Kőrösi Zoltán könyvei a rukkolán

Kőrösi Zoltán - Az ​ítéletidő
Átható ​szarszag terjeng Ferencvárosban egy napos októberi reggelen. Beszakad az útburkolat, meggörbülnek a villamossínek, és ez csak a kezdete a közelgő világvégének. Mert a világnak vége van, ha egy betonszállító teherautó rakománya beömlik egy Škoda ülésére, és vége van akkor is, ha átjáró nyílik ég és föld között az Angyal és a Mester utca sarkán. De a világ, benne Magyarország és Budapest, a jelek szerint nem akar tudomást venni arról, hogy megérkezett az apokalipszis. A világot az se érdekli, hogy a születésekor minden ember mellé két őrző rendeltetik, az egyik a jobb válla felől, a másik a bal felől vigyázza. Az egyik a jóra tanítja, a másik bűnbe csábítja. Rajtunk áll, hogy melyiket választjuk, ám hogy mi volt a jóra és mi volt a bűnbe vezető döntés, csupán az utolsó pillanatban világosodik meg, amikor már nincsen visszalépés. Humor és mágia, pusztulás és megváltó szerelem különös fordulatai keverednek Kőrösi Zoltán új regényében.

Kőrösi Zoltán - Szerelmes ​évek
"És ​éppen abban a pillanatban, amikor a Parlament erkélyén a szemüveges ember azt kiáltotta, hogy Magyarország: köztársaság!, éppen abban a pillanatban egyetlen nagy csusszanással, könnyedén és gyorsan, mint aki csak erre várt, vagy csupán megunta a küzdelmeket és fájdalmakat, megérkezett Anya combjai közé a csecsemő, a tömeg kiabált és a nemzeti színű lobogókat lengette, örült az újszülött országnak, és a kiabálásuk összeolvadt a csecsemő tiltakozásával, nyivákoló sírásával. Apa derekába mély árkot vágott a Skoda 120 GLS ablaknyitója és kilincse, Anya továbbra is lehunyta a szemét és hallgatott, nem a jól végzett munkáról és nem az életről gondolkodott, hanem arról, hogy ez a kicsi, mi az, hogy kicsi, nem is olyan kicsi, ez a nyivákoló húscsomó hogyan férhetett el ott, odabent, az ő testében, s hogy most mi lehet ott bent, a helyén, mit jelent az, hogy itt van és mit jelent odabent a hiány. A hátsó ülés kárpitján sötétlő folt terjedt. – És mi legyen a köldökzsinórral? – kérdezte rekedten Apa, de Anya csak harmadszorra értette meg. – Hogy érted azt, hogy mi legyen? El szokták vágni. – Én nem, én nem szoktam."

Bächer Iván - Kőrösi Zoltán - Podmaniczky Szilárd - Vasúti ​műemlékeink / Our Railway Monuments
Előszó: A ​magyar vasút az európai és a hazai közlekedés történetének, jelenének és jövőjének aktív részese. Egykori és mai működésünk kultúrát teremtett, és kultúrát tart életben. Ez szinte magától értetődő, hiszen a helyváltoztatás módjainak fejlődése a XIX. századtól napjainkig a legfontosabb gazdasági, és társadalmi folyamatok egyike. Szerteágazó hagyományunk a technikai eszközöktől az épületeken át a tágabb értelemben vett utazási szokásokig szervesen kapcsolódik a mindennapi és a magas kultúrához. Ha rátekintünk a MÁV és jogelődei által kiépített nyomvonalak térképére, már a legelső benyomás azt sugallja: ez a vállalat elődeivel együtt a Kárpátmedence tájaival, történelmével és gazdaságával, a régió mindenkori életével szorosan összefonódó hálózatot hozott létre. S ha emellé megidézzük a magyar művészet és irodalom remekeit, és föllapozzuk a tudományos kiadványok hosszú sorát, benyomásunkat a sokatmondó tények gazdag tárházával támaszthatjuk alá. A közlekedésfejlesztési szakemberek pedig nem hiába hangoztatják: a XXI. század pozitív forgatókönyve elképzelhetetlen vasút nélkül. Ezt a kultúrát, a vasút kultúráját igyekszünk méltóan megőrizni, közvetíteni és megújítani. Reprezentatív kiadványunk sokrétű és sokszínű hagyományunkat tükrözi. Napjaink ismert alkotóinak fotóit és irodalmi miniatűrjeit gyűjti egybe, és megjelenítő erejük segítségével a vasút kultúrateremtő szerepének beszédes tanúit, emlékeink és emlékezetünk nemző és megőrző helyeit ajánlja az Olvasónak. Minden kedves utasunknak jó olvasást és kellemes utazást!

Kőrösi Zoltán - Ami ​a szívedet brummja...
Kőrösi ​Zoltán medverseinek medvéi akár gyerekek is lehetnének, ahogy minden gyerek egy kicsit medvebocs is. Hol kicsit rendetlenek, hol kicsit lusták, de mindig nagyon szerethetőek. Pláne, ha Nagy Eszter rajzait is látjuk a bukfencező, tortát evő, huncut kis bocsok mellett. És közben az is kiderül, hogy mi az, Ami a szívedet brummja.

Kőrösi Zoltán - Orrocskák
Szívem ​szerint tán óvnám a felkészületlen, gyanútlan olvasót e könyv megismerésétől. Nyílt titok ugyanis, hogy a leleplezések az elmúlt években Kőrösi Zoltán életét is többször veszélybe sodorták, különös balesetek, gyilkos célzatú merényletek próbálták megakadályozni a mű megszületését, mint ahogyan az is ismert, hogy az adatszolgáltatók közül sajnálatos módon sokan már nincsenek életben. Eszem azonban azt súgja, nincsen vesztegetni való időnk. Olvassa mindenki ezt a könyvet, nézzen szembe a fenyegetésekkel! Ismerjük meg, milyen erők próbálják irányítani a sorsunkat! Kőrösi Zoltán, aki történészként végzett az ELTE Bölcsészkarán, mintegy tizenöt évi megfeszített kutatómunkával állította össze ezt a hatalmas horderejű anyagot. Lisszabon, Párizs, Berlin és Moszkva levéltári anyagai egészítették ki a magyar dokumentumokat. Nem véletlen, hogy a kutató, noha a huszadik századi magyar történelem titkos fordulópontjaira koncentrált, munkájához segítségül hívta a modern pszichológia, a proxematika és a legújabb genetikai felfedezések eredményeit is. De tudnunk kell, hogy bárki, hacsak belelapozott is e könyvbe, mostantól veszélyben van! Kerülje a magányos sétákat, ne barátkozzon, ne kössön gyors ismeretségeket, ne higgyen a szerelmet és kedvességet kínáló idegennek! S ami a legfontosabb: Olvassa el a titkokat, és adja a rettentő felfedezés hírét azonnal tovább.

Kőrösi Zoltán - Burger Barna - Délutáni ​alvás
"Ha ​kezem elfáradt, eldobja a könyvet, s a délutáni álom hosszú lesz. Ha könyvet tartunk a kezünkben, nem gondolunk az elalvásra. Ha eldobjuk, nem gondolunk többé az olvasásra. Ez a kezdete és a vége az alvás minden művészetének." /Li Li-veng, Kína, XVII. század/

Kőrösi Zoltán - Hentesek ​kézikönyve
A _Hentesek ​kézikönyve_ az író 1990 és 1998 közt írott novelláiból mutat be néhányat, nem föltétlenül olyanokat, amelyekben hentes szerepelne (bár ilyen is akad köztük) vagy amelyekben a hentes szó konnotációi segítenék elő az értelmezést (pedig ilyenekre is lelhet köztük az olvasó). A cím mégis telitalálat a maga többszörös rejtélyeivel, áttételeivel és utalásaival. Mindenekelőtt azért, mert Krúdyra alludál, arra az íróra, akitől nyilvánvalóan legtöbbet tanulta Kőrösi Zoltán, és akinek számos jelenetére, epizódjára, alválfajára és írói felfogására ráismerhet Krúdy kései írásainak jó ismerője a _Hentesek kézikönyvé_nek darabjaiban. Különös kettősség jellemzi ezeket az írásokat: egy igen erős "földközeliség", a mindennapok jeleneteinek, alakjainak, eszközeinek, gesztusainak, formáinak stb. verista felidézése s minuciózus pontosságú leírása, legyen szó akár randevúról, teherautó-vezetésről, szalag melletti munkáról, a sörözés liturgiáiról, a húsételek elfogyasztási módozatairól, illetve az áttűnések, álmok, elmozdulások, tükörkép-játékok, szürrealisztikus fantazmagóriák, látomások, víziók világáról adott líra-költői futamokról és pannókról (_Meggyvér; A Lidi; Misi bácsi a központból; A citromos kolbászról; Üvegsör_ stb.). Ez a kettősség azonban nem külön-külön áll a novellákban, hanem igen sajátos szimbiózist alkot. Része van ebben annak is, hogy Kőrösi a víziókat is roppant életszerűen, "életesen" taglalja, de annak is, hogy - valami különös művészettel - a leghétköznapibb dolgok részletezését is oly módon végzi el, hogy az óhatatlanul átbillen az irreálisba, a lehetetlenbe, az álomba és szürreálisba. Egységesek ezek a novellák, nincs bennük külön "fenn" és "lenn", ám az oszcilláció mégis állandó, a rétegek és szintek egymásba és egymásra épülnek, egészen sajátos hangulatú aurát kölcsönözve a sokszor igénytelenül induló, banalitásukat szinte hangsúlyozni vágyó novelláknak.

Kőrösi Zoltán - Történetek ​a csodálatos csecsemők életéből
„Hiszen ​tudja azt jól mindenki: vannak olyan történetek, hogy sem elfeledni, de elhinni és felemlegetni se lehet; úgy hevernek szerteszét, mint a vízbe dobott kövek; íme, most még csak egy bizonytalan vonalú árnyék, talán nincsen is, el-eltûnik a sodrásban, eltakarják a habok, aztán már hirtelen egy örvény támad belõle, hogy váratlanul és alattomosan lerántsa magához mindazt, ami az elõbb a felszínhez tartozott. Mert azt is tudni kell ám, hogy nem csupán magukban állnak ezek a titkos történetek: olyannyira összetartoznak, hogy egyik húzza maga után a másikat, és miként a baj rendre a még nagyobb bajhoz vezet, hát ezek a vészt jósoló jelek is mindig erõsebbnek bizonyulnak, mint a biztató ígéretek, mindegy talán, hogy van-e, aki felemlegeti õket, hiszen ha nekik úgy tetszik, elõbújnak önnön akaratukból is minduntalan."

Kőrösi Zoltán - Télidő
„Csend ​volt, aztán valami egészen halk roppanás hallatszott, mint amikor egy roskatag fal maradványa dűl le puhán, jó néhány utcával odébb, valami elhagyatott telken, vagy egy korhadt törzsű fa fordulna ki a földből, hogy minden feltűnés nélkül sárba feküdjön, s még az ágai sem recsegnek szanaszét, csupán összeszorulnak a zuhanástól, csend volt és aztán ez a halk roppanás, és lassan, szállingózva esni kezdett az idei első hó."

Kőrösi Zoltán - Budapest, ​nőváros
"Vannak ​női városok és vannak férfivárosok is, némelyikről csak hosszú tapasztalás révén derülhet ki, hová is tartozik, sőt, van olyan, hogy egy város az idő múlásával megváltoztatja a nemét, olykor csak apróságok döntenek, Budapest például egy hervadófélben szomorkodó asszony, aki időnként a sminkkészlethez nyúl, s megrázza magát, ezt akárki megláthatja, ha a Dunára néz, a Margitsziget bozontjára, a melleket formázó budai hegyekre..." - olvashatjuk Kőrösi Zoltán új könyvében. A nyolckötetes szerző; prózaíró legújabb könyve Budapestet és főleg szűkebb lakhelyét, Belső-Ferencvárost jeleníti meg. Az irodalmi lapokban megjelent novelláiból (Élet és Irodalom, Jelenkor, Alföld stb.), illetve a Népszabadságban publikált sorozatából (Budapest, nőváros) a szerző egy sajátos városrajzot alkot. E szubjektív várostérkép központja a Ferenc tér, a Tompa utca, a Balázs Béla utca, de feltűnik az írásokban Ferencváros múltja, keletkezésének története, illetve a kerület mindermapjainak sok jellemző vonása a Páva utcai hajdani zsidóközösségtől a bolgár kertészekig, vagy a Castro vendéglő szerb közösségéig.

Kőrösi Zoltán - A ​testtől való szabadulás útja
Ha ​már józan fővel a napot szépen elrendeztük, jöhet az estébe hajló hosszú délután, és ez a kötet, a hősök és árnyékhősök pazar karneválja. Jöhet? Jöhet, de minek? Nem azért, mert kitölthetetlen a délután és az este, nem azért mert különben unalomba fulladnának az órák. A kíváncsiság hajt, hogy beljebb és beljebb keveredjünk a novellák metszette tájba. Hogy megtudjuk végre, ki az a gyanús külsejű figura: Bureck, és mit keres az erdőben azon a telephelyen ahol a mindenre elszánt vadászok tisztogatják fegyvereiket. Mivégre zajlanak az események, mi a cél vagy éppen a céltalanság oka. S ha ráleltünk e zóna-világ alfájára és omegájára, tovább gördülhetünk a második ciklusba, ahol is azzal kell számotvetnünk, ami önmagukon kívül is múlik: az idővel. Mit vethet fel az emlékezés a múltból és mivel töltheti ki a fantázia a jövőt? S míg a kérdést latolgatjuk, nem szakadva el a szövegektől, nem árt, ha mi magunk is - akár a szerző - legalább egyet belepislantunk a tükörbe: mi sem vagyunk különbek. A végállomás mégsem teljesen lehangoló, hiszen Kőrösi Zoltán egy olyan játék fesztiváljára invitál, ahol mindannyian otthon vagyunk. A Budapesti Iszkra Olajbányász játékosai rúgják a bőrt, hogy néhány könnyed csellel magukhoz vonják az olvasót.

Kőrösi Zoltán - Magyarka
Hogyan ​és miért lesz egy ún. tisztes családból való, finom és érzékeny nő magyarkává egy osztrák bordélyban? És milyen véletlenek formálják azok életét, akik inkább elszenvedik, mintsem alakítani tudnák sorsukat? Kőrösi Zoltán új regénye nemcsak ezekre a kérdésekre ad választ, hanem három asszony, három generáció sorsán át rajzolja meg az elmúlt évtizedek Magyarországának történetét.

Kőrösi Zoltán - A ​hűséges férfi
Kőrösi ​Zoltán új novellái ugyanazon a helyszíneken játszódnak, amelyeket már a Budapest, nőváros vagy a Szerelmes évek című könyveiben megismerhettünk. Az írások mindig valami emberi határhelyzetet rögzítenek, ahol egy-egy emberi sors átfordul és véglegessé válik. Ám a kötet hőseinek alapvető kérdése: miért érdemes hűségesnek lenni valakihez vagy valamihez egy életen át.

Kőrösi Zoltán - A ​tárt szárnyú lepke
Istenem, ​behunyom a szemem, és egy széles hentesbárdot látok, egy famarkolatú, gyûrûs, durván köszörült, lucskos hentesbárdot, nagy sebesen, gépies szabályossággal oldalról belém hatol, le és föl, le és föl, és egészen vékony szeleteket vág le belõlem, finom rajzolatú keskeny szeletkéket, hosszú csíkokat, amelyeka gyors és pontos munka közbencsaknem összegöngyölõdvependerülnek odébb.

Kőrösi Zoltán - Milyen ​egy női mell?
Kőrösi ​Zoltán Milyen egy női mell? című műve csaknem kétszáz évet felölelő, magával ragadó családregény, melyben két eltérő történelmi múltú család, a Galíciából Magyarországba vándorló Orlik és a Morva-vidékről betelepülő Flaschner família szövevényes története keveredik egybe, végső soron egy magyar család példázatos sorsát rajzolva meg. Olvasható szenvedélyes, sodró szerelmi regényként, ahol a test és lélek vonzalmait és gyötrelmeit, a szerelem mibenlétét kutatja a szerző és az olvasó, generációkon, hagyományokon, eleve elrendeléseken és szabad akaratokon át. Mindemellett Kőrösi Zoltán regénye nagyszabású történelmi regény is, ahol a dokumentumok és kortörténeti szövegek beolvasztásával a szerző csaknem kétszáz év magyar történelmének tablóját festi meg a nagy történelmi események oldalnézetével, a kisemberi sorsok, családtörténetek ábrázolásával. Példázatos mű, ahol két család történetét a közép-európai történelem tapasztalatai alakítják.

Kőrösi Zoltán - Felrombolás
Kőrösi ​Zoltán riportkötete a _Magyar Napló_ban 1991 és 93 között megjelent irodalmi beszélgetések gyűjteménye. A megkérdezettek a mai magyar "fiatal irodalom" képviselői, akik túljutottak pályájuk kezdeti szakaszán, van már egy vagy több könyvük, de mesterségük olvasóiknak és nekik maguknak is még számtalan meglepetést rejt. Ezekben a pillanatokban készültek Kőrösi Zoltán portréi. Vajon mi késztette a szerzőt, hogy az irodalmi riport kissé elszürkült műfaját újra életre keltse? A szakmai szolgálattevés, a közvetítés és a megfoghatatlan írói alakok" megjelenítésének szándéka, mely nem csak az író "közönséges személyét", de munkáját is közelebb hozhatja az olvasóhoz, a publicisztikában olyannyira kompromittálódott műfaj átformálásának, nemesebb gyakorlásának igénye, és még valami: Kőrösi Zoltán maga is író, a _Magyar Napló_ 1992-es Örkény-novellapályázatának nyertese, akinek első prózakötete megjelenésre készen áll - így hát a meghitt, őszinte párbeszédekben a felek valóban _ugyanarról_ beszélgetnek. Kőrösi Zoltán 1962-ben született Budapesten, az ELTE bölcsészkarán végzett. Felesége, gyermeke van, a Magyar Rádió munkatársaként irodalmi műsorokat szerkeszt. A _Felrombolás_ az első könyve.

Kőrösi Zoltán - Romkert
___"Az ​a különös eseménysor például, vagy talán helyesebb is, ha most mindjárt ügynek nevezzük, tehát az az ügy, mely már a nyilvánosságra kerülésekor méltán háborította fel a műveltebb magyar olvasóközönséget, és aztán az idő múlásával önnön természete s a körülmények szerencsés, avagy éppen szerencsétlen összejátszása révén a köztudomásban ráadásul holmi jelképpé is nőtt, olyannyira, hogy hírével állítólag eljutott bizonyos külországokba is, és, ezt viszont túlzás nélkül mondhatjuk, jó időn át ilyen-olyan formában foglalkoztatta még azokat is, akik egyébiránt, vagy mert az idejük, vagy mert a világról való gondolkodásuk nem engedi, többségükben egyébként bizony nem sok időt áldoznak a hiábavaló olvasgatásokra, lapok gyűjtögetésére és az érzések csűrésére-csavarására, nos, bármennyire is hihetetlen, de ez az ügy kétségkívül mindmáig számos felderítetlen, s ekképpen akár titokzatosnak is mondható részlettel bír."

Kőrösi Zoltán - Szívlekvár
,,Lehet ​siránkozni, lehet szomorkodni, oly mindegy, a lényeg a kikerülhetetlen változás, és persze az alkalmazkodás. Az ember a legalkalmazkodóbb állat... az idő lényege éppen a változás. És nem tudhatod, melyikből melyikbe lépsz bele, persze kétszer ugyanabba sohasem, ez nem is kérdés, ellenben eldönthetetlen, hogy a múlt felől törekszel a jelenen át a jövő felé, avagy a jövőből csurogsz reménytelenül a jelenen át a múltba." ,,Figyelj, elmesélek neked egy életet" - Magyar Sándor a kisunokájának, a családban immár az ötödik Magyar Sándornak meséli el saját életének és felmenőinek történetét. De nem is egy életet, hanem mindazokat a sorsváltozatokat, amelyek a huszadik századi Magyarországon oly jellemző életutak lehettek. Így aztán az egyik történetben a nagyapa édesapja nem tér vissza a munkaszolgálatból. Egy másik történet szerint úgy is lehetett volna, hogy a nagyapa édesapja fia születésére szerencsésen hazaérkezik az 1943-as doni áttörés előtt, hogy aztán a családjával Dániába menekülvén egy katonai vonatszerelvény vagonajtaja zúzza halálra. Vagy akár az is megeshetett volna, hogy a nagyapa családját, az Őrségben gazdálkodó Magyarékat 1950-ben kitelepítik a Hortobágyra. A Szívlekvár meséjében az is megtörténhetett volna, hogy a nagyapa felesége halála után megismerkedik egy Budapesten élő orosz származású özvegyasszonnyal, aki ugyancsak elmesél egy életet valakiről, aki túlélvén a háborút, magyar tolmács lett. Hogy végül az emberi sorsok miképpen fonódnak egymásba, mire lehet megoldás egy tyúk, mire jó a szívlekvár, s miként gyógyíthatnak a történetek - kiderül Kőrösi Zoltán országhatárokon és évszázadokon átívelő lebilincselő történelmi családregényéből. kevesebb

Kőrösi Zoltán - Az ​utolsó meccs
A ​Burger Barna fotóival illusztrált kötetben 42 novella rajzol ívet a pályák világától az életutat megjelenítő két félidőig. Ezek a futballélmények korántsem csak a fociról szólnak, hanem arról az országról, amit Magyarországnak nevezünk.