Ajax-loader

Tamási Áron könyvei a rukkolán


Tamási Áron - Eszmélj, ​Ábel!
Egy ​író életművének alapos gondozását, a filológiai-irodalomtörténeti koronát a kritikai kiadás jelenti. Nem csak a szövegvariánsok, variációk, módosulások tűnnek fel a gondozott szövegben, de a keletkezés és a fogadtatás dokumentumai is. Természetesen csak kis lépésekben juthatunk el idáig, először az Összegyűjtött, azután az Összesművek megjelentetése előzheti meg a végső, azaz kritikai kiadást. Tamási Áron esetében jó okunk van feltételezni, hogy hamarosan eljutunk idáig, az utóbbi évtizedekben megéledő kutatási kedv a garancia erre, véli Urbán László irodalomtörténész, a kötet összeállítója. A jelen antológia az ismeretlenből válogat, vagyis első utánközlésekről (cikkek, tárcák, jelenetek, beszédek, feljegyzések) van szó, de nem maradtak ki Tamási nyilatkozatai, interjúi, korai írásai sem. Lezárásként a Függelék az íróra emlékezők írásaiból, nyilatkozataiból mutat egy csokorra valót. Az Eszmélj, Ábel! különleges Tamási-portré, ami az ismert életművet színesíti. Mert: regényeim igényes nagy gyermekek. Mindig elégedetlenek és elvágyódnak hazulról a nagyvilágba. Színjátékaim nyugtalan kamaszok. Az elbeszéléseim az én legkedvesebb apró gyermekeim, nyilatkozta Tamási 1943 januárjában. Ott éltem szülőfalumban, Farkaslakán édesapámmal, aki egyszerű szegény gazdaember. Tizenegyen voltunk testvérek, én voltam a harmadik. A gimnáziumot Székelyudvarhelyen végeztem el, s utána, amikor kitört a világháború, harctérre mentem. A háború után alig múlott el egy esztendő, szűknek éreztem magam körül a falut, s elmentem világot látni; áthajóztam az óceánon, hogy meglássam Amerikát. Három évig éltem Amerikában. Voltam kocsimosó, kifutó, vegytisztító és kőműves-napszámos. Később azonban, egy erdélyi ismerősöm révén, bankba kerültem. Itt vált tudatossá bennem, a messze tengerentúli világvárosban az a lelkemben régen hánykolódó gondolat, hogy valamit tenni kell otthon a népért. A szegény székely parasztok lerongyolt követei egyre sűrűbben látogattak el hozzám álmomban s hívtak, hogy jöjjek vissza a havasi nép közé. Anyám kötényében hozta a sok-sok székely könnyet, hogy ez mind értem van, üljek hát hajóra. Nem volt maradásom. A Szűzmáriás királyfi című regényem még az évben már Kolozsvárott jelent meg

Tamási Áron - Szűzmáriás ​királyfi
"Regényem ​egy esztendő óta él és forr bennem, csak nyugalomba kéne menekülnöm ismét, hogy megírhassam. Úgy megyek haza, mint a szántóvető a földre egy sereg búzával" - írta Tamási Áron még Amerikából. A Szűzmáriás királyfi-val született meg 1928-ban a székely "eposzregény", mellyel az író - már az Ábel megírása előtt - bizonyította, hogy Bartók és Kodály "lélektestvére". A Szűzmáriás királyfi, melynek új kiadása híven követi az író igazításait, az életmű meghatározó alkotása. "A székely sorsot olyan sötét jajgatással írtam meg, hogy arra a sötét jajgató forrásra a későbbi időkben is, mint szomorú szarvas, rájárt a székely lélek" - vallotta Tamási Áron élete végén.

Tamási Áron - Tamási ​Áron összes novellái
I. ​kötet. Novellái többnyire a székely falu világát ábrázolják, mesei ihletésű, költői realizmussal, mókázással és humorral mutatva be szegénysorsú, de életrevaló hőseit. Szociális érzékenységgel tárja fel a társadalom belső ellentéteit. Hősei emberi nagyságot tanúsítanak a tragédiákban, s szinte emberfölöttivé magasztosulnak (Tüzet vegyenek; Zeng a magosság). Más novellatípusok is szerepelnek a kötetben: népmesei szálakkal átfűtött, pajzán történetek (Ördögváltozás Csíkban), s a székely falu és lakóinak bensőséges, szeretetteli rajza (Mihályka, szippants; A legényfa kivirágzik), vagy messianisztikus, a metafizika világába kalandozó írások (Ecet és vadvirág). Tartalmazza a kötet az egyik legérdekesebb, sok vitát kavaró elbeszélését, a Siratnivaló székelyt, melynek romantikus stílusa, az egyetemes emberi kérdéseket kutató mondanivalója új utat jelöl művészetében. A II. kötet a 30-as évek termését tartalmazza. Tamási Áronnak ez az alkotói korszaka - amely lényegében az 1940-es évekig, a háborús esztendőkig, illetve Budapesten való letelepedéséig tartott - a novellák tekintetében a legtermékenyebb és legjelentékenyebb periódus; részint folytatta a pályakezdés tematikáját, részint megújította kisprózája szemléletmódját, éspedig azzal, hogy látása valóságközelibb, ábrázolásmódja kevésbé áttételes lett, miközben őrizte az egyetemes emberi kérdések megfogalmazásának művészi szándékát. A valósághoz való közelebb kerülésének legtanulságosabb darabja a külvárosi kocsmatörténet, a Szeder és Butyka, mely a maga "konok realizmusával" a városi létforma kemény bírálata. Tamási valamennyi története végül is az emberség keresésének, a humánus és méltó élet lehetősége felmutatásának egy-egy gyönyörű darabja, főként a játékosság és azon belül is a nyelvi erő eszközeivel hatóan. Ebben az időszakban kedélye csak ritkán fordul borúsra, hangja tragikusra (Pókos magyar; Mikes Kelemen), főleg akkor, ha székely népe sorsa fölé hajol (Erdélyi társaság). Az egyik leggazdagabb eszköztárú, legszebben szóló magyar prózaíró világa tárul föl e két kötetből is az olvasó előtt, aki megfigyelheti az író verizmus nélküli realizmusát és tündéri-mitikus látásra való erős hajlamát, érdekfeszítő cselekményvezetését és - újra meg újra - rendkívüli nyelvi hatásosságát. Ez a stilizáció - mely a népnyelv originális rétegeiből vétetett - kivételes hangulatteremtő erővel közvetíti az író és hősei mondandóját, érzelmeiket, kinyitja az ábrázolás távlatát, ugyanakkor természetessé teszi, közel hozza a költőiséget, a tündériséget, a mitikusságot és a líraiságot. Tamási nyelve hű tükre sajátszerű "ellentmondásosságának": a gond, a baj, a szegénység árnya mögül mégis földerengő életerejének, derűjének, jövőperspektívájának, az Igazítás a világon eltökéltségének.

Tamási Áron - Hazai ​tükör
Több ​mint száz évvel röptet vissza az időben Tamási Áron. A színhely: Erdély, az 1848-as váró és 1849-et is megélő Erdély. A történet: maga a történelem, melynek egy fiatal berecki parasztdiák, Madár Vince a krónikása. Ahogy az ő életén átcsapnak a nagy idők: emberré érésének szakaszai a kisdiák első lépéseitől a tudományok közt az első szerelemig, a forradalom lázas napja, a csüggesztő vereségig és a bujdosásig - úgy éli át az olvasó Madár Vince történetét, és benne Erdély néhány nagy évének történetét. A Hazai tükör Tamási Áron egyik legérettebb regénye. Utolérhetetlen írásművészete és mondanivalója szerencsésen találkozik itt. Kossuth-díjas könyvének ez a hatodik kiadása bizonyára sok új olvasót hódít meg

Covers_11232
elérhető
2

Tamási Áron - Czímeresek
Tamási ​Áron Czímeresek című regénye 1918-1919-ben játszódik. Kolozsvár a haláltáncát járja. Ellepi egy különös tömeg, a világháború törmeléke: a háború petéiből kikelt valutabetyárok, a púderes arcú világfiak, az embersáskák sokasága. Mi lesz Erdély sorsa? Meg lehet-e teremteni önállóságát? Megkezdődik a román betörés... Tamási Áron regényes korrajzában a történelmi, társadalmi hátteret, a kor atmoszféráját idézi fel. Pamfletszerűen, karikírozva az erdélyi magyar arisztokrácia-a "czímeresek"- világát, hamis illúzióit. Az író 1931-ben saját kiadásban jelentette meg a regényt, amely akkor hatalmas vihart kavart. A Czímeresek több, mint három évtizedes szünet után került ismét az olvasó kezébe.

Tamási Áron - Világló ​éjszaka
Tamási ​Áron novelláinak első kötete a szerelem és a halál, Tamási két legfontosabb témája köré rendezve közöl tizenkét-tizenkét írást, Vallasek Júlia, a 20. századi erdélyi magyar irodalom kutatója válogatásában. A könyv tartalmazza Tamási legfontosabb elbeszéléseit, de egyben novellaművészetének kevésbé ismert hangjait is megszólaltatja.

Tamási Áron - Szirom ​és Boly
Az ​öreg Szirom Antal, a messzi földről idevándorolt székely telepesek öreg bírója, az emberi "boly" született vezetője és élő lelkiismerete mondja el emlékirat formájában Tamási Áron új regényének, a baglyodi termelőszövetkezet megalakulásának a történetét, melyet az író magyar regé-nek neveztt el. "Legyen ez az írás az élet rendje szerint" és "égő gyertyája legyen jószándékomnak" - kezdi krónikáját Szirom apó, aki legkedvesebbik unokáját maga mellé véve, beszegődik öreg fejjel a szomszédos állami gazdaságba, hogy a "tövénél" tanulmányozza ki a közös gazdálkodás csinját-binját, melynek vezetésére a falu népe már egyakarattal kiszemelte őt. Szirom bácsi önként vállalt küldetése sikerrel jár, s átvezeti a bolyt a termelőszövetkezetbe, melynek elnöke lesz. Az átvezetés nagy pillanatában teljesedik kis a közösség szolgálatára rendelt élete. Szirom apó nem sokkal a megalakulás után meghal, de életének példázata - mely a nevét viselő szövetkezet ifjúságához s természetesen minden ifjúsághoz szól - vezeti a legkedvesebbik unoka tollát, amikor ezt az egyszerűségében megrázó emberi történetet berekeszti: "...nagyapám pillangós szavai közül felrepülnek az ő igéi, melyek a mai világról az ifjakhoz szólnak. Azokkal az igékkel úgy írta nagyapám, hogy a háború után ez a mai világ megrázta magát, mint a homokból fölkelt oroszlán. Most hullanak róla a homok szemei, s ahogy hullanak, úgy ifjodik egyre. És ha erejében még egy kicsit zabolátlan is, majd mi, ifjak, királlyá tesszük a csillagok között."

Tamási Áron - Ábel ​a rengetegben
Ábel ​népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája - Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában - küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Tamási Áron - Ábel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Tamási ​Áron színjátékai I-II.
Tamási ​Áron nemcsak novelláiban, regényeiben, de a színpadi dráma műfajában is jelentőset, különlegeset alkotott. Arisztophanész nyomdokain elindulva és a huszadik századi avantgard áramlatokkal ismerkedve, alkatához illő és varázslatos formákat hozott létre a mitológia, a folklór és a közvetlen tapasztalat egyesítésével. I. kötet: 1924-1942 II. kötet: 1943-1966 Függelékként közrebocsátjuk a színházról, valamin az egyes drámákról szóló írói vallomásokat is.

Tamási Áron - Három ​játék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Elvadult ​paradicsom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Jégtörő ​gondolatok I-II.
Baráti ​kapcsolatuk, szellemi rokonságuk alapján így emlékezett Illyés Gyula 1974-ben Tamási Áronra: "...Áronnál kezdettől fogva óriási jelentőségűnek azt tartottam, hogy ábrázolni tudta, valóban, a magyar népnek egy nagy rétegét, olyan realitáson túli formában is hitelesen, ami akkor még nem hatott tárgyi hitelességűnek. Hisz akkor voltaképpen még a naturalizmus módszereivel volt szokás ábrázolni minden szenvedést, elsősorban a parasztságért... Lényegét, a művészi erejének megvilágítását...Németh László, Illés Endre, Babits, Féja Géza egy-két ráérzésében látom; azt, hogy ő európaian, ismétlem: García Lorcához mérhetően fejezte ki egy né életérzését. Összefonom a szálakat. Nem a személyét tartom fontosnak - amiről édesen kedves anekdotákat tudnék elmondani én is ( de hisz lesz rengeteg ember, aki ezt elmondja), hanem a művészi nagyságát. Nem a halinás, a ravasz, a góbé eszejárású, előtte már untig bevált írótípust kell ábrázolni; nem ez volt. A komoly, európai nagyságú művészt. A talpig bátor, kitűnő embert; a férfit, aki az életben is megállta a helyét... A művészi szó s nem a tájszók mesterét bámulom. Számomra ez a lényegesebb. És az, hogy még a gondolkodásmódjában, mint népéért felelős ember, milyen feddhetetlen volt... A magyar irodalomban az a vigasztaló, hogy a nagy tehetségek útjuk során valahol átalakulnak nagy jellemekké; ez a táj - ez a talaj - arra kényszerít. A jó írói hajlam nem szükségszerűen jó erkölcsi hajlam is. Voltak léha tehetségek, nyugaton száz számra. De a mi furcsa alakulásunk a történelemben más törvényt szab. Aki ezt nem érti meg, az nem lehet itt jelentékeny, igazi író... Áron nem gondolt sokat az európai tájékozottsággal; ő az időből vette ki, hogy mi a művészi teendő; mi az emberi magatartásnak a normája az akkori Magyarországon. A fegyverbarátság iránti hűség, a jóhiszemű ellenfél megbecsülése, az okos taktika megteremtése. Nem akarom Bethlen Gábort és a többieket idézni. De nehéz helyzetekben nem a handabandázás, hanem a bölcs előrelátás és a szigorú eszmetisztázottság a lényeges. Hogy mit jelent nemcsak egy népet, hanem végül egy nemzetet is képviselni, azt ő - ismétlem - az ösztöneiben tudta." A _Jégtörő gondolatok_ Tamási négy évtizedes publicisztikai munkásságának gyűjteménye, amely ismeretlen írásokat, hozzáférhetetlen újságok és folyóiratok lapjain rejtőzködő cikkeket, riportokat, a rádióban elmondott hozzászólásokat, kéziratban lappangó kiadatlan műveket is tartalmaz. Első ízben kapunk így átfogó képet a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának közéleti szerepléséről, rendkívül sokirányú érdeklődéséről.

Tamási Áron - Szűzmáriás ​királyfi / Zöld ág
A ​Szűzmáriás királyfi eredeti formájában a háború éveitől máig nem jelenhetett meg, részint rosszul értelmezett vallásos színe miatt. Különösen értékei - és fogyatékosságai is - a székely népréteg történelmi örökségével elkötelezett íróegyéniség messianisztikus hitéből és költőiségéből adódtak. Legszebb részletei kétségtelenül azok, amelyek az ismeretlen anyavárosba érkezett, tehetséges paraszt- és munkásfiúk szabad lelkületét bizonyítják, és a reverendás igazgató, a képmutató tanárok ellenszenvét legyűrő fiatalok lázadását, diákcsínyeit, Robinson-kalandjait örökítik meg. Az író személyes vonásaitól fényesek ezek a balladás jelenetek: az egészséges szellem, gyermeki őszinteség, vidámság és ártatlanság mosolya húzódik végig a történeten. A Szűzmáriás királyfi hit- és mesevilágával rokon, majdnem egy tőről fakadt a Zöld ág című regény is, amely két évtizeddel később keletkezett, s a világirodalmi téma sajátos és szuggesztív feldolgozása ellenére feledésbe merült. Epikai cselekménye a Jégtörő-regények bensőséges, meghitt világának folytatása. A történet a családi legendából indul, de egyetemes emberi kérdésekre is keres választ. Isten a szívbe oltotta a vágyat, hogy kedve legyen élni az embernek, s hogy betöltse a törvényt, ám az utat, mely az Ígéret földjére vezet, elfödte előtte. Jelképes értelemben a Paradicsomból kiűzött ember csillapíthatatlan szomját, hiábavaló és örök nosztalgiáját fejezi ki ez a regény.

Tamási Áron - Bölcső ​a hegyek között
,,Úgy ​látszik tehát, hogy a székelyek valóban ősi nép Erdély keleti részén; s úgy tetszik az is, hogy nem téved?nék nagyot, ha származásukról szólván kabarokra futna a szám." A Bölcső a hegyek között címmel két könyvet tart kezében az olvasó. Az egyik, a Bölcső és Bagoly már megjelent 1953-ban, azóta több kiadást is megélt. A másik a szülőhely, az onnan való elvándorlás, az oda való visszatérés verses formája, a Bölcső a hegyek között című epikai mű azonban most jelenik meg először. Jószerivel erről még a Tamási életművét jól ismerő szakemberek sem tudtak. Az pedig, hogy az 1949-ben elkészült regény miért nem jelenhetett meg, végképp ismeretlen volt a kutatók és az olvasók előtt. Vermesné Basilides Aliz, Tamási Áron volt felesége őrízte meg a verses epikai változat egy példányát, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az író hagyatékában fellelhető volt ennek kézírásos formája (melynek betűhív másolata jelenik most meg). Itt olvasható több előszó-változat is a tervezett műhöz, a legterjedelmesebb arról szól, miért nem jelenítette meg Tamási Áron szülőfalujában mindazt, amit a korszak politikája megkívánt. Ez utóbbi két szöveg önmagában is kortörténeti dokumentum, mellékletként szintén szerepel a kötetben.

Tamási Áron - Virágos ​veszedelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamási Áron - Magyari ​rózsafa
A ​székely népi alkatot, gondolkodást, beszédet örökíti meg Tamási műve: ezt nehéz elemezni, de szerencsére mindnyájan ismerjük már zamatát, különösségeit, emberi értékeit és fogyatkozásait, melynek táji és törzsi jellegzetessége nem fáraszt, hanem inkább üdít. Valami virágos mesehangulat árad belőle, még drámai pillanataiban is: ha csak a munkái címét nézzük Tamásinak, megérezzük ezt a hangulatot. Mélyről jött, sokat feltáró, gazdagító költészet az övé: valóban egy nép géniusza szólal meg benne, s műve a népi irodalom fényes kincse.

Tamási Áron - Énekes ​madár
Tamási ​Áron (1897-1966) Énekes madár című "székely népi játék"-nak nevezett színművével - Féja Géza szavaival élve - friss légáram tört be a magyar színpadra: tulajdonképpen ekkor bontakozott ki véglegesen a régi népszínművek hamis szemléletéből. Az 1933-ban keletkezett színmű másik neves méltatója, Illés Endre szerint "az álomnak és a valóságnak, a félhomálynak és a napfényes szikrázásnak, a halálnak és a szerelemnek ilyen teljességével csak a megrendítő székely balladák szóltak eddig Erdélyről". Két szempont, két megközelítés, egyben azonban közös a hangjuk, s ez az elismerés: kortársként is pontosan tudták, hogy Tamási Áron tolla alól korszakos mű, remekmű került ki.

Tamási Áron - Emberi ​szavak
A ​huszadik századi magyar irodalom kivételes dokumentumgyűjteménye a kötet. Szinte teljességében tartalmazza a Tamási Áronnal készült beszélgetéseket, az írói vallomásokat. Megtudhatjuk, hogyan vélekedett Tamási legfontosabb műveiről: az Ábel trilógiáról, a Jégtörő Mátyásról, és a kedvelt színdarabokról. Megismerkedhetünk az író közéletről, irodalomról, művészetről alkotott nézeteivel. A negyvenes, ötvenes, hatvanas években született naplójegyzetek pedig a kimagasló alkotó legintimebb világába kalauzolják az olvasót. A kötetben szereplő írások többsége eddig hozzáférhetetlen volt, korabeli lapokból és a kéziratos hagyatékból kerültek elő.

Tamási Áron - Szegénység ​szárnyai – Félszáz elbeszélés
Vannak ​illendő szokások, melyeket mellőzni nem volna helyes és okos dolog. Amidőn, példának okáért, megírtam annakidején életem első novelláját, egy udvarias szerkesztő azt kérdezte tőlem: beleegyezem-e abba, hogy a novellámat közöljék az újságban.

Tamási Áron - Tündöklö ​Jeromos
Ez ​a kiadás Tamási egész estét betöltő színpadi műveit tartalmazza. Ősvigasztalás Énekes madár Tündöklő Jeromos Vitéz lélek Csalóka szivárvány "Én sohasem akartam egyebet megírni, csak ezt a való életet." Tamási Áron színpadi műveiről

Tamási Áron - Tamási ​Áron összes novellája I-II.
Németh ​László írja 1935-ben: "Amikor a nyáron Erdélyt jártam, Tamási Áron azzal tisztelt meg, hogy lekísért a szülőfalujába. Sosem láttam szegényebb falut. A sárral bevert házacskák sarkán keresztbe illesztett gerendák ugrottak ki, arról tudta meg az ember, hogy fából vannak. Maguk a lakosok is szűkölködők, egyszerűek, ki a sovány föld segítségével gyűrte az adót, ki a hegyekre járt föl szénégetőnek, a városokba napszámosnak. De amilyen szegény volt a falu, olyan tündéri. Az utcák játékos labirintként csavarogtak a gyümölcsösök közt, és a hegyekről szaladó víz elől magas lábakra húzódott házikók, derékon körbefutó virágos tornácukkal, mint furcsa, mókás cölöpépítmények álltak a habos kert fölött. Hallgattam az elénk akadt rokon panaszát, embermagas keresztek alá heveredve, a temetőn, s mulatságunkra este egy bokor nép: rokon, ismerős telepedet körül a négy vendégnek megterített asztalt; katonatörténeteket meséltek, bajt és tréfát a menekülés idejéből, s óvatosan egy fúvószerszám is mögéje bátorkodott a megindult éneknek. Néztem a merev lárvaarc mögül mókázó asszonyokat, éreztem a dal s tréfa fölött a falura nehezedő nyomást, mely e lelkek színes szénsavát hajtotta, s kénytelen voltam elhinni, hogy csakugyan van falu, amely a Tamási-novellák falvára ennyire hasonlíthat. Amit a költészet színének hittem, élet volt, amit góbéságban agyafúrt túlzásnak: közbeszéd. A költő öccse és húga éppoly élvezetesen meséltek, mint a költő; egy séta kellett volna csak nekik, ki a műveltségbe, hogy fölfedezzék, mi van bennük, éppolyan költők lettek volna, mint ő. amikor a vízér dombjai közt a falucska feltűnt, el volta szánva, hogy azért sem látom benne az Énekes madár színpadát. De mihaszna, ezt a falut nem Tamási költötte, elébb őt a falu; akárhol vágtam meg, ő folyott belőle, ahogy a barackból csak baracklé folyhat. Milyen szerencsés ez az író, gondoltam. Ehelyett a faluja dolgozott, s a népe lelkét színesre verő évszázadok. Mást se tesz, csak mint a kútfő, bukja a mások szegénységéből, életkedvéből fölszálló ízeket, s annyi költőnek, aki dicsőséget sosem látott, minden dicsőségét ő aratja le, székely Homérosz maga. Bizony hálás lehet a falujának. Akárhova-merre csetlett botlott, csak haza kellett rándulnia, vonaton, lélekben, s a fürdető szülőföld lemosta róla az útiport, s meglökte: rajta, ahogy tanítottalak. A maga fejétől Czímeresek-et írt volna, a faluja szólította Ábel néven. Az egyik arany fölött kezd ásni, a másik messze tőle. Farkaslaka tanúsága szerint a tehetség éppannyira körénk, mint belénk rejtett kincs, s Tamási örök adósa a bábának, aki világra itt segítette." Első ízben jelennek meg Tamási Áron összes novellái. Az 1967-es gyűjteményes" huszonöt fontos írással egészült ki: ez a kiadás nyújt teljes képet az író egyik jellemző műfajáról.

Tamási Áron - Vadrózsa ​ága
Van ​olyan könyv, mely önnön létén és sugárzásán túl néha még külön feladatot is kap: cselekvő akarattal beléphet az író életébe, másfelé csavarhatja sorsát. Tamási Áron is tud ilyen könyvről, és magának Tamási Áronnak is van ilyen könyve. Éppen ez a félbeszakadt, hirtelen elnémuló vallomás, ez a Vadrózsa ága lépett be cselekvő akarattal elfogyó napjaiba - ez az írás kevés híján öt hónappal meghosszabbította életét.

Tamási Áron - Tamási ​Áron válogatott művei I-II.
Ábel ​a rengetegben Ábel az országban Ábel Amerikában Jégtörő Mátyás Válogatott novellák Színművek: - Énekes madár - Csalóka szivárvány Bölcső és bagoly

Tamási Áron - Ölelő ​szeretettel
Negyven ​viharos évet fog át ez a több mint 150 levelet tartalmazó válogatás. Tamási Áron írta valamennyit író vagy költő kortársainak. Az elsőt 1923. március 23-án küldte az atyai jó barátnak, Benedek Eleknek, a kötetzáró levél pedig a magyarországi könyvkiadó barátnak, Illés Endrének szól. Ám nem csupán - Tamási életén átszűrve - az erdélyi és magyarországi történelem, irodalmi közélet keresztmetszetét találjuk ebben a könyvben! Még az éppen készülő művekről szóló beszámolóknál, a magánéleti gondokról és örömökről szóló híradásoknál is többet nyújt ez a gyűjtemény. A levelek mai olvasóját magával ragadja a remek stiliszta, a kiváló humorú ember, a magánlevélben is mindig felelősségteljesen megnyilatkozó író, és nem utolsó- sorban az érzés, melyet a legtöbb levélzáró formulája fejez ki leginkább: „Baráti szeretettel ölel: Áron. "

Tamási Áron - Gondolat ​és árvaság
A ​Tamási-életmű egészének szerves része a gazdag és sokágú publicisztikai termés. Az írások hiteles kifejezői egy huszadik századi erdélyi magyar író szellemi magatartásának, emberi-művészi eszményeinek, felelősségteljes gondolkodásának. A Gondolat és árvaság Tamási Áron 1923 és 35 között írt publicisztikáit tartalmazza, s azoknak lehető legteljesebb gyűjteménye. Ma már gyakorlatilag hozzáférhetetlen írásokat tár az olvasók elé.

Tamási Áron - Téli ​verőfény
Novelláskötet. TARTALOM: Dömzsödi ​vitéz Magyari jégvirág Derék adomány Járvány bíró Hol járt a kecske? Virágzik a csemete Angyalok éneke Áldás a rónán Cimboraságban Júdás Sapka December Igazítás a világon Teremtett világ Hegyi csata Módos temetés Ezüstegér Hírnök Árpád Téli verőfény

Tamási Áron - Ragyog ​egy csillag
Két ​rokonítható regény első részében (Jégtörő Mátyás) a Jó szellem számtalan alakban (rovar, madár, állat képében) ölt testet, hogy segítse Mátyás és Márta, a fiatal, szegény székely házaspár családalapítását. A második részben (Ragyog egy csillag) a Jó szelleme - nem minden harc nélkül - az újszülött kis Mátyás testébe költözik. A cselekmény itt is egyszerű: a fiú cseperedik, növekszik, iskolába kerül. Apja lassan gyarapítja vagyonát, mígnem kitör a háború, és behívják katonának.

Tamási Áron - Zeng ​a magosság I-II.
Válogatott ​novellák

Tamási Áron - A ​legényfa kivirágzik
Tamási ​Áron legszebb meséi és legmesésebb elbeszélései olvashatók ebben a kötetben. Az ízes nyelven elbeszélt történetek életre keltik a korabeli Erdély és a székely mesevilág különös alakjait: az eszes vándorlegényt, a segítőkész ördögöt, a szeretetre vágyó Halált, a furmányos kereskedőt és persze a szép hajadont, akinek rózsa illatozik a köldöke helyén. Hun eredet monda, pimasz góbé mese és életrajzi visszaemlékezés épp úgy található a válogatásban, mint felizzó szerelemről vagy boldogtalan karácsonyról szóló novella. Herbszt László színes rajzai egyszerre mutatják meg a történetek drámai erejét és felszabadító humorát.

Tamási Áron - Ábel ​az országban
Ábel ​a második részben egy fogorvos segédjeként járja az országot. Kíváncsisága és csavaros észjárása miatt rengeteg kalandba keveredik. Egy börtönben eltöltött éjszaka után kezd el gondolkodni azon, mi célra vagyunk a világon. Tamási e regényét is utánozhatatlan bájú, lírai töltésű költői nyelv, a székely észjárás egyéni szellemességét tökéletesen visszaadó jellemzések, a szülőföld természeti és a kor sajátosságainak hangulatos tükrözése és humanista gondolat érvényesülésébe vetett meggyőződés jellemzi.

Tamási Áron - Rügyek ​és reménység
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók