Ajax-loader

Zrínyi Miklós könyvei a rukkolán


Zrínyi Miklós - Az ​török áfium ellen való orvosság
"...az ​én professiom avagy mesterségem nem a poesis, hanem nagyobb s jobb országunk szolgálatjára annál" - írta Zrínyi a Szigeti veszedelem előszavában. Politikájával, tetteivel s nem utolsósorban prózai munkáival bizonyította: az eposz olvasójának tett vallomás nem holmi költői szerénykedés, hanem tudatosan vállalt életprogram. Írásai, a Tábori kis tracta, a Vitéz hadnagy, a Mátyás király életéről való elmélkedések mind ugyanazt a célt szolgálják: felrázni, talpra állítani a magyar nemzetet, újra kivívni elvesztett önállóságát. Utolsó nagyobb művében, az Áfium-ban összefoglalja mindazokat az eredményeket, melyekhez hadtudományban, politikai gondolkodásban élete során eljutott. Érveihez páratlan morális erő, féltő hazaszeretet társul: "Nehéz ugyan ez a hivatal nékem, de ha az Isten az hazámhoz való szeretetet reám tette, ímé kiáltok, ímé üvöltök: hallj meg engem, élő magyar, ihon a veszedelem, ihon az emésztő tűz!"

Zrínyi Miklós - Szigeti ​veszedelem
Az ​Obsidio Szigetiana, amelynek magyar címét - Szigeti veszedelem - Kazinczy Ferenc adta az eposz Az olvasónak címzett előszava alapján, Zrínyi egyetlen, életében nyomtatásban megjelent kötetében látott napvilágot Bécsben 1651 szeptemberében a költő lírai verseinek társaságában. A kötet az Adriai tengernek Syrenaia címet viseli. Az Adria, amely Magyar- és Horvátországot Itáliával köti össze, Zrínyi európai magyarságának jelképe. Előképei, mintái között nemcsak az előszavában említett Homérosz és Vergilius, hanem a modern keresztény hősi eposz mintája és legmagasabb rendű alkotása, Torquato Tasso (1544-95) A megszabadított Jeruzsálem című hőskölteménye is szerepel, és hatottak rá az olasz barokk reprezentatív költőjének, Giovan Battista Marinónak (1569-1625) lírai és kisepikai művei is, számos egyéb kisebb szerzővel együtt, akiknek művét Zrínyi forrásként használta. Merített a magyar és külföldi történetírók műveiből, a törökellenes harcokat megéneklő délszláv hősi énekekből, a magyar históriás énekek hagyományából, Balassi Bálint és Rimay költészetéből, a reformáció gazdag bibliai és hitvitázó kultúrájából, Pázmány Péter nyelvi vívmányaiból. Vallási érzülete, amely határozottan elvetette, sőt kimondottan károsnak tartotta a vallási türelmetlenséget, mély istenhiten és bibliai kultúrán alapult; mindez egyéni és megrázó módon fonódott össze a költő és politikus hazája iránti elkötelezettségével, korára, „az magyar romlásnak seculumjára" vonatkozó és egyre mélyülő hősi pesszimizmusával, magas rendű erkölcsiségével és személyes végzettudatával. Jelmondata is erre utal: Sors bona, nihil aliud - Jó szerencse, semmi más. Az ember minden dolgán lehet úr: erény, okosság, vagyon, rang, vitézség, hírnév legalább részben tőle függ, de a sors kiszámíthatatlan, szeszélyes, katasztrófával fenyegeti a legkiválóbbakat is.

Zrínyi Miklós - Adriai ​tengernek syrenaia
"Az ​Adriai tengernek Syrenaia Groff Zrini Miklós című kötetet a szerző 1650. folyamán állíthatta össze. Ebben az évben halt meg első felesége, a verseiben Viola néven megjelenített Draskovits Mária Euzébia. A kötet talán egyféle gyászkötetnek is felfogható, de mindenképpen egy életszakasz lezárása. A kötet megjelenése után nem sokkal újra megnősül. Második felesége Maria Sophia Löbl grófkisasszony; a házassággal rokoni kapcsolatba került a német birodalmi arisztokrácia több befolyásos családjával. A kötet címe rejtélyes. Mi a Syrena? A mitológia bajlós szörnye, amely éneklésével a puszulásba csalja a hajósokat? Vagy inkább szirénáról, riadóztató harci kürtről van szó? (A SIREN szó mellesleg a Zrinyi név olaszos formájának a SERIN-nek anagrammája.) Az első értelmezést támogatná, hogy már Rimay is próbálgatta a "Siren" epitheton ornans-t Balassira: "Vagy Siren, vagy Circe vagy magyar Amphión / Arany írásodban nincs peníszes ón..." Még fontosabb párhuzam, hogy Zrinyi egyik költői példaképét, a század legnevesebb olasz költőjét, Giovan Battista Marino-t (1569-1625) a kortársak a Tirrén tenger szirénjének nevezték. A kötet Bécsben nyomtatott kiadása élére Zrinyi metszetes címlapot is készíttetett; így a furcsa címadást vizuális információk segítenek értelmezni. A képet egy másként ismeretlen, horvát metsző G. Subarich készítette. A hajóban ülő páncélos férfi felismerhetően maga a költő. Előre néz, úticélja irányába, egyik kezével a vitorlát igazítja, másikkal a kormánylapátot szorongatva nem törődve a két halfarkú nőalakkal (najádok?, szirének?).

Zrínyi Miklós - Zrínyi ​Miklós összes versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zrínyi Miklós - Zrínyi ​Miklós összes költeménye
Zrínyi ​Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Ozalj, 1620. május 1. – Kursanecz, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus.

Zrínyi Miklós - Zrínyi ​Miklós összes művei
"...nincs ​íróink közt egy is, ki a maga egészletében oly vonzólag, ily szeretetre melegítőleg s hazafiúi érzésekben nevelőleg hatna reánk. Írásai nem irodalmi régiségek, történeti nevezetességek pusztán: hanem folyton virágzó élőfa, melynek törzsöke mohos ugyan két századnak rajta keresztülment avító s újító szelétől, de örökké friss lombjai árnyékában éltető levegőt s a költészet legnemesebb illatát szíva mulathatunk most is. (...) Minden eszme és érzés, mely a magyarnak mint kereszténnek, honpolgárnak és embernek szent és drága, dicsőítését leli azokban: a vallás és erény, az önfeláldozó honszeretet, s nemes tettek dicsősége, a hűség és szerelem..." (Toldy Ferenc)

Zrínyi Miklós - Nógrádi Gergely - Szigeti ​veszedelem
1566 ​nyarán a valaha élt leghatalmasabb szultán, Szulejmán a csöpp magyarországi vár ellen fordul legyőzhetetlen hadseregével. Százezer vérszomjas török katona ront kétezer-ötszáz szigeti vitézre. A magyarok nem menekül el, hetekig harcolnak, életüket adják a nemzetért, a hazáért. A Szigeti veszedelem Zrínyi Miklós verses eposza, melyben dédapjának, Szigetvár vértanú védőjének állít emléket. A Manó Könyvek Klassz!-sorozatában Nógrádi Gergely az eredeti cselekményt követve, prózai formában írja újra a klasszikus irodalom gyöngyszemeit, azzal a céllal, hogy a remekművek a mai fiatalok számára is érthető és szerethető olvasmányok legyen. A sorozat köteteinek különlegessége, hogy az eredeti regényekből kiemelt szövegrészleteket is tartalmaznak, segítve ezzel azok iskolai feldolgozását.

Zrínyi Miklós - Szigeti ​veszedelem / Az török áfium ellen való orvosság
A ​Szigeti veszedelem-nek ez a mostani kiadása az Európa Kiadó jóvoltából Zrínyi legnagyobb hatású prózaírói remekművével, az Áfium-mal együtt jelenik meg. A reformkor Zrínyi-kultuszát megalapozó 1817. évi Kazinczy-kiadás, a Zrínyinek minden munkáji óta sokáig hagyomány volt az eposz és az Áfium közös közlése. Aztán a fényes példa úgyannyira elfelejtődött, hogy 1988-ban és 1991-ben már maga a hősköltemény is csak több mint 500 strófányi rövidítéssel jelenhetett meg. Ezt a két kiadást Kovács Sándor Iván rendezte sajtó alá - most mindenekelőtt ezek hibáit javította, s támaszkodott Négyesy László, aztán Bán Imre, Klaniczay Tibor és Király Erzsébet szövegkiadói eredményeire és magyarázataira.

Zrínyi Miklós - Zrínyi ​Miklós válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zrínyi Miklós - Prózai ​munkák
Zrínyi ​Miklós prózai írásai - a Vitéz hadnagy, a Mátyás király életéről való elmélkedések, A török afium ellen való orvosság, a Tábori kis tracta, a Fraytág a tábor szállásáról - a magyar politikai és katonai irodalom klasszikus alkotásai. Az Afium több tucat egykorú kéziratos példánya roppant nagy hatást gyakorolt a 16. század végének és a 17. elejének gondolkodására, de nyomtatásban csak a Rákóczi-szabadságharc idején látott napvilágot, a többi pedig 1853-ig ismeretlen maradt. Azóta ezeket a műveket több alkalommal is kinyomtatták, hű szöveget tartalmazó kiadásukra azonban csak tervek születtek, mert a sajátos stílus, mondatszerkesztés, szóhasználat a kutatókat megoldhatatlannak látszó feladat elé állította. A jelen kötet elsőként adja közre ezeket úgy, hogy az egyetlen hiteles kézirat szövegét nem javítgatni, hanem megérteni és megértetni kívánja. Az írásokat nyelvileg értelmezi, tárgyilag magyarázza, kimutatja a forrásaikat. Közli a későbbi kéziratok és kiadások során létrejött fontosabb szövegváltozatokat. Helyet kapott benne az a latin nyelvű Szent László-szónoklat is, amelyet a gimnazista Zrínyi Bécsben tartott, és amely egyetlen nyomtatott példányban maradt fenn. A tájékozódást szótár és személynévmutató segíti. A kísérő tanulmány részint a szerző különleges nyelvezetének a megértését célozza, részint az egyes művek keletkezési körülményeiről, sajátos problémáiról ad áttekintést.

Zrínyi Miklós - Benedek Elek - Szigeti ​veszedelem
Ez ​a könyv Szigetvár 1566-ban lefolyt török ostromáról szól. A híres küzdelem után majd száz esztendővel az önfeláldozó várkapitánynak (ugyancsak Miklós nevű) dédunokája örökítette meg zengzetes sorokban a várvívó és várvédő hősök tetteit, így született meg 1644-ben a Szigeti veszedelem Gróf Zrínyi Miklós tolla nyomán, akiről jó, ha tudjátok, hogy nemcsak kiváló költő, hanem nagy hadvezér és politikai író is volt. – A régies elbeszélő költeményt a magyar gyerekek bölcs mesemondója, Benedek Elek ültette át mai nyelvre. Érdekes, izgalmas, nem lehet letenni.

Zrínyi Miklós - Zrínyi ​Miklós válogatott munkái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók