Ajax-loader

Mattyasovszky Jenő könyvei a rukkolán


Mattyasovszky Jenő - Hód ​zsákutcában
A ​felbődülő motor hangja cselekvésre serkentette. Félig térdelt, amikor a nehéz BMW szinte kilőtt a parkoló kocsik sorából, és csikorogva fordult a szűk helyen. Sikongatások, kiabálások. A gépkocsi mellett guggolt, előrenyújtott kezét megtámasztotta a motorházon, és markolta a kilenc milliméteres automatát. Nem kereste a célt, tudta, az keresztezni fogja fegyverének lővonalát. Már látta a BMW-t, amint éles kanyart vett a Bem rakpart sarkán, aztán szépen megjelent a célpont, mintha ráült volna a fegyvercső végére. Ekkor meghúzta az elsütőbillentyűt.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a picike ember
Tal ​összeszedte magát, nagyokat szusszantott, s lassan a zsebe felé nyúlt. - Na, elég volt már a játékból! Mivel vádolsz te engem? Azzal, hogy becsaptalak? A picike ember rezdülés nélkül tartotta a revolvert a két férfi felé. - Azzal... S ami még rosszabb, nem csak engem... Határozottan kértem, hogy mondd el barátainknak az ügyet, és csak akkor csináljuk, ha ők is egyetértenek vele. Megtetted? Tal felnevetett. - Hát ez a bajod? - Ez, Alberto. És kérlek, ne nevess, mert én most nem viccelek. - Jó. Tehát komolyan - Tal mintha zsebkendőt akart volna elővenni, a zsebébe nyúlt. A keze még nem érte el a revolvert, amikor Fabo rákiáltott. Vedd ki a kezed, mert lövök! Hallod?! - Igen! - kiáltotta Tal, és ő már tüzelt is.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és az elárult ügynök / Hód és a fekete bárány
Lélegzetelállítóan ​izgalmas bűnügyi történeteket talál az olvasó ebben a kötetben, amelyben két Hód-történet, második kiadásként kerül a kezébe. Bűnügyi történeteket mondtunk, pontosabb lett volna, ha helyette kémtörténeteket mondunk, mert valójában mind a kettő az: külföldi cégek megbízottjai érkeznek az országba, hogy nagy jövő előtt álló magyar találmányok műszaki dokumentációit megszerezzék. Mind a két esetben találnak olyan magyar állampolgárokat is, akik pénzért hajlandónak mutatkoznak a nagy értékű műszaki leírás megszerzésében segédkezni. Gátlástalan kémek, a gyilkosságtól sem riadnak vissza, csak tervük sikerüljön. A magyar elhárító szervek azonban, ha néha lépéshátrányban is, de mindenütt az ügynökök nyomában vannak; a leleplezés mindkét alkalommal Hódnak, ennek a kiváló képességű, merész, tehetséges nyomozónak köszönhető. A kémek, az ügynökök elnyerik méltó büntetésüket.

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és a szoknyák titka
Ne ​tartson engem árulónak. Az történt, hogy ránk lőttek... És én életben maradtam... - Látja, éppen ez szól maga ellen. Mert, ahogy mondani tetszett, odakanyarodott egy autó közvetlenül maguk mellé, egy nő célzott és lőtt. Csodálatos módon csak Silzet találta el, magán egy karcolás sem esett. Nem furcsa ez? - Én a túloldalon ültem... - Én meg itt, az íróasztal előtt. Sem magának, uram, sem nekem nem lett semmi bajom. Érdekes, nem? - Önnek, uram, nem is lehetett volna, de én is feküdhetnék most holtan, mint Silz. Nem tudom, ki az, aki ránk lőtt, azt sem, hogy miért. Én úgy gondolom, a rendőrségnek ehhez semmi köze. Én azt sem tudom, miért kell figyelnünk azt az urat, de ez nem is tartozik rám. Én az önök alkalmazottja vagyok, azt teszem, amit parancsolnak. Az öreg férfi maga elé tette a revolvert az asztalra. - Folytassa... Mondja csak ki, ami a begyében van. - Nincsen, uram, semmi... Csak... Azt teszem, amiért fizetnek. - A rendőrség is fizet. Ezt mindenki tudja. - Lehet, hogy fizet, de nem nekem!

Mattyasovszky Jenő - Hód ​küldetése
- ​Baj van! - vakarta meg az üstökét a sofőr. - Kevés a szemét, nem teljesítik a normát - vigyorgott Török Feri. - Nem, de az igazgatóság utasítást adott, hogy írjuk össze, melyik házban van kazán - pattogott a sofőr. - Értesíteni akarják a rendőrséget. - A rendőrséget? - képedt el Szabó. - Igen. - A sofőr körülnézett, majd halkabbra fogta a hangját. - Állandóan ezt a területet járjuk, és a jó múltkor a mi kocsinkból kiürített szemétben emberi csontokat találtak. Szabónak leesett az álla. - Emberi csontokat? - Bizony. A guberálók fedezték fel. Mielőtt a szemetet összekaparják és prizmába rakják, átguberálják. A KÖJÁL-tól éppen kint volt egy orvos. Annak megmutatták a megégett csontot. Azt mondta, lábszárcsont, méghozzá emberé. Az orvos azonnal kihívta a vállalatunk vezérkarát. Mindenki ott nyüzsgött. Újra átvizsgálták az aznapi szemetünket. Még több apró csontot találtak. Azt mondta az orvos, ezek is embertől származnak. Most összeírjuk, hogy melyik házban van a területünkön kazán. A vezérkarunk ezt továbbítja majd a rendőrségnek. A többi az ő dolguk. Lehet, hogy valahol gyilkosság történt - mormogta Szabó.

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és a szerelem órái
A ​hazai olvasók többsége jól ismeri már Hódot, polgári nevén Balassa Pétert, a minden hájjal megkent, jó kedélyű és kemény kötésű nyomozót. A Mattyasovszky-Kulcsár páros újonnan megjelenő könyvének is ő a főhőse. Véres kalandokba bonyolódik, bestiális kegyetlenségű bűntények nyomába ered, egy hidegvérrel gyilkoló nemzetközi bűnszervezet felszámolásán dolgozik kollégáival és az Interpollal együttműködve, miközben inkognitóját mindvégig megőrzi. Rejtélyes halálesetek a szépségszalonban, leánykereskedelem, rivális bűnbandák véres összecsapása, tűzharc, szerelem, leszámolás- minden megtalálható ebben a könyvben, amit egy átlagon felüli krimitől az olvasó elvárhat.

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és fején kalap
Megfordult, ​hogy újra elinduljon, de nem látta Ninát. Hiába kutatta a szemével, hiába nézett jobbra-balra, a lány eltűnt. Maple önkéntelenül is valami fedezéket keresett. Mégis tőrbe csalták volna? Figyelmeztették Rómában, a kolumbiaiak is meg akarják szerezni az árut. S ahogyan megölték Francescót, úgy... Ez pedig ideális hely egy gyilkossághoz. A környéken senki. Egy élőlény sem. Egy tanú sem. Csak a halottak. Azok pedig, valóban... - As silent as the grave... - dörmögte. - Hallgat, mint a sír... Leguggolt az egyik sírhant mögé. És várt. Mozdulatlanul, mintha ő lesne a vadra, s nem is ő lenne az üldözött. Egy-két perc múltán azonban hirtelen előbukkant Nina. Tanácstalanul nézegetett körbe. Nem vette észre Maple-t. - Uram - kiáltania kellett volna, de valami visszafojtott furcsa hang jött ki a torkán. - Uram... Hol van? Az angol nem válaszolt. Nina azonban elindult az ösvényen, vissza a mecset felé. Pár lépés után meglátta Maple-t. Néhány pillanatig egymásra meredtek. A lány szólalt meg. - Várják már, uram. Maple lassan felemelkedett. Ebben a pillanatban éles csattanás hallatszott.

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és a megsemmisült nyom
"Az ​erkélyajtó felé fordított fotelben egy férfi ült... Háttal a bejáratnak. Cicero azonnal rászólt, négy nyelven is megismételte. - Ne mozdulj, mert lövök! - zakója zsebébe dugta a kezét, s úgy tett, mintha pisztolyt tartana. A hívatlan látogató nem mozdult. - Tartsd fel a kezed! Semmi. - Tartsd fel a kezed, érted? Semmi. Cicero a fotelhez óvakodott, s bal alsókarjával, hátulról átfogta a férfi nyakát. - Na, hadd lássam, ki vagy... - Lassan eléje lépett. S szinte visszahőkölt a megdöbbenéstől. Nem férfi volt, hanem egy rövidre vágott hajó nő. Amikor elengedte a nyakát, előrebukott a fotelból a szőnyegre. Halott volt."

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a fura ötlet
"A ​zajra a férfi hátranézett. A fejére húzott női harisnyán át szinte világítani látszott a szeme fehérje. Felismerte, honnan fenyegeti a veszély. Ellökte magától a térdelő fiatalembert, és máris támadott. Loch tenyerének az élével a támadó orrnyergét célozta meg. Már elindította az ütést, amikor valamire rálépett a padlón, és a lába megbicsaklott. Ez csökkentette ütésének erejét és célt tévesztett, a magas férfit a vállán találta el. Így is megtorpant, és a szűk előszoba falának tántorodott. Loch egy szemvillanás alatt visszanyerte egyensúlyát, és készen állt a támadásra. Amaz megérezte az ütésből, hogy emberére akadt, gondolt egyet, és kiviharzott az ajtón. Lépései dübörögtek a lépcsőn, majd teljesen elhaltak. Loch megkereste a villanykapcsolót és felkattintotta. A fiatalember valamelyest már magához tért, hátát a falnak vetve állt, és a levegőt kapkodta. Fején, a halánték felett hatalmas zúzódás látszott, fél arca csupa vér volt. Valamit mondott, de azt nem lehetett érteni."

Mattyasovszky Jenő - Hód ​nem alkuszik
Lélegzetelállítóan ​izgalmas kalandok, fordulatos cselekmény, hidegvérrel elkövetett gyilkosságok, bravúros nyomozás - ezekkel találkozik az olvasó ezekben a Hód-történetekben, amelyek ezúttal második kiadásban látnak napvilágot, két történet egy kötetben. A történetek középpontjában egy tehetséges és fiatal elhárítótiszt áll, akinek a fedőneve Hód, s aki bámulatos vakmerőséggel, élete kockáztatásával is, szegődik nyomába kémeknek, gyilkosoknak, csempészeknek. Mer kockáztatni és nyer. Alapelve: a szerencse is a bátrakat segíti.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a fekete bárány
A ​fiatalember a zsebébe nyúlt, és nyitott tenyerén felmutatta a két kis fémdobozt. Megálltak. Az elhárítófőnök kezébe vette az egyiket, és alaposan megnézte. - Nyissa ki, ezredes elvtárs - mondta Balassa. - Hogyan kell ezt kinyitni? - Mint a gyufáskatulyát A nyitott doboz aljában valamilyen kulcs tollazatának benyomata látszott. A másiknak ugyanilyen benyomat volt más mintájú kulcsról. - Gittbe nyomva rögzítették - mondta az ezredes, majd feltekintett beosztottjára - Ezeket honnan vette? - Szántai kócerájában bukkantam rájuk... Azonnal tudtam, hogy igen fontos a részünkre. Ez megmagyarázza Szántainak a kapcsolódását a minket érdeklő ügyhöz. - Minek a kulcsáról készítették ezt a lenyomatot? Balassa hangja közömbösen csengett, amikor megszólalt: - Az egyik Palásti irodájának ajtókulcsáról készült, a másik pedig a lemezszekrény kulcsáról. Bana a meglepetéstől megdermedt. - A lemezszekrény tele van fontos iratokkal. - Persze... Palásti ott tarja az összes dokumentációt ehhez az új eljáráshoz. Bana merően nézte a tenyerében levő fémdobozokat, mintha választ várna azoktól. - Mit kereshetett ez Szántainál? Miért éppen nála volt? Ő szerezte vagy mástól kapta, hogy ennek alapján készítsen másolatot kulcsokat? - kérdezte. - Ezek a nagy kérdések számunkra...

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a lisszaboni futár
... ​Bán kissé oldalt lépett, és ekkor vette észre a lába oldalából kimeredő hegyes tárgyat. Sejtette, mi lehet az. Mikor közelhajolt, látta, nem tévedett; egy kés nyele rajzolódott ki a sötétben. Elég nagy szerszámnak látszott. A helyzete elárulta, hogy a ládában alvó Pongráczot kívülről szúrták le, méghozzá egyetlen határozott bökéssel. A hátát célozták meg, a szív tájékán. Persze, előbb a kést kellő helyre, a deszkák közötti résbe illesztették. Bán Géza öngyújtóját kézben tartva egy kis erőfeszítéssel benyomult a két láda közé, hogy közelebbről szemügyre vegye a gyilkos szerszámot. Az egy pillanatra felvillanó fény elég volt ahhoz, hogy a fanyélbe vésett nagy F betűt meglássa. Miközben kiküszködte magát a ládák közül, a halott ember oldalra dőlt, a kés koppanva a földre esett. Bán halk szitkot morzsolt a foga között. Éppen felegyenesedett, már fordult volna hátra, de egy fojtott hang megálljt parancsolt. - Maradjon úgy, fegyver van nálam ...

Mattyasovszky Jenő - Hód ​csapdája
Pontban ​hatkor a földszintes ház kapuján egy feltűnően magas, sovány termetű férfi lépett ki sötét ballonkabátban, a fején kalappal. A kezében aktatáska volt. A férfi érdektelen pillantást vetett az elromlott gépkocsira, majd határozott léptekkel megindult az utca vége felé, a közeli villamosmegálló irányába. A motorral bajlódóknak összevillant a tekintetük. Egyikük azonnal félbehagyta a munkát, kinyitotta hátul a rakodótér ajtaját, és bebújt, mintha valami szerszámért ment volna. A kocsi belsejében rádiókészülék volt. A munkásruhás fülére helyezte a hallgatót, és bekapcsolta a készüléket. - Itt Medve!... Itt Medve!... Vétel! - mondta izgatottan. A válasz máris érkezett: - Itt Fecske!... Itt Fecske!!... Jelentkezem, vétel! - A Madár kirepült a fészkéből!... A Madár kirepült a fészkéből! - Itt Fecske... Értettem! A Madár kirepült a fészkéből... Értettem!... Medve bújjon a barlangjába... Ismétlem! A Medve bújjon a barlangjába. - Medve értette... Medve értette... Vége - mondta a munkásruhás. Elzárta a készüléket és kibújt a kocsiból. A másik lecsapta a motorháztetőt. - Mi a helyzet? - kérdezte. - Bevonulunk... A Nysa motorja beindult, és a kocsi elhajtott a villamosmegállóval ellentétes irányban."

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és a rémült kísértet
"- ​Figyelj rám! - kezdte elkomorult arccal. - Azzal aki a pénzt küldte, én is beszéltem... Aztán bekerültem a sittre... Úgy gondoltad, esetleg megdöglök ott... Vagy elfelejtem... Add ide a pénzt, utána a szemétségedért kapsz tőlem egy jókora frászt, és tíz percet, hogy felkészülj a papírokra vonatkozó gyónásodra. Mert ugye, van még más elszámolnivalónk is... Turcsányi arca hirtelen megváltozott. Valami átsuhant rajta, ami elsimította a félelem torzításait. A háta mögött, alig karnyújtásnyira egy szilikonos spray állt. Azt kellene elérni. Szabót meg lehetne vele vakítani. Ha csak egy percre is, nyert ügye van... - Jó... jó... Én nem akarok vitatkozni veled - mondta lassan, vontatottan, s közben a spray felé húzódott -, de azt hiszem, nem is az a lényeg, hogy becsaptalak-e, hanem hogy megkapd a pénzt... Nem kell ebből olyan nagy ügyet csinálni... Csak egy kis idő kell... Turcsányi lassan emelkedett fel a fotelból, úgy tett, mintha nyújtózni akarna, de egy szempillantás alatt megfordult, elkapta a sprayt, s megnyomta a gombot. A szilikonos olaj nagy erővel csapódott Szabó fejére. Turcsányi diadalmasan ordított. Szabó lőtt. Szinte célzás nélkül."

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a lábon járó őrület
A ​repülő széles ívben fordult egyet, majd zökkenőmentesen talajt fogott, s a dzsippel csaknem egy időben ért Banáékhoz. A nyomozók kiugráltak a kocsikból, s körülfogták az AN-2-est, amelynek motorja leállt, s a pilóta a földre ugrott. Kemény léptekkel az elhárítás főnökéhez ment, feltolta homlokára a szélvédő szemüveget, és kihúzta magát. - Ezredes elvtárs, Hód főhadnagy jelentem: az értékes szállítmánnyal megérkeztem. Köszönöm a fogadtatást! Bana örömében csaknem megölelte a beosztottját, aki vidáman visszaperdült a géphez, kinyitotta az ajtót és beszólt: - Hölgyeim és uraim, megérkeztünk. Tessék kiszállni! Blumenstock tűnt fel elsőnek az ajtóban, és a pilótára förmedt: - Hol az istenbe voltunk eddig? Akkor látta meg a géppisztolyos civileket. Halálfehér lett. És csak suttogni tudta: - Glaser, én megölöm magát!

Mattyasovszky Jenő - Hód ​visszaüt
Az ​énekesnő hangjában nem volt öröm, amikor beleszólt a kagylóba: - Mi bajod van? - Talán már telefonálnom sem szabad? - Tudod, nem erről van szó ... - Akkor miért mondtad? - Mert ha váratlanul hívsz, mindig valami marhasággal rukkolsz elő ... Most mi az új sztorid? A kagylóba belehallatszott a bárpultnál ülők csevegése. Egy férfi szólt valakihez. A lány a főpincér hangjára ismert. - Nos? - szólt serkentően az énekesnő. Nánási Andrea tömören azt mondta: - Megtámadtak ... Amaz meglepett hangot hallatott. - Micsooodaa? - hitetlenkedett. - Megtámadtak. - Hogy a fenébe történt? És ki támadott meg? ... Kinek nyitottál ajtót? - Nem otthon történt. - Hol a fészkes fenébe csámborogtál? Nánási Andrea hosszan hallgatott. Tudta, hogy a válasz vihart kavar.

Mattyasovszky Jenő - Trencsényi István - Hód ​és a szerelem hóhérai
- ​Nem lehetett vele bírni. Le akart vetkőzni, és engem is ruhátlanul akart látni ... Engem feszélyezett a dolog, hiszen bármikor járhattak arra. Apa és lánya, gondolhatták volna. Vagy öreg szatír és a fiatal pillangó ... Birkóztunk. Azazhogy fekve játszottunk. Lizett magára húzott, és akkor eszembe jutott Kolbe. Amit Kolbe mondott. Erről a viselkedésről. Várj Lizett, mondtam neki, itt van ez a spray, lehelj belőle egy kicsit. Akkor megnyugszol ... Éppen csak egy cseppet spriccelt belőle a szájába, aztán eldobta. Megnyugodott. Tényleg megnyugodott. És elkezdett sírni. Úgy éreztem, azért sír, mert boldog ... Gyere, mondta, gyere, gyere, a tiéd akarok lenni ... Most, itt azonnal ... Temesinek elcsuklott a hangja. Ivott a spriccerből. Nagy nehezen tudta csak folytatni. - Mondtam már, hogy feszélyezett a tudat, hogy bármikor megláthatnak bennünket. Lefejtettem magamról a karjait, felálltam, Lizett is felugrott, vissza akart rántani. Én nem hagytam. Tényleg úgy nézhetett ki messziről, mint dulakodás. Ha nem akarod, akkor én repülök ... kiáltotta. De akkor már az orom szélén állt. Lizett! ... Lizett! Késő volt. Lizett lezuhant ... - Temesi hangtalanul sírt.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a néma tanú
Papírzsebkendővel ​letörölte a vért, megborzongott. Most már tudta, hogy a fiú miért nem várt rá a megbeszélt helyen. Felkattintotta gázöngyújtóját, és megindult a pincébe. Óvatos léptekkel, felkészülve minden eshetőségre. A sötét, kerek foltok egyre sűrűsödtek és mind nagyobbak lettek. A lépcső pihenőjénél már egymást érték. Már majdnem leért, amikor észrevette a földön hanyatt fekvő sovány testet. Zsolt László volt. Két karját szétvetve hevert, az egyik lába térdben behajtva a teste alá szorult. A szeme üvegesen meredt a semmibe. Már órák óta halott lehetett, a szívtájékon szúrt seb éktelenkedett.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és az elárult ügynök
...Valami ​nagyon fontos történhetett, ha szükségesnek tartotta, hogy visszajöjjön. - Végre valami fontos dolog akadt - mondta az ezredes. Pintér cigarettára gyújtott, és mintha egész éjjel talpon lett volna, fáradtan visszaült a fotelba. - Hódot megfelelő fedéssel beküldöm a Mechanikai Vállalat budapesti központjába - közölte az ezredes. - Minden jell arra mutat, hogy ott fog eldőlni egy sor kérdés az új oszcillátor körül. Egy pillanatra sem szabad figyelmen kívül hagynunk az ezzel kapcsolatos munkát. Biztos vagyok abban is, hogy Otto Hauser helyébe majd más lép. Fel kell derítenünk, ki az, és mit akar. Ezenkívül sürgősen a KMV-nél tevékenykedeő ügynök kilétét kell megállapítani. Most már nyilvánvaló, hogy az adatok, információk kiszivárgása ügynök tevékenységének köszönhető. - Tehát két vonalon indulunk el - állapította meg Beleznay. - Úgy van... - Fokozzuk a felderítést a KMV-nél, egyben Otto Hauser nyomát kutatjuk. - Mindkettőt párhuzamossan végezzük - hagyta helyben az ezredes -, és a felderített adatokat, szálakat egyeztetjük. Hóddal magam tartom a kapcsolatot, és közvetlen irányításom alá tartozik, a többi a ti dolgotok lesz.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a ZX-7
"Zimmer ​elégedetten kuncogott magában. Pár lépésre a kertkaputól mégis rossz előérzete támadt. Mintha a nevét hallotta volna. Hirtelen megtorpant: most már tisztán hallotta a halk hangot. - Herr Zimmer? Meglepetten fordult oldalt. Mintegy kartávolságra tőle, a széles törzsű akácfától egy árnyék vált el. Csak a körvonalait látta. Akaratlanul is hátralépett. - Tessék? - fürkészte a sötétet. - Herr Zimmer? - ismételte meg a kérdést az árny. És ő elkövette a végzetes ballépést: - Én vagyok... A sötétből lángnyelv villant, és Zimmer Lajos üres zsákként rogyott a földre. A lövés hangját követő csendbe futó léptek zaja és kiabálás keveredett. - Ott szalad, a fák mellett! - ordította a ballonkabátos férfi. A másik futásnak eredt a túlsó járdán a megadott irányba. Ismét lövés dörrent... A futó alak felbukott, majd a kerítés tövéhez vonszolta magát, és két lövést adott le a közeli utcasarok irányába. Ballonkabátos társa a másik oldalon tapadt a falhoz, és az ő kezében is fegyver villant."

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a manézs titka
Kíváncsiságot ​mímelve lassan a roncshoz ment és lassan körbelesett. Nem volt senki a közelben. Behajolt az összegyűrődött lemez jókora résén, és a csavarhúzó lapját beszorította a hamutartó keretébe. Erősen megfeszítette a szerszámot. A hamutartó reccsent, majd az oldalkárpit egy része kiszakadt. Kis hirtelen megmerevedett, azt hitte, káprázik a szeme. Az oldalkárpit mögött ötszázforintos pénzkötegek voltak láthatók. Elvesztette időérzékét, döbbenten bámult. Kisvártatva bedugta a csavarhúzót a résbe és megfeszítette a kárpitot. Újabb kötegek tűntek fel, mintha a roncs hátuljának az egész kárpittal borított oldalát pénzzel bélelték volna ki. Arra eszmélt, hogy a remegő kezében tartott csavarhúzó kocogni kezd a karosszéria lemezén. Két ujjával a résbe nyúlt és a legközelebbi kötegből kihúzott egy bankót. Valóban ötszázas volt. Munkásruhájának a zsebébe gyűrte a pénzt. Egy mozdulattal visszanyomta a meglazult oldalkárpitot, s szinte futólépésben ment a javítandó kocsihoz. Társa éppen akkor tért vissza a műhelyből.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a sárga dosszié titka
(Hód ​jelentkezik Hód titkos feladata) Izgalmakban bővelkedő, szórakoztató és olvasmányos, fordulatokban gazdag meseszövésű történeteket kap kézhez az olvasó: két Hód-történetet egyetlen kötetben. Kémek, csempészek, hidegvérű gyilkosok népesítik be e két bűnügyi regény lapjait, s leleplezésükre törekszenek a magyar elhárítás kitűnő nyomozói; közöttük is az egyik legkiválóbb fiatal és tehetséges, fölöttébb rokonszenves elhárítótiszt, akinek fedőneve: Hód. Vakmerő fiatalember, de nem meggondolatlan, bátor, és mer kockáztatni, éles logikája sohasem hagyja cserben. Nem menekülhetnek előle a mindenre elszánt gonosztevők: sokszor élete kockáztatásával is felderíti kilétüket.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a háromkirályok
A ​halott arcra borulva feküdt a betonon. Egyik lába kissé behajlott, jobb keze hosszan előrenyúlt feje mellett, míg a másik a teste alá szorult. Úgy látszott, mintha éppen kúszni akarna. Fekete orkán-lemberdzseket, sötét pantallót és vastag talpú bakancsot viselt. Hátán vállraszíjazott, horpadt hátizsák volt. A kísérő hamuszürke arcán páni félelem tükröződött. - Gyere, pucoljunk innen - mondta. - Miért? - Még ránk kenik az egészet. A vezető elképedt. - Meg van őrülve? - nézett társára. - Azt fogják mondani, hogy mi ütöttük el. - Hogy én elpucoljak?! - ordította a vezető. - Miért?... Nem vagyok bűnös. Rátaláltam, ennyi az egész!... Húsz éve vezetek, még soha senkit nem ütöttem el. Azt hiszed - mutatott a tehergépkocsira -, hogy ez egy játékautó? Egyszerűen zsebrevágod és átvágsz gyalogosan a földeken, míg nem találsz egy másik utat, amin aztán elpucolhatsz? Mi?... Tisztára meghülyültél! - Félek nyögte a kísérő. Félrement és hosszan öklendezett. A gépkocsi irányjelzője változatlanul pislogott. A vezető felmászott a fülkébe és elfordította a kapcsolót. A reflektort viszont égve hagyta. Később tanakodni kezdtek, hogy mitévők legyenek.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​fogságban
Kis ​szünet következett a beszélgetésben. A sánta és a sörhasú elfeküdt a fotelban, belőlük sem lehetett látni semmit. Fehér füst tekergőzött a plafon felé, mintha ez jelezte volna, ők is ott vannak. - Maga eléggé benne van a szarban - szólalt meg újra a főnök. - Sikerült megszöknie, szinte hihetetlen módon .... Ezzel bebizonyította, hogy nagyon ügyes. De a rendőrök keresik. Ma reggel már hatszor hallottam a személyleírását a rádióban... Elhatároztuk, hogy mi segítünk magának...De még nem tudjuk pontosan, kicsoda maga. Mint ahogyan a rendőrök sem tudják, mert nagyon okosan hallgatott... Csakhogy ez nálunk nem módszer. Itt beszélnie kell. És úgy vigyázzon, mindent ellenőrizni fogunk... Egyetlen hazugság, s valamelyik éjszaka kitesszük a rendőrkapitányság előtt, Budapesten persze... Ha igazat mond, akkor nem lesz baj... Akkor találunk magának olyan munkát, amiből meg is gazdagodhat... Én ennyit akartam mondani...

Mattyasovszky Jenő - Nyilvános ​tárgyalás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és a szerencse ördöge
Ebben ​a pillanatban elindult a vonat. Néhányan leugráltak. Talán hárman gyorsan egymásra pakolták a zsákokat, aztán nagyot kiáltva leugrottak ők is. Balassa utoljára. A vonat azonban megállt. Újra tilosat mutatott a jelző. Balassa gurult a vizes töltésen. Amikor felállt, valaki halkan megkérdezte. - Megütötted magad? Halász kuksolt az árokban. Balassa meglepetten mondta. - Nem... Hogy kerülsz ide? - Gondoltam, megnézlek... - Ha felfedeznek, véged! - Halász akart valamit mondani, de Balassa megelőzte. - Leütöttek egy vasutast. Ha lehet, keresd meg. Be kellene kötözni. - Jó - bólintott a százados, aztán a teherautó felé mutatott. - Gyorsan, gyorsan, Hód! És... és segítsen a szerencse ördöge!

Mattyasovszky Jenő - Hód ​jelentkezik
A ​sovány német férfi kerekre tágult szemében rémület csillogott. - Maga megőrült! - motyogta. - Mit akar tőlem? A másiknak meggörbült a háta, kezében nyitott pengéjű kés villant. - Egy szót sem! - sziszegte. Fent a magasban egy megnyúlt árnyék vált el a lépcsőtől. A fiatalember súlyos teste átzúgott a levegőn, nekicsapódott a vékony dongájú görögnek, ledöntötte lábáról a németet is. A kés elrepült, és egy hordónak pattanva a földre esett. Hart Beccel eszelős tekintettel nézte, amint svájci lakótársa elbánik a göndör hajú férfival. Egy pillanatnyi időt sem hagyott a másiknak, hogy ez magához térjen meglepetéséből és feltápászkodjon. Ökle pörölyként csapott le gyors egymásutánban a görög fejére. Az szétvágva a karját, és mozdulatlanul nyúlt el a pince kövén. A sovány német torkaszakadtából ordított segítség után. A fiatalember hozzá lépett, és megrázta a vállánál fogva: - Hagyja már abba, már nem fenyegeti semmiféle veszély. - Meg akart ölni... - Csönd! Hart Beccel összecsukta a száját és bambán nézett. Remegett mint a nyárfalevél. - Bújjon oda hátra, a hordók mögé - mondta a fiatal férfi. - Gyerünk, de gyorsan... És maradjon csöndben. Nagyon fontos, hogy csöndben maradjon. A német négykézláb bemászott a hordók közé. A leütött férfi lassan éledezett, felnyögött, aztán oldalt fordult. A lilainges megragadta és egy hordónak támasztva

Mattyasovszky Jenő - Hód ​játszmája
Részlet ​a könyvből: "A portásfülkében a rádió szólt. A levegő elhasználódott volt. A gomolygó cigarettafüstöt a hősugárzó tartotta állandó mozgásban, akárcsak a bűzt, amely a mennyezetnek lökődött vissza. Neon égett vakítóan. A konzervdobozból csinált hamutartó tele volt csikkekkel. A rozoga íróasztalnál beesett arcú, keskeny vállú férfi ült töppedten, hegyes orrán vastag szemüveggel. Minden igyekezete egy megviselt képeslapra irányult. Lerítt róla, hogy már megette a kenyere javát és közel áll a nyugdíjhoz. Ujjai sárgállottak a nikotintól. A rádió a tízórás esti híreket sorolta. A férfi félrelökte a lapot, elzárta a készüléket és nagyot nyújtózott. Aztán nehézkesen felállt, fejébe siltes sapkát csapott, kopott háromnegyedes viharkabátot terített magára és kilépett a portásfülkéből. Az ajtót nyitva hagyta maga után. Odakint néhány lépést tett, majd megállt. A sötétet szinte vágni lehetett. Sűrű őszi köd szitált, a levegő nedves volt és nehéz. Az erős fényű ostornyeles lámpák, amelyek a pihenő tehergépkocsikat voltak hivatva megvilágítani, most halvány, elmosódó foltoknak látszottak. A férfi a nyitott ajtón át kivetődő fényben megnézte óráját, majd rágyújtott. Kis ideig a sötétet bámulta, aztán összefogta elől a kabátját és indult volna vissza a helyére, de az utcáról érkező zaj megállította. Halk, elnyújtott fékcsikorgás volt... Aztán kocsiajtó csapódott."

Mattyasovszky Jenő - Pénz, ​hatalom, bűn
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mattyasovszky Jenő - Álarc ​az arc mögött
E ​könyv a diplomácia területén működő katonai attasé szolgálat kialakulását, célját és tevékenységét igyekszik bemutatni kialakulásától napjainkig. Ugyanis a burzsoá diplomácia az attasé szolgálatot a katonai "erőpolitika" és az ellenfél erejének kifürkészésének rendelte alá. Ez szükségszerűen megköveteli tőlünk, határőröktől, hogy még éberebben figyeljünk fel, leplezzük le az ellenség ilyen irányú tevékenységét is.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​titkos feladata
„A ​törzsőrmester tettrekészen rántott egyet a derékszíján. - Gyerünk, nézzünk be - mondta. Belépett a lakásba, nyomában a szakaszvezetővel. A sort a gondnok zárta be, mivel a szomszédban lakó lány megállt a küszöbön és csak a fejét dugta be, úgy leselkedett. A kis előszobában megálltak nyakukat nyújtogatva lestek a szobaajtó felé, amely félig nyitva volt. Látni lehetett a szoba egy részét, a széles erkélyablakot, amelyet ritka, mintás függöny takart. A csukott ajtajú konyhából a vízcsap gyors csepegése hallatszott. A testes férfi keze fejével letörölte homlokáról a verejtéket. - Látják, nincs itthon senki - mondta. - Azt már előbb is tudtuk, mivel nem nyitottak ajtót - szólt hátra epésen a törzsőrmester. - Láthatja, rend van - jegyezte meg a gondnok. - Nemhiába rendes ház, rendes lakók - mormogta a szakaszvezető. A testes férfi félrebillentette a fejét. - Elnézést - mondta -, nem hallottam jól. - Semmi lényeges ... A törzsőrmester félig kinyitotta a konyhaajtót és belesett. Azok ketten nem láttak a helyiségbe, csak azt vették észre, hogy a szikár rendőrnek megnyúlik az arca, megmerevedve, döbbenten bámul. A szakaszvezető előbbre lépett, és társa válla felett benézett a konyhába. Az első pillantásra nem hitt a szemének. Hosszú másodpercek teltek el, míg végre felfogta, amit lát. A konyha falán, két színes cseréptányér társaságában, egy akasztott női test lógott. Rövid ujjú blúz, fehér hosszúnadrág volt rajta. Az egyik cipője leesett a lábáról, és a felborult sámli mellett hevert. Nyakán rövid kötél feszült, amely egy falba vert vastag kampósszegnél ért véget. Az eltorzult, szederjes arc, a nyitott száj arról árulkodott, hogy immár felesleges minden életmentés.”

Mattyasovszky Jenő - Hosszantartó ​álom
Bűnügyi ​elbeszélések. Tartalom: Hosszantartó álom (5) Az egynapos gyanú (29) A felügyelő ismerőse (47) Nyárutó (89) 72 óra (115) A bolond lány (163)

Kollekciók