Ajax-loader

Tersánszky Józsi Jenő könyvei a rukkolán


Tersánszky Józsi Jenő - Martin Coucou
Martin Coucou, de J. Jenő Tersánszky, est un roman picaresque du XXe siecle. Le héros est un moderne descendant de Gil Blas, de Till Eulenspiegel et du Hongrois Ludas Matyi, mais exempt de toute pose héroique et dépouillé de tout prestige social.

Tersánszky Józsi Jenő - Majomszőrpárna
Csiklandós ​nevethetnékje támadt. Kis híján föl nem ébresztette Cliffordot, ahogy elvihogta magát. Ez egy isteni pofa, ez a világcsavargó! Tiszta boldogság benne lenni egy ilyen szőrmúzeumban, megörökítve... Jaj! Micsoda édes dolgok vannak a világon!... Ott nézte, nézegette Etuska a Clifford féltve őrzött gyűjteményét, tőle két kéznyújtásnyira. Csodaszép aktok éles kis fényképei mellékelődtek néhol a hajtincsekhez. Egzotikus köntösökben hivalkodtak más női képmások. Japán, arab, eszkimó, maláji arcok, állati hökkentség, buja vigyorgás, szúró gúny lövellt ki ezekből a szép szemekből...

Tersánszky Józsi Jenő - Szerenád ​/ Vadregény
Szerenád Hivess ​Boldizsár földbirtokos már túllépte ötvenedik évét, amikor beleszeret egy részeges zenetanár bájos fiatal leányába, Gwendolinba. A leány Barát Kristófot, apja legtehetségesebb tanítványát szereti, de feláldozza magát a családért: hozzámegy a gazdag földbirtokoshoz. Barát Kristóf óriási karriert fut be, világhírű zenész lesz, de fáradt, agyonhajszolt emberré válik. Amikor újra megjelenik szülővárosában, felmerül a kérdés: kit szeret hát Gwendolin? Vadregény A történet a millenniumi évek hangulatával indul. Él Nagyszeben városában egy adóellenőr, feleségével és világszép leányával. A leányt hirtelen támadt szerelemmel feleségül veszi Szebenyi János hadapród, egy iszákos, kártyás földbirtokos. Felesége leánykát szül, de azután hamarosan meghal. Szebenyi bánatában az egész birtokot elveri. Végül is az anyós veszi magához Szebenyit és Laurát. A leánynak Szeben leggazdagabb szépfiúja udvarol, ő azonban nem szereti a nyápic, finomkodó úrfit. A két regény Tersánszky kevéssé ismert művei közé tartozik, de a nagyközönség bizonyára szívesen fogja őket fogadni. Tersánszky erős realitásérzékénél fogva ezekben a könyveiben is kritikával nézi a feudális és polgári életformát, de kritikáját egyfajta nosztalgia színezi: az a szimpátia, amit az író a társadalmon kívülivé vált, kocsmázó-kártyázó emberek iránt érez. Szebenyi János, az elszegényedett földbirtokos már egészen közeli rokona Kakuk Marcinak.

Tersánszky Józsi Jenő - Sarkantyúvirág
Mind ​a négy kisregényem a jelenben, illetve a legközelebb-múltban játszódik le. Hőseik is mai jellemek. Az egyik fiatal mérnöknő, a másik egy téeszcsé elnöke, a harmadik zenész, a negyedik régész. Mozgásuk, jellegzetességeik korunk bélyegeit viselik. Legföllebb abban tartanak kapcsolatot a régebbi múlttal, hogy én nem erőltetem azt a ma dívó alkotói módszert, amely nem az emberi, a lelki sajátosságokat domborítja ki, hanem főleg azokat az értékeket, amivel mint társadalmi lény hasznosítja magát valaki.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​céda és a szűz
E ​kisregények hősei jobbára vergődő, kallódó, a polgári társadalom általános terheit saját sorsukban hordozó emberek. Ilyen Jámbor Óska, a cselszövevénytől körülvett mukás, ilyenek A céda és a szűz nőalakjai, a Sámsonok hanyatló előkelői és feltörekvő újgazdagjai és végül ilyenek háborús regényeinek hősei is, akik a pusztítás korának átkát szenvedik egyéni életükben. E kisregénynek legjobbjai megérdemlik, hogy a Tersánszky regények mellé helyezzük őket, mert vallomásuk az emberről és a világról, csakúgy, mint a bennük megnyilvánuló ábrázoló- és írásművészet, alkotójuk legnemesebb törekvéseit tükrözi.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci
1913-ban ​közölte a Nyugat a Ruszka Gyuriék karácsonyá-t, melynek vérbő csavargó epizódfigurája, Kakuk Marci majd csak 1922-ben indul hódító útjára, a Kakuk Marci ifjúságá-ban Közel két évtizeden át írta Tersánszky kedvenc kópéhőse kalandos históriáját. Időről időre újabb regénnyel állt elő, s oszlatta el a folytatás helyességét kétségbe vonó barátok, szerkesztők, írótársak kételyeit. Kakuk Marci figurája mindvégig eleven maradt, s az egész regényfolyamra – mind a nyolc könyvre – érvényesek Móricz Zsigmond szavai a Kakuk Marci ifjúságá-ról: Tökéletes könyv. Biztos szem, biztos kéz, mester-operatőr munkája, amellett egy gazdag, finom, drága kedély ömlő lírai muzsikája … Az ember mint társadalmi lény, valami csodálatos elrendeződés folytán, szinte rekeszesen, rétegesen külön szinteken él. Sohasem volt magyar író, aki ezt a legmélyebb réteget, a koldusok, csavargók, hülyék, sárlakók világát oly közelről s oly édes-otthonisággal ismerte volna, mint Tersánszky.

Tersánszky Józsi Jenő - Sziget ​a Dunán
A ​néhány hónapja elhunyt, immár valóban klasszikusunkká vált Tersánszky Józsi Jenő teljes életművének színskálája villódzik ebben a hét kisregényben. Ahány írás, annyiféle hang és hangulat, annyiféle háttér és atmoszféra; A Heródes király babonája és A bátor nyírőlegény vérbeli Tersánszky-írások a javából, a Kakuk Marci szomszédságából – A nevelőkisasszony, az Egy nőcsábító naplójából vagy a Majombőr párna nagy írónk könnyűműfajbéli kalandozásainak tájairól való, s kifogyhatatlan játékosságát, garabonciás kedvéd tükrözi. Kitűnő szórakozást nyújtanak ezek az elbeszélések, s az édesbús romantika vagy a harsány erotika hangulatkulisszái között mégis remekbe formált figurákat vonultatnak fel. A Sziget a Dunán derűs happy endjét egy fiatal nyár ragyogása, remek vadevezős háttér teszi hitelessé. Az Amikor jott a szörnyű ostrom komoly, második világháborús problematikáját is át- meg átszövi a groteszk látás, Terszánszky jellegzetes humora.

Tersánszky Józsi Jenő - Ruszka Gyuriék karácsonya / Kakuk Marci ifjúsága / Az amerikai örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakukk Marci
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Jancsi, ​a csacsi
"Ha ​kivételes ostobaságot csinálsz, akkor így förmednek rád: Ó, te szamár! Vagy éppenséggel így: Ó, te vadszamár! Ha kisebbfajta butaságot műveltél, az esetben azzal a névvel illetnek: Ó, te kis csacsi!" A népszerű író elhatározta, hogy elégtételt szolgáltat az ostobának tartott szamarak fajtájának, és Jancsi példájával bebizonyítja, milyen okos, szép és becsülendő állat a szamár. Jancsi különös szerzet a szamarak között, ezüst a szőre, csillagos a homloka. Bizonyos, hogy nagy dolgokra is képes lesz - sejdítik meg a puszta juhászai, és nagy vigalom közepette ülik meg a csacsi keresztelőjét. Jancsi napról napra okosabb és szebb, eljön az ideje, hogy gazdáját a debreceni nagyvásárba elvigye. A nevezetes város polgárai felújítják a régi, híres szokást, megrendezik a szamaragolóversenyt. Jancsi csacsi hátán Kegyes Ferenc, a juhász is nekivág, ám éppen a célszalag előtt különös dolog történik, amely nehéz órákat szerez a lelkiismeretes versenybíráknak. Tersánszky mulatságos elbeszélését Engel Tevan István nagyszerű rajzai díszítik.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​vándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​vezérbika emlékiratai
Az ​író meséli művéről: "Valamikor az 1930-as években jelent meg folytatásokban a Népszavában egy regényem. Tárgya vagy hát irányzata az, hogy: egy szarvasbika mint kis gidó tapasztalatokra tesz szert az emberek társadalmában, és aztán amikor szarvastársai között a vadonban fölcseperedett, hát olyan üdvös újításokat vezet be, amik szarvasnépének létét mentik meg a veszedelmekből, noha homlokegyenest ellenkeznek a szarvasok társadalmának ősi, bevált intézményeivel." A regény könyv formában először 1938-ban látott napvilágot, mikor is Nagy Lajos méltatta a Nyugatban: "...ha igazság volna a lélekvándorlás tételében, akkor Tersánszkyról azt kellene hinnünk, hogy egyszer szarvas volt. Mert így tudni valamit, szóval ilyen tévedhetetlenül tudni a szarvast szinte képtelenség másképpen, mint egyéni átélés alapján."

Tersánszky Józsi Jenő - A ​veszedelmes napló
A ​kötet Tersánszky 1926-1961 között írt hat kisregényét és tíz elbeszélését tartalmazza. Kakuk Marcella,a kétes hírű színművésznő, a szerelemből kiábrándult milliomos, Ékes Marci, az "édeni csirkefogó", az urizáló házmesterfiú, az éhenkórász kishivatalnok - sorolhatnánk még hosszan a Tersánszky-sorozat újabb kötetének hőseit. Tragikomikus figurák mind, de életkedvük, humoruk, a társadalmi illemnek fittyet hányó, külön bejáratú moráljuk soha nem hagyja őket a tragédia szakadékába zuhanni - de mert mindig fölötte lebegnek, játékosságuk mindig a "dance macabre" (hátborzongató tánc) játékossága.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​vén kandúr
A ​könyv bájosan bölcs történeteiből az olvasó megtudhatja, hogy: mily gonoszat okoz a dicsőség, ha valaki fejébe száll, legkivált akkor, ha ott már szesszel találkozik. Továbbá: Rendnek és jó erkölcsnek muszáj lenni! De úgy ám! És: Rendszabály - rendszabály akkor is, ha értelmetlen. Viszont úgy mégis több értelme van az ellene való zúgolódásnak. Valamint: Hogyan válik egy ártatlan fürdőzésből véres viadal és szökés. E fejezetcímek is érzékeltetik Tersánszky elbeszéléseinek sajátos, élő hangját, megunhatatlan varázsát. Az olvasók bizonyára örömmel fogadják - az író hagyatékából előkerült írásokkal kiegészített, először 1956-ban megjelent - kötetét.

Tersánszky Józsi Jenő - Bűnügy, ​lélekelemzéssel
"Szolgáltassunk ​igazságot! - jegyezte meg Gubáss: - Néha a legfantasztikusabb bűnügyi marhaságban több a valóhűség, mint egy analitikus regényben... Csak mentől több gyilkosság, szöktetés, tetszhalál legyen bennük. Mi? - firtatta Gubáss a detektívet. - Sose röstelld!..." Ezúttal Tersánszky Józsi Jenő is minden hájjal megkent hőse, a szélhámos Gubáss véleményét osztja, amikor egy fondorlatos és humoros fordulatokban bővelkedő bűnügyi históriába avatja be olvasóit. "Összeegyeztettem az olcsónak deklarált érdekfeszítést és happy endes romantikát az elmélyítő analízissel" - írja az epilógusban.

Tersánszky Józsi Jenő - Grillusz ​úr sárgarigói
Tersánszky ​Józsi Jenő (1888–1969) a sajátos epikai ág, az állattörténet egyik legkiválóbb mestere a 20. századi magyar irodalomban. E tárgyú írásai – legendái, meséi – java egyenrangú legjobb regényeivel. Jelen gyűjtemény az író novellisztikájából válogat. Mesei vonások itt is felbukkannak, természetesen Tersánszky humánuma és humora sosem huny ki, de az állatokról vagy állatokkal formált történetek érdesek, csípősek is. S kell-e mondani: mindig emberről, természetről s az emberi természetről hoznak hírt.

Tersánszky Józsi Jenő - III. ​Bandika a vészben
"...bőgni ​kezdett újra a pokoli, undok sziréna, bele a ház kolompolása, a szomszéd házaké, a rádió is ugatott benn, és ebben a légreszkettető zenebonában a lift is megindult, búgott, kattogott, búgott, kattogott egyre, és az egész ház lépcsődobaj, ajtócsapkodás, kiabálás lett..." Bandika a teremtésnek előkelő, kifinomodott élő remekműve. Utolérhetetlen művész. Egy sztár. A sztárok sztárja. Népének, a harzi kanáriknak büszkesége Bandika. Csak hát rosszkor, és rossz helyre született: kis életét a nyilas uralomtól és a kegyetlen ostromtól szenvedő Budapesten kell végigfütyülnie. Tersánszky 1947-ben írt allegorikus állatregénye többet elmond a rettenetes időkről, mint akárhány komor visszaemlékezés.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​síró babák
Örök ​igazságokról szólnak, megszívlelendő jó tanácsokat osztogatnak Tersánszky J. Jenő meséi, a szívjóság igazságát hirdetik a gonoszság felett, s arról győznek meg, hogy milyan fontos a dal, a derű az ember életében. A mesék hőse tündér és gonosz mostoha, öreganyó és kislány, nótás kedvű igric és kapzsi király, bölcs szamár és buta nyúl, akiknek önfeláldozása, jószíve mindig elnyeri jutalmát, a gonosz megbűnhődik. A szelíd hangon, sajátos szóhasználattal, mondatfűzéssel mesélt történetek hőseiből nem hiányzik a furfang, a ravaszság sem, hogy életüket jobbá tegyék. A mesegyűjteményt, amelynek nagy része most jelenik meg először könyv alakban, Würtz Ádám hangulatos, szép rajzai díszítik.

Tersánszky Józsi Jenő - Tersánszky ​Józsi Jenő válogatott művei
Elbeszélések Regények: - ​Viszontlátásra drága - Ruszka Gyuriék karácsonya - Kakuk Marci ifjúsága - Kakuk Marci a zendülők közt - A margarétás dal - Legenda a nyúlpaprikásról - Egy ceruza története Dráma - Cigányok Nagy árnyakról bizalmasan (Ady, Osvát, Nagy Endre, Babits, Móricz, Karinthy, József Attila)

Tersánszky Józsi Jenő - Szerenád
Hivess ​Boldizsár földbirtokos már túllépte ötvenedik évét, amikor beleszeret egy részeges zenetanár bájos fiatal leányába, Gwendolinba. A leány Barát Kristófot, apja legtehetségesebb tanítványát szereti, de feláldozza magát a családért: hozzámegy a gazdag földbirtokoshoz. Barát Kristóf óriási karriert fut be, világhírű zenész lesz, de fáradt, agyonhajszolt emberré válik. Amikor újra megjelenik szülővárosában, felmerül a kérdés: kit szeret hát Gwendolin?

Tersánszky Józsi Jenő - Kacor ​Dani
A ​rejtelmes bábu című kötetünkben már olvashattak a gyerekek a rosszaságairól hírhedt Kacor Daniról. Az újabb csínyéről szóló elbeszélő költemény 1957-ben jelent meg. A népmesei ihletésű Makk Marci hőstettében (1956) a falusi gyerekek Julika elveszett kismalacait keresik erdőn-mezőn keresztül, kiket a ravasz Rókakoma csalt el... A verses mesében a rét, két tücsök és a vörös hangyák életébe csöppenünk, amikor a látszólag békés mindennapjaikat felbolygatja Kacor Dani és barátja, Jani. Az erdő nyugalmát sem kímélik, szórakozásból csúzlival vadásznak a madarakra. Esztike, az erdőőr lánya óva inti őket: "Tudják-e? Olyan fiúk meglakolnak, akik a hasznos madárkákat bántják!" Tersánszky műveiből sugárzik a természetszeretet, a ma is aktuális mondanivaló. A mesék szövegét az írói nyelvhasználat sajátosságait megtartva és ritka szavak jegyzékével közöljük. Hogy végül hogyan lakol meg a két lógós gyerek, valamint Rókakoma, hogy tulajdonképpen mi is Marci hőstette, az kiderül a jó és a rossz fiú egy-egy történetéből, melyeket Pásztohy Panka kedves rajzai elevenítenek meg.

Tersánszky Józsi Jenő - Illatos ​levélkék
Tersánszkynak ​ez a valamikor a "boldog békeidőkben" (az első világháború előtt) játszódó szerelmi története majdnem fél évszázada jelent meg először és utoljára. Benne van minden, amitől művei oly kedvesek olvasója számára: a szívmelengető életöröm, amely nemcsak derűt jelent, hanem természetes módon tragikus események lehetőségét is a boldogságra vágyó szereplők számára; az élőbeszédre emlékeztető, valójában pontosan kiszámított, utánozhatatlanul egyéni stílus; az élvezetes, fordulatos cselekmény, melyet - mintegy a "hitelesség" fokozására - maga a főhős (ezúttal az álmos kisváros operettszínésze) beszél el, azaz elmeséli nekünk, a szó erdeti értelmében.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​kegyelmesasszony portréja
A ​varázslatos Kakuk Marci írója több mint két tucat szórakoztató színművet, jelenetet is írt. A humor és bölcsesség szabadszájú szatíráiban, vidám szerelmi tárgyú jeleneteiben éppúgy buzog, mint regényeiben. Az olvasó újból szórakozhat a _Kakuk Marci szerencséje_ címen bemutatott remek komédián, _A kegyelmesasszony portréja_] című kitűnő szatírán,az emlékezetesen vidám _Cigányok_-on,s megismerheti a meseszépségű _Gingalló_-t, a _Varázshegedű_-t. Tersánszky tragikomikus meséinek gyáva és nevetséges figurái még a legnagyobb reménytelenségben is vidáman fogják fel az életet, igyekeznek a napos oldalra húzódni. Tersánszky palettáján az élet minden színe megtalálható, még a sárból is napfényt tud festeni, mint a nagy költők.

Tersánszky Józsi Jenő - Az ​ékköves melltű
Tersánszky ​Józsi Jenő, aki legkitűnőbb könyveiben is szívesen folyamodott a bűnügyi regény (esetleg a lektűr) bizonyos - jobbára ironizáltan alkalmazott - elemeihez, nemesponyvának azokat a munkáit nevezte, amelyek témában, előadásmódban némely huncut engedményeket tesznek. Ahogyan Németh László fogalmazott: "Tersánszkyban mindig megvolt a kettősség: csibészmód figurázni, s a legelőkelőbb művészi igényeket kielégíteni". E kötet változatos terjedelmű és jellegű - 1927 és 1942 közt keletkezett - írásaiban jobbára annyi a közös, hogy egy vagy több személy -egy férfi; egy nő; leginkább egy férfi is meg egy nő is - tilos ösvényeken jár, s ez természetesen kisebb-nagyobb, végül azonban kendőzhető vagy feloldható galibákkal és különféle élettanulságokkal szembesíti őket. Az olvasónak úgynevezett "felhőtlen" örömben van része - holott a világ- és emberismeret igencsak változatos meteorológiájával találkozik.

Tersánszky Józsi Jenő - Viszontlátásra, ​drága... / Legenda a nyúlpaprikásról
Milyen ​"egyszerűen" kezdődött ez a háború... Késnek az újságok, megdrágul az élelmiszer, egy-két menekült jön különféle hírekkel, Jakob s Nagyapus esténként összevesznek a térkép fölött, Nela szerelmes regényeket olvas, és a szőke grófról álmodozik... Azután új szavakat tanul: "előnyomulás", "lóveszteség", "fogyó marhaállomány". És új életet: részeg katonák durva röhögését; azt, hogy: "No kelj fel hát. Nem halsz bele, ne félj!" S azt, hogy "az omladékból is omolhat még fölénk." És a zongorabillentyűk helyett a likőröspohár felé nyújtja a kezét. S a szennyáradat után milyen tragikusan hihetetlenül cseng vissza a múltból a valaha reményt keltő búcsú: _Viszontlátásra, drága…_ A másik kisregény szomorkás-derűs története hétköznapi legenda - _Legenda a nyúlpaprikásról_. A társadalom peremén élők közé vezet el minket az író, átéli velünk a tiszta szívű Gazsi sóvárgását, azt az egyáltalán nem "ínycsiklandó", hanem torokszorító vágyakozást: "Ez a Gazsi porciója!... Hát Gazsi elkezdte nyelni a nyúlpaprikást. És nyelte, nyelte, nyelte, nyelte. A könnye csurgott Gazsinak a gyönyörtől, a homloka verejtékezett. Úgy nyelte azt a nyúlpaprikást." - álmodja meg lehetőségeinek netovábbját a falu nyomorultja, majd mesévé oldódik e görcsös keserűség...

Tersánszky Józsi Jenő - Két ​zöld ász / Az elnök úr inasévei
A ​Két zöld ász kártyásáról is azt hitték, hogy önmagát írta meg benne. Buzikán Mátyás bűvöletes személyiség volt. Korhely kocsmaküszöb-koptató, a "lelkierő és kedély ritka mintája", rafinált tréfacsináló, pöffeteg gazdagot kopasztó, szertartásos fontoskodót bosszantó. "Még a túlvilágról is botrányt és derűt kavart személye." Az elnök úr inasévei-ben a régi Pest utcácskáit, alakjait idézi meg Tersánszky. Azokat az időket, amikor még a velocipéd szenzációszámba ment. De nem a velocipédről, hanem egy parasztfiúból lett kisinasról, sőt nem is a kisinasról, hanem az első szerelemről szól a történet. Amihez csak annyi köze volt a pékinasnak, hogy ő esett bele egy életre szólóan. Erre a kis pékinasra a tekintélyes pékmester - városatya és különféle egyesületek tiszteletbeli elnöke - emlékezik vissza némi nosztalgiával. Akinek viszont annyi köze volt a kisinashoz, hogy ő volt az személyesen, jó néhány évtizeddel azelőtt. És a szerelem történetének végére érve, pontot tett az elbeszélésre is. "Hiszen történetek legtöbbje odairányul, hogy az élet ténye az, amikor két szív megérti egymást, akár tizenöt éves korban, akár később."

Tersánszky Józsi Jenő - Legenda ​a nyúlpaprikásról
Hőse ​Gazsi, afféle megöregedett, faluvégre rugdalt, mindenki szolgája, valójában egyszerű, gyermeteg, tisztalelkű öregember. Egyetlen vágya, szinte már rögeszméje: egyszer nyúlpaprikást enni. Már-már hozzájuthat óhajtott tárgyához, ám a sors közbeszól. Megbetegszik, nem szerezheti meg a nyulat. És innen kezdődik a "legenda": maga a nyúl jön el hozzá, de Gazsi megszánja, minden kísértésnek ellenállva életben hagyja, megszelidíti, magához emeli. Ezzel válik azután méltóvá a csodára: arra, hogy a grófkisasszony alászálljon érte a kastélyból, nyulastól magához vigye a "paradicsomba", uradalmi kanásszá tegye. A kisregény a már érett szerző alkotása, "állattörténetei" közül a legjobb.

Tersánszky Józsi Jenő - Egy ​ceruza története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Egy ​biciklifék története
Állítólag ​legjobban sikerült regényalakommal, egy becsületes csavargóval, a Kakuk Marcival azonosítanak. Vannak fiatal kartársaim, akik egyszerűen Marci bácsinak hívnak a Jenő bácsi helyett. Amikor Félbolond című regényem megjelent, akadt szelíd kajánsággal kérdezősködő, hogy hát: nem életrajzot írtam-e? Azt aztán ne is említsem, hogy Két zöld ász című művemnek Buzikán Mátyás, a hamiskártyás lévén a hőse, nagyot kellett nyelnem, amikor egy kritikában azt olvastam: az első személyben mesélő hamiskártyás alakja oly élethű, hogy szinte kulcsregénynek kell tartanunk a történetet”- panaszkodik játékosan Tersánszky A biciklifék történetének bevezetőjében. Nos e történetnek valóban az író a „vezéralakja”. A kalandok időpontja a harmincas évek eleje, színhelye a vadregényes Albertfalva.

Tersánszky Józsi Jenő - Új ​legenda
A ​Kakuk Marci-regényfolyam vagy a Misi Mókus kalandjai címek hallatán legtöbbünknek egy kedves, derűjéről és sajátos életfilozófiájáról ismert író jut eszünkbe: Tersánszky Józsi Jenő. A társadalom szigorú normái által kirekesztett, elesett, megalázott, de törhetetlen élni akarásukkal, szabadságvágyukkal és találékonyságukkal minden nehézséget túlélő regényhősei az emberség képviselői egy hazug, képmutató világban.Új legenda című regénye, bár nem tartozik életművének remekei közé, szerkezetét és főként karakteres hőseit tekintve Tarján Tamás szavaival élve kapcsolatot tart az oeuvre legsúlyosabb darabjaival. Az 1930-as években játszódó történet két hőse két Varga János, akiknek sorsa a véletlenek összjátéka folytán összefonódik. Egyikőjük egy magányos, szerelemért kolduló kifutó, aki új biciklijén jár csalfa szeretőjéhez, a másik, Varga Kettő pedig egy egyszerű parasztfiú, aki egy messzi tanyáról érkezik Pestre szerencsét próbálni. Mindkettőjük élete válságba jut: Varga János (egy) rájön, hogy szerelme megcsalja, s ezen felismerés a halálba kergeti, holtan esik be egy kocsmába, ahová megérkezik Varga Kettő, akit útitársa megfosztott mindenétől. A fordulatos, humoros történet innentől Varga Kettő összegabalyodott életéről szól, az ő további sorsa képezi a fő történetet. A Tarján Tamás utószavával záródó regényt széles körben érdemes ajánlani.

Tersánszky Józsi Jenő - Két ​zöld ász
A ​Tersánszky Józsi Jenő művei elnevezésű - a tervek szerint a gazdag pálya eddig publikálatlan írásaira is kiterjedő - sorozat közreadását 2000 tavaszán kezdte el a Holnap Kiadó. A Két zöld ász a szerző életében ugyancsak zaklatott, eseménydús 1921-es esztendő termése. A világháború, a katonáskodás, a hadifogság, a nyomorgás, az öngyilkossági kísérlet után a harminchárom éves Tersánszky nagy lendülettel szinte újra kezdte 1910-ben indult, már eddig is elismeréssel kísért írói útját. Fő művének, a Kakuk Marcinak első nagy fejezetével szinte egyszerre keletkezett a Buzikán Mátyás hamiskártyásról szóló regény. Eredendően a jóakarat, a tisztességvágy, a jellemszínesség, a tréfacsinálás a sajátja Buzikánnak. Kitűnik szűkebb környezetéből - kérdés azonban, képes-e megfékezni játékszenvedélyét, a fontos döntéseket halogató természetét, az alkalmi sikereiből fakadó dologkerülést...? A századelő kisvárosi társadalmát széles skálán ábrázoló műben egy idő után eluralkodik a szabadesés törvénye: szándékok, személyek, szenzációk kezdenek zuhanni. Egyre inkább úgy érezzük, Buzikánnak nem lehet a lelkére beszélni, nála "kámpec minden zokszóval", s csak a "későcske idő" csinálhat rendet a kártyára tett tétek: a sorsok között.

Tersánszky Józsi Jenő - Életem ​regényei
Életem ​regényei Igaz regény Emlékezés egy gyümölcsösre Krumplipuska Jó tanuló – rossz tanuló A gyerekcsíny haszna Naplóm Amabile Naplóm Tersánszky Józsi Jenő elmélkedései magáról és a kortársakról Novella egy novelláról Hogyan lettem íróvá? Kakuk Marciról Nehány zokszó Fáradság?… mulatság? Én! Én! Én! Bevezetés Egy kirándulás előzményei A kirándulás Különös élmény A kuplétermés szociológiai problémáktól való átitatottságának szemügyre vétele Egy zeneművész formaruhában Én! Én! Én! Miben maradjunk? Humoristák figyelmébe Hogyan lettem humorista? Kozmopolita szemét vagy népművészet? Írói képzelet és tudomány Író-olvasó találkozók A magvetőkben volt a hiba Olvasókról Író-olvasó találkozó Úti élmények Párizsi emlékek Két lyukas nádszék meg egy ragyogó butik

Kollekciók