Jókai Anna könyvei a rukkolán

Jókai Anna - Mindhalálig
Törtel ​Gézája gondolatainak szorításában vergődő író, aki az alkotói magányosság, a szerelmi csömör kínjai közt fizikailag és szellemileg kisemmizettnek érzi magát. Felesége Gizella, orvos, ő a problémák megoldásában a gyakorlati igazságokra szavaz. Kettejük kétpólusú világának igazságán keresztül mutat rá az író az együtt kikínlódott egyéni szabadság értékére. A regény mind a mai napig megőrizte "aktualitását", szerzője problémaérzékenysége, gondolati gazdagsága, a plasztikus ábrázolásmód - sokak érdeklődésére számító kötetté teszi a művet.

Jókai Anna - A ​labda
A ​labda főhőse vidékre menekül - a nagyváros értelmetlen hajszájából, a reménytelennek látszó előrejutás útvesztőiből, a válás zaklatott bánatából. Itt is csalódik? Igen. Mert ismét és ismét bele kell, hogy törődjön, hogy minden másképpen alakul, mint ahogyan elképzeljük. A kötet az írói tanári megfigyeléseiből is átnyújt egy kis ciklusra való írást a mai fiatalokról. Néhány felvillanó képben a családi élet indulatos perceit idézi. A jelenben is kísértő társadalmi hierarchiát ábrázolja keserű gúnnyal (Piramis), vagy a "szöveg" és valóság közötti , nehezen áthidalható szakadékról beszél (Téli esték).

Jókai Anna - A ​panasz leírása
"Kérem ​a figyelmes olvasót - mondja Jókai Anna -, ha türelme engedi, tartsa be a kötet sorrendiségét. Mert a panasz leírása folyik végig, a látszatra apró jelenetektől föl a makrokozmikus sejtelmekig. Mindennapi közegünk horzsolásait érzem; félem a néhol formává üresedő élettartalmat. Rokonszenvem a nehéz életűeké, a keresőké (Az építkezők). Szándékom rombolni az önálló gondolkodásról leszoktató közhely-nyugtatásokat, szatírává élesítve (Optimista históriák). Vizsgálom az írói természet, a látó és feltáró ember konfliktusait, korántsem alkotói gőggel, mert ahogy haladok az időben, egyre világosabb előttem, hogy nincs felsőfok, csak közelítés: egyre bonyolultabb lett minden (A mesterség játékai). Ma is vallom: tervem, célom, utam fő iránya: a realitás és a realitásban működő léttörvények együttes tettenérése. De mégis néhány versihletésű novellában vágtam most magamnak egy járatlan, meredek ösvényt is: kevés kapaszkodóval, meglehet. A magam szellemi gyönyörűségére. Nem sértődöm meg, ha itt egyedül maradok. A kísérlet kockázata ez. De boldoggá tenne, ha a széles út népes csapatából legalább néhány kíváncsi turista, önerejéből, ezen a csapáson is követne (Variációk)."

Jókai Anna - Az ​együttlét
Ameli ​Ladár, harminchárom éves fiatalember, ideiglenesen ablakpucoló, a huszonnyolcas villamoson zötykölődve vágyait, múltját idézi; tervez. A hosszú úton - másokkal elkerülhetetlen kölcsönhatásban - gondolkodik. Temetésre megy. Barátját, az afrikai Argil Drallát temetik: az ő sorsát is újraéli.

Jókai Anna - 4447
Jókai ​Anna első regényét tartja kezében az olvasó. Kiforrott, megrázó, izgalmas regény. A valódi írói szenvedély hevíti az alkotót; megmutatni, feltérképezni egy zárt, szűk világot a maga súlyos szorításában; nemcsak az ábrázolás gyönyöréért és nem valamilyen "leleplezés" kedvéért, de hogy parancsoló erővel sugallja azok felé is, akik a közöny félálmában takaródznak, az emberség, a fennmaradás törvényét: "Változtasd meg életed!"

Jókai Anna - Szeretteink, ​szerelmeink
Jókai ​Anna hatodik könyvében küldönös és mégis jól ismert alakok küszködnek az élettel és önmagukkal. A fiatalok szerelmükben, nyomorúságukban széttépik egymás egyéniségét (Tartozik és követel), víkendház-tulajdonosok utaznak vágyakozva a tópartra, hosszabbítva, toldva-foldva jelentéktelen életüket (Betonlap), a fájós lábú pénztárosnő a nyolc óra szürkeség után tehetetlenségében sírva fakad (Valami jó), Erzsike rádöbben, hogy még a kutyák sem hűségesek (Kislány, kutyával), a testi hibás hivatalnoklány rémülten tapasztalja, hogy két szerencsétlen együtt még szerencsétlenebb (Emlékirat), a játszótéren látszatra ártalmatlan gyermekcsaták dúlnak (Csaba a téren), egy professzor és hallgatója közös nyelvet keres (Miről beszéljünk?), rokonok, ismerősök mohó csapata fonja a széttéphetetlen hálót a magányba kövült férfi köré (Szeretteink és szerelmeink), vékony lábú, körömcipős tanárnő billeg szerencsétlenül, hisztériásan az öreg gimnázium vad diákjai között (Selyem Izabella) Szomorú rideg világ ez? Talán az, de Jókai Anna novelláiból kitetszik hogy a szépséget, az igazságot, az emberi nagyságot végül is nem lehet megalázni, hiába próbálkoznak vele bürokraták, karrieristák, ostobák és akarnokok.

Jókai Anna - A ​reimsi angyal
Az ​író szigorú, önismeretre nevelő prózája - egyre táguló körökben - kisebb és nagyobb közösségeinket, a mai embert vizsgálja: tudunk-e élni erkölcsi értékeinkkel, mi a szerepe a művészetnek a személyiségformáló folyamatban, ismerjük-e eléggé helyünket, szerepünket a világban? Az írót elsősorban a nehéz sorsok, a mindennapi küzdelmek, a társadalmi gondok érdeklik, a figurák, események azonban általános érvényű mondanivalót hordoznak: a nyugtalan embert arra ösztönzik, hogy tovább keresse "a szüntelen mosolygást a szüntelen könnyek alatt".

Jókai Anna - Godot ​megjött
Jókai ​Anna a Ne féljetek máig nem apadó olvasói és kritikai sikere után spirituális realizmusa újabb csúcsára érkezett. Godot megjött - hirdeti, s nemcsak regénycímként ebben a különleges, párbeszédes prózában. Örömhír - de tudunk-e élni vele? Bárhogy vártuk is (mint Beckett tipródó-kallódó emberkéi), képesek vagyunk-e a fogadására valóban? Godot zörget a kapun - s a várakozók jellemüknek, szellemi fejlettségüknek megfelelően reagálnak. A többség a maga alacsony, materiális szintjén értelmezi; mások csalónak tartják, esetleg rettegnek tőle vagy ellene működnek. De a halogatás, az éppen alkalmas idő elmulasztása mindenképpen megtörténik. Elmegy hát Godot? És ha elmegy; végleg? Mi a reménységünk, ki a reménységünk mégis-mégis... A cselekmény - mint egy nagyszínpadon - a közép-európai ember tudatvilágában zajlik. A magyarság jelenkori drámáját (komédiáját) is hordozza. Harcban áll az al-világ a fel-világgal; élő személy és a már a fizikaiságon túl eszmélkedő lélek összetartozik. Isten-ügy és emberügy: egymást feltételezi. A mű nyelve árnyalt. Hol szakrális, hol profán. Ironikus és megrendült. Néhol humoros. A látásmód groteszk - helyenként mégis kegyetlenül naturális. A XXI. századi Ember tragédiáját olvassuk; mi magunk élünk benne.

Jókai Anna - Éhes ​élet
A ​regény napjainkban játszódik, hősei mindennapi emberek, akik folyamatosan szembesülni kényszerülnek gyorsan változó világunk új helyzeteivel. Az egyetlen család történetében minden korosztály megjelenik. Nem hagyományos felépítésű család ez, hanem igazi mai képződmény, korábbi házasságokból származó gyerekekkel, akik sokféle, bonyolult viszonyban állnak egymással és a többiekkel. A modern, mozgalmas történet minden szereplőjét derűs távolságtartással és megértő szeretettel ábrázolja az író.

Jókai Anna - Perc-emberkék ​dáridója
Az ​írónő kötete a rendszerváltozás óta eltelt időszakban megjelent esszéit és publicisztikáját tartalmazza. Olvasmányos, mint egy regény, s egységes annak ellenére, hogy témái szerteágazók. Döbbenetesen őszinte, az igazságot kereső oknyomozó szókimondással láttatja villanásnyi pillanatfelvételekben a hétköznapi valóságot (Gyerek a kövön, "Gyerünk a moziba be"; A Budapest-élmény). Utalásai mögött a napjainkban mindannyiunkat foglalkoztató gondok, a társadalom "betegségei" bújnak meg (Három kivánság; Újra itthon - Erdély után; Az értelmiség nyomorúsága). Megvesztegethetetlen pontosságú az 50-es éveket felelevenítő, múltbatekintő, mitsem szépítő emlékezete, melynek nyomán érzékletessé válik az a kor, amikor a gondolat is guzsbakötött volt, de nem voltak jobbak a későbbi "puha diktatúra" évei sem. Az író kötelessége, hogy ezekben az időkben is vállalja feladatát, írjon és reményt adjon, biztasson és keresse az igazságot (Miért ír Ön - Jókai Anna?). Plasztikus képsorok láttatják a 60-70-es évek "hurrá optimizmusát" a Perc emberkék dáridóját, akik euforikus örömtől kábultan évezték, hogy megnyiltak a kapuk nyugat felé, van trabantjuk, hűtőszekrényük stb. (Kezdet vagy folytatás). Ám pont ez a jövő nélküli jelen, mely felbolygatja az olvasót, akkor amikor napjaink kereszténységéről ír (Kereszténynek lenni - itt és most), vagy a politikáról, a szeretetről, az erőszakról, netán az irodalom hasznáról (A maradó és a mulandó). A szerző keresztény hittel, töretlenül járja a maga útját, mélységesen meg van győződve igazáról, s nem veszi el olvasójától sem a reményt, hiszen mint írja "még nincs kész a világ". - Jókai Anna tiszta képekben megmutatkozó, az egyén és a világ viszonyáról vallott ars poetikája - széles körű ajánlásra érdemesítik a kötetet.

Jókai Anna - A ​mérleg nyelve I-III.
Az ​életműsorozat 13. kötete az író új esszéit tartalmazza, melyek elsősorban a magyar irodalom- és eszmetörténet tárgykörében születtek, valamint az Imitatio Christi című interjú-vallomást.

Jókai Anna - 4447 ​/ Fejünk felől a tetőt
Jókai ​Anna 1968-ban a 4447 című regényével jelentkezett először, s ezzel a helyrajzi számot jelentő könyvcímmel egy család széthullását rejtő könyvvel "robbant be" a magyar irodalomba, széles kritikai és olvasói elismerést szerezve.

Jókai Anna - Mi ​ez az álom?
Húsz ​év terméséből áll ez a kötet - a nagy hatású, számos olvasót szellemileg is megmozgató regények és novellák írója ezúttal vallomásait, interjúit, esszéit gyűjtötte egybe. Változatos témák, - az iskola, a színház, az irodalom világából -, melyeket a szilárd látásmód köt össze.

Jókai Anna - Tartozik ​és követel
Derűs, ​mai szerelmi történet első napjaival indul a mű. Ildikó énektanár, Miklós egy vendéglátóipari vállalat ellenőre. Mindketten fiatalok, egészségesek és szépek; vágyat ébresztenek egymásban, és összekötik sorsukat. - Csakhogy az élet ellenáll az idillnek: az emberi kötéseket gyakran teszik próbára a váratlan körülmények. Például az, amit közönségesen a fiatalok lakásgondja-ként szoktunk emlegetni; meg számos más családi baj, társadalmi nehézség. Nem mesebeli hétpróba ez, amelynek végén ott áll a boldogság, hanem mindennapos gondok: ezekben többé-kevésbé benne élünk valamennyien. Jókai Anna két ellentétes jellem, két magatartástípus tragikomikus konfliktushelyzeteit és létküzdelmét ábrázolja ebben a művében. Ildikó ökölbe zárt lélek. Nehéz gyerekkora céltudatosság nevelte, s ez a tulajdonsága uralkodik egész személyiségén. Miklós akarat nélküli jellem, könnyedsége gyakran csap át könnyelműségbe. S mintha természettudományos kísérletet demonstrálna, Jókai Anna megmutatja e két ellentétes karaktert, amint ismét és ismét egymáshoz ütődnek, hogy végül magányosan és dideregve álljon a két ember a kiürült házasság romjainál: megválthatatlanul.

Jókai Anna - Bölcsek ​és pásztorok
Jókai ​Anna egyik legfontosabb, legszeretettebb írónk. Azzá teszi erkölcsi irányultsága, a kisember iránt tanúsított rokonszenve, ábrázolásmódjának változatossága és szigorú következetessége. Ezek az írói tulajdonságai az idők során minden műnemben megmutatkoztak, és fokról fokra tágították művészetét az esszé irányából a modern imádság felé. Ebben a kötetben Jókai Anna keresztény ihletettségű írásaiból válogattunk, felvillantva munkásságának gyöngyszemeit az esszé, a líra és a széppróza műfajaiban. Jókai Annát kimagasló életművéért 2006-ban Stephanus-díjjal tüntették ki, mely a legrangosabb keresztény irodalmi díj hazánkban.

Jókai Anna - Átvilágítás
A ​Kossuth-nagydíjas író Szent Ágoston vallomásaihoz hasonlóan saját életútjával szembesíti önmagát s az olvasót. Öniróniával, hittel, történelmi tisztánlátással megírt, rendkívüli új regény született.

Jókai Anna - Elbeszéltem ​I-II.
Jókai ​Anna már pályakezdése első évtizedeiben beírta magát a magyar kispróza halhatatlan mestereinek sorába. Az Elbeszéltem jelentőségét kiemeli, hogy az író öntörvényű szerkesztői munkája nyomán, teljességre törekedve foglalja magában valamennyi eddig megjelent novelláját és kisregényét. Minden egyes írás izgalmas, pergő olvasmány: élményt adó, szórakoztató és elgondolkodtató.

Jókai Anna - Kötél ​nélkül
Egyéni ​hangú, szigorúan zárt novellákat és gazdagon motivált, érett elbeszéléseket tartalmaz Jókai Anna kötete. Témaköre, hangulata és előadásmódja rendkívül változatos. Írói világában, amely a "legjelenebb" jelen, feltűnnek öregek és fiatalok, tehetetlenek és küzdők, ügyesek és ügyeskedők, munkások és artisták, orvosok és betegek és persze pedagógusok is (Jókai Anna maga is tanár). Nyomát se leljük e kötetben a nőíróknál oly gyakori elérzékenyülésnek, de kegyetlenül kritikus megfigyelései mégsem lehangolóak, hanem ösztönzőek, mert túlmutatnak önmagukon.

Jókai Anna - Korzenszky Richárd - A ​hit kapuja
„A ​Szent Pál-i levelek kivétel nélkül a létezés és az emberi élet legnagyobb harmóniáját tükrözik. A Krisztust váró isteni erények középpontjában a mindent felmutató triptichon, a hit, a remény és a szeretet áll. Pál apostol, a három erény közül a legnagyobbnak a szeretet tartja. Jókai Anna dialógusköteteiben a szeretet szigetein, a remény ablakán közelített a hit kapujához. Korzenszky Richárd bencés szerzetes, tihanyi perjel személyében méltó útitársat választott, mondhatnánk úgy is: jó pásztor mellé szegődött. Hogyan juthatunk a hit kapujáig, át s túl azon? A hosszú beszélgetések erre keresik a választ. »Keresd a békét, és járj utána!« - idézi Richárd atya Szent Benedek szavait a regula előszavából. A békességhez vezető út azonban hosszú, és néha keskeny is, pontosabban: a legtöbbször az. A hit kapujához jutni bizalom és bizakodás egyaránt szükséges. A tüzes lelkűek, mint e kötet mostani szerzőpárosa is, sokat tesznek és tehetnek is ezért, hiszen tudják, és bizonyosak benne: »Minden Belőle, Általa és Érte van…«” - Kovács András Péter

Jókai Anna - Vörös ​és vörös
A ​Vörös és vörös azért fontos állomása Jókai Anna pályájának, mert befejezésében pozitív erkölcsi tanítást ad, az igazságban élhető élet aforizmáival, melyek mögött ott érezzük az evangéliumokban leírtak szellemiségét.

Jókai Anna - Magyaróra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Anna - Ne ​féljetek / Godot megjött / Ima Magyarországért
Előszó ​helyett (részletek Jókai Annával készült interjúkból) "Jókainak nem volt vér szerinti leszármazottja, semmilyen rokonság nincs köztünk. Mégis kötődöm hozzá, anyám korán megmutatta a műveit. Mikor elindultam a pályán, az Élet és Irodalom akkori főszerkesztője azt mondta, lehet, hogy maga tehetséges, de ilyen névvel senki nem jegyzi meg. De tudják, nem csak az angyal dolgozik az emberben, a kisördög is megpiszkálja néha. Eldöntöttem, hogy megmutatom, igenis megjegyzik a nevem."

Jókai Anna - Ternyák Csaba - Sajgó Szabolcs - Szeretet ​szigetek
Látszatra ​könnyű, de valójában ezerágú feladatrengeteg értelmezésére és továbbgondolására ösztönöz szándékaink szerint a mostani kötetünk. Mert a szeretet egyszerre éhség és gyönyör, tűnő és maradandó, összetartó és elválasztó, s minden, mi életünk értelme. Általa látunk és eltávolodunk, értelmet nyerünk, és teljesülünk. A szeretet maga a remény, mert föltételezi azt, amiről már hírmondónk, Mikes Kelemen is tudta: „ahol nincsen emberi reménység, ott vagyon az isteni segítség". Mindig tudtuk: a szeretet által lehetünk méltók erre, de csakis általa és vele. Ahogyan kötetből is világosan felsejlik: ez a felismerés már teljes egészében e századi. Az idézett szavak azonban keményen kopognak: „a 21. század vagy keresztény lesz, vagy nem lesz." Sokan és sokféleképpen idéztük Malroux híres mondását a múlt század fordulójának lacrimosájában, s most a század első évtizedének végéhez közeledve, avatott szavak szólnak minderről kötetünkben. Mindenek előtt az imádság szavával. Mert itt van köztünk, és itt válik születésében is kibontva teljes értelművé Jókai Anna Ima Magyarországért című elhíresült verse, ami a bénultságból útra indított, és irányt szabott a mi 21. századunknak. És itt vannak az ezredforduló Rómájában a világegyház sokszínűségét megtapasztalt Ternyák Csaba egri érsek messzire nyúló gondolatai, a jezsuita teológus Sajgó Szabolcs elmélyülésre intő meditációi és költői sorai. A Szeretet szigetek, mint könyvcím és fogalom így tehát a fenti provincia közös gyermeke. Üzenet is egy szívszorító korban a reményt vesztőknek: „Kinek az ég alatt már senkie sincsen, / Ne féljen: felfogja ügyét a jó Isten." Mert valóban ezt jelezte minden kornak Arany a Toldi által, mai érvénnyel is mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy ennél többről is szó van. Szeretnénk hinni, hogy az Isten felé fordulás a mi korunk újbóli felismerése, életünk megújítója lesz, s ebben a jelben kapcsolódnak majd össze a szeretet mai szigetei.

Jókai Anna - Szegény ​Sudár Anna
Mi ​ez a könyv? Napló. Dokumentum. Vallomás. A fizikai nyomorról. A lélek gyötrelmeiről. A szellem erejéről. Egy azúr-szerelem története. Utolsó kiáltás. Kicsoda Szegény Sudár Anna? Egy asszony Erdélyből. Mikor élt? Ma él - a legsebzettebb jelenben. Ma még él! Holnap? Remény a reményrel: A büntető-éltető nyílvessző valószínűleg úton van, bárha még süvítését sem halljuk. Elsőként született, hiteles szépirodalmi ábrázolás a mai, romániai magyarság mindennapjairól. S arról, hogyan, milyen tartással lehet mégis elviselni a sokszor elviselhetetlent; ott és mindenütt, ahol az ember mostoha sorsával, lassan elfogyó önmagával szembesülni kénytelen.

Jókai Anna - Ember ​a harmadik évezredben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Anna - Kozma Imre - A ​remény ablaka
A ​remény ablaka a Manréza-füzetek „beszélgető” sorozat legújabb, 12. tagja, azon trilógia második része, melyben Jókai Anna a hit-remény-szeretet kérdését járja körül. Első könyvében (Szeretet szigetek, 2008) Ternyák Csaba egri érsekkel és Sajgó Szabolcs SJ teológussal beszélgetett. Az írónő ezúttal az említett kérdéskör egy másik fontos területéről, a reményről folytat mélyreható eszmecserét Kozma Imre atyával együtt. A kötet központi témája a remény. Remény az élet teljes területén: ebből adódóan számtalan, a mai, gondolkodó embert érintő kérdésről esik szó. Hányadán áll a darabjaira szakított Magyarország nemzetiségeinek, kisebbségeinek együttélése, Közép-Európa népeinek egymás közöttisége? A közösségek szűkebb körét vizsgálva eljutunk a családhoz: a nemzedékek egymáshoz való viszonyához, a nevelés, az iskolák szerepéhez. Miért eleve elhibázott kollektív bűnösségről beszélni? Hogyan lehetett a kommunizmusban Isten hű szolgája maradni? Godot itt van-e közöttünk? És egyáltalán: mi a remény? A beszélgetéseket függelékként egészítik ki Jókai Anna fantasztikus erejű imái (Ima az emberiséghez; A magzat imája) és Kozma Imre atya elmés prédikációi (A szíven szúrt világ feltámadásra vár, Minden- napi kenyerünk - és a jóllét)

Jókai Anna - A ​töve és a gallya
Jókai ​Anna előző könyvét (Mi ez az álom?) a Vigiliá-val folytatott beszélgetés zárta. Rónay László kérdésére az író akkor azt felelte: "Mi foglalkoztat? Minden, ami eddig. Mindenesetre a szabályos szépprózától mintha távolodnék... De nem vagyok izgatott, viszonylagos nyugalmam van. Ha most kéne innen elmennem, nem panaszolnám, amit az alkotók közül oly sokan: hogy még teli bőrönddel kellett távoznom. Isten ezért ne büntessen. Úgy érzem, amit kaptam, nagyjából bizony előadtam, kicsomagoltam, fölmutattam. Jó perceimben remélem, a hozományt szaporítottam is. S most kíváncsian várok: lesz-e utántöltés? Vagy megtalálom-e a rugót, ami kipattantja az újabb rejtekhelyet?" Jókai Anna nem várt hiába. Az eredmény ebben a sűrített szellemiségű könyvben van. Nem líra, nem dráma, nem epika. Nem esszé. Egyik sem, szándékában. Mégis: részben epika, mert a történet - az emberi szép- és rémhistória - beerőszakolja magát: líra, mert az ihletéért a felső világba kellett menni; dráma, mert katarzisa a mélylétben megmerülve született. S annyiban esszé, amennyiben a nyilatkozó személy rá jellemző gondolkodása az egészet átjárja. (...) Tulajdonképpen vándorlás a kereszten. De ilyen műfaj nincsen. A vízszintes letapogatása. Aztán rugaszkodás a felső szárra..."

Jókai Anna - Az ​együttlét / Jákob lajtorjája
Az ​együttlét Ameli Ladár, harminchárom éves fiatalember, ideiglenesen ablakpucoló, a huszonnyolcas villamoson zötykölődve vágyait, múltját idézi; tervez. A hosszú úton – másokkal elkerülhetetlen kölcsönhatásban – gondolkodik. Temetésre megy. Barátját, az afrikai Argil Drallát temetik: az ő sorsát is újraéli. Jákob lajtorjája Jókai Anna Jákob lajtorjája címmel rendhagyó, különleges szerkezetű és sugallatú új regénnyel lepte meg az irodalmat. A feszült, izgalmas cselekménysort olykor-olykor megszakítva mintegy "kényszeríti" olvasóját az elvontabb meditációra, hogy azután ellenállhatatlan erővel sodorja tovább hőseinek, a színész-ügyész "emberpárnak" történetében. Kétféle stílus szerves ötvözete valósul meg a regényben, egyik a másikat mintegy átvilágítja, s a kettő egymást feltételezi. Jelenben játszódó fantasztikus regény, reális élethelyzetekkel? A megszenvedett társkapcsolatok elemzése? Egy kétségbeesett szerelem kudarca vagy magasabb fokra emelt győzelme? A színészvilág illúziótlan ábrázolása? A bűn és büntetés lélektani csapdái? Sajátos költői létértelmezés, mindennapjaink társadalmi, erkölcsi gondjaiban eligazító szándékkal? Talán mindez együtt - de az olvasó szabadsága, érzékenysége dönti el végül, mit olvasott. "Aki járja a hágcsót a huzatos létben, nyeresége lesz, ha jobbjával kapaszkodva baljában másokat emelni marad erő, lába pedig senkit nem taszít lejjebb..." Mezey Katalin

Jókai Anna - Virágvasárnap ​alkonyán
Jókai ​Anna Kossuth-díjas író új kötetében az elmúlt tíz-tizenkét esztendőben, és a legfrissebb jelenben született apokrifek, versimák, imaversek találhatók. Szokatlan jelenség ez a kötet, nem csak azért, mert műfaji újdonságot hordoz, és mai költészetünkben egyedülálló vállalkozás. A magyar lírában hagyományos, viaskodó "istenes költészethez" képest mély hitbeli harmóniát tükröz, ugyanakkora prózaíró társadalomkritikai látásmódja, és a költő mélyről fakadó érzelmi telítettsége egyesül benne. Képisége egyszerű és kifejező, szimbólumrendszere könnyen feloldható, a szenvedélyes hangvételből és a megszólalás személyes bátorságából fakad ereje.

Jókai Anna - Ne ​féljetek
Jókai ​Anna Kossuth-díjas író könyve az öregedés és a halál regénye, ugyanakkor a négy főhős életének teljes spektrumát öleli fel. Bár a legjelenebb jelenben végződik, az egyes sorsok múltja is megelevenedik: a Horthy-Magyarország, a személyi kultusz, a puha diktatúra esztendei, majd a rendszerváltás reményei és csalódásai, 1997-ig. Két asszony és két férfi története, de a gyermekek, unokák, ősök története is. Különlegessége a regénynek, hogy a négy ember közül nem mindegyik ismeri a másikat, mégis szoros szálak fűzik össze őket? Izgalmas könyv; kinek ajánlott olvasmány, kinek kötelező. Határozott véleménynyilvánítás a mindenkit érintő kérdésben: életünk minősége függ össze halálunkkal. Semmi pesszimizmus: itt a halál perce kiragyog.

Jókai Anna - A ​feladat
Jókai ​Anna új regénye, A feladat - többek között - a mai nők pszichikai és társadalmi lehetőségeiről és korlátairól beszél, a bonyolult, sokszor ellentmondásos helyzetet mérlegeli. "Az ember, így a nőnek született ember önmegvalósítása is attól függ, milyen mélységben képes a személyiség megismerni önmagát, s hogy képes-e valóságos értékei alalpján megválasztani egyre súlyosbodó feladatát a világban - mondja az író. - Nem hiszek a csodanőkben, a látványos nyilatkozatokban. A küzdelemben, a küzdelem értelmében hiszek, s általánosított tapasztalataim a terhek és célok rangsorolására intenek. Minden asszonynak szabadon és tudatosan kell döntenie életének fő műdödési területéről, s reális képességei birtokában vállalnia életprogramját - egyúttal tudomásul vennie, hogy ami az egyik oldalon feltűnő többlet, az a másik oldalon hiányként jelentkezhet; ez a hiány természetes, s kinek-kinek alkata, szerencséje, ereje szerint csökkenthető. Szüntelen egyensúlyteremtési kísérlet között telik el az élet, tévedések és zsákutcák között telik el az élet, tévedések és zsákutcák között keresik hősnőim a testükre szabott igazukat, viszonylagos nyugalmukat. A csaták a szerelmi szenvedély, a családi kötöttség, az elhivatottság, a munkasiker vagy éppen a nemi kiszolgáltattság színterén folynak. S közben - velük szenved, keres a férfi is. Mert a világban együtt élünk, s a megodatlan gondok, lelki rejtvények közösen nyomorítanak nőt és férfit: együtt kikínlódott kincs lehet csak az egyéni szabadság, mint ahogy együtt csináltunk a védelmező fészekből szárnytépő kalitkát.

Jókai Anna - Jöjjön ​Lilliputba!
Az ​író éles társadalombírálata, hőseinek életteljes ábrázolása és a fordulatos cselekmény párosul műveiben a hiteles lélektani tudással, s oly erős bölcseleti képességgel, amely nem elégszik meg a világ, a bennünket gyötrő konfliktusok felmutatásával, hanem azok elrendezésének irányába tör.