Ajax-loader

Tamási Áron könyvei a rukkolán


Tamási Áron - Jégtörő ​Mátyás
"A ​Jégtörő Mátyás úgy kezdődik, mint egy fantasztikus regény. Egy büntetett szellem földi vándorlásait mondja el, míg különböző állati formákon át emberi testbe ér. (...) ez a könyv önmagától és szinte észrevétlenül valóságos népmeseregénnyé válik, s épp ezáltal hoz új, különös műfajt a magyar irodalomnak. Ami a legföltűnőbb: a mesehangulat Tamási regényébe valahogy nem is a fantasztikum ajtaján lopózik be. Maga a csodás história, a szellem vándorlásának története állatból állatba csöpp meseszerűséget sem mutat. A mese nem ebből a szellemhistóriából indul, hanem épp ellenkezőleg: a földi valóságból, egy intim falusi képből, a paraszti környezet rajzából, amelybe a száműzött szellem állati minőségében belecsöppen, hogy rámért „szolgálatát" teljesítse. (...) Ez a hang, ez a líra, a Jégtörő Mátyás fantasztikus meséjét éppoly igazi, tőrőlmetszett Tamási-könyvvé avatja, mint amilyen akár az első Ábel-kötet volt.” (Babits Mihály)

Tamási Áron - Szűzmáriás ​királyfi
"Regényem ​egy esztendő óta él és forr bennem, csak nyugalomba kéne menekülnöm ismét, hogy megírhassam. Úgy megyek haza, mint a szántóvető a földre egy sereg búzával" - írta Tamási Áron még Amerikából. A Szűzmáriás királyfi-val született meg 1928-ban a székely "eposzregény", mellyel az író - már az Ábel megírása előtt - bizonyította, hogy Bartók és Kodály "lélektestvére". A Szűzmáriás királyfi, melynek új kiadása híven követi az író igazításait, az életmű meghatározó alkotása. "A székely sorsot olyan sötét jajgatással írtam meg, hogy arra a sötét jajgató forrásra a későbbi időkben is, mint szomorú szarvas, rájárt a székely lélek" - vallotta Tamási Áron élete végén.

Covers_11232
elérhető
2

Tamási Áron - Czímeresek
Tamási ​Áron Czímeresek című regénye 1918-1919-ben játszódik. Kolozsvár a haláltáncát járja. Ellepi egy különös tömeg, a világháború törmeléke: a háború petéiből kikelt valutabetyárok, a púderes arcú világfiak, az embersáskák sokasága. Mi lesz Erdély sorsa? Meg lehet-e teremteni önállóságát? Megkezdődik a román betörés... Tamási Áron regényes korrajzában a történelmi, társadalmi hátteret, a kor atmoszféráját idézi fel. Pamfletszerűen, karikírozva az erdélyi magyar arisztokrácia-a "czímeresek"- világát, hamis illúzióit. Az író 1931-ben saját kiadásban jelentette meg a regényt, amely akkor hatalmas vihart kavart. A Czímeresek több, mint három évtizedes szünet után került ismét az olvasó kezébe.

Tamási Áron - Eszmélj, ​Ábel!
Egy ​író életművének alapos gondozását, a filológiai-irodalomtörténeti koronát a kritikai kiadás jelenti. Nem csak a szövegvariánsok, variációk, módosulások tűnnek fel a gondozott szövegben, de a keletkezés és a fogadtatás dokumentumai is. Természetesen csak kis lépésekben juthatunk el idáig, először az Összegyűjtött, azután az Összesművek megjelentetése előzheti meg a végső, azaz kritikai kiadást. Tamási Áron esetében jó okunk van feltételezni, hogy hamarosan eljutunk idáig, az utóbbi évtizedekben megéledő kutatási kedv a garancia erre, véli Urbán László irodalomtörténész, a kötet összeállítója. A jelen antológia az ismeretlenből válogat, vagyis első utánközlésekről (cikkek, tárcák, jelenetek, beszédek, feljegyzések) van szó, de nem maradtak ki Tamási nyilatkozatai, interjúi, korai írásai sem. Lezárásként a Függelék az íróra emlékezők írásaiból, nyilatkozataiból mutat egy csokorra valót. Az Eszmélj, Ábel! különleges Tamási-portré, ami az ismert életművet színesíti. Mert: regényeim igényes nagy gyermekek. Mindig elégedetlenek és elvágyódnak hazulról a nagyvilágba. Színjátékaim nyugtalan kamaszok. Az elbeszéléseim az én legkedvesebb apró gyermekeim, nyilatkozta Tamási 1943 januárjában. Ott éltem szülőfalumban, Farkaslakán édesapámmal, aki egyszerű szegény gazdaember. Tizenegyen voltunk testvérek, én voltam a harmadik. A gimnáziumot Székelyudvarhelyen végeztem el, s utána, amikor kitört a világháború, harctérre mentem. A háború után alig múlott el egy esztendő, szűknek éreztem magam körül a falut, s elmentem világot látni; áthajóztam az óceánon, hogy meglássam Amerikát. Három évig éltem Amerikában. Voltam kocsimosó, kifutó, vegytisztító és kőműves-napszámos. Később azonban, egy erdélyi ismerősöm révén, bankba kerültem. Itt vált tudatossá bennem, a messze tengerentúli világvárosban az a lelkemben régen hánykolódó gondolat, hogy valamit tenni kell otthon a népért. A szegény székely parasztok lerongyolt követei egyre sűrűbben látogattak el hozzám álmomban s hívtak, hogy jöjjek vissza a havasi nép közé. Anyám kötényében hozta a sok-sok székely könnyet, hogy ez mind értem van, üljek hát hajóra. Nem volt maradásom. A Szűzmáriás királyfi című regényem még az évben már Kolozsvárott jelent meg

Tamási Áron - Világló ​éjszaka
Tamási ​Áron novelláinak első kötete a szerelem és a halál, Tamási két legfontosabb témája köré rendezve közöl tizenkét-tizenkét írást, Vallasek Júlia, a 20. századi erdélyi magyar irodalom kutatója válogatásában. A könyv tartalmazza Tamási legfontosabb elbeszéléseit, de egyben novellaművészetének kevésbé ismert hangjait is megszólaltatja.

Tamási Áron - Hazai ​tükör
Több ​mint száz évvel röptet vissza az időben Tamási Áron. A színhely: Erdély, az 1848-as váró és 1849-et is megélő Erdély. A történet: maga a történelem, melynek egy fiatal berecki parasztdiák, Madár Vince a krónikása. Ahogy az ő életén átcsapnak a nagy idők: emberré érésének szakaszai a kisdiák első lépéseitől a tudományok közt az első szerelemig, a forradalom lázas napja, a csüggesztő vereségig és a bujdosásig - úgy éli át az olvasó Madár Vince történetét, és benne Erdély néhány nagy évének történetét. A Hazai tükör Tamási Áron egyik legérettebb regénye. Utolérhetetlen írásművészete és mondanivalója szerencsésen találkozik itt. Kossuth-díjas könyvének ez a hatodik kiadása bizonyára sok új olvasót hódít meg

Tamási Áron - Szirom ​és Boly
Az ​öreg Szirom Antal, a messzi földről idevándorolt székely telepesek öreg bírója, az emberi "boly" született vezetője és élő lelkiismerete mondja el emlékirat formájában Tamási Áron új regényének, a baglyodi termelőszövetkezet megalakulásának a történetét, melyet az író magyar regé-nek neveztt el. "Legyen ez az írás az élet rendje szerint" és "égő gyertyája legyen jószándékomnak" - kezdi krónikáját Szirom apó, aki legkedvesebbik unokáját maga mellé véve, beszegődik öreg fejjel a szomszédos állami gazdaságba, hogy a "tövénél" tanulmányozza ki a közös gazdálkodás csinját-binját, melynek vezetésére a falu népe már egyakarattal kiszemelte őt. Szirom bácsi önként vállalt küldetése sikerrel jár, s átvezeti a bolyt a termelőszövetkezetbe, melynek elnöke lesz. Az átvezetés nagy pillanatában teljesedik kis a közösség szolgálatára rendelt élete. Szirom apó nem sokkal a megalakulás után meghal, de életének példázata - mely a nevét viselő szövetkezet ifjúságához s természetesen minden ifjúsághoz szól - vezeti a legkedvesebbik unoka tollát, amikor ezt az egyszerűségében megrázó emberi történetet berekeszti: "...nagyapám pillangós szavai közül felrepülnek az ő igéi, melyek a mai világról az ifjakhoz szólnak. Azokkal az igékkel úgy írta nagyapám, hogy a háború után ez a mai világ megrázta magát, mint a homokból fölkelt oroszlán. Most hullanak róla a homok szemei, s ahogy hullanak, úgy ifjodik egyre. És ha erejében még egy kicsit zabolátlan is, majd mi, ifjak, királlyá tesszük a csillagok között."

Tamási Áron - Ősvigasztalás
A ​kötetben szereplő kilenc darab kilenc villanása sziporkázó szellemének - méltán sorakoznak klasszikussá vált művei mellé.

Tamási Áron - Ábel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Rügyek ​és reménység
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Ölelő ​szeretettel
Negyven ​viharos évet fog át ez a több mint 150 levelet tartalmazó válogatás. Tamási Áron írta valamennyit író vagy költő kortársainak. Az elsőt 1923. március 23-án küldte az atyai jó barátnak, Benedek Eleknek, a kötetzáró levél pedig a magyarországi könyvkiadó barátnak, Illés Endrének szól. Ám nem csupán - Tamási életén átszűrve - az erdélyi és magyarországi történelem, irodalmi közélet keresztmetszetét találjuk ebben a könyvben! Még az éppen készülő művekről szóló beszámolóknál, a magánéleti gondokról és örömökről szóló híradásoknál is többet nyújt ez a gyűjtemény. A levelek mai olvasóját magával ragadja a remek stiliszta, a kiváló humorú ember, a magánlevélben is mindig felelősségteljesen megnyilatkozó író, és nem utolsó- sorban az érzés, melyet a legtöbb levélzáró formulája fejez ki leginkább: „Baráti szeretettel ölel: Áron. "

Tamási Áron - Tiszta ​beszéd
Publicisztikai ​irások 1923-1940

Tamási Áron - Tündöklö ​Jeromos
Ez ​a kiadás Tamási egész estét betöltő színpadi műveit tartalmazza. Ősvigasztalás Énekes madár Tündöklő Jeromos Vitéz lélek Csalóka szivárvány "Én sohasem akartam egyebet megírni, csak ezt a való életet." Tamási Áron színpadi műveiről

Tamási Áron - Virágos ​veszedelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Bölcső ​és Bagoly / Vadrózsa ága
"Életrajzom ​regénye három könyvre fog rúgni"- tervezte Tamási Áron. Az első rész, mely a Bölcső és Bagoly címet viseli, a varázslatos farkaslaki gyermekkort idézi. Azt az utat meséli el benne, "mely egy falusi székely házból indul el, s majd későbben a magyar és a tágabb emberi világba vezet". A második rész sajnos nem készült el, de a Vadrózsa ága című visszaemlékezést, a felnőtt író kalandjait, kórházi ágyán még le tudta diktálni feleségének.

Tamási Áron - Ragyog ​egy csillag
Két ​rokonítható regény első részében (Jégtörő Mátyás) a Jó szellem számtalan alakban (rovar, madár, állat képében) ölt testet, hogy segítse Mátyás és Márta, a fiatal, szegény székely házaspár családalapítását. A második részben (Ragyog egy csillag) a Jó szelleme - nem minden harc nélkül - az újszülött kis Mátyás testébe költözik. A cselekmény itt is egyszerű: a fiú cseperedik, növekszik, iskolába kerül. Apja lassan gyarapítja vagyonát, mígnem kitör a háború, és behívják katonának.

Tamási Áron - Ördögölő ​Józsiás
Színpadi ​játékok 1944-1966 Hullámzó vőlegény Ördögölő Józsiás Hegyi patak Boldog nyárfalevél Mesejátékok: Búbos vitéz Szegény ördög Tűzálló Pál

Tamási Áron - Emberi ​szavak
A ​huszadik századi magyar irodalom kivételes dokumentumgyűjteménye a kötet. Szinte teljességében tartalmazza a Tamási Áronnal készült beszélgetéseket, az írói vallomásokat. Megtudhatjuk, hogyan vélekedett Tamási legfontosabb műveiről: az Ábel trilógiáról, a Jégtörő Mátyásról, és a kedvelt színdarabokról. Megismerkedhetünk az író közéletről, irodalomról, művészetről alkotott nézeteivel. A negyvenes, ötvenes, hatvanas években született naplójegyzetek pedig a kimagasló alkotó legintimebb világába kalauzolják az olvasót. A kötetben szereplő írások többsége eddig hozzáférhetetlen volt, korabeli lapokból és a kéziratos hagyatékból kerültek elő.

Tamási Áron - Játszi ​Remény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Zeng ​a magosság I-II.
Válogatott ​novellák

Tamási Áron - A ​bölcső és környéke
Három ​önéletrajzi írás. Szülőföldem (részlet) Bölcső és bagoly Vadrózsa ága

Tamási Áron - Szólít ​a szülőföld
Tamási ​Áron három művét olvashatjuk e kötetben: az 1949-ben írt Bölcső és Bagoly lírai szépségű vallomás a szülőföldről, a gyermekség, az iskoláskor első éveiről, az 1953-ban kiadott Hazai tükör történelmi regény, naplószerű krónika a múlt század közepéről, míg a betegágyon diktált, befejezetlenül maradt Vadrózsa ága Tamási férfikorának tükre, visszapillantás az írói pálya első évtizedére.

Tamási Áron - Tamási ​Áron összes novellája I-II.
Németh ​László írja 1935-ben: "Amikor a nyáron Erdélyt jártam, Tamási Áron azzal tisztelt meg, hogy lekísért a szülőfalujába. Sosem láttam szegényebb falut. A sárral bevert házacskák sarkán keresztbe illesztett gerendák ugrottak ki, arról tudta meg az ember, hogy fából vannak. Maguk a lakosok is szűkölködők, egyszerűek, ki a sovány föld segítségével gyűrte az adót, ki a hegyekre járt föl szénégetőnek, a városokba napszámosnak. De amilyen szegény volt a falu, olyan tündéri. Az utcák játékos labirintként csavarogtak a gyümölcsösök közt, és a hegyekről szaladó víz elől magas lábakra húzódott házikók, derékon körbefutó virágos tornácukkal, mint furcsa, mókás cölöpépítmények álltak a habos kert fölött. Hallgattam az elénk akadt rokon panaszát, embermagas keresztek alá heveredve, a temetőn, s mulatságunkra este egy bokor nép: rokon, ismerős telepedet körül a négy vendégnek megterített asztalt; katonatörténeteket meséltek, bajt és tréfát a menekülés idejéből, s óvatosan egy fúvószerszám is mögéje bátorkodott a megindult éneknek. Néztem a merev lárvaarc mögül mókázó asszonyokat, éreztem a dal s tréfa fölött a falura nehezedő nyomást, mely e lelkek színes szénsavát hajtotta, s kénytelen voltam elhinni, hogy csakugyan van falu, amely a Tamási-novellák falvára ennyire hasonlíthat. Amit a költészet színének hittem, élet volt, amit góbéságban agyafúrt túlzásnak: közbeszéd. A költő öccse és húga éppoly élvezetesen meséltek, mint a költő; egy séta kellett volna csak nekik, ki a műveltségbe, hogy fölfedezzék, mi van bennük, éppolyan költők lettek volna, mint ő. amikor a vízér dombjai közt a falucska feltűnt, el volta szánva, hogy azért sem látom benne az Énekes madár színpadát. De mihaszna, ezt a falut nem Tamási költötte, elébb őt a falu; akárhol vágtam meg, ő folyott belőle, ahogy a barackból csak baracklé folyhat. Milyen szerencsés ez az író, gondoltam. Ehelyett a faluja dolgozott, s a népe lelkét színesre verő évszázadok. Mást se tesz, csak mint a kútfő, bukja a mások szegénységéből, életkedvéből fölszálló ízeket, s annyi költőnek, aki dicsőséget sosem látott, minden dicsőségét ő aratja le, székely Homérosz maga. Bizony hálás lehet a falujának. Akárhova-merre csetlett botlott, csak haza kellett rándulnia, vonaton, lélekben, s a fürdető szülőföld lemosta róla az útiport, s meglökte: rajta, ahogy tanítottalak. A maga fejétől Czímeresek-et írt volna, a faluja szólította Ábel néven. Az egyik arany fölött kezd ásni, a másik messze tőle. Farkaslaka tanúsága szerint a tehetség éppannyira körénk, mint belénk rejtett kincs, s Tamási örök adósa a bábának, aki világra itt segítette." Első ízben jelennek meg Tamási Áron összes novellái. Az 1967-es gyűjteményes" huszonöt fontos írással egészült ki: ez a kiadás nyújt teljes képet az író egyik jellemző műfajáról.

Tamási Áron - Árnyas ​szülőföld
Kevés ​olyan írónk van, akinek neve az olvasók tudatában annyira összekapcsolódott volna egy táj és közösség fogalmával, mint Tamási Ároné Erdéllyel és a székelységgel. El-beszélései nemcsak népábrázolások, nemcsak témájukat veszik az erdélyi nép életéből, de annak legbensőbb lelkivilágát, gondolkodásmódját is tükrözik. A válogatás a Tamási-novella szinte minden típusát bemutatja, a korai, még balladás hangvételű, a háború s Erdély státusváltozása miatti tragikus érzésektől feszülő, prózaversbe hajló kisepikát, a székely falu és lakóinak bensőséges, szeretteli rajzát, az anekdotikus-játékos történetet, a szerelem tisztaságát és hatalmát hirdető lírai novellát, az erdélyi sors, a magyar-román-szász együttélés lehetőségeit ábrázoló tanmesét és végül a magyar novellairodalom csúcsait jelentő, az ember béke- és szabadságvágyát egyetemes érvénnyel megfogalmazó kései remekműveket. Az írásokban a székelyek drámai sorsa balladás költészetté lesz, Tamási hősei emberi nagyságot tanúsítanak a tragédiákban, s a megtörhetetlen életakarat példáivá, szinte emberfölöttivé magasztosulnak. A kötet méltó foglalata Tamási Áron írói és emberi erényeinek: paraszti demokratizmusának, humánumának, az erdélyi föld és népe tökéletes ismeretének és szeretetének, költői hullámzású, varázslatos nyelvének, népmesei mélységű jelképiségének, humorának.

Tamási Áron - Egyenes ​Tóbiás
A ​gyermekekhez szóló novellaválogatás talán még sűrítettebben mutatja föl a Tamási-kispróza jellegzetességeit, mint a válogatás alapjául szolgáló életmű-hosszmetszet, Összegyűjtött novellái 1-2. Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a kötet összeállítója ügyelt arra, hogy a kisebbek előtt megmutatkozzék Tamási Áron szülőföld-varázslata, amelyben ember és természet csaknem azonos jelentőségű fogalmak; érdes valóság és kedves móka egy tőről fakadók; a góbés dialógusokra épülő "feleselő novellák" cselekményt dinamizáló jellege; a napi realizmus és a népmesei abszurd közelsége; a naiv hősök komolykodása és a fölnőttek gyermetegsége; a jellemképleteket megtestesítő, stilizált alakok és a velük együtt élő táj pontos, hangulatfestő rajzolata. ; Az ősi, pogány természetimádat és a keresztényi áhítat Tamásinál együttjáró szellemisége jellemzi állattörténeteit is (János nemzései); a pompás tájban balvégzetű sejtelmek, hajdani árnyak is átlibbennek (Kikelet). A havas a természetben élő ember drámai küzdelmeinek is tere, amely minden vadsága mellett is nemesebb összecsapások színhelye, mint az emberi világ sokszor alantas zűrzavara (Hegyi csata; Harmat és vér). De minden bajon és végzeten fölülkerekedik a győzelmes élet őserejű indulata, a "feleselő novellák" serdülő hőseinek induló buzgalma (A legényfa kivirágzik; Piros alma), vagy a székely nép életrevalóságát illusztráló, a Nyírő-prózával rokonságot mutató derűje (Iparos Bimbó; Kivilágított fapiac). A Tamási-novella motivikája már-már modellszerűen az Isten-ember-halál gondolati háromszögből bomlik ki (Rendes feltámadás), amely az élet értelmének keresésévé nemesül. Ezt az értelmet ugyanis a jóság és a szeretet adja hősei sorsához (Hűséges Mártonka). ; Cselekményében egyszerű, jelentésében többrétű a novellák környezete és emberi világa; telítve az elérhetetlen, ám örökérvényű igazságok vágyával - a jóra termettség ábrázolásával, ahogyan a címadó novellában is olvasható: "a kérdésekre, amiket a világ vagy az emberek feladnak, azokra felelj mindig egyenesen". - Széles körben beszerzendő és ajánlandó kötet.

Tamási Áron - Három ​játék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Ábel ​Amerikában
Ábel ​népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája - Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában - küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Tamási Áron - Rendes ​feltámadás
Válogatott ​novellák.

Tamási Áron - Jégtörő ​gondolatok I-II.
Baráti ​kapcsolatuk, szellemi rokonságuk alapján így emlékezett Illyés Gyula 1974-ben Tamási Áronra: "...Áronnál kezdettől fogva óriási jelentőségűnek azt tartottam, hogy ábrázolni tudta, valóban, a magyar népnek egy nagy rétegét, olyan realitáson túli formában is hitelesen, ami akkor még nem hatott tárgyi hitelességűnek. Hisz akkor voltaképpen még a naturalizmus módszereivel volt szokás ábrázolni minden szenvedést, elsősorban a parasztságért... Lényegét, a művészi erejének megvilágítását...Németh László, Illés Endre, Babits, Féja Géza egy-két ráérzésében látom; azt, hogy ő európaian, ismétlem: García Lorcához mérhetően fejezte ki egy né életérzését. Összefonom a szálakat. Nem a személyét tartom fontosnak - amiről édesen kedves anekdotákat tudnék elmondani én is ( de hisz lesz rengeteg ember, aki ezt elmondja), hanem a művészi nagyságát. Nem a halinás, a ravasz, a góbé eszejárású, előtte már untig bevált írótípust kell ábrázolni; nem ez volt. A komoly, európai nagyságú művészt. A talpig bátor, kitűnő embert; a férfit, aki az életben is megállta a helyét... A művészi szó s nem a tájszók mesterét bámulom. Számomra ez a lényegesebb. És az, hogy még a gondolkodásmódjában, mint népéért felelős ember, milyen feddhetetlen volt... A magyar irodalomban az a vigasztaló, hogy a nagy tehetségek útjuk során valahol átalakulnak nagy jellemekké; ez a táj - ez a talaj - arra kényszerít. A jó írói hajlam nem szükségszerűen jó erkölcsi hajlam is. Voltak léha tehetségek, nyugaton száz számra. De a mi furcsa alakulásunk a történelemben más törvényt szab. Aki ezt nem érti meg, az nem lehet itt jelentékeny, igazi író... Áron nem gondolt sokat az európai tájékozottsággal; ő az időből vette ki, hogy mi a művészi teendő; mi az emberi magatartásnak a normája az akkori Magyarországon. A fegyverbarátság iránti hűség, a jóhiszemű ellenfél megbecsülése, az okos taktika megteremtése. Nem akarom Bethlen Gábort és a többieket idézni. De nehéz helyzetekben nem a handabandázás, hanem a bölcs előrelátás és a szigorú eszmetisztázottság a lényeges. Hogy mit jelent nemcsak egy népet, hanem végül egy nemzetet is képviselni, azt ő - ismétlem - az ösztöneiben tudta." A _Jégtörő gondolatok_ Tamási négy évtizedes publicisztikai munkásságának gyűjteménye, amely ismeretlen írásokat, hozzáférhetetlen újságok és folyóiratok lapjain rejtőzködő cikkeket, riportokat, a rádióban elmondott hozzászólásokat, kéziratban lappangó kiadatlan műveket is tartalmaz. Első ízben kapunk így átfogó képet a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának közéleti szerepléséről, rendkívül sokirányú érdeklődéséről.

Tamási Áron - A ​legényfa kivirágzik
Tamási ​Áron legszebb meséi és legmesésebb elbeszélései olvashatók ebben a kötetben. Az ízes nyelven elbeszélt történetek életre keltik a korabeli Erdély és a székely mesevilág különös alakjait: az eszes vándorlegényt, a segítőkész ördögöt, a szeretetre vágyó Halált, a furmányos kereskedőt és persze a szép hajadont, akinek rózsa illatozik a köldöke helyén. Hun eredet monda, pimasz góbé mese és életrajzi visszaemlékezés épp úgy található a válogatásban, mint felizzó szerelemről vagy boldogtalan karácsonyról szóló novella. Herbszt László színes rajzai egyszerre mutatják meg a történetek drámai erejét és felszabadító humorát.

Tamási Áron - Gondolat ​és árvaság
A ​Tamási-életmű egészének szerves része a gazdag és sokágú publicisztikai termés. Az írások hiteles kifejezői egy huszadik századi erdélyi magyar író szellemi magatartásának, emberi-művészi eszményeinek, felelősségteljes gondolkodásának. A Gondolat és árvaság Tamási Áron 1923 és 35 között írt publicisztikáit tartalmazza, s azoknak lehető legteljesebb gyűjteménye. Ma már gyakorlatilag hozzáférhetetlen írásokat tár az olvasók elé.

Tamási Áron - Jegtörő ​Mátyás / Ragyog egy csillag
A ​Jégtörő Mátyás úgy kezdődik, mint egy fantasztikus regény. Egy büntetett szellem földi vándorlásait mondja el, mely különböző állati formákon át emberi testbe ér... Valódi hőssé ebben a könyvben lassankint maga az elbeszélő lép elő, a vándorló és mesélő szellem, aki állatból állatba jár különös küldetéssel, hogy mindig a jóknak segítsen. Könnyű benne magának az író szellemének a szimbólumát látni, aki leereszkedik a lét naiv és primitiv formáihoz, megérti minden állat nyelvét, s az út végén szimbolikus diadallal ölt emberi alakot a tavaszi gyermek formájában, aki "megtöri a jeget". Babits Mihály

Kollekciók