Ajax-loader

Jókai Anna könyvei a rukkolán


Jókai Anna - Szeretteink, ​szerelmeink
Jókai ​Anna hatodik könyvében küldönös és mégis jól ismert alakok küszködnek az élettel és önmagukkal. A fiatalok szerelmükben, nyomorúságukban széttépik egymás egyéniségét (Tartozik és követel), víkendház-tulajdonosok utaznak vágyakozva a tópartra, hosszabbítva, toldva-foldva jelentéktelen életüket (Betonlap), a fájós lábú pénztárosnő a nyolc óra szürkeség után tehetetlenségében sírva fakad (Valami jó), Erzsike rádöbben, hogy még a kutyák sem hűségesek (Kislány, kutyával), a testi hibás hivatalnoklány rémülten tapasztalja, hogy két szerencsétlen együtt még szerencsétlenebb (Emlékirat), a játszótéren látszatra ártalmatlan gyermekcsaták dúlnak (Csaba a téren), egy professzor és hallgatója közös nyelvet keres (Miről beszéljünk?), rokonok, ismerősök mohó csapata fonja a széttéphetetlen hálót a magányba kövült férfi köré (Szeretteink és szerelmeink), vékony lábú, körömcipős tanárnő billeg szerencsétlenül, hisztériásan az öreg gimnázium vad diákjai között (Selyem Izabella) Szomorú rideg világ ez? Talán az, de Jókai Anna novelláiból kitetszik hogy a szépséget, az igazságot, az emberi nagyságot végül is nem lehet megalázni, hiába próbálkoznak vele bürokraták, karrieristák, ostobák és akarnokok.

Brevi%c3%a1rium
elérhető
1

Jókai Anna - Breviárium
Jókai ​Anna eddigi irodalmi termésének gyöngyszemeiből válogatott gondolatokat tartalmaz ez a könyv. A breviárium, mint műfaji megjelölés, már nemcsak a római katolikus papi zsolozsmáskönyvekre értendő, meghonosodott más egyházak könyvkiadásában is. De a művészi és a tudományos életben is elfogadott az a gyakorlat, hogy egy-egy reprezentánsa munkáiból szemelvénygyűjteményt állítanak össze.

Jókai Anna - Az ​együttlét
Ameli ​Ladár, harminchárom éves fiatalember, ideiglenesen ablakpucoló, a huszonnyolcas villamoson zötykölődve vágyait, múltját idézi; tervez. A hosszú úton - másokkal elkerülhetetlen kölcsönhatásban - gondolkodik. Temetésre megy. Barátját, az afrikai Argil Drallát temetik: az ő sorsát is újraéli.

J%c3%b3kai_anna_-_a_labda
elérhető
2

Jókai Anna - A ​labda
A ​labda főhőse vidékre menekül - a nagyváros értelmetlen hajszájából, a reménytelennek látszó előrejutás útvesztőiből, a válás zaklatott bánatából. Itt is csalódik? Igen. Mert ismét és ismét bele kell, hogy törődjön, hogy minden másképpen alakul, mint ahogyan elképzeljük. A kötet az írói tanári megfigyeléseiből is átnyújt egy kis ciklusra való írást a mai fiatalokról. Néhány felvillanó képben a családi élet indulatos perceit idézi. A jelenben is kísértő társadalmi hierarchiát ábrázolja keserű gúnnyal (Piramis), vagy a "szöveg" és valóság közötti , nehezen áthidalható szakadékról beszél (Téli esték).

Jókai Anna - A ​reimsi angyal
Az ​író szigorú, önismeretre nevelő prózája - egyre táguló körökben - kisebb és nagyobb közösségeinket, a mai embert vizsgálja: tudunk-e élni erkölcsi értékeinkkel, mi a szerepe a művészetnek a személyiségformáló folyamatban, ismerjük-e eléggé helyünket, szerepünket a világban? Az írót elsősorban a nehéz sorsok, a mindennapi küzdelmek, a társadalmi gondok érdeklik, a figurák, események azonban általános érvényű mondanivalót hordoznak: a nyugtalan embert arra ösztönzik, hogy tovább keresse "a szüntelen mosolygást a szüntelen könnyek alatt".

Jókai Anna - 4447 ​/ Fejünk felől a tetőt
Jókai ​Anna 1968-ban a 4447 című regényével jelentkezett először, s ezzel a helyrajzi számot jelentő könyvcímmel egy család széthullását rejtő könyvvel "robbant be" a magyar irodalomba, széles kritikai és olvasói elismerést szerezve.

Scan_089
elérhető
0

Jókai Anna - Mindhalálig
Törtel ​Gézája gondolatainak szorításában vergődő író, aki az alkotói magányosság, a szerelmi csömör kínjai közt fizikailag és szellemileg kisemmizettnek érzi magát. Felesége Gizella, orvos, ő a problémák megoldásában a gyakorlati igazságokra szavaz. Kettejük kétpólusú világának igazságán keresztül mutat rá az író az együtt kikínlódott egyéni szabadság értékére. A regény mind a mai napig megőrizte "aktualitását", szerzője problémaérzékenysége, gondolati gazdagsága, a plasztikus ábrázolásmód - sokak érdeklődésére számító kötetté teszi a művet.

Jókai Anna - A ​panasz leírása
"Kérem ​a figyelmes olvasót - mondja Jókai Anna -, ha türelme engedi, tartsa be a kötet sorrendiségét. Mert a panasz leírása folyik végig, a látszatra apró jelenetektől föl a makrokozmikus sejtelmekig. Mindennapi közegünk horzsolásait érzem; félem a néhol formává üresedő élettartalmat. Rokonszenvem a nehéz életűeké, a keresőké (Az építkezők). Szándékom rombolni az önálló gondolkodásról leszoktató közhely-nyugtatásokat, szatírává élesítve (Optimista históriák). Vizsgálom az írói természet, a látó és feltáró ember konfliktusait, korántsem alkotói gőggel, mert ahogy haladok az időben, egyre világosabb előttem, hogy nincs felsőfok, csak közelítés: egyre bonyolultabb lett minden (A mesterség játékai). Ma is vallom: tervem, célom, utam fő iránya: a realitás és a realitásban működő léttörvények együttes tettenérése. De mégis néhány versihletésű novellában vágtam most magamnak egy járatlan, meredek ösvényt is: kevés kapaszkodóval, meglehet. A magam szellemi gyönyörűségére. Nem sértődöm meg, ha itt egyedül maradok. A kísérlet kockázata ez. De boldoggá tenne, ha a széles út népes csapatából legalább néhány kíváncsi turista, önerejéből, ezen a csapáson is követne (Variációk)."

Jókai Anna - Ember ​a harmadik évezredben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Anna - Godot ​megjött
Jókai ​Anna a Ne féljetek máig nem apadó olvasói és kritikai sikere után spirituális realizmusa újabb csúcsára érkezett. Godot megjött - hirdeti, s nemcsak regénycímként ebben a különleges, párbeszédes prózában. Örömhír - de tudunk-e élni vele? Bárhogy vártuk is (mint Beckett tipródó-kallódó emberkéi), képesek vagyunk-e a fogadására valóban? Godot zörget a kapun - s a várakozók jellemüknek, szellemi fejlettségüknek megfelelően reagálnak. A többség a maga alacsony, materiális szintjén értelmezi; mások csalónak tartják, esetleg rettegnek tőle vagy ellene működnek. De a halogatás, az éppen alkalmas idő elmulasztása mindenképpen megtörténik. Elmegy hát Godot? És ha elmegy; végleg? Mi a reménységünk, ki a reménységünk mégis-mégis... A cselekmény - mint egy nagyszínpadon - a közép-európai ember tudatvilágában zajlik. A magyarság jelenkori drámáját (komédiáját) is hordozza. Harcban áll az al-világ a fel-világgal; élő személy és a már a fizikaiságon túl eszmélkedő lélek összetartozik. Isten-ügy és emberügy: egymást feltételezi. A mű nyelve árnyalt. Hol szakrális, hol profán. Ironikus és megrendült. Néhol humoros. A látásmód groteszk - helyenként mégis kegyetlenül naturális. A XXI. századi Ember tragédiáját olvassuk; mi magunk élünk benne.

Jókai Anna - A ​töve és a gallya
Jókai ​Anna előző könyvét (Mi ez az álom?) a Vigiliá-val folytatott beszélgetés zárta. Rónay László kérdésére az író akkor azt felelte: "Mi foglalkoztat? Minden, ami eddig. Mindenesetre a szabályos szépprózától mintha távolodnék... De nem vagyok izgatott, viszonylagos nyugalmam van. Ha most kéne innen elmennem, nem panaszolnám, amit az alkotók közül oly sokan: hogy még teli bőrönddel kellett távoznom. Isten ezért ne büntessen. Úgy érzem, amit kaptam, nagyjából bizony előadtam, kicsomagoltam, fölmutattam. Jó perceimben remélem, a hozományt szaporítottam is. S most kíváncsian várok: lesz-e utántöltés? Vagy megtalálom-e a rugót, ami kipattantja az újabb rejtekhelyet?" Jókai Anna nem várt hiába. Az eredmény ebben a sűrített szellemiségű könyvben van. Nem líra, nem dráma, nem epika. Nem esszé. Egyik sem, szándékában. Mégis: részben epika, mert a történet - az emberi szép- és rémhistória - beerőszakolja magát: líra, mert az ihletéért a felső világba kellett menni; dráma, mert katarzisa a mélylétben megmerülve született. S annyiban esszé, amennyiben a nyilatkozó személy rá jellemző gondolkodása az egészet átjárja. (...) Tulajdonképpen vándorlás a kereszten. De ilyen műfaj nincsen. A vízszintes letapogatása. Aztán rugaszkodás a felső szárra..."

Jókai Anna - Az ​együttlét / A töve és a gallya
Ameli ​Ladár, harminchárom éves fiatalember, ideiglenesen ablakpucoló, a huszonnyolcas villamoson zötykölődve vágyait, múltját idézi; tervez. A hosszú úton - másokkal elkerülhetetlen kölcsönhatásban - gondolkodik. Temetésre megy. Barátját, az afrikai Argil Drallát temetik: az ő sorsát is újraéli.

Jókai Anna - Krónikásének ​1956-2006
"...akik ​leseperték, besöpörték akik átvertek, megvertek akik szónokoltak, elnémítottak akik ránknevettek, kiröhögtek kuss,burzsuj huj, proletár isten, haza soha már! "

Jókai Anna - Szegény ​Sudár Anna
Mi ​ez a könyv? Napló. Dokumentum. Vallomás. A fizikai nyomorról. A lélek gyötrelmeiről. A szellem erejéről. Egy azúr-szerelem története. Utolsó kiáltás. Kicsoda Szegény Sudár Anna? Egy asszony Erdélyből. Mikor élt? Ma él - a legsebzettebb jelenben. Ma még él! Holnap? Remény a reményrel: A büntető-éltető nyílvessző valószínűleg úton van, bárha még süvítését sem halljuk. Elsőként született, hiteles szépirodalmi ábrázolás a mai, romániai magyarság mindennapjairól. S arról, hogyan, milyen tartással lehet mégis elviselni a sokszor elviselhetetlent; ott és mindenütt, ahol az ember mostoha sorsával, lassan elfogyó önmagával szembesülni kénytelen.

Jókai Anna - Bölcsek ​és pásztorok
Jókai ​Anna egyik legfontosabb, legszeretettebb írónk. Azzá teszi erkölcsi irányultsága, a kisember iránt tanúsított rokonszenve, ábrázolásmódjának változatossága és szigorú következetessége. Ezek az írói tulajdonságai az idők során minden műnemben megmutatkoztak, és fokról fokra tágították művészetét az esszé irányából a modern imádság felé. Ebben a kötetben Jókai Anna keresztény ihletettségű írásaiból válogattunk, felvillantva munkásságának gyöngyszemeit az esszé, a líra és a széppróza műfajaiban. Jókai Annát kimagasló életművéért 2006-ban Stephanus-díjjal tüntették ki, mely a legrangosabb keresztény irodalmi díj hazánkban.

Jókai Anna - Mi ​ez az álom?
Húsz ​év terméséből áll ez a kötet - a nagy hatású, számos olvasót szellemileg is megmozgató regények és novellák írója ezúttal vallomásait, interjúit, esszéit gyűjtötte egybe. Változatos témák, - az iskola, a színház, az irodalom világából -, melyeket a szilárd látásmód köt össze.

Jókai Anna - Az ​ifjú halász és a tó
Kiemelkedő ​prózaírónk összegyűjtött novelláit, egy életműsorozat első kötetét tartja kezében az olvasó. Hatvannégy írást - a legkorábbi 1965-ben keletkezett, a legutóbbi 1984-ben. Amilyen rendhagyó volt Jókai Anna indulása - a változatos életpálya után viharos sikerrel robbant be a magyar irodalomba -, későbbi köteteivel is újabb és újabb meglepetést okoz olvasóinak és kritikusainak. Szuverén alkotó. Nem térítették el a konvenciók, a biztos sikert ígérő megoldások, és e két évtized termésével szembesülve az is világosan kiderül, hogy noha hősei magukon viselik a kor lenyomatát, sohasem a "politika" határozta meg sorsukat. "Novelláim nagy részét olyan figura- és magatartásmodellek indították el, amelyek számomra és a mű számára az illúziók csődjét bizonyították" - mondta 1972-ben egy interjúban. Valóban, a sűrű anyagban vergődő, jobbra vágyó, magasabbra törő szegény kis emberkék világa nevetésre, de még mosolyra sem adott okot. Jókai Anna pedig nagyon érzékeny a szenvedés bármilyen megnyilvánulására.

Jókai Anna - Vörös ​és vörös
A ​Vörös és vörös azért fontos állomása Jókai Anna pályájának, mert befejezésében pozitív erkölcsi tanítást ad, az igazságban élhető élet aforizmáival, melyek mögött ott érezzük az evangéliumokban leírtak szellemiségét.

Jókai Anna - Jákob ​lajtorjája
"Jókai ​Anna- többek között Kossuth-díjas, Prima Primissima-díjas, Magyar Örökség-díjas író - új életműsorozatának ötödik könyve a Jákob lajtorjája című regény 1982. évi első megjelenésekor - nagysikerű korkritikai olvasmányként -egy korszakváltó írói fordulat igényének bejelentése is volt. Jókai Anna ebben a regényben kezdi kidolgozni nagy írói programjának, a spirituális realizmusnak az esztétikáját. Maga a mű címe is árulkodik erről: szellem és anyag, lélek és test egymástól elválaszthatatlan, együttes jelenlétének jelképe - a magasságot a mélységgel összekötő - Jákob lajtorjája. A regény "szellemi szereplői" állandó jelenlétükkel, kommentárjaikkal testesítik meg ezt a kapcsolatot. Megszólalásaik nem vezetik, hanem követik a főszereplők sorsának formálódását, értelmezéseik mégis a főhősök gondolataiból, intuícióiból sugározódnak ki. Hármasságuk az emberi lélekben visszatükröződő szellemi hármasságot képezi le: a Szikrázó, a Sugárzó és a Villogó szimbolikus alakok (angyali, krisztusi, luciferi jelenlét). Önmagukhoz mindig következetesek és valami módon visszahatnak a külső történésekre is, miközben érezhető bár nem közvetlen a kapcsolatuk a mindennek keretet adó Abszolútumot megjelenítő Hanggal. Az olvasó regényélményének alakulásában jelentős szerepet kap ez a "mennyei színtér", amely távlatot nyitóan kíséri végig a főszereplők tragikus, utat vesztett, megnyugvást találni nem tudó sorsát. (...) A modern szerelmi történet - a második-sokadik házasságok - zaklatottságával, a szereplők végzetes lelki megosztottságával egyszersmind egy görög tragédia törvényszerűségeit is magában hordozza: megnyugvást csak a sikerre irányuló, külsődleges szerepek feladása és az emberi kiszolgáltatottság enyhítése hoz az egymástól annyira különböző, örökös elvágyódásuk révén egymáshoz mégis annyira hasonlító hősök számára." (Mezey Katalin)

Jókai Anna - Ne ​féljetek / Godot megjött / Ima Magyarországért
Előszó ​helyett (részletek Jókai Annával készült interjúkból) "Jókainak nem volt vér szerinti leszármazottja, semmilyen rokonság nincs köztünk. Mégis kötődöm hozzá, anyám korán megmutatta a műveit. Mikor elindultam a pályán, az Élet és Irodalom akkori főszerkesztője azt mondta, lehet, hogy maga tehetséges, de ilyen névvel senki nem jegyzi meg. De tudják, nem csak az angyal dolgozik az emberben, a kisördög is megpiszkálja néha. Eldöntöttem, hogy megmutatom, igenis megjegyzik a nevem."

Jókai Anna - Majd
Jókai ​Anna Kossuth-díjas író, és a Príma Primissima közönségdíjának 2004. évi nyertese, új elbeszéléskötetében a mese, a szellemi sci-fi és a spirituális realizmus határmezsgyéit járja. Az emberi lét eredete és jövője foglalkoztatja képzeletét. De nem általában, hanem konkrétan: a bölcseletileg megalapozott írói fantázia segítségével hosszabbítja meg az ismert eredőket a múlt és a jövő felé. Iróniával, kíméletlen írói tisztánlátással, felelősséggel törekszik az életet fenyegető erők árnyékát, a torz társadalmi jelenségek veszélyeit, a személyiségre leselkedő embertelen tendenciákat bemutatni. A "majd" a jelenben érik, s rajtunk áll, milyen lesz.

Jókai Anna - Az ​együttlét / Jákob lajtorjája
Az ​együttlét Ameli Ladár, harminchárom éves fiatalember, ideiglenesen ablakpucoló, a huszonnyolcas villamoson zötykölődve vágyait, múltját idézi; tervez. A hosszú úton – másokkal elkerülhetetlen kölcsönhatásban – gondolkodik. Temetésre megy. Barátját, az afrikai Argil Drallát temetik: az ő sorsát is újraéli. Jákob lajtorjája Jókai Anna Jákob lajtorjája címmel rendhagyó, különleges szerkezetű és sugallatú új regénnyel lepte meg az irodalmat. A feszült, izgalmas cselekménysort olykor-olykor megszakítva mintegy "kényszeríti" olvasóját az elvontabb meditációra, hogy azután ellenállhatatlan erővel sodorja tovább hőseinek, a színész-ügyész "emberpárnak" történetében. Kétféle stílus szerves ötvözete valósul meg a regényben, egyik a másikat mintegy átvilágítja, s a kettő egymást feltételezi. Jelenben játszódó fantasztikus regény, reális élethelyzetekkel? A megszenvedett társkapcsolatok elemzése? Egy kétségbeesett szerelem kudarca vagy magasabb fokra emelt győzelme? A színészvilág illúziótlan ábrázolása? A bűn és büntetés lélektani csapdái? Sajátos költői létértelmezés, mindennapjaink társadalmi, erkölcsi gondjaiban eligazító szándékkal? Talán mindez együtt - de az olvasó szabadsága, érzékenysége dönti el végül, mit olvasott. "Aki járja a hágcsót a huzatos létben, nyeresége lesz, ha jobbjával kapaszkodva baljában másokat emelni marad erő, lába pedig senkit nem taszít lejjebb..." Mezey Katalin

Jókai Anna - Napok
Korunk ​egyik jellegzetes figurájának életútját rajzolja meg ez az izgalmasan érdekes regény, s közben színes, mozgalmas társadalmi és történelmi tablót fest a harmincas évektől a hetvenesekig terjedő négy évtizedről. A regény főhőse okos, művelt értelmiségi ember, akit gyermekkorától kezdve sok méltánytalanság, bántás ér, akin többször átcsapnak a történelem hullámai, akinek sok igazságtalanságot kell elszenvednie a Horthy-korszakban éppúgy, mint a fölszabadulás után, 1956 előtt éppúgy, mint utána. Sebeket kap, de sebeket oszt ő is, hol szándékosan, hol akaratlanul. Vannak sikerei, de legalább annyi kudarc is éri, szakmájában gyorsan, csaknem látványosan halad előre, aztán egyszer csak megreked valahol, a nők bolondulnak érte, de előbb-utóbb mind faképnél hagyják. Minden nagyszerűen indul, amibe belekezd, mégis minden balul üt ki mindig. Ezt a különös sikertelenséget vizsgálja, ennek a sikertelenségnek társadalmi és lelki okait kutatja Jókai Anna, aki kivételes ábrázolótehetségével nemcsak a főhős személyiségét rajzolja meg plasztikusan, nemcsak remek figurák egész galériáját teremti meg, hanem valósággal föl is térképezi egy társadalmi réteg szűk és meglehetősen zárt világát, és fordulatos, érdekfeszítő cselekmény keretében mutatja meg, hogyan hullnak ki az idők rostáján e rétegnek még legjobbjai is.

Jókai Anna - Virágvasárnap ​alkonyán
Jókai ​Anna Kossuth-díjas író új kötetében az elmúlt tíz-tizenkét esztendőben, és a legfrissebb jelenben született apokrifek, versimák, imaversek találhatók. Szokatlan jelenség ez a kötet, nem csak azért, mert műfaji újdonságot hordoz, és mai költészetünkben egyedülálló vállalkozás. A magyar lírában hagyományos, viaskodó "istenes költészethez" képest mély hitbeli harmóniát tükröz, ugyanakkora prózaíró társadalomkritikai látásmódja, és a költő mélyről fakadó érzelmi telítettsége egyesül benne. Képisége egyszerű és kifejező, szimbólumrendszere könnyen feloldható, a szenvedélyes hangvételből és a megszólalás személyes bátorságából fakad ereje.

Jókai Anna - Perc-emberkék ​dáridója
Az ​írónő kötete a rendszerváltozás óta eltelt időszakban megjelent esszéit és publicisztikáját tartalmazza. Olvasmányos, mint egy regény, s egységes annak ellenére, hogy témái szerteágazók. Döbbenetesen őszinte, az igazságot kereső oknyomozó szókimondással láttatja villanásnyi pillanatfelvételekben a hétköznapi valóságot (Gyerek a kövön, "Gyerünk a moziba be"; A Budapest-élmény). Utalásai mögött a napjainkban mindannyiunkat foglalkoztató gondok, a társadalom "betegségei" bújnak meg (Három kivánság; Újra itthon - Erdély után; Az értelmiség nyomorúsága). Megvesztegethetetlen pontosságú az 50-es éveket felelevenítő, múltbatekintő, mitsem szépítő emlékezete, melynek nyomán érzékletessé válik az a kor, amikor a gondolat is guzsbakötött volt, de nem voltak jobbak a későbbi "puha diktatúra" évei sem. Az író kötelessége, hogy ezekben az időkben is vállalja feladatát, írjon és reményt adjon, biztasson és keresse az igazságot (Miért ír Ön - Jókai Anna?). Plasztikus képsorok láttatják a 60-70-es évek "hurrá optimizmusát" a Perc emberkék dáridóját, akik euforikus örömtől kábultan évezték, hogy megnyiltak a kapuk nyugat felé, van trabantjuk, hűtőszekrényük stb. (Kezdet vagy folytatás). Ám pont ez a jövő nélküli jelen, mely felbolygatja az olvasót, akkor amikor napjaink kereszténységéről ír (Kereszténynek lenni - itt és most), vagy a politikáról, a szeretetről, az erőszakról, netán az irodalom hasznáról (A maradó és a mulandó). A szerző keresztény hittel, töretlenül járja a maga útját, mélységesen meg van győződve igazáról, s nem veszi el olvasójától sem a reményt, hiszen mint írja "még nincs kész a világ". - Jókai Anna tiszta képekben megmutatkozó, az egyén és a világ viszonyáról vallott ars poetikája - széles körű ajánlásra érdemesítik a kötetet.

Jókai Anna - Magyaróra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Anna - A ​feladat / Mindhalálig
Jókai ​Anna regénye, A feladat - többek között - a mai nők pszichikai és társadalmi lehetőségeiről és korlátairól beszél, a bonyolult, sokszor ellentmondásos helyzetet mérlegeli. "Az ember, így a nőnek született ember önmegvalósítása is attól függ, milyen mélységben képes a személyiség megismerni önmagát, s hogy képes-e valóságos értékei alapján megválasztani egyre súlyosbodó feladatát a világban - mondja az író. - Nem hiszek a csodanőkben, a látványos nyilatkozatokban. A küzdelemben, a küzdelem értelmében hiszek, s általánosított tapasztalataim a terhek és célok rangsorolására intenek. Minden asszonynak szabadon és tudatosan kell döntenie életének fő működési területéről, s reális képességei birtokában vállalnia életprogramját - egyúttal tudomásul vennie, hogy ami az egyik oldalon feltűnő többlet, az a másik oldalon hiányként jelentkezhet; ez a hiány természetes, s kinek-kinek alkata, szerencséje, ereje szerint csökkenthető. Szüntelen egyensúly-teremtési kísérlet között telik el az élet, tévedések és zsákutcák között telik el az élet, tévedések és zsákutcák között keresik hősnőim a testükre szabott igazukat, viszonylagos nyugalmukat. A csaták a szerelmi szenvedély, a családi kötöttség, az elhivatottság, a munkasiker vagy éppen a nemi kiszolgáltatottság színterén folynak. S közben - velük szenved, keres a férfi is. Mert a világban együtt élünk, s a megoldatlan gondok, lelki rejtvények közösen nyomorítanak nőt és férfit: együtt kikínlódott kincs lehet csak az egyéni szabadság, mint ahogy együtt csináltunk a védelmező fészekből szárnytépő kalitkát. A Mindhalálig c. regény főhőse író; két mű születése közötti keserves, kényszerű szünetben, a belső üresség kínzó állapotában vizsgálja életét, a szeszélyes múlt képeiben keresi a kialakult jelent. Csupa kérdés az élete. Törvényszerű-e az alkotó magányossága, a szerelmi csömör, a társak irigysége? Ki és mi az oka magányosságának? Mi a tehetség természete? Joga van-e az alkotásért megnyomorítani szűkebb környezetét? Az író felesége orvos: ő a gyakorlati igazságra szavaz. Harc folyik kettejük között, két szemlélet, két életfölfogás harca. Mégis összetartoznak, alig van életük egymás nélkül. Az író már-már föladja önmagával, írói sorsával, a társadalommal vívott küzdelmét... aztán mégis, mégis folytatja - mindhalálig.

Jókai Anna - Kozma Imre - A ​remény ablaka
A ​remény ablaka a Manréza-füzetek „beszélgető” sorozat legújabb, 12. tagja, azon trilógia második része, melyben Jókai Anna a hit-remény-szeretet kérdését járja körül. Első könyvében (Szeretet szigetek, 2008) Ternyák Csaba egri érsekkel és Sajgó Szabolcs SJ teológussal beszélgetett. Az írónő ezúttal az említett kérdéskör egy másik fontos területéről, a reményről folytat mélyreható eszmecserét Kozma Imre atyával együtt. A kötet központi témája a remény. Remény az élet teljes területén: ebből adódóan számtalan, a mai, gondolkodó embert érintő kérdésről esik szó. Hányadán áll a darabjaira szakított Magyarország nemzetiségeinek, kisebbségeinek együttélése, Közép-Európa népeinek egymás közöttisége? A közösségek szűkebb körét vizsgálva eljutunk a családhoz: a nemzedékek egymáshoz való viszonyához, a nevelés, az iskolák szerepéhez. Miért eleve elhibázott kollektív bűnösségről beszélni? Hogyan lehetett a kommunizmusban Isten hű szolgája maradni? Godot itt van-e közöttünk? És egyáltalán: mi a remény? A beszélgetéseket függelékként egészítik ki Jókai Anna fantasztikus erejű imái (Ima az emberiséghez; A magzat imája) és Kozma Imre atya elmés prédikációi (A szíven szúrt világ feltámadásra vár, Minden- napi kenyerünk - és a jóllét)

Jókai Anna - Tartozik ​és követel
Derűs, ​mai szerelmi történet első napjaival indul a mű. Ildikó énektanár, Miklós egy vendéglátóipari vállalat ellenőre. Mindketten fiatalok, egészségesek és szépek; vágyat ébresztenek egymásban, és összekötik sorsukat. - Csakhogy az élet ellenáll az idillnek: az emberi kötéseket gyakran teszik próbára a váratlan körülmények. Például az, amit közönségesen a fiatalok lakásgondja-ként szoktunk emlegetni; meg számos más családi baj, társadalmi nehézség. Nem mesebeli hétpróba ez, amelynek végén ott áll a boldogság, hanem mindennapos gondok: ezekben többé-kevésbé benne élünk valamennyien. Jókai Anna két ellentétes jellem, két magatartástípus tragikomikus konfliktushelyzeteit és létküzdelmét ábrázolja ebben a művében. Ildikó ökölbe zárt lélek. Nehéz gyerekkora céltudatosság nevelte, s ez a tulajdonsága uralkodik egész személyiségén. Miklós akarat nélküli jellem, könnyedsége gyakran csap át könnyelműségbe. S mintha természettudományos kísérletet demonstrálna, Jókai Anna megmutatja e két ellentétes karaktert, amint ismét és ismét egymáshoz ütődnek, hogy végül magányosan és dideregve álljon a két ember a kiürült házasság romjainál: megválthatatlanul.

Jókai Anna - Éhes ​élet
A ​regény napjainkban játszódik, hősei mindennapi emberek, akik folyamatosan szembesülni kényszerülnek gyorsan változó világunk új helyzeteivel. Az egyetlen család történetében minden korosztály megjelenik. Nem hagyományos felépítésű család ez, hanem igazi mai képződmény, korábbi házasságokból származó gyerekekkel, akik sokféle, bonyolult viszonyban állnak egymással és a többiekkel. A modern, mozgalmas történet minden szereplőjét derűs távolságtartással és megértő szeretettel ábrázolja az író.

Jókai Anna - Korzenszky Richárd - A ​hit kapuja
„A ​Szent Pál-i levelek kivétel nélkül a létezés és az emberi élet legnagyobb harmóniáját tükrözik. A Krisztust váró isteni erények középpontjában a mindent felmutató triptichon, a hit, a remény és a szeretet áll. Pál apostol, a három erény közül a legnagyobbnak a szeretet tartja. Jókai Anna dialógusköteteiben a szeretet szigetein, a remény ablakán közelített a hit kapujához. Korzenszky Richárd bencés szerzetes, tihanyi perjel személyében méltó útitársat választott, mondhatnánk úgy is: jó pásztor mellé szegődött. Hogyan juthatunk a hit kapujáig, át s túl azon? A hosszú beszélgetések erre keresik a választ. »Keresd a békét, és járj utána!« - idézi Richárd atya Szent Benedek szavait a regula előszavából. A békességhez vezető út azonban hosszú, és néha keskeny is, pontosabban: a legtöbbször az. A hit kapujához jutni bizalom és bizakodás egyaránt szükséges. A tüzes lelkűek, mint e kötet mostani szerzőpárosa is, sokat tesznek és tehetnek is ezért, hiszen tudják, és bizonyosak benne: »Minden Belőle, Általa és Érte van…«” - Kovács András Péter

Jókai Anna - 4447
Jókai ​Anna első regényét tartja kezében az olvasó. Kiforrott, megrázó, izgalmas regény. A valódi írói szenvedély hevíti az alkotót; megmutatni, feltérképezni egy zárt, szűk világot a maga súlyos szorításában; nemcsak az ábrázolás gyönyöréért és nem valamilyen "leleplezés" kedvéért, de hogy parancsoló erővel sugallja azok felé is, akik a közöny félálmában takaródznak, az emberség, a fennmaradás törvényét: "Változtasd meg életed!"

Kollekciók