Ajax-loader

Jókai Anna könyvei a rukkolán


Jókai Anna - A ​panasz leírása
"Kérem ​a figyelmes olvasót - mondja Jókai Anna -, ha türelme engedi, tartsa be a kötet sorrendiségét. Mert a panasz leírása folyik végig, a látszatra apró jelenetektől föl a makrokozmikus sejtelmekig. Mindennapi közegünk horzsolásait érzem; félem a néhol formává üresedő élettartalmat. Rokonszenvem a nehéz életűeké, a keresőké (Az építkezők). Szándékom rombolni az önálló gondolkodásról leszoktató közhely-nyugtatásokat, szatírává élesítve (Optimista históriák). Vizsgálom az írói természet, a látó és feltáró ember konfliktusait, korántsem alkotói gőggel, mert ahogy haladok az időben, egyre világosabb előttem, hogy nincs felsőfok, csak közelítés: egyre bonyolultabb lett minden (A mesterség játékai). Ma is vallom: tervem, célom, utam fő iránya: a realitás és a realitásban működő léttörvények együttes tettenérése. De mégis néhány versihletésű novellában vágtam most magamnak egy járatlan, meredek ösvényt is: kevés kapaszkodóval, meglehet. A magam szellemi gyönyörűségére. Nem sértődöm meg, ha itt egyedül maradok. A kísérlet kockázata ez. De boldoggá tenne, ha a széles út népes csapatából legalább néhány kíváncsi turista, önerejéből, ezen a csapáson is követne (Variációk)."

Jókai Anna - Szeretteink, ​szerelmeink
Jókai ​Anna hatodik könyvében küldönös és mégis jól ismert alakok küszködnek az élettel és önmagukkal. A fiatalok szerelmükben, nyomorúságukban széttépik egymás egyéniségét (Tartozik és követel), víkendház-tulajdonosok utaznak vágyakozva a tópartra, hosszabbítva, toldva-foldva jelentéktelen életüket (Betonlap), a fájós lábú pénztárosnő a nyolc óra szürkeség után tehetetlenségében sírva fakad (Valami jó), Erzsike rádöbben, hogy még a kutyák sem hűségesek (Kislány, kutyával), a testi hibás hivatalnoklány rémülten tapasztalja, hogy két szerencsétlen együtt még szerencsétlenebb (Emlékirat), a játszótéren látszatra ártalmatlan gyermekcsaták dúlnak (Csaba a téren), egy professzor és hallgatója közös nyelvet keres (Miről beszéljünk?), rokonok, ismerősök mohó csapata fonja a széttéphetetlen hálót a magányba kövült férfi köré (Szeretteink és szerelmeink), vékony lábú, körömcipős tanárnő billeg szerencsétlenül, hisztériásan az öreg gimnázium vad diákjai között (Selyem Izabella) Szomorú rideg világ ez? Talán az, de Jókai Anna novelláiból kitetszik hogy a szépséget, az igazságot, az emberi nagyságot végül is nem lehet megalázni, hiába próbálkoznak vele bürokraták, karrieristák, ostobák és akarnokok.

Jókai Anna - A ​reimsi angyal
Az ​író szigorú, önismeretre nevelő prózája - egyre táguló körökben - kisebb és nagyobb közösségeinket, a mai embert vizsgálja: tudunk-e élni erkölcsi értékeinkkel, mi a szerepe a művészetnek a személyiségformáló folyamatban, ismerjük-e eléggé helyünket, szerepünket a világban? Az írót elsősorban a nehéz sorsok, a mindennapi küzdelmek, a társadalmi gondok érdeklik, a figurák, események azonban általános érvényű mondanivalót hordoznak: a nyugtalan embert arra ösztönzik, hogy tovább keresse "a szüntelen mosolygást a szüntelen könnyek alatt".

Napok
elérhető
5

Jókai Anna - Napok
Korunk ​egyik jellegzetes figurájának életútját rajzolja meg ez az izgalmasan érdekes regény, s közben színes, mozgalmas társadalmi és történelmi tablót fest a harmincas évektől a hetvenesekig terjedő négy évtizedről. A regény főhőse okos, művelt értelmiségi ember, akit gyermekkorától kezdve sok méltánytalanság, bántás ér, akin többször átcsapnak a történelem hullámai, akinek sok igazságtalanságot kell elszenvednie a Horthy-korszakban éppúgy, mint a fölszabadulás után, 1956 előtt éppúgy, mint utána. Sebeket kap, de sebeket oszt ő is, hol szándékosan, hol akaratlanul. Vannak sikerei, de legalább annyi kudarc is éri, szakmájában gyorsan, csaknem látványosan halad előre, aztán egyszer csak megreked valahol, a nők bolondulnak érte, de előbb-utóbb mind faképnél hagyják. Minden nagyszerűen indul, amibe belekezd, mégis minden balul üt ki mindig. Ezt a különös sikertelenséget vizsgálja, ennek a sikertelenségnek társadalmi és lelki okait kutatja Jókai Anna, aki kivételes ábrázolótehetségével nemcsak a főhős személyiségét rajzolja meg plasztikusan, nemcsak remek figurák egész galériáját teremti meg, hanem valósággal föl is térképezi egy társadalmi réteg szűk és meglehetősen zárt világát, és fordulatos, érdekfeszítő cselekmény keretében mutatja meg, hogyan hullnak ki az idők rostáján e rétegnek még legjobbjai is.

Jókai Anna - Az ​együttlét
Ameli ​Ladár, harminchárom éves fiatalember, ideiglenesen ablakpucoló, a huszonnyolcas villamoson zötykölődve vágyait, múltját idézi; tervez. A hosszú úton - másokkal elkerülhetetlen kölcsönhatásban - gondolkodik. Temetésre megy. Barátját, az afrikai Argil Drallát temetik: az ő sorsát is újraéli.

Jókai Anna - A ​feladat / Mindhalálig
Jókai ​Anna regénye, A feladat - többek között - a mai nők pszichikai és társadalmi lehetőségeiről és korlátairól beszél, a bonyolult, sokszor ellentmondásos helyzetet mérlegeli. "Az ember, így a nőnek született ember önmegvalósítása is attól függ, milyen mélységben képes a személyiség megismerni önmagát, s hogy képes-e valóságos értékei alapján megválasztani egyre súlyosbodó feladatát a világban - mondja az író. - Nem hiszek a csodanőkben, a látványos nyilatkozatokban. A küzdelemben, a küzdelem értelmében hiszek, s általánosított tapasztalataim a terhek és célok rangsorolására intenek. Minden asszonynak szabadon és tudatosan kell döntenie életének fő működési területéről, s reális képességei birtokában vállalnia életprogramját - egyúttal tudomásul vennie, hogy ami az egyik oldalon feltűnő többlet, az a másik oldalon hiányként jelentkezhet; ez a hiány természetes, s kinek-kinek alkata, szerencséje, ereje szerint csökkenthető. Szüntelen egyensúly-teremtési kísérlet között telik el az élet, tévedések és zsákutcák között telik el az élet, tévedések és zsákutcák között keresik hősnőim a testükre szabott igazukat, viszonylagos nyugalmukat. A csaták a szerelmi szenvedély, a családi kötöttség, az elhivatottság, a munkasiker vagy éppen a nemi kiszolgáltatottság színterén folynak. S közben - velük szenved, keres a férfi is. Mert a világban együtt élünk, s a megoldatlan gondok, lelki rejtvények közösen nyomorítanak nőt és férfit: együtt kikínlódott kincs lehet csak az egyéni szabadság, mint ahogy együtt csináltunk a védelmező fészekből szárnytépő kalitkát. A Mindhalálig c. regény főhőse író; két mű születése közötti keserves, kényszerű szünetben, a belső üresség kínzó állapotában vizsgálja életét, a szeszélyes múlt képeiben keresi a kialakult jelent. Csupa kérdés az élete. Törvényszerű-e az alkotó magányossága, a szerelmi csömör, a társak irigysége? Ki és mi az oka magányosságának? Mi a tehetség természete? Joga van-e az alkotásért megnyomorítani szűkebb környezetét? Az író felesége orvos: ő a gyakorlati igazságra szavaz. Harc folyik kettejük között, két szemlélet, két életfölfogás harca. Mégis összetartoznak, alig van életük egymás nélkül. Az író már-már föladja önmagával, írói sorsával, a társadalommal vívott küzdelmét... aztán mégis, mégis folytatja - mindhalálig.

Scan_089
elérhető
0

Jókai Anna - Mindhalálig
Törtel ​Gézája gondolatainak szorításában vergődő író, aki az alkotói magányosság, a szerelmi csömör kínjai közt fizikailag és szellemileg kisemmizettnek érzi magát. Felesége Gizella, orvos, ő a problémák megoldásában a gyakorlati igazságokra szavaz. Kettejük kétpólusú világának igazságán keresztül mutat rá az író az együtt kikínlódott egyéni szabadság értékére. A regény mind a mai napig megőrizte "aktualitását", szerzője problémaérzékenysége, gondolati gazdagsága, a plasztikus ábrázolásmód - sokak érdeklődésére számító kötetté teszi a művet.

Jókai Anna - Az ​ifjú halász és a tó
Kiemelkedő ​prózaírónk összegyűjtött novelláit, egy életműsorozat első kötetét tartja kezében az olvasó. Hatvannégy írást - a legkorábbi 1965-ben keletkezett, a legutóbbi 1984-ben. Amilyen rendhagyó volt Jókai Anna indulása - a változatos életpálya után viharos sikerrel robbant be a magyar irodalomba -, későbbi köteteivel is újabb és újabb meglepetést okoz olvasóinak és kritikusainak. Szuverén alkotó. Nem térítették el a konvenciók, a biztos sikert ígérő megoldások, és e két évtized termésével szembesülve az is világosan kiderül, hogy noha hősei magukon viselik a kor lenyomatát, sohasem a "politika" határozta meg sorsukat. "Novelláim nagy részét olyan figura- és magatartásmodellek indították el, amelyek számomra és a mű számára az illúziók csődjét bizonyították" - mondta 1972-ben egy interjúban. Valóban, a sűrű anyagban vergődő, jobbra vágyó, magasabbra törő szegény kis emberkék világa nevetésre, de még mosolyra sem adott okot. Jókai Anna pedig nagyon érzékeny a szenvedés bármilyen megnyilvánulására.

Jókai Anna - Korzenszky Richárd - A ​hit kapuja
Hogyan ​juthatunk a hit kapujáig,át,s túl azon?A hosszú beszélgetések erre keresik a választ."Keresd a békét,és járj utána"-idézi Richárd atya Szent Benedek szavait a regula előszavából. A békességhez vezető út azonban hosszú, és néha keskeny is, pontosabban: a legtöbbször az. A hit kapujához jutni bizalom és bizakodás egyaránt szükséges.

Jókai Anna - Ne ​féljetek / Godot megjött / Ima Magyarországért
Előszó ​helyett (részletek Jókai Annával készült interjúkból) "Jókainak nem volt vér szerinti leszármazottja, semmilyen rokonság nincs köztünk. Mégis kötődöm hozzá, anyám korán megmutatta a műveit. Mikor elindultam a pályán, az Élet és Irodalom akkori főszerkesztője azt mondta, lehet, hogy maga tehetséges, de ilyen névvel senki nem jegyzi meg. De tudják, nem csak az angyal dolgozik az emberben, a kisördög is megpiszkálja néha. Eldöntöttem, hogy megmutatom, igenis megjegyzik a nevem."

Jókai Anna - Krónikásének ​1956-2006
"...akik ​leseperték, besöpörték akik átvertek, megvertek akik szónokoltak, elnémítottak akik ránknevettek, kiröhögtek kuss,burzsuj huj, proletár isten, haza soha már! "

Jókai Anna - Majd
Jókai ​Anna Kossuth-díjas író, és a Príma Primissima közönségdíjának 2004. évi nyertese, új elbeszéléskötetében a mese, a szellemi sci-fi és a spirituális realizmus határmezsgyéit járja. Az emberi lét eredete és jövője foglalkoztatja képzeletét. De nem általában, hanem konkrétan: a bölcseletileg megalapozott írói fantázia segítségével hosszabbítja meg az ismert eredőket a múlt és a jövő felé. Iróniával, kíméletlen írói tisztánlátással, felelősséggel törekszik az életet fenyegető erők árnyékát, a torz társadalmi jelenségek veszélyeit, a személyiségre leselkedő embertelen tendenciákat bemutatni. A "majd" a jelenben érik, s rajtunk áll, milyen lesz.

Jókai Anna - Ima ​Magyarországért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Anna - 4447 ​/ Tartozik és követel
Két ​regény. A Kossuth-díjas író 1970-ben ezzel a két könyvével robbant be a magyar irodalomba. A számos idegen nyelvre is lefordított két regény egy háromgenerációs, széthulló család tragikus sorsát és egy ellentétes jellemű fiatal házaspár konfliktusait eleveníti meg.

Jókai Anna - Perc-emberkék ​dáridója
Az ​írónő kötete a rendszerváltozás óta eltelt időszakban megjelent esszéit és publicisztikáját tartalmazza. Olvasmányos, mint egy regény, s egységes annak ellenére, hogy témái szerteágazók. Döbbenetesen őszinte, az igazságot kereső oknyomozó szókimondással láttatja villanásnyi pillanatfelvételekben a hétköznapi valóságot (Gyerek a kövön, "Gyerünk a moziba be"; A Budapest-élmény). Utalásai mögött a napjainkban mindannyiunkat foglalkoztató gondok, a társadalom "betegségei" bújnak meg (Három kivánság; Újra itthon - Erdély után; Az értelmiség nyomorúsága). Megvesztegethetetlen pontosságú az 50-es éveket felelevenítő, múltbatekintő, mitsem szépítő emlékezete, melynek nyomán érzékletessé válik az a kor, amikor a gondolat is guzsbakötött volt, de nem voltak jobbak a későbbi "puha diktatúra" évei sem. Az író kötelessége, hogy ezekben az időkben is vállalja feladatát, írjon és reményt adjon, biztasson és keresse az igazságot (Miért ír Ön - Jókai Anna?). Plasztikus képsorok láttatják a 60-70-es évek "hurrá optimizmusát" a Perc emberkék dáridóját, akik euforikus örömtől kábultan évezték, hogy megnyiltak a kapuk nyugat felé, van trabantjuk, hűtőszekrényük stb. (Kezdet vagy folytatás). Ám pont ez a jövő nélküli jelen, mely felbolygatja az olvasót, akkor amikor napjaink kereszténységéről ír (Kereszténynek lenni - itt és most), vagy a politikáról, a szeretetről, az erőszakról, netán az irodalom hasznáról (A maradó és a mulandó). A szerző keresztény hittel, töretlenül járja a maga útját, mélységesen meg van győződve igazáról, s nem veszi el olvasójától sem a reményt, hiszen mint írja "még nincs kész a világ". - Jókai Anna tiszta képekben megmutatkozó, az egyén és a világ viszonyáról vallott ars poetikája - széles körű ajánlásra érdemesítik a kötetet.

Jókai Anna - A ​feladat
Jókai ​Anna új regénye, A feladat - többek között - a mai nők pszichikai és társadalmi lehetőségeiről és korlátairól beszél, a bonyolult, sokszor ellentmondásos helyzetet mérlegeli. "Az ember, így a nőnek született ember önmegvalósítása is attól függ, milyen mélységben képes a személyiség megismerni önmagát, s hogy képes-e valóságos értékei alalpján megválasztani egyre súlyosbodó feladatát a világban - mondja az író. - Nem hiszek a csodanőkben, a látványos nyilatkozatokban. A küzdelemben, a küzdelem értelmében hiszek, s általánosított tapasztalataim a terhek és célok rangsorolására intenek. Minden asszonynak szabadon és tudatosan kell döntenie életének fő műdödési területéről, s reális képességei birtokában vállalnia életprogramját - egyúttal tudomásul vennie, hogy ami az egyik oldalon feltűnő többlet, az a másik oldalon hiányként jelentkezhet; ez a hiány természetes, s kinek-kinek alkata, szerencséje, ereje szerint csökkenthető. Szüntelen egyensúlyteremtési kísérlet között telik el az élet, tévedések és zsákutcák között telik el az élet, tévedések és zsákutcák között keresik hősnőim a testükre szabott igazukat, viszonylagos nyugalmukat. A csaták a szerelmi szenvedély, a családi kötöttség, az elhivatottság, a munkasiker vagy éppen a nemi kiszolgáltattság színterén folynak. S közben - velük szenved, keres a férfi is. Mert a világban együtt élünk, s a megodatlan gondok, lelki rejtvények közösen nyomorítanak nőt és férfit: együtt kikínlódott kincs lehet csak az egyéni szabadság, mint ahogy együtt csináltunk a védelmező fészekből szárnytépő kalitkát.

Jókai Anna - Ember ​a harmadik évezredben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Anna - Ternyák Csaba - Sajgó Szabolcs - Szeretet ​szigetek
Látszatra ​könnyű, de valójában ezerágú feladatrengeteg értelmezésére és továbbgondolására ösztönöz szándékaink szerint a mostani kötetünk. Mert a szeretet egyszerre éhség és gyönyör, tűnő és maradandó, összetartó és elválasztó, s minden, mi életünk értelme. Általa látunk és eltávolodunk, értelmet nyerünk, és teljesülünk. A szeretet maga a remény, mert föltételezi azt, amiről már hírmondónk, Mikes Kelemen is tudta: „ahol nincsen emberi reménység, ott vagyon az isteni segítség". Mindig tudtuk: a szeretet által lehetünk méltók erre, de csakis általa és vele. Ahogyan kötetből is világosan felsejlik: ez a felismerés már teljes egészében e századi. Az idézett szavak azonban keményen kopognak: „a 21. század vagy keresztény lesz, vagy nem lesz." Sokan és sokféleképpen idéztük Malroux híres mondását a múlt század fordulójának lacrimosájában, s most a század első évtizedének végéhez közeledve, avatott szavak szólnak minderről kötetünkben. Mindenek előtt az imádság szavával. Mert itt van köztünk, és itt válik születésében is kibontva teljes értelművé Jókai Anna Ima Magyarországért című elhíresült verse, ami a bénultságból útra indított, és irányt szabott a mi 21. századunknak. És itt vannak az ezredforduló Rómájában a világegyház sokszínűségét megtapasztalt Ternyák Csaba egri érsek messzire nyúló gondolatai, a jezsuita teológus Sajgó Szabolcs elmélyülésre intő meditációi és költői sorai. A Szeretet szigetek, mint könyvcím és fogalom így tehát a fenti provincia közös gyermeke. Üzenet is egy szívszorító korban a reményt vesztőknek: „Kinek az ég alatt már senkie sincsen, / Ne féljen: felfogja ügyét a jó Isten." Mert valóban ezt jelezte minden kornak Arany a Toldi által, mai érvénnyel is mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy ennél többről is szó van. Szeretnénk hinni, hogy az Isten felé fordulás a mi korunk újbóli felismerése, életünk megújítója lesz, s ebben a jelben kapcsolódnak majd össze a szeretet mai szigetei.

Jókai Anna - Kozma Imre - A ​remény ablaka
A ​remény ablaka a Manréza-füzetek „beszélgető” sorozat legújabb, 12. tagja, azon trilógia második része, melyben Jókai Anna a hit-remény-szeretet kérdését járja körül. Első könyvében (Szeretet szigetek, 2008) Ternyák Csaba egri érsekkel és Sajgó Szabolcs SJ teológussal beszélgetett. Az írónő ezúttal az említett kérdéskör egy másik fontos területéről, a reményről folytat mélyreható eszmecserét Kozma Imre atyával együtt. A kötet központi témája a remény. Remény az élet teljes területén: ebből adódóan számtalan, a mai, gondolkodó embert érintő kérdésről esik szó. Hányadán áll a darabjaira szakított Magyarország nemzetiségeinek, kisebbségeinek együttélése, Közép-Európa népeinek egymás közöttisége? A közösségek szűkebb körét vizsgálva eljutunk a családhoz: a nemzedékek egymáshoz való viszonyához, a nevelés, az iskolák szerepéhez. Miért eleve elhibázott kollektív bűnösségről beszélni? Hogyan lehetett a kommunizmusban Isten hű szolgája maradni? Godot itt van-e közöttünk? És egyáltalán: mi a remény? A beszélgetéseket függelékként egészítik ki Jókai Anna fantasztikus erejű imái (Ima az emberiséghez; A magzat imája) és Kozma Imre atya elmés prédikációi (A szíven szúrt világ feltámadásra vár, Minden- napi kenyerünk - és a jóllét)

Jókai Anna - Vörös ​és vörös
A ​Vörös és vörös azért fontos állomása Jókai Anna pályájának, mert befejezésében pozitív erkölcsi tanítást ad, az igazságban élhető élet aforizmáival, melyek mögött ott érezzük az evangéliumokban leírtak szellemiségét.

Jókai Anna - A ​mérleg nyelve I-III.
Az ​életműsorozat 13. kötete az író új esszéit tartalmazza, melyek elsősorban a magyar irodalom- és eszmetörténet tárgykörében születtek, valamint az Imitatio Christi című interjú-vallomást.

Jókai Anna - Éhes ​élet
A ​regény napjainkban játszódik, hősei mindennapi emberek, akik folyamatosan szembesülni kényszerülnek gyorsan változó világunk új helyzeteivel. Az egyetlen család történetében minden korosztály megjelenik. Nem hagyományos felépítésű család ez, hanem igazi mai képződmény, korábbi házasságokból származó gyerekekkel, akik sokféle, bonyolult viszonyban állnak egymással és a többiekkel. A modern, mozgalmas történet minden szereplőjét derűs távolságtartással és megértő szeretettel ábrázolja az író.

Jókai Anna - Breviárium
Jókai ​Anna eddigi irodalmi termésének gyöngyszemeiből válogatott gondolatokat tartalmaz ez a könyv. A breviárium, mint műfaji megjelölés, már nemcsak a római katolikus papi zsolozsmáskönyvekre értendő, meghonosodott más egyházak könyvkiadásában is. De a művészi és a tudományos életben is elfogadott az a gyakorlat, hogy egy-egy reprezentánsa munkáiból szemelvénygyűjteményt állítanak össze.

Jókai Anna - Virágvasárnap ​alkonyán
Jókai ​Anna Kossuth-díjas író új kötetében az elmúlt tíz-tizenkét esztendőben, és a legfrissebb jelenben született apokrifek, versimák, imaversek találhatók. Szokatlan jelenség ez a kötet, nem csak azért, mert műfaji újdonságot hordoz, és mai költészetünkben egyedülálló vállalkozás. A magyar lírában hagyományos, viaskodó "istenes költészethez" képest mély hitbeli harmóniát tükröz, ugyanakkora prózaíró társadalomkritikai látásmódja, és a költő mélyről fakadó érzelmi telítettsége egyesül benne. Képisége egyszerű és kifejező, szimbólumrendszere könnyen feloldható, a szenvedélyes hangvételből és a megszólalás személyes bátorságából fakad ereje.

Jókai Anna - Bölcsek ​és pásztorok
Jókai ​Anna egyik legfontosabb, legszeretettebb írónk. Azzá teszi erkölcsi irányultsága, a kisember iránt tanúsított rokonszenve, ábrázolásmódjának változatossága és szigorú következetessége. Ezek az írói tulajdonságai az idők során minden műnemben megmutatkoztak, és fokról fokra tágították művészetét az esszé irányából a modern imádság felé. Ebben a kötetben Jókai Anna keresztény ihletettségű írásaiból válogattunk, felvillantva munkásságának gyöngyszemeit az esszé, a líra és a széppróza műfajaiban. Jókai Annát kimagasló életművéért 2006-ban Stephanus-díjjal tüntették ki, mely a legrangosabb keresztény irodalmi díj hazánkban.

Jókai Anna - 4447 ​/ Fejünk felől a tetőt
Jókai ​Anna 1968-ban a 4447 című regényével jelentkezett először, s ezzel a helyrajzi számot jelentő könyvcímmel egy család széthullását rejtő könyvvel "robbant be" a magyar irodalomba, széles kritikai és olvasói elismerést szerezve.

Jókai Anna - Jöjjön ​Lilliputba!
Az ​író éles társadalombírálata, hőseinek életteljes ábrázolása és a fordulatos cselekmény párosul műveiben a hiteles lélektani tudással, s oly erős bölcseleti képességgel, amely nem elégszik meg a világ, a bennünket gyötrő konfliktusok felmutatásával, hanem azok elrendezésének irányába tör.

Jókai Anna - Az ​együttlét / A töve és a gallya
Ameli ​Ladár, harminchárom éves fiatalember, ideiglenesen ablakpucoló, a huszonnyolcas villamoson zötykölődve vágyait, múltját idézi; tervez. A hosszú úton - másokkal elkerülhetetlen kölcsönhatásban - gondolkodik. Temetésre megy. Barátját, az afrikai Argil Drallát temetik: az ő sorsát is újraéli.

Jókai Anna - Ne ​féljetek!
Jókai ​Anna Kossuth-díjas író könyve az öregedés és a halál regénye, ugyanakkor a négy főhős életének teljes spektrumát öleli fel. Bár a legjelenebb jelenben végződik, az egyes sorsok múltja is megelevenedik: a Horthy-Magyarország, a személyi kultusz, a puha diktatúra esztendei, majd a rendszerváltás reményei és csalódásai, 1997-ig. Két asszony és két férfi története, de a gyermekek, unokák, ősök története is. Különlegessége a regénynek, hogy a négy ember közül nem mindegyik ismeri a másikat, mégis szoros szálak fűzik össze őket? Izgalmas könyv; kinek ajánlott olvasmány, kinek kötelező. Határozott véleménynyilvánítás a mindenkit érintő kérdésben: életünk minősége függ össze halálunkkal. Semmi pesszimizmus: itt a halál perce kiragyog.

Jókai Anna - Godot ​megjött
Jókai ​Anna a Ne féljetek máig nem apadó olvasói és kritikai sikere után spirituális realizmusa újabb csúcsára érkezett. Godot megjött - hirdeti, s nemcsak regénycímként ebben a különleges, párbeszédes prózában. Örömhír - de tudunk-e élni vele? Bárhogy vártuk is (mint Beckett tipródó-kallódó emberkéi), képesek vagyunk-e a fogadására valóban? Godot zörget a kapun - s a várakozók jellemüknek, szellemi fejlettségüknek megfelelően reagálnak. A többség a maga alacsony, materiális szintjén értelmezi; mások csalónak tartják, esetleg rettegnek tőle vagy ellene működnek. De a halogatás, az éppen alkalmas idő elmulasztása mindenképpen megtörténik. Elmegy hát Godot? És ha elmegy; végleg? Mi a reménységünk, ki a reménységünk mégis-mégis... A cselekmény - mint egy nagyszínpadon - a közép-európai ember tudatvilágában zajlik. A magyarság jelenkori drámáját (komédiáját) is hordozza. Harcban áll az al-világ a fel-világgal; élő személy és a már a fizikaiságon túl eszmélkedő lélek összetartozik. Isten-ügy és emberügy: egymást feltételezi. A mű nyelve árnyalt. Hol szakrális, hol profán. Ironikus és megrendült. Néhol humoros. A látásmód groteszk - helyenként mégis kegyetlenül naturális. A XXI. századi Ember tragédiáját olvassuk; mi magunk élünk benne.

Jókai Anna - Tartozik ​és követel
Derűs, ​mai szerelmi történet első napjaival indul a mű. Ildikó énektanár, Miklós egy vendéglátóipari vállalat ellenőre. Mindketten fiatalok, egészségesek és szépek; vágyat ébresztenek egymásban, és összekötik sorsukat. - Csakhogy az élet ellenáll az idillnek: az emberi kötéseket gyakran teszik próbára a váratlan körülmények. Például az, amit közönségesen a fiatalok lakásgondja-ként szoktunk emlegetni; meg számos más családi baj, társadalmi nehézség. Nem mesebeli hétpróba ez, amelynek végén ott áll a boldogság, hanem mindennapos gondok: ezekben többé-kevésbé benne élünk valamennyien. Jókai Anna két ellentétes jellem, két magatartástípus tragikomikus konfliktushelyzeteit és létküzdelmét ábrázolja ebben a művében. Ildikó ökölbe zárt lélek. Nehéz gyerekkora céltudatosság nevelte, s ez a tulajdonsága uralkodik egész személyiségén. Miklós akarat nélküli jellem, könnyedsége gyakran csap át könnyelműségbe. S mintha természettudományos kísérletet demonstrálna, Jókai Anna megmutatja e két ellentétes karaktert, amint ismét és ismét egymáshoz ütődnek, hogy végül magányosan és dideregve álljon a két ember a kiürült házasság romjainál: megválthatatlanul.

Jókai Anna - A ​töve és a gallya
Az ​írás ébresztgető – az írás visszaaltat. Az írás szabad tett – az írás kényszercselekvés. Az írás spirális csigalépcső – az írás egysíkú körpálya. Az írás tiszteli a jelent – az írás a jelennek behódol. Az írás hallgat a múltra – az írás önkényeskedik vele. Az írás a jövővel óvatos – az írás teli van jóslatokkal. Az írás nem azonosul a korral – az írás viszont roppant korszerű. Az írás új – az írás csak újszerű. Az írásban már áhítat – ami az írásban még rettegés. Az írás élet-halál kérdés – az írás pusztán stíluskérdés. Az írás leszármazottja az „Írásnak” – az „Írásnak” az írás idegen. Az írásnak koránt sincsen vége – de az írásnak alighanem befellegzett.

Kollekciók