Ajax-loader

Czakó Gábor könyvei a rukkolán


Czakó Gábor - Csodák ​csodája
Kevés ​az ilyen munka, mert az izmusok lenyomták a mai Parnasszusról. Vagy a politikailag korrekt, ahogy angolizélve mondják: a píszí beszéd kiszorította. Eszerint nem szabad a testünket-lelkünket égető kérdésekről szólni, mert az zavarná a gyújtogatók üzletét. No, ezt se szabad így kimondani, mivel az üzlet Gazdaságkor legszentebb, sőt egyetlen szent helye, művelete és létformája: az üzleten kívül nincs élet, legföljebb a politikai kiszolgálók hada, s rajtuk túl a nyomor. Konok könyv a Csodák csodája. Azért, mert szerzője az okot és az ellenszert is vizsgálja és kínálja már vagy ötven éve. Az ok latinul a korrupció, magyarul a romlottság. Eljuthatott-e egy ország vezetőinek lelki züllése odáig, hogy atombombát dobjanak tulajdon földjükre és népükre? Igen, 1953. szeptember 14-én a szovjet hatalom megtette! Sztalin halála után (!) az Urál közelében, Tockoje falu fölött a szövetséges hadseregek parancsnokainak szeme láttára önbombázást tartottak egy 40 megatonnással! Miért? A konok könyv másik őstémája az Isten és az ember viszonya az Evangéliumon keresztül. Csupa "hagyományos" elemzés, de mégis mind megrendítő, mert arra ébreszt, hogy az Írásban az Úr él, és személyesen hozzád szól és hozzám. (L. Z.)

Czakó Gábor - Banga Ferenc - ...és ​hetvenhét magyar rémmese
Tartalom A ​Szépasszony szalonja Választó A hazugság öl Csöpika Az eszményi asszony Mázli Szerelem vagy mi Párbaj életre-halálra A szegénység fókusza Hordó-ügy Hadijog, avagy vöröskeresztest nem támadunk A szakma az szakma Az élet erő, egészség Kuruc Ferenc Ámerikai Jóska A világlátott lészpedi legény Hogyan lesz a magyar német? A törökké lett asszony Törióra Míg áll a világ, él a magyar! Oroszlánvadászat Medvevadász Audikresz Nagytata Huncutkája Birkamese Ilyet még nem kapartam! Az örök ifjúság titka Szabisuli Bucikám Szentdézi Istent adok-veszek Miért nem szabad Magyarországon a vállalkozás? Szent Zoli Hála A szakma gőgje Leonardó és Paganini Ahol a demokráciát direkt tanítják Gyula úr A gyűlölet fullánkja hol? Talpkönyv Új idők új szava Nyomor Gombajaj és kutyabaj A lóorvos Éjféli mise A közös nevező A magyar színjátszás dicsőséges végnapjai Fölolvasó Színház Hogyan kell manapság karriert csinálni Anya, csak egy van? Anya csak egy nincs Élet vagy halál vagy hö Bibi Fáziszavar Miatyánk Életcsőd Kétszobás magyar Auschwitz A raktáros A szerelő Chartikus demokrácia Az ember kiteszi a lelkét Karácsony Kincs, ami úgy van, hogy nincs A szabadság piros színe Lett valami az igazsággal Politikai érettségi Változó idők Szerelmese Antirandi Igazolás Balkáni szív Zsákbamacskafogók A szakszervezeti élet süreje Könnyű kis kerti mulatság Találkoás egy igazi környezetvédővel Hitmese Súgás a legmagasabb helyről Viccében él a nemzet

Czakó Gábor - Beljebb ​a magyar észjárásba
Czakó ​Gábor és Juhász Zoltán közös kötete a magyar nyelv és zene számítógépes kutatásával alapvető, új fölismerésekre vezetett. Összevetette a Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára (CzF), valamint a Tótfalusi István által jegyzett Magyar Etimológiai Szótár (MESz) elektronizált kiadásait, ily módon a magyarnak közel 60 nyelvvel való kapcsolatrendszerét térképezte föl.

Czakó Gábor - Belátó
Czakó ​Gábor 2002-2005 között írott cikkeinek gyűjteménye. Az írások jobbára a Magyar Nemzetben, a Keresztény Életben és az Új Emberben jelentek meg. A kötet keresztény nézőpontból szemlézi közéletünk eseményeit.

Czakó Gábor - Megváltó
Még ​nem kezdődött el a tárgyalás a regény főhőse, egy beat-énekes ügyében, még nem hallhatták ki a tanúkat, még csak a bíróság folyosóján hömpölyög a kíváncsi tömeg, a hódolók, rajongók, a barátok, a hozzátartozók és a szórakozást kereső idegenek, amikor a döntés, az elmarasztalás, az erkölcsi ítélet kiben-kiben megfogamzik, sőt megszületik. Ezt a lélektani folyamatot mutatja be a regény, egyre közelítve a nyüzsgő emberfolyó egyedeihez, hogy átvilágítva életüket, sorsukat, emlékeiket bizonyítsa: vétkesebbek - bár a törvény szerint nem bűnösök -, mint a tisztaságra törekvő, őszinte emberségre vágyó fiatal vádlott, aki még nem mártózott meg az erkölcstelenségben, s még lélekben sem vált mások árulójává. Az írót nem a bolondosan-fiatalos, hetykeségből elkövetett valóságos bűn törvényszéki megítélése izgatja, hanem a féltésből vagy szeretetből, gyávaságból vagy megaláztatásból, irigységből vagy rosszindulatból, de mindenképpen önvédelemből formálódó emberi magatartások.

Czakó Gábor - Várkonyi ​Krónika
A ​Várkonyi Krónika, Czakó Gábor első nagyregénye, kultuszkönyv volt a hetvenes-nyolcvanas években. Részben azért, mert ez volt az egyetlen mű akkor, 1977-ben, amely valamit különös csoda folytán nevén nevezhette a forradalmat, leírhatta az események lényegét - egy magyar falu szemszögéból -, beleértve a megtorlást is. (A cenzúra elmaradása nyilván köszönhető a Szépirodalmi Könyvkiadó munkatársai: Benedek Mihály szerkesztő. Kónya Judit főszerkesztő és Illés Endre igazgató bátorságának is.) A könyv másik titka rejtélyes összefüggése Hamvas Béla Karneváljával, amely 1951-re készült el, de csak a Várkonyi Krónika 2. kiadása után jelenhetett meg. Egyáltalán, Hamavas egész életműve a fiókban lappangott a Czakó-kötet keletkezésekor. E különös, benső kapcsolat lényege, hogy mindkét mű bölcselet: humoralisztikába ojtott sorskatalógus. A Várkonyi Krónikában látszólag csak egy kicsi, elzárt falu evilági és transzcenedens figurái rajzanak, de a világháborúval és '56-tal együtt az egész ország, az egész 20. század megelevenedik benne.

Czakó Gábor - A ​szabir titok
A ​szabir titok a szabir titokról szól. Egész pontosan annak a népnek a titkos múltjáról, amelyet "valami okból régebben" szabirnak hívtak. Egy sokszor emlegetett népről olvashat a Tisztelt Olvasó e könyvben, amely tömérdek régészeti és mondabeli emléket meg írásos nyomot hagyott maga után az elmúlt évezredek során. Ezek az érdeklődők számára régóta hozzáférhetők. Hogy messzebb ne menjünk: az andronovó-szintasta kultúra leletei, a csud-várak, az ókori és középkori föliratok, a történetírók könyvei, az ugor népek hősénekei meg mondái, a finnugor nyelvek magyar szavainak, népzenei és mesei elemeinek nyilvánvaló áramlási iránya együttvéve sokkal több és megbízhatóbb történeti és régi kulturális adattal szolgáltak, mint amennyiből a szakemberek eddig őstörténetet és nyelvrokonságot írhattak. A föltételes mód használatának közismerten nem szakmai és nem is technikai okai vannak... A kötet jól fölépített, szellemes esszésorozata kellő alapossággal vezeti be a Kedves Olvasót a titokba.

Czakó Gábor - Történeteink ​almáspitével
Czakó ​Gábor húsz esztendőnél régebb óta gyűjti a magyar anekdotákat, melyeket magyar rémmesének ír meg. Eleinte, a nyolcvanas évek végén a Hitelben jelentek meg, azóta négy 77 és egy 99 magyar rémmese kötetet töltöttek meg. Máig szaporodnak. Csak olyan történeteket ír meg, amelyek vele estek meg, vagy megbízható forrásból származtak hozzá. Lényegükön semmit sem változtat, csak beilleszti őket egy olyasféle ős mesekeretbe, amilyent Bocaccio is megépített Dekameronjához, vagy Navarrai Margit is a Heptameronjához.

Czakó Gábor - Iskolavár
A ​gazdag cselekményű regény színtere egy bentlakásos szakközépiskola, ahol az önkényes vezetés miatt felborul a rend. A diákzendülés forgatagában tárul fel a csak látszólag egységes tantestület élete is. Különcök, jóindulatú tévelygők, kicsinyes számítók és valamiért még rajongók mutatkoznak meg, s közülük néhányan eldobják álarcukat, amikor az újonnan érkezett, fiatal tanár felkavarja "megszokott nyugalmukat". Nem szatíra ez, hanem a higgadt bírálat igényével íródott mű. Ennek megfelelő a befejezése is: a visszás körülményekből adódó kompromisszum. Ahogy a közszellemre is rátelepszik néha a megalkuvás légköre, részint a személyi összefonódások miatt. A hiba mindenekelőtt az emberek szemléletében, magatartásában rejlik - sejteti az író. Jellemük gyengeségében, kényelmességükben, hamis önismeretükben. Így igaz és megdöbbentő a tabló - az átmeneti megoldásokkal, helycserékkel. A nyelvi leleményeken kívül a drámaibb fokozás is élénkíti az események menetét, s az egészet átszövi a beteljesületlen - félig szomorú, félig komikus - szerelem ígérete.

Czakó Gábor - Hitemről
Az ​író önvallomása életéről, hitéről.

Czakó Gábor - Tündérfalva
A ​Tündérfalva regénykert. A műfaj a szerző találmánya. A regénykert olyasféle szerkezetű mű, mint egy családi ház. A lakóépület maga a regény, a körülötte fekvő virágoskert, a kutyaól, a lugas, a góré, a garázs, a nyári konyha, a veteményes és a többiek novellák, amelyek összefüggnek valamennyire a regénnyel, hiszen a házhoz tartoznak, de a szó legszorosabb értelmében nem részei. A Tündérfalva úgy, önmagában hagyományos regény, hősökkel, egyenes vonalú cselekménnyel, szerelemmel és bűnözőkkel, akik el akarják foglalni - nem a falut, az nem volna nagy ügy, hanem lakóinak lelkét. No erre mozgásba lendülnek a faluban lappangó tündérek...

Czakó Gábor - 77 ​hangos rémmese
Válogatás ​a szerző nagysikerű és immár öt kötetet kitevő magyar anekdotagyűjtéséből. A szellemes, szatirikus összeállítást az író hat gyermeke adja elő két korongon.

Czakó Gábor - Nyelvédesanyánk
Anyanyelvünkről ​írott könyvei sorozatában Czakó Gábor talán ebben a kötetében jutott legmélyebbre anyanyelvünk megismerésében.

Czakó Gábor - Banga Ferenc - 77 ​magyar rémmese
A ​rémmesék olyasfélék, mint a népmesék. A néppel történnek, ajakán formálódnak, szállanak szájról szájra, csiszolódnak, kopnak, összetapadnak, szétválnak, viccé, anekdotává hegyesednek bizonyos példaszerű helyzetekben. Különbözni látszanak a népmeséktől abban, hogy szociológiájuk festőibb a mitikájuknál. No persze a helyzet! Arra bizony mindenki azt mondja, hogy nem mitikus, hanem kül- és belpolitikai, gazdasági, továbbá nehéz. Mert vegyük például a sárkányokat. A magyar népmesék sárkányai nem hüllők, lovon járnak, diót ropogtatnak, nőkkel hálnak. Lehet három fejük, hét, kilenc, tizenkettő, huszonnégy. Ezzel szemben egy rémmesei sárkánynak egy feje van és tizenegy jegyű személyi száma. Nomármost, miféle szám az a tizenegy? Nemzeti? Prím? Mitikus? O. M. Álomszótára szerint: "11: az erő, ugyanakkor a küzdelem, bűnözés és vezeklés száma is." Helyben vagyunk. Czakó Gábor

Czakó Gábor - Isten ​családja
Duna ​tévés gondolkodásiskola hetedik, biblikus témájú kötete. A Nyolc boldogságtól az ólálkodóig, a sátánig: akit annyit tapasztalunk, mégis oly titokzatos... Ha Isten fiai vagyunk, akkor Isten családjához tartozunk! Felelősségünk különlegesen nagy a mai, antikrisztusi korban, amikor fölbomlóban az emberi közösség, milliárdok éheznek és szomjaznak, állatok és növények ezrei pusztulnak ki naponta, melegszik a légkör, a Föld eresztékei recsegnek-ropognak. Csoda-e, hogy "a sóvárgással eltelt természet Isten fiainak megnyilvánulását várja"? Hol állok a mai világhelyzetben? Kötögetem-e a mefisztói alkut, vagy meg merek nyilvánulni, mint Isten fia, ahogy testvérem, Jézus Krisztus tenné?

Czakó Gábor - Magyar-magyar ​nagyszótár
A ​világban folyó szellemi, gazdasági, kulturális, politikai s olykor katonai vetélkedések egyik legfontosabb eszköze a nyelv. A küzdők igyekeznek megkaparintani a céljaikhoz hasznos fogalmakat, s értelmüket úgy alakítani, hogy nekik szolgáljanak, míg a számukra kellemetleneket befeketíteni, esetleg kicenzúrázni a közhasználatból, például politikailag nem korrektnek nyilvánítva őket.

Czakó Gábor - Beavatás ​a magyar észjárásba
Kedves ​Olvasó: az első magyar nyelvrégészeti kötetet tartja a kezében. A nyelvrégész a nyelv mélyére merül, de nem csupán a nyelvet, mint olyant kutatja, ahogy a régész sem a földet meg a vizet tanulmányozza, hanem a földben-tengerben lappangó emberi hagyatékot. Mindketten leletekkel dolgoznak. A leletek tények, ám értelmezésükhöz a nyelvrégésznek konyítania kell a nyelven kívül a néprajzhoz, történelemhez, valláshoz, mitológiához, s mindahhoz, amit a leletek megkívánnak. Szükség esetén segítségül kell hívnia ezeknek a tudományoknak a szakembereit. A régész kiássa a tárgyakat, ill. azok töredékeit, nyomait; a nyelvrégészet leleteit nem kell keresni. A szóbeszédben köz- szájon forognak, csak éppen valamiért elkerülte figyelmünket bizonyos szavak és kifejezések sokasága, egymáshoz való viszo- nya, a szerkezetekben és egyéb nyelvi elemekben megőrződött értemények, hitemlékek, szokások, világszemlélet, észjárás, - és így tovább. A nyelvrégész megtisztítja a szavakat-szólásokat a megszokás porától. Egyetlen példa a könyvben szereplő ezernyi lelet közül. Kínai és mongol régészek számos hun sírban találtak a csontváz alatt nyílhegyeket. A hunok ivadékai, az ujgurok napjainkban is belelőnek a sírba a tetem lebocsátása előtt, hogy a rossz szelleme- ket elriasszák. Ugyanezt tették régen a székelyek is, mi pedig máig azt mondjuk az elhunytra: lőttek neki. A nyelvrégészet nyitott tudomány, e könyv kutatásra hívja a T. Olvasót!

Czakó Gábor - Beavatás ​- Az eldobható Föld
Kis ​terjedelmű, alig néhány oldalas újabb írásait, 'kis színeseit', karcolatait, publicisztikáit gyűjtötte össze kötetében Czakó Gábor. Az írások tematikája szerteágazó, viccekről csakúgy szól az író, mint a környezetszennyeződés újabb rémeiről, a hatalom szakralitásának és deszakralizálódásának kérdését éppúgy fejtegeti, mint az eltömegesedés problematikáját, az értékválasztás, a világnézetek tipológiája nem kevésbé tematizálódik Czakónál, mint a nemzetközi pénzvilág döbbenetes hatalmának jelei stb. A sokféle téma, a széles skálán elhelyezkedő problematika ellenére azonban a kötet szellemileg roppant egységes. Czakó elkötelezetten vallásos, mércéje a keresztény kinyilatkoztatás és etika, a korkérdésekre a választ, a problémákra a megoldást a keresztény értékek őszinte vállalásában látja, írásai egy ilyen igényű szellemi megújulást sürgetnek.

Czakó Gábor - Beavatás ​- Magánállamok
A ​Duna televíziós esszésorozat 3. kötete a 144. adásig – 2003 szeptember 21.-ig. Néhány téma a sok közül: a hazugság uralma, a bölcsesség és a hatalom, a történelmi és a magánállamok ellentéte, a szépség és a zene elvesztése, a kukkoló, a tapintatlan, a lumpen, a nulla, stb. A szerzőről: Czakó Gábor Decsen született 1942. szeptember 14-én. Édesapja Czakó Sándor, több ipar mestere, 1943-ban eltűnt a doni ütközetben. Édesanyja Scherer Erzsébet fényképész volt. Egy bátyja van, Sándor, aki újságíró, fotóriporter, több könyv, köztük Cz. G. Eufémia című könyvének fotóillusztrátora. A prózai műfajok mindegyikében dolgozik. Díjak: Arany János-, Babits Mihály-, Sajtótisztesség-, Kortárs-, József Attila, stb.-díj; Helikon szobrászati díj, (1960., Keszthely).

Czakó Gábor - Banga Ferenc - Hetvenhét ​és fél magyar rémmese
A ​hetvenhét és fél magyar rémmese könyve abban különbözik a 77 magyar rémmese c. könyvtől, hogy mindegyik mese más, vagyis új, mármint írva és kinyomtatva új, megélve persze, nos, régi. Már amelyik. Például az első világháború előttről vagy a múlt századból valók bizonyosan. De igencsak kívánatos volna, hogy messzi történelemmé avasodjék sok a nyolcvanhetes, a nyolcvannyolcas, sőt a nyolcvankilences történetekből is. Nem annyira a kötetben, mert ott a kérdés a papír minőségén múlik, hanem bennünk. Mert akárhogy is, a rémmese olyan mese, amelyben a boszorkány és a tündér is mi vagyunk, és a múlt is, a jelen is,a jövő is. Ennek a ténynek az elhessenthetetlensége és a jövő reménye kezdette el a mesekönyvünket záró fél mesét, amely igazából nyit, mert talán megértjük, hogyha az állam nem is, Isten őrizz!, de Magyarország mi legyünk.

Czakó Gábor - Hosszúalattság
Hosszúalattság ​beláthatatlan korú település az emlékezés kitörlésének korában. A Hosszúalattság regénykert, melynek központi cselekménye körül - ha egyáltalán van ilyen, no jó, igen - kisebb történetek burjánzanak régi korokból, a szerző más műveiből, a Lét megfoghatatlannak vélt tereiből, hogy egybeszövődjenek, miként a kert egy a füveivel, épületeivel, fáival, madaraival, múltjával.

Kollekciók