Ajax-loader

Bessenyei József könyvei a rukkolán


Bessenyei József - A ​magyarországi boszorkányság forrásai II.
A ​XVI- XVIII. századi magyarországi boszorkányüldözés forrásainak: rágalmazási pereknek, varázsló-pereknek szövegeit tartalmazó második kötetünk az 1913-as vármegyebeosztás ábécérendjében Kis-Küküllőtől Szabolcsig közöl dokumentumokat. A könyv az első kötet folytatása, kiegészítése. Bőséges jegyzetapparátus, a korábbi nyomtatott kiadások feltüntetése, helynévmutató és bibliográfia egészíti ki a szövegeket.

Bessenyei József - A ​magyarországi boszorkányság forrásai I.
A ​kötet Komáromy Andor és Schram Ferenc forráskiadványainak folytatása, illetve kiegészítése: százharminckét 1520 és 1787 között lefolytatott per szövegét tartalmazza vármegyénkénti bontásban. Elődeinél annyival nyújt többet, hogy nemcsak a perek vádbeszédeit tartalmazza, hanem - ahol ez lehetséges - a per teljes anyagát, tehát a védőbeszédet is. A kötet gyűjtői olyan - például szlovákiai - levéltárak anyagában is kutathattak, ahol korábban nem folytak ilyen irányú munkálatok. A kiadvány minden olyan pert közöl, amelyben a vádemelés boszorkányság miatt történt, de publikálja azokat a becsületsértési pereket is, amelyekben valakit a "boszorkány" szóval sértettek meg, mert ezek is sok információval szolgálnak a boszorkányság jelenségköréből.

Bessenyei József - A ​Nádasdyak
A ​Nádasdy család a magyar arisztokrácia egyik legnevesebb famíliája, amely a magyar történelem egyes korszakaiban kiemelkedő jelentőséggel bírt Magyarországon, kiváltképpen a XVI–XVIII. században. Annál furcsább, hogy jelentőségéhez képest mégsem kapott megfelelő súlyt a történettudományi kutatásokban. E hiányt igyekszik pótolni Bessenyei József történészprofesszor, aki a kezdetektől az I. világháború kitöréséig követi nyomon a család legjelentősebb tagjainak sorsát. A XX. századi történéseket – amelyeknek még számos élő szereplője létezik – maguk a család tagjai írták, visszaemlékezve tragikus múltjukra, a történelem nagy mozgásai által meghatározott sorsukra. A Nádasdyak története jóformán Magyarország története. Érdemes figyelmet szentelnünk rá.

Bessenyei József - A ​Héttorony foglya
1541. ​augusztus 29-én foglalta el Buda várát a török s tartotta megszállva 1686. szeptember 2-ig, csaknem százötven évig. Budavár felszabadulásának 300. évfordulójára jelenik meg sorozatunknak az a kötete, mely részben a különös várfoglalás drámáját eleveníti meg, részben az események főszereplőjét, az ország egyik leggazdagabb főnemesének, Török Bálintnak az alakját mutatja be. Ki ne ismerné legalább Gárdonyi Géza Egri csillagokjából a történelmi eseményeket: míg Török Bálint János Zsigmond, a csecsemő király kíséretében a szultán táborában vendégeskedett, a janicsárok beszállingóztak a várkapukon, mintha az épületeket akarnák megnézni, majd kürtszóra előrántották fegyvereiket és mindenkit bekergettek a házakba. Csellel vagy árulással esett el az ország egyik legfontosabb erőssége? Ki volt Török Bálint és milyen szerepet játszott hazánk életében a mohácsi csata időpontjától fogva? Mik voltak politikájának rejtett rugói? Miért hurcoltatta el a szultán először Nándorfehérvárra, majd záratta be a konstantinápolyi Héttoronyba? Valóban megpróbálta-e családja kiszabadítani vagy ez csak legenda? Egyáltalán, milyen ember, milyen jellem volt ez a némelyek által önző, könnyelmű, felelőtlen kalandornak, mások által bátor, nemes hazafinak tartott férfi, politikus? Ilyen és hasonló kérdésekre adja meg a választ a legújabb történeti kutatások fényében Bessenyei József történész érdekes munkája.

Bessenyei József - A ​magyarországi boszorkányság forrásai IV.
A ​boszorkányperek a 16–18. századi magyar művelődéstörténet legérdekesebb forrásai közé tartoznak. A perszövegeket közzétevő sorozat új kötete Máramaros, Trencsén, Turóc, Vas, Veszprém, Zala és Zemplén vármegye területéről közöl magyar, német, szlovák és latin nyelvű iratokat: valódi boszorkányperek, rágalmazási perek, varázsló-perek szövegeit. A forrásokból elénk táruló történetek, a tanúvallomásokban előadott éjszakai látomások, a boszorkányszombat-leírások betekintést engednek a kora újkori ember hétköznapjaiba, kiszolgáltatott helyzetébe, gyanakvással átszőtt, nemritkán kegyetlen világába. A romániai, szlovákiai és magyarországi levéltárakban 1987 és 2004 között végzett kutatómunka eredményeként elkészült kiadvány mindenben folytatása a sorozat Bessenyei József által szerkesztett I. és II. kötetének, illetve a Kiss András és Pál-Antal Sándor szerkesztette III. kötetnek. A már megjelent kötetekhez hasonlóan a periratokat az 1913-as közigazgatási beosztás szerinti bontásban, azon belül időrendben közli. A szövegek tanulmányozását bőséges jegyzetapparátus, a korábbi nyomtatott kiadások feltüntetése, valamint helynévmutató és bibliográfia segíti.

Bessenyei József - A ​magyarországi boszorkányság forrásai III.
rágalmazás- ​és varázsló-pereknek a szövegeit tartalmazó sorozat harmadik kötete az 1913-as vármegyebeosztás ábécérendjében Szatmár, Szepes, Szilágy, Szolnok-Doboka, Tolna, Torda-Aranyos, Trencsén, Turóc és Udvarhely megyéből közöl dokumentumokat. A szövegek magyar és latin nyelvűek; tanulmányozásukat bőséges jegyzetapparátus, a korábbi nyomtatott kiadások feltüntetése, valamint helynévmutató segíti. A kötetet Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi és Kiss András kolozsvári levéltárosok szerkesztették.

Bessenyei József - 1504-1566 ​Memoria rerum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók