikai problémákkal foglalkoznak. A Füzetek célja az egyes álláspontok felvillantása, a kritikus gondolkodásra késztetés, s ugyanakkor segítségnyújtás a megoldás kereséséhez. A sorozatot az érdeklődő nagyközönségen belül elsősorban egyetemi hallgatóknak - teológusoknak és bölcsészeknek - ajánljuk figyelmébe. A fordítások a szegedi József Attila Tudományegyetemen folyó, a Művelődési Minisztérium által támogatott "Irodalom és teológia" című kutatási program keretében készültek, a kiadványok megjelentetését pedig a Soros Alapítvány tette lehetővé.

Fabiny Tibor - A ​keresztény hermeneutika kérdései és története I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fabiny Tibor - Hívő ​megértés
Magyarországon ​több mint másfél évtized telt el a politikai rendszerváltás óta. Egyházunkban, hasonlóan a többi egyházhoz, nem volt igazán belső lelki rendszerváltozás, megtisztulás, sajnálatosan elmaradt a katarzis. Míg 1956-ban az evangélikus lelkészek ajkáról oly tisztán fakadt fel a „Bánom!” hangja, például Scholz László híres beszédében (1956. december 11), addig a Kádár János nevével fémjelzett korszakban és a Káldy Zoltán püspök (1919–1987) irányította evangélikus egyházban az emberek lelki-morális sérülése miatt ez a hang 1990 után elnémult.

Babits Antal - Balázs Gábor - Fabiny Tibor - Kaufmann Dávid - Klima Gyula - Nyirkos Tamás - Simon Róbert - Staller Tamás - Tatár György - Az ​arany középkor
A ​középkor "arany" jellegéhez kétségkívül hozzájárult az "Ábrahám-vallások" híveinek más korokra éppenséggel nem jellemző együttműködése. E kor nyitányaként az iszlám mutatott máig bámulatra méltó példát: főleg a 9-10. században, a világtörténelemben valószínűleg egyedülálló módon, átültetett és befogadott egy másik kultúrát, amelynek során az antik és késő-antik filozófia, orvostudomány stb. munkáit (különösen a nesztoriánus szírek közreműködésével) lefordítottak arabra (ezek egy részét aztán a 12-13. században fordították le héberre és latinra). A kultúráknak ez a páratlan találkozása természetesen csak úgy jöhetett létre, hogy a muszlimok, keresztények és zsidók együttműködtek. Ez a békés és termékeny egymás mellett élés (beszédes neve a convivencia) különösen a muszlim Andalusziában alakult ki. A virágkor a 10-11. században volt. Utaljunk néhány érdekes epizódra. Andalusziában, a convivencia hazájában volt különösen termékeny a különböző vallások és kultúrák együttműködése. Ennek kiemelkedő korszaka volt a Raimundo toledoi érsektől (1125-1151) elősegített lenyűgöző fordítási tevékenység, amelynek egyik, ha nem a legfontosabb mozzanata a Petrus Venerabilis és munkatársai által készített un. "toledói gyűjtemény" vagy Cluny-i corpus, amely - első ízben - az iszlám jobb megértését célozta (legfontosabb része a Korán első, latin fordítása volt). Különösen tanulságos az a multikulturális együttműködés, amely Bölcs Alfonz (1221-1284) idején jött létre. E téren a zsidók játszották a főszerepet. A fordításoknál általában egy sajátos "négykezes" gyakorlat alakult ki: a zsidók fordították az adott munkát arabból castellanóra, s a király írnoka ültette azt át latinra. E termékeny együttműködés a 13. sz. után mindinkább megszűnt. Maradványait azonban még a 15. sz.-ban is felleljük. Megható emlék gyanánt idézzük föl Alfonso Fernandez Samuel ekkortájt keletkezett végrendeletét, amelyben meghagyta, hogy temetésekor a lábához keresztet tegyenek, mellére egy Korán példányt, a feje mellé pedig "életét és fényét": a Tórát.

Kollekciók