Lenkovics Barnabás könyvei a rukkolán

Lenkovics Barnabás - Székely László - Magyar ​polgári jog
A ​kötet tárgyalja a személyi jog fogalmát és jelentőségét; az embert, mint jogalanyt; a jogi személyeket valamint a személyhez fűződő jogokat.

Bíró György - Lenkovics Barnabás - Általános ​tanok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lenkovics Barnabás - Magyar ​polgári jog
Az ​állam - és jogtudományi karok hallgatóinak készült oktatási segédanyaga.

Lenkovics Barnabás - A ​dologi jog vázlata
A ​joghallgatók létszámának és ezzel a jegyzet iránti keresletnek a növekedésével 1996-ban sor került a jegyzet harmadik, változatlan kiadására, amibe csupán egy jogszabályi változásmutatót és egy kisebb hibaigazítót tudtunk beilleszteni. 1997-ben, a negyedik kiadáshoz újból átdolgoztuk a jegyzetet (különösen az állami tulajdon kizárólagos tárgyaira és a zálogjogra vonatkozó részeket), a második kiadás elvei szerint. 1997-98-ban is megjelent a jegyzet tartalmát érintő több fontos törvény és számos egyéb jogszabály. Ezek közül a két legfontosabb az ingatlannyilvántartásról és a társasházról szóló törvény, melynek alapján a jegyzet vonatkozó részeit újra kellett írni. A dologi jogra zúduló jogalkotási áradatnak tehát még mindig nincs vége, így ez a kiadás is csak egy tanévre szól. Bízva abban, hogy a jegyzet által is előmozdítani kívánt letisztulás hamarosan bekövetkezik, továbbra is eredményes tanulást kíván: a szerző

Bíró György - Lenkovics Barnabás - Barzó Tímea - Pusztahelyi Réka - Juhász Ágnes - Általános ​tanok és Személyek joga
A ​Miskolci Egyetem ÁJK oktatói által írt tankönyv a polgári jogi tanulmányokhoz készített tankönyvsorozat első kötete. Az új Polgári Törvénykönyv normáihoz igazított kötet öt témakört tárgyal.

Gregóczki Etelka - Halmai Gábor - Heimné Szalai Erzsébet - Lenkovics Barnabás - Szalay László - Jogi ​alapismeretek
A ​tisztelt olvasó, érdeklődő egy olyan jegyzetet tart a kezében, amely kísérletet tesz arra, hogy a gazdasági főiskolai képzések alapozásához a legszükségesebb jogi alapismereteket foglalja össze. A jegyzet elkészítésére az integrációval létrejött Budapesti Gazdasági Főiskola két karának és külső szakembereinek közreműködésének eredménye, amely bizonyítáka annak, hogy a kerok együttműködésével reményeink szerint jelentős, és az oktatást segítő munkák jöhetnek létre a továbbiakban.

Lenkovics Barnabás - Polgári ​jogi alapok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lenkovics Barnabás - Ember ​és tulajdon
Magyarországon ​az 1945-ös földosztás során hatszázezer ember jutott földhöz, ezáltal tulajdonhoz, munkához, és a maga és családja megélhetési biztonságához. Magyarországon az 1989-90-es politikai rendszerváltás és az azzal együtt zajló tulajdonjogi rendszerváltás során hatszázezer ember vesztette el a munkáját, és mivel a tulajdontól a kommunista eszme jegyében már korábban megfosztották, elvesztette a maga és családja megélhetési biztonságát is. A 20. századi Magyarország két nagy történelmi sorsfordulójának összehasonlításával indítja könyvét a szerző, ezzel mintegy keretbe foglalva annak tartalmát és mondanivalóját. Mivel a nincstelen, tulajdon nélküli ember másoknak kiszolgáltatott, függő helyzetben van, nem tekinthető szabad embernek. Ha egy társadalom többsége ilyen, az nem szabad társadalom, abban nem működhet megfelelően a demokrácia sem.

Lenkovics Barnabás - Keserű Barna Arnold - Kőhidi Ákos - Magyar ​polgári jog
Ez ​a – rövidített és egyszerűsített – polgári jogi tankönyv a Polgári Törvénykönyv részeihez igazodóan a polgári jog általános részét, a személyek jogát, a dologi jogot, a kötelmi jogot, az öröklési jogot és a szellemi alkotások jogát tartalmazza. A tartalomból látható, hogy ez a polgári jog klasszikus törzsanyaga, így nem szerepel benne az újabban egyre fontosabbá váló társasági (és a kereskedelmi) jog (csupán a jogi személyek között, érintőlegesen), illetve a családjog. A tankönyvet a joghallgatókon kívül minden olyan tanfolyam, főiskolai vagy egyetemi szak hallgatói is eredményesen használhatják, akiknek kifejezetten polgári jogi alapismeretekre van szükségük. A tankönyv tartalmából – a különböző felhasználók eltérő igényeihez igazodóan – egyes részek kötelező tananyagként, mások ajánlott olvasmányként taníthatók. Miután a polgári jog a polgárok mindennapi életének joga (l. személyiségvédelem, tulajdonjog, szerződések, öröklés), ez a könyv bármely állampolgár jogismeretének bővítésére, pontosítására is alkalmas. Anyagában számos egyszerű, „hétköznapi” jogi kérdésre közvetlen válasz található, aminek gyakorlati haszna lehet. Az összetett, bonyolult kérdésekkel azonban célszerű szakemberhez fordulni. A tankönyv anyaga a polgári jog fejlődését, változásait követve rendszeres hatályosításra, korszerűsítésre szorul. A 2003. évi kiadást követően ezt indokolta különösen az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, a 2008-as kiadás után pedig az Új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése, emellett számos új törvény megalkotása és számtalan jogszabály módosítása. A „napi” aktualizálás mindazonáltal változatlanul az oktató kollégák feladata! Előszó I. Általános rész 1. A polgári jog fogalma, rendszere, alapelvei 1.1. Közjog és magánjog 1.2. Magánjog, kereskedelmi jog, gazdasági jog 1.3. A polgári jog fogalma és elhatárolása más magánjogi jogágaktól 1.4. A polgári jog és a Ptk. rendszere 1.5. A polgári jog alapelvei 2. A polgári jogi jogszabályok 2.1. A polgári jogszabály fajtái 2.2. A polgári jogi norma szerkezete 2.3. Diszpozitív, kógens és imperatív szabályok 2.4. A polgári jogszabályok hatálya 2.5. A polgári jogszabályok alkalmazása 3. A polgári jogi jogviszony 3.1. A polgári jogi jogviszony fogalma, jellemzői 3.2. A polgári jogviszony elemei 3.3. A polgári jogviszonyok osztályozása 3.4. Abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyok 3.5. A jogviszonyok létszakaszai: a jogi tények II. A személyek 4. Az ember mint jogalany 4.1. Jogalany – személy – ember – személyiség 4.2. Az ember jogképessége 4.3. Az emberjogképességének kezdete és vége 4.4. Az ember cselekvőképessége 4.5. A cselekvőképesség fokozatai 4.6. Az ember cselekvőképessége és jognyilatkozatainak érvényessége 5. A jogi személyek 5.1. A jogi személy fogalma, kritériumai 5.2. A jogi személyek közös szabályai 5.3. Az állam jogalanyisága 5.4. A „nonprofit” jogi személyek 5.5. A gazdálkodó szervezetek 5.6. Egyes nem jogi személy szervezetek jogalanyisága 6. A személyhez fűződő jogok védelme 6.1. A személyvédelem rövid története 6.2. Emberi jogok, állampolgári jogok, személyiségi jogok 6.3. Általános személyiségi jog és egyes személyhez fűződő jogok 6.4. A név, becsület, jó hírnév, képmás és hangfelvétel védelme, kegyeleti jog 6.5. Titokvédelem és adatvédelem 6.6. A közéleti szereplők személyiségi jogának védelme 6.7. A személyhez fűződő Jogok megsértésének szankciói 6.8. Az alkotó személyiség védelme III. Dologi jog 7. A dologi jog fogalma, jelentősége 7.1. Történeti visszatekintés. A vagyonjog tagozódása 7.2. A dologi jog fogalma és jelentősége 7.3. A dologi jogok osztályozása: tulajdonjog és korlátolt dologi jogok 7.4. A dologi jog alapelvei 7.5. A dologi jog helye a jogrendszerben 8. A dolgok 8.1. A dolog jogi fogalma 8.2. A dolgok osztályozása természeti tulajdonságuk szerint 8.3. A dolgok osztályozása forgalomképességük szerint 8.4. A dolgok osztályozása más dolgokhoz való kapcsolatuk szerint (Dologkapcsolatok) 8.5. A föld mint sajátos dolog 8.6. A föld és az épület jogi helyzete 9. A tulajdon 9.1. A tulajdoni rend és a tulajdonjogviszony 9.2. A tulajdon fajtái; magántulajdon és köztulajdon 9.3. A tulajdonjogviszony alanyai 9.4. A tulajdon tárgyai 9.5. A tulajdon részjogosítványai, a tulajdonos jogai 9.6. A tulajdon terhei, a tulajdonos kötelezettségei 10. A tulajdon korlátozása és védelme 10.1. A tulajdon szabadsága és szociális kötöttsége 10.2. A tulajdon magánjogi korlátai 10.3. A tulajdon közjogi korlátai 10.4. A tulajdon alkotmányos védelme 10.5. A tulajdonjog védelmének polgári jogi eszközei 10.6. Az ingatlan-nyilvántartási igények 11. A tulajdonjog megszerzése és megszűnése 11.1. Az eredeti és a származékos szerzésmód 11.2. Ingók tulajdonának eredeti szerzésmódjai 11.3. Ingók tulajdonának származékos szerzésmódjai 11.4. Ingatlanok tulajdonának eredeti szerzésmódjai 11.5. Ingatlanok tulajdonának származékos szerzésmódjai 11.6. A tulajdonjog megszűnése 12. A közös tulajdon 12.1. A közös tulajdon fogalma, fajai 12.2. A tulajdonostársak belső és külső jogviszonyai 12.3. A közös tulajdon megszüntetése 12.4. A közös tulajdon sajátos alakzatai 12.5. A társasháztulajdon 13. A korlátolt dologi jogok 13.1. A korlátolt dologi jogok fogalma, osztályozása 13.2. A használati jogok (állagjogok) 13.3. Az értékjogok (zálogjogok) l4. A birtok 14.1. A birtok fogalma és fajai 14.2. A birtok megszerzése és megszűnése 14.3. A birtokvédelem eszközei. A jogos önhatalom 14.4. Birtokvédelem közigazgatási úton 14.5. Birtokvédelem bírói úton: a birtokper 14.6. Birtoklás jogalap nélkül IV. Kötelmi jog 15. A kötelmi jogról és a szerződésről 15.1. A kötelem és a kötelmi jog fogalma, rendszere 15.2. A kötelmek forrásai 15.3. A szerződés fogalma 15.4. A szerződési jog alapelvei 15.5. A szerződési szabadság elve és korlátai 16. A szerződés létrejötte és érvénytelensége 16.1. A szerződéskötés folyamata 16.2. A szerződéskötési nyilatkozatok 16.3. A szerződés alakja 16.4. A képviselet fogalma, fajai 16.5. Előszerződés és blankettaszerződés 16.6. A szerződés érvénytelensége 16.7. Nem létező, hatálytalan és érvénytelen szerződések 17. A szerződés tárgya és tartalma 17.1. A szolgáltatás fogalma, fajai 17.2. A teljesítés helye 17.3. A teljesítés ideje 17.4. A teljesítés módja 17.5. A szerződés megerősítése és biztosítása 18. A szerződés módosítása és megszüntetése 18.1. Módosítás a felek által 18.2. Szerződésmódosítás bírói úton 18.3. Alanyváltozás a szerződésben 18.4. A szerződés kétoldalú megszüntetése 18.5. A szerződés egyoldalú megszüntetése 18.6. Az elévülés 19. Szerződésszegés 19.1. A szerződésszegés fogalma, fajai 19.2. A kötelezetti késedelem 19.3. A jogosulti késedelem 19.4. A hibás teljesítés és a szavatosság 19.5. A szerződésszegés egyéb esetei 19.6. A szerződésszegés közös szabályai 20. Felelősség szerződésen kívüli károkért 20.1. Kártelepítési módok a polgári jogban 20.2. A kártérítési felelősség sajátosságai 20.3. A kártérítési felelősség általános szabálya és közös szabályai 20.4. A speciális felelősségi alakzatok 20.5. A kártérítés módja és mértéke 21. Tulajdonátruházó szerződések 21.1. A szerződésfajtákról általában 21.2. Az adásvétel 21.3. Az adásvétel egyes különös nemei 21.4. Az adásvételi szerződés altípusai 21.5. A csere és az ajándékozás 22. Tevékenységkifejtő kötelmek 22.1. Eredmény- és gondossági kötelmek 22.2. Vállalkozási típusú szerződések 22.3. A fuvarozás és a letét 22.4. A megbízási szerződés 22.5. Bizomány és szállítmányozás 22.6. Bizalmi vagyonkezelés 22.7. Közvetítői szerződés 23. Használati kötelmek 23.1. A bérlet általános szabályai 23.2. A lakásbérlet főbb szabályai 23.3. A haszonbérlet 23.4. A haszonkölcsön 23.5. A forgalmazási szerződés 23.6. A jogbérleti (franchise) szerződés 23.7. A pénzügyi lízingszerződés 24. Pénzkötelmek és vegyes kötelmek 24.1. A pénzkötelmekről általában 24.2. Pénzkezelési szerződések 24.3. Pénzszolgáltatási szerződések 24.4. A biztosítási szerződések 24.5. Tartási és életjáradéki szerződés V. Öröklési jog 25. A törvényes öröklés 25.1. Öröklési jogi alapfogalmak 25.2. Kiesés az öröklésből 25.3. A törvényes öröklési rend 25.4. Az osztályrabocsátás 25.5. Az ági öröklés 25.6. Az özvegyi jog 26. Végintézkedésen alapuló öröklés 26.1. Végintézkedés és végrendelet 26.2. A végrendelet alakja és tartalma 26.3. A kötelesrész intézménye 26.4. Az öröklés jogi hatásai 26.5. A hagyatéki eljárásról VI. Szellemi alkotások joga 27. Rendszertani alapok 27.1. A szellemi alkotások jogának helye a jogrendszerben 27.2. A szellemi alkotásokkal összefüggő jogviszonyok 27.3. A szellemi alkotások részterületei 27.4. Jogforrási rendszer 27.5. Szervezeti alapok 28. Szerzői jogi alapismeretek 28.1. A szerzői jogviszony alanya, tárgya, tartalma 28.2. A szerzői jog korlátai és védelme 28.3. A szomszédos és kapcsolódó jogok védelme 28.4. Szerzői művek felhasználási szerződései 29. Iparjogvédelmi alapismeretek 29.1. A műszaki alkotások fajai és jogi oltalmuk 29.2. A szabadalmi jogviszony alanya, tárgya, tartalma 29.3. A szabadalom korlátai és védelme 29.4. A szabadalmi eljárás 29.5. A védjegy funkciói, fogalma, fajtái 29.6. A védjegyoltalom tárgya és a kizáró okok 29.7. A védjegyoltalom tartalma 29.8. A védjegyoltalom korlátai és védelme 29.9. A védjegy lajstromozására irányuló eljárás 29.10. A szabadalmi- és védjegylicencia-szerződés 29.11. Egyéb oltalmi formák 30. A gazdasági verseny joga 30.1. A versenyjog kialakulása és funkciói 30.2. A versenygazdaság szerkezetének védelme 30.3. A tisztességtelen piaci magatartások tilalma 30.4. A fogyasztók versenyjogi védelme 30.5. Eljárás és szankciók versenyügyekben

Lenkovics Barnabás - Dologi ​jog
A ​polgári jog a jogrendszer talán "leghétköznapibb" ága, abban az értelemben, hogy a polgári jog által szabályozott társadalmi viszonyok olyan általánosan és olyan terrnészetességgel vannak jelen mindennapjainkban, hogy-e viszonyok "jogiasságát" gyakorta nem is észleljük. Ha valaki reggel munkájába indulva rmondjuk villamosra száll, aligha jut eszébe, hogy azzal, hogy a járműre felszállt, egy személyfuvarozási szerződést kötött. A mindennaposság mellett a polgári jogra az is jellernző, hogy a bennünket körülvevő társadalmi valóság hihetetlenül széles spektrumát fogják át szabályai és egészen szokatlanul nagy mozgásteret biztosítanak a benne szereplő alanyoknak: egy és ugyanazon polgári jog szabályozza pl. a tulajdonviszonyokat, a szerződések bonyolult világát, az öröklési jogot, a szellemi alkotások jogát stb. Más szavakkal ezt úgy szokás kifejezni, hogy a polgári jog által szabályozott életbeli tényállások lényegében felleltározhatatlanok, végtelen számúak és végtelen számú variációkkal vannak jelen valóságunkban. Ez a fajta sokféleség és sokszínűség jócskán megnehezíti az elmélet művelőinek dolgát abban, hogy a polgári jog fogalmát szabatosan meghatározzák. Kivétel nélkül megálló, egyszer és rnindenkorra szólóan igaz meghatározást adni valószínűleg nem is lehet, bár ezzel sokan megpróbálkoztak. A magunk részéről a leghelyesebb rmegoldásnak azt tartjuk, ha két, a számos definíciókísérlet közül legelterjedtebb és legelfogadottabb koncepciót ismertetjük anélkül, hogy köztük bárrnilyen szernpontból értékbeli hierarchiát állítanánk fel vagy rnás rmódon egymásra vonatkoztatnánk őket.