Ajax-loader

Tamási Áron könyvei a rukkolán


Tamási Áron - Eszmélj, ​Ábel!
Egy ​író életművének alapos gondozását, a filológiai-irodalomtörténeti koronát a kritikai kiadás jelenti. Nem csak a szövegvariánsok, variációk, módosulások tűnnek fel a gondozott szövegben, de a keletkezés és a fogadtatás dokumentumai is. Természetesen csak kis lépésekben juthatunk el idáig, először az Összegyűjtött, azután az Összesművek megjelentetése előzheti meg a végső, azaz kritikai kiadást. Tamási Áron esetében jó okunk van feltételezni, hogy hamarosan eljutunk idáig, az utóbbi évtizedekben megéledő kutatási kedv a garancia erre, véli Urbán László irodalomtörténész, a kötet összeállítója. A jelen antológia az ismeretlenből válogat, vagyis első utánközlésekről (cikkek, tárcák, jelenetek, beszédek, feljegyzések) van szó, de nem maradtak ki Tamási nyilatkozatai, interjúi, korai írásai sem. Lezárásként a Függelék az íróra emlékezők írásaiból, nyilatkozataiból mutat egy csokorra valót. Az Eszmélj, Ábel! különleges Tamási-portré, ami az ismert életművet színesíti. Mert: regényeim igényes nagy gyermekek. Mindig elégedetlenek és elvágyódnak hazulról a nagyvilágba. Színjátékaim nyugtalan kamaszok. Az elbeszéléseim az én legkedvesebb apró gyermekeim, nyilatkozta Tamási 1943 januárjában. Ott éltem szülőfalumban, Farkaslakán édesapámmal, aki egyszerű szegény gazdaember. Tizenegyen voltunk testvérek, én voltam a harmadik. A gimnáziumot Székelyudvarhelyen végeztem el, s utána, amikor kitört a világháború, harctérre mentem. A háború után alig múlott el egy esztendő, szűknek éreztem magam körül a falut, s elmentem világot látni; áthajóztam az óceánon, hogy meglássam Amerikát. Három évig éltem Amerikában. Voltam kocsimosó, kifutó, vegytisztító és kőműves-napszámos. Később azonban, egy erdélyi ismerősöm révén, bankba kerültem. Itt vált tudatossá bennem, a messze tengerentúli világvárosban az a lelkemben régen hánykolódó gondolat, hogy valamit tenni kell otthon a népért. A szegény székely parasztok lerongyolt követei egyre sűrűbben látogattak el hozzám álmomban s hívtak, hogy jöjjek vissza a havasi nép közé. Anyám kötényében hozta a sok-sok székely könnyet, hogy ez mind értem van, üljek hát hajóra. Nem volt maradásom. A Szűzmáriás királyfi című regényem még az évben már Kolozsvárott jelent meg

Tamási Áron - Hazai ​tükör
Több ​mint száz évvel röptet vissza az időben Tamási Áron. A színhely: Erdély, az 1848-as váró és 1849-et is megélő Erdély. A történet: maga a történelem, melynek egy fiatal berecki parasztdiák, Madár Vince a krónikása. Ahogy az ő életén átcsapnak a nagy idők: emberré érésének szakaszai a kisdiák első lépéseitől a tudományok közt az első szerelemig, a forradalom lázas napja, a csüggesztő vereségig és a bujdosásig - úgy éli át az olvasó Madár Vince történetét, és benne Erdély néhány nagy évének történetét. A Hazai tükör Tamási Áron egyik legérettebb regénye. Utolérhetetlen írásművészete és mondanivalója szerencsésen találkozik itt. Kossuth-díjas könyvének ez a hatodik kiadása bizonyára sok új olvasót hódít meg

Tam%c3%a1si_%c3%81ron_cz%c3%admeresek
elérhető
2

Tamási Áron - Czímeresek
Tamási ​Áron Czímeresek című regénye 1918-1919-ben játszódik. Kolozsvár a haláltáncát járja. Ellepi egy különös tömeg, a világháború törmeléke: a háború petéiből kikelt valutabetyárok, a púderes arcú világfiak, az embersáskák sokasága. Mi lesz Erdély sorsa? Meg lehet-e teremteni önállóságát? Megkezdődik a román betörés... Tamási Áron regényes korrajzában a történelmi, társadalmi hátteret, a kor atmoszféráját idézi fel. Pamfletszerűen, karikírozva az erdélyi magyar arisztokrácia-a "czímeresek"- világát, hamis illúzióit. Az író 1931-ben saját kiadásban jelentette meg a regényt, amely akkor hatalmas vihart kavart. A Czímeresek több, mint három évtizedes szünet után került ismét az olvasó kezébe.

Tamási Áron - Ősvigasztalás
A ​kötetben szereplő kilenc darab kilenc villanása sziporkázó szellemének - méltán sorakoznak klasszikussá vált művei mellé.

Tamási Áron - Játszi ​Remény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Szűzmáriás ​királyfi
"Regényem ​egy esztendő óta él és forr bennem, csak nyugalomba kéne menekülnöm ismét, hogy megírhassam. Úgy megyek haza, mint a szántóvető a földre egy sereg búzával" - írta Tamási Áron még Amerikából. A Szűzmáriás királyfi-val született meg 1928-ban a székely "eposzregény", mellyel az író - már az Ábel megírása előtt - bizonyította, hogy Bartók és Kodály "lélektestvére". A Szűzmáriás királyfi, melynek új kiadása híven követi az író igazításait, az életmű meghatározó alkotása. "A székely sorsot olyan sötét jajgatással írtam meg, hogy arra a sötét jajgató forrásra a későbbi időkben is, mint szomorú szarvas, rájárt a székely lélek" - vallotta Tamási Áron élete végén.

Tamási Áron - Szirom ​és Boly
Az ​öreg Szirom Antal, a messzi földről idevándorolt székely telepesek öreg bírója, az emberi "boly" született vezetője és élő lelkiismerete mondja el emlékirat formájában Tamási Áron új regényének, a baglyodi termelőszövetkezet megalakulásának a történetét, melyet az író magyar regé-nek neveztt el. "Legyen ez az írás az élet rendje szerint" és "égő gyertyája legyen jószándékomnak" - kezdi krónikáját Szirom apó, aki legkedvesebbik unokáját maga mellé véve, beszegődik öreg fejjel a szomszédos állami gazdaságba, hogy a "tövénél" tanulmányozza ki a közös gazdálkodás csinját-binját, melynek vezetésére a falu népe már egyakarattal kiszemelte őt. Szirom bácsi önként vállalt küldetése sikerrel jár, s átvezeti a bolyt a termelőszövetkezetbe, melynek elnöke lesz. Az átvezetés nagy pillanatában teljesedik kis a közösség szolgálatára rendelt élete. Szirom apó nem sokkal a megalakulás után meghal, de életének példázata - mely a nevét viselő szövetkezet ifjúságához s természetesen minden ifjúsághoz szól - vezeti a legkedvesebbik unoka tollát, amikor ezt az egyszerűségében megrázó emberi történetet berekeszti: "...nagyapám pillangós szavai közül felrepülnek az ő igéi, melyek a mai világról az ifjakhoz szólnak. Azokkal az igékkel úgy írta nagyapám, hogy a háború után ez a mai világ megrázta magát, mint a homokból fölkelt oroszlán. Most hullanak róla a homok szemei, s ahogy hullanak, úgy ifjodik egyre. És ha erejében még egy kicsit zabolátlan is, majd mi, ifjak, királlyá tesszük a csillagok között."

Tamási Áron - Ábel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Összes novellája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Zöld ​ág
A ​Szűzmáriás királyfi hit- és mesevilágával rokon, majdnem egy tőről fakadt a Zöld ág című regény, amely két évtizeddel később keletkezett, s a világirodalmi téma sajátos és szuggesztív feldolgozása ellenére feledésbe merült. Epikai cselekménye a Jégtörő-regények bensőséges, meghitt világának folytatása. A történet a családi legendából indul, de egyetemes emberi kérdésekre is keres választ. Isten a szívbe oltotta a vágyat, hogy kedve legyen élni az embernek, s hogy betöltse a törvényt, ám az utat, mely az Ígéret földjére vezet, elfödte előtte. Jelképes értelemben a Paradicsomból kiűzött ember csillapíthatatlan szomját, hiábavaló és örök nosztalgiáját fejezi ki ez a regény.

Tamási Áron - Hazai ​tükör / Bölcső és Bagoly / Vadrózsa ága
Tamási ​Áron e kötetben kiadásra kerülő három műve - a _Hazai tükör_, a _Bölcső és Bagoly_ és a _Vadrózsa ága_ - joggal sorolható irodalmunk elmúlt harminc éves vonulatának kiemelkedő csúcsai közé. "Drámai korszak ábrázolására vállalkozott? Valóban, de művének nagyobbik fele inkább mesteri előszó a 48-as szabadságharchoz, a Hazai tükör utolsó soraiban pedig felvillan a megbékélés reménye. A háború a regény vége felé indul halálos útjára, de inkább messziről érkező dörgését halljuk, jobbára csupán a szikrái csapnak idáig. Különös, eredeti történelme ez, látszólag kétarcú. Érezzük, hogy az író is ott menetelt volna a többivel a hadi utakon, szívesen feláldozta volna magát az elnyomottak, a megtiportak emberi és nemzeti jussáért. Ugyanakkor, mintha a halál aratása idején is élni tanítaná, a megmaradás hősiességére nevelné népét. Ám ez a kettősség csupán látszólagos, és magasrendű egységet jelent. Általában hazafiságnak nevezik. A Hazai tükör a patrióta Tamási Áron egyik legszebb vallomása." _Féja Géza_ "A Bölcső és Bagoly-t, gyermekkorának történetét és népi írásművészetének remekét, 1949-ben írta Tamási Áron, s a könyv 1953-ban jelent meg első ízben. A hűségé ez a könyv is, és tárgya szerint talán jobban, vagy legalábbis közvetlenebbül, mint a többiek. Az anya "szenvedő s mégis derűs tekintete", az apa "komoly és értelemben díszes arca" és a szorgos család körül a szorgos falu, az emberi munka szakadatlan szép ritmusa és szinte ősi teremtő-hangulata - ezekhez a tájakhoz, arcokhoz és eszmékhez tért vissza ebben a könyvben az író hűsége, hogy újabb művekhez új erőt merítsen. S erőforrás lesz éppen ezért az olvasó számára is ez a kis kötet, és azt sem fogja tagadni, amit az előszóban olvashatott, hogy Tamási Áronban "olyan írót ismert meg, aki mindenen okulva tanít és az élethez holtig gyűjti a kedvet..." _Czibor János_ "Nagyon kedves írás a Vadrózsa ága. De nagyon fájdalmas is. Írója megtalálta benne az igazi volt-időt, kalapjába fogta az önirónia madarát is, de igazában már egyiket sem tudta lehozni a hegyről - a kézirat megszakadt. Írások, művek sorának kellett volna még következnie. És nem utolsó novellái, nem is a sort lezáró drámái, de a Vadrózsa ága bizonyítja: következhettek volna." _Illés Endre_

Tamási Áron - Árnyas ​szülőföld
Kevés ​olyan írónk van, akinek neve az olvasók tudatában annyira összekapcsolódott volna egy táj és közösség fogalmával, mint Tamási Ároné Erdéllyel és a székelységgel. El-beszélései nemcsak népábrázolások, nemcsak témájukat veszik az erdélyi nép életéből, de annak legbensőbb lelkivilágát, gondolkodásmódját is tükrözik. A válogatás a Tamási-novella szinte minden típusát bemutatja, a korai, még balladás hangvételű, a háború s Erdély státusváltozása miatti tragikus érzésektől feszülő, prózaversbe hajló kisepikát, a székely falu és lakóinak bensőséges, szeretteli rajzát, az anekdotikus-játékos történetet, a szerelem tisztaságát és hatalmát hirdető lírai novellát, az erdélyi sors, a magyar-román-szász együttélés lehetőségeit ábrázoló tanmesét és végül a magyar novellairodalom csúcsait jelentő, az ember béke- és szabadságvágyát egyetemes érvénnyel megfogalmazó kései remekműveket. Az írásokban a székelyek drámai sorsa balladás költészetté lesz, Tamási hősei emberi nagyságot tanúsítanak a tragédiákban, s a megtörhetetlen életakarat példáivá, szinte emberfölöttivé magasztosulnak. A kötet méltó foglalata Tamási Áron írói és emberi erényeinek: paraszti demokratizmusának, humánumának, az erdélyi föld és népe tökéletes ismeretének és szeretetének, költői hullámzású, varázslatos nyelvének, népmesei mélységű jelképiségének, humorának.

Tamási Áron - Jégtörő ​gondolatok I-II.
Baráti ​kapcsolatuk, szellemi rokonságuk alapján így emlékezett Illyés Gyula 1974-ben Tamási Áronra: "...Áronnál kezdettől fogva óriási jelentőségűnek azt tartottam, hogy ábrázolni tudta, valóban, a magyar népnek egy nagy rétegét, olyan realitáson túli formában is hitelesen, ami akkor még nem hatott tárgyi hitelességűnek. Hisz akkor voltaképpen még a naturalizmus módszereivel volt szokás ábrázolni minden szenvedést, elsősorban a parasztságért... Lényegét, a művészi erejének megvilágítását...Németh László, Illés Endre, Babits, Féja Géza egy-két ráérzésében látom; azt, hogy ő európaian, ismétlem: García Lorcához mérhetően fejezte ki egy né életérzését. Összefonom a szálakat. Nem a személyét tartom fontosnak - amiről édesen kedves anekdotákat tudnék elmondani én is ( de hisz lesz rengeteg ember, aki ezt elmondja), hanem a művészi nagyságát. Nem a halinás, a ravasz, a góbé eszejárású, előtte már untig bevált írótípust kell ábrázolni; nem ez volt. A komoly, európai nagyságú művészt. A talpig bátor, kitűnő embert; a férfit, aki az életben is megállta a helyét... A művészi szó s nem a tájszók mesterét bámulom. Számomra ez a lényegesebb. És az, hogy még a gondolkodásmódjában, mint népéért felelős ember, milyen feddhetetlen volt... A magyar irodalomban az a vigasztaló, hogy a nagy tehetségek útjuk során valahol átalakulnak nagy jellemekké; ez a táj - ez a talaj - arra kényszerít. A jó írói hajlam nem szükségszerűen jó erkölcsi hajlam is. Voltak léha tehetségek, nyugaton száz számra. De a mi furcsa alakulásunk a történelemben más törvényt szab. Aki ezt nem érti meg, az nem lehet itt jelentékeny, igazi író... Áron nem gondolt sokat az európai tájékozottsággal; ő az időből vette ki, hogy mi a művészi teendő; mi az emberi magatartásnak a normája az akkori Magyarországon. A fegyverbarátság iránti hűség, a jóhiszemű ellenfél megbecsülése, az okos taktika megteremtése. Nem akarom Bethlen Gábort és a többieket idézni. De nehéz helyzetekben nem a handabandázás, hanem a bölcs előrelátás és a szigorú eszmetisztázottság a lényeges. Hogy mit jelent nemcsak egy népet, hanem végül egy nemzetet is képviselni, azt ő - ismétlem - az ösztöneiben tudta." A _Jégtörő gondolatok_ Tamási négy évtizedes publicisztikai munkásságának gyűjteménye, amely ismeretlen írásokat, hozzáférhetetlen újságok és folyóiratok lapjain rejtőzködő cikkeket, riportokat, a rádióban elmondott hozzászólásokat, kéziratban lappangó kiadatlan műveket is tartalmaz. Első ízben kapunk így átfogó képet a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának közéleti szerepléséről, rendkívül sokirányú érdeklődéséről.

Tamási Áron - Gyökér ​és vadvirág
"Az ​írónak lényegében minden írása számadás. Ez a könyv nemcsak lényegében nevezhető annak, hanem formája szerint is. Ugyanis nem csupán szépszámú novellát és elbeszélést ölel egybe az olvasó számára, hanem emlékezik és emlékeztet a bőséges időkre is, melynek immár örökre elnyugodott ölében termettek ezek a gyümölcsök... Ha kezedbe veszed ezt a könyvet, kedves Olvasó, s a csendben zizzentve forgatod annak lapjait: bizonyára hallani fogod, hogy jár és néha megszólal ez a könyv, mint egy virágos és titokzatos óra..."

Tamási Áron - Tamási ​Áron összes novellája I-II.
Németh ​László írja 1935-ben: "Amikor a nyáron Erdélyt jártam, Tamási Áron azzal tisztelt meg, hogy lekísért a szülőfalujába. Sosem láttam szegényebb falut. A sárral bevert házacskák sarkán keresztbe illesztett gerendák ugrottak ki, arról tudta meg az ember, hogy fából vannak. Maguk a lakosok is szűkölködők, egyszerűek, ki a sovány föld segítségével gyűrte az adót, ki a hegyekre járt föl szénégetőnek, a városokba napszámosnak. De amilyen szegény volt a falu, olyan tündéri. Az utcák játékos labirintként csavarogtak a gyümölcsösök közt, és a hegyekről szaladó víz elől magas lábakra húzódott házikók, derékon körbefutó virágos tornácukkal, mint furcsa, mókás cölöpépítmények álltak a habos kert fölött. Hallgattam az elénk akadt rokon panaszát, embermagas keresztek alá heveredve, a temetőn, s mulatságunkra este egy bokor nép: rokon, ismerős telepedet körül a négy vendégnek megterített asztalt; katonatörténeteket meséltek, bajt és tréfát a menekülés idejéből, s óvatosan egy fúvószerszám is mögéje bátorkodott a megindult éneknek. Néztem a merev lárvaarc mögül mókázó asszonyokat, éreztem a dal s tréfa fölött a falura nehezedő nyomást, mely e lelkek színes szénsavát hajtotta, s kénytelen voltam elhinni, hogy csakugyan van falu, amely a Tamási-novellák falvára ennyire hasonlíthat. Amit a költészet színének hittem, élet volt, amit góbéságban agyafúrt túlzásnak: közbeszéd. A költő öccse és húga éppoly élvezetesen meséltek, mint a költő; egy séta kellett volna csak nekik, ki a műveltségbe, hogy fölfedezzék, mi van bennük, éppolyan költők lettek volna, mint ő. amikor a vízér dombjai közt a falucska feltűnt, el volta szánva, hogy azért sem látom benne az Énekes madár színpadát. De mihaszna, ezt a falut nem Tamási költötte, elébb őt a falu; akárhol vágtam meg, ő folyott belőle, ahogy a barackból csak baracklé folyhat. Milyen szerencsés ez az író, gondoltam. Ehelyett a faluja dolgozott, s a népe lelkét színesre verő évszázadok. Mást se tesz, csak mint a kútfő, bukja a mások szegénységéből, életkedvéből fölszálló ízeket, s annyi költőnek, aki dicsőséget sosem látott, minden dicsőségét ő aratja le, székely Homérosz maga. Bizony hálás lehet a falujának. Akárhova-merre csetlett botlott, csak haza kellett rándulnia, vonaton, lélekben, s a fürdető szülőföld lemosta róla az útiport, s meglökte: rajta, ahogy tanítottalak. A maga fejétől Czímeresek-et írt volna, a faluja szólította Ábel néven. Az egyik arany fölött kezd ásni, a másik messze tőle. Farkaslaka tanúsága szerint a tehetség éppannyira körénk, mint belénk rejtett kincs, s Tamási örök adósa a bábának, aki világra itt segítette." Első ízben jelennek meg Tamási Áron összes novellái. Az 1967-es gyűjteményes" huszonöt fontos írással egészült ki: ez a kiadás nyújt teljes képet az író egyik jellemző műfajáról.

Tamási Áron - Vadrózsa ​ága
Van ​olyan könyv, mely önnön létén és sugárzásán túl néha még külön feladatot is kap: cselekvő akarattal beléphet az író életébe, másfelé csavarhatja sorsát. Tamási Áron is tud ilyen könyvről, és magának Tamási Áronnak is van ilyen könyve. Éppen ez a félbeszakadt, hirtelen elnémuló vallomás, ez a Vadrózsa ága lépett be cselekvő akarattal elfogyó napjaiba - ez az írás kevés híján öt hónappal meghosszabbította életét.

Tamási Áron - Szólít ​a szülőföld
Tamási ​Áron három művét olvashatjuk e kötetben: az 1949-ben írt Bölcső és Bagoly lírai szépségű vallomás a szülőföldről, a gyermekség, az iskoláskor első éveiről, az 1953-ban kiadott Hazai tükör történelmi regény, naplószerű krónika a múlt század közepéről, míg a betegágyon diktált, befejezetlenül maradt Vadrózsa ága Tamási férfikorának tükre, visszapillantás az írói pálya első évtizedére.

Tamási Áron - Szegénység ​szárnyai – Félszáz elbeszélés
Vannak ​illendő szokások, melyeket mellőzni nem volna helyes és okos dolog. Amidőn, példának okáért, megírtam annakidején életem első novelláját, egy udvarias szerkesztő azt kérdezte tőlem: beleegyezem-e abba, hogy a novellámat közöljék az újságban.

Tamási Áron - A ​bölcső és környéke
Három ​önéletrajzi írás. Szülőföldem (részlet) Bölcső és bagoly Vadrózsa ága

Tamási Áron - Gondolat ​és árvaság
A ​Tamási-életmű egészének szerves része a gazdag és sokágú publicisztikai termés. Az írások hiteles kifejezői egy huszadik századi erdélyi magyar író szellemi magatartásának, emberi-művészi eszményeinek, felelősségteljes gondolkodásának. A Gondolat és árvaság Tamási Áron 1923 és 35 között írt publicisztikáit tartalmazza, s azoknak lehető legteljesebb gyűjteménye. Ma már gyakorlatilag hozzáférhetetlen írásokat tár az olvasók elé.

Tamási Áron - Bölcső ​és Bagoly / Vadrózsa ága
"Életrajzom ​regénye három könyvre fog rúgni"- tervezte Tamási Áron. Az első rész, mely a Bölcső és Bagoly címet viseli, a varázslatos farkaslaki gyermekkort idézi. Azt az utat meséli el benne, "mely egy falusi székely házból indul el, s majd későbben a magyar és a tágabb emberi világba vezet". A második rész sajnos nem készült el, de a Vadrózsa ága című visszaemlékezést, a felnőtt író kalandjait, kórházi ágyán még le tudta diktálni feleségének.

Tamási Áron - Három ​játék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Tamási ​Áron színjátékai I-II.
Tamási ​Áron nemcsak novelláiban, regényeiben, de a színpadi dráma műfajában is jelentőset, különlegeset alkotott. Arisztophanész nyomdokain elindulva és a huszadik századi avantgard áramlatokkal ismerkedve, alkatához illő és varázslatos formákat hozott létre a mitológia, a folklór és a közvetlen tapasztalat egyesítésével. I. kötet: 1924-1942 II. kötet: 1943-1966 Függelékként közrebocsátjuk a színházról, valamin az egyes drámákról szóló írói vallomásokat is.

Tamási Áron - Akaratos ​népség
A ​kötetben található színművek: Hullámzó vőlegény - Színjáték három felvonásban 1946. Ördögölő Zsózsiás - Mesejáték három felvonásban 1952. Hegyi patak - Drámai színjáték három felvonásban 1958. Boldog nyárfalevél - Színjáték három felvonásban 1961.

Tamási Áron - Elvadult ​paradicsom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Válogatott ​novellák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Jegtörő ​Mátyás / Ragyog egy csillag
A ​Jégtörő Mátyás úgy kezdődik, mint egy fantasztikus regény. Egy büntetett szellem földi vándorlásait mondja el, mely különböző állati formákon át emberi testbe ér... Valódi hőssé ebben a könyvben lassankint maga az elbeszélő lép elő, a vándorló és mesélő szellem, aki állatból állatba jár különös küldetéssel, hogy mindig a jóknak segítsen. Könnyű benne magának az író szellemének a szimbólumát látni, aki leereszkedik a lét naiv és primitiv formáihoz, megérti minden állat nyelvét, s az út végén szimbolikus diadallal ölt emberi alakot a tavaszi gyermek formájában, aki "megtöri a jeget". Babits Mihály

Tamási Áron - Szülőföldem
Tamási ​az utolsó békeévben Kolozsvárról hazalátogat szülőfalujába fölkeresni édesanyját, testvéreit, övéinek körét. Utazásának és otthoni élményeinek aprólékos, már-már szociografikus pontosságú, ugyanakkor anekdotikus hangolású leírásába beleszövi azt a sajátos - olykor mitikus elemekkel, máskor népmesei és balladai színekkel árnyalt - sajátos tónusú elbeszélő modort, amely valamennyi művének sajátja. Már útja első megállóján, Segesvárott a vonat érkezését váró időben éri egy megdöbbentő tapasztalat: a magyar szabadságharc gyászos emléke ellenére dicső székhelyén a húsz esztendei román fönnhatóság után titkolni valóvá lett a magyar nyelv. Ettől a tapasztalattól indítva, ám európai gondolkodóhoz méltó higgadtsággal arra is figyel, hogyan s miképp szorul háttérbe, minősített kisebbsége a magyarság a saját szülőföldjén. A szociográfiai és szépprózai eszközök egymásra épüléséből született vallomása látszólag szűkebb környezetéről szól, valójában azonban koncentrikus körök módján szélesül az ábrázolás a közvetlen tapasztalatok leírásán túl az író reflexióiban, gondolatfutamaiban, néha frappáns megjegyzéseiben. A Tamási család 1938-as jelenében a székelység sorsának jelképét adja, miközben a leírt jelenetek, helyzetek, a kedves vagy riasztó tapasztalatok mögött ott van az éber figyelem, amely azokat az erővonalakat kutatja, amely az erdélyi népek összetartozását, szükségszerű békés egymás mellett élését sejtetik egy boldogabbnak remélt jövőben.

Tamási Áron - Téli ​verőfény
Novelláskötet. TARTALOM: Dömzsödi ​vitéz Magyari jégvirág Derék adomány Járvány bíró Hol járt a kecske? Virágzik a csemete Angyalok éneke Áldás a rónán Cimboraságban Júdás Sapka December Igazítás a világon Teremtett világ Hegyi csata Módos temetés Ezüstegér Hírnök Árpád Téli verőfény

Tamási Áron - Ábel ​Amerikában
Ábel ​népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája - Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában - küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Tamási Áron - Kikelet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Tamási ​Áron összegyűjtött novellái I.
Hajnali ​madár 1922-1930 Rügyek és reménység 1930-1936

Kollekciók