Ajax-loader

Czakó Gábor könyvei a rukkolán


Czakó Gábor - A ​sárkánymocsár ura
A ​sárkánymocsár ura kalandregény, felnőttmese a szó legizgalmasabb értelmében, mégis szoros kapcsolatban áll más, bölcseleti ihletésű műveivel, közelebbről a Lélek fele és a Luca néni föltámadása című regényekkel, de leginkább az Eufémiával - annak mintegy a folytatása. A történet tehát a jövőben játszódik, egy általunk fölidézhető környezeti katasztrófán túl, a mi fájdalmasan átalakult földgolyónkon, új tájakon és új lények: tréfás kedvű és veszedelmes gombák, állatok, növények között. A Birodalomban. A Birodalom egyre terjeszkedik, már alig van nép és országocska, mely ne lenne alattvalója vagy vazallusa. A technikai civilizáció nélküli emberiség új faj, az araneus, az intelligens patkány uralma alá kerül. Már szinte csak a vilák szabadok, de ők is elveszítették vezetőjüket. A mély humorral megírt történet a Nagyvila fölkutatásáról szól; Hóúr herceg és egy törpe vila utazik tűzön-vízen, külső és belső csodákon át. A vilák: különös népség. Önmagukban a világot helyreállították: nincs rés gondolataik és tetteik között. Ezért nem félnek, szabadok, nem ütnek vissza, legyőzhetetlenek...

Czakó Gábor - A ​szoba / Megváltó / Sárkánymese
Milyen ​könyörtelen és megalázó tortúrát jelent lakásnak megszerezni egy korábban lépcsőházi sufnit, hogyan vetkőzteti ki emberségéből ez a fogat csikorgató küzdelem a főhős fiatalembert, miként alázza meg szerelmét, Piroskát, aki pedig önzetlenül és rajongva vállalja érte, jövendő boldogságukért a legmostohább munkát is, s végül hogyan hasonlik meg önmagával a Mama halála után a fiatalember - erről szól A szoba című kisregény, Czakó Gábor egyik első írása. A szociográfiai hitelességű, robbanásig feszülő konfliktusokkal teli kisregényt méltán üdvözölte első megjelenésekor a kritika. A Megváltó kísérlet voltában is összetettebb, bonyolultabb, jelképesebb mű, egy bíróság elé idézett beatzenész groteszk históriája, amelyben nem a történet, hanem a szereplők viselkedése a meghatározó. A nouveau roman stílusában íródott kisregény nyelvi leleményei, minden konformizmust tagadó újszerűsége miatt joggal volt népszerű olvasmánya az ifjabb nemzedéknek. A Sárkánymese, amellyel eddig csak a Magyar Nemzet hasábjain találkozhattak az olvasók, szintén a 70-es évek legelején íródott, s mintegy szintézise is az útkereső műveknek. Egyszerre jellemzi a tényföltáró, szigorú valóságábrázolás s ugyanakkor az abszurd jelképiség. Így lehet az, hogy bár szereplői időben és térben meghatározott emberek, Czakó Gábor hátborzongató történetében fantomalakokká, varázserővel bíró csodalényekké válhatnak

Czakó Gábor - Van ​itthon elég krumpli?
A ​kötet az alábbi drámákat tartalmazza: Disznójáték Édes hármas Mit üzen a rádió? Mint a mókus Van itthon elég krumpli? Várkony, Déva

Czak%c3%b3_g%c3%a1bor_-_iskolav%c3%a1r
elérhető
0

Czakó Gábor - Iskolavár
A ​gazdag cselekményű regény színtere egy bentlakásos szakközépiskola, ahol az önkényes vezetés miatt felborul a rend. A diákzendülés forgatagában tárul fel a csak látszólag egységes tantestület élete is. Különcök, jóindulatú tévelygők, kicsinyes számítók és valamiért még rajongók mutatkoznak meg, s közülük néhányan eldobják álarcukat, amikor az újonnan érkezett, fiatal tanár felkavarja "megszokott nyugalmukat". Nem szatíra ez, hanem a higgadt bírálat igényével íródott mű. Ennek megfelelő a befejezése is: a visszás körülményekből adódó kompromisszum. Ahogy a közszellemre is rátelepszik néha a megalkuvás légköre, részint a személyi összefonódások miatt. A hiba mindenekelőtt az emberek szemléletében, magatartásában rejlik - sejteti az író. Jellemük gyengeségében, kényelmességükben, hamis önismeretükben. Így igaz és megdöbbentő a tabló - az átmeneti megoldásokkal, helycserékkel. A nyelvi leleményeken kívül a drámaibb fokozás is élénkíti az események menetét, s az egészet átszövi a beteljesületlen - félig szomorú, félig komikus - szerelem ígérete.

Covers_242929
elérhető
0

Czakó Gábor - Sorrendben
A ​kötetben Czakó Gábor novelláinak újabb termését és két egyfelvonásos drámáját találja az olvasó. A tizenhárom elbeszélés - tizenháromféle szín az író gazdag palettájáról: egy rövid bekezdésben alig-alig lehet őket egy szóval jellemezni. Jó formaérzékű író tudja, hogy minden újabb probléma más és más formát kíván. A Sorrendben című gyűjtemény jól jellemzi ezt az igényt, hiszen lehetetlen ugyanazon a hangon, ugyanolyan írói megközelítéssel beszélni gyökeresen más kérdésekről. A kötet tehát egyfajta tudatregénynek is felfogható, amely pontosan jelzi, hogy miféle formai és tematikai gondok foglalkoztatják az írót. Czakó a "hőskor" árnyékában induló nemzedék tagja, aki egyfelől még szemtanúja igazi hőstetteknek, de látja a nagy egyéniségek mögött megbúvó hősködőket, nagynak kikiáltott tettek valódi értékét. Talán ez is magyarázza, miért izgatja számtalan írásban a legenda és a valóság közt feszülő ellentmondás - például az Aranykor című egyfelvonásosban -, miért találkozunk újra és újra az álmot és tényeket tragikusan összekeverő hősökkel (mint például az Álom kamaszfigurája) vagy a nagy tettekről álmodozó, de az igazi feladat elől megfutamodó hőzöngőkkel (A kocsa. A gyufa).

Czakó Gábor - + (Plussz)
Arcz és Oroszlán, - a novellafűzér visszatérő hősei - a század két nagy szorásza, Arcz János magányosan, hegyi remeteségének A két művész néhány négyzetkilométerén dolgozva-élve törekszik a Teljesség felé. Oroszlán is a teljes életre törekszik, de ő e belső úthoz nagyívű pályát keses: sikert, utszást, új hazákat. A két művész között személyes kapcsolat nincs, sorsuk mégis összefügg.

Czakó Gábor - A ​lélek fele
A ​regény főhőse Maghó Árpád újságíró, aki egy szép napon eltűnik. Pontosabban nem is eltűnik, inkább elenyészik, elanyagtalanodik. Maghó átváltozása nem most kezdődött: kicsi úttörő korától kezdve buzgón alkalmazkodott tanítójához, majd főnökeihez, feleségéhez, kora változó eszméihez. A folyamat végén - vagyis a regény elején - oda jutott, hogy ő ugyan érzékeli a környezetét, de az nem érzékeli őt. Átlátható, sőt, átjárható lesz, minden amit megfog, ugyanúgy elanyagtalanodik, mint ő. Nincs többé súlya, alakja, színe és szaga, nincs múltja és jövője, egyszerűen csak van, létezik. Nem is egyedül, mert hamarosan megtudja hogy efféle "létezők", vagy ahogyan magukat egymás közt nevezik: dzsetek százával, ezrével nyüzsögnek a "húsosok" között. Árpád különös világba csöppen: a dzsetek élete eleinte kiismerhetetlen számára, de az izgalmas, kalandokban bővelkedő, fantasztikus odüsszeia során rájön, hogy a dzsetek egy csoportja ki akarja terjeszteni hatalmát a valóságos világra is. Ezt azonban bizonyos szuverén személyiségek - köztük Árpád öccse, Dániel - akadályozzák. Vajon sikerül-e Dánielt és a hozzá hasonlókat is kézre keríteni, vagy ... - erről és még sok másról szól a regény.

Czakó Gábor - A ​szoba
"Legyünk ​egy kicsit türelmesek. Várj egy kicsikét. - Másik kezével is átölelte a nyakát, hogy lássa: nem ellenkezik igazából. - Sétáljunk egy kicsit. Legalább addig, amíg elalszik a Mama. Attila kitépte fejét a karjai közül. - Nem várok semeddig, mert előbb döglök meg, mint hogy történjen valami! Huszonöt éve állandóan várom, hogy fölemeljék az órabéremet ötven fillérrel, pofon vághassak egy stricit, szerezzek egy odút, ahol gyereket csinálhatok a szeretőmmel, hogy megdögöljön ez a vénasszony! Te ne merd még egyszer azt mondani nekem, hogy várjak, mert szétcsapom a fejed!" Attila vak türelmetlensége, a Mama szívós, nyomorúságos védekezése, Piroska síró védtelensége s a regény többi szereplőjének megnyomorított kísérletei, sivár munka és sivár szerelem, gyáva és brutális verekedések, szánalmas szeretkezések: ez Czakó Gábor első művének világa. Mindennek középpontjában, minden gondolat és indulat alján a szoba - az emberek harmonikus magánéletének jelképe. A fiatal írót szenvedélyesen foglalkoztatják a lakásínség emberi következményei. Egy szociográfiai írás után (Albérlők, Kortárs, 1968/I.) ebben a kisregényben e súlyos probléma művészi megfogalmazására vállalkozott.

Czakó Gábor - Megváltó
Még ​nem kezdődött el a tárgyalás a regény főhőse, egy beat-énekes ügyében, még nem hallhatták ki a tanúkat, még csak a bíróság folyosóján hömpölyög a kíváncsi tömeg, a hódolók, rajongók, a barátok, a hozzátartozók és a szórakozást kereső idegenek, amikor a döntés, az elmarasztalás, az erkölcsi ítélet kiben-kiben megfogamzik, sőt megszületik. Ezt a lélektani folyamatot mutatja be a regény, egyre közelítve a nyüzsgő emberfolyó egyedeihez, hogy átvilágítva életüket, sorsukat, emlékeiket bizonyítsa: vétkesebbek - bár a törvény szerint nem bűnösök -, mint a tisztaságra törekvő, őszinte emberségre vágyó fiatal vádlott, aki még nem mártózott meg az erkölcstelenségben, s még lélekben sem vált mások árulójává. Az írót nem a bolondosan-fiatalos, hetykeségből elkövetett valóságos bűn törvényszéki megítélése izgatja, hanem a féltésből vagy szeretetből, gyávaságból vagy megaláztatásból, irigységből vagy rosszindulatból, de mindenképpen önvédelemből formálódó emberi magatartások.

Czakó Gábor - Luca ​néni föltámadása
Czakó ​Gábor író, publicista, képzőművész, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezője. Írásai jellemző vonása a stílusok tudatos válogatása, ami abból az eltökéltségből ered, hogy mondanivalóit a nekik megfelelő formában jelenítse meg (vagyis saját stílus helyett a művekét építi.) A szerkesztésbeli, nyelvi, ábrázolási különbözőségek ellenére minden munkáját átlengi a humor; hol szelídebben, ironikusabban (Várkonyi Krónika, Luca néni föltámadása), hol arisztofanészi vaskossággal (Disznójáték), máskor éles szatírába csapva (Eufémia, Fehér ló (dráma), 77 magyar rémmese, 4 kötet.) Szintén jellemző vonása a katolicizmus kultúrkörében mozgó szellemiség.

Czakó Gábor - A ​teremtő mosolya
Czakó ​Gábor, akinek könyvei, köztük a kétszer húszezer példányban elkelt Magyar rémmesék, az igényes, széles látókörű írót mutatják be, most legújabb esszéivel lép az olvasó elé. Az utóbbi évek politikai és erkölcsi zűrzavarában - nemzeti kérdésekben éppúgy, mint a kultúra vagy a közerkölcs kérdéseiben - tiszta tekintettel pillant körül. Nemcsak ő, egész társadalmunk hosszú utat tett meg a lakitelki találkozó óta. Kevesen látják világosabban, milyen vezérfonalra kell felfűzni napjaink törtönéseit, mint Czakó Gábor, akinek világszemlélete valláserkölcsi alapokon nyugszik.

Czakó Gábor - Törökkő
A ​Törökkő a rendszerváltás regénye, noha egy mukknyi napi politika sincs benne. Arról szól, ami örök: a szerelemről, mely családok és nemzedékek közt viharzik ebben a különös, sok bölcsességgel és még több derűvel megírt könyvben. Egy régi faluról szól, melyet elnyelt Budapest: a korról, amelyben élünk, s ahol megtörtént, amire a legnagyobb szükség volt: az élet visszazökkenhetett a maga kerékvágásába. A regényírás is mert a kettő valamiképpen egy. Az élet akkor érdekes, amikor a regény: ha igazi emberek szenvednek nevetnek és lobognak benne - jó deci vörösbort iszogatva.

Czakó Gábor - Az ​antikrisztus és mi
Ezerféle ​elemzést hallottunk már korunkról, de olyant még soha, amely metafizikai szempontokat is figyelembe vett volna. Holott létezik Gazdaságkor éppen abban különbözik valamennyi elődjétől, hogy bedeszkázta az eget. Szakított Istennel, és törölte az életcélok közül az üdvösséget, hogy a szellemiek rovására anyagi erőket nyerjen. S lőn. Nyert… A világtörténelemben először hatalmaskodik Föld-szerte egy kőkeményen és nyíltan istentelen, sőt, Krisztus-gyűlölő civilizáció. Mi a Nagy Kísérlet eredménye? Vajon ez ametafizikai váltás mennyiben felelős a földi létezés súlyosbodó gondjaiért? 2008 őszén, a mostani válság kipattanásakor kiderült, hogyha a külső – pénzügyi-gazdasági – növekedés leáll, megtorpan a fejlődés, a gazdaság, a termelés-fogyasztás hanyatlik, jön a munkanélküliség, az infláció, a világméretű összeomlás, éhség, zendülés, stb. Mi történik, ha a válságot kiküszöböljük? Újra indul a növekedés, a szennyezés, a melegedés, az erdőirtás, a CO2 kibocsátás ismét fölszökik, és a csapás a bolygó egész életfönntartó rendszerét sújtja. Lehetséges-e menekülés a csapdából némi takarékossággal, környezetvédelemmel, de metafizika visszaváltás, azaz metanoia, megtérés nélkül?

Czakó Gábor - Tündérfalva
A ​Tündérfalva regénykert. A műfaj a szerző találmánya. A regénykert olyasféle szerkezetű mű, mint egy családi ház. A lakóépület maga a regény, a körülötte fekvő virágoskert, a kutyaól, a lugas, a góré, a garázs, a nyári konyha, a veteményes és a többiek novellák, amelyek összefüggnek valamennyire a regénnyel, hiszen a házhoz tartoznak, de a szó legszorosabb értelmében nem részei. A Tündérfalva úgy, önmagában hagyományos regény, hősökkel, egyenes vonalú cselekménnyel, szerelemmel és bűnözőkkel, akik el akarják foglalni - nem a falut, az nem volna nagy ügy, hanem lakóinak lelkét. No erre mozgásba lendülnek a faluban lappangó tündérek...

Czakó Gábor - Czakó Sebestyén - Adorján ​és Seborján
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czakó Gábor - Gyepű
Gyepű ​az egyetlen határt, területet jelentő szavunk, amelynek nincs közvetlen kapcsolata helyváltoztatással, ellentétben a járással, kerülettel, megyével. Mi, emberek, mozgás nélkül is meg tudjuk változtatni a helyünket, még inkább helyzetünket. Az igazán hatalmas lépéseket mindig belül tesszük meg: erről szól a művészet. Ha nem, akkor csak fecsegés, giccs. Lehet a külső, a testi lépés roppant erős, mi több, drámai, mint a világra jövetel, a földi lét elhagyása, vagy éppen civilizációnk bukása, akkor is a benső mozgás benne a döntő, mert az ok, a cél, vagyis a minőség benne rejlik. Ellentétben a többi élőlénnyel, mi emberek, kicsi korunk óta tudjuk, hogy a földi életünk véges, a világbirodalmak is mind elenyésznek. Öregedvén egyre többször számolunk a végső kérdésekkel, és egyre alaposabban foglalkozunk a váltás minőségével, értékével és értelmével. Sőt, derűjével! A Gyepű könyvben Czakó Gábornak az élet nagy váltásaival összefüggő elbeszéléseit veheti kézbe az Olvasó.

Czakó Gábor - Beavatás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czakó Gábor - Eufémia
"Az _Eufémia ​utolsó heteinek hiteles története_ c. munkát Bús János tetőfedő barátomtól kaptam - írja a regény bevezetőjében Czakó Gábor. - János éppen Ágnes lányát látogatta meg munkahelyén, a Nyelvtudományi Intézetben, amikor betört a fordítógép termének üvegablaka, és egy doboz (fém?) hullott elébük. A doboz összetört. Ági fölvette, s nyomban látta, hogy valami írásszerűséget tartalmaz. Csak annyi ideje volt, hogy e szikár tényt megállapítsa, a betűk nyomban halványulni kezdtek, a papír porladni. Ágnes - aki a fordítógép kezelője - ösztönös szakmai rutinnal belehelyezte az egészet a gépbe, és elindította az >>ismeretlen nyelvek<< programot. Mire a fordítás (?) elkészült, az eredeti kéziratból csupán egy zacskó por került elő." ___Eufémia a rend, a célszerűség és korszerűség legtökéletesebb megvalósulása, a létező és az elképzelhető világok legjobbika, ahol látszólag minden a lehető legnagyobb rendben van. A dolgozók kényelmes beton lakóüregekben élnek, a levegő nagyfokú szárazanyag-tartalma miatt szájkendőt viselnek, és mióta a nagy magasságban repülő harci gépek tervszerűen kiaknázták a Föld ózonburkát, azóta csupán a városok fölött elhelyezett szmogpajzsok védik az emberiséget a veszedelmes ultraibolya sugárzástól. ___Valami mégis megzavarja az idilli állapotokat, olyannyira, hogy hamarosan végveszélybe sodorja Eufémiát: "Az óvoda udvarán felütötte fejét a fű..."

Czakó Gábor - Banga Ferenc - Hetvenhét ​és fél magyar rémmese
A ​hetvenhét és fél magyar rémmese könyve abban különbözik a 77 magyar rémmese c. könyvtől, hogy mindegyik mese más, vagyis új, mármint írva és kinyomtatva új, megélve persze, nos, régi. Már amelyik. Például az első világháború előttről vagy a múlt századból valók bizonyosan. De igencsak kívánatos volna, hogy messzi történelemmé avasodjék sok a nyolcvanhetes, a nyolcvannyolcas, sőt a nyolcvankilences történetekből is. Nem annyira a kötetben, mert ott a kérdés a papír minőségén múlik, hanem bennünk. Mert akárhogy is, a rémmese olyan mese, amelyben a boszorkány és a tündér is mi vagyunk, és a múlt is, a jelen is,a jövő is. Ennek a ténynek az elhessenthetetlensége és a jövő reménye kezdette el a mesekönyvünket záró fél mesét, amely igazából nyit, mert talán megértjük, hogyha az állam nem is, Isten őrizz!, de Magyarország mi legyünk.

Czakó Gábor - Beavatás ​az országút szélén
A ​világ egyetlen, immár 17. éve létező tv-esszéjének, a Duna tévés Beavatás írott szövegeinek újabb kicsi kötete, amely lélekben igényes olvasók érdeklődésére számít. A Megváltó Isten Országát hirdette - ami nem holmi elérhetetlen álomvilág, hanem igenis friss, megvalósítható életterv. Egyszerre a mennyországba vezető út, s ugyanakkor a jó és boldog földi élet helye és módszere. Ez a kicsi könyv ennek megértésében segíti az Olvasót. - a kiadó -

Czakó Gábor - Beavatás ​- Az eldobható Föld
Kis ​terjedelmű, alig néhány oldalas újabb írásait, 'kis színeseit', karcolatait, publicisztikáit gyűjtötte össze kötetében Czakó Gábor. Az írások tematikája szerteágazó, viccekről csakúgy szól az író, mint a környezetszennyeződés újabb rémeiről, a hatalom szakralitásának és deszakralizálódásának kérdését éppúgy fejtegeti, mint az eltömegesedés problematikáját, az értékválasztás, a világnézetek tipológiája nem kevésbé tematizálódik Czakónál, mint a nemzetközi pénzvilág döbbenetes hatalmának jelei stb. A sokféle téma, a széles skálán elhelyezkedő problematika ellenére azonban a kötet szellemileg roppant egységes. Czakó elkötelezetten vallásos, mércéje a keresztény kinyilatkoztatás és etika, a korkérdésekre a választ, a problémákra a megoldást a keresztény értékek őszinte vállalásában látja, írásai egy ilyen igényű szellemi megújulást sürgetnek.

Czakó Gábor - Csata ​minden áldott nap
Az ​író önéletrajzi elemekből szőtt ifjúsági regénye 1950 nyarán játszódik egy eldugott kis dunántúli faluban, ahol gyerekbandák szerveződnek, s a szemben álló felek a felnőtt társadalom életének mintájára hadakoznak egymással.A sodró lendületű cselekményben két rivális féllel ismerkedhetünk meg: az Arany-kör csapattal, ahol katonás rend uralkodik. Vezérrel az élén, s a bandatagok folyton ellenséget szimatolva erőszakos és támadó módon lépnek fel mindenkivel szemben. A másik csapat jámborabb, játékosabb gyerekekből verbuválódik, akik csak védekezésre használják erejüket. A történet hőse, Zoli, árva gyerek, akit nyomorúságos körülmények között élő nagyanyja nevel. A gondolkodásra, mérlegelésre hajlamos fiú gyávaságból és ébredező hetykeségből csatlakozik az Arany-kör csapathoz, ahonnan végül életre szóló tapasztalatokat, tanulságokat vihet magával: az erőszak, a vak fegyelem, a komiszság, a kegyetlenség és az embertelenség átélt, átértett gyűlöletét. A jó könyv nem avul, csak érik; egy kicsit történelmi regény válik belőle, miközben mondanivalója egyre élénkebb lesz. Ilyen Czakó Gábor negyed századdal ezelőtt írt műve is, s talán ez az oka, hogy A Pál utcai fiúkhoz vagy a Légy jó mindhalálig-hoz hasonlóan élvezetes olvasmány lehet felnőttek és gyermekek számára egyaránt.

Czakó Gábor - Nyelvédesanyánk
Anyanyelvünkről ​írott könyvei sorozatában Czakó Gábor talán ebben a kötetében jutott legmélyebbre anyanyelvünk megismerésében.

Czakó Gábor - Csodák ​csodája
Kevés ​az ilyen munka, mert az izmusok lenyomták a mai Parnasszusról. Vagy a politikailag korrekt, ahogy angolizélve mondják: a píszí beszéd kiszorította. Eszerint nem szabad a testünket-lelkünket égető kérdésekről szólni, mert az zavarná a gyújtogatók üzletét. No, ezt se szabad így kimondani, mivel az üzlet Gazdaságkor legszentebb, sőt egyetlen szent helye, művelete és létformája: az üzleten kívül nincs élet, legföljebb a politikai kiszolgálók hada, s rajtuk túl a nyomor. Konok könyv a Csodák csodája. Azért, mert szerzője az okot és az ellenszert is vizsgálja és kínálja már vagy ötven éve. Az ok latinul a korrupció, magyarul a romlottság. Eljuthatott-e egy ország vezetőinek lelki züllése odáig, hogy atombombát dobjanak tulajdon földjükre és népükre? Igen, 1953. szeptember 14-én a szovjet hatalom megtette! Sztalin halála után (!) az Urál közelében, Tockoje falu fölött a szövetséges hadseregek parancsnokainak szeme láttára önbombázást tartottak egy 40 megatonnással! Miért? A konok könyv másik őstémája az Isten és az ember viszonya az Evangéliumon keresztül. Csupa "hagyományos" elemzés, de mégis mind megrendítő, mert arra ébreszt, hogy az Írásban az Úr él, és személyesen hozzád szól és hozzám. (L. Z.)

Czakó Gábor - Beavatás ​- Az ideák nyelve
Akad ​hazánkban számos világörökségre méltó táj, város, épület, de mind között a legősibb, legpompásabb, legbecsesebb, tehát a legméltóbb e címre a magyar nyelv, a kőkor élő nyelve. A hazugság a közösség tagadása. Tanítványnak lenni nem művészet, hanem élet. A megoldás nem a mű, hanem az élet kijavítása. Az igazi titok én magam vagyok. A szexuális felszabadítás - Hamvas Béla szerint - a szexus lefokozása zoológiai mechanizmussá. Az alapállás kutatója a kamasz. Indián osztozás: én vágom ketté a csokit, te választasz. A filmipar titka: megmérgezni a legmeghittebbnek látszó pillanatokat. Semleges az, akinek nincs értéke, csak ára. Hogyan alakítsuk át a táj arcát anélkül, hogy sírna? Bűn-e, ha egy híres ember azt susogja egy ezernyi fajta népbetegségtől gyötört nemzetnek, hogy bűn-e, ha az ember csak önmagának árt? A mai cenzúra nem szavakat töröl, hanem lelkeket; megpróbálja kihúzni belőlünk az érdek fölöttit, az emberit: a szeretetet, a jóakaratot, az önzetlenséget. Démonaink szülője a hatalmi ösztön. A szocializmus útja iszonyatos emberáldozatok árán a kapitalizmusból a kapitalizmusba vezet. A kapitalizmus útja a gazdaságrák. Csakis a harmadik út járható. Ahol nem érvényesítik az Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj, tiszteld apádat és anyádat, ne ölj, hamis tanúságot ne tégy, ne lopj, ne paráználkodj elveit, ott nem érvényesülnek. Ott a deviancia lesz normális, és előbb-utóbb lebontja a törvény-építette ön- és közösségvédelmi intézményeket, és a társadalom szétesik. A boldogság a keresztünk. Llanos Manolot, a spanyol Actio Catholica elnökét a polgárháborúban a kommunisták mint klerikális elemet, a nép, az új világrend többsége nevében halálra ítélték. Az utolsó szó jogán ezt mondta: Krisztus és én, mi ketten, abszolút többségben vagyunk veletek szemben.

Czakó Gábor - Beavatás ​- Jézus beszélő kövei
A ​X. Beavatás kötet jobbára az utóbbi esztendő nyilvános fölvételeinek szövegét tartalmazza olyan kérdésekről, mint Jézus első pöre a főpapokkal és a vénekkel Nagykedden – a Nagypéntek hajnali tárgyalás előzményeként. Vajon miért beszél Jézus példabeszédekben? Vitáiban milyen logikát követ? Mit tekint igazi megismerésnek? Mifélék a „kis csodák,” és kik a jelentéktelennek látszó mellékszereplők, akik nélkülözhetetlen közreműködői a csodálatos kenyérszaporításnak, vagy az Utolsó Vacsorának? Hogyan zajlott le az Első Reggeli Isten országában, és hogyan Péter bűnpere? Kik az Isten fiai? Milyen kapcsolatban állt Jézus Keresztelő Szent Jánossal? Miért átkozta meg a terméketlen fügefát, „noha nem jött még el a termés ideje?”

Czakó Gábor - Eredeti ​magyar nyelvtan
Idegenek ​a magyar nyelvről Polanus Amandus (1561-1610) Baselban élő humanista írta 1609-ben Szenci Molnár Albertnek nyelvtana megjelenésekor: "Akadtak, akik kétségbe vonták, hogy a zabolátlan magyar nyelvet nyelvtani szabályokba lehetne foglalni. Te azonban kiváló munkáddal alaposan megcáfoltad őket." Krantz, S. Grover (1931-2002) amerikai antropológus: "A magyarországi magyar nyelv ősisége ugyanilyen meglepő lehet: átmeneti kőkori nyelvnek tartom, mely megelőzi az újkőkor kezdetét, a magyar az összes helyben maradó európai nyelvek közül gyakorlatilag a legrégibb." _Grover S. Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása, Bp. 2000, Imre Kálmán fordítása_ "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem, hogy: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." _Ove Berglund svéd orvos és műfordító, Magyar Nemzet 2003. XII. 2, 5. old._ "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: Ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit." _George Bernard Shaw_ "A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával... A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét..." _Sir John Bowring "Poetry of the Magyars" előszavában, 1830_ "A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik nyelvükben." _Giuseppe Mezzofanti bíboros (1774-1849) Ludwig August Frankl költőnek_

Czakó Gábor - Magyar-magyar ​nagyszótár
A ​világban folyó szellemi, gazdasági, kulturális, politikai s olykor katonai vetélkedések egyik legfontosabb eszköze a nyelv. A küzdők igyekeznek megkaparintani a céljaikhoz hasznos fogalmakat, s értelmüket úgy alakítani, hogy nekik szolgáljanak, míg a számukra kellemetleneket befeketíteni, esetleg kicenzúrázni a közhasználatból, például politikailag nem korrektnek nyilvánítva őket.

Czakó Gábor - Nyelvünk ​aranyágya
Nyelvünk ​aranyágya - esszék és tanulmányok a magyar nyelvről

Czakó Gábor - Kilencvenkilenc ​magyar rémmese
Az ​Olvasók a múlt század nyolcvanas évei óta szívesen olvassák, s élvezik a magyar rémmeséket: az eddigi gyűjtés négy kötetre való 77 magyar rémmesére rúgott. Gyűjtés, mert a történeteket nem az író találja ki. Jönnek hozzá, jó emberek mesélik őket. A szerző csak megfogalmazza őket, a mondatokat szétosztja Szépasszony és barátai közt, akár az aprósüteményt, a pogácsát, vagy a finom magyar bort. Az esetek a mindennapi életből érkeznek, velünk történnek, mi vagyunk ilyenek. Úgy is fölfoghatjuk, hogy ennek a gyűjteménynek a mulatságos anekdotái így, együtt, korunk történelmének hiteles leírását adják a nép szemszögéből. Legújabb kötetünk immár az ötödik futam, 99 friss, keserédes darabot tartalmaz.

Czakó Gábor - Belátó
Czakó ​Gábor 2002-2005 között írott cikkeinek gyűjteménye. Az írások jobbára a Magyar Nemzetben, a Keresztény Életben és az Új Emberben jelentek meg. A kötet keresztény nézőpontból szemlézi közéletünk eseményeit.

Czakó Gábor - Mi ​a helyzet?
A ​Nagy Kísérlet nyulai vagyunk. A kor, amelyben élünk, leleplezte, hogy az ember hite megingott abban, hogy létének szellemi alapjai volnának. Következésképpen ilyen célokat nem tűzhet sem személyes, sem társadalmi törekvései elé. Marad a matéria, a gazdaság, azt kell rendbetenni - mondják a hatalmas kísérletvezetők New Yorktól Tokión át Moszkváig - mellesleg ők is nyulak, ha nem is tudnak róla... És ha a gazdaság rendben lesz, akkor az emberiség gondjai megoldódnak. Márpedig úgy lesz, mert a fejődés nyílegyenes. Ebből az eszméből lenyűgöző tudományos-technikai forradalom bontakozott ki, szédületes társadalmi változások a népességrobbanástól a bürokratikus és a piaci gazdaságrendszerekig, vagyis a különböző jelzőjű szocializmusokig és kapitalizmusokig, világháborúk, demokráciák és rémállamok, génsebészet, közoktatás és tömegtájékoztatás. Egyszóval a Gazdaságkor. Czakó Gábor esszékönyvében eszmetörténetileg új megállapításokat tesz a folyamatok és mai állapotok boncolása kapcsán. Stílusa egyszerre derűs, éles és ironikus, amikor áttekinti a kor művészetét, államát, emberfogalmát, nyelvét, valóságképét, eszméit. Eredeti nézőpontjaiból föltárul, mennyire hasonlít mindaz, ami eddig olyannyira különbözni látszott. És kiderül a helyzet is, amin jottányit sem változtat, ha nem veszünk tudomást róla.

Kollekciók