Ajax-loader

Tuba Zoltán könyvei a rukkolán


Tuba Zoltán - Vízinövények
1987 ​- Rajzolta Bíró Krisztina A szárazon csodákat művelő ember ősi vággyal vonzódik a vizekhez és környékükhöz, a természet legüdébb foltjaihoz. Nem csoda, hiszen a vízi, lápi és mocsári világ semmi máshoz nem hasonlítható. A folyószabályozások és a lecsapolások előtt hazánk jelentős részét uralta a víz élővilágával. Csodálatos és félelmetes volt ez egyszerre. A múlt század közepi Bodrogköz lápvidékéről írja a krónikás: "Sok község él csupa lúdtenyésztés-nádlás vagy csíkhalfogásból, marhát őriz, a lápot használja, szántóföldje nincs..." Egykor hazánk nagy részét uralta a víz csodálatos és félelmetes élővilágával. A vizek, lápok elzártságuk révén háborítatlanul őrizhették mára megtizedelődött növényritkaságaikat, melyek még mai is számtalan meglepetést tartogatnak. Kötetünkben a tavaink, folyóink, nyílt vizeinek és partjainak növényeit mutatjuk be a mocsarak és lápok titokzatos növényzetével együtt. Utalunk arra is, hogy e növények élelemforrásként, gyógyírként és használati tárgyként is szolgálnak.

Kovács Margit - Podani János - Tuba Zoltán - Turcsányi Gábor - A ​környezetszennyezést jelző és mérő élőlények
Környezetünkben ​(a levegőben, a vizekben, a talajban) mind nagyobb mennyiségben jelennek meg a különböző szennyező anyagok. Ezek egy része a víz, az oxigén vagy a fény hatására átalakul vagy teljesen lebomlik. A környezetbe jutott vegyületeknek (kemikáliáknak) azonban egy jelentős része felhalmozódhat, és még az élő szervezetekben is kimutatható. Szükség van a levegőd, a víz- és a talajszennyeződés mértékének, a toxikus elemek jelenlétének, mennyiségének állandó ellenőrzésére. Ez lehetséges műszeres mérésekkel és emellett vagy ezt helyettesítve az ún. biológiai indikátorokkal. A biológiai indikátorok jelzik a környezet károsodását, a végbement változásokat, de egyúttal a védekezés eszközei is. Jelzésük alapján a további károsodások elkerülhetők, illetve a károsodás mértéke csökkenthető. Az UNESCO „Ember és környezete" (MAB) programjában kiemelt feladat a biológiai indikátorok kutatása. E vizsgálatok alapján ma már az erősen iparosodott, gazdaságilag fejlett országokban kiépített monitoring rendszerekben és az ún. környezeti mintabankokban (Environmental Specimen Bank) kiterjedten alkalmazzák a biológiai indikátorokat. Magyarországon is tervezik az élő szervezeteken alapuló országos mérőhálózat kiépítését. Könyvünk a hazai és a külföldi kutatások alapján ismerteti a vizsgálati eredményeket és a különböző megfigyelési módszereket abban a reményben, hogy az élő szervezetek információtartalmát mindinkább felhasználják a mező és erdőgazdaságban, a különböző tájtervezési munkákban.

Kollekciók