Ajax-loader

Goldziher Ignác könyvei a rukkolán


Goldziher Ignác - A ​buddhizmus hatása az iszlámra
Az ​iszlám, bár kezdetben a rajongás vallása volt, már fejlődésének hajnalán magában hordozta a ritualizmus, dogmatizmus veszélyét. Teológiáján lélektelen alakiasság uralkodott. Nagy tudósai, az ulemák, körmönfont okfejtéssel alapozták meg a hétköznapi élet aprólékos vallási szabályozását. Dogmatikusai pedig a görög filozófiától eltanult szempontokat az isteni szféra aprólékos definícióira használták fel, melyekről véget nem érő vitákat folytattak. A vallásos élet és a tudomány megmerevedésétől a szufi mozgalom mentette meg az iszlámot. A törvények vallása helyett a szív vallását hozta el. Hívei a vallásos élet lényegét nem a formaságokban, hanem a végtelenséghez való közeledésben látták. Mindez az iszlám elleni mozgalom volt, mely végül a misztikus istenszeretettől, az istennel való egyesülés vágyától eljutott ahhoz a belátáshoz, hogy a valódi létezés csakis istenben van. Hogy nincs más létező, mint isten (Goldziher Ignác). Ezek a szavak ma különösen aktuálisak. Éppen ezért ajánljuk ezt a rövid, de annál értőbb eszzét napjaink iszlámmal kapcsolatos jelenségeinek jobb megértésére.

Goldziher Ignác - Napló
Goldziher ​Ignác (Székesfehérvár, 1850 - Bp., 1921.) orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja. Csak a gyermekeinek, feleségének, néhány meghitt barátjának szánta az európai hírű orientalista az "Iszlám" szerzője, az egyetemi professzor és akadémikus ezt a magánnaplót. A történelmet, a nemzet és társadalma múltját vizsgálni kívánó igény követeli meg az eredeti német nyelven Hollandiában már megjelent napló magyar kiadását: egy olyan kor tanúja szólal meg benne, aki ifjúkori indulásakor, mondhatni, együtt indult neki az európai és magyar zsidó életnek, azokkal a felvilágosult nézetekkel, amelyekkel Eötvös József neve fémjelzett, és aki mindvégig megszenvedte a korban és társadalmában fölhalmozódó ellentmondásokat, előítéleteket, visszahúzó erők hatását. Elsősorban korkép ez a napló, de nem kevésbé rangos akkor sem, ha egy olyan szellemi ember drámájának tekintjük, aki a kora fölé emelkedve, messze megelőzné a maga korát, de ebben elmaradottságok, előítéletek, kicsinységek, uralkodó konzervatív eszmék, csoportérdekek akadályozzák.

Goldziher Ignác - Az ​iszlám története
Reprint ​kiadás Ez a könyv a Franklin-Társulat és a Révai Testvérek közös kiadásában megjelent világtörténet sorozat az iszlám történetére vonatkozó része, változatlan utánnyomásban. (A századfordulón megjelent könyv idején más helyesírás volt, az Ignác keresztnevet még cz-vel írták, a mi borítónkon azonban csak c-vel szerepel, a mai írásmódnak megfelelően.)

Goldziher Ignác - Az ​iszlám kultúrája I-II.
"Goldziher ​Ignác (1850 - 1921) orientalista, a Közel-Kelet nemzetközi hírű kutatója, a magyarországi arabisztika és sémi filológia megalapítója. Vámbéry Ármin tanítványaként Pesten, majd Berlinben és Lipcsében folytatta tanulmányait. Ezt követően Leydenben és Bécsben arab kéziratokat tanulmányozott, s 1873-1874-ben állami ösztöndíjasként Damaszkuszban, Jeruzsálemben és Kairóban foglalkozott a sémi nyelvekkel és az iszlám vallással. 1874-től a Pesti Izraelita Hitközség titkára, 1900-tól az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára. Közben 1872-től a pesti Tudományegyetem magántanára, 1904-től profeszszora. 1881-ben jelent meg Az iszlám. Tanulmányok a mohamedán vallás köréből című munkája, amely terjedelmében a legnagyobb, tartalmában a legrészletesebb magyar nyelvű munka az iszlám keletkezéséről és történetéről. E művével megalapozta a kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet." A jelen kötet reperezentatív válogatás az életműből.

Goldziher Ignác - Mítosz ​a hébereknél és történelmi fejlődése
Goldziher ​Ignác a világ egyik legjelentősebb iszlám-tudósa, a keleti kultúra legkiválóbb ismerője volt. A fordítás alapjául szolgáló művét Lipcsében, 1876-ban adták ki; a szerző huszonhat éves volt ekkor. Fiatal kora ellenére - mint azt a Kedves Olvasó a műből is láthatja - korának szinte minden tudományos eredményével tisztában volt, minden szerzőt ismert, aki e tárgyban bármit is alkotott. A fordító dilemmája abban állt, hogy tudománytörténeti dokumentumot fordítson-e, avagy a jelenkor érdeklődő olvasója számára, tegye "fogyaszthatóvá" a könyvet. Ez utóbbi mellett döntött. Így - az áttekinthetőség, az érthetőség és a szerkezet egyensúlya céljából - ki kellett hagynia azokat a - valószínűleg a szerző fiatalságából eredő vitaszerű részeket, melyek a korának tudósaival való terjengős polémiákat tartalmazzák. Ezek elhagyása a mű egészét, mondanivalóját és tudományos értékét nem érinti. Néhol e polémiák egyes darabjai azért benne maradtak a fordításban, hogy ízelítőt adjanak Goldziher hihetetlen tudományos tájékozottságáról. A lábjegyzetekben található címek és helyek sajnos az eredeti műben sem mindig pontosak, remélhetőleg azonban mégis segítségükre lesznek azoknak, akik használni kívánják őket. E könyv nem kívánja a héber mitológia teljes rendszerét vizsgálat tárgyává tenni, a mítoszanyag egy jól körülhatárolható részét dolgozza csak fel. A mítoszkutatás legújabb eredményeit is fel kívánja ugyanis használni, s ez nem volna lehetséges egyfajta önkorlátozás nélkül. Fő feladatunk az, hogy megmutassuk: a sémita, és különösen a héber mítoszok sem vonhatók ki a mítoszkutatás szabályai alól; valamint, hogy a héber mítoszok ugyanúgy megvizsgálhatók pszichológiai és nyelvtudományi módszerekkel, mint más népekéi; sajátosságai, pedig a sémita néplélek jellegzetességéből erednek.

Goldziher Ignác - Az ​iszlám
Goldziher ​Ignác, a nemzetközi tekintélyű iszlamológus két alapművével szerezte, ill. védte meg máig első helyét az iszlámmal foglalkozó kutatók sorában. 1881-ben született Az iszlám. Tanulmányok a mohamedán vallás köréből című összegző munkája, amelyben sokirányú - népköltészeti, irodalmi, vallástörténeti és történeti - munkáinak szintéziseként az iszlám kialakulásának és jellemzőinek máig egyedülálló földolgozását végezte el. Az 1910-ben írt és az éppen az ő korábbi művei nyomán föléledő polémiát is megválaszoló Előadások az iszlámról című munka kiterjed a korabeli mohamedán egyetemi oktatás bemutatására, az iszlám sokféle áramlatának összevetésére, együttélésük, fejlődésük sajátosságaira. Külön gondot fordít az iszlámról szóló balítéletek cáfolatára, és a tanítások lényegét összefoglaló "hagyomány" szövegrészek fordításával ízelítőt ad azok hangulatából, szelleméből. Tudományos értéken túl is érdekes, tanulságos olvasmány a kötet a mai olvasó számára: korunk "iszlám világának" megértését, szokásaik, erkölcsük, vallásuk, törvénykezésük, államalkotó elveik színes - kéziratos forrásokból, szájhagyományból, a Koránból - és színvonalas elemzésből összeálló ismeretét nyújtja

Goldziher Ignác - Az ​arabok és az iszlám I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Goldziher Ignác - A ​zsidóság lényege és fejlődése
Goldziher ​Ignácot, a magyar zsidóság leghíresebb tudósát a szélesebb közönség elsősorban iszlamistaként ismeri. Pedig tárgyához a héber tudományok felől érkezett: doktori értekezése és első jelentős, nemzetközi hírnevet kivívó munkája szintén zsidó témájú (Der Mythos bei den Hebraern und seine geschichtliche Entwikelung). Kora ifjúságától az összes magyar zsidó tudományos folyóirat munkatársa, az Országos Rabbiképző Intézet professzora (az egész világnak kiváló tudósokat képző, legendás korszakban, 1900-tól 1921-ig, haláláig), s ha konfliktusokkal terhelten is, de megélhetését, kutatásait zsidó intézmények tették lehetővé. Könyvtárát a jeruzsálemi Héber Egyetemre hagyta, amely indulásakor meghívta professzorául. Életpályája - 1850-1921 - szimbolikus erővel és történelmi hitellel példázza a magyar zsidóság felemelkedését, reményeit és csalódásait. „Goldziher professzor azért értette át oly mélyen az iszlámot, mert teljességében átélte a zsidóságot" - írta róla tanítványa és követője, Heller Bernát, akinek - a csak franciául megjelent - Goldziher-bibliográfiája alapján készítettük el válogatásunkat. Kötetünkben összegyűjtöttük a nagy tudós magyar nyelven írt judaisztikai munkáit. (Azzal a nem titkolt vággyal, hogy az e kötettel felkeltett érdeklődést majd kielégíthessük németül és franciául megjelent művei sorával.) A kötet gerincét a Zsidóság lényege és fejlődése című előadássorozat alkotja („Minden művelt magyar zsidó tartozik magának azzal, hogy ezeknek eszméivel megismerkedjék" - írja róla Heller Bernát), s helyet kapnak benne a mítoszkönyv előmunkálatait jelző tanulmányok, valamint az összehasonlító vallástudományról vagy a hazai vallásoktatásról szóló fejtegetések is. Ezt, az eddig elérhetetlen kiadványok lapjain porosodó, roppant szellemi kincset ,-r- Goldziher születésének 150. évfordulóján - most a judaizmus, az iszlám és a szellemtörténet iránt elkötelezettek egyaránt haszonnal forgathatják, s reméljük, hogy az érdeklődés átlépi a szakmai közönség határait. E kötettel - is - (miként a Bacher Vilmos, Blau Lajos, Scheiber Sándor és Hahn István munkáit eddig közreadó Zsidó Tudományok sorozatunk minden darabjával) az a célunk, hogy egy, a magyar tudományos gondolkodásból végzetesen hiányzó irányt utólag visszaplántáljunk.

Goldziher Ignác - Előadások ​az iszlámról
Amikor ​Goldziher Ignác tudós alakját a róla szóló visszaemlékezésekből felidézzük, mindig a legnagyobb elismeréssel találkozunk. Nemcsak tudós kortársai és kiváló tanítványai látták meg személyében a legnagyobb tudóst, akit valaha is ismertek, és akiről valaha is hallottak, hanem az utókor is „minden idők legnagyobb orientalistáját” tisztelte és tiszteli benne mindmáig. Főbb művei nemcsak a nyugati műveltség fontosabb nyelvein, hanem az iszlám kultúra anyanyelvén, arabul is olvashatók. Korunk legnagyobb muzulmán vallástudósai között van olyan, akinek szájából magam hallottam még 1980-ban ezt a felejthetetlen mondatot: „Volt idő, amikor az iszlám vallás legnagyobb tudósa nem iszlám vallású volt, hanem Mózes hitének követője; ez a kiváló orientalista, a magyar Goldziher Ignác.” …Goldziher Ignác tudományos életműve a modern iszlámtudományt olyan mélyen megalapozó, és az egész tudományág jövőjét messze meghatározó, hogy száz esztendő elteltével is mindig újra vissza kell térnünk hozzá, és újra kell olvasnunk, mert nem nélkülözhetjük egy-egy kérdés megértéséhez, vagy újabb problémák meglátásához és megvilágításához. Száz éve elmúlt, hogy e nagy magyar tudós befejezte előadás-sorozatát az iszlám fejlődéstörténetéről, amelyet eredetileg német nyelven írt, és először németül jelent meg 1910-ben Heidelbergben Vorlesungen über den Islam címmel. Ezt hamarosan követte a mű magyar kiadása a kiváló tanítvány, Heller Bernát hűséges és szakszerű fordításában, 1912-ben. Az új magyar fordítás nemcsak nyelvi hűségével és tartalmi pontosságával, hanem korszerű nyelvezetével, élvezhető stílusával is méltó megszólaltatása a világhírű szerző fő művének.

Borovszky Samu - Goldziher Ignác - A ​népvándorlás kora / Az iszlám
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók