Ajax-loader

Farkas Attila Márton könyvei a rukkolán


Farkas Attila Márton - Puzsér Róbert - Apu ​azért iszik, mert te sírsz!
Puzsér ​Róbert és Farkas Attila Márton (FAM) társadalmi folyamatokat gyorsító, terápiás jellegű, az élet legfontosabb kérdéseit feszegető konfrontatív szellemi workshopja évek óta látogatható. Könyvünk célja egybefogni a fiataloknak szánt emlékezetes beszélgetéseket, hogy a szélesebb olvasóközönség is megismerhesse azokat. A tartalomból: A reklám, mint emberi jogi kérdés, A monogámia bukása, Genderizmus és férfierőszak, Gépek és emberek. Meg Dózsa György, Holokauszt-szorongás és holokauszt-bűntudat, Az egy Isten születése, Valóság és igazság, Az Antikrisztus, Démoni pszichopaták és isteni skizofrének, Emberi kapcsolatok a huszonegyedik században.

Farkas Attila Márton - Buddhizmus ​Magyarországon
"A ​buddhizmusról sokan tévesen azt hiszik, hogy az egy ugyanolyan keleti világvallás, mint mondjuk az iszlám. Ennek fő oka, hogy a »hétköznapi« ember, a kívülálló, az eredeti keleti buddhizmusról látott-hallott, esetleg olvasott ugyan valamit, ... ám a buddhizmus Nyugatra került formáiról mit sem tud."

Farkas Attila Márton - Arrobori
- ​A létezett szocializmus leghalálosabb bűne - A technokrata mákony - Fahrenheit 9/11 Magyarország - A csatlóslét közhelyei - Zsidókérdés Magyarországon - ma - Októberi téves eszmék - Miért nincs magyar naciomalizmus? "A célom [...] azoknak a jellegzetes toposzoknak, lózungoknak, frázisoknak, bevett fordulatoknak, sablonoknak az összegyűjtése, tematikus bemutatása és elemzése, amelyekkel gazdasági és politikai elitünk, illetve az ő véleményformálóik [ideológiusaik, szakértőik, publicistáik, hivatásos nevettetőik stb.] naponta elárasztanak bennünket. S bár a téma kétségtelenül megérdemelne egy komolyabb tudományos földolgozást, az esszé műfaja megadja annak lehetőségét, hogy olykor kendőzetlenül tálaljam privát véleményemet. [...] Könyvemet nyugodt szívvel ajánlhatom bárkinek tájékoztató kézikönyvként vagy amolyan védőoltás gyanánt. Arra ugyanis mindenképpen jó, hogy átlássuk és nyugtázzuk a mindent átható hazugságkörnyezet tényét, hogy azután, ha tenni nem is tudunk ellene, legalább mentálisan immunitást nyerjünk."

Puzsér Róbert - Farkas Attila Márton - A ​zsidók szégyene
Az ​anyja temetésére az Egyesült Államokból Ausztriába hazalátogató holokauszttagadó történészt, Hans-Jürgen Geyert az osztrák hatóságok letartóztatják, és az 1947-es Tilalmi Törvényre hivatkozva vádeljárás alá helyezik. Védelmét egyetlen ember vállalja, a holokauszttúlélő családból származó jogvédő, Joseph Grosswald. Az ügyvéd apja harminc évvel a koncentrációs táborból való szabadulása után öngyilkos lett. Ekkor az anya megeskette fiát, hogy élete során mindig az üldözöttek, a jogfosztottak mellé áll. Grosswald ezért választotta a jogi pályát, és látta el húsz éven át a társadalom perifériáján élők védelmét. Bár Geyert sarlatánnak tartja, meggyőződése, hogy nézeteiért nem zárhatják börtönbe. Az intézményes kultúra évtizedeken keresztül nem volt hajlandó tudomásul venni a holokauszttagadás létezését, egyetlen reflexiója arra mind a mai napig a büntetőjogi fenyegetés. A szerzőpáros merész drámájával nem csak a jelenség elhallgatásának korszakos tabuját dönti le, de a cselekmény során a liberális eszmék össztársadalmi elárulása is kirajzolódik. Puzsér Róbert újságíró, kritikus, közéleti személyiseg. A magyar nyilvánosság összetéveszthetetlenül egyedi stílusú, kérlelhetetlenül őszinte, ellentmondásos érzelmeket keltő alakja. A kollektív tabuk felmondása valamint a politikai és médiaosztállyal szemben hangoztatott nyilvános megnyilatkozásai révén a kritikusi tevékenység körét messze tovább tágította annál, mint ahol a színházak és hangversenytermek falai húzódnak. Farkas Attila Márton kulturális antropológus, egyiptológus, esszéista, főiskolai tanár. Fontosabb érdeklődési területei a buddhista bölcselet, a vallásfilozófia valamint az ókori egyiptomi szimbolikus gondolkodás. Tudományos munkássága mellett a hazai baloldali rendszerkritika egyik jelentős alakjaként számos publicisztika szerzője, egyetlen valóban sikeres művének mégis kislányát tartja.

Farkas Attila Márton - Filozófia ​előtti filozófia
A ​„Filozófia előtti filozófia”, noha alapvetően nem kultúrtörténeti munka, mégis egy kultúrtörténeti jellegű kérdésből indul ki, minthogy a filozófia, ill. a filozófiai gondolkodás legkorábbi csíráit próbálja kimutatni egy jóval a görögök előtti archaikus kultúra intellektuális hagyatékának több szempontú analízisén keresztül. Amikor szembetaláljuk magunkat az egyiptomiak gyakran egészen elképesztő kozmológiai, teológiai, sőt ontológiai spekulációival, felmerül a kérdés, hogy beszélhetünk-e óegyiptomi filozófiáról? E kérdés persze jóval túlmutat önmagán, mivel azt is jelenti, hogy beszélhetünk-e egyáltalán görögök előtti filozófiáról? Azaz beszélhetünk-e filozófiáról egy Európán kívüli.

Farkas Attila Márton - Az ​edény széttörése - bevezetés az iszonyológiába
"Képzeljük ​el a Biblia második teremtéstörténetét, s ezen belül is azt a mozzanatot, amikor YHWH testszínű agyagból megformázza Ádámot, majd beleleheli saját lelkét, mire az agyagember megelevenedik. Mit ábrázol a kép, vagy még inkább: mit sugall? Egy fölfoghatatlan, titokzatos, láthatatlan és rettenetes lény bábut készít, mint egy varázsló, majd föléleszti azzal, hogy önnön leglényét: tüzes, forró leheletét beleleheli. A mítosz érzékletesen, közvetlenül az átélésre apellálva közvetíti az üzenetet, hogy mi emberek megelevenített agyagszobrok vagyunk, húsunk összetapasztott sár, amit ha a lélegzettel azonos lélek elhagy, azzá hullik szét, ami azelőtt volt: földdé, porrá. Vagyis testünk önmagában élettelen tárgy, ráadásul nem is a miénk, minthogy valakinek az alkotása, így a képbe a Bibliából oly jól ismert teljes alávetettség is belekódolt."

Farkas Attila Márton - Az ​alkímia eredete és misztériuma
Talán ​egyetlen archaikus tudományt, egyetlen ősi művészetet nem értettek olyannyira félre, mint az alkímiát. Amikor a múlt században újra felfedezték az elfelejtett alkímiát, annak megítélésében nagyjából kétféle szélsőséges nézet uralkodott, és ritka kivételektől eltekintve uralkodik a mai napig is. Az egyik álláspont szerint az alkímia nem más, mint amolyan kezdetleges, kísérletező kémia, s ennélfogva a modern vegyészet primitív elődjeként kell tekintenünk. A múlt század elejétől mostanáig változatlanul ez a nézet uralkodik a kémiatörténetet illetően, ezt tanulják meg a gyerekek az iskolában, ezt olvashatjuk bármely ezzel foglalkozó ismeretterjesztő könyvben vagy tanulmányban, erről hallhatunk az idevágó előadásokon. Persze ezen igazán nincs mit csodálkoznunk, hiszen egy vegyész miféle más szempontból is közelíthetné meg a kérdést, mint a sajátjából? Az viszont már kevésbé érthető, hogy a témával találkozó-érintkező-foglalkozó bölcsészek egy tekintélyes része szintén így vélekedik. Sőt, ezt a felfogást képviselte a kiváló múlt századi francia kutató, az ókori alkímia egyik újrafelfedezője, Berthelot is. Neki viszont elévülhetetlen érdeme a korai alkímiai irodalom legnagyszerűbb opusainak, a késő antik alkimisták görög nyelvű iratainak a publikálása. A másik felfogás - amely pszichoanalitikusoké, illetve azok kulturális holdudvaráé - azt vallja, hogy az alkímia voltaképpen egyfajta archaikus lélektan, amolyan ősi, primitív szimbólumokra épített önismereti rendszer, s mint ilyen, a mai pszichológia nagymértékben miszticizált elődje. E felfogás legnagyobb - és egyben legismertebb - képviselője C. G. Jung, akinek köszönhetjük az évszázadokig lenézett alkímia lélektani mélységeinek és intellektuális gazdagságának a bemutatását, s ezzel bizonyos fokú tudományos rehabilitációját. Ő fogalmazta meg az e körökben immár paradigmatikussá vált gondolatot, mely szerint a különféle alkímiai műveletek a tudattalan tartalmakra irányuló önismereti tevékenységként foghatók fel. Meg kell azonban említenünk, hogy nem Jung volt az első pszichológus, aki felfedezte az alkímiát a modern lélektan számára. Már évtizedekkel őelőtte ugyanis könyvet írt a „Királyi Művészetről" a tragikus módon és fiatalon elhunyt bécsi pszichoanalitikus, Herbert Silberer, igaz ugyan, hogy tárgyát ő még freudista szemszögből vizsgálta.

Kollekciók