Ajax-loader

Juhász Árpád könyvei a rukkolán


Juhász Árpád - A ​kőolaj nyomában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - Útközben a magyar filmterjesztés 8.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - Útközben a magyar filmterjesztés 9.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - Útközben a magyar filmterjesztés 10.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - Útközben a magyar filmterjesztés 11.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - Útközben a magyar filmterjesztés 12.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Balogh János - Dr. Balázs Dénes - Dr. Bora Gyula - Csillag István - Dr. Dudás Gyula - Horvát János - Juhász Árpád - Dr. Nagy Józsefné - Ónody György - Dr. Pócs Tamás - Dr. Pócs Tamásné - Rockenbauer Pál - Dr. Szalay-Merzsó Lászlóné - Földrajzi olvasókönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - Az ​ércek nyomában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - A ​dohány termesztése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - A ​szén újrafelfedezése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - A ​bauxit
A ​középkori Franciaországban, Arles városától néhány kilométerre hatalmas vár épült. A vár bárói többször játszottak fontos szerepet az ország történetében. Ezért a történelemkönyvekben gyakran találkozhatunk egy névvel: Les Baux (ejtsd: lébó). Ez volt ugyanis annak a városkának a neve, amely a vár tövében meghúzódott. 1631-ben azonban földig rombolták az erődöt, s a városka is elvesztette jelentőségét. A francia forradalom után alig maradt száznál több lakosa. A jelentéktelenné vált Les Baux község nevét azonban később újra szárnyára kapta a hír. Róla nevezték el a bauxitot, amelyet itt találtak meg elsőként. A bauxit századunk egyik legfontosabb fémjének, az aluminíumnak az érce. Kitermelésében hazánk körülbelül fél évszázad óta a világtermelés élmezőnyében halad.

Juhász Árpád - Egzotikus ​Ázsia
Juhász ​Árpád, a televízióból ismert geológus, fél évszázadon át járta Ázsiát, a Boszporusztól az indonéz szigetvilágig. Különböző szerepkörökben utazott: volt barlangászcsoport vagy hegymászó expedíció tagja, kutató geológus, idegenvezető, helyenként előadásokat is tartott Magyarországról. 12 epizódból álló Egzotikus Ázsia című filmsorozatát évek óta sugározza az egyik legnagyobb kereskedelmi csatorna. Éppen ennek sikere inspirálta, hogy élményeit, benyomásait könyv formájában is közreadja. Írásaiból és az általa készített remek fotókból kiderül, milyen hihetetlenül színes is ennek a kontinensnek a természeti környezete, népessége, vallása, kultúrája. Szinte mindegyik országban talált valami különlegeset. Bali szigetén például egy olyan erdei települést, ahol a majmok együtt élnek a helyi lakosokkal, sőt a növényevő denevérek itt háziállatok. A Jáva szigeti Borobodurban az ázsiai Pompeit tanulmányozhatta, ahol a buddhista domborműveket egy vulkáni kitörés hamuja takarta be védőburokkal. Számára a kambodzsai Ta Prom A Dzsungel könyve gyermekkori vízióját jelenítette meg, ahol úgy fonják be az óriás fák gyökerei a romokat, mint a Laokoón-szoborcsoportban a kígyó az emberi testeket. Laoszban a hajnali szürkületben figyelte, amint a hívők egy-egy marék rizst adományoztak a buddhista szerzeteseknek. Csónakkal járta be Vietnamban a Mekong-folyó deltáját. Az indiai Sikkimben az tett rá nagy hatást, miként lobognak a fagyos szélben az imazászlók, közel 5000 méter magasságban, miközben az első napsugarak megvilágították a Kancsendzönga csúcsát. A mongol pusztában jurtaközpontokban tartott előadást Magyarországról. Ezekre - mint a westernfilmekben - lóháton érkeztek a pásztorok, akik főleg az iránt érdeklődtek, milyen vadállatok élnek hazánkban, azokra hogyan vadásznak. Törökországban gumicsónakkal sodródott egy föld alatti folyón, ahol időnként barlangásztársaival csak úgy tudott tovább haladni, ha függőleges kürtőkön fel-felvonszolták, majd újra a mélybe eresztették a csónakot. Óriási élmény volt, amikor az Arab-tenger partján, éjszakai sötétben leste a partra kivánszorgó tengeri teknősöket, amelyek mély gödröt ástak a homokba, abba rejtve közel száz tojásukat. A szerző, lévén geológus, természetesen a Himalája, a Turkesztáni-hegylánc, valamint a Kaukázus magas régióit zárta elsősorban a szívébe. De nem csak esztétikai örömöt talált a jég által formált csúcsokban, tudatosan is figyelte, vajon miként változik egy-egy gleccser hossza az évtizedek során. Megfigyeléseiből 2012-ben könyvet is írt a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó számára Gleccserek, a Föld hőmérői címmel.

Juhász Árpád - Galácz András - Észak-Amerika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - Juhász Erika - Hegyek ​ormán - tengerek mélyén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - Gál Éva - A ​budai hegyvidék
Fővárosunkat, ​Budapestet ritka szépségű természeti környezet övezi, mely ősidők óta kínál alkalmas helyet az emberi települések számára. A táj földrajzi látványosságai, sziklák, barlangok, védett növényritkaságok, gazdag állatvilág, a történelem, néprajz, művészet sokszínű kulturális öröksége közelről szemlélve bontakozik ki igazán. Ezek felfedezéséhez kíván kedvet teremteni a kötet mintegy kétszáz képe és két kiváló szakember, a geológus Juhász Árpád és a történész Gál Éva bevezető tanulmánya.

Juhász Árpád - Gleccserek ​a Föld hőmérői
Még ​a klímaváltozással foglalkozó kutatók sem tudják pontosan meghatározni, hogy milyen mértékű lesz Földünkön a globális felmelegedés, és hogy a jelenleg tapasztalt klímaváltozásban mekkora a szerepe a spontán természeti, a földtörténetben egyébként gyakran tapasztalható klímaingadozásnak, és mekkora az emberi civilizáció, az üvegházhatásnak a szerepe. Juhász Árpád, az ismert geológus az Antarktisz kivételével az összes kontinens gleccsereit végiglátogatta közel ötven év alatt, és csaknem mindenütt drasztikus rövidülést észlelt. A megfigyelt változások alapozva a gleccsereket tartja a Föld legjobb hőmérőinek. A hosszukban, és a jégtömegükben bekövetkezett változások nem egy-két esztendő szeszélyes időjárását tükrözik, hanem több évtizedes csapadék- és hőmérsékletátlagokat. A szerző saját tapasztalatait minden esetben összehasonlította az ENSZ Környezetvédelmi programjának, az UNEP-nek az adataival. Ezekből és dokumentumértékű fotóiból állította össze a kiadványt

Juhász Árpád - A ​magyar föld naplója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - Harc ​a vízért és a víz ellen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - Évmilliók ​emlékei
Egy ​ország történetéhez nemcsak az ott élő emberek, hanem a táj múltja is hozzátartozik. Ezt a történelmet azonban nem évszázadokban, hanem évmilliókban számolják. Juhász Árpád arra vállalkozott, hogy a magyar föld több évszázmilliós geológiai múltját minden érdeklődő elé tárja. Az utóbbi évtizedekben rohamos fejlődésnek indult a hazai geológiai kutatás. A geofizikai mérések és mélyfúrások feltárták alföldjeink korábban ismeretlen mélyét. Megváltozott a geológiai szemléletmód is. Az 1960-as évek valósággal forradalmasították a földtan tudományát, megszületett az óceánok tágulásának, majd az ún. lemeztektonikának az elmélete. E merész elképzelés szerint bolygónk külső szilárd kőzetburka hatalmas mozgó darabokból áll, amelyek kontinensekkel és óceánokkal a hátukon évszázmilliók óta vándorolnak a földfelszínen, éghajlati övezeteket keresztezve a sarkoktól az egyenlítőig. Hazánk földje sem maradhatott ki e fantasztikus utazásokból, s legidősebb tengeri üledékeink még valahol a déli félteke vizeiben rakódhattak le közel félmilliárd évvel ezelőtt. Úgy tűnik, hazánk földje két eltérő fejlődéstörténetű lemezdarabka ütközéséből született, amelyek egyike Afrikához, másika Eurázsiához tartozhatott. Mindenesetre a hazai kőzetek a beléjük zárt kövületek alapján többségükben trópusi-szubtrópusi éghajlatról tanúskodnak, valószínűsítve egy ilyen sok ezer kilométeres utazást. Az újszerű rekonstrukciók érthetővé teszik, milyen körülmények között keletkezett például a mecseki feketekőszén vagy a mostanában sokat emlegetett eocén barnakőszén. Milyen erőhatások szülték a vulkáni hegyeinket, amelyek mélyén érchordó oldatok rakták le a réz -, ólom- és cinkérceket? Hogyan került a trópusi mállásterméknek tartott bauxit a Dunántúli-középhegység karsztos mélyedéseibe? A könyv első nagyobb fejezete áttekintés a magyar föld geológiai fejlődésének főbb időszakairól. A második fejezet azt vizsgálja, miként illeszthetők a magyar táj földtörténeti eseményei a lemeztektonika által felvázolt felszíni folyamatokba. A harmadik rész összefoglalja hazánk ásványi kincseit, míg a negyedik - terjedelmesebb fejezet - tulajdonképpen geológiai útikalauz. Szeretnénk, ha az olvasó ezt a fejezetet kirándulások alkalmával is tanulmányozná, hogy azonosíthassa azokat a kőzeteket, ősmaradványokat, amelyek révén feltárul előtte az egyes tájegységek múltja.

Juhász Árpád - Kati ​Amerikában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - Az ​inkák földjén
Juhász ​Árpád új könyve két perui út rapszódikus, színes krónikája. A geológus szerző, aki egyúttal a televízió munkatársa, lebilincselően érdekesen mutatja be egy, az átlagos magyar számára szinte megközelíthetetlen, ismeretlen ország, sőt: világ különös életét. Peru ugyanis a nehezen megfejthető titkok földje, ahol mozdulatlan tavak, jégsipkás hegyóriások, bármikor kitörésre kész vulkánok, százmillió év földtörténeti titkait őrzik csakúgy, mint az ősi kultúrák számukra érthetetlen jelei. Kik és mikor építették Machu Picchu városát? Kik és miért „rajzolták” a Nazca vonalakat? Hogyan tudtak több méter magasba emelni a mai technikával is nehezen mozdítható monolit kőtömböket? Kik voltak és honnan kerültek Peruba az évszázadokkal sőt évezredekkel korábbi kultúrák népei? Kérdések - egyelőre válaszok nélkül. Peru a mesés aranykincsek földje is: El Dorado ahogyan egykor a spanyol konkvisztádorok hitték. Hegymászókkal, indiánokkal, újságírókkal, tudósokkal ismerkedhetünk meg a szerző új könyvében.

Juhász Árpád - A ​kék bolygó vándora
Az ​album Juhász Árpád, a népszerű televíziós geológus és világutazó eddigi életművének legjavát mutatja be egy olyan kiadványban, ami megjelenésében és terjedelmében egyaránt méltó ehhez a nagyszabású élményanyaghoz. A cím egyszerre utal a szerző szinte védjegyévé vált műsorának címére, és magára a Földre, tágabb hazánkra, amelyet Juhász Árpád az elmúlt ötven évben szinte töviről-hegyére bebarangolt. 6 kontinens közel 100 országába jutott el, és a legszebb, legérdekesebb, legemlékezetesebb helyszínek közül válogatott. Bárhol megfordult, a szakmai tanulmányokon túlmenően is nyitott szemmel járt. Mindenhol bensőséges kapcsolatba került a tájjal, az élővilággal, az ott élő emberekkel és kultúrájukkal. Természetszeretet és humanizmus hatja át Juhász Árpád írásait. Úti kalandjait a tőle megszokott élvezetes stílusban tárja az olvasók elé, és lenyűgözően szép fényképekkel szemlélteti. 90 ezernyi diafelvétele közül több mint 1600 fotó került bemutatásra ebben a kiadványban. Jelen képválogatás is tanúsítja, hogy a fotóművészetben is elévülhetetlen érdemeket szerzett, de a képek és írások dokumentumértéke is felbecsülhetetlen. Az album olvasója kényelmes fotelben ülve is bebarangolhatja a kék bolygót, egy magyar világjáró szakavatott kíséretében. Megannyi kaland részese lehet több mint 30 fejezeten keresztül, az imazászlók országától a dél-amerikai nagy vizekig.

Juhász Árpád - A ​kék bolygó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - Katasztrófák ​évtizede
A ​természeti katasztrófák évezredek óta beleszólnak történelmünkbe, Kréta, Pompei, Lisszabon, a Krakatau vagy San Francisco nevét mindenki ismeri. Ám úgy tűnik, az emberiség kollektív emlékezetébe égett katasztrófa-élményeket az elmúlt évtized legalább annyival gyarapította, amennyivel előzőleg csak hosszú évszázadok voltak képesek. A katasztrófák évtizedét hagytuk magunk mögött? S ha igen, mi ennek az oka? Felgyorsultak a katasztrófákat kiváltó geológiai, meteorológiai folyamatok, vagy a természetátalakító ember bűnei „hágtak egekig”? Juhász Árpád elegáns közérthetőséggel, a legmodernebb tudományos szemlélettel ad választ e kérdésekre. A katasztrófák pontos, krónikaszerű felidézésén túl szinte napjaink valóságának segítségével ismerhetjük meg Földünk belső szerkezetét, légkörének fontos fizikai jellemzőit, azokat a természeti erőket, amelyek a civilizációs fejlődés állapotával „mit sem törődve” munkálnak, és azokat, amelyeket civilizációnkkal mi fordítottunk önmagunk ellen.

Juhász Árpád - Juhász Erika - A ​természet csodái között
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - A ​hegységek születése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Árpád - Láng István - Blaskovics Gyula - Mika János - Szépszó Gabriella - Horányi András - Dobi Ildikó - Nagy Zoltán - Megújuló ​energiák
"A ​megújuló energiák igen változatos formában állnak rendelkezésünkre a világban, így Magyarországon is. (...) De vajon mi az optimális megoldás? Milyen szempontok mentén tudjuk kiválasztani? Magyarország esetében mi lehet az a recept, ami hosszú távon is fenntarthatóvá és biztonságossá teszi az energiaellátást? (...) Ajánlom ezt a könyvet vállalatvezetőknek, önkormányzati döntéshozóknak, környezetvédőknek, mérnököknek és közgazdászoknak, illetve mindenkinek, aki a gazdaságos és egyben környezettudatos energiatermelés hazai kibontakozásában bízva, a gazdaságossági szempont mellett a környezeti hatásokat is szem előtt tartva kutatja az alternatívákat, és szeretné meghozni energetikai döntéseit." (Dicső Gábor)

Juhász Árpád - Lindner László - Madary Kamill - Németh Adél - S. László Katalin - Szíj Enikő - Skandinávia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók