Ajax-loader

Czakó Gábor könyvei a rukkolán


Czakó Gábor - Beavatás ​- Jézus beszélő kövei
A ​X. Beavatás kötet jobbára az utóbbi esztendő nyilvános fölvételeinek szövegét tartalmazza olyan kérdésekről, mint Jézus első pöre a főpapokkal és a vénekkel Nagykedden – a Nagypéntek hajnali tárgyalás előzményeként. Vajon miért beszél Jézus példabeszédekben? Vitáiban milyen logikát követ? Mit tekint igazi megismerésnek? Mifélék a „kis csodák,” és kik a jelentéktelennek látszó mellékszereplők, akik nélkülözhetetlen közreműködői a csodálatos kenyérszaporításnak, vagy az Utolsó Vacsorának? Hogyan zajlott le az Első Reggeli Isten országában, és hogyan Péter bűnpere? Kik az Isten fiai? Milyen kapcsolatban állt Jézus Keresztelő Szent Jánossal? Miért átkozta meg a terméketlen fügefát, „noha nem jött még el a termés ideje?”

Czakó Gábor - Beavatás ​az országút szélén
A ​világ egyetlen, immár 17. éve létező tv-esszéjének, a Duna tévés Beavatás írott szövegeinek újabb kicsi kötete, amely lélekben igényes olvasók érdeklődésére számít. A Megváltó Isten Országát hirdette - ami nem holmi elérhetetlen álomvilág, hanem igenis friss, megvalósítható életterv. Egyszerre a mennyországba vezető út, s ugyanakkor a jó és boldog földi élet helye és módszere. Ez a kicsi könyv ennek megértésében segíti az Olvasót. - a kiadó -

Czakó Gábor - Beavatás ​- Lépcső és szalmaszál
A ​korszerű szocializmusok doronggal verték, a még korszerűbb „liberális demokrácia” zsírban föloldotta a társadalom szellemi és társadalmi szerkezetét. A nép helyén alaktalan tömeg hullámzik a politikai-üzleti széljárást követve. Az eszméket iparilag gyártott izmusok és divatok nyomták a tudat alá, ahonnan minden alantast fölszabadítottak. A kultúra az Antikrisztus fő-üzlete, a szórakoztatóipar peremére szorult. Az eszmék és értékek hiányában egyre nagyobb tömegek képtelenek fölnőni. Éretlenül szórakoznak, képtelenek iskoláikat elvégezni, családot alapítani, éles helyzetekben fölnőttként viselkedni. Jelképértékű, hogy az utcán cumisüveggel járnak… A kötet beavat a helyzetbe, s megmutatja, hogy a szalmaszál mennyire erős, és a lépcső fölfelé is visz.

Czakó Gábor - A ​szoba / Megváltó / Sárkánymese
Milyen ​könyörtelen és megalázó tortúrát jelent lakásnak megszerezni egy korábban lépcsőházi sufnit, hogyan vetkőzteti ki emberségéből ez a fogat csikorgató küzdelem a főhős fiatalembert, miként alázza meg szerelmét, Piroskát, aki pedig önzetlenül és rajongva vállalja érte, jövendő boldogságukért a legmostohább munkát is, s végül hogyan hasonlik meg önmagával a Mama halála után a fiatalember - erről szól A szoba című kisregény, Czakó Gábor egyik első írása. A szociográfiai hitelességű, robbanásig feszülő konfliktusokkal teli kisregényt méltán üdvözölte első megjelenésekor a kritika. A Megváltó kísérlet voltában is összetettebb, bonyolultabb, jelképesebb mű, egy bíróság elé idézett beatzenész groteszk históriája, amelyben nem a történet, hanem a szereplők viselkedése a meghatározó. A nouveau roman stílusában íródott kisregény nyelvi leleményei, minden konformizmust tagadó újszerűsége miatt joggal volt népszerű olvasmánya az ifjabb nemzedéknek. A Sárkánymese, amellyel eddig csak a Magyar Nemzet hasábjain találkozhattak az olvasók, szintén a 70-es évek legelején íródott, s mintegy szintézise is az útkereső műveknek. Egyszerre jellemzi a tényföltáró, szigorú valóságábrázolás s ugyanakkor az abszurd jelképiség. Így lehet az, hogy bár szereplői időben és térben meghatározott emberek, Czakó Gábor hátborzongató történetében fantomalakokká, varázserővel bíró csodalényekké válhatnak

Covers_242929
elérhető
0

Czakó Gábor - Sorrendben
A ​kötetben Czakó Gábor novelláinak újabb termését és két egyfelvonásos drámáját találja az olvasó. A tizenhárom elbeszélés - tizenháromféle szín az író gazdag palettájáról: egy rövid bekezdésben alig-alig lehet őket egy szóval jellemezni. Jó formaérzékű író tudja, hogy minden újabb probléma más és más formát kíván. A Sorrendben című gyűjtemény jól jellemzi ezt az igényt, hiszen lehetetlen ugyanazon a hangon, ugyanolyan írói megközelítéssel beszélni gyökeresen más kérdésekről. A kötet tehát egyfajta tudatregénynek is felfogható, amely pontosan jelzi, hogy miféle formai és tematikai gondok foglalkoztatják az írót. Czakó a "hőskor" árnyékában induló nemzedék tagja, aki egyfelől még szemtanúja igazi hőstetteknek, de látja a nagy egyéniségek mögött megbúvó hősködőket, nagynak kikiáltott tettek valódi értékét. Talán ez is magyarázza, miért izgatja számtalan írásban a legenda és a valóság közt feszülő ellentmondás - például az Aranykor című egyfelvonásosban -, miért találkozunk újra és újra az álmot és tényeket tragikusan összekeverő hősökkel (mint például az Álom kamaszfigurája) vagy a nagy tettekről álmodozó, de az igazi feladat elől megfutamodó hőzöngőkkel (A kocsa. A gyufa).

Czakó Gábor - Van ​itthon elég krumpli?
A ​kötet az alábbi drámákat tartalmazza: Disznójáték Édes hármas Mit üzen a rádió? Mint a mókus Van itthon elég krumpli? Várkony, Déva

Covers_57238
elérhető
3

Czakó Gábor - Eufémia
"Az _Eufémia ​utolsó heteinek hiteles története_ c. munkát Bús János tetőfedő barátomtól kaptam - írja a regény bevezetőjében Czakó Gábor. - János éppen Ágnes lányát látogatta meg munkahelyén, a Nyelvtudományi Intézetben, amikor betört a fordítógép termének üvegablaka, és egy doboz (fém?) hullott elébük. A doboz összetört. Ági fölvette, s nyomban látta, hogy valami írásszerűséget tartalmaz. Csak annyi ideje volt, hogy e szikár tényt megállapítsa, a betűk nyomban halványulni kezdtek, a papír porladni. Ágnes - aki a fordítógép kezelője - ösztönös szakmai rutinnal belehelyezte az egészet a gépbe, és elindította az >>ismeretlen nyelvek<< programot. Mire a fordítás (?) elkészült, az eredeti kéziratból csupán egy zacskó por került elő." ___Eufémia a rend, a célszerűség és korszerűség legtökéletesebb megvalósulása, a létező és az elképzelhető világok legjobbika, ahol látszólag minden a lehető legnagyobb rendben van. A dolgozók kényelmes beton lakóüregekben élnek, a levegő nagyfokú szárazanyag-tartalma miatt szájkendőt viselnek, és mióta a nagy magasságban repülő harci gépek tervszerűen kiaknázták a Föld ózonburkát, azóta csupán a városok fölött elhelyezett szmogpajzsok védik az emberiséget a veszedelmes ultraibolya sugárzástól. ___Valami mégis megzavarja az idilli állapotokat, olyannyira, hogy hamarosan végveszélybe sodorja Eufémiát: "Az óvoda udvarán felütötte fejét a fű..."

Czakó Gábor - Történeteink ​almáspitével
Czakó ​Gábor húsz esztendőnél régebb óta gyűjti a magyar anekdotákat, melyeket magyar rémmesének ír meg. Eleinte, a nyolcvanas évek végén a Hitelben jelentek meg, azóta négy 77 és egy 99 magyar rémmese kötetet töltöttek meg. Máig szaporodnak. Csak olyan történeteket ír meg, amelyek vele estek meg, vagy megbízható forrásból származtak hozzá. Lényegükön semmit sem változtat, csak beilleszti őket egy olyasféle ős mesekeretbe, amilyent Bocaccio is megépített Dekameronjához, vagy Navarrai Margit is a Heptameronjához.

Covers_76414
elérhető
0

Czakó Gábor - Iskolavár
A ​gazdag cselekményű regény színtere egy bentlakásos szakközépiskola, ahol az önkényes vezetés miatt felborul a rend. A diákzendülés forgatagában tárul fel a csak látszólag egységes tantestület élete is. Különcök, jóindulatú tévelygők, kicsinyes számítók és valamiért még rajongók mutatkoznak meg, s közülük néhányan eldobják álarcukat, amikor az újonnan érkezett, fiatal tanár felkavarja "megszokott nyugalmukat". Nem szatíra ez, hanem a higgadt bírálat igényével íródott mű. Ennek megfelelő a befejezése is: a visszás körülményekből adódó kompromisszum. Ahogy a közszellemre is rátelepszik néha a megalkuvás légköre, részint a személyi összefonódások miatt. A hiba mindenekelőtt az emberek szemléletében, magatartásában rejlik - sejteti az író. Jellemük gyengeségében, kényelmességükben, hamis önismeretükben. Így igaz és megdöbbentő a tabló - az átmeneti megoldásokkal, helycserékkel. A nyelvi leleményeken kívül a drámaibb fokozás is élénkíti az események menetét, s az egészet átszövi a beteljesületlen - félig szomorú, félig komikus - szerelem ígérete.

Czakó Gábor - A ​sárkánymocsár ura
A ​sárkánymocsár ura kalandregény, felnőttmese a szó legizgalmasabb értelmében, mégis szoros kapcsolatban áll más, bölcseleti ihletésű műveivel, közelebbről a Lélek fele és a Luca néni föltámadása című regényekkel, de leginkább az Eufémiával - annak mintegy a folytatása. A történet tehát a jövőben játszódik, egy általunk fölidézhető környezeti katasztrófán túl, a mi fájdalmasan átalakult földgolyónkon, új tájakon és új lények: tréfás kedvű és veszedelmes gombák, állatok, növények között. A Birodalomban. A Birodalom egyre terjeszkedik, már alig van nép és országocska, mely ne lenne alattvalója vagy vazallusa. A technikai civilizáció nélküli emberiség új faj, az araneus, az intelligens patkány uralma alá kerül. Már szinte csak a vilák szabadok, de ők is elveszítették vezetőjüket. A mély humorral megírt történet a Nagyvila fölkutatásáról szól; Hóúr herceg és egy törpe vila utazik tűzön-vízen, külső és belső csodákon át. A vilák: különös népség. Önmagukban a világot helyreállították: nincs rés gondolataik és tetteik között. Ezért nem félnek, szabadok, nem ütnek vissza, legyőzhetetlenek...

Czakó Gábor - Világvége ​1962-ben?
Ellenőrizhető ​adatok és megfelelő mérési módszerek hiányában nem állapítható meg, hogy 1962 októberének végén elpusztították-e a Föld hatalmasságai a bolygó emberiségét. De hogy történt-e valami – akkor, vagy az azóta eltelt ötven évben – az erőst valószínű. Az élet jeleit kutató rádiótávcsöves űrfigyelés már régóta észlelte, hogy mások is vizsgálnak bennünket. Például kifigyelték, hogy a Föld paradicsom. Van holdja, mágneses védőköpenye, vize, levegője, kiegyenlített hőmérséklete. Idő múltán tudósaink a távoli csillagok környékén élő kíváncsiakat érdeklő adatokból kihüvelyezték, hogy az idegenek szerint a mi bolygónkon történt valami. Valami, ami minden eddigi háborúnál pusztítóbb, mert folyamatosan észlelhető, hogy a Föld bolygó elektromágneses terében különféle gépezetek, szörnyetegek és emberek hadakoznak, amit rendszeres időközökben megszakítanak apró jelenetek, melyek a földlakókat mosószerek, autók, italok és nyaralások vásárlására buzdítják, majd folyik tovább a mészárlás. Persze a kínálgató arcok részvételével. A csillagászati fordítógép kínai-angolja szerint „fal fest ördög lélek sorvad” jelenség tanúi lettek a távoli kutatók, akik a Földet körülvevő „pokol palást”-ot a földlakók álmaként, azaz terveként értelmezik. Szerintük pillanatok választják el az álmokat a megvalósulásuktól. Elsősorban azért, mert az álmodók „erkölcsi érzelmi intelligencia”-ja a nullához közelít a bolygó körüli vérzivatarban keringő önvallomásaik, leveleik, vitáik stb. szerint. Azt persze nem látják, hogy mi lappang a versekben meg a regényekben.

Czakó Gábor - A ​szabir titok
A ​szabir titok a szabir titokról szól. Egész pontosan annak a népnek a titkos múltjáról, amelyet "valami okból régebben" szabirnak hívtak. Egy sokszor emlegetett népről olvashat a Tisztelt Olvasó e könyvben, amely tömérdek régészeti és mondabeli emléket meg írásos nyomot hagyott maga után az elmúlt évezredek során. Ezek az érdeklődők számára régóta hozzáférhetők. Hogy messzebb ne menjünk: az andronovó-szintasta kultúra leletei, a csud-várak, az ókori és középkori föliratok, a történetírók könyvei, az ugor népek hősénekei meg mondái, a finnugor nyelvek magyar szavainak, népzenei és mesei elemeinek nyilvánvaló áramlási iránya együttvéve sokkal több és megbízhatóbb történeti és régi kulturális adattal szolgáltak, mint amennyiből a szakemberek eddig őstörténetet és nyelvrokonságot írhattak. A föltételes mód használatának közismerten nem szakmai és nem is technikai okai vannak... A kötet jól fölépített, szellemes esszésorozata kellő alapossággal vezeti be a Kedves Olvasót a titokba.

Czakó Gábor - 77 ​hangos rémmese
Válogatás ​a szerző nagysikerű és immár öt kötetet kitevő magyar anekdotagyűjtéséből. A szellemes, szatirikus összeállítást az író hat gyermeke adja elő két korongon.

Czakó Gábor - Hosszúalattság
Hosszúalattság ​beláthatatlan korú település az emlékezés kitörlésének korában. A Hosszúalattság regénykert, melynek központi cselekménye körül - ha egyáltalán van ilyen, no jó, igen - kisebb történetek burjánzanak régi korokból, a szerző más műveiből, a Lét megfoghatatlannak vélt tereiből, hogy egybeszövődjenek, miként a kert egy a füveivel, épületeivel, fáival, madaraival, múltjával.

Covers_282475
elérhető
2

Czakó Gábor - Hitemről
Az ​író önvallomása életéről, hitéről.

Czakó Gábor - + (Plussz)
Arcz és Oroszlán, - a novellafűzér visszatérő hősei - a század két nagy szorásza, Arcz János magányosan, hegyi remeteségének A két művész néhány négyzetkilométerén dolgozva-élve törekszik a Teljesség felé. Oroszlán is a teljes életre törekszik, de ő e belső úthoz nagyívű pályát keses: sikert, utszást, új hazákat. A két művész között személyes kapcsolat nincs, sorsuk mégis összefügg.

Czakó Gábor - Törökkő
A ​Törökkő a rendszerváltás regénye, noha egy mukknyi napi politika sincs benne. Arról szól, ami örök: a szerelemről, mely családok és nemzedékek közt viharzik ebben a különös, sok bölcsességgel és még több derűvel megírt könyvben. Egy régi faluról szól, melyet elnyelt Budapest: a korról, amelyben élünk, s ahol megtörtént, amire a legnagyobb szükség volt: az élet visszazökkenhetett a maga kerékvágásába. A regényírás is mert a kettő valamiképpen egy. Az élet akkor érdekes, amikor a regény: ha igazi emberek szenvednek nevetnek és lobognak benne - jó deci vörösbort iszogatva.

Czakó Gábor - Megváltó
Még ​nem kezdődött el a tárgyalás a regény főhőse, egy beat-énekes ügyében, még nem hallhatták ki a tanúkat, még csak a bíróság folyosóján hömpölyög a kíváncsi tömeg, a hódolók, rajongók, a barátok, a hozzátartozók és a szórakozást kereső idegenek, amikor a döntés, az elmarasztalás, az erkölcsi ítélet kiben-kiben megfogamzik, sőt megszületik. Ezt a lélektani folyamatot mutatja be a regény, egyre közelítve a nyüzsgő emberfolyó egyedeihez, hogy átvilágítva életüket, sorsukat, emlékeiket bizonyítsa: vétkesebbek - bár a törvény szerint nem bűnösök -, mint a tisztaságra törekvő, őszinte emberségre vágyó fiatal vádlott, aki még nem mártózott meg az erkölcstelenségben, s még lélekben sem vált mások árulójává. Az írót nem a bolondosan-fiatalos, hetykeségből elkövetett valóságos bűn törvényszéki megítélése izgatja, hanem a féltésből vagy szeretetből, gyávaságból vagy megaláztatásból, irigységből vagy rosszindulatból, de mindenképpen önvédelemből formálódó emberi magatartások.

Czakó Gábor - Aranykapu
Czakó ​Gábor könyve legsikerültebb történelmi regényeink egyike. Jó érzékkel szólaltatja meg, mai tudásunkkal hitelesnek vélt nyelvünket, majdhogynem észrevétlenül (vagy nagyonis bevallottan) elegyítve azt kétségkívül mai szófordulatokkal. Sem Gulácsy Irén lelkes igyekezettel erőltetett látszat-korabeliségét, sem Kodolányi János sok helyütt kitűnő megérzéssel, imitt-amott pedig mégis tudálékosnak érezhető fontoskodással fogalmazott párbeszédeit nem követi; a történés légköre-hangulata érezteti az olvasóval: hátha tényleg ez az igaz, az eredeti gesta a méltatlanul mellőzött, szertelen indulatú, mégis szent királyról… A politikai okokból mellőzött, zseniális Tormay Cecil Az ősi küldött-jéhez (1934) mérhetjük a szerző írásművészetét, Tormay talán túl gyakori fenköltsége nélkül. Valahányszor – egyre ritkábban – értékes regényt olvashatunk sebek nyomaival borított történelmünkről, nem titkolható örömmel mondhatjuk: múltunk a miénk, azt még Trianon sem vehette el tőlünk. Hacsak oda nem adjuk

Czakó Gábor - Banga Ferenc - ...és ​hetvenhét magyar rémmese
Tartalom A ​Szépasszony szalonja Választó A hazugság öl Csöpika Az eszményi asszony Mázli Szerelem vagy mi Párbaj életre-halálra A szegénység fókusza Hordó-ügy Hadijog, avagy vöröskeresztest nem támadunk A szakma az szakma Az élet erő, egészség Kuruc Ferenc Ámerikai Jóska A világlátott lészpedi legény Hogyan lesz a magyar német? A törökké lett asszony Törióra Míg áll a világ, él a magyar! Oroszlánvadászat Medvevadász Audikresz Nagytata Huncutkája Birkamese Ilyet még nem kapartam! Az örök ifjúság titka Szabisuli Bucikám Szentdézi Istent adok-veszek Miért nem szabad Magyarországon a vállalkozás? Szent Zoli Hála A szakma gőgje Leonardó és Paganini Ahol a demokráciát direkt tanítják Gyula úr A gyűlölet fullánkja hol? Talpkönyv Új idők új szava Nyomor Gombajaj és kutyabaj A lóorvos Éjféli mise A közös nevező A magyar színjátszás dicsőséges végnapjai Fölolvasó Színház Hogyan kell manapság karriert csinálni Anya, csak egy van? Anya csak egy nincs Élet vagy halál vagy hö Bibi Fáziszavar Miatyánk Életcsőd Kétszobás magyar Auschwitz A raktáros A szerelő Chartikus demokrácia Az ember kiteszi a lelkét Karácsony Kincs, ami úgy van, hogy nincs A szabadság piros színe Lett valami az igazsággal Politikai érettségi Változó idők Szerelmese Antirandi Igazolás Balkáni szív Zsákbamacskafogók A szakszervezeti élet süreje Könnyű kis kerti mulatság Találkoás egy igazi környezetvédővel Hitmese Súgás a legmagasabb helyről Viccében él a nemzet

Czakó Gábor - Csata ​minden áldott nap
Az ​író önéletrajzi elemekből szőtt ifjúsági regénye 1950 nyarán játszódik egy eldugott kis dunántúli faluban, ahol gyerekbandák szerveződnek, s a szemben álló felek a felnőtt társadalom életének mintájára hadakoznak egymással.A sodró lendületű cselekményben két rivális féllel ismerkedhetünk meg: az Arany-kör csapattal, ahol katonás rend uralkodik. Vezérrel az élén, s a bandatagok folyton ellenséget szimatolva erőszakos és támadó módon lépnek fel mindenkivel szemben. A másik csapat jámborabb, játékosabb gyerekekből verbuválódik, akik csak védekezésre használják erejüket. A történet hőse, Zoli, árva gyerek, akit nyomorúságos körülmények között élő nagyanyja nevel. A gondolkodásra, mérlegelésre hajlamos fiú gyávaságból és ébredező hetykeségből csatlakozik az Arany-kör csapathoz, ahonnan végül életre szóló tapasztalatokat, tanulságokat vihet magával: az erőszak, a vak fegyelem, a komiszság, a kegyetlenség és az embertelenség átélt, átértett gyűlöletét. A jó könyv nem avul, csak érik; egy kicsit történelmi regény válik belőle, miközben mondanivalója egyre élénkebb lesz. Ilyen Czakó Gábor negyed századdal ezelőtt írt műve is, s talán ez az oka, hogy A Pál utcai fiúkhoz vagy a Légy jó mindhalálig-hoz hasonlóan élvezetes olvasmány lehet felnőttek és gyermekek számára egyaránt.

Czakó Gábor - Beljebb ​a magyar észjárásba
Czakó ​Gábor és Juhász Zoltán közös kötete a magyar nyelv és zene számítógépes kutatásával alapvető, új fölismerésekre vezetett. Összevetette a Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára (CzF), valamint a Tótfalusi István által jegyzett Magyar Etimológiai Szótár (MESz) elektronizált kiadásait, ily módon a magyarnak közel 60 nyelvvel való kapcsolatrendszerét térképezte föl.

Czakó Gábor - Beavatás ​- Az ideák nyelve
Akad ​hazánkban számos világörökségre méltó táj, város, épület, de mind között a legősibb, legpompásabb, legbecsesebb, tehát a legméltóbb e címre a magyar nyelv, a kőkor élő nyelve. A hazugság a közösség tagadása. Tanítványnak lenni nem művészet, hanem élet. A megoldás nem a mű, hanem az élet kijavítása. Az igazi titok én magam vagyok. A szexuális felszabadítás - Hamvas Béla szerint - a szexus lefokozása zoológiai mechanizmussá. Az alapállás kutatója a kamasz. Indián osztozás: én vágom ketté a csokit, te választasz. A filmipar titka: megmérgezni a legmeghittebbnek látszó pillanatokat. Semleges az, akinek nincs értéke, csak ára. Hogyan alakítsuk át a táj arcát anélkül, hogy sírna? Bűn-e, ha egy híres ember azt susogja egy ezernyi fajta népbetegségtől gyötört nemzetnek, hogy bűn-e, ha az ember csak önmagának árt? A mai cenzúra nem szavakat töröl, hanem lelkeket; megpróbálja kihúzni belőlünk az érdek fölöttit, az emberit: a szeretetet, a jóakaratot, az önzetlenséget. Démonaink szülője a hatalmi ösztön. A szocializmus útja iszonyatos emberáldozatok árán a kapitalizmusból a kapitalizmusba vezet. A kapitalizmus útja a gazdaságrák. Csakis a harmadik út járható. Ahol nem érvényesítik az Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj, tiszteld apádat és anyádat, ne ölj, hamis tanúságot ne tégy, ne lopj, ne paráználkodj elveit, ott nem érvényesülnek. Ott a deviancia lesz normális, és előbb-utóbb lebontja a törvény-építette ön- és közösségvédelmi intézményeket, és a társadalom szétesik. A boldogság a keresztünk. Llanos Manolot, a spanyol Actio Catholica elnökét a polgárháborúban a kommunisták mint klerikális elemet, a nép, az új világrend többsége nevében halálra ítélték. Az utolsó szó jogán ezt mondta: Krisztus és én, mi ketten, abszolút többségben vagyunk veletek szemben.

Czakó Gábor - Angyalok
Mitológiai ​regény, messzi ősidőkben játszódik, a Vízözön előtti korban, amikor "...az Isten fiai látták, hogy az emberek lányai hozzájuk valók. Feleségül vették mindazokat, akik tetszettek nekik. (...) Óriások éltek akkor a földön, amikor az Isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak és ezek gyermekeket szültek nekik: ezek a régi idők híres hősei." (Teremtés könyve 6, 2-4) Énok (Hénoch, Enoch) apokalipszisében a Vízözönhöz vezető angyallázadásról ír. A lázadó angyalok elfoglalták a Földet és a mennyben szerzett tudásukkal magasfokú civilizációt építettek - Isten nélküli civilizációt. Vagyis szeretet nélkülit, racionálisat. Ezt a világépítési kísérletet rekonstruálja a regény izgalmasan, áradó meseszövéssel, sok humorral. A mű két fő alakja Azazaél-Szemjasza, a lázadó angyalok fejedelme, és Isten barátja, Énok, akiről a Teremtés könyvéből tudjuk: "Hénoch egész életkora 365 évet tett ki. Isten színe előtt járt, aztán nem volt többé, mert Isten elvitte." (Teremtés könyve 5, 23-24.)

Czakó Gábor - Mi ​a helyzet?
A ​Nagy Kísérlet nyulai vagyunk. A kor, amelyben élünk, leleplezte, hogy az ember hite megingott abban, hogy létének szellemi alapjai volnának. Következésképpen ilyen célokat nem tűzhet sem személyes, sem társadalmi törekvései elé. Marad a matéria, a gazdaság, azt kell rendbetenni - mondják a hatalmas kísérletvezetők New Yorktól Tokión át Moszkváig - mellesleg ők is nyulak, ha nem is tudnak róla... És ha a gazdaság rendben lesz, akkor az emberiség gondjai megoldódnak. Márpedig úgy lesz, mert a fejődés nyílegyenes. Ebből az eszméből lenyűgöző tudományos-technikai forradalom bontakozott ki, szédületes társadalmi változások a népességrobbanástól a bürokratikus és a piaci gazdaságrendszerekig, vagyis a különböző jelzőjű szocializmusokig és kapitalizmusokig, világháborúk, demokráciák és rémállamok, génsebészet, közoktatás és tömegtájékoztatás. Egyszóval a Gazdaságkor. Czakó Gábor esszékönyvében eszmetörténetileg új megállapításokat tesz a folyamatok és mai állapotok boncolása kapcsán. Stílusa egyszerre derűs, éles és ironikus, amikor áttekinti a kor művészetét, államát, emberfogalmát, nyelvét, valóságképét, eszméit. Eredeti nézőpontjaiból föltárul, mennyire hasonlít mindaz, ami eddig olyannyira különbözni látszott. És kiderül a helyzet is, amin jottányit sem változtat, ha nem veszünk tudomást róla.

Czakó Gábor - Beavatás ​- Az eldobható Föld
Kis ​terjedelmű, alig néhány oldalas újabb írásait, 'kis színeseit', karcolatait, publicisztikáit gyűjtötte össze kötetében Czakó Gábor. Az írások tematikája szerteágazó, viccekről csakúgy szól az író, mint a környezetszennyeződés újabb rémeiről, a hatalom szakralitásának és deszakralizálódásának kérdését éppúgy fejtegeti, mint az eltömegesedés problematikáját, az értékválasztás, a világnézetek tipológiája nem kevésbé tematizálódik Czakónál, mint a nemzetközi pénzvilág döbbenetes hatalmának jelei stb. A sokféle téma, a széles skálán elhelyezkedő problematika ellenére azonban a kötet szellemileg roppant egységes. Czakó elkötelezetten vallásos, mércéje a keresztény kinyilatkoztatás és etika, a korkérdésekre a választ, a problémákra a megoldást a keresztény értékek őszinte vállalásában látja, írásai egy ilyen igényű szellemi megújulást sürgetnek.

Czakó Gábor - Várkonyi ​Krónika
A ​Várkonyi Krónika, Czakó Gábor első nagyregénye, kultuszkönyv volt a hetvenes-nyolcvanas években. Részben azért, mert ez volt az egyetlen mű akkor, 1977-ben, amely valamit különös csoda folytán nevén nevezhette a forradalmat, leírhatta az események lényegét - egy magyar falu szemszögéból -, beleértve a megtorlást is. (A cenzúra elmaradása nyilván köszönhető a Szépirodalmi Könyvkiadó munkatársai: Benedek Mihály szerkesztő. Kónya Judit főszerkesztő és Illés Endre igazgató bátorságának is.) A könyv másik titka rejtélyes összefüggése Hamvas Béla Karneváljával, amely 1951-re készült el, de csak a Várkonyi Krónika 2. kiadása után jelenhetett meg. Egyáltalán, Hamavas egész életműve a fiókban lappangott a Czakó-kötet keletkezésekor. E különös, benső kapcsolat lényege, hogy mindkét mű bölcselet: humoralisztikába ojtott sorskatalógus. A Várkonyi Krónikában látszólag csak egy kicsi, elzárt falu evilági és transzcenedens figurái rajzanak, de a világháborúval és '56-tal együtt az egész ország, az egész 20. század megelevenedik benne.

Czakó Gábor - Banga Ferenc - 77 ​magyar rémmese
A ​rémmesék olyasfélék, mint a népmesék. A néppel történnek, ajakán formálódnak, szállanak szájról szájra, csiszolódnak, kopnak, összetapadnak, szétválnak, viccé, anekdotává hegyesednek bizonyos példaszerű helyzetekben. Különbözni látszanak a népmeséktől abban, hogy szociológiájuk festőibb a mitikájuknál. No persze a helyzet! Arra bizony mindenki azt mondja, hogy nem mitikus, hanem kül- és belpolitikai, gazdasági, továbbá nehéz. Mert vegyük például a sárkányokat. A magyar népmesék sárkányai nem hüllők, lovon járnak, diót ropogtatnak, nőkkel hálnak. Lehet három fejük, hét, kilenc, tizenkettő, huszonnégy. Ezzel szemben egy rémmesei sárkánynak egy feje van és tizenegy jegyű személyi száma. Nomármost, miféle szám az a tizenegy? Nemzeti? Prím? Mitikus? O. M. Álomszótára szerint: "11: az erő, ugyanakkor a küzdelem, bűnözés és vezeklés száma is." Helyben vagyunk. Czakó Gábor

Czakó Gábor - Beavatás ​a magyar észjárásba
Kedves ​Olvasó: az első magyar nyelvrégészeti kötetet tartja a kezében. A nyelvrégész a nyelv mélyére merül, de nem csupán a nyelvet, mint olyant kutatja, ahogy a régész sem a földet meg a vizet tanulmányozza, hanem a földben-tengerben lappangó emberi hagyatékot. Mindketten leletekkel dolgoznak. A leletek tények, ám értelmezésükhöz a nyelvrégésznek konyítania kell a nyelven kívül a néprajzhoz, történelemhez, valláshoz, mitológiához, s mindahhoz, amit a leletek megkívánnak. Szükség esetén segítségül kell hívnia ezeknek a tudományoknak a szakembereit. A régész kiássa a tárgyakat, ill. azok töredékeit, nyomait; a nyelvrégészet leleteit nem kell keresni. A szóbeszédben köz- szájon forognak, csak éppen valamiért elkerülte figyelmünket bizonyos szavak és kifejezések sokasága, egymáshoz való viszo- nya, a szerkezetekben és egyéb nyelvi elemekben megőrződött értemények, hitemlékek, szokások, világszemlélet, észjárás, - és így tovább. A nyelvrégész megtisztítja a szavakat-szólásokat a megszokás porától. Egyetlen példa a könyvben szereplő ezernyi lelet közül. Kínai és mongol régészek számos hun sírban találtak a csontváz alatt nyílhegyeket. A hunok ivadékai, az ujgurok napjainkban is belelőnek a sírba a tetem lebocsátása előtt, hogy a rossz szelleme- ket elriasszák. Ugyanezt tették régen a székelyek is, mi pedig máig azt mondjuk az elhunytra: lőttek neki. A nyelvrégészet nyitott tudomány, e könyv kutatásra hívja a T. Olvasót!

Czakó Gábor - Belátó
Czakó ​Gábor 2002-2005 között írott cikkeinek gyűjteménye. Az írások jobbára a Magyar Nemzetben, a Keresztény Életben és az Új Emberben jelentek meg. A kötet keresztény nézőpontból szemlézi közéletünk eseményeit.

Czakó Gábor - Az ​antikrisztus és mi
Ezerféle ​elemzést hallottunk már korunkról, de olyant még soha, amely metafizikai szempontokat is figyelembe vett volna. Holott létezik Gazdaságkor éppen abban különbözik valamennyi elődjétől, hogy bedeszkázta az eget. Szakított Istennel, és törölte az életcélok közül az üdvösséget, hogy a szellemiek rovására anyagi erőket nyerjen. S lőn. Nyert… A világtörténelemben először hatalmaskodik Föld-szerte egy kőkeményen és nyíltan istentelen, sőt, Krisztus-gyűlölő civilizáció. Mi a Nagy Kísérlet eredménye? Vajon ez ametafizikai váltás mennyiben felelős a földi létezés súlyosbodó gondjaiért? 2008 őszén, a mostani válság kipattanásakor kiderült, hogyha a külső – pénzügyi-gazdasági – növekedés leáll, megtorpan a fejlődés, a gazdaság, a termelés-fogyasztás hanyatlik, jön a munkanélküliség, az infláció, a világméretű összeomlás, éhség, zendülés, stb. Mi történik, ha a válságot kiküszöböljük? Újra indul a növekedés, a szennyezés, a melegedés, az erdőirtás, a CO2 kibocsátás ismét fölszökik, és a csapás a bolygó egész életfönntartó rendszerét sújtja. Lehetséges-e menekülés a csapdából némi takarékossággal, környezetvédelemmel, de metafizika visszaváltás, azaz metanoia, megtérés nélkül?

Czakó Gábor - Banga Ferenc - Hetvenhét ​és fél magyar rémmese
A ​hetvenhét és fél magyar rémmese könyve abban különbözik a 77 magyar rémmese c. könyvtől, hogy mindegyik mese más, vagyis új, mármint írva és kinyomtatva új, megélve persze, nos, régi. Már amelyik. Például az első világháború előttről vagy a múlt századból valók bizonyosan. De igencsak kívánatos volna, hogy messzi történelemmé avasodjék sok a nyolcvanhetes, a nyolcvannyolcas, sőt a nyolcvankilences történetekből is. Nem annyira a kötetben, mert ott a kérdés a papír minőségén múlik, hanem bennünk. Mert akárhogy is, a rémmese olyan mese, amelyben a boszorkány és a tündér is mi vagyunk, és a múlt is, a jelen is,a jövő is. Ennek a ténynek az elhessenthetetlensége és a jövő reménye kezdette el a mesekönyvünket záró fél mesét, amely igazából nyit, mert talán megértjük, hogyha az állam nem is, Isten őrizz!, de Magyarország mi legyünk.