Ajax-loader

Timothy Ferris könyvei a rukkolán


Timothy Ferris - A ​vörös határ
Elcsodálkozhat ​az olvasó a címen: van széle a Világegyetemnek? Ez a szél - a vörös határ - arra az idő- és térbeli távolságra utal, ameddig az Univerzumból információt tudunk szerezni. De legalább ennyire izgalmas kérdés az is, hogy mi lesz a sorsa az Univerzumnak, hogyan keletkezett, valóban tágul-e, és meddig tart ez a folyamat, esetleg valamikor visszafordul-e. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ Timothy Ferris élvezetesen, fordulatosan megírt könyve. A szerző áttekinti a kozmológia legújabb kori történetét, legfontosabb problémáit. Egy-egy fejezetben foglalkozik az Univerzum tágulásával, annak bizonyítékaival, az Olbers-paradoxonnal, a hétköznapi gondolkodásunk számára szokatlan kozmológiai idő- és térforgalommal, a különféle keletkezési elméletekkel, a kvazárokkal, háttérsugárzással, a Világegyetem "várható" jövőbeni sorsával és legújabban szerzett ismereteinknek a kozmológia fejlődésére kifejtett hatásával. A kutatók életéből vett, ma már kultúrtörténeti érdekességnek számító epizódokkal, a felfedezések színesen megírt történetével, kutatók között lefolyt tudományos viták elmondásával, vagy akár kis "pletykák" elbeszélésével sikerül életközelbe hoznia ezt az elvont tudományágat. A szöveget szakkifejezéseket magyarázó kislexikon és értékes, archív felvételekből álló fotóanyag egészíti ki.

Timothy Ferris - A ​világmindenség
Amióta ​a kozmológia tudománnyá nőtte ki magát, szorosan összekapcsolódott a fizikával. Nem véletlen, hogy az általános relativitáselmélet jelentéstartalmának letisztulásával kapott szárnyakat. Einstein elmélete volt az első, melytől univerzális megoldást lehetett remélni a világegyetem kialakulására és fejlődésére vonatkozóan is. Ezek a remények nem minden tekintetben váltak valóra, egyre inkább kiderült, hogy az univerzum megértéséhez még Einstein gravitációs elméleténél is bonyolultabb, általánosabb elméletre van szükség. Így aztán a kozmológia lassanként szerves egységbe olvad a fizika makroszkopikus szintű általános elméleteivel, de ami még ennél is furcsább, napjainkban úgy látszik, hogy a világegyetem jellegét a szubatomi szinten megnyilvánuló kölcsönhatások alakították. Az elméletalkotás alapja a megfigyelés. Bizonyos alapvető természeti állandók értékének pontos meghatározását csak műszereink fokozatos fejlesztésétől remélhetjük. A Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? kérdésekre nem csak a tudomány keresi a választ. A filozófia, a művészet, a vallás egyként illetékes. Ferris, aki kozmológus, szakmájának prominens képviselője, emellett tud is, szeret is írni, toleráns ember. Önmagát és kollégáit nem tekinti csalhatatlannak, a tudomány válaszait sem kizárólagosaknak. Ez is csak egy út, mely a megismeréshez elvezethet, tele buktatókkal, fordulatokkal, ragyogó szellemi alkotásokkal és esendő emberi életekkel. De mint oly sok területen, itt is igaz, hogy a megismeréshez vezető út legalább olyan fontos, mint az eredmény maga.

Kollekciók