Ajax-loader

Tersánszky Józsi Jenő könyvei a rukkolán


Tersánszky Józsi Jenő - Martin Coucou
Martin Coucou, de J. Jenő Tersánszky, est un roman picaresque du XXe siecle. Le héros est un moderne descendant de Gil Blas, de Till Eulenspiegel et du Hongrois Ludas Matyi, mais exempt de toute pose héroique et dépouillé de tout prestige social.

Tersánszky Józsi Jenő - Szerenád ​/ Vadregény
Szerenád Hivess ​Boldizsár földbirtokos már túllépte ötvenedik évét, amikor beleszeret egy részeges zenetanár bájos fiatal leányába, Gwendolinba. A leány Barát Kristófot, apja legtehetségesebb tanítványát szereti, de feláldozza magát a családért: hozzámegy a gazdag földbirtokoshoz. Barát Kristóf óriási karriert fut be, világhírű zenész lesz, de fáradt, agyonhajszolt emberré válik. Amikor újra megjelenik szülővárosában, felmerül a kérdés: kit szeret hát Gwendolin? Vadregény A történet a millenniumi évek hangulatával indul. Él Nagyszeben városában egy adóellenőr, feleségével és világszép leányával. A leányt hirtelen támadt szerelemmel feleségül veszi Szebenyi János hadapród, egy iszákos, kártyás földbirtokos. Felesége leánykát szül, de azután hamarosan meghal. Szebenyi bánatában az egész birtokot elveri. Végül is az anyós veszi magához Szebenyit és Laurát. A leánynak Szeben leggazdagabb szépfiúja udvarol, ő azonban nem szereti a nyápic, finomkodó úrfit. A két regény Tersánszky kevéssé ismert művei közé tartozik, de a nagyközönség bizonyára szívesen fogja őket fogadni. Tersánszky erős realitásérzékénél fogva ezekben a könyveiben is kritikával nézi a feudális és polgári életformát, de kritikáját egyfajta nosztalgia színezi: az a szimpátia, amit az író a társadalmon kívülivé vált, kocsmázó-kártyázó emberek iránt érez. Szebenyi János, az elszegényedett földbirtokos már egészen közeli rokona Kakuk Marcinak.

Tersánszky Józsi Jenő - Majomszőrpárna
Csiklandós ​nevethetnékje támadt. Kis híján föl nem ébresztette Cliffordot, ahogy elvihogta magát. Ez egy isteni pofa, ez a világcsavargó! Tiszta boldogság benne lenni egy ilyen szőrmúzeumban, megörökítve... Jaj! Micsoda édes dolgok vannak a világon!... Ott nézte, nézegette Etuska a Clifford féltve őrzött gyűjteményét, tőle két kéznyújtásnyira. Csodaszép aktok éles kis fényképei mellékelődtek néhol a hajtincsekhez. Egzotikus köntösökben hivalkodtak más női képmások. Japán, arab, eszkimó, maláji arcok, állati hökkentség, buja vigyorgás, szúró gúny lövellt ki ezekből a szép szemekből...

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci
1913-ban ​közölte a Nyugat a Ruszka Gyuriék karácsonyá-t, melynek vérbő csavargó epizódfigurája, Kakuk Marci majd csak 1922-ben indul hódító útjára, a Kakuk Marci ifjúságá-ban Közel két évtizeden át írta Tersánszky kedvenc kópéhőse kalandos históriáját. Időről időre újabb regénnyel állt elő, s oszlatta el a folytatás helyességét kétségbe vonó barátok, szerkesztők, írótársak kételyeit. Kakuk Marci figurája mindvégig eleven maradt, s az egész regényfolyamra – mind a nyolc könyvre – érvényesek Móricz Zsigmond szavai a Kakuk Marci ifjúságá-ról: Tökéletes könyv. Biztos szem, biztos kéz, mester-operatőr munkája, amellett egy gazdag, finom, drága kedély ömlő lírai muzsikája … Az ember mint társadalmi lény, valami csodálatos elrendeződés folytán, szinte rekeszesen, rétegesen külön szinteken él. Sohasem volt magyar író, aki ezt a legmélyebb réteget, a koldusok, csavargók, hülyék, sárlakók világát oly közelről s oly édes-otthonisággal ismerte volna, mint Tersánszky.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​céda és a szűz
E ​kisregények hősei jobbára vergődő, kallódó, a polgári társadalom általános terheit saját sorsukban hordozó emberek. Ilyen Jámbor Óska, a cselszövevénytől körülvett mukás, ilyenek A céda és a szűz nőalakjai, a Sámsonok hanyatló előkelői és feltörekvő újgazdagjai és végül ilyenek háborús regényeinek hősei is, akik a pusztítás korának átkát szenvedik egyéni életükben. E kisregénynek legjobbjai megérdemlik, hogy a Tersánszky regények mellé helyezzük őket, mert vallomásuk az emberről és a világról, csakúgy, mint a bennük megnyilvánuló ábrázoló- és írásművészet, alkotójuk legnemesebb törekvéseit tükrözi.

Tersánszky Józsi Jenő - Sarkantyúvirág
Mind ​a négy kisregényem a jelenben, illetve a legközelebb-múltban játszódik le. Hőseik is mai jellemek. Az egyik fiatal mérnöknő, a másik egy téeszcsé elnöke, a harmadik zenész, a negyedik régész. Mozgásuk, jellegzetességeik korunk bélyegeit viselik. Legföllebb abban tartanak kapcsolatot a régebbi múlttal, hogy én nem erőltetem azt a ma dívó alkotói módszert, amely nem az emberi, a lelki sajátosságokat domborítja ki, hanem főleg azokat az értékeket, amivel mint társadalmi lény hasznosítja magát valaki.

Tersánszky Józsi Jenő - Sziget ​a Dunán
A ​néhány hónapja elhunyt, immár valóban klasszikusunkká vált Tersánszky Józsi Jenő teljes életművének színskálája villódzik ebben a hét kisregényben. Ahány írás, annyiféle hang és hangulat, annyiféle háttér és atmoszféra; A Heródes király babonája és A bátor nyírőlegény vérbeli Tersánszky-írások a javából, a Kakuk Marci szomszédságából – A nevelőkisasszony, az Egy nőcsábító naplójából vagy a Majombőr párna nagy írónk könnyűműfajbéli kalandozásainak tájairól való, s kifogyhatatlan játékosságát, garabonciás kedvéd tükrözi. Kitűnő szórakozást nyújtanak ezek az elbeszélések, s az édesbús romantika vagy a harsány erotika hangulatkulisszái között mégis remekbe formált figurákat vonultatnak fel. A Sziget a Dunán derűs happy endjét egy fiatal nyár ragyogása, remek vadevezős háttér teszi hitelessé. Az Amikor jott a szörnyű ostrom komoly, második világháborús problematikáját is át- meg átszövi a groteszk látás, Terszánszky jellegzetes humora.

Tersánszky Józsi Jenő - Ruszka Gyuriék karácsonya / Kakuk Marci ifjúsága / Az amerikai örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Rekőttes
A ​Rekőttes először 1963-ban jutott el az olvasókhoz. Felkavaróan eleven, dokumentáló erejű beszámoló az I. világháború egy szakaszáról. Tersánszky Józsi Jenő nem ok nélkül áll szókimondó író hírében, ám a pusztítást, a halálveszedelmet soha másutt nem ábrázolta oly takaratlan nyíltsággal, mint itt. Ugyanakkor tiszteleg a virtusos életösztön, makacs életigenlés előtt. Tárgya és célja nem más, mint példának állítani a morális megalkuvást nem követelő bátor, ügyes, eszes életben maradás fegyvertényét. A Rekőttes Bálint köré szőtt regény olyan híres epizódokat is magában foglal, mint az áruló Redl ezredes bűnhődése...

Tersánszky Józsi Jenő - A ​kék gondviselés, amelyről csak egy bizonyos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​vándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Én ​fogom az aranyhalat
"Ide ​hallgass, Öcsém Agyagos, Húgom Aranyos! Mesélek nektek egy igaz történetet Pityuról, a jószívű és ügyes kis csavargóról" - így kezdi kisregényét a nagy író, amikor 1945 tavaszán a romba dőlt Budapestre viszi olvasóit, a Dunába robbantott hidak roncsaihoz, ahol seregnyi háborús árva kóborolt gazdátlanul, éhesen, rongyosan. De az olyan talpraesett csavargó, mint regényünk hőse, Pityu - pompásan feltalálja magát, és lovagiasan segít kis pártfogoltjain is. A híres Kakuk Marci írója ebben a kisregényben nektek, gyerekeknek is teremtett egy ilyen kedves csavargó figurát, amelyet Kovács Tamás illusztrációi is segítenek életre kelteni.

Tersánszky Józsi Jenő - Jancsi, ​a csacsi
"Ha ​kivételes ostobaságot csinálsz, akkor így förmednek rád: Ó, te szamár! Vagy éppenséggel így: Ó, te vadszamár! Ha kisebbfajta butaságot műveltél, az esetben azzal a névvel illetnek: Ó, te kis csacsi!" A népszerű író elhatározta, hogy elégtételt szolgáltat az ostobának tartott szamarak fajtájának, és Jancsi példájával bebizonyítja, milyen okos, szép és becsülendő állat a szamár. Jancsi különös szerzet a szamarak között, ezüst a szőre, csillagos a homloka. Bizonyos, hogy nagy dolgokra is képes lesz - sejdítik meg a puszta juhászai, és nagy vigalom közepette ülik meg a csacsi keresztelőjét. Jancsi napról napra okosabb és szebb, eljön az ideje, hogy gazdáját a debreceni nagyvásárba elvigye. A nevezetes város polgárai felújítják a régi, híres szokást, megrendezik a szamaragolóversenyt. Jancsi csacsi hátán Kegyes Ferenc, a juhász is nekivág, ám éppen a célszalag előtt különös dolog történik, amely nehéz órákat szerez a lelkiismeretes versenybíráknak. Tersánszky mulatságos elbeszélését Engel Tevan István nagyszerű rajzai díszítik.

Tersánszky Józsi Jenő - Nagy ​árnyakról bizalmasan
Tersánszky ​Józsi Jenő (1888-1969), a Nyugat című folyóirat első nagy nemzedékének tagja, a legendás kópéhős, Kakuk Marci megteremtője, élete vége felé, 1962-ben rendezte kötetbe szabálytalan portréit, majd 1964-ben bővítette is a pályatársairól szóló, különleges atmoszférájú sorozatot. A Nagy árnyakról bizalmasan nem a többé-kevésbé megszokott írói arcképekből áll össze: emberi, hétköznapi szituációkban, olykor ironikus, karikaturisztikus éllel készültek a "fotográfiák". Adytól Móriczig, Kaffkától Kosztolányiig, Osváttól Babitsig sokakról olvashatunk. Kevésbé neves alkotókról, valamint az Otthon Kör és a Fészek Klub törzstagjairól is. Tersánszky viszonylag rendszeresen, de ugyancsak szabálytalanul művelte az irodalmi és a képzőművészeti kritika műfaját is. E könyv Függelékében megtalálhatók eddig még kötetbe nem gyűjtött könyvbírálatai és gyorsrajzai, melyek így újdonságot nyújtva simulnak a Nagy árnyak... fejezeteihez.

Tersánszky Józsi Jenő - Az ​amerikai örökség
Részlet ​a könyvből: "Elmondhatom magunknak, hogy életemben a legjobb dolgom akkor van, mikor házitanító voltam. Hiába kacagnak! Az voltam, ha mondom. Házitanító, nevelő, majdnemhogy háziorvos. Hát hallgassanak ide! Meséltem már magunknak Kasosról, arról a tehetős parasztemberről, akinek olajtörője volt a város végén. Ott laktam Sománéval, ameddig Soma haza nem jött és el nem kurgatott onnan. Elég az hozzá, hogy akkor Kasos mindjárt megígérte nekem, hogy beszerez az öccséhez, hetesnek, vagy kocsisnak vagy valaminek falura. Azt mondta nekem: - Marci látod, már itt nálam az olajtörőben majdnem kikecmeregtél abból a tekergő életből, hogy csak a pálinkásbutikokban henteregjél a piacon. Hát próbáld meg és tartsad valahol a munkát, akármiféle munkát. Mégis csak inkább lehet így ember belőled, mint úgy, hogy a ruha leszakad rólad, a tetű eszi a nyakadat és csak a náthás emberek állják ki közelről a szagodat."

Tersánszky Józsi Jenő - Grillusz ​úr sárgarigói
Tersánszky ​Józsi Jenő (1888–1969) a sajátos epikai ág, az állattörténet egyik legkiválóbb mestere a 20. századi magyar irodalomban. E tárgyú írásai – legendái, meséi – java egyenrangú legjobb regényeivel. Jelen gyűjtemény az író novellisztikájából válogat. Mesei vonások itt is felbukkannak, természetesen Tersánszky humánuma és humora sosem huny ki, de az állatokról vagy állatokkal formált történetek érdesek, csípősek is. S kell-e mondani: mindig emberről, természetről s az emberi természetről hoznak hírt.

Tersánszky Józsi Jenő - Két ​zöld ász / Az elnök úr inasévei
A ​Két zöld ász kártyásáról is azt hitték, hogy önmagát írta meg benne. Buzikán Mátyás bűvöletes személyiség volt. Korhely kocsmaküszöb-koptató, a "lelkierő és kedély ritka mintája", rafinált tréfacsináló, pöffeteg gazdagot kopasztó, szertartásos fontoskodót bosszantó. "Még a túlvilágról is botrányt és derűt kavart személye." Az elnök úr inasévei-ben a régi Pest utcácskáit, alakjait idézi meg Tersánszky. Azokat az időket, amikor még a velocipéd szenzációszámba ment. De nem a velocipédről, hanem egy parasztfiúból lett kisinasról, sőt nem is a kisinasról, hanem az első szerelemről szól a történet. Amihez csak annyi köze volt a pékinasnak, hogy ő esett bele egy életre szólóan. Erre a kis pékinasra a tekintélyes pékmester - városatya és különféle egyesületek tiszteletbeli elnöke - emlékezik vissza némi nosztalgiával. Akinek viszont annyi köze volt a kisinashoz, hogy ő volt az személyesen, jó néhány évtizeddel azelőtt. És a szerelem történetének végére érve, pontot tett az elbeszélésre is. "Hiszen történetek legtöbbje odairányul, hogy az élet ténye az, amikor két szív megérti egymást, akár tizenöt éves korban, akár később."

Tersánszky Józsi Jenő - Illatos ​levélkék
Tersánszkynak ​ez a valamikor a "boldog békeidőkben" (az első világháború előtt) játszódó szerelmi története majdnem fél évszázada jelent meg először és utoljára. Benne van minden, amitől művei oly kedvesek olvasója számára: a szívmelengető életöröm, amely nemcsak derűt jelent, hanem természetes módon tragikus események lehetőségét is a boldogságra vágyó szereplők számára; az élőbeszédre emlékeztető, valójában pontosan kiszámított, utánozhatatlanul egyéni stílus; az élvezetes, fordulatos cselekmény, melyet - mintegy a "hitelesség" fokozására - maga a főhős (ezúttal az álmos kisváros operettszínésze) beszél el, azaz elmeséli nekünk, a szó erdeti értelmében.

Tersánszky Józsi Jenő - Két ​zöld ász
A ​Tersánszky Józsi Jenő művei elnevezésű - a tervek szerint a gazdag pálya eddig publikálatlan írásaira is kiterjedő - sorozat közreadását 2000 tavaszán kezdte el a Holnap Kiadó. A Két zöld ász a szerző életében ugyancsak zaklatott, eseménydús 1921-es esztendő termése. A világháború, a katonáskodás, a hadifogság, a nyomorgás, az öngyilkossági kísérlet után a harminchárom éves Tersánszky nagy lendülettel szinte újra kezdte 1910-ben indult, már eddig is elismeréssel kísért írói útját. Fő művének, a Kakuk Marcinak első nagy fejezetével szinte egyszerre keletkezett a Buzikán Mátyás hamiskártyásról szóló regény. Eredendően a jóakarat, a tisztességvágy, a jellemszínesség, a tréfacsinálás a sajátja Buzikánnak. Kitűnik szűkebb környezetéből - kérdés azonban, képes-e megfékezni játékszenvedélyét, a fontos döntéseket halogató természetét, az alkalmi sikereiből fakadó dologkerülést...? A századelő kisvárosi társadalmát széles skálán ábrázoló műben egy idő után eluralkodik a szabadesés törvénye: szándékok, személyek, szenzációk kezdenek zuhanni. Egyre inkább úgy érezzük, Buzikánnak nem lehet a lelkére beszélni, nála "kámpec minden zokszóval", s csak a "későcske idő" csinálhat rendet a kártyára tett tétek: a sorsok között.

Tersánszky Józsi Jenő - Paprikás, ​a buta nyúl
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Új ​legenda
A ​Kakuk Marci-regényfolyam vagy a Misi Mókus kalandjai címek hallatán legtöbbünknek egy kedves, derűjéről és sajátos életfilozófiájáról ismert író jut eszünkbe: Tersánszky Józsi Jenő. A társadalom szigorú normái által kirekesztett, elesett, megalázott, de törhetetlen élni akarásukkal, szabadságvágyukkal és találékonyságukkal minden nehézséget túlélő regényhősei az emberség képviselői egy hazug, képmutató világban.Új legenda című regénye, bár nem tartozik életművének remekei közé, szerkezetét és főként karakteres hőseit tekintve Tarján Tamás szavaival élve kapcsolatot tart az oeuvre legsúlyosabb darabjaival. Az 1930-as években játszódó történet két hőse két Varga János, akiknek sorsa a véletlenek összjátéka folytán összefonódik. Egyikőjük egy magányos, szerelemért kolduló kifutó, aki új biciklijén jár csalfa szeretőjéhez, a másik, Varga Kettő pedig egy egyszerű parasztfiú, aki egy messzi tanyáról érkezik Pestre szerencsét próbálni. Mindkettőjük élete válságba jut: Varga János (egy) rájön, hogy szerelme megcsalja, s ezen felismerés a halálba kergeti, holtan esik be egy kocsmába, ahová megérkezik Varga Kettő, akit útitársa megfosztott mindenétől. A fordulatos, humoros történet innentől Varga Kettő összegabalyodott életéről szól, az ő további sorsa képezi a fő történetet. A Tarján Tamás utószavával záródó regényt széles körben érdemes ajánlani.

Tersánszky Józsi Jenő - Tersánszky ​Józsi Jenő válogatott művei
Elbeszélések Regények: - ​Viszontlátásra drága - Ruszka Gyuriék karácsonya - Kakuk Marci ifjúsága - Kakuk Marci a zendülők közt -A margarétás dal - Legenda a nyúlpaprikásról - Egy ceruza története Dráma - Cigányok Nagy árnyakról bizalmasan (Ady, Osvát, Nagy Endre, Babits, Móricz, Karinthy, József Attila)

Tersánszky Józsi Jenő - A ​vezérbika emlékiratai
Az ​író meséli művéről: "Valamikor az 1930-as években jelent meg folytatásokban a Népszavában egy regényem. Tárgya vagy hát irányzata az, hogy: egy szarvasbika mint kis gidó tapasztalatokra tesz szert az emberek társadalmában, és aztán amikor szarvastársai között a vadonban fölcseperedett, hát olyan üdvös újításokat vezet be, amik szarvasnépének létét mentik meg a veszedelmekből, noha homlokegyenest ellenkeznek a szarvasok társadalmának ősi, bevált intézményeivel." A regény könyv formában először 1938-ban látott napvilágot, mikor is Nagy Lajos méltatta a Nyugatban: "...ha igazság volna a lélekvándorlás tételében, akkor Tersánszkyról azt kellene hinnünk, hogy egyszer szarvas volt. Mert így tudni valamit, szóval ilyen tévedhetetlenül tudni a szarvast szinte képtelenség másképpen, mint egyéni átélés alapján."

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci a zendülők közt
Részlet ​a kötetből: "Meséltem már többször maguknak Somáról, erről a hórihorgas, erőszakos tekergőről. Ez irnok volt ügyvédeknél, ha nem jött rá a hava és nem itta le akkor magáról az inget is. A Soma feleségével, Zsuzsival laktam egyszer én egy olajtörőben. Mert Soma egy más utcarossza asszonnyal költözött össze. De aztán Soma csak visszajött a feleségéhez és elzavart engem tőle éppen egy télvíz idején. Éppen így cseppentett ki engemet Soma a piszkos áskálódásával az utcára akkor is, mikor csuda jó helyben voltam, az olajtörős bátyjánál, falun, egy gazdag szekeres-gazdánál házimunkás. Akkor rettentő dühös voltam Somára. Nem szántam volna, ha a kutyák húzzák az árokba. És ne is mondjam, hogy mit volt mit hallani tőlem neki, ha találkoztunk. Nahát egyszer is, úgy tavasz derekatájt, találkozom Somával az utcán. Már akkor alig volt egy pár fillérem abból, amit összespóroltam magamnak a szekeresnél. De még rendes gúnya volt rajtam és cipő a lábamon is. - No, hogy vagy? Mint vagy?... - Somával egymásnak. Arra rá is kezdem neki megint előlről az enyémet: - Volnék bizony, megvolnék most is a jó helyben, ha nem áskálódsz rám a gazdámnál, te országos tekergő, hogy a feleségét és a lányait kikezdem neki és egyéb, meg más... Most már tekergek én is, munka nélkül! Erre Soma mérgesen nekem: - Nahát, már elhallgattalak tízszer ezzel, te szoknyapecér Kakuk Marci! Most már ha mégegyszer ilyen nagyra tátod rám a szádat, akkor beleugrok és összepiszkolom benne magamat. Mert meg se hallgatsz, hogy mit ókumláltam ki arra, hogy jobb sorod lehet még az én révemen, mint akárhol."

Tersánszky Józsi Jenő - Egy ​biciklifék története
Állítólag ​legjobban sikerült regényalakommal, egy becsületes csavargóval, a Kakuk Marcival azonosítanak. Vannak fiatal kartársaim, akik egyszerűen Marci bácsinak hívnak a Jenő bácsi helyett. Amikor Félbolond című regényem megjelent, akadt szelíd kajánsággal kérdezősködő, hogy hát: nem életrajzot írtam-e? Azt aztán ne is említsem, hogy Két zöld ász című művemnek Buzikán Mátyás, a hamiskártyás lévén a hőse, nagyot kellett nyelnem, amikor egy kritikában azt olvastam: az első személyben mesélő hamiskártyás alakja oly élethű, hogy szinte kulcsregénynek kell tartanunk a történetet”- panaszkodik játékosan Tersánszky A biciklifék történetének bevezetőjében. Nos e történetnek valóban az író a „vezéralakja”. A kalandok időpontja a harmincas évek eleje, színhelye a vadregényes Albertfalva.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​céda és a szűz / Viszontlátásra drága
A ​kötetben két kisregény szerepel: A céda és a szűz és a Viszontlátásra, drága ... Az első két fiatal cselédlány története; egyikük álszent módon, a másik falusias természetességgel éli ugyanazt az életet. A másik regény egy orosz tiszt és egy lengyel úrilány romantikusnak látszó szerelmi históriája az első világháborús Galíciában. Tersánszky mindkét kisregényében jól ismert realizmusával, mély emberségéével és sajátos életlátásával rajzolja meg egy elmúlt világ nőalakjait, sorsukban pedig olyan morális kérdéseket vet fel, amelyek a történelmi korszakváltozás után, megváltozott társadalmi viszonyok között is aktuálisak maradtak.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​margarétás dal / Legenda a nyúlpaprikásról
A ​harctérről hozta első nagyobb munkáját, a Viszontlátásra, drága című regényt. Ebből a regényből tudhattuk meg legjobban, hogy mit jelentett Galíciában a háború, amely elgázolt nemcsak falukat és városokat, hanem emberi erkölcsöket is. Jóval később megírta A margarétás dal című könyvében ennek a témának a variánsát, érettebb művészi ábrázolással az előadásnak melegebb lírájával. Az ösztönember Tersánszky igazi embere. Ez vezette őt az élet társadalom alatti rétegébe, ahol azok az emberek élnek, akiket a társadalom centrifugája kivetett magából, és akiket éppen ezért nem köt sem erkölcs, sem konvenció, sem a polgári élet többi fegyelmező ereje. Hogy lehet ilyen alakról érdekeset, szépet írni? Tersánszky megmutatja, hogy lehet.

Tersánszky Józsi Jenő - Viszontlátásra, ​drága... / Legenda a nyúlpaprikásról
Milyen ​"egyszerűen" kezdődött ez a háború... Késnek az újságok, megdrágul az élelmiszer, egy-két menekült jön különféle hírekkel, Jakob s Nagyapus esténként összevesznek a térkép fölött, Nela szerelmes regényeket olvas, és a szőke grófról álmodozik... Azután új szavakat tanul: "előnyomulás", "lóveszteség", "fogyó marhaállomány". És új életet: részeg katonák durva röhögését; azt, hogy: "No kelj fel hát. Nem halsz bele, ne félj!" S azt, hogy "az omladékból is omolhat még fölénk." És a zongorabillentyűk helyett a likőröspohár felé nyújtja a kezét. S a szennyáradat után milyen tragikusan hihetetlenül cseng vissza a múltból a valaha reményt keltő búcsú: _Viszontlátásra, drága…_ A másik kisregény szomorkás-derűs története hétköznapi legenda - _Legenda a nyúlpaprikásról_. A társadalom peremén élők közé vezet el minket az író, átéli velünk a tiszta szívű Gazsi sóvárgását, azt az egyáltalán nem "ínycsiklandó", hanem torokszorító vágyakozást: "Ez a Gazsi porciója!... Hát Gazsi elkezdte nyelni a nyúlpaprikást. És nyelte, nyelte, nyelte, nyelte. A könnye csurgott Gazsinak a gyönyörtől, a homloka verejtékezett. Úgy nyelte azt a nyúlpaprikást." - álmodja meg lehetőségeinek netovábbját a falu nyomorultja, majd mesévé oldódik e görcsös keserűség...

Tersánszky Józsi Jenő - A ​rejtelmes bábu
A ​hegyi patak Tündére, akinek az égbolton kóborló Felleg az édesapja, édesanyja pedig a rengeteg Erdő, ott lakott egy kedves völgyecskében, messzi a kék hegyek háta mögött, ahol még sohasem jártak emberek. Mondanom se kell talán, hogy milyen szépséges szép volt a Tündér, és hogy boldog volt nagyon, mert hisz igen boldog lehet azért valaki, amiért hírét se hallotta az embereknek. Ó, akadtak azért barátai a Tündérnek a völgyecskében! Őzikék, mókusok, madarak, sőt még a mogorva medvével meg a gonosz farkasokkal is jó barátságban volt a Tündér, mert ő minden lakóját szerette a völgyecskéknek, s azok is szerették őt valamennyien.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​veszedelmes napló
A ​kötet Tersánszky 1926-1961 között írt hat kisregényét és tíz elbeszélését tartalmazza. Kakuk Marcella,a kétes hírű színművésznő, a szerelemből kiábrándult milliomos, Ékes Marci, az "édeni csirkefogó", az urizáló házmesterfiú, az éhenkórász kishivatalnok - sorolhatnánk még hosszan a Tersánszky-sorozat újabb kötetének hőseit. Tragikomikus figurák mind, de életkedvük, humoruk, a társadalmi illemnek fittyet hányó, külön bejáratú moráljuk soha nem hagyja őket a tragédia szakadékába zuhanni - de mert mindig fölötte lebegnek, játékosságuk mindig a "dance macabre" (hátborzongató tánc) játékossága.

Tersánszky Józsi Jenő - The ​Adventures of Mishi the Squirrel
The ​restless little squirrel refuses to bend to the discipline of school. He prefers to leave home in search of the tree that bears fruit forever. He goes through many interesting adventures and many trials and tribulations, but finally his heart draws him back home. The sparkling humour of the writer weaves an enchanting tale that will charm young readers. Janos Kass's brilliant illustrations will make this tale memorable.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​margarétás dal
"Vannak ​az istenségek legáldottabbikának, a szerelem istenének különös kegyében született nők. Nem az istenségek vagy az ő hibájuk, hogy az a drága ajándék, amit a szív hordhat, hogy a vérük mohóbb és buzgóbb, sokat és nagyon tudjanak szeretni, átokká is válhat. Az ilyen nők számára a vágy drágalátos varázsló, de könyörtelen orgyilkos is egyben, aszerint, hogy az útján járnak vagy ellene cselekszenek." Ilyen nő volt a félig orosz, félig osztrák Sa, azaz Natasa Grigorjevna Gajdarova, a nevelőnőből lett kokott. Körülményeinek s talán még inkább hajlamainak hatására prostituálódott ugyan, de a társadalom perifériájára szorulva is több szívbeli jóságról és állhatatosabb szerelemről tett tanúbizonyságot, mint magát erkölcsösnek mondó környezete. A képlet - ismerős. Tersánszky persze nem írt érzelgős perdita-regényt; a szeretetteljes távolságtartás, no meg a "melleslegességek" elhagyása érdekében Natasa elbeszélését félbe-félbeszakítja a megértően ironikus újságíró, Nagy Ferenc narrációja. Így bontakozik ki az első világháború komor díszletei között játszódó történet: Sa élete egyetlen igaz, síron túl is tartó, ám soha be nem teljesedhetett szerelmének tragikomikus története. Hetyke életszeretet és a konvenciók derűs semmibevevése sugárzik A margarétás dalból, az, amit Ady így fogalmazott meg: "ez a 'föl a fejjel', ha gránát vagy téboly fogja mindjárt leszedni - ez szép".

Kollekciók