Ajax-loader

Czakó Gábor könyvei a rukkolán


Czakó Gábor - Ész ​és Hit
Az ​új esszékötet a hajdani Beavatás útját folytatja: a test és a lélek örök feszültségeit figyeli, melyek az embersors velejárói. Mi jobb? Ész nélkül élni, vagy hit nélkül?

Czakó Gábor - Beavatás ​- Jézus beszélő kövei
A ​X. Beavatás kötet jobbára az utóbbi esztendő nyilvános fölvételeinek szövegét tartalmazza olyan kérdésekről, mint Jézus első pöre a főpapokkal és a vénekkel Nagykedden – a Nagypéntek hajnali tárgyalás előzményeként. Vajon miért beszél Jézus példabeszédekben? Vitáiban milyen logikát követ? Mit tekint igazi megismerésnek? Mifélék a „kis csodák,” és kik a jelentéktelennek látszó mellékszereplők, akik nélkülözhetetlen közreműködői a csodálatos kenyérszaporításnak, vagy az Utolsó Vacsorának? Hogyan zajlott le az Első Reggeli Isten országában, és hogyan Péter bűnpere? Kik az Isten fiai? Milyen kapcsolatban állt Jézus Keresztelő Szent Jánossal? Miért átkozta meg a terméketlen fügefát, „noha nem jött még el a termés ideje?”

Czakó Gábor - Iskolavár
A ​gazdag cselekményű regény színtere egy bentlakásos szakközépiskola, ahol az önkényes vezetés miatt felborul a rend. A diákzendülés forgatagában tárul fel a csak látszólag egységes tantestület élete is. Különcök, jóindulatú tévelygők, kicsinyes számítók és valamiért még rajongók mutatkoznak meg, s közülük néhányan eldobják álarcukat, amikor az újonnan érkezett, fiatal tanár felkavarja "megszokott nyugalmukat". Nem szatíra ez, hanem a higgadt bírálat igényével íródott mű. Ennek megfelelő a befejezése is: a visszás körülményekből adódó kompromisszum. Ahogy a közszellemre is rátelepszik néha a megalkuvás légköre, részint a személyi összefonódások miatt. A hiba mindenekelőtt az emberek szemléletében, magatartásában rejlik - sejteti az író. Jellemük gyengeségében, kényelmességükben, hamis önismeretükben. Így igaz és megdöbbentő a tabló - az átmeneti megoldásokkal, helycserékkel. A nyelvi leleményeken kívül a drámaibb fokozás is élénkíti az események menetét, s az egészet átszövi a beteljesületlen - félig szomorú, félig komikus - szerelem ígérete.

Czakó Gábor - Eufémia
"Az _Eufémia ​utolsó heteinek hiteles története_ c. munkát Bús János tetőfedő barátomtól kaptam - írja a regény bevezetőjében Czakó Gábor. - János éppen Ágnes lányát látogatta meg munkahelyén, a Nyelvtudományi Intézetben, amikor betört a fordítógép termének üvegablaka, és egy doboz (fém?) hullott elébük. A doboz összetört. Ági fölvette, s nyomban látta, hogy valami írásszerűséget tartalmaz. Csak annyi ideje volt, hogy e szikár tényt megállapítsa, a betűk nyomban halványulni kezdtek, a papír porladni. Ágnes - aki a fordítógép kezelője - ösztönös szakmai rutinnal belehelyezte az egészet a gépbe, és elindította az >>ismeretlen nyelvek<< programot. Mire a fordítás (?) elkészült, az eredeti kéziratból csupán egy zacskó por került elő." ___Eufémia a rend, a célszerűség és korszerűség legtökéletesebb megvalósulása, a létező és az elképzelhető világok legjobbika, ahol látszólag minden a lehető legnagyobb rendben van. A dolgozók kényelmes beton lakóüregekben élnek, a levegő nagyfokú szárazanyag-tartalma miatt szájkendőt viselnek, és mióta a nagy magasságban repülő harci gépek tervszerűen kiaknázták a Föld ózonburkát, azóta csupán a városok fölött elhelyezett szmogpajzsok védik az emberiséget a veszedelmes ultraibolya sugárzástól. ___Valami mégis megzavarja az idilli állapotokat, olyannyira, hogy hamarosan végveszélybe sodorja Eufémiát: "Az óvoda udvarán felütötte fejét a fű..."

Czakó Gábor - Juliánusz ​barát ajándéka
Létezett-e ​ősmagyar nyelv? Kik voltak a szabirok? Ismerik-e nyelvünk működését a kisgyermekek? Az igen sokoldalú Kossuth-díjas író anyanyelvkutatásának újabb gyümölcse ezúttal is megbízható források nyomán és logikus módszer birtokában világít át ó adatokat és újabb leleteket.

Czakó Gábor - Megváltó
Még ​nem kezdődött el a tárgyalás a regény főhőse, egy beat-énekes ügyében, még nem hallhatták ki a tanúkat, még csak a bíróság folyosóján hömpölyög a kíváncsi tömeg, a hódolók, rajongók, a barátok, a hozzátartozók és a szórakozást kereső idegenek, amikor a döntés, az elmarasztalás, az erkölcsi ítélet kiben-kiben megfogamzik, sőt megszületik. Ezt a lélektani folyamatot mutatja be a regény, egyre közelítve a nyüzsgő emberfolyó egyedeihez, hogy átvilágítva életüket, sorsukat, emlékeiket bizonyítsa: vétkesebbek - bár a törvény szerint nem bűnösök -, mint a tisztaságra törekvő, őszinte emberségre vágyó fiatal vádlott, aki még nem mártózott meg az erkölcstelenségben, s még lélekben sem vált mások árulójává. Az írót nem a bolondosan-fiatalos, hetykeségből elkövetett valóságos bűn törvényszéki megítélése izgatja, hanem a féltésből vagy szeretetből, gyávaságból vagy megaláztatásból, irigységből vagy rosszindulatból, de mindenképpen önvédelemből formálódó emberi magatartások.

Czakó Gábor - Magyar-magyar ​nagyszótár
A ​világban folyó szellemi, gazdasági, kulturális, politikai s olykor katonai vetélkedések egyik legfontosabb eszköze a nyelv. A küzdők igyekeznek megkaparintani a céljaikhoz hasznos fogalmakat, s értelmüket úgy alakítani, hogy nekik szolgáljanak, míg a számukra kellemetleneket befeketíteni, esetleg kicenzúrázni a közhasználatból, például politikailag nem korrektnek nyilvánítva őket.

Czakó Gábor - Beljebb ​a magyar észjárásba
Czakó ​Gábor és Juhász Zoltán közös kötete a magyar nyelv és zene számítógépes kutatásával alapvető, új fölismerésekre vezetett. Összevetette a Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára (CzF), valamint a Tótfalusi István által jegyzett Magyar Etimológiai Szótár (MESz) elektronizált kiadásait, ily módon a magyarnak közel 60 nyelvvel való kapcsolatrendszerét térképezte föl.

Czakó Gábor - Kilencvenkilenc ​magyar rémmese
Az ​Olvasók a múlt század nyolcvanas évei óta szívesen olvassák, s élvezik a magyar rémmeséket: az eddigi gyűjtés négy kötetre való 77 magyar rémmesére rúgott. Gyűjtés, mert a történeteket nem az író találja ki. Jönnek hozzá, jó emberek mesélik őket. A szerző csak megfogalmazza őket, a mondatokat szétosztja Szépasszony és barátai közt, akár az aprósüteményt, a pogácsát, vagy a finom magyar bort. Az esetek a mindennapi életből érkeznek, velünk történnek, mi vagyunk ilyenek. Úgy is fölfoghatjuk, hogy ennek a gyűjteménynek a mulatságos anekdotái így, együtt, korunk történelmének hiteles leírását adják a nép szemszögéből. Legújabb kötetünk immár az ötödik futam, 99 friss, keserédes darabot tartalmaz.

Czakó Gábor - Hosszúalattság
Hosszúalattság ​beláthatatlan korú település az emlékezés kitörlésének korában. A Hosszúalattság regénykert, melynek központi cselekménye körül - ha egyáltalán van ilyen, no jó, igen - kisebb történetek burjánzanak régi korokból, a szerző más műveiből, a Lét megfoghatatlannak vélt tereiből, hogy egybeszövődjenek, miként a kert egy a füveivel, épületeivel, fáival, madaraival, múltjával.

Czakó Gábor - Szótárkönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czakó Gábor - Beavatás ​- Magánállamok
A ​Duna televíziós esszésorozat 3. kötete a 144. adásig – 2003 szeptember 21.-ig. Néhány téma a sok közül: a hazugság uralma, a bölcsesség és a hatalom, a történelmi és a magánállamok ellentéte, a szépség és a zene elvesztése, a kukkoló, a tapintatlan, a lumpen, a nulla, stb. A szerzőről: Czakó Gábor Decsen született 1942. szeptember 14-én. Édesapja Czakó Sándor, több ipar mestere, 1943-ban eltűnt a doni ütközetben. Édesanyja Scherer Erzsébet fényképész volt. Egy bátyja van, Sándor, aki újságíró, fotóriporter, több könyv, köztük Cz. G. Eufémia című könyvének fotóillusztrátora. A prózai műfajok mindegyikében dolgozik. Díjak: Arany János-, Babits Mihály-, Sajtótisztesség-, Kortárs-, József Attila, stb.-díj; Helikon szobrászati díj, (1960., Keszthely).

Czakó Gábor - Banga Ferenc - 77 ​magyar rémmese
A ​rémmesék olyasfélék, mint a népmesék. A néppel történnek, ajakán formálódnak, szállanak szájról szájra, csiszolódnak, kopnak, összetapadnak, szétválnak, viccé, anekdotává hegyesednek bizonyos példaszerű helyzetekben. Különbözni látszanak a népmeséktől abban, hogy szociológiájuk festőibb a mitikájuknál. No persze a helyzet! Arra bizony mindenki azt mondja, hogy nem mitikus, hanem kül- és belpolitikai, gazdasági, továbbá nehéz. Mert vegyük például a sárkányokat. A magyar népmesék sárkányai nem hüllők, lovon járnak, diót ropogtatnak, nőkkel hálnak. Lehet három fejük, hét, kilenc, tizenkettő, huszonnégy. Ezzel szemben egy rémmesei sárkánynak egy feje van és tizenegy jegyű személyi száma. Nomármost, miféle szám az a tizenegy? Nemzeti? Prím? Mitikus? O. M. Álomszótára szerint: "11: az erő, ugyanakkor a küzdelem, bűnözés és vezeklés száma is." Helyben vagyunk. Czakó Gábor

Czakó Gábor - Banga Ferenc - Hetvenhét ​és fél magyar rémmese
A ​hetvenhét és fél magyar rémmese könyve abban különbözik a 77 magyar rémmese c. könyvtől, hogy mindegyik mese más, vagyis új, mármint írva és kinyomtatva új, megélve persze, nos, régi. Már amelyik. Például az első világháború előttről vagy a múlt századból valók bizonyosan. De igencsak kívánatos volna, hogy messzi történelemmé avasodjék sok a nyolcvanhetes, a nyolcvannyolcas, sőt a nyolcvankilences történetekből is. Nem annyira a kötetben, mert ott a kérdés a papír minőségén múlik, hanem bennünk. Mert akárhogy is, a rémmese olyan mese, amelyben a boszorkány és a tündér is mi vagyunk, és a múlt is, a jelen is,a jövő is. Ennek a ténynek az elhessenthetetlensége és a jövő reménye kezdette el a mesekönyvünket záró fél mesét, amely igazából nyit, mert talán megértjük, hogyha az állam nem is, Isten őrizz!, de Magyarország mi legyünk.

Czakó Gábor - Gyepű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czakó Gábor - Banga Ferenc - Még ​hetvenhét magyar rémmese
A ​nagysikerű Hetvenhét magyar rémmese sorozat negyedik kötete. A magyar történelem mesés és rajzos szatírában elbeszélve. A szatíráról a közhely azt állítja, hogy görbe tükröt tart a valóság elé, attól mulatságos. Az igazság ezzel szemben az, hogy a szatíra éppenséggel sima és egyenes tükröt tart, máskülönben hogyan is derülhetne ki, hogy az ún. valóság ragyás, púpos és görbe?

Czakó Gábor - Beavatás ​- Az eldobható Föld
Kis ​terjedelmű, alig néhány oldalas újabb írásait, 'kis színeseit', karcolatait, publicisztikáit gyűjtötte össze kötetében Czakó Gábor. Az írások tematikája szerteágazó, viccekről csakúgy szól az író, mint a környezetszennyeződés újabb rémeiről, a hatalom szakralitásának és deszakralizálódásának kérdését éppúgy fejtegeti, mint az eltömegesedés problematikáját, az értékválasztás, a világnézetek tipológiája nem kevésbé tematizálódik Czakónál, mint a nemzetközi pénzvilág döbbenetes hatalmának jelei stb. A sokféle téma, a széles skálán elhelyezkedő problematika ellenére azonban a kötet szellemileg roppant egységes. Czakó elkötelezetten vallásos, mércéje a keresztény kinyilatkoztatás és etika, a korkérdésekre a választ, a problémákra a megoldást a keresztény értékek őszinte vállalásában látja, írásai egy ilyen igényű szellemi megújulást sürgetnek.

Czakó Gábor - 77 ​hangos rémmese
Válogatás ​a szerző nagysikerű és immár öt kötetet kitevő magyar anekdotagyűjtéséből. A szellemes, szatirikus összeállítást az író hat gyermeke adja elő két korongon.

Czakó Gábor - Történeteink ​almáspitével
Czakó ​Gábor húsz esztendőnél régebb óta gyűjti a magyar anekdotákat, melyeket magyar rémmesének ír meg. Eleinte, a nyolcvanas évek végén a Hitelben jelentek meg, azóta négy 77 és egy 99 magyar rémmese kötetet töltöttek meg. Máig szaporodnak. Csak olyan történeteket ír meg, amelyek vele estek meg, vagy megbízható forrásból származtak hozzá. Lényegükön semmit sem változtat, csak beilleszti őket egy olyasféle ős mesekeretbe, amilyent Bocaccio is megépített Dekameronjához, vagy Navarrai Margit is a Heptameronjához.

Czakó Gábor - Nyelvünk ​aranyágya
Nyelvünk ​aranyágya - esszék és tanulmányok a magyar nyelvről

Kollekciók