Ajax-loader

Tersánszky Józsi Jenő könyvei a rukkolán


Tersánszky Józsi Jenő - Martin Coucou
Martin Coucou, de J. Jenő Tersánszky, est un roman picaresque du XXe siecle. Le héros est un moderne descendant de Gil Blas, de Till Eulenspiegel et du Hongrois Ludas Matyi, mais exempt de toute pose héroique et dépouillé de tout prestige social.

Tersánszky Józsi Jenő - Sziget ​a Dunán
A ​néhány hónapja elhunyt, immár valóban klasszikusunkká vált Tersánszky Józsi Jenő teljes életművének színskálája villódzik ebben a hét kisregényben. Ahány írás, annyiféle hang és hangulat, annyiféle háttér és atmoszféra; A Heródes király babonája és A bátor nyírőlegény vérbeli Tersánszky-írások a javából, a Kakuk Marci szomszédságából – A nevelőkisasszony, az Egy nőcsábító naplójából vagy a Majombőr párna nagy írónk könnyűműfajbéli kalandozásainak tájairól való, s kifogyhatatlan játékosságát, garabonciás kedvéd tükrözi. Kitűnő szórakozást nyújtanak ezek az elbeszélések, s az édesbús romantika vagy a harsány erotika hangulatkulisszái között mégis remekbe formált figurákat vonultatnak fel. A Sziget a Dunán derűs happy endjét egy fiatal nyár ragyogása, remek vadevezős háttér teszi hitelessé. Az Amikor jott a szörnyű ostrom komoly, második világháborús problematikáját is át- meg átszövi a groteszk látás, Terszánszky jellegzetes humora.

Tersánszky Józsi Jenő - Sarkantyúvirág
Mind ​a négy kisregényem a jelenben, illetve a legközelebb-múltban játszódik le. Hőseik is mai jellemek. Az egyik fiatal mérnöknő, a másik egy téeszcsé elnöke, a harmadik zenész, a negyedik régész. Mozgásuk, jellegzetességeik korunk bélyegeit viselik. Legföllebb abban tartanak kapcsolatot a régebbi múlttal, hogy én nem erőltetem azt a ma dívó alkotói módszert, amely nem az emberi, a lelki sajátosságokat domborítja ki, hanem főleg azokat az értékeket, amivel mint társadalmi lény hasznosítja magát valaki.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci
1913-ban ​közölte a Nyugat a Ruszka Gyuriék karácsonyá-t, melynek vérbő csavargó epizódfigurája, Kakuk Marci majd csak 1922-ben indul hódító útjára, a Kakuk Marci ifjúságá-ban Közel két évtizeden át írta Tersánszky kedvenc kópéhőse kalandos históriáját. Időről időre újabb regénnyel állt elő, s oszlatta el a folytatás helyességét kétségbe vonó barátok, szerkesztők, írótársak kételyeit. Kakuk Marci figurája mindvégig eleven maradt, s az egész regényfolyamra – mind a nyolc könyvre – érvényesek Móricz Zsigmond szavai a Kakuk Marci ifjúságá-ról: Tökéletes könyv. Biztos szem, biztos kéz, mester-operatőr munkája, amellett egy gazdag, finom, drága kedély ömlő lírai muzsikája … Az ember mint társadalmi lény, valami csodálatos elrendeződés folytán, szinte rekeszesen, rétegesen külön szinteken él. Sohasem volt magyar író, aki ezt a legmélyebb réteget, a koldusok, csavargók, hülyék, sárlakók világát oly közelről s oly édes-otthonisággal ismerte volna, mint Tersánszky.

Tersánszky Józsi Jenő - Szerenád ​/ Vadregény
Szerenád Hivess ​Boldizsár földbirtokos már túllépte ötvenedik évét, amikor beleszeret egy részeges zenetanár bájos fiatal leányába, Gwendolinba. A leány Barát Kristófot, apja legtehetségesebb tanítványát szereti, de feláldozza magát a családért: hozzámegy a gazdag földbirtokoshoz. Barát Kristóf óriási karriert fut be, világhírű zenész lesz, de fáradt, agyonhajszolt emberré válik. Amikor újra megjelenik szülővárosában, felmerül a kérdés: kit szeret hát Gwendolin? Vadregény A történet a millenniumi évek hangulatával indul. Él Nagyszeben városában egy adóellenőr, feleségével és világszép leányával. A leányt hirtelen támadt szerelemmel feleségül veszi Szebenyi János hadapród, egy iszákos, kártyás földbirtokos. Felesége leánykát szül, de azután hamarosan meghal. Szebenyi bánatában az egész birtokot elveri. Végül is az anyós veszi magához Szebenyit és Laurát. A leánynak Szeben leggazdagabb szépfiúja udvarol, ő azonban nem szereti a nyápic, finomkodó úrfit. A két regény Tersánszky kevéssé ismert művei közé tartozik, de a nagyközönség bizonyára szívesen fogja őket fogadni. Tersánszky erős realitásérzékénél fogva ezekben a könyveiben is kritikával nézi a feudális és polgári életformát, de kritikáját egyfajta nosztalgia színezi: az a szimpátia, amit az író a társadalmon kívülivé vált, kocsmázó-kártyázó emberek iránt érez. Szebenyi János, az elszegényedett földbirtokos már egészen közeli rokona Kakuk Marcinak.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​céda és a szűz
E ​kisregények hősei jobbára vergődő, kallódó, a polgári társadalom általános terheit saját sorsukban hordozó emberek. Ilyen Jámbor Óska, a cselszövevénytől körülvett mukás, ilyenek A céda és a szűz nőalakjai, a Sámsonok hanyatló előkelői és feltörekvő újgazdagjai és végül ilyenek háborús regényeinek hősei is, akik a pusztítás korának átkát szenvedik egyéni életükben. E kisregénynek legjobbjai megérdemlik, hogy a Tersánszky regények mellé helyezzük őket, mert vallomásuk az emberről és a világról, csakúgy, mint a bennük megnyilvánuló ábrázoló- és írásművészet, alkotójuk legnemesebb törekvéseit tükrözi.

Tersánszky Józsi Jenő - Majomszőrpárna
Csiklandós ​nevethetnékje támadt. Kis híján föl nem ébresztette Cliffordot, ahogy elvihogta magát. Ez egy isteni pofa, ez a világcsavargó! Tiszta boldogság benne lenni egy ilyen szőrmúzeumban, megörökítve... Jaj! Micsoda édes dolgok vannak a világon!... Ott nézte, nézegette Etuska a Clifford féltve őrzött gyűjteményét, tőle két kéznyújtásnyira. Csodaszép aktok éles kis fényképei mellékelődtek néhol a hajtincsekhez. Egzotikus köntösökben hivalkodtak más női képmások. Japán, arab, eszkimó, maláji arcok, állati hökkentség, buja vigyorgás, szúró gúny lövellt ki ezekből a szép szemekből...

Tersánszky Józsi Jenő - Ruszka Gyuriék karácsonya / Kakuk Marci ifjúsága / Az amerikai örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakukk Marci
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Három ​történet
A ​történetek főszereplői látszólag tárgyak, a ceruza, a biciklifék, a kézikocsi, valódi hőseik azonban a mindennapokból jól ismert kisemberek, akik gátlásaikat levetkőzve valódi természetük parancsa szerint cselekszenek a hétköznapok kisebb-nagyobb bonyodalmaiban csakúgy, mint a történelem nagy viharaiban.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​szerelmes csóka és más regények
III, ​Bandika nem király volt, csupán egy kis házi kanári, aki megalkotójának - azaz írójának - különös kegyéből egy emberi történet részese lesz. hasonlóan azokhoz a kötetben társaihoz - nevezetesen egy szarvasgímhez és egy csókához -. akik ugyancsak emberi természetet nyertek, Olvasóink ezek után joggal gondolhatják, hogy legújabb Tersánszky kötetünk szereplői. hősei - állatok. Valóban így van. De azért mégsem egyszerű, tudatlan lények ezek hanem nagyon is emberi természet rejlik bennük, és viszontagságaik tanulsága is a mi, emberi társadalmunkra vonatkozik. III. Bandika a második világháború vérgőzös éveiben ismeri meg az emberek igazi arcát, és ekkor próbál meg először szabadon élni - egy veréb útmutatásai szerint, A szarvasgím népvezér lesz és népének vad társadalmában alkalmazza az emberektől tanult praktikákat. A csóka gaz első világháború idején él, és költözik a mezőről a városba Ö csókaszemmel ítéli meg az akkori idők eseményeit, miközben maga is átalakul egyszerű mezei csókából világfias, városi madárrá.

Tersánszky Józsi Jenő - Két ​zöld ász
A ​Tersánszky Józsi Jenő művei elnevezésű - a tervek szerint a gazdag pálya eddig publikálatlan írásaira is kiterjedő - sorozat közreadását 2000 tavaszán kezdte el a Holnap Kiadó. A Két zöld ász a szerző életében ugyancsak zaklatott, eseménydús 1921-es esztendő termése. A világháború, a katonáskodás, a hadifogság, a nyomorgás, az öngyilkossági kísérlet után a harminchárom éves Tersánszky nagy lendülettel szinte újra kezdte 1910-ben indult, már eddig is elismeréssel kísért írói útját. Fő művének, a Kakuk Marcinak első nagy fejezetével szinte egyszerre keletkezett a Buzikán Mátyás hamiskártyásról szóló regény. Eredendően a jóakarat, a tisztességvágy, a jellemszínesség, a tréfacsinálás a sajátja Buzikánnak. Kitűnik szűkebb környezetéből - kérdés azonban, képes-e megfékezni játékszenvedélyét, a fontos döntéseket halogató természetét, az alkalmi sikereiből fakadó dologkerülést...? A századelő kisvárosi társadalmát széles skálán ábrázoló műben egy idő után eluralkodik a szabadesés törvénye: szándékok, személyek, szenzációk kezdenek zuhanni. Egyre inkább úgy érezzük, Buzikánnak nem lehet a lelkére beszélni, nála "kámpec minden zokszóval", s csak a "későcske idő" csinálhat rendet a kártyára tett tétek: a sorsok között.

Tersánszky Józsi Jenő - Két ​történet
Tersánszky ​Józsi Jenő (1888-1969) három regényét, három ún. tárgytörténetét általában együtt szokták emlegetni. Volt közös kötetkiadásuk is. E három mű: Egy ceruza története; Egy kézikocsi története; Egy biciklifék története. Közülük az elsőt sorozatunk már 2000-ben megjelentette. A szorosabban összetartozó, közvetlenebbül önéletrajzi vonatkozású másik kettő most lát napvilágot. A nevezetes kézikocsi ürügyén az író az 1944-es év legsötétebb hónapjairól ad (a remény színeit is kereső) kor-, társadalom- és jellemrajzot. A biciklifék a saját technikai újításainak egyike volt. A leleményére büszke ezermester ironikus beletörődéssel meséli el, miért nem futhatta be remélt karrierjét ez a "világszabadalom".

Tersánszky Józsi Jenő - Új ​legenda
A ​Kakuk Marci-regényfolyam vagy a Misi Mókus kalandjai címek hallatán legtöbbünknek egy kedves, derűjéről és sajátos életfilozófiájáról ismert író jut eszünkbe: Tersánszky Józsi Jenő. A társadalom szigorú normái által kirekesztett, elesett, megalázott, de törhetetlen élni akarásukkal, szabadságvágyukkal és találékonyságukkal minden nehézséget túlélő regényhősei az emberség képviselői egy hazug, képmutató világban.Új legenda című regénye, bár nem tartozik életművének remekei közé, szerkezetét és főként karakteres hőseit tekintve Tarján Tamás szavaival élve kapcsolatot tart az oeuvre legsúlyosabb darabjaival. Az 1930-as években játszódó történet két hőse két Varga János, akiknek sorsa a véletlenek összjátéka folytán összefonódik. Egyikőjük egy magányos, szerelemért kolduló kifutó, aki új biciklijén jár csalfa szeretőjéhez, a másik, Varga Kettő pedig egy egyszerű parasztfiú, aki egy messzi tanyáról érkezik Pestre szerencsét próbálni. Mindkettőjük élete válságba jut: Varga János (egy) rájön, hogy szerelme megcsalja, s ezen felismerés a halálba kergeti, holtan esik be egy kocsmába, ahová megérkezik Varga Kettő, akit útitársa megfosztott mindenétől. A fordulatos, humoros történet innentől Varga Kettő összegabalyodott életéről szól, az ő további sorsa képezi a fő történetet. A Tarján Tamás utószavával záródó regényt széles körben érdemes ajánlani.

Tersánszky Józsi Jenő - Két ​zöld ász / Az elnök úr inasévei
A ​Két zöld ász kártyásáról is azt hitték, hogy önmagát írta meg benne. Buzikán Mátyás bűvöletes személyiség volt. Korhely kocsmaküszöb-koptató, a "lelkierő és kedély ritka mintája", rafinált tréfacsináló, pöffeteg gazdagot kopasztó, szertartásos fontoskodót bosszantó. "Még a túlvilágról is botrányt és derűt kavart személye." Az elnök úr inasévei-ben a régi Pest utcácskáit, alakjait idézi meg Tersánszky. Azokat az időket, amikor még a velocipéd szenzációszámba ment. De nem a velocipédről, hanem egy parasztfiúból lett kisinasról, sőt nem is a kisinasról, hanem az első szerelemről szól a történet. Amihez csak annyi köze volt a pékinasnak, hogy ő esett bele egy életre szólóan. Erre a kis pékinasra a tekintélyes pékmester - városatya és különféle egyesületek tiszteletbeli elnöke - emlékezik vissza némi nosztalgiával. Akinek viszont annyi köze volt a kisinashoz, hogy ő volt az személyesen, jó néhány évtizeddel azelőtt. És a szerelem történetének végére érve, pontot tett az elbeszélésre is. "Hiszen történetek legtöbbje odairányul, hogy az élet ténye az, amikor két szív megérti egymást, akár tizenöt éves korban, akár később."

Tersánszky Józsi Jenő - Egy ​biciklifék története
Állítólag ​legjobban sikerült regényalakommal, egy becsületes csavargóval, a Kakuk Marcival azonosítanak. Vannak fiatal kartársaim, akik egyszerűen Marci bácsinak hívnak a Jenő bácsi helyett. Amikor Félbolond című regényem megjelent, akadt szelíd kajánsággal kérdezősködő, hogy hát: nem életrajzot írtam-e? Azt aztán ne is említsem, hogy Két zöld ász című művemnek Buzikán Mátyás, a hamiskártyás lévén a hőse, nagyot kellett nyelnem, amikor egy kritikában azt olvastam: az első személyben mesélő hamiskártyás alakja oly élethű, hogy szinte kulcsregénynek kell tartanunk a történetet”- panaszkodik játékosan Tersánszky A biciklifék történetének bevezetőjében. Nos e történetnek valóban az író a „vezéralakja”. A kalandok időpontja a harmincas évek eleje, színhelye a vadregényes Albertfalva.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​félbolond / Egy ceruza története
A ​Holnap Kiadó e kötettel megkezdi Tersánszky Józsi Jenő Művei elnevezésű sorozatát - azzal az igénnyel, hogy az író munkásságának valamennyi fontos darabjával (az eddig könyvbe nem foglaltakkal is) megismerkedhessen az olvasó. A félbolond (1947) című regény Tersánszky szülővárosába kalauzol: Nagybányára. Oda, ahol 1896-tól a nevezetes művésztelep is működött. A címszereplő, a kétes tehetségű piktor, a született hencegő egyben egy szánalomra és megértésre is méltó embertípus megtestesítője. A bűbájos városkában - az író nevezte így szülőhelyét - az ifjú bohémek szerelmi körtánca és baráti kavargása is „bűbájos", ám az elsőrangú jellemző erejű, fordulatos művészregény az ironikus kritikai elemeket sem nélkülözi. Az Egy ceruza története (1948) a háborús regények, illetve az ún. tárgytörténetek egyike. Míg A félbolondban a "boldog békeidők" utolsó felvonása elevenedik meg, itt az I. világháború befejező periódusa. Az a kegyetlen, várakozásteli - valójában már semmit sem ígérő - időszak, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia a fronton szenvedi el azt, aminek a hétköznapi, békés életszíntereken sem vehette volna elejét: az összeomlást. Mindezt egy ceruza (sőt: Ceruza) meséli el, az egyetlen, aki nem hagyja zavartatni magát a hatalmas világváltozástól

Tersánszky Józsi Jenő - III. ​Bandika a vészben
"...bőgni ​kezdett újra a pokoli, undok sziréna, bele a ház kolompolása, a szomszéd házaké, a rádió is ugatott benn, és ebben a légreszkettető zenebonában a lift is megindult, búgott, kattogott, búgott, kattogott egyre, és az egész ház lépcsődobaj, ajtócsapkodás, kiabálás lett..." Bandika a teremtésnek előkelő, kifinomodott élő remekműve. Utolérhetetlen művész. Egy sztár. A sztárok sztárja. Népének, a harzi kanáriknak büszkesége Bandika. Csak hát rosszkor, és rossz helyre született: kis életét a nyilas uralomtól és a kegyetlen ostromtól szenvedő Budapesten kell végigfütyülnie. Tersánszky 1947-ben írt allegorikus állatregénye többet elmond a rettenetes időkről, mint akárhány komor visszaemlékezés.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci hősszínész
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​margarétás dal / Legenda a nyúlpaprikásról
A ​harctérről hozta első nagyobb munkáját, a Viszontlátásra, drága című regényt. Ebből a regényből tudhattuk meg legjobban, hogy mit jelentett Galíciában a háború, amely elgázolt nemcsak falukat és városokat, hanem emberi erkölcsöket is. Jóval később megírta A margarétás dal című könyvében ennek a témának a variánsát, érettebb művészi ábrázolással az előadásnak melegebb lírájával. Az ösztönember Tersánszky igazi embere. Ez vezette őt az élet társadalom alatti rétegébe, ahol azok az emberek élnek, akiket a társadalom centrifugája kivetett magából, és akiket éppen ezért nem köt sem erkölcs, sem konvenció, sem a polgári élet többi fegyelmező ereje. Hogy lehet ilyen alakról érdekeset, szépet írni? Tersánszky megmutatja, hogy lehet.

Tersánszky Józsi Jenő - Viszontlátásra, ​drága... / A margarétás dal
1917-ben ​jelent meg a Viszontlátásra, drága..., Tersánszkynak ez a háborús élményekből táplálkozó remekművű kisregénye. Bírálóinak egy része erkölcstelennek bélyegezte, mert olyan nő a főhőse, aki szerelmi szenvedélyét érdemtelenekre pazarolja, futó kalandokban tékozolja el. Pedig nem léha vagy erkölcstelen ez a fiatal lány, hiszen egész lénye átható szerelemre vágyik, ezt keresi minden kapcsolatában - és nem ő az oka annak, hogy szerelem helyett csak szeretkezésben van része, hanem a háború, mely lezüllesztette, lealacsonyította mindazt, ami emberi. A margarétás dal tizenkét esztendővel későbben jelent meg, de ennek cselekménye is az első világháborút idézi, és ebben is jelen van ugyanaz az izgatóan érdekes erkölcsi probléma, mely a Viszontlátásra, drága... című remeklését oly lebilincselő olvasmánnyá tette. Főhőse ennek is szép és okos fiatal nő, akit nemcsak hajlamai sodornak egyik férfitól a másikig, hanem a háborús körülmények is.

Tersánszky Józsi Jenő - Az ​ékköves melltű
Tersánszky ​Józsi Jenő, aki legkitűnőbb könyveiben is szívesen folyamodott a bűnügyi regény (esetleg a lektűr) bizonyos - jobbára ironizáltan alkalmazott - elemeihez, nemesponyvának azokat a munkáit nevezte, amelyek témában, előadásmódban némely huncut engedményeket tesznek. Ahogyan Németh László fogalmazott: "Tersánszkyban mindig megvolt a kettősség: csibészmód figurázni, s a legelőkelőbb művészi igényeket kielégíteni". E kötet változatos terjedelmű és jellegű - 1927 és 1942 közt keletkezett - írásaiban jobbára annyi a közös, hogy egy vagy több személy -egy férfi; egy nő; leginkább egy férfi is meg egy nő is - tilos ösvényeken jár, s ez természetesen kisebb-nagyobb, végül azonban kendőzhető vagy feloldható galibákkal és különféle élettanulságokkal szembesíti őket. Az olvasónak úgynevezett "felhőtlen" örömben van része - holott a világ- és emberismeret igencsak változatos meteorológiájával találkozik.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​tiroli kocsmáros I-II.
Tersánszky ​J. Jenőt eredetisége, életigenlő szenvedélye, mindent megértő humanizmusa a magyar novella legjelentősebb mesterei, legkiválóbb művelői közé emeli. Elbeszélései az ősi mesetípust képviselik irodalmunkban. Az író "derűs fatalista"-ként szemléli hőseit, szenvtelenül közvetít a megfellebbezhetetlen valóság és az olvasó között, e "szenvtelenségnek" azonban mindig morális tartalma, társadalmi célzata van: "A világ eseményei között a véletlen játékára történik ezer, ezer csodálatos és érthetetlen dolog. Ezekre adni is lehet, meg nem is. De van a dolgok között olyan, ami biztos, és amire mindig adni kell, és ez az élőlények jelleme. A cápa cápa és nem emberbarát, akárhogy mutatkozik is annak." Az "élőlények jellemének" művészi rajza teszi feledhetetlen élménnyé A tiroli kocsmáros c. kötetének darabjait is.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​vén kandúr
A ​könyv bájosan bölcs történeteiből az olvasó megtudhatja, hogy: mily gonoszat okoz a dicsőség, ha valaki fejébe száll, legkivált akkor, ha ott már szesszel találkozik. Továbbá: Rendnek és jó erkölcsnek muszáj lenni! De úgy ám! És: Rendszabály - rendszabály akkor is, ha értelmetlen. Viszont úgy mégis több értelme van az ellene való zúgolódásnak. Valamint: Hogyan válik egy ártatlan fürdőzésből véres viadal és szökés. E fejezetcímek is érzékeltetik Tersánszky elbeszéléseinek sajátos, élő hangját, megunhatatlan varázsát. Az olvasók bizonyára örömmel fogadják - az író hagyatékából előkerült írásokkal kiegészített, először 1956-ban megjelent - kötetét.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci ifjúsága
1913-ban ​közölte a Nyugat a Ruszka Gyuriék karácsonyá-t, melynek vérbő csavargó epizódfigurája, Kakuk Marci majd csak 1922-ben indul hódító útjára, a Kakuk Marci ifjúságá-ban Közel két évtizeden át írta Tersánszky kedvenc kópéhőse kalandos históriáját. Időről időre újabb regénnyel állt elő, s oszlatta el a folytatás helyességét kétségbe vonó barátok, szerkesztők, írótársak kételyeit. Kakuk Marci figurája mindvégig eleven maradt, s az egész regényfolyamra - mind a nyolc könyvre - érvényesek Móricz Zsigmond szavai a Kakuk Marci ifjúságá-ról: Tökéletes könyv. Biztos szem, biztos kéz, mester-operatőr munkája, amellett egy gazdag, finom, drága kedély ömlő lírai muzsikája ... Az ember mint társadalmi lény, valami csodálatos elrendeződés folytán, szinte rekeszesen, rétegesen külön szinteken él. Sohasem volt magyar író, aki ezt a legmélyebb réteget, a koldusok, csavargók, hülyék, sárlakók világát oly közelről s oly édes-otthonisággal ismerte volna, mint Tersánszky. -Kötetünk az első három történetet, a Ruszka Gyuriék karácsonyá-t, a Kakuk Marci ifjúságá-t és Az amerikai örökség-et tartalmazza.

Tersánszky Józsi Jenő - Szerenád
Hivess ​Boldizsár földbirtokos már túllépte ötvenedik évét, amikor beleszeret egy részeges zenetanár bájos fiatal leányába, Gwendolinba. A leány Barát Kristófot, apja legtehetségesebb tanítványát szereti, de feláldozza magát a családért: hozzámegy a gazdag földbirtokoshoz. Barát Kristóf óriási karriert fut be, világhírű zenész lesz, de fáradt, agyonhajszolt emberré válik. Amikor újra megjelenik szülővárosában, felmerül a kérdés: kit szeret hát Gwendolin?

Tersánszky Józsi Jenő - Viszontlátásra, ​drága
A ​Viszontlátásra, drága első személyében beszélő hősnője egy szép és szerelemre érett, ábrándos lengyel polgárleány, aki az első világháború forgatagában találkozik először a szerelemmel, de szerelem helyett egyre megalázóbb szeretkezésekben van része. Egyre nagyobb sebességgel váltó kalandjai közben egyre mélyebbre süllyed, egyre közelebb kerül a teljes fizikai-lelki pusztuláshoz. Remekmű a Viszontlátásra, drága; a legkitűnőbb magyar háborús regény. Kötetünk másik elbeszélése, A havasi selyemfiú 1925-ben jelent meg először. Tündéri pajzán történet egy vénasszonyról, akinek öregségén úrrá lesz a jót és rosszat egyaránt magával hozó, adakozó és romboló szenvedély.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci a zendülők közt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Életem ​regényei
Életem ​regényei Igaz regény Emlékezés egy gyümölcsösre Krumplipuska Jó tanuló – rossz tanuló A gyerekcsíny haszna Naplóm Amabile Naplóm Tersánszky Józsi Jenő elmélkedései magáról és a kortársakról Novella egy novelláról Hogyan lettem íróvá? Kakuk Marciról Nehány zokszó Fáradság?… mulatság? Én! Én! Én! Bevezetés Egy kirándulás előzményei A kirándulás Különös élmény A kuplétermés szociológiai problémáktól való átitatottságának szemügyre vétele Egy zeneművész formaruhában Én! Én! Én! Miben maradjunk? Humoristák figyelmébe Hogyan lettem humorista? Kozmopolita szemét vagy népművészet? Írói képzelet és tudomány Író-olvasó találkozók A magvetőkben volt a hiba Olvasókról Író-olvasó találkozó Úti élmények Párizsi emlékek Két lyukas nádszék meg egy ragyogó butik

Tersánszky Józsi Jenő - A ​vándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Az ​amerikai örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Rekőttes
A ​Rekőttes először 1963-ban jutott el az olvasókhoz. Felkavaróan eleven, dokumentáló erejű beszámoló az I. világháború egy szakaszáról. Tersánszky Józsi Jenő nem ok nélkül áll szókimondó író hírében, ám a pusztítást, a halálveszedelmet soha másutt nem ábrázolta oly takaratlan nyíltsággal, mint itt. Ugyanakkor tiszteleg a virtusos életösztön, makacs életigenlés előtt. Tárgya és célja nem más, mint példának állítani a morális megalkuvást nem követelő bátor, ügyes, eszes életben maradás fegyvertényét. A Rekőttes Bálint köré szőtt regény olyan híres epizódokat is magában foglal, mint az áruló Redl ezredes bűnhődése...

Kollekciók