Ajax-loader

Gazda István könyvei a rukkolán


Gazda István - Magyar ​tudománytörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gazda István - Könyvkereskedők a régi Váci utcában a pesti könyvnyomtatás első száz évében
Akadémiai Kiadó, 1988. ISBN 963 05 4772 4 ISBN 963 05 4773 2 A 18. század közepén nyílt meg Pesten az első önálló könyvkereskedés, s 1757-től működött nyomda a Duna e kicsiny bal parti településén. Az első kereskedők német szakemberek voltak, a korai kiadványok többsége német vagy latin nyelvű volt. A fentiekkel egy időben több oktatási intézmény létesült Pesten, melyek a könyvnyomtatás és - kereskedelem fő mozgatói lettek. Hamarosan megfogalmazódtak azok a rendeletek is, amelyek e folyamatot szabályozták, s intézményesítették a könyvrevíziót és a könyvcenzúrát. E sok összetevőből álló eseménysor első száz esztendejét (1757-1857) van hivatva bemutatni a jelen munka, különös tekintettel Pest belvárosának jelentőségére a könyvkereskedelem és szakkönyvkiadás történetében. E tanulmány értékét nagyban növeli, hogy főként levéltári forrásokra és korabeli közlésekre épül. A kötet szerzője, az ismert tudománytörténész, az ELTE tudományos főmunkatársa számos nyomtatásban megjelent téves következtetést, helytelen adatot tudott korrigálni munkájában, így e mű nemcsak érdekes művelődéstörténeti olvasmány, hanem főiskolák, egyetemek könyvtár, népművelés és történelem szakosainak, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által fenntartott iskola hallgatóinak tankönyve, segédkönyve is. A művet nagyszámú korabeli illusztráció egészíti ki.

Gazda István - A kultúra törtánetéből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gazda István - Magyar ​kultúratörténet
A ​tankönyv célja, hogy a kultúra magyarországi története témakörében írandó házi dolgozathoz segítséget nyújtson. Elsősorban témajavaslatokat ad, másrészt pedig nagyszámú szakirodalmi forrást mutat be, amely segít az eligazodásban, segít a házi dolgozat forrásainak megtalálásában.

Gazda István - Einstein ​és a magyarok
A ​kötet felsőoktatási segédkönyv, amelynek célja, hogy bemutassa, kik voltak azok a magyar tudósok, akik Einsteinnel együtt dolgoztak, akik Einstein munkatársai voltak, különböző tudományos elméleteinek kidolgozásában, különös tekintettel a relativitáselméletre. A mű második célja, hogy bemutassa azokat a tudósokat, akikre Einstein pozitív módon hivatkozott szakcikkeiben, különös tekintettel Eötvös Loránd munkásságára. A mű harmadik célja, hogy bemutassa azokat a magyar szerzők által írt, többnyire 1940 előtt született publikációkat, amelyek Einstein elméletét elemezték, mutatták be vagy bírálták az 1911-től kezdődő évtizedekben. Ezen belül külön egységet képeznek a matematikusok, fizikusok és csillagászok Einsteinről szóló írásai, külön csoportot alkotnak a filozófusok, vallásfilozófusok Einsteinről írt dolgozatai, s külön egységet képeznek az újságírók, irodalmárok, publicisták kisebb vagy hosszabb írásai, a nyugatosok Einsteinről készült publikációi, a Diogenesben megjelent, szinte ismeretlen írások, és még jó néhány különleges publikáció. A kötet felsőoktatási intézmények matematika, fizika, geofizika és csillagászat szakos hallgatói mellett rendkívül értékes segédkönyv a filozófiát, filozófiatörténetet és tudományelméletet hallgatók számára, de számos értékes irodalomtörténeti tényt is tartalmaz a kötet, és ezért az irodalmárok számára is kellemes olvasmány. Emellett könyvtári kézikönyv is felfogható, hiszen nagy bibliográfiai és jegyzetanyag járul mondandójához. A könyvet nyilván szívesen forgatják majd az űrkutatás iránt érdeklődők, valamint a 20. század vallástörténetével foglalkozók, valamint a zsidóság történetének kutatói.

Bodor Antal - Gazda István - Magyarország ​honismereti irodalma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gazda István - Bevezetés ​a reáltudományok történetének magyarországi könyvészetébe
Számos ​tudományágban készültek már az utóbbi években összefoglaló jellegű bibliográfiák, így főleg a történet- és az irodalomtudományban. Néhány reáltudományban (így például az orvostudomány és az agártudomány esetében) találkozhatunk hasonló összegzéssel, de a reáltudományokat összefoglalóan bemutató irodalmi adattár még nem készült. A kötet egyes fejezetei - tudományterületenként - tekintik végig a legfontosabb irodalmakat, közölve azok teljes címleírását, különös tekintettel az 1945 előtti időszakra.Az első részből megismerhetjük a tudománytörténeti vizsgálódásokat segítő, összefoglaló jellegű könyveket és szakmunkákat, ezt követik az egyes szakterületek. A kötet külön kiemelten foglalkozik a matematikatörténeti munkákkal, majd felsorolja a fizika, a kémia, a csillagászat, a földtudományok (geológia, geofizika, térképészet, földrajztudomány), a botanika és a zoológia irodalmát. A kötet utolsó nagy része az ún. alkalmazott tudományokkal foglalkozik, melyből megismerhetjük az orvostudomány, az állatorvos-tudomány, az agrártudományok és a műszaki tudományok bibliográfiáját. A kötetet rendkívül gazdag névmutató, valamint intézményi névmutató és internetes adatbázis zárja. Elsősorban a könyvkereskedelemmel és könyvkiadással foglalkozó szakemberek számára ajánlott, de természetesen haszonnal forgathatják azt az egyes érintett tudományterületek képviselői s a könyvtárosok is.

Gazda István - Reáltudományaink ​történetéből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dobos Krisztina - Gazda István - Kovács László - A ​Fasori csoda
Sok-sok ​víz folyt le a Dunán, mióta utoljára fürödtem benne. Az idő azonban nem mosta le a hálaérzetemet születésem helye iránt. Nem felejtettem el, hogy bölcsőm volt, hogy sokáig éltetett, hogy ott szereztem meg tudásom alapjait. Ritkán mulasztok el hasonló alkalmat, hogy kifejezzem hálámat tanítóimnak és az intézetnek, a fasori evangélikus gimnáziumnak, amelynek annyit köszönhetek. Soha sem fogom elfelejteni régi tanáraimat, közöttük Rátz Lászlót, egy igaz pedagógust és melegszívű embert, aki először ébresztette fel bennem tárgyának, a matematikának szeretetét.

Gazda István - Gervai András - World ​Famous Hungarians / Világhíres magyarok
Ez ​a könyv azokhoz szól a világ minden táján, akik már hallottak Magyarországról, és akik még nem hallottak. Akik már találkoztak magyarokkal, és akik még nem találkoztak velük. Arra hivatott tehát, hogy átfogó képet adjon annak a népnek a történelméről, szellemi alkotásairól, amelyik immár több mint ezer éve itt él Európa szívében, s amelynek kultúrája hosszú évszázadok óta szerves része az európainak. Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas magyar tudós mondotta: "minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberi haladáshoz, teljesen függetlenül attól, hogy a térképeken mekkora terület jelöli helyét a világban".

Gazda István - A ​Magyar Tudományos Akadémia reformkori kiadványai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gazda István - Széchenyi ​napjai
Egy ​hitelintézetekért harcoló közgazdász, a részvény jegyzésben biztonsággal eligazodni tudó pénzügyi szakember; a mérnökökkel felkészült módon tárgyaló királyi biztos, a vasúthálózatot korszerű módon láttató miniszter és kora magyar társadalmáért nap mint nap aggódó politikus képe rajzolódik ki e könyv lapjain Azé a magyar gondolkodóé, akinek az életműve egy és megismételhetetlen. Széchenyi István grófnak hívták. Neki állít emléket ez a kötet.

Gazda István - A ​magyarországi fizika klasszikus századai
A ​millenniumi esztendő kiadványa! ; A Gazda István összeállította és szerkesztette kötet tudománytörténetként is olvasmányos, rendkívül sok információt közlő munka. Bevezetésként Gazda István tekinti át a magyarországi fizikatörténet-írás históriáját, komoly hangsúlyt helyezve a hazai fizikai tárgyú könyvészetekre, azok megszületési módjára és valóságos értékeikre. E tanulmányt jó szívvel lehet ajánlani könyvtárszakos egyetemistáknak. Batta István A fizika történeti tanítása című írása arról a pedagógiai nyereségről szól, melyet a történeti elemek tanításával lehet megszerzeni. Tanulmányok egész sora szól az 1590-1890 közötti korszak fizikájának hazai állapotáról. Közülük is kiemelkedik M. Zemplén Jolán több írása (Debrecen és a magyarországi fizika kezdetei; Pósaházi János, az első honi Philosophia Naturalis szerzője; Fizika az erdélyi kollégiumokban). Biográfiai adattár a kötet második része, ahol a korabeli egyetemeken oktató neves fizikaprofesszorokat, más intézmények fizikusait mutatják be a szerzők. A jegyzetek sok további információt hordoznak, névmutató áll a kötet végén. - Az egyetemi oktatásban alapműként érdemes kezelni, de minden, a fizika történet iránt érdeklődőnek célszerű ajánlani.

Gazda István - Kuriózumok ​a magyar művelődés történetéből
E ​kötetben egy esztendőre elegendő magyar történelmi olvasmányt, művelődéstörténeti adatsorokat, hasznos tudnivalókat talál az olvasó. Általában olyan dolgokat, amelyekkel kevesen foglalkoznak, de sokakat érdekel. A kötet szerzője nem állítja, hogy valamennyi leírás saját kutatási eredménye - hiszen 365 új búvárláshoz több élet sem lenne elég -, igyekezett viszont a legjobb szakemberek leginkább elfeledett kutatásait előásni és előtárni, s igyekezett a vitatható írásművek közül a legmegbízhatóbbak mellett hitet tenni. A művelődéstörténet sokoldalúsága e mű lapjairól is kitűnik, hiszen szó esik itt egyháztörténetről, iskolatörténetről és oktatástörténetről, éppúgy, mint a természettudományokról, az orvoslásról, a technika történetéről, az intézmény- és hivataltörténetről, no meg a kapcsolattörténetről, a családtörténetről, a címertanról, éremtanról, kronológiáról és a történelem több segédtudományáról. A nyomdászattörténet, gazdaságtörténet is része ennek a művelődéstörténet-írásnak. E kötet a széles alapokon nyugvó kultúrhistóriához kíván tehát adalékokkal szolgálni, kiemelvén a magyarság gondolkodástörténetéből néhány száz olyan momentumot, amely akár pozitív, akár negatív volta miatt - figyelmeztető példákként - megőrzésre méltó.

Gazda István - Tudás ​és tudomány a millenniumi Magyarországon
A ​részben leíró jellegű, bemutatja, milyen felső- és középfokú oktatási intézmények és tudományos kutatóhelyek működtek hazánkban a millennium idején, milyen volt a szakkönyvkiadás, kik vezették a tudóstársaságokat, kik voltak a kor tudóstanárai, s hogy mindez hogyan tükröződött az ezredéves ki- állítás tudományos-oktatási tárlatain. A kötet természetesen az ünnepségsorozat eseményeit is igyekszik dióhéjban feleleveníteni, és az évforduló építészeti hátterét is igyekszik feltárni.

Gazda István - A ​magyar matematika történetéből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók