Lion Feuchtwanger könyvei a rukkolán

Lion Feuchtwanger - Balgák ​bölcsessége
A ​XVIII. század világába vezet el bennünket a neves német író, Lion Feuchtwanger regénye. A felvilágosodás nagy gondolkodójával, Jean-Jacques Rousseauval ismerteti meg olvasóit. Hősének életét mesélve mondja el annak nézeteit és eszméit, melyek harcra buzdítottak a feudális eszmék és intézmények ellen. Rousseau rendíthetetlenül hitt abban, hogy az embereket meg lehet szabadítani a jellemüket megrontó társadalomtól. A fordulatos cselekményű regény azonban túl is lép hősének életén, s bemutatja leghívebb tanítványainak, a francia jakobinusoknak törekvéseit mesterük gondolatainak megvalósítására. A könyv egyszerre szolgál élvezetes és tanulságos olvasmánnyal az érdeklődőknek.

Lion Feuchtwanger - Rókák ​a szőlőben
Az ​egész világirodalom számára ösztönző volt a történelmi elbeszélő műfajok elterjedésére. Ennek az újra divattá váló műfajtípusnak talán legművészibb és legnépszerűbb szerzője a német Lion Feuchtwanger... A Fegyvert Amerikának című (magyar fordításban: Rókák a szőlőben) Beaumarchais kalandos, némileg kalandor élete kapcsán idézi a francia felvilágosodás és Amerika szabadságharcának korát."

Lion Feuchtwanger - A ​csúnya hercegnő / Simone
Margarete, ​Tirol úrnője, a XIV. században élt, amikor a várak hatalma csökken, a városok szorgalmas polgárainak kezében hatékonyabb fegyver csörög - a pénz. A Római Birodalom örökéért folytatott vetélkedésben Tirol hegyekkel körülzárt, gazdag földje fontos szerepet játszik: a Luxemburg, Wittelsbach és Habsburg család küzd egymással birtoklásáért. A csúnya hercegnő a vetélkedések, küzdelmek közepette, a városok fejlődéséért harcol. Szeretetre, emberi közösségre vágyik, de sem alattvalói ragaszkodását, sem az egyéni boldogságot nem találja meg, förtelmes külleme mindenkit elriaszt. Mindkét házassága boldogtalan, gonosz embert választ szeretőjének. Kezéhez vér tapad, kínzó bűntudat gyötri és még a gyűlölt vetélytárs, Ágnes, megölése sem hoz vigaszt összetört, meghasonlott szívének, mert mindig a szépséges, bájos asszony marad a győztes, még halálában is. A tűzvész és pestis sújtotta ország Habsburg kézre jut és az öregedő, csúnya asszony, élete roncsai felett, már csak a mértéktelen evésben talál gyönyörűséget.

Lion Feuchtwanger - Simone, ​a francia lány
Simone, ​a tizenötéves bourgognei lány, amikor szülővárosát elözönlik a németek, ráeszmél kötelességére, küldetésére, éppúgy, mint ötszáz évvel azelőtt Jeanne d'Arc, az Orléansi Szűz. Lion Feuchtwanger párhuzamot von Jeanne d'Arc, a domrényi hős parasztlány és Simone Planchard, a Saint Martin-i gazdag polgári család hamupipőkesorban tartott nevelt leányának története között és az olvasó feszült érdeklődéssel követi Simone, az új Jeanne d'Arc történetét, miközben a montázsfilmek újszerű izgalmasságával, szinte a háttérbe fényképezve, megtalálja az Orléansi Szűz életének hősi regényét. Csodálatosan szép, költői írás Feuchtwanger új regénye, csupa izgalmas feszültség és megrendítő történelem.

Lion Feuchtwanger - Capet ​özvegye
Lion ​Feuchtwanger utolsó drámájának főalakja Marie-Antoinette, a kivégzett XVI. Lajos francia király, polgári nevén Louis Capet özvegye. A cselekmény 1793 második felében játszódik, mikor a forradalmi Francia Köztársaság helyzete a mindenfelől rátörő ellenséges seregek s a belső reakció kettős támadására válságosra fordult, és a jakobinusok szükségesnek látták a legszigorúbb diktatórikus rendszabályok bevezetését. A dráma kezdetén Marie-Antoinette, "Capet özvegye" már a párizsi Temple-erőd foglya, de szökni készül. A kísérlet nem sikerül. Izgalmas képek mutatják be életének utolsó szakaszát, az utat, mely a Forradalmi Törvényszék elé és onnan a vesztőhelyre vezet. A hatásos jelenetekben kérlelhetetlen élességgel bontakozik ki az új világ és a régi rend harca: az előbbit a forradalmár Saint-Just, az utóbbit a királyság utolsó támasza, az özvegy királyné képviseli. Az író megmutatja, hogy ha Marie-Antoinette egyénileg érdekes, vonzó asszony volt is, igazságosan bukott, mert a történelem mondott ítéletet fölötte.

Lion Feuchtwanger - Az ​Oppermann testvérek
Az ​Oppermann család ősidők óta Németországban él. Tisztességes, tevékeny életmódot folytatnak: Gustav művészettörténész, Martin a családi bútorvállalatot vezeti, Edgar hírneves orvosprofesszor. Hitler uralomra jutása alapjaiban rendíti meg életüket. Az atrocitásoktól nem védi meg őket a vagyon sem; körülöttük, bennük összeomlik mindaz, amiben évszázadok óta hittek. A kor valamennyiüket nehéz választás elé állítja. A család ifjú tagját, Bertholdot, fasiszta irodalomtanárja megalázó, méltatlan cselekedetre akarja kényszeríteni - a kedves, tiszta, tehetséges fiú a gyalázat elől a halálba menekül. Gustav előtt egész addigi kulturált, kényelmes élete megkérdőjeleződik. A nő, akit igazán szeretett, eltávolodik tőle. Írja-e tovább, emigrációban, míves és elegáns tanulmányait, monográfiáját? Úgy érzi, egyetlen fontos feladat vár rá: hírül adni a világnak, mi történik Németországban. Elhagyja provánszi házacskájának csöndjét, és hamis útlevéllel hazatér szeretett szülőföldjére. Volt-e hát értelme Gustav Oppermann életének és halálának? Erre keres választ a kitűnő német író történelmi regényében. S Feuchtwanger mondanivalójának hangsúlyait, az ábrázolás arányait szorosan megszabja a mű keletkezésének időszaka, mindez nem szakítható ki az adott történelmi összefüggésből. Azt a megdöbbenést, azt a heves indulatot tükrözi a regény, mellyel Európa haladó értelmiségének közvéleménye reagált a német fasizmus kezdeteinek felháborító eseményeire.

Lion Feuchtwanger - A ​zsidó háború - Eljön a nap!
A ​zsidó háború befejező kötetében Josephus Flavius történetíró életének egyszerre tragikus és megnyugvást hozó időszakát követhetjük nyomon. Feuchtwanger regénye kitűnő korrajz.

Lion Feuchtwanger - Oppenheim-testvérek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lion Feuchtwanger - Száműzetés
Ez ​a regény Feuchtwanger Váróterem című trilógiájának harmadik kötete. Színhelye Párizs, a szalonok és éjszakai mulatók városa, ahol 1935 táján százötvenezer német emigráns él. Közülük való Sepp Trautwein is. Tehetséges, elismert zeneszerző, a müncheni Akadémia tanára, aki vállalja a száműzetés minden kínját, hogy szabadon alkothasson. Mikor azonban a nácik elrabolják és koncentrációs táborba hurcolják Friedrich Benjamint, a párizsi német emigráns lap munkatársát, Trautwein lemond hivatásáról, a zenéről, hogy ezentúl mint újságíró harcoljon Benjamin kiszabadításáért. A szinte kilátástalan küzdelem váratlan sikerrel zárul. Benjamin kiszabadul. és Trautwein visszatérhet a zenéhez. Megkomponálja a "Váróterem"-szimfóniát, mely a száműzetés korának zenei szimbóluma. Feuchtwanger mesteri kézzel fogja össze a sok szálú cselekményt, és érzékletes képét nyújtja a rettegés és a hősi helytállás korának.

Lion Feuchtwanger - Goya
"A ​megismerés gyötrelmes útja" - ezt az alcímet adta regényének Lion Feuchtwanger. Francisco Goya, a nagy spanyol festő emberi és művészi kibontakozásának útja ez. Spanyolország a XVIII. század második felében a külső pompa és ragyogás mögött a legsötétebb elnyomás, az inkvizícikó borzongató szellemét őrizte. Mindent elüldöztek, mindent elpusztítottak, ami az emberiesség, a szabadság jegyében született. Goya személyisége, világfelfogása, minden cselekedete kihívás az önkénnyel szemben, egész művészete lázadás, harc az emberi szellem szabadságáért. Feuchtwanger regényéből mozgalmas elevenséggel bontakozik ki a spanyol történelemnek ez az izgalmas fejezete, s Goya központi figurája körül kitűnően ábrázolt mellékszereplők - valóságos és költött személyek - egész sora vonul fel.

Lion Feuchtwanger - A ​herceg és zsidaja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lion Feuchtwanger - A ​zsidó háború
Feuchtwanger ​regénye Josephus Flavius történetíró életét beszéli el. Az eseményeket Joszef Ben Matthiasz előkelő zsidó ifjú, első rendbeli pap szemével látjuk, aki Nero császár uralkodása idején érkezik a világ fővárosába, Rómába.

Lion Feuchtwanger - Narrenweisheit
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lion Feuchtwanger - A ​hamis Néró
A ​hírhedt Nero császárnak igen tetszett, hogy Terentius fazekasmester minden mozdulatát utánozni tudja, és már megjelenésével, beszédével is megtéveszti az embereket. Nero halála után Varro szenátor segítségével Terentius a birodalom keleti tartományaiban az igazi császárnak adja ki magát, hiszen ki tudja, nem ölték-e meg tévedésből éppen a fazekast Rómában a császár helyett. Nerót szerették keleten, és a fazekas el is indul világhódító útjára... A csalásra épített császárság a kezdeti nagy sikerek után összeomlik, a hamis ügy a hamis vezérrel együtt mindig megbukik. Ez a nagyszerű, igen szórakoztató és világhírű történelmi regény nagy tanulsága.

Lion Feuchtwanger - A ​zsidó háború I-II.
A ​világszerte rendkívül népszerű s nálunk is közkedvelt író a regénytrilógiájában az ókorba kalauzolja az olvasót: a Flaviusok - Vespasianus és Titus császár, főként pedig Domitianus "Úr és Isten" - uralkodásának napjaiba. Abba a korszakba, amelyben a központosított hatalom despotizmusa a csúcspontjához érkezik, s az egykori római köztársaság emléke már csak ártalmatlan legendaként él tovább. Feuchtwanger regényének hőse Josephus Flavius történetíró. Ez a különös, kivételes képességű ember egy bonyolult ellentmondásokkal terhes kor szimbóluma. Dávid törzséből származó pap, aki fegyverrel a kezében harcol a hatalmas Róma és a kicsiny Júdea egyenlőtlen háborújában a birodalom kegyetlen erőszakszervezete ellen, egyben azonban "világpolgár'" is, akinek a legfőbb gondja, hogy meglelje az egész ismert emberiséget egybefűző szálakat. Drámája abban rejlik, hogy sokáig nem tud dönteni az őt útjára bocsátó közösség szolgálata és személyes hiúsága, a hazájához népéhez való kötöttsége és tudományos pályafutásának vonzó, magasba emelő lehetőségei között. Élete alkonyán, reményeiben megcsalatkozva, szülőföldjére tér vissza, hogy végül - amire ifjúkorában nem volt képes - az újra fellobbanó szabadságharcban a halált válassza.

Lion Feuchtwanger - A ​siker
A ​húszas évek Bajorországában játszódik a történet: Martin Krügert, a müncheni múzeum igazgatóját, a világhírű művészettörténészt hamis eskü vádjával bíróság elé állítják, s háromévi börtönre ítélik. Hamis eskü? Ugyan ki kérheti számon Krügertől a lovagias gesztust, mellyel a halott festőnő, Elisabeth Haider jó hírét védte? S kit érdekel igazán, hogy a kettejük közötti kapcsolat "bűnös viszony" volt-e valóban, vagy plátói barátság? A háttérben természetesen politikai okok húzódnak meg. S a minden ízében hazug procedúra körül megindul a küzdelem, összecsapnak a haladás és a maradiság erői. Ebben a harcban nő a regény tulajdonképpeni hősévé Johanna Krain, Krüger barátnője, majd felesége. Kudarcokkal, sikerekkel tarkított útján híven követi őt az írói figyelem teleobjektívje, vele együtt ismerkedünk meg a kor, az ország jelentős személyiségeivel, akitől igazsága elismerését remélheti. S a hatalmas freskó alakjai eleven, hús-vér emberekké válnak, elbotlanak és megnemesednek, ki-ki ereje, sorsa, történelmi helyzete szerint. Egy ember igazsága? Már régen nem erről van szó csupán. Kiszabadul-e a börtönből Krüger? A _siker_ mindenképpen az övé, az övé és Johannáé; a tisztességes emberi szándéké a földön.

Lion Feuchtwanger - A ​toledói zsidó nő
A ​keresztes háborúk Spanyolországában járunk. Raquel La Fermosát, az elbűvölő toledói zsidó nőt az ország előkelőségei megöletik. Ez a gyilkosság megváltoztatja a történelmet. Raquel nem akárki volt; hét éven át VIII. Alfonz, Kasztília királyának szeretőjeként az uralkodó védelmét élvezte. Most azonban feláldozták; mártír lett, akinek halálával a fenyegetett nép, a zsidóság sorsa új veszélynek van kitéve. Lion Feuchtwanger regénye éppúgy klasszikus, akárcsak a Jud Süss, amely a mai napig képes felkorbácsolni az indulatokat. Regénye korhű történelmi tabló, egy szenvedélyes író látomása a zsidóságról, a nagy eszmékről, hazátlanságról, hitről, kirekesztettségről és összetartozásról.

Lion Feuchtwanger - A ​zsidó háború - A fiúk
A ​trilógia második kötetében Vespasianus császár halálától a zsidók feletti győzelmet ünneplő diadalmenetig követhetjük végig a Római Birodalom és Josephus Flavius életének alakulását.

Lion Feuchtwanger - A ​csúnya hercegnő
Margarete, ​Tirol úrnője, a XIV. században élt, amikor a várak hatalma csökken, a városok szorgalmas polgárainak kezében hatékonyabb fegyver csörög - a pénz. A Római Birodalom örökéért folytatott vetélkedésben Tirol hegyekkel körülzárt, gazdag földje fontos szerepet játszik: a Luxemburg, Wittelsbach és Habsburg család küzd egymással birtoklásáért. A csúnya hercegnő a vetélkedések, küzdelmek közepette, a városok fejlődéséért harcol. Szeretetre, emberi közösségre vágyik, de sem alattvalói ragaszkodását, sem az egyéni boldogságot nem találja meg, förtelmes külleme mindenkit elriaszt. Mindkét házassága boldogtalan, gonosz embert választ szeretőjének. Kezéhez vér tapad, kínzó bűntudat gyötri és még a gyűlölt vetélytárs, Ágnes, megölése sem hoz vigaszt összetört, meghasonlott szívének, mert mindig a szépséges, bájos asszony marad a győztes, még halálában is. A tűzvész és pestis sújtotta ország Habsburg kézre jut és az öregedő, csúnya asszony, élete roncsai felett, már csak a mértéktelen evésben talál gyönyörűséget.

Lion Feuchtwanger - Jud ​Süss
A ​modern Európa egy sajátos jelenségét teszi meg főhőséül Feuchtwanger klasszikus regénye. Josef Süss Oppenheimer a zsidó (e szót elsősorban átvitt jelentésében értve) par excellence megtestesítője. Persze gazdag és befolyásos, de ezenfelül kihívóan okos. Minden döntés az ő jóváhagyásától függ, körötte futnak össze a szálak, és ő ott van mindenütt. Nagy ütőkártyái a nők, akik rajonganak érte, a férfiak pedig kimondva-kimondatlanul irigylik, szívük mélyén gyűlölik és félik. Süss tehát a földre szállt Mammon, de összetett személyiségén, pályafutásán keresztül Feuchtwanger a jellegzetes zsidósorsot és a nagy századot is életközelbe hozza. Azt a tizennyolcadik századot, amely feje tetejére állította a világot, minden erkölcsöt megkérdőjelezett, mohó volt, kéjenc, szélsőséges és mégis pompás és ragyogó. Mindenekelőtt pedig fanatikusan hitt a szabadságban és az emberek közti egyenlőségben, ekkor indult meg a zsidók tömeges asszimilációja is. Süss, az emancipált zsidó tehát a kor változásainak tükre, egyszersmind egy új korszak előképe is, és kissé torz karikatúrája annak az igazságnak, hogy - miként az idősebb generáció képviselője, a kaftános öreg Isaak Landauer véli - egyetlenegy realitás létezik csak ezen a világon: a pénz.