Ajax-loader

Tersánszky Józsi Jenő könyvei a rukkolán


Tersánszky Józsi Jenő - Martin Coucou
Martin Coucou, de J. Jenő Tersánszky, est un roman picaresque du XXe siecle. Le héros est un moderne descendant de Gil Blas, de Till Eulenspiegel et du Hongrois Ludas Matyi, mais exempt de toute pose héroique et dépouillé de tout prestige social.

Tersánszky Józsi Jenő - Majomszőrpárna
Csiklandós ​nevethetnékje támadt. Kis híján föl nem ébresztette Cliffordot, ahogy elvihogta magát. Ez egy isteni pofa, ez a világcsavargó! Tiszta boldogság benne lenni egy ilyen szőrmúzeumban, megörökítve... Jaj! Micsoda édes dolgok vannak a világon!... Ott nézte, nézegette Etuska a Clifford féltve őrzött gyűjteményét, tőle két kéznyújtásnyira. Csodaszép aktok éles kis fényképei mellékelődtek néhol a hajtincsekhez. Egzotikus köntösökben hivalkodtak más női képmások. Japán, arab, eszkimó, maláji arcok, állati hökkentség, buja vigyorgás, szúró gúny lövellt ki ezekből a szép szemekből...

Tersánszky Józsi Jenő - A ​céda és a szűz
E ​kisregények hősei jobbára vergődő, kallódó, a polgári társadalom általános terheit saját sorsukban hordozó emberek. Ilyen Jámbor Óska, a cselszövevénytől körülvett mukás, ilyenek A céda és a szűz nőalakjai, a Sámsonok hanyatló előkelői és feltörekvő újgazdagjai és végül ilyenek háborús regényeinek hősei is, akik a pusztítás korának átkát szenvedik egyéni életükben. E kisregénynek legjobbjai megérdemlik, hogy a Tersánszky regények mellé helyezzük őket, mert vallomásuk az emberről és a világról, csakúgy, mint a bennük megnyilvánuló ábrázoló- és írásművészet, alkotójuk legnemesebb törekvéseit tükrözi.

Tersánszky Józsi Jenő - Szerenád ​/ Vadregény
Szerenád Hivess ​Boldizsár földbirtokos már túllépte ötvenedik évét, amikor beleszeret egy részeges zenetanár bájos fiatal leányába, Gwendolinba. A leány Barát Kristófot, apja legtehetségesebb tanítványát szereti, de feláldozza magát a családért: hozzámegy a gazdag földbirtokoshoz. Barát Kristóf óriási karriert fut be, világhírű zenész lesz, de fáradt, agyonhajszolt emberré válik. Amikor újra megjelenik szülővárosában, felmerül a kérdés: kit szeret hát Gwendolin? Vadregény A történet a millenniumi évek hangulatával indul. Él Nagyszeben városában egy adóellenőr, feleségével és világszép leányával. A leányt hirtelen támadt szerelemmel feleségül veszi Szebenyi János hadapród, egy iszákos, kártyás földbirtokos. Felesége leánykát szül, de azután hamarosan meghal. Szebenyi bánatában az egész birtokot elveri. Végül is az anyós veszi magához Szebenyit és Laurát. A leánynak Szeben leggazdagabb szépfiúja udvarol, ő azonban nem szereti a nyápic, finomkodó úrfit. A két regény Tersánszky kevéssé ismert művei közé tartozik, de a nagyközönség bizonyára szívesen fogja őket fogadni. Tersánszky erős realitásérzékénél fogva ezekben a könyveiben is kritikával nézi a feudális és polgári életformát, de kritikáját egyfajta nosztalgia színezi: az a szimpátia, amit az író a társadalmon kívülivé vált, kocsmázó-kártyázó emberek iránt érez. Szebenyi János, az elszegényedett földbirtokos már egészen közeli rokona Kakuk Marcinak.

Tersánszky Józsi Jenő - Sziget ​a Dunán
A ​néhány hónapja elhunyt, immár valóban klasszikusunkká vált Tersánszky Józsi Jenő teljes életművének színskálája villódzik ebben a hét kisregényben. Ahány írás, annyiféle hang és hangulat, annyiféle háttér és atmoszféra; A Heródes király babonája és A bátor nyírőlegény vérbeli Tersánszky-írások a javából, a Kakuk Marci szomszédságából – A nevelőkisasszony, az Egy nőcsábító naplójából vagy a Majombőr párna nagy írónk könnyűműfajbéli kalandozásainak tájairól való, s kifogyhatatlan játékosságát, garabonciás kedvéd tükrözi. Kitűnő szórakozást nyújtanak ezek az elbeszélések, s az édesbús romantika vagy a harsány erotika hangulatkulisszái között mégis remekbe formált figurákat vonultatnak fel. A Sziget a Dunán derűs happy endjét egy fiatal nyár ragyogása, remek vadevezős háttér teszi hitelessé. Az Amikor jott a szörnyű ostrom komoly, második világháborús problematikáját is át- meg átszövi a groteszk látás, Terszánszky jellegzetes humora.

Tersánszky Józsi Jenő - Sarkantyúvirág
Mind ​a négy kisregényem a jelenben, illetve a legközelebb-múltban játszódik le. Hőseik is mai jellemek. Az egyik fiatal mérnöknő, a másik egy téeszcsé elnöke, a harmadik zenész, a negyedik régész. Mozgásuk, jellegzetességeik korunk bélyegeit viselik. Legföllebb abban tartanak kapcsolatot a régebbi múlttal, hogy én nem erőltetem azt a ma dívó alkotói módszert, amely nem az emberi, a lelki sajátosságokat domborítja ki, hanem főleg azokat az értékeket, amivel mint társadalmi lény hasznosítja magát valaki.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci
1913-ban ​közölte a Nyugat a Ruszka Gyuriék karácsonyá-t, melynek vérbő csavargó epizódfigurája, Kakuk Marci majd csak 1922-ben indul hódító útjára, a Kakuk Marci ifjúságá-ban Közel két évtizeden át írta Tersánszky kedvenc kópéhőse kalandos históriáját. Időről időre újabb regénnyel állt elő, s oszlatta el a folytatás helyességét kétségbe vonó barátok, szerkesztők, írótársak kételyeit. Kakuk Marci figurája mindvégig eleven maradt, s az egész regényfolyamra – mind a nyolc könyvre – érvényesek Móricz Zsigmond szavai a Kakuk Marci ifjúságá-ról: Tökéletes könyv. Biztos szem, biztos kéz, mester-operatőr munkája, amellett egy gazdag, finom, drága kedély ömlő lírai muzsikája … Az ember mint társadalmi lény, valami csodálatos elrendeződés folytán, szinte rekeszesen, rétegesen külön szinteken él. Sohasem volt magyar író, aki ezt a legmélyebb réteget, a koldusok, csavargók, hülyék, sárlakók világát oly közelről s oly édes-otthonisággal ismerte volna, mint Tersánszky.

Tersánszky Józsi Jenő - Ruszka Gyuriék karácsonya / Kakuk Marci ifjúsága / Az amerikai örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Egy ​vezérbika emlékiratai
Az ​író meséli művéről: "Valamikor az 1930-as években jelent meg folytatásokban a Népszavában egy regényem. Tárgya vagy hát irányzata az, hogy: egy szarvasbika mint kis gidó tapasztalatokra tesz szert az emberek társadalmában, és aztán amikor szarvastársai között a vadonban fölcseperedett, hát olyan üdvös újításokat vezet be, amik szarvasnépének létét mentik meg a veszedelmekből, noha homlokegyenest ellenkeznek a szarvasok társadalmának ősi, bevált intézményeivel." A regény könyv formában először 1938-ban látott napvilágot, mikor is Nagy Lajos méltatta a Nyugatban: "...ha igazság volna a lélekvándorlás tételében, akkor Tersánszkyról azt kellene hinnünk, hogy egyszer szarvas volt. Mert így tudni valamit, szóval ilyen tévedhetetlenül tudni a szarvast szinte képtelenség másképpen, mint egyéni átélés alapján."

Tersánszky Józsi Jenő - Bűnügy, ​lélekelemzéssel
"Szolgáltassunk ​igazságot! - jegyezte meg Gubáss: - Néha a legfantasztikusabb bűnügyi marhaságban több a valóhűség, mint egy analitikus regényben... Csak mentől több gyilkosság, szöktetés, tetszhalál legyen bennük. Mi? - firtatta Gubáss a detektívet. - Sose röstelld!..." Ezúttal Tersánszky Józsi Jenő is minden hájjal megkent hőse, a szélhámos Gubáss véleményét osztja, amikor egy fondorlatos és humoros fordulatokban bővelkedő bűnügyi históriába avatja be olvasóit. "Összeegyeztettem az olcsónak deklarált érdekfeszítést és happy endes romantikát az elmélyítő analízissel" - írja az epilógusban.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci a zendülők közt
Részlet ​a kötetből: "Meséltem már többször maguknak Somáról, erről a hórihorgas, erőszakos tekergőről. Ez irnok volt ügyvédeknél, ha nem jött rá a hava és nem itta le akkor magáról az inget is. A Soma feleségével, Zsuzsival laktam egyszer én egy olajtörőben. Mert Soma egy más utcarossza asszonnyal költözött össze. De aztán Soma csak visszajött a feleségéhez és elzavart engem tőle éppen egy télvíz idején. Éppen így cseppentett ki engemet Soma a piszkos áskálódásával az utcára akkor is, mikor csuda jó helyben voltam, az olajtörős bátyjánál, falun, egy gazdag szekeres-gazdánál házimunkás. Akkor rettentő dühös voltam Somára. Nem szántam volna, ha a kutyák húzzák az árokba. És ne is mondjam, hogy mit volt mit hallani tőlem neki, ha találkoztunk. Nahát egyszer is, úgy tavasz derekatájt, találkozom Somával az utcán. Már akkor alig volt egy pár fillérem abból, amit összespóroltam magamnak a szekeresnél. De még rendes gúnya volt rajtam és cipő a lábamon is. - No, hogy vagy? Mint vagy?... - Somával egymásnak. Arra rá is kezdem neki megint előlről az enyémet: - Volnék bizony, megvolnék most is a jó helyben, ha nem áskálódsz rám a gazdámnál, te országos tekergő, hogy a feleségét és a lányait kikezdem neki és egyéb, meg más... Most már tekergek én is, munka nélkül! Erre Soma mérgesen nekem: - Nahát, már elhallgattalak tízszer ezzel, te szoknyapecér Kakuk Marci! Most már ha mégegyszer ilyen nagyra tátod rám a szádat, akkor beleugrok és összepiszkolom benne magamat. Mert meg se hallgatsz, hogy mit ókumláltam ki arra, hogy jobb sorod lehet még az én révemen, mint akárhol."

Tersánszky Józsi Jenő - A ​céda és a szűz / Viszontlátásra drága
A ​kötetben két kisregény szerepel: A céda és a szűz és a Viszontlátásra, drága ... Az első két fiatal cselédlány története; egyikük álszent módon, a másik falusias természetességgel éli ugyanazt az életet. A másik regény egy orosz tiszt és egy lengyel úrilány romantikusnak látszó szerelmi históriája az első világháborús Galíciában. Tersánszky mindkét kisregényében jól ismert realizmusával, mély emberségéével és sajátos életlátásával rajzolja meg egy elmúlt világ nőalakjait, sorsukban pedig olyan morális kérdéseket vet fel, amelyek a történelmi korszakváltozás után, megváltozott társadalmi viszonyok között is aktuálisak maradtak.

Tersánszky Józsi Jenő - Nela, ​Sa, Veron
Az ​életműsorozat következő kötetébe az alábbi három kisregény kerül: Viszontlátásra, drága..., A céda és a szűz, Margarétás dal. Tersánszky vitathatatlan érdeme, hogy újjáteremtette a kisregény műfaját. E három mű tematikailag és műfaj szerint is összetartozik - most egy kötetben a sorozat 2005-ben megjelenő tagja lesz. A sorozat és az egyes kötetek válogatója és szerkesztője Tarján Tamás irodalomtörténész.

Tersánszky Józsi Jenő - Kisérletek, ​ifjúság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​havasi selyemfiú
Tersánszky ​erotikus regényei közé tartozik. Témája a nagytermészetű vén Krizsánné kései, nagy szenvedélye fiatal pakulár szolgája iránt. Az öregedő asszony története során a szerző rendkívül finom lélekrajzot ad a különös, taszító és egyben szánalmas öregasszonyról, aki egy életen keresztül magára erőszakolt keménységét, legendás hírű durvaságát szinte percről percre elhagyván, szerelmes lesz a fiatal legénybe, tulajdonképpen megvásárolja magának, de mint minden effajta üzlet - ez sem jelent egyik félnek sem örömet, csak kényszert és megaláztatásokat. Tersánszky különös félvad világot ábrázol, olyan társadalmat mutat be, amelyet a vagyon, az előítéletek mozgatnak, s amelyben nem számít az emberség, a bátorság. Pongyola stílusa ellenére a kisregény hatása alól nehezen tudja magát kivonni az olvasó.

Tersánszky Józsi Jenő - Nagy ​árnyakról bizalmasan
Tersánszky ​Józsi Jenő (1888-1969), a Nyugat című folyóirat első nagy nemzedékének tagja, a legendás kópéhős, Kakuk Marci megteremtője, élete vége felé, 1962-ben rendezte kötetbe szabálytalan portréit, majd 1964-ben bővítette is a pályatársairól szóló, különleges atmoszférájú sorozatot. A Nagy árnyakról bizalmasan nem a többé-kevésbé megszokott írói arcképekből áll össze: emberi, hétköznapi szituációkban, olykor ironikus, karikaturisztikus éllel készültek a "fotográfiák". Adytól Móriczig, Kaffkától Kosztolányiig, Osváttól Babitsig sokakról olvashatunk. Kevésbé neves alkotókról, valamint az Otthon Kör és a Fészek Klub törzstagjairól is. Tersánszky viszonylag rendszeresen, de ugyancsak szabálytalanul művelte az irodalmi és a képzőművészeti kritika műfaját is. E könyv Függelékében megtalálhatók eddig még kötetbe nem gyűjtött könyvbírálatai és gyorsrajzai, melyek így újdonságot nyújtva simulnak a Nagy árnyak... fejezeteihez.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci ifjúsága
1913-ban ​közölte a Nyugat a Ruszka Gyuriék karácsonyá-t, melynek vérbő csavargó epizódfigurája, Kakuk Marci majd csak 1922-ben indul hódító útjára, a Kakuk Marci ifjúságá-ban Közel két évtizeden át írta Tersánszky kedvenc kópéhőse kalandos históriáját. Időről időre újabb regénnyel állt elő, s oszlatta el a folytatás helyességét kétségbe vonó barátok, szerkesztők, írótársak kételyeit. Kakuk Marci figurája mindvégig eleven maradt, s az egész regényfolyamra - mind a nyolc könyvre - érvényesek Móricz Zsigmond szavai a Kakuk Marci ifjúságá-ról: Tökéletes könyv. Biztos szem, biztos kéz, mester-operatőr munkája, amellett egy gazdag, finom, drága kedély ömlő lírai muzsikája ... Az ember mint társadalmi lény, valami csodálatos elrendeződés folytán, szinte rekeszesen, rétegesen külön szinteken él. Sohasem volt magyar író, aki ezt a legmélyebb réteget, a koldusok, csavargók, hülyék, sárlakók világát oly közelről s oly édes-otthonisággal ismerte volna, mint Tersánszky. -Kötetünk az első három történetet, a Ruszka Gyuriék karácsonyá-t, a Kakuk Marci ifjúságá-t és Az amerikai örökség-et tartalmazza.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci kortesúton
Zelk ​Zoltán Tersánszky Józsi Jenő: KAKUK MARCI KORTESÚTON Kakuk Marci és örökös bajbahozója, a gézengúz Soma botraakasztott cipővel, mezítláb vándorolnak az országúton. Meghatódva, szomorúan nézek utánuk, csak az vigasztal, hogy alighanem újabb kalandok felé haladnak s nemsokára megint lesz miről meséljen Marci, akinek szerencsére az emlékezőtehetsége is kitűnő: most is békebeli, pecsovics korteskedését mesélte el ez a sokat próbált aranyos csavargó. Ezúttal ritka jó sora volt Marcinak, színlaphordozója volt egy vándorló színtársulatnak s két rend ruha és egy babos nyakkendő büszke tulajdonosa. Ma már isten tudja ki lenne, ha össze nem akad azzal a lókötő Somával, aki erőszakkal magával cipelte az urak elé sárga-fekete kortesnek. Méghozzá egy csupa-bicskás lakta «negyvennyolcas» faluban űzte ezt a pecsovics mesterséget, de olyan nagyszerű munkatársra akadt a szép kocsmárosné személyében, hogyha Soma nem rontja el a dolgot, talán még győz is a kormánypárti jelölt s Marci megkapja a megigért városi állást. De így, Soma jóvoltából, megint az országútra került, persze üres zsebekkel, lerongyolódva. Hiábavaló lenne elmondani a többit is, mi minden történt Kakuk Marcival e néhány hét alatt. Ha fel is sorolnám, hogyan élt a bihalgebedi választók között, hogyan s hányszor tűzött össze Somával s hányszor akart megszökni vele a szép kocsmárosné: semmit se mondanék Tersánszky regényéről. Ugyanazt tenném, mintha egy vers tartalmát mondanám el. Aligha van mégyegy írónk, akit ennyire lehetetlen lefordítani a «nem irodalmi» nyelvre. Legjobb példa erre humora. Mosolyogva, néha hangosan nevetve olvassuk végig Kakuk Marci történetét, de sohasem ötleteken vagy kiélezett fordulatokon nevetünk, ez a humor a nyelv humora. S nem haragudhat meg Tersánszky a legnagyobb dicséretért: ez a humor éppúgy csak a kevesek, a legkülönbek számára hozzáférhető, mint a vers szépsége, a nyelv szépsége. A «másik» humor, a vaskos fordulatok, a tréfák humora kétségtelenül nagyobb hatással van az «olvasók tömegére.» Ez persze nem jelenti azt, hogy Tersánszky csak stílust «csinál», hogy csak nyelvi közölnivalója van. Fordulatos, eleven, történésekben gazdag írás ez és anélkül, hogy Tersánszky észrevehetően szándékolná, megdöbbentő valóságában mutatja meg a békebeli Magyarországot. A kormánypárti jelölt győzelméért dolgozó urak remek portréja, a városka leggazdagabb embere, egy-két gróf, a foglalkozásnélküli, de a szolgabíróval barátkozó urifiú: valamennyien megértetik velünk, miért volt olyan, amilyen volt, az álliberális-feudális Magyarország. S szemtanúi lehetünk egy békebeli választásnak, megismerkedhetünk a stréber kortesekkel, láthatjuk az etetést-itatást, a csendőrök s a messzi vidékről odavezényelt polyák ulánusok felvonulását... Bár Kakuk Marci alig mozdul ki Bihalgebedről s a regény nagyrésze falusi történet, mégis az a néhány oldal, ami a kisvárosba vezeti az olvasót, éppolyan jellemező Tersánszkyra. Ha valakire igaz, hogy a kisváros írója, elsősorban Tersánszkyra igaz. Kevés a kivétel, legtöbb írónk csak közhelyeket tud a kisvárosról: unalmas, poros, pletykás, a kávéházban bezúzható tükrök és úri ricsajozás... A kisvárost legtöbb esetben Budapestről letévedt vagy faluból felkerült emberek írásaiból ismerjük. Tersánszky többet tud ezekről az unalmas porfészkekről. Tudja, hogy egyáltalán nem «unalmas» a kisváros élete, mennyi rétegződés, mennyi kaszt, milyen esett, különös figurák! Tersánszky nemcsak a kisváros főterét és nagykávéházát, de a mellékutcák lakásaiban s a csapszékekben élő embereket is ismeri. Kakuk Marci és Soma is jellegzetesen kisvárosi figurák, csak a faluba hajló városszélen s annak kocsmáiban lehettek ilyen országraszóló csavargókká! Ezt ebben a nagyrészt falun játszódó történetben is megfigyelhetjük; Kakuk Marciék, mint mindig, most is szemben állnak a parasztokkal, de nem olyan esetlen-értetlenül, nem olyan felismerhető idegenen, mint a nagyvárosi ember. Gyermek és kamaszkoromat kisvárosban töltöttem, de ha visszaidézem a kisvárost, előbb jut eszembe Tersánszky «Két zöld ász» című regénye, mint a jól ismert utcák és emberek. Tersánszky nemcsak a magyar irodalom egyik legrokonszenvesebb s - úgy érzem - örök figuráját, de iskolát is teremtett Kakuk Marcival. Az esett, de ötletes, csibész létére is behízelgő, örökké bajbajutó, de minden bajból kimászó regényfigurák, más környezetben is felismerhetően Kakuk Marci tanítványai. S végül: ha a bíráló igazi feladatára kerülne sor, meghatározni az új Kakuk Marci helyét, rangját Tersánszky művei között, bevallom, zavarba jönnék. Tersánszky minden írása kedves nekem, ő az az író, akiben még nem «csalódtam» s mivel nemcsak «tanulta» mesterségét (mint kortársaink közül annyian!), hanem vérbeli elbeszélő, azt hiszem, nem is csalódhatok. Ez az írása is jellegzetes Tersánszky-írás, méltó ehhez az eredeti, nagy művészhez.

Tersánszky Józsi Jenő - Selyemfiú
Egy ​bércalji falu. Szántója nagyon kevés, legföllebb rétjei, legelői s erdei. A falu felső végiben óriás kincstári fémkohó. Ez ad ott javarészben kenyeret az embereknek. A falu fele szekeres gazda s ezek jobbmódú és egészségesebb népek. A másik fele, éhenkórász kohómunkás. Épúgy, mint a táj. Egy részében salakos, füstemésztette kietlenség, másrésze őserejű, búja rengeteg. Egy szekeres családról szól ez a történet és a bércek lakójáról, egy pakulárról...

Tersánszky Józsi Jenő - Az ​ékköves melltű
Tersánszky ​Józsi Jenő, aki legkitűnőbb könyveiben is szívesen folyamodott a bűnügyi regény (esetleg a lektűr) bizonyos - jobbára ironizáltan alkalmazott - elemeihez, nemesponyvának azokat a munkáit nevezte, amelyek témában, előadásmódban némely huncut engedményeket tesznek. Ahogyan Németh László fogalmazott: "Tersánszkyban mindig megvolt a kettősség: csibészmód figurázni, s a legelőkelőbb művészi igényeket kielégíteni". E kötet változatos terjedelmű és jellegű - 1927 és 1942 közt keletkezett - írásaiban jobbára annyi a közös, hogy egy vagy több személy -egy férfi; egy nő; leginkább egy férfi is meg egy nő is - tilos ösvényeken jár, s ez természetesen kisebb-nagyobb, végül azonban kendőzhető vagy feloldható galibákkal és különféle élettanulságokkal szembesíti őket. Az olvasónak úgynevezett "felhőtlen" örömben van része - holott a világ- és emberismeret igencsak változatos meteorológiájával találkozik.

Tersánszky Józsi Jenő - Rekőttes
A ​Rekőttes először 1963-ban jutott el az olvasókhoz. Felkavaróan eleven, dokumentáló erejű beszámoló az I. világháború egy szakaszáról. Tersánszky Józsi Jenő nem ok nélkül áll szókimondó író hírében, ám a pusztítást, a halálveszedelmet soha másutt nem ábrázolta oly takaratlan nyíltsággal, mint itt. Ugyanakkor tiszteleg a virtusos életösztön, makacs életigenlés előtt. Tárgya és célja nem más, mint példának állítani a morális megalkuvást nem követelő bátor, ügyes, eszes életben maradás fegyvertényét. A Rekőttes Bálint köré szőtt regény olyan híres epizódokat is magában foglal, mint az áruló Redl ezredes bűnhődése...

Tersánszky Józsi Jenő - The ​Adventures of Mishi the Squirrel
The ​restless little squirrel refuses to bend to the discipline of school. He prefers to leave home in search of the tree that bears fruit forever. He goes through many interesting adventures and many trials and tribulations, but finally his heart draws him back home. The sparkling humour of the writer weaves an enchanting tale that will charm young readers. Janos Kass's brilliant illustrations will make this tale memorable.

Tersánszky Józsi Jenő - Rossz ​szomszédok / Az én fiam
Tersánszky ​J, Jenő művészetenek egyik jelentős alkotása a Rossz szomszédok című könyv, két család két generációjának regénye a századforduló valamelyik kisvárosából, A két család két különböző és ellentétes társadalmi kasztot képvisel Egyikük a Darabonth família, melynek regénybeli hősét - gyermekkori jellemvonásainak megfelelően - Feladlak úrnak nevezi az író. A fiatalember előírásszerű diplomásnak indul, míg sorsa és szerelme a társadalom perifériájára szorult Tatár-családhoz vezeti A kapcsolat a család egyik nőtagjának gyermeke - Angyalosi Terike - és Feladlak úr szerelme révén születik, s a regény a továbbiakban kettőjük szomorú sorsában mondja el a lehangoló "tanulságot". Szerelmi történet, de mégis sokat mond a korról melyben a hősök boldogságukat keresték, de csak tehetetlenül keringtek az élet örvényében. Az én fiam - diáktörténet. Főszereplői - minden diáktörténet nélkülözhetetlen párosa - a szolid diák és a gézengúz nebuló. Olvasás közben talán csak kedves, bájos, komiszságoktól és diákfurfangtól színes diáktörténetnek tűnik, de vidám cselekményében és a jellemek mélyén az akkori társadalom igazságtalan igazságairól tanúskodó rezjgnált életszemlélet rejlik.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​kegyelmesasszony portréja
A ​varázslatos Kakuk Marci írója több mint két tucat szórakoztató színművet, jelenetet is írt. A humor és bölcsesség szabadszájú szatíráiban, vidám szerelmi tárgyú jeleneteiben éppúgy buzog, mint regényeiben. Az olvasó újból szórakozhat a _Kakuk Marci szerencséje_ címen bemutatott remek komédián, _A kegyelmesasszony portréja_] című kitűnő szatírán,az emlékezetesen vidám _Cigányok_-on,s megismerheti a meseszépségű _Gingalló_-t, a _Varázshegedű_-t. Tersánszky tragikomikus meséinek gyáva és nevetséges figurái még a legnagyobb reménytelenségben is vidáman fogják fel az életet, igyekeznek a napos oldalra húzódni. Tersánszky palettáján az élet minden színe megtalálható, még a sárból is napfényt tud festeni, mint a nagy költők.

Tersánszky Józsi Jenő - III. ​Bandika a vészben
"...bőgni ​kezdett újra a pokoli, undok sziréna, bele a ház kolompolása, a szomszéd házaké, a rádió is ugatott benn, és ebben a légreszkettető zenebonában a lift is megindult, búgott, kattogott, búgott, kattogott egyre, és az egész ház lépcsődobaj, ajtócsapkodás, kiabálás lett..." Bandika a teremtésnek előkelő, kifinomodott élő remekműve. Utolérhetetlen művész. Egy sztár. A sztárok sztárja. Népének, a harzi kanáriknak büszkesége Bandika. Csak hát rosszkor, és rossz helyre született: kis életét a nyilas uralomtól és a kegyetlen ostromtól szenvedő Budapesten kell végigfütyülnie. Tersánszky 1947-ben írt allegorikus állatregénye többet elmond a rettenetes időkről, mint akárhány komor visszaemlékezés.

Tersánszky Józsi Jenő - Én ​fogom az aranyhalat
"Ide ​hallgass, Öcsém Agyagos, Húgom Aranyos! Mesélek nektek egy igaz történetet Pityuról, a jószívű és ügyes kis csavargóról" - így kezdi kisregényét a nagy író, amikor 1945 tavaszán a romba dőlt Budapestre viszi olvasóit, a Dunába robbantott hidak roncsaihoz, ahol seregnyi háborús árva kóborolt gazdátlanul, éhesen, rongyosan. De az olyan talpraesett csavargó, mint regényünk hőse, Pityu - pompásan feltalálja magát, és lovagiasan segít kis pártfogoltjain is. A híres Kakuk Marci írója ebben a kisregényben nektek, gyerekeknek is teremtett egy ilyen kedves csavargó figurát, amelyet Kovács Tamás illusztrációi is segítenek életre kelteni.

Tersánszky Józsi Jenő - Egy ​biciklifék története
Állítólag ​legjobban sikerült regényalakommal, egy becsületes csavargóval, a Kakuk Marcival azonosítanak. Vannak fiatal kartársaim, akik egyszerűen Marci bácsinak hívnak a Jenő bácsi helyett. Amikor Félbolond című regényem megjelent, akadt szelíd kajánsággal kérdezősködő, hogy hát: nem életrajzot írtam-e? Azt aztán ne is említsem, hogy Két zöld ász című művemnek Buzikán Mátyás, a hamiskártyás lévén a hőse, nagyot kellett nyelnem, amikor egy kritikában azt olvastam: az első személyben mesélő hamiskártyás alakja oly élethű, hogy szinte kulcsregénynek kell tartanunk a történetet”- panaszkodik játékosan Tersánszky A biciklifék történetének bevezetőjében. Nos e történetnek valóban az író a „vezéralakja”. A kalandok időpontja a harmincas évek eleje, színhelye a vadregényes Albertfalva.

Tersánszky Józsi Jenő - Tersánszky ​Józsi Jenő válogatott művei
Elbeszélések Regények: - ​Viszontlátásra drága - Ruszka Gyuriék karácsonya - Kakuk Marci ifjúsága - Kakuk Marci a zendülők közt -A margarétás dal - Legenda a nyúlpaprikásról - Egy ceruza története Dráma - Cigányok Nagy árnyakról bizalmasan (Ady, Osvát, Nagy Endre, Babits, Móricz, Karinthy, József Attila)

Tersánszky Józsi Jenő - Kacor ​Dani csínyjei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​szerelmes csóka és más regények
III, ​Bandika nem király volt, csupán egy kis házi kanári, aki megalkotójának - azaz írójának - különös kegyéből egy emberi történet részese lesz. hasonlóan azokhoz a kötetben társaihoz - nevezetesen egy szarvasgímhez és egy csókához -. akik ugyancsak emberi természetet nyertek, Olvasóink ezek után joggal gondolhatják, hogy legújabb Tersánszky kötetünk szereplői. hősei - állatok. Valóban így van. De azért mégsem egyszerű, tudatlan lények ezek hanem nagyon is emberi természet rejlik bennük, és viszontagságaik tanulsága is a mi, emberi társadalmunkra vonatkozik. III. Bandika a második világháború vérgőzös éveiben ismeri meg az emberek igazi arcát, és ekkor próbál meg először szabadon élni - egy veréb útmutatásai szerint, A szarvasgím népvezér lesz és népének vad társadalmában alkalmazza az emberektől tanult praktikákat. A csóka gaz első világháború idején él, és költözik a mezőről a városba Ö csókaszemmel ítéli meg az akkori idők eseményeit, miközben maga is átalakul egyszerű mezei csókából világfias, városi madárrá.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​síró babák
Örök ​igazságokról szólnak, megszívlelendő jó tanácsokat osztogatnak Tersánszky J. Jenő meséi, a szívjóság igazságát hirdetik a gonoszság felett, s arról győznek meg, hogy milyan fontos a dal, a derű az ember életében. A mesék hőse tündér és gonosz mostoha, öreganyó és kislány, nótás kedvű igric és kapzsi király, bölcs szamár és buta nyúl, akiknek önfeláldozása, jószíve mindig elnyeri jutalmát, a gonosz megbűnhődik. A szelíd hangon, sajátos szóhasználattal, mondatfűzéssel mesélt történetek hőseiből nem hiányzik a furfang, a ravaszság sem, hogy életüket jobbá tegyék. A mesegyűjteményt, amelynek nagy része most jelenik meg először könyv alakban, Würtz Ádám hangulatos, szép rajzai díszítik.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​kék gondviselés, amelyről csak egy bizonyos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók