Ajax-loader

Czakó Gábor könyvei a rukkolán


Czakó Gábor - Beavatás ​- Jézus beszélő kövei
A ​X. Beavatás kötet jobbára az utóbbi esztendő nyilvános fölvételeinek szövegét tartalmazza olyan kérdésekről, mint Jézus első pöre a főpapokkal és a vénekkel Nagykedden – a Nagypéntek hajnali tárgyalás előzményeként. Vajon miért beszél Jézus példabeszédekben? Vitáiban milyen logikát követ? Mit tekint igazi megismerésnek? Mifélék a „kis csodák,” és kik a jelentéktelennek látszó mellékszereplők, akik nélkülözhetetlen közreműködői a csodálatos kenyérszaporításnak, vagy az Utolsó Vacsorának? Hogyan zajlott le az Első Reggeli Isten országában, és hogyan Péter bűnpere? Kik az Isten fiai? Milyen kapcsolatban állt Jézus Keresztelő Szent Jánossal? Miért átkozta meg a terméketlen fügefát, „noha nem jött még el a termés ideje?”

Covers_282475
elérhető
2

Czakó Gábor - Hitemről
Az ​író önvallomása életéről, hitéről.

Czakó Gábor - Van ​itthon elég krumpli?
A ​kötet az alábbi drámákat tartalmazza: Disznójáték Édes hármas Mit üzen a rádió? Mint a mókus Van itthon elég krumpli? Várkony, Déva

Czakó Gábor - Hosszúalattság
Hosszúalattság ​beláthatatlan korú település az emlékezés kitörlésének korában. A Hosszúalattság regénykert, melynek központi cselekménye körül - ha egyáltalán van ilyen, no jó, igen - kisebb történetek burjánzanak régi korokból, a szerző más műveiből, a Lét megfoghatatlannak vélt tereiből, hogy egybeszövődjenek, miként a kert egy a füveivel, épületeivel, fáival, madaraival, múltjával.

Czakó Gábor - A ​sárkánymocsár ura
A ​sárkánymocsár ura kalandregény, felnőttmese a szó legizgalmasabb értelmében, mégis szoros kapcsolatban áll más, bölcseleti ihletésű műveivel, közelebbről a Lélek fele és a Luca néni föltámadása című regényekkel, de leginkább az Eufémiával - annak mintegy a folytatása. A történet tehát a jövőben játszódik, egy általunk fölidézhető környezeti katasztrófán túl, a mi fájdalmasan átalakult földgolyónkon, új tájakon és új lények: tréfás kedvű és veszedelmes gombák, állatok, növények között. A Birodalomban. A Birodalom egyre terjeszkedik, már alig van nép és országocska, mely ne lenne alattvalója vagy vazallusa. A technikai civilizáció nélküli emberiség új faj, az araneus, az intelligens patkány uralma alá kerül. Már szinte csak a vilák szabadok, de ők is elveszítették vezetőjüket. A mély humorral megírt történet a Nagyvila fölkutatásáról szól; Hóúr herceg és egy törpe vila utazik tűzön-vízen, külső és belső csodákon át. A vilák: különös népség. Önmagukban a világot helyreállították: nincs rés gondolataik és tetteik között. Ezért nem félnek, szabadok, nem ütnek vissza, legyőzhetetlenek...

Czakó Gábor - A ​szoba / Megváltó / Sárkánymese
Milyen ​könyörtelen és megalázó tortúrát jelent lakásnak megszerezni egy korábban lépcsőházi sufnit, hogyan vetkőzteti ki emberségéből ez a fogat csikorgató küzdelem a főhős fiatalembert, miként alázza meg szerelmét, Piroskát, aki pedig önzetlenül és rajongva vállalja érte, jövendő boldogságukért a legmostohább munkát is, s végül hogyan hasonlik meg önmagával a Mama halála után a fiatalember - erről szól A szoba című kisregény, Czakó Gábor egyik első írása. A szociográfiai hitelességű, robbanásig feszülő konfliktusokkal teli kisregényt méltán üdvözölte első megjelenésekor a kritika. A Megváltó kísérlet voltában is összetettebb, bonyolultabb, jelképesebb mű, egy bíróság elé idézett beatzenész groteszk históriája, amelyben nem a történet, hanem a szereplők viselkedése a meghatározó. A nouveau roman stílusában íródott kisregény nyelvi leleményei, minden konformizmust tagadó újszerűsége miatt joggal volt népszerű olvasmánya az ifjabb nemzedéknek. A Sárkánymese, amellyel eddig csak a Magyar Nemzet hasábjain találkozhattak az olvasók, szintén a 70-es évek legelején íródott, s mintegy szintézise is az útkereső műveknek. Egyszerre jellemzi a tényföltáró, szigorú valóságábrázolás s ugyanakkor az abszurd jelképiség. Így lehet az, hogy bár szereplői időben és térben meghatározott emberek, Czakó Gábor hátborzongató történetében fantomalakokká, varázserővel bíró csodalényekké válhatnak

Czakó Gábor - Történeteink ​almáspitével
Czakó ​Gábor húsz esztendőnél régebb óta gyűjti a magyar anekdotákat, melyeket magyar rémmesének ír meg. Eleinte, a nyolcvanas évek végén a Hitelben jelentek meg, azóta négy 77 és egy 99 magyar rémmese kötetet töltöttek meg. Máig szaporodnak. Csak olyan történeteket ír meg, amelyek vele estek meg, vagy megbízható forrásból származtak hozzá. Lényegükön semmit sem változtat, csak beilleszti őket egy olyasféle ős mesekeretbe, amilyent Bocaccio is megépített Dekameronjához, vagy Navarrai Margit is a Heptameronjához.

Czakó Gábor - Beavatás ​az országút szélén
A ​világ egyetlen, immár 17. éve létező tv-esszéjének, a Duna tévés Beavatás írott szövegeinek újabb kicsi kötete, amely lélekben igényes olvasók érdeklődésére számít. A Megváltó Isten Országát hirdette - ami nem holmi elérhetetlen álomvilág, hanem igenis friss, megvalósítható életterv. Egyszerre a mennyországba vezető út, s ugyanakkor a jó és boldog földi élet helye és módszere. Ez a kicsi könyv ennek megértésében segíti az Olvasót. - a kiadó -

Czakó Gábor - Világvége ​1962-ben?
Ellenőrizhető ​adatok és megfelelő mérési módszerek hiányában nem állapítható meg, hogy 1962 októberének végén elpusztították-e a Föld hatalmasságai a bolygó emberiségét. De hogy történt-e valami – akkor, vagy az azóta eltelt ötven évben – az erőst valószínű. Az élet jeleit kutató rádiótávcsöves űrfigyelés már régóta észlelte, hogy mások is vizsgálnak bennünket. Például kifigyelték, hogy a Föld paradicsom. Van holdja, mágneses védőköpenye, vize, levegője, kiegyenlített hőmérséklete. Idő múltán tudósaink a távoli csillagok környékén élő kíváncsiakat érdeklő adatokból kihüvelyezték, hogy az idegenek szerint a mi bolygónkon történt valami. Valami, ami minden eddigi háborúnál pusztítóbb, mert folyamatosan észlelhető, hogy a Föld bolygó elektromágneses terében különféle gépezetek, szörnyetegek és emberek hadakoznak, amit rendszeres időközökben megszakítanak apró jelenetek, melyek a földlakókat mosószerek, autók, italok és nyaralások vásárlására buzdítják, majd folyik tovább a mészárlás. Persze a kínálgató arcok részvételével. A csillagászati fordítógép kínai-angolja szerint „fal fest ördög lélek sorvad” jelenség tanúi lettek a távoli kutatók, akik a Földet körülvevő „pokol palást”-ot a földlakók álmaként, azaz terveként értelmezik. Szerintük pillanatok választják el az álmokat a megvalósulásuktól. Elsősorban azért, mert az álmodók „erkölcsi érzelmi intelligencia”-ja a nullához közelít a bolygó körüli vérzivatarban keringő önvallomásaik, leveleik, vitáik stb. szerint. Azt persze nem látják, hogy mi lappang a versekben meg a regényekben.

Czakó Gábor - 77 ​hangos rémmese
Válogatás ​a szerző nagysikerű és immár öt kötetet kitevő magyar anekdotagyűjtéséből. A szellemes, szatirikus összeállítást az író hat gyermeke adja elő két korongon.

Czakó Gábor - Beavatás ​- Lépcső és szalmaszál
A ​korszerű szocializmusok doronggal verték, a még korszerűbb „liberális demokrácia” zsírban föloldotta a társadalom szellemi és társadalmi szerkezetét. A nép helyén alaktalan tömeg hullámzik a politikai-üzleti széljárást követve. Az eszméket iparilag gyártott izmusok és divatok nyomták a tudat alá, ahonnan minden alantast fölszabadítottak. A kultúra az Antikrisztus fő-üzlete, a szórakoztatóipar peremére szorult. Az eszmék és értékek hiányában egyre nagyobb tömegek képtelenek fölnőni. Éretlenül szórakoznak, képtelenek iskoláikat elvégezni, családot alapítani, éles helyzetekben fölnőttként viselkedni. Jelképértékű, hogy az utcán cumisüveggel járnak… A kötet beavat a helyzetbe, s megmutatja, hogy a szalmaszál mennyire erős, és a lépcső fölfelé is visz.

Covers_242929
elérhető
0

Czakó Gábor - Sorrendben
A ​kötetben Czakó Gábor novelláinak újabb termését és két egyfelvonásos drámáját találja az olvasó. A tizenhárom elbeszélés - tizenháromféle szín az író gazdag palettájáról: egy rövid bekezdésben alig-alig lehet őket egy szóval jellemezni. Jó formaérzékű író tudja, hogy minden újabb probléma más és más formát kíván. A Sorrendben című gyűjtemény jól jellemzi ezt az igényt, hiszen lehetetlen ugyanazon a hangon, ugyanolyan írói megközelítéssel beszélni gyökeresen más kérdésekről. A kötet tehát egyfajta tudatregénynek is felfogható, amely pontosan jelzi, hogy miféle formai és tematikai gondok foglalkoztatják az írót. Czakó a "hőskor" árnyékában induló nemzedék tagja, aki egyfelől még szemtanúja igazi hőstetteknek, de látja a nagy egyéniségek mögött megbúvó hősködőket, nagynak kikiáltott tettek valódi értékét. Talán ez is magyarázza, miért izgatja számtalan írásban a legenda és a valóság közt feszülő ellentmondás - például az Aranykor című egyfelvonásosban -, miért találkozunk újra és újra az álmot és tényeket tragikusan összekeverő hősökkel (mint például az Álom kamaszfigurája) vagy a nagy tettekről álmodozó, de az igazi feladat elől megfutamodó hőzöngőkkel (A kocsa. A gyufa).

Czakó Gábor - Ész ​és Hit
Az ​új esszékötet a hajdani Beavatás útját folytatja: a test és a lélek örök feszültségeit figyeli, melyek az embersors velejárói. Mi jobb? Ész nélkül élni, vagy hit nélkül?

Czakó Gábor - A ​szabir titok
A ​szabir titok a szabir titokról szól. Egész pontosan annak a népnek a titkos múltjáról, amelyet "valami okból régebben" szabirnak hívtak. Egy sokszor emlegetett népről olvashat a Tisztelt Olvasó e könyvben, amely tömérdek régészeti és mondabeli emléket meg írásos nyomot hagyott maga után az elmúlt évezredek során. Ezek az érdeklődők számára régóta hozzáférhetők. Hogy messzebb ne menjünk: az andronovó-szintasta kultúra leletei, a csud-várak, az ókori és középkori föliratok, a történetírók könyvei, az ugor népek hősénekei meg mondái, a finnugor nyelvek magyar szavainak, népzenei és mesei elemeinek nyilvánvaló áramlási iránya együttvéve sokkal több és megbízhatóbb történeti és régi kulturális adattal szolgáltak, mint amennyiből a szakemberek eddig őstörténetet és nyelvrokonságot írhattak. A föltételes mód használatának közismerten nem szakmai és nem is technikai okai vannak... A kötet jól fölépített, szellemes esszésorozata kellő alapossággal vezeti be a Kedves Olvasót a titokba.

Czakó Gábor - + (Plussz)
Arcz és Oroszlán, - a novellafűzér visszatérő hősei - a század két nagy szorásza, Arcz János magányosan, hegyi remeteségének A két művész néhány négyzetkilométerén dolgozva-élve törekszik a Teljesség felé. Oroszlán is a teljes életre törekszik, de ő e belső úthoz nagyívű pályát keses: sikert, utszást, új hazákat. A két művész között személyes kapcsolat nincs, sorsuk mégis összefügg.

Czakó Gábor - Csata ​minden áldott nap
Az ​író önéletrajzi elemekből szőtt ifjúsági regénye 1950 nyarán játszódik egy eldugott kis dunántúli faluban, ahol gyerekbandák szerveződnek, s a szemben álló felek a felnőtt társadalom életének mintájára hadakoznak egymással.A sodró lendületű cselekményben két rivális féllel ismerkedhetünk meg: az Arany-kör csapattal, ahol katonás rend uralkodik. Vezérrel az élén, s a bandatagok folyton ellenséget szimatolva erőszakos és támadó módon lépnek fel mindenkivel szemben. A másik csapat jámborabb, játékosabb gyerekekből verbuválódik, akik csak védekezésre használják erejüket. A történet hőse, Zoli, árva gyerek, akit nyomorúságos körülmények között élő nagyanyja nevel. A gondolkodásra, mérlegelésre hajlamos fiú gyávaságból és ébredező hetykeségből csatlakozik az Arany-kör csapathoz, ahonnan végül életre szóló tapasztalatokat, tanulságokat vihet magával: az erőszak, a vak fegyelem, a komiszság, a kegyetlenség és az embertelenség átélt, átértett gyűlöletét. A jó könyv nem avul, csak érik; egy kicsit történelmi regény válik belőle, miközben mondanivalója egyre élénkebb lesz. Ilyen Czakó Gábor negyed századdal ezelőtt írt műve is, s talán ez az oka, hogy A Pál utcai fiúkhoz vagy a Légy jó mindhalálig-hoz hasonlóan élvezetes olvasmány lehet felnőttek és gyermekek számára egyaránt.

Czakó Gábor - Isten ​családja
Duna ​tévés gondolkodásiskola hetedik, biblikus témájú kötete. A Nyolc boldogságtól az ólálkodóig, a sátánig: akit annyit tapasztalunk, mégis oly titokzatos... Ha Isten fiai vagyunk, akkor Isten családjához tartozunk! Felelősségünk különlegesen nagy a mai, antikrisztusi korban, amikor fölbomlóban az emberi közösség, milliárdok éheznek és szomjaznak, állatok és növények ezrei pusztulnak ki naponta, melegszik a légkör, a Föld eresztékei recsegnek-ropognak. Csoda-e, hogy "a sóvárgással eltelt természet Isten fiainak megnyilvánulását várja"? Hol állok a mai világhelyzetben? Kötögetem-e a mefisztói alkut, vagy meg merek nyilvánulni, mint Isten fia, ahogy testvérem, Jézus Krisztus tenné?

Czakó Gábor - Luca ​néni föltámadása
Czakó ​Gábor író, publicista, képzőművész, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezője. Írásai jellemző vonása a stílusok tudatos válogatása, ami abból az eltökéltségből ered, hogy mondanivalóit a nekik megfelelő formában jelenítse meg (vagyis saját stílus helyett a művekét építi.) A szerkesztésbeli, nyelvi, ábrázolási különbözőségek ellenére minden munkáját átlengi a humor; hol szelídebben, ironikusabban (Várkonyi Krónika, Luca néni föltámadása), hol arisztofanészi vaskossággal (Disznójáték), máskor éles szatírába csapva (Eufémia, Fehér ló (dráma), 77 magyar rémmese, 4 kötet.) Szintén jellemző vonása a katolicizmus kultúrkörében mozgó szellemiség.

Czakó Gábor - A ​teremtő mosolya
Czakó ​Gábor, akinek könyvei, köztük a kétszer húszezer példányban elkelt Magyar rémmesék, az igényes, széles látókörű írót mutatják be, most legújabb esszéivel lép az olvasó elé. Az utóbbi évek politikai és erkölcsi zűrzavarában - nemzeti kérdésekben éppúgy, mint a kultúra vagy a közerkölcs kérdéseiben - tiszta tekintettel pillant körül. Nemcsak ő, egész társadalmunk hosszú utat tett meg a lakitelki találkozó óta. Kevesen látják világosabban, milyen vezérfonalra kell felfűzni napjaink törtönéseit, mint Czakó Gábor, akinek világszemlélete valláserkölcsi alapokon nyugszik.

Czakó Gábor - Tündérfalva
A ​Tündérfalva regénykert. A műfaj a szerző találmánya. A regénykert olyasféle szerkezetű mű, mint egy családi ház. A lakóépület maga a regény, a körülötte fekvő virágoskert, a kutyaól, a lugas, a góré, a garázs, a nyári konyha, a veteményes és a többiek novellák, amelyek összefüggnek valamennyire a regénnyel, hiszen a házhoz tartoznak, de a szó legszorosabb értelmében nem részei. A Tündérfalva úgy, önmagában hagyományos regény, hősökkel, egyenes vonalú cselekménnyel, szerelemmel és bűnözőkkel, akik el akarják foglalni - nem a falut, az nem volna nagy ügy, hanem lakóinak lelkét. No erre mozgásba lendülnek a faluban lappangó tündérek...

Czakó Gábor - Kilencvenkilenc ​magyar rémmese
Az ​Olvasók a múlt század nyolcvanas évei óta szívesen olvassák, s élvezik a magyar rémmeséket: az eddigi gyűjtés négy kötetre való 77 magyar rémmesére rúgott. Gyűjtés, mert a történeteket nem az író találja ki. Jönnek hozzá, jó emberek mesélik őket. A szerző csak megfogalmazza őket, a mondatokat szétosztja Szépasszony és barátai közt, akár az aprósüteményt, a pogácsát, vagy a finom magyar bort. Az esetek a mindennapi életből érkeznek, velünk történnek, mi vagyunk ilyenek. Úgy is fölfoghatjuk, hogy ennek a gyűjteménynek a mulatságos anekdotái így, együtt, korunk történelmének hiteles leírását adják a nép szemszögéből. Legújabb kötetünk immár az ötödik futam, 99 friss, keserédes darabot tartalmaz.

Czakó Gábor - Törökkő
A ​Törökkő a rendszerváltás regénye, noha egy mukknyi napi politika sincs benne. Arról szól, ami örök: a szerelemről, mely családok és nemzedékek közt viharzik ebben a különös, sok bölcsességgel és még több derűvel megírt könyvben. Egy régi faluról szól, melyet elnyelt Budapest: a korról, amelyben élünk, s ahol megtörtént, amire a legnagyobb szükség volt: az élet visszazökkenhetett a maga kerékvágásába. A regényírás is mert a kettő valamiképpen egy. Az élet akkor érdekes, amikor a regény: ha igazi emberek szenvednek nevetnek és lobognak benne - jó deci vörösbort iszogatva.

Czakó Gábor - Magyar-magyar ​nagyszótár
A ​világban folyó szellemi, gazdasági, kulturális, politikai s olykor katonai vetélkedések egyik legfontosabb eszköze a nyelv. A küzdők igyekeznek megkaparintani a céljaikhoz hasznos fogalmakat, s értelmüket úgy alakítani, hogy nekik szolgáljanak, míg a számukra kellemetleneket befeketíteni, esetleg kicenzúrázni a közhasználatból, például politikailag nem korrektnek nyilvánítva őket.

Czakó Gábor - Beavatás ​- Az eldobható Föld
Kis ​terjedelmű, alig néhány oldalas újabb írásait, 'kis színeseit', karcolatait, publicisztikáit gyűjtötte össze kötetében Czakó Gábor. Az írások tematikája szerteágazó, viccekről csakúgy szól az író, mint a környezetszennyeződés újabb rémeiről, a hatalom szakralitásának és deszakralizálódásának kérdését éppúgy fejtegeti, mint az eltömegesedés problematikáját, az értékválasztás, a világnézetek tipológiája nem kevésbé tematizálódik Czakónál, mint a nemzetközi pénzvilág döbbenetes hatalmának jelei stb. A sokféle téma, a széles skálán elhelyezkedő problematika ellenére azonban a kötet szellemileg roppant egységes. Czakó elkötelezetten vallásos, mércéje a keresztény kinyilatkoztatás és etika, a korkérdésekre a választ, a problémákra a megoldást a keresztény értékek őszinte vállalásában látja, írásai egy ilyen igényű szellemi megújulást sürgetnek.

Czakó Gábor - Beljebb ​a magyar észjárásba
Czakó ​Gábor és Juhász Zoltán közös kötete a magyar nyelv és zene számítógépes kutatásával alapvető, új fölismerésekre vezetett. Összevetette a Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára (CzF), valamint a Tótfalusi István által jegyzett Magyar Etimológiai Szótár (MESz) elektronizált kiadásait, ily módon a magyarnak közel 60 nyelvvel való kapcsolatrendszerét térképezte föl.

Czakó Gábor - Várkonyi ​Krónika
A ​Várkonyi Krónika, Czakó Gábor első nagyregénye, kultuszkönyv volt a hetvenes-nyolcvanas években. Részben azért, mert ez volt az egyetlen mű akkor, 1977-ben, amely valamit különös csoda folytán nevén nevezhette a forradalmat, leírhatta az események lényegét - egy magyar falu szemszögéból -, beleértve a megtorlást is. (A cenzúra elmaradása nyilván köszönhető a Szépirodalmi Könyvkiadó munkatársai: Benedek Mihály szerkesztő. Kónya Judit főszerkesztő és Illés Endre igazgató bátorságának is.) A könyv másik titka rejtélyes összefüggése Hamvas Béla Karneváljával, amely 1951-re készült el, de csak a Várkonyi Krónika 2. kiadása után jelenhetett meg. Egyáltalán, Hamavas egész életműve a fiókban lappangott a Czakó-kötet keletkezésekor. E különös, benső kapcsolat lényege, hogy mindkét mű bölcselet: humoralisztikába ojtott sorskatalógus. A Várkonyi Krónikában látszólag csak egy kicsi, elzárt falu evilági és transzcenedens figurái rajzanak, de a világháborúval és '56-tal együtt az egész ország, az egész 20. század megelevenedik benne.

Czakó Gábor - Beavatás ​- Az ideák nyelve
Akad ​hazánkban számos világörökségre méltó táj, város, épület, de mind között a legősibb, legpompásabb, legbecsesebb, tehát a legméltóbb e címre a magyar nyelv, a kőkor élő nyelve. A hazugság a közösség tagadása. Tanítványnak lenni nem művészet, hanem élet. A megoldás nem a mű, hanem az élet kijavítása. Az igazi titok én magam vagyok. A szexuális felszabadítás - Hamvas Béla szerint - a szexus lefokozása zoológiai mechanizmussá. Az alapállás kutatója a kamasz. Indián osztozás: én vágom ketté a csokit, te választasz. A filmipar titka: megmérgezni a legmeghittebbnek látszó pillanatokat. Semleges az, akinek nincs értéke, csak ára. Hogyan alakítsuk át a táj arcát anélkül, hogy sírna? Bűn-e, ha egy híres ember azt susogja egy ezernyi fajta népbetegségtől gyötört nemzetnek, hogy bűn-e, ha az ember csak önmagának árt? A mai cenzúra nem szavakat töröl, hanem lelkeket; megpróbálja kihúzni belőlünk az érdek fölöttit, az emberit: a szeretetet, a jóakaratot, az önzetlenséget. Démonaink szülője a hatalmi ösztön. A szocializmus útja iszonyatos emberáldozatok árán a kapitalizmusból a kapitalizmusba vezet. A kapitalizmus útja a gazdaságrák. Csakis a harmadik út járható. Ahol nem érvényesítik az Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj, tiszteld apádat és anyádat, ne ölj, hamis tanúságot ne tégy, ne lopj, ne paráználkodj elveit, ott nem érvényesülnek. Ott a deviancia lesz normális, és előbb-utóbb lebontja a törvény-építette ön- és közösségvédelmi intézményeket, és a társadalom szétesik. A boldogság a keresztünk. Llanos Manolot, a spanyol Actio Catholica elnökét a polgárháborúban a kommunisták mint klerikális elemet, a nép, az új világrend többsége nevében halálra ítélték. Az utolsó szó jogán ezt mondta: Krisztus és én, mi ketten, abszolút többségben vagyunk veletek szemben.

Czakó Gábor - Eufémia
"Az _Eufémia ​utolsó heteinek hiteles története_ c. munkát Bús János tetőfedő barátomtól kaptam - írja a regény bevezetőjében Czakó Gábor. - János éppen Ágnes lányát látogatta meg munkahelyén, a Nyelvtudományi Intézetben, amikor betört a fordítógép termének üvegablaka, és egy doboz (fém?) hullott elébük. A doboz összetört. Ági fölvette, s nyomban látta, hogy valami írásszerűséget tartalmaz. Csak annyi ideje volt, hogy e szikár tényt megállapítsa, a betűk nyomban halványulni kezdtek, a papír porladni. Ágnes - aki a fordítógép kezelője - ösztönös szakmai rutinnal belehelyezte az egészet a gépbe, és elindította az >>ismeretlen nyelvek<< programot. Mire a fordítás (?) elkészült, az eredeti kéziratból csupán egy zacskó por került elő." ___Eufémia a rend, a célszerűség és korszerűség legtökéletesebb megvalósulása, a létező és az elképzelhető világok legjobbika, ahol látszólag minden a lehető legnagyobb rendben van. A dolgozók kényelmes beton lakóüregekben élnek, a levegő nagyfokú szárazanyag-tartalma miatt szájkendőt viselnek, és mióta a nagy magasságban repülő harci gépek tervszerűen kiaknázták a Föld ózonburkát, azóta csupán a városok fölött elhelyezett szmogpajzsok védik az emberiséget a veszedelmes ultraibolya sugárzástól. ___Valami mégis megzavarja az idilli állapotokat, olyannyira, hogy hamarosan végveszélybe sodorja Eufémiát: "Az óvoda udvarán felütötte fejét a fű..."

Czakó Gábor - Mondatok
A ​Mondatok Czakó Gábor zsebkönyv sorozatának negyedik darabja a Magyar-Magyar Nagyszótár, a Velünkjáró és a Titkos könyv után. Zsebczakó. A szerző különféle regényeiből, esszéiből, meséiből, vagyis mindenféle új és régi művéből szedelőzködött össze úti olvasmánynak. Bárhol föl lehet ütni, s egy pillantással ki lehet belőle egy ízlelgetni való mondatot. Olyan emberek számára készült, akik tisztelik a szavakat és a gondolatokat: az ilyen olvasókat a szavak és a gondolatok is megbecsülik.

Czakó Gábor - Belátó
Czakó ​Gábor 2002-2005 között írott cikkeinek gyűjteménye. Az írások jobbára a Magyar Nemzetben, a Keresztény Életben és az Új Emberben jelentek meg. A kötet keresztény nézőpontból szemlézi közéletünk eseményeit.

Czakó Gábor - Beavatás ​- Magánállamok
A ​Duna televíziós esszésorozat 3. kötete a 144. adásig – 2003 szeptember 21.-ig. Néhány téma a sok közül: a hazugság uralma, a bölcsesség és a hatalom, a történelmi és a magánállamok ellentéte, a szépség és a zene elvesztése, a kukkoló, a tapintatlan, a lumpen, a nulla, stb. A szerzőről: Czakó Gábor Decsen született 1942. szeptember 14-én. Édesapja Czakó Sándor, több ipar mestere, 1943-ban eltűnt a doni ütközetben. Édesanyja Scherer Erzsébet fényképész volt. Egy bátyja van, Sándor, aki újságíró, fotóriporter, több könyv, köztük Cz. G. Eufémia című könyvének fotóillusztrátora. A prózai műfajok mindegyikében dolgozik. Díjak: Arany János-, Babits Mihály-, Sajtótisztesség-, Kortárs-, József Attila, stb.-díj; Helikon szobrászati díj, (1960., Keszthely).

Czakó Gábor - Gyepű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók