Ajax-loader

Jókai Anna könyvei a rukkolán


Jókai Anna - Az ​együttlét
Ameli ​Ladár, harminchárom éves fiatalember, ideiglenesen ablakpucoló, a huszonnyolcas villamoson zötykölődve vágyait, múltját idézi; tervez. A hosszú úton - másokkal elkerülhetetlen kölcsönhatásban - gondolkodik. Temetésre megy. Barátját, az afrikai Argil Drallát temetik: az ő sorsát is újraéli.

Jókai Anna - A ​panasz leírása
"Kérem ​a figyelmes olvasót - mondja Jókai Anna -, ha türelme engedi, tartsa be a kötet sorrendiségét. Mert a panasz leírása folyik végig, a látszatra apró jelenetektől föl a makrokozmikus sejtelmekig. Mindennapi közegünk horzsolásait érzem; félem a néhol formává üresedő élettartalmat. Rokonszenvem a nehéz életűeké, a keresőké (Az építkezők). Szándékom rombolni az önálló gondolkodásról leszoktató közhely-nyugtatásokat, szatírává élesítve (Optimista históriák). Vizsgálom az írói természet, a látó és feltáró ember konfliktusait, korántsem alkotói gőggel, mert ahogy haladok az időben, egyre világosabb előttem, hogy nincs felsőfok, csak közelítés: egyre bonyolultabb lett minden (A mesterség játékai). Ma is vallom: tervem, célom, utam fő iránya: a realitás és a realitásban működő léttörvények együttes tettenérése. De mégis néhány versihletésű novellában vágtam most magamnak egy járatlan, meredek ösvényt is: kevés kapaszkodóval, meglehet. A magam szellemi gyönyörűségére. Nem sértődöm meg, ha itt egyedül maradok. A kísérlet kockázata ez. De boldoggá tenne, ha a széles út népes csapatából legalább néhány kíváncsi turista, önerejéből, ezen a csapáson is követne (Variációk)."

Jókai Anna - Jákob ​lajtorjája
"Jókai ​Anna- többek között Kossuth-díjas, Prima Primissima-díjas, Magyar Örökség-díjas író - új életműsorozatának ötödik könyve a Jákob lajtorjája című regény 1982. évi első megjelenésekor - nagysikerű korkritikai olvasmányként -egy korszakváltó írói fordulat igényének bejelentése is volt. Jókai Anna ebben a regényben kezdi kidolgozni nagy írói programjának, a spirituális realizmusnak az esztétikáját. Maga a mű címe is árulkodik erről: szellem és anyag, lélek és test egymástól elválaszthatatlan, együttes jelenlétének jelképe - a magasságot a mélységgel összekötő - Jákob lajtorjája. A regény "szellemi szereplői" állandó jelenlétükkel, kommentárjaikkal testesítik meg ezt a kapcsolatot. Megszólalásaik nem vezetik, hanem követik a főszereplők sorsának formálódását, értelmezéseik mégis a főhősök gondolataiból, intuícióiból sugározódnak ki. Hármasságuk az emberi lélekben visszatükröződő szellemi hármasságot képezi le: a Szikrázó, a Sugárzó és a Villogó szimbolikus alakok (angyali, krisztusi, luciferi jelenlét). Önmagukhoz mindig következetesek és valami módon visszahatnak a külső történésekre is, miközben érezhető bár nem közvetlen a kapcsolatuk a mindennek keretet adó Abszolútumot megjelenítő Hanggal. Az olvasó regényélményének alakulásában jelentős szerepet kap ez a "mennyei színtér", amely távlatot nyitóan kíséri végig a főszereplők tragikus, utat vesztett, megnyugvást találni nem tudó sorsát. (...) A modern szerelmi történet - a második-sokadik házasságok - zaklatottságával, a szereplők végzetes lelki megosztottságával egyszersmind egy görög tragédia törvényszerűségeit is magában hordozza: megnyugvást csak a sikerre irányuló, külsődleges szerepek feladása és az emberi kiszolgáltatottság enyhítése hoz az egymástól annyira különböző, örökös elvágyódásuk révén egymáshoz mégis annyira hasonlító hősök számára." (Mezey Katalin)

Scan_089
elérhető
0

Jókai Anna - Mindhalálig
Törtel ​Gézája gondolatainak szorításában vergődő író, aki az alkotói magányosság, a szerelmi csömör kínjai közt fizikailag és szellemileg kisemmizettnek érzi magát. Felesége Gizella, orvos, ő a problémák megoldásában a gyakorlati igazságokra szavaz. Kettejük kétpólusú világának igazságán keresztül mutat rá az író az együtt kikínlódott egyéni szabadság értékére. A regény mind a mai napig megőrizte "aktualitását", szerzője problémaérzékenysége, gondolati gazdagsága, a plasztikus ábrázolásmód - sokak érdeklődésére számító kötetté teszi a művet.

Jókai Anna - Tartozik ​és követel
Derűs, ​mai szerelmi történet első napjaival indul a mű. Ildikó énektanár, Miklós egy vendéglátóipari vállalat ellenőre. Mindketten fiatalok, egészségesek és szépek; vágyat ébresztenek egymásban, és összekötik sorsukat. - Csakhogy az élet ellenáll az idillnek: az emberi kötéseket gyakran teszik próbára a váratlan körülmények. Például az, amit közönségesen a fiatalok lakásgondja-ként szoktunk emlegetni; meg számos más családi baj, társadalmi nehézség. Nem mesebeli hétpróba ez, amelynek végén ott áll a boldogság, hanem mindennapos gondok: ezekben többé-kevésbé benne élünk valamennyien. Jókai Anna két ellentétes jellem, két magatartástípus tragikomikus konfliktushelyzeteit és létküzdelmét ábrázolja ebben a művében. Ildikó ökölbe zárt lélek. Nehéz gyerekkora céltudatosság nevelte, s ez a tulajdonsága uralkodik egész személyiségén. Miklós akarat nélküli jellem, könnyedsége gyakran csap át könnyelműségbe. S mintha természettudományos kísérletet demonstrálna, Jókai Anna megmutatja e két ellentétes karaktert, amint ismét és ismét egymáshoz ütődnek, hogy végül magányosan és dideregve álljon a két ember a kiürült házasság romjainál: megválthatatlanul.

Jókai Anna - Szeretteink, ​szerelmeink
Jókai ​Anna hatodik könyvében küldönös és mégis jól ismert alakok küszködnek az élettel és önmagukkal. A fiatalok szerelmükben, nyomorúságukban széttépik egymás egyéniségét (Tartozik és követel), víkendház-tulajdonosok utaznak vágyakozva a tópartra, hosszabbítva, toldva-foldva jelentéktelen életüket (Betonlap), a fájós lábú pénztárosnő a nyolc óra szürkeség után tehetetlenségében sírva fakad (Valami jó), Erzsike rádöbben, hogy még a kutyák sem hűségesek (Kislány, kutyával), a testi hibás hivatalnoklány rémülten tapasztalja, hogy két szerencsétlen együtt még szerencsétlenebb (Emlékirat), a játszótéren látszatra ártalmatlan gyermekcsaták dúlnak (Csaba a téren), egy professzor és hallgatója közös nyelvet keres (Miről beszéljünk?), rokonok, ismerősök mohó csapata fonja a széttéphetetlen hálót a magányba kövült férfi köré (Szeretteink és szerelmeink), vékony lábú, körömcipős tanárnő billeg szerencsétlenül, hisztériásan az öreg gimnázium vad diákjai között (Selyem Izabella) Szomorú rideg világ ez? Talán az, de Jókai Anna novelláiból kitetszik hogy a szépséget, az igazságot, az emberi nagyságot végül is nem lehet megalázni, hiába próbálkoznak vele bürokraták, karrieristák, ostobák és akarnokok.

Jókai Anna - A ​feladat / Mindhalálig
Jókai ​Anna regénye, A feladat - többek között - a mai nők pszichikai és társadalmi lehetőségeiről és korlátairól beszél, a bonyolult, sokszor ellentmondásos helyzetet mérlegeli. "Az ember, így a nőnek született ember önmegvalósítása is attól függ, milyen mélységben képes a személyiség megismerni önmagát, s hogy képes-e valóságos értékei alapján megválasztani egyre súlyosbodó feladatát a világban - mondja az író. - Nem hiszek a csodanőkben, a látványos nyilatkozatokban. A küzdelemben, a küzdelem értelmében hiszek, s általánosított tapasztalataim a terhek és célok rangsorolására intenek. Minden asszonynak szabadon és tudatosan kell döntenie életének fő működési területéről, s reális képességei birtokában vállalnia életprogramját - egyúttal tudomásul vennie, hogy ami az egyik oldalon feltűnő többlet, az a másik oldalon hiányként jelentkezhet; ez a hiány természetes, s kinek-kinek alkata, szerencséje, ereje szerint csökkenthető. Szüntelen egyensúly-teremtési kísérlet között telik el az élet, tévedések és zsákutcák között telik el az élet, tévedések és zsákutcák között keresik hősnőim a testükre szabott igazukat, viszonylagos nyugalmukat. A csaták a szerelmi szenvedély, a családi kötöttség, az elhivatottság, a munkasiker vagy éppen a nemi kiszolgáltatottság színterén folynak. S közben - velük szenved, keres a férfi is. Mert a világban együtt élünk, s a megoldatlan gondok, lelki rejtvények közösen nyomorítanak nőt és férfit: együtt kikínlódott kincs lehet csak az egyéni szabadság, mint ahogy együtt csináltunk a védelmező fészekből szárnytépő kalitkát. A Mindhalálig c. regény főhőse író; két mű születése közötti keserves, kényszerű szünetben, a belső üresség kínzó állapotában vizsgálja életét, a szeszélyes múlt képeiben keresi a kialakult jelent. Csupa kérdés az élete. Törvényszerű-e az alkotó magányossága, a szerelmi csömör, a társak irigysége? Ki és mi az oka magányosságának? Mi a tehetség természete? Joga van-e az alkotásért megnyomorítani szűkebb környezetét? Az író felesége orvos: ő a gyakorlati igazságra szavaz. Harc folyik kettejük között, két szemlélet, két életfölfogás harca. Mégis összetartoznak, alig van életük egymás nélkül. Az író már-már föladja önmagával, írói sorsával, a társadalommal vívott küzdelmét... aztán mégis, mégis folytatja - mindhalálig.

Napok
elérhető
5

Jókai Anna - Napok
Korunk ​egyik jellegzetes figurájának életútját rajzolja meg ez az izgalmasan érdekes regény, s közben színes, mozgalmas társadalmi és történelmi tablót fest a harmincas évektől a hetvenesekig terjedő négy évtizedről. A regény főhőse okos, művelt értelmiségi ember, akit gyermekkorától kezdve sok méltánytalanság, bántás ér, akin többször átcsapnak a történelem hullámai, akinek sok igazságtalanságot kell elszenvednie a Horthy-korszakban éppúgy, mint a fölszabadulás után, 1956 előtt éppúgy, mint utána. Sebeket kap, de sebeket oszt ő is, hol szándékosan, hol akaratlanul. Vannak sikerei, de legalább annyi kudarc is éri, szakmájában gyorsan, csaknem látványosan halad előre, aztán egyszer csak megreked valahol, a nők bolondulnak érte, de előbb-utóbb mind faképnél hagyják. Minden nagyszerűen indul, amibe belekezd, mégis minden balul üt ki mindig. Ezt a különös sikertelenséget vizsgálja, ennek a sikertelenségnek társadalmi és lelki okait kutatja Jókai Anna, aki kivételes ábrázolótehetségével nemcsak a főhős személyiségét rajzolja meg plasztikusan, nemcsak remek figurák egész galériáját teremti meg, hanem valósággal föl is térképezi egy társadalmi réteg szűk és meglehetősen zárt világát, és fordulatos, érdekfeszítő cselekmény keretében mutatja meg, hogyan hullnak ki az idők rostáján e rétegnek még legjobbjai is.

Jókai Anna - Mennyből ​az ember
Jókai ​Anna olvasói tudják, hogy minden valószínűség szerint mai irodalmunk legjelentősebb írója ő. Akik utolsó nagy könyvét, a _Ne féljetek_-et olvasták, azok többet is tudnak: a holnap írói közül is bizonyosan ő lesz az egyik legjelentősebb. Szikrázóan eleven cselekménye, a mából ismerős alakjai úgy vezetnek minket útjukon, hogy észre se vesszük, már a jelenből nyíló, de a jövőben kitáguló csupa ózon fennsíkokon járunk, ugyanegy világmindenségben. Ekkora kaliberű alkotó rövidebb lélegzetű írásai, esszéi, ha tetszik, napi széljegyzetei sem melléktermékek soha: ilyen jellegű gyűjteményes köteteit is – legutóbb a Perc-emberkék dáridója volt ilyen – éppoly mohón olvassuk, úgy lapozzuk fel újra és újra, mint egy breviáriumot. Akár szellemi gyökereinek, őseinek vallt alkotókat, mint Hamvas Béla, vagy Várkonyi Nándor kozmoszát idézik meg az esszék, akár a mindennapok eseményei késztetik megtorpanásra, valami olyat kapunk tőle, amit csak klasszikus idők nagyjaitól. Jókai Anna minden alkotói megnyilvánulása kivételes ajándék, melyet megrendülve fogadhatunk, idézhetünk belőlük, s bizony, olykor segítenek élnünk.

Jókai Anna - Az ​ifjú halász és a tó
Kiemelkedő ​prózaírónk összegyűjtött novelláit, egy életműsorozat első kötetét tartja kezében az olvasó. Hatvannégy írást - a legkorábbi 1965-ben keletkezett, a legutóbbi 1984-ben. Amilyen rendhagyó volt Jókai Anna indulása - a változatos életpálya után viharos sikerrel robbant be a magyar irodalomba -, későbbi köteteivel is újabb és újabb meglepetést okoz olvasóinak és kritikusainak. Szuverén alkotó. Nem térítették el a konvenciók, a biztos sikert ígérő megoldások, és e két évtized termésével szembesülve az is világosan kiderül, hogy noha hősei magukon viselik a kor lenyomatát, sohasem a "politika" határozta meg sorsukat. "Novelláim nagy részét olyan figura- és magatartásmodellek indították el, amelyek számomra és a mű számára az illúziók csődjét bizonyították" - mondta 1972-ben egy interjúban. Valóban, a sűrű anyagban vergődő, jobbra vágyó, magasabbra törő szegény kis emberkék világa nevetésre, de még mosolyra sem adott okot. Jókai Anna pedig nagyon érzékeny a szenvedés bármilyen megnyilvánulására.

Jókai Anna - Ne ​féljetek / Godot megjött / Ima Magyarországért
Előszó ​helyett (részletek Jókai Annával készült interjúkból) "Jókainak nem volt vér szerinti leszármazottja, semmilyen rokonság nincs köztünk. Mégis kötődöm hozzá, anyám korán megmutatta a műveit. Mikor elindultam a pályán, az Élet és Irodalom akkori főszerkesztője azt mondta, lehet, hogy maga tehetséges, de ilyen névvel senki nem jegyzi meg. De tudják, nem csak az angyal dolgozik az emberben, a kisördög is megpiszkálja néha. Eldöntöttem, hogy megmutatom, igenis megjegyzik a nevem."

Jókai Anna - 4447 ​/ Fejünk felől a tetőt
Jókai ​Anna 1968-ban a 4447 című regényével jelentkezett először, s ezzel a helyrajzi számot jelentő könyvcímmel egy család széthullását rejtő könyvvel "robbant be" a magyar irodalomba, széles kritikai és olvasói elismerést szerezve.

Jókai Anna - Az ​együttlét / A töve és a gallya
Ameli ​Ladár, harminchárom éves fiatalember, ideiglenesen ablakpucoló, a huszonnyolcas villamoson zötykölődve vágyait, múltját idézi; tervez. A hosszú úton - másokkal elkerülhetetlen kölcsönhatásban - gondolkodik. Temetésre megy. Barátját, az afrikai Argil Drallát temetik: az ő sorsát is újraéli.

Jókai Anna - 4447 ​/ Tartozik és követel
Két ​regény. A Kossuth-díjas író 1970-ben ezzel a két könyvével robbant be a magyar irodalomba. A számos idegen nyelvre is lefordított két regény egy háromgenerációs, széthulló család tragikus sorsát és egy ellentétes jellemű fiatal házaspár konfliktusait eleveníti meg.

Jókai Anna - Ember ​a harmadik évezredben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Anna - Átvilágítás
A ​Kossuth-nagydíjas író Szent Ágoston vallomásaihoz hasonlóan saját életútjával szembesíti önmagát s az olvasót. Öniróniával, hittel, történelmi tisztánlátással megírt, rendkívüli új regény született.

Jókai Anna - Három ​regény
Első ​regénye, a 4447 kirobbanó siker volt. A nagy érdeklődést bizonyára nemcsak az keltette, hogy bátran nyúl egy meglehetősen elhanyagolt témához, hanem az is, hogy érdekfeszítő cselekmény keretében tudja ábrázolni - ráadásul társadalmi és lélektani vonatkozásokban is hitelesen - egy zárt, pusztulásra ítélt világ alakjait, és meggyőzően tudja sugallni, az igaz emberség egyik alaptörvényét: közönyben nem lehet élni, ablakot kell nyitni a világ felé, az új felé. A Tartozik és követel még nagyobb könyvsiker volt. Két ellentétes jellem, két magatartástípus tragikomikus konfliktushelyzeteit és létküzdelmét ábrázolja ebben a művében, s közben nemcsak e két jellem együttélésének lehetetlenségét, összebékíthetetlenségét mutatja meg, hanem társadalmunk ismert meghatározottságainak szembeszökő jegyeit is lemeztelenítve tárja az olvasó elé. A Mindhalálig hőse író; két mű születése közti keserves, kényszerű alkotói szünetben, a belső üresség kínzó állapotában vizsgálja hősének életét. Az író élete csupa kérdés: törvényszerű-e az alkotó magányossága, a csömör, a társak irigysége? Ki és mi az oka magányosságának? Joga van-e az alkotás érdekében megnyomorítani szűkebb környezetét? Az író már-már föladja önmagával, írói sorsával, a feleségével, a társadalommal vívott küzdelmét, aztán mégis folytatja - mindhalálig.

Jókai Anna - A ​töve és a gallya
Az ​írás ébresztgető – az írás visszaaltat. Az írás szabad tett – az írás kényszercselekvés. Az írás spirális csigalépcső – az írás egysíkú körpálya. Az írás tiszteli a jelent – az írás a jelennek behódol. Az írás hallgat a múltra – az írás önkényeskedik vele. Az írás a jövővel óvatos – az írás teli van jóslatokkal. Az írás nem azonosul a korral – az írás viszont roppant korszerű. Az írás új – az írás csak újszerű. Az írásban már áhítat – ami az írásban még rettegés. Az írás élet-halál kérdés – az írás pusztán stíluskérdés. Az írás leszármazottja az „Írásnak” – az „Írásnak” az írás idegen. Az írásnak koránt sincsen vége – de az írásnak alighanem befellegzett.

Jókai Anna - Elbeszéltem ​I-II.
Jókai ​Anna már pályakezdése első évtizedeiben beírta magát a magyar kispróza halhatatlan mestereinek sorába. Az Elbeszéltem jelentőségét kiemeli, hogy az író öntörvényű szerkesztői munkája nyomán, teljességre törekedve foglalja magában valamennyi eddig megjelent novelláját és kisregényét. Minden egyes írás izgalmas, pergő olvasmány: élményt adó, szórakoztató és elgondolkodtató.

Jókai Anna - Ternyák Csaba - Sajgó Szabolcs - Szeretet ​szigetek
Látszatra ​könnyű, de valójában ezerágú feladatrengeteg értelmezésére és továbbgondolására ösztönöz szándékaink szerint a mostani kötetünk. Mert a szeretet egyszerre éhség és gyönyör, tűnő és maradandó, összetartó és elválasztó, s minden, mi életünk értelme. Általa látunk és eltávolodunk, értelmet nyerünk, és teljesülünk. A szeretet maga a remény, mert föltételezi azt, amiről már hírmondónk, Mikes Kelemen is tudta: „ahol nincsen emberi reménység, ott vagyon az isteni segítség". Mindig tudtuk: a szeretet által lehetünk méltók erre, de csakis általa és vele. Ahogyan kötetből is világosan felsejlik: ez a felismerés már teljes egészében e századi. Az idézett szavak azonban keményen kopognak: „a 21. század vagy keresztény lesz, vagy nem lesz." Sokan és sokféleképpen idéztük Malroux híres mondását a múlt század fordulójának lacrimosájában, s most a század első évtizedének végéhez közeledve, avatott szavak szólnak minderről kötetünkben. Mindenek előtt az imádság szavával. Mert itt van köztünk, és itt válik születésében is kibontva teljes értelművé Jókai Anna Ima Magyarországért című elhíresült verse, ami a bénultságból útra indított, és irányt szabott a mi 21. századunknak. És itt vannak az ezredforduló Rómájában a világegyház sokszínűségét megtapasztalt Ternyák Csaba egri érsek messzire nyúló gondolatai, a jezsuita teológus Sajgó Szabolcs elmélyülésre intő meditációi és költői sorai. A Szeretet szigetek, mint könyvcím és fogalom így tehát a fenti provincia közös gyermeke. Üzenet is egy szívszorító korban a reményt vesztőknek: „Kinek az ég alatt már senkie sincsen, / Ne féljen: felfogja ügyét a jó Isten." Mert valóban ezt jelezte minden kornak Arany a Toldi által, mai érvénnyel is mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy ennél többről is szó van. Szeretnénk hinni, hogy az Isten felé fordulás a mi korunk újbóli felismerése, életünk megújítója lesz, s ebben a jelben kapcsolódnak majd össze a szeretet mai szigetei.

Jókai Anna - Mi ​ez az álom?
Húsz ​év terméséből áll ez a kötet - a nagy hatású, számos olvasót szellemileg is megmozgató regények és novellák írója ezúttal vallomásait, interjúit, esszéit gyűjtötte egybe. Változatos témák, - az iskola, a színház, az irodalom világából -, melyeket a szilárd látásmód köt össze.

Jókai Anna - Éhes ​élet
A ​regény napjainkban játszódik, hősei mindennapi emberek, akik folyamatosan szembesülni kényszerülnek gyorsan változó világunk új helyzeteivel. Az egyetlen család történetében minden korosztály megjelenik. Nem hagyományos felépítésű család ez, hanem igazi mai képződmény, korábbi házasságokból származó gyerekekkel, akik sokféle, bonyolult viszonyban állnak egymással és a többiekkel. A modern, mozgalmas történet minden szereplőjét derűs távolságtartással és megértő szeretettel ábrázolja az író.

Jókai Anna - Majd
Jókai ​Anna Kossuth-díjas író, és a Príma Primissima közönségdíjának 2004. évi nyertese, új elbeszéléskötetében a mese, a szellemi sci-fi és a spirituális realizmus határmezsgyéit járja. Az emberi lét eredete és jövője foglalkoztatja képzeletét. De nem általában, hanem konkrétan: a bölcseletileg megalapozott írói fantázia segítségével hosszabbítja meg az ismert eredőket a múlt és a jövő felé. Iróniával, kíméletlen írói tisztánlátással, felelősséggel törekszik az életet fenyegető erők árnyékát, a torz társadalmi jelenségek veszélyeit, a személyiségre leselkedő embertelen tendenciákat bemutatni. A "majd" a jelenben érik, s rajtunk áll, milyen lesz.

Jókai Anna - Vörös ​és vörös
A ​Vörös és vörös azért fontos állomása Jókai Anna pályájának, mert befejezésében pozitív erkölcsi tanítást ad, az igazságban élhető élet aforizmáival, melyek mögött ott érezzük az evangéliumokban leírtak szellemiségét.

Jókai Anna - Breviárium
Jókai ​Anna eddigi irodalmi termésének gyöngyszemeiből válogatott gondolatokat tartalmaz ez a könyv. A breviárium, mint műfaji megjelölés, már nemcsak a római katolikus papi zsolozsmáskönyvekre értendő, meghonosodott más egyházak könyvkiadásában is. De a művészi és a tudományos életben is elfogadott az a gyakorlat, hogy egy-egy reprezentánsa munkáiból szemelvénygyűjteményt állítanak össze.

Jókai Anna - A ​labda
A ​labda főhőse vidékre menekül - a nagyváros értelmetlen hajszájából, a reménytelennek látszó előrejutás útvesztőiből, a válás zaklatott bánatából. Itt is csalódik? Igen. Mert ismét és ismét bele kell, hogy törődjön, hogy minden másképpen alakul, mint ahogyan elképzeljük. A kötet az írói tanári megfigyeléseiből is átnyújt egy kis ciklusra való írást a mai fiatalokról. Néhány felvillanó képben a családi élet indulatos perceit idézi. A jelenben is kísértő társadalmi hierarchiát ábrázolja keserű gúnnyal (Piramis), vagy a "szöveg" és valóság közötti , nehezen áthidalható szakadékról beszél (Téli esték).

Jókai Anna - Godot ​megjött
Jókai ​Anna a Ne féljetek máig nem apadó olvasói és kritikai sikere után spirituális realizmusa újabb csúcsára érkezett. Godot megjött - hirdeti, s nemcsak regénycímként ebben a különleges, párbeszédes prózában. Örömhír - de tudunk-e élni vele? Bárhogy vártuk is (mint Beckett tipródó-kallódó emberkéi), képesek vagyunk-e a fogadására valóban? Godot zörget a kapun - s a várakozók jellemüknek, szellemi fejlettségüknek megfelelően reagálnak. A többség a maga alacsony, materiális szintjén értelmezi; mások csalónak tartják, esetleg rettegnek tőle vagy ellene működnek. De a halogatás, az éppen alkalmas idő elmulasztása mindenképpen megtörténik. Elmegy hát Godot? És ha elmegy; végleg? Mi a reménységünk, ki a reménységünk mégis-mégis... A cselekmény - mint egy nagyszínpadon - a közép-európai ember tudatvilágában zajlik. A magyarság jelenkori drámáját (komédiáját) is hordozza. Harcban áll az al-világ a fel-világgal; élő személy és a már a fizikaiságon túl eszmélkedő lélek összetartozik. Isten-ügy és emberügy: egymást feltételezi. A mű nyelve árnyalt. Hol szakrális, hol profán. Ironikus és megrendült. Néhol humoros. A látásmód groteszk - helyenként mégis kegyetlenül naturális. A XXI. századi Ember tragédiáját olvassuk; mi magunk élünk benne.

Jókai Anna - Magyaróra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Anna - Az ​együttlét / Jákob lajtorjája
Az ​együttlét Ameli Ladár, harminchárom éves fiatalember, ideiglenesen ablakpucoló, a huszonnyolcas villamoson zötykölődve vágyait, múltját idézi; tervez. A hosszú úton – másokkal elkerülhetetlen kölcsönhatásban – gondolkodik. Temetésre megy. Barátját, az afrikai Argil Drallát temetik: az ő sorsát is újraéli. Jákob lajtorjája Jókai Anna Jákob lajtorjája címmel rendhagyó, különleges szerkezetű és sugallatú új regénnyel lepte meg az irodalmat. A feszült, izgalmas cselekménysort olykor-olykor megszakítva mintegy "kényszeríti" olvasóját az elvontabb meditációra, hogy azután ellenállhatatlan erővel sodorja tovább hőseinek, a színész-ügyész "emberpárnak" történetében. Kétféle stílus szerves ötvözete valósul meg a regényben, egyik a másikat mintegy átvilágítja, s a kettő egymást feltételezi. Jelenben játszódó fantasztikus regény, reális élethelyzetekkel? A megszenvedett társkapcsolatok elemzése? Egy kétségbeesett szerelem kudarca vagy magasabb fokra emelt győzelme? A színészvilág illúziótlan ábrázolása? A bűn és büntetés lélektani csapdái? Sajátos költői létértelmezés, mindennapjaink társadalmi, erkölcsi gondjaiban eligazító szándékkal? Talán mindez együtt - de az olvasó szabadsága, érzékenysége dönti el végül, mit olvasott. "Aki járja a hágcsót a huzatos létben, nyeresége lesz, ha jobbjával kapaszkodva baljában másokat emelni marad erő, lába pedig senkit nem taszít lejjebb..." Mezey Katalin

Jókai Anna - Korzenszky Richárd - A ​hit kapuja
Hogyan ​juthatunk a hit kapujáig,át,s túl azon?A hosszú beszélgetések erre keresik a választ."Keresd a békét,és járj utána"-idézi Richárd atya Szent Benedek szavait a regula előszavából. A békességhez vezető út azonban hosszú, és néha keskeny is, pontosabban: a legtöbbször az. A hit kapujához jutni bizalom és bizakodás egyaránt szükséges.

Jókai Anna - Krónikásének ​1956-2006
"...akik ​leseperték, besöpörték akik átvertek, megvertek akik szónokoltak, elnémítottak akik ránknevettek, kiröhögtek kuss,burzsuj huj, proletár isten, haza soha már! "

Jókai Anna - Bölcsek ​és pásztorok
Jókai ​Anna egyik legfontosabb, legszeretettebb írónk. Azzá teszi erkölcsi irányultsága, a kisember iránt tanúsított rokonszenve, ábrázolásmódjának változatossága és szigorú következetessége. Ezek az írói tulajdonságai az idők során minden műnemben megmutatkoztak, és fokról fokra tágították művészetét az esszé irányából a modern imádság felé. Ebben a kötetben Jókai Anna keresztény ihletettségű írásaiból válogattunk, felvillantva munkásságának gyöngyszemeit az esszé, a líra és a széppróza műfajaiban. Jókai Annát kimagasló életművéért 2006-ban Stephanus-díjjal tüntették ki, mely a legrangosabb keresztény irodalmi díj hazánkban.

Kollekciók