Kincses Károly könyvei a rukkolán

Kincses Károly - Kolta Magdolna - Capa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bodnár János - Kincses Károly - Dans ​l'appartement d'André Kertész à New York / In the New York Apartment of André Kertész
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kincses Károly - Levétetett ​Veressnél, Kolozsvárt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kincses Károly - Mítosz ​vagy siker?
A ​magyar művészettörténet, fotóhistória egyik legnagyobb adóssága a magyaros stílussal való érdemi foglalkozás. Amíg tartott, 1925-1944 között, nagyon népszerű volt itthon és külföldön egyaránt, sokat beszéltek róla, még ha túlértékelve is. A szocializmus kultúrideológusai gyakran nacionalizmussal, hamis álromantikával, revansizmussal vádolták. Könyvünk címében hordozza azt a Janus-arcúságot, aminek megfejtésére kísérletet teszünk. Siker és mítosz. Fotográfiánk aranykora, legsikeresebb időszaka a magyaros stílusnak nevezett periódus volt a két háború között. Kiállítási érmek százai, pályadíjak, oklevelek, sajtóközlemények mutatják a tényleg páratlan diadalmenetet. És a hozzá kapcsolódó legendák, mítoszok? A magyaros stílus legjobb periódusában nagy és elsöprő sikert aratott Magyarországon szinte minden fórumon; látványos eredményeket ért el a nemzetközi amatőrfotós fórumokon; de szinte teljesen érdektelen maradt az egyetemes fotográfiatörténet, a világtendenciákat figyelő művészettörténet egésze számára. Mit kezdhetünk ma a magyaros stílussal? Erről szól a könyv. A stílus legkiválóbb fotográfusainak megmaradt főműveivel próbál meg egyfajta számvetést készíteni e negyed századot átfogó időszakról.

Anne Cartier-Bresson - Kincses Károly - Kertész ​és Brassai előtt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kincses Károly - Normantas ​Paulius
Normantas ​Paulius (Kalniskiu, 1948. június 8. – Nyíregyháza, 2017. január 7.) litván származású, de évtizedek óta haláláig Magyarországhoz is hazájaként kötődő utazó, költő és fotóművész szinte minden szempontból szabálytalan életutat futott be, és igazán öntörvényű, nehezen beskatulyázható egyéniség volt. Kincses Károly, a kötet szerzője Normantas életpályájának bemutatásában e nehezen megfogható karakter megragadására, a különös személyiség felvázolására és érzékeltetésére teszi a hangsúlyt. Kincses rendhagyó életrajza így – Szarka Klára szavaival - kevésbé az alkotó vizuális életművének, képi és tárgyi hagyatékának, irodalmi teljesítményének tudományosabb, összehasonlító jellegű értékelése, sokkal inkább e különös karakter bemutatása. Normantas Paulius mint a vágyott (belső) szabadság megtestesítője értékelődik igazán.

Banga Szabolcs - Dajka Andrea - Dániel József - Gál Zoltán - Géczy Zsolt - Jávor Béla - Katymári Vanda - Kincses Károly - Lőrinczi Csaba - Bajai ​arcélek
Otthon ​lenni egy kisvárosban – magától értetődőnek tűnik. Pedig nem feltétlenül az. Ha mégis meg kell határozni, hogy mitől válik otthonossá a közérzetünk, sorolhatjuk az ismerős utcákat, a kedvenc kocsmánkat vagy egykori iskolánkat, akár a sarkot, ahol először csókolóztunk. De a legfontosabbak mégis maguk az emberek, akikkel együtt élünk vagy éltünk, az emberek, akik képviselik a hely szellemét. Akik tovább építik a várost, és hozzátesznek valamit, ami nélkülük nem születne meg, vagy nem élne tovább. Lehet, hogy utcát nem neveznek el róluk, szobrot sem kapnak, de miattuk szeretünk elidőzni a nagyvilágnak éppen azon a pontján. Ez a könyv azoknak állít emléket, akik nélkül Baja nem lenne ilyen pont a Földön.

Kaposi Endre - M. Szűcs Ilona - Kincses Károly - Martsa ​Alajos és művészbarátai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kincses Károly - Mérték ​/ Measure
Brassai, ​Capa, Kertész, Moholy, Munkácsi Published to mark the opening of an exhibition at the Ernst Museum on November 15, 2006, as part of the Hungarian Month of Photography. The History of Hungarian Photography volume no. 43.

Kiscsatári Mariann - Colin Ford - Kincses Károly - Analóg ​/ Analogue
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kincses Károly - Mindig ​magasabbra / Higher and higher
Az ​embernek régi vágya, hogy elszakadhasson a földtől és felülről tekinthessen a világra, valóságosan és képletesen is felülemelkedhessék mindennapi élete részletein. Ezen ősi vágy gyakorlati megvalósulásaként Magyarországon is száz éves a polgári motoros repülés, ami Blériot bemutató repülésével kezdődött. A Magyar Fotográfiai Múzeumot az általa őrzött egymillió kép kötelezi, hogy a műtárgyakat különböző formákban, minél szélesebb körben megmutassa, közkinccsé tegye. Múzeumunk gyűjteménye számos, eddig sehol, semmikor nem publikált fotográfiával rendelkezik a motoros repülés eme 100 esztendejéről. Kézenfekvő volt tehát, hogy az évforduló kapcsán a múzeum anyagából válogatott képanyaggal tisztelegjünk a száz éves születésnap előtt. Az egész oldalas képek, tömör képaláírások mellett Kincses Károly rövid – az album műfajához illően olvasmányos – esszéje foglalkozik a repülés fotós ábrázolásának százéves történetével.

Kincses Károly - A ​fotográfus, építész, festő Vydareny Iván
Adva ​van egy ember, aki nélkül a magyar fotó- és művészettörténet csonka lenne, és akinek a nagyapja még Stefan Vydareny néven Verbón, Nyitra megyében, a mai Szlovákia területén élt. Fia, akit apjához hasonlóan kereszteltek, de már Vydareny Istvánnyak hívtak, órásmester és később hivatásos fényképész volt, aki még dagerottípiát is készített, s verbói pácienseit kezdetben nedves eljárásos lemezekre exportálta. Ő tanította fiát, Ivánt, Akinek 10 éves korában készült el első fényképe. Iván a verbói elemi után a pozsonyi Evangélikus Líceumban tanult. Ezidőtájt már rendszeresen fényképezett, de a képzőművészetek egyéb ágaival is behatóan foglalkozott. A műegyetemi évek után, végzett építészként a Wellisch Alfréd nevével fémjelzett tervezőirodában dolgozott, tucatnyi budapesti ház és vidéki épület mutatja tervezői tehetségét, művészi vénáját, precizitását. Aztán az ő életét is zárójelbe tette öt évre az első világháború. Egy műszaki alakulatnál szolgált századparancsnokként az orosz, majd a karintiai és az olasz fronton, miközben rengeteg felvételt készített, amelyek egyként ábrázolják a harcok szörnyűségeit és az érintetlen, hófödte hegyi tájakat. Ceruzarajzok, akvarellek, olaj- és pasztellképek, rézkarcok is kikerültek a keze alól, kvalitásuk semmiben sem marad el fényképei mögött, csak éppen - egyelőre - alig ismerik őket. Az autodidakta kezdés után műegyetemi tanárától Rauscher Lajos festőművésztől és Mednáynszky Lászlótól tanulta e téren a legtöbbet.

Farkas Zsuzsa - Kincses Károly - Mariana Vida - Uralkodók ​festője, fényképésze: Szathmári Pap Károly
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kincses Károly - Kolta Magdolna - Minden ​magyar fotóriporterek atyja: Balogh Rudolf
Aranykoszorús ​fényképészmester, fotóművész, a magyaros stílus néven ismert fotográfiai irányzat egyik megteremtője és legjelesebb képviselője. Fotóriporterként a magyar riportfotográfia egyik legnagyobb hatású művelője volt, fotóművészként úttörő, formateremtő egyéniség. A fotós közélet egyik irányítójává is lett, s jelentős része volt a magyar nyelvű fényképészeti szaksajtó történetében is. A részletes pályakép és lehető teljességre törekvő bibliográfia mellett a Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött hagyaték több, mint 100 képe érzékelteti sokoldalú életművét.

Kincses Károly - Nádas Péter - Mai ​Manó fotográfiái / Photographs by Manó Mai
Kincses ​Károly tanulmányával, Nádas Péter esszéjével, magyar-angol nyelven. Pár évvel ezelőtt, amikor először mondta, írta le Kincses Károly ezt a nevet: Mai Manó, azt hitték, jópofáskodik. Azóta sokan megtanulták, hogy a "Maimanó" az egy gyönyörű és párját ritkító műteremház a Nagymező utca 20. alatt. S akkor végre itt az ideje, hogy azt is megtudják, és főleg meglássák, Mai Manó a 19-20. század fordulójának különleges képességű fényképésze, a kor legjobb fényképészeti lapjának a főszerkesztője és jelentős közszereplő volt. Az Ab Ovo Kiadó és a Magyar Fotográfiai Múzeum közös albuma Mai Manó legjobb fényképeiből mintegy százat, Nádas Péter manózását és Kincses Károly életrajzi esszéjét tartalmazza. A kötet megjelenésével egyidőben Mai Manó képeinek kiállítása nyílik egykori műteremházában.

Kincses Károly - Hogyan ​[ne] bánjunk [el] régi fényképeinkkel?
A ​fényképezés kezdeteitől máig tízmilliós nagyságrendben találhatók fotók különféle köz- és magángyűjteményekben, fényképészszekrények mélyén és másutt, ám tárolásuk legtöbbször híján van minden szakszerűségnek, kezelőik általában alapvető technikai ismeretek nélkül foglalkoznak velük. Pedig egyetlen művészeti forma sem kötődik annyira a létrehozó technikához, mint a fotográfia. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a fényképezés története során kikísérletezett technikák száma csaknem végtelen, valóban nehéz helyzetben vannak azok, akiknek a fotográfiák megóvásáról kell gondoskodniuk. Bár a témának bőséges külföldi szakirodalma van, nálunk mindeddig nem állt rendelkezésre olyan szakmunka, amely a fototechnikák átfogó ismertetését tartalmazná. Kincses Károly ilyen mű megírására vállalkozott. Könyvében az itthon is szélesebb körben használt technikákat veszi sorra, ezek magyar vonatkozású adatait közli, és összegyűjtötte a fotóval foglalkozók munkáját segítő elméleti és gyakorlati ismereteket. Bár a külföldi szakirodalom sokféle osztályozási szempontot kínál a fotótechnikák rendszerezéséhez, a szerző a Direktpozitívek, Negatívok és Pozitív eljárások szerint csoportosítva építette fel munkáját. Bevezetőben kísérletet tesz egy sokféle szempontot követő fotótipológia felállítására (történeti, művészettörténeti, technikatörténeti, a kép tartalma szerinti, a készítő szándékát, státusát figyelembe vevő, a befogadó szerinti stb. felosztás), majd szellemes és lényegre törő fotókonzerválási kiskátét ajánl az érdeklődők figyelmébe. Ezt követi a történeti fotóeljárások és a velük kapcsolatos konzerválási feladatok leírása, és valamennyit kiegészítette a témára vonatkozó szakirodalom felsorolásával is. Kémiai kislexikon egészíti ki a hazai szakirodalomban mindeddig páratlan munkát, amelyet - minden nagy közkönyvtárba érdemes beszerezni, nemcsak az érintett intézmények szakkönyvtáraiba. A kötet CD-vel együtt jelenik meg, mely utóbbi csaknem a teljes szöveget és az összes eljárás jó felbontású, tanulmányozható színes képét is tartalmazza.

Kincses Károly - Sándor P. Tibor - Fotó ​/ Város / Történet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hevesy Anna - Hevesi Katalin - Kincses Károly - Hevesy ​Iván és Kálmán Kata könyve
Kálmán ​Kata és Hevesy Iván külön-külön egyaránt fontos helyet foglalnak el a 20. század magyar fotótörténetében. Ugyanakkor megítélésük mindeddig erősen szegmentált volt: Kálmán Kata csak mint szociofotós jut eszünkbe, a Tiborc-album fotós tevékenysége minden más részét elfedi előlünk. Hevesy Ivánról mindenki tudja, hogy elméleti író, kritkus, de gazdag alkotótevékenységének egyéb elemeit általában figyelmen kívül hagyjuk. A szöveg és a képanyag megmutatja, hogy Kálmán Kata harmincas években kezdődött majd negyven éves fotós pályája a szociofotón kívül egyként kiterjed a tájfényképezésre, a néprajzi fotózásra, magában foglalja Budapest megörökítését és egy sajátos városfényképezést is. Hevesy Iván esztétikai, fotótörténészi munkássága mellett pedig nagy hangsúly kerül arra is, hogy fotográfusként is jelentős személyiség volt, ő tanította meg fényképezni Kálmán Katát, s a legtöbb képüket bizonyíthatóan együtt készítették. A népi építészet, a falusi életképek, tájképek mellett fontos sorozatot szentelt a kapuk és ablakok fényképezésének, a kötet számos, az új tárgyiasság szellemében fogant csendéletét is közli. A kötet a művészházaspár két lányának visszaemlékezése és Kincses Károly monografikus igényű párhuzamos pályarajza mellett minden eddiginél bőségesebb apparátust tesz közzé (bibliográfia, oeuvre-katalógus).

Kincses Károly - Kolta Magdolna - 97 ​év a XX. századból: Stefan Lorant
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kincses Károly - Fotográfusok ​- Made in Hungary
Aki ​elment André Kertész Brassai Martin Munkácsi Moholy-Nagy László György Kepes Robert Capa Cornell Capa Lucien Aigner Paul Almásy Aszmann Ferenc Ferenc Berkó Besnyő Éva Iréne Blühova Nora Dumas Emeric Fehér Haár Ferenc Lucien Hervé Kálmán Béla Ata Kandó Lajos Keresztes Herbert Keppler Ergy Landau Lőrinczy György Mari Mahr Marton Ervin Nicolás Müller Nagy Zoltán Sylvia Plachy Rácz István Révész-Bíró Seiden Gusztáv Suzanne Szász Szélpál Árpád Aki maradt Pécsi József Balogh Rudolf Escher Károly Bárány Nándor Angelo Rónai Dénes Máté Olga Kálmán Kata Kárász Judit Kerny István Berekméri Zoltán Csík Ferenc Csörgeő Tibor Dulovits Jenő Gönci Sándor Haller F.G. Hevesy Iván Kinszki Imre Langer Klára Lengyel Lajos Németh József Reismann János Reismann Marian Schermann József Sugár Kata Székely Aladár Szöllősy Kálmán Vadas Ernő dr. Vajda Ernő Vecsényi (Wetschka) István Vydarény Iván Zajky Zoltán

Kincses Károly - A ​madaras Ember - Koffán Károly (1909-1985) fotográfiái
Koffánt ​az élet és a művészet minden területe érdekelte. Festő volt és grafikus, bábszínész és ornitológus, tanár, fotográfus és élete végén fát szoboroló alkotó, de zenészként sem lett volna utolsó. Szeretnénk ha e könyv és a megjelenés idején rendezett kiállítás segítene abban, hogy Önök is megismerhessék.

Kincses Károly - A ​két Reismann
A ​húszas évek. A harmincas évek. A nyugtalan század fiatal arca. A helyszínek brómezüstjéből előhívott eszmekép. Párizs és Berlin kávéháztükörből. Egy kolhozelnök nagy bajusszal. A népi kollégisták gyerekmosolya. Mindig az itt és most, a döntő ütközet... A végső harc füstrongyai közül kivillanó jövő... Az apám nemzedéke. A lángoló naivitás. A hideg logika. A kattogó gépszem nem érzékeli az időfolyót. A határtalan test uszonya moccan egyet, elfut ötven év, és látni azt, amit a csillogó negatív eltakart: a világháborút, a megroppant üdvtanokat, az ötvenmillió halottat... A tökéletesített öt érzék helyett az agyvelő sárkánykölykét, az elektronikát. Az őrült vagy-vagy káprázó kérdőjelét. A nyitott sírgödröt, hová a szebb jövőt ígérő szavalóművész hamuja hull. Valami mégis megmarad. Valami fényesség, nem akar kialudni, és tovább sugárzik. A Szaratovi traktoroslány? Szardínia vízfaragta sziklaszobrai? Vagy nem is ők, a modellek, hanem maga az örökmozgó, kiszámíthatatlan gomolygás, aminek egész életünkkel próbálunk meg nevet adni? Bármi is az, valami átüt a fotón. S a látható valóság sívó homokjából kimered egy vézna váll, a sebezhető szegénység sarokköve, melyre a történelem városfala épül - a szikla, melyen újból és újból kicsorbul minden együgyű és irgalmatlan világhódítás.