Ajax-loader

Tersánszky Józsi Jenő könyvei a rukkolán


Tersánszky Józsi Jenő - Martin Coucou
Martin Coucou, de J. Jenő Tersánszky, est un roman picaresque du XXe siecle. Le héros est un moderne descendant de Gil Blas, de Till Eulenspiegel et du Hongrois Ludas Matyi, mais exempt de toute pose héroique et dépouillé de tout prestige social.

Tersánszky Józsi Jenő - Szerenád ​/ Vadregény
Szerenád Hivess ​Boldizsár földbirtokos már túllépte ötvenedik évét, amikor beleszeret egy részeges zenetanár bájos fiatal leányába, Gwendolinba. A leány Barát Kristófot, apja legtehetségesebb tanítványát szereti, de feláldozza magát a családért: hozzámegy a gazdag földbirtokoshoz. Barát Kristóf óriási karriert fut be, világhírű zenész lesz, de fáradt, agyonhajszolt emberré válik. Amikor újra megjelenik szülővárosában, felmerül a kérdés: kit szeret hát Gwendolin? Vadregény A történet a millenniumi évek hangulatával indul. Él Nagyszeben városában egy adóellenőr, feleségével és világszép leányával. A leányt hirtelen támadt szerelemmel feleségül veszi Szebenyi János hadapród, egy iszákos, kártyás földbirtokos. Felesége leánykát szül, de azután hamarosan meghal. Szebenyi bánatában az egész birtokot elveri. Végül is az anyós veszi magához Szebenyit és Laurát. A leánynak Szeben leggazdagabb szépfiúja udvarol, ő azonban nem szereti a nyápic, finomkodó úrfit. A két regény Tersánszky kevéssé ismert művei közé tartozik, de a nagyközönség bizonyára szívesen fogja őket fogadni. Tersánszky erős realitásérzékénél fogva ezekben a könyveiben is kritikával nézi a feudális és polgári életformát, de kritikáját egyfajta nosztalgia színezi: az a szimpátia, amit az író a társadalmon kívülivé vált, kocsmázó-kártyázó emberek iránt érez. Szebenyi János, az elszegényedett földbirtokos már egészen közeli rokona Kakuk Marcinak.

Tersánszky Józsi Jenő - Majomszőrpárna
Csiklandós ​nevethetnékje támadt. Kis híján föl nem ébresztette Cliffordot, ahogy elvihogta magát. Ez egy isteni pofa, ez a világcsavargó! Tiszta boldogság benne lenni egy ilyen szőrmúzeumban, megörökítve... Jaj! Micsoda édes dolgok vannak a világon!... Ott nézte, nézegette Etuska a Clifford féltve őrzött gyűjteményét, tőle két kéznyújtásnyira. Csodaszép aktok éles kis fényképei mellékelődtek néhol a hajtincsekhez. Egzotikus köntösökben hivalkodtak más női képmások. Japán, arab, eszkimó, maláji arcok, állati hökkentség, buja vigyorgás, szúró gúny lövellt ki ezekből a szép szemekből...

Tersánszky Józsi Jenő - A ​céda és a szűz
E ​kisregények hősei jobbára vergődő, kallódó, a polgári társadalom általános terheit saját sorsukban hordozó emberek. Ilyen Jámbor Óska, a cselszövevénytől körülvett mukás, ilyenek A céda és a szűz nőalakjai, a Sámsonok hanyatló előkelői és feltörekvő újgazdagjai és végül ilyenek háborús regényeinek hősei is, akik a pusztítás korának átkát szenvedik egyéni életükben. E kisregénynek legjobbjai megérdemlik, hogy a Tersánszky regények mellé helyezzük őket, mert vallomásuk az emberről és a világról, csakúgy, mint a bennük megnyilvánuló ábrázoló- és írásművészet, alkotójuk legnemesebb törekvéseit tükrözi.

Tersánszky Józsi Jenő - Sziget ​a Dunán
A ​néhány hónapja elhunyt, immár valóban klasszikusunkká vált Tersánszky Józsi Jenő teljes életművének színskálája villódzik ebben a hét kisregényben. Ahány írás, annyiféle hang és hangulat, annyiféle háttér és atmoszféra; A Heródes király babonája és A bátor nyírőlegény vérbeli Tersánszky-írások a javából, a Kakuk Marci szomszédságából – A nevelőkisasszony, az Egy nőcsábító naplójából vagy a Majombőr párna nagy írónk könnyűműfajbéli kalandozásainak tájairól való, s kifogyhatatlan játékosságát, garabonciás kedvéd tükrözi. Kitűnő szórakozást nyújtanak ezek az elbeszélések, s az édesbús romantika vagy a harsány erotika hangulatkulisszái között mégis remekbe formált figurákat vonultatnak fel. A Sziget a Dunán derűs happy endjét egy fiatal nyár ragyogása, remek vadevezős háttér teszi hitelessé. Az Amikor jott a szörnyű ostrom komoly, második világháborús problematikáját is át- meg átszövi a groteszk látás, Terszánszky jellegzetes humora.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci
1913-ban ​közölte a Nyugat a Ruszka Gyuriék karácsonyá-t, melynek vérbő csavargó epizódfigurája, Kakuk Marci majd csak 1922-ben indul hódító útjára, a Kakuk Marci ifjúságá-ban Közel két évtizeden át írta Tersánszky kedvenc kópéhőse kalandos históriáját. Időről időre újabb regénnyel állt elő, s oszlatta el a folytatás helyességét kétségbe vonó barátok, szerkesztők, írótársak kételyeit. Kakuk Marci figurája mindvégig eleven maradt, s az egész regényfolyamra – mind a nyolc könyvre – érvényesek Móricz Zsigmond szavai a Kakuk Marci ifjúságá-ról: Tökéletes könyv. Biztos szem, biztos kéz, mester-operatőr munkája, amellett egy gazdag, finom, drága kedély ömlő lírai muzsikája … Az ember mint társadalmi lény, valami csodálatos elrendeződés folytán, szinte rekeszesen, rétegesen külön szinteken él. Sohasem volt magyar író, aki ezt a legmélyebb réteget, a koldusok, csavargók, hülyék, sárlakók világát oly közelről s oly édes-otthonisággal ismerte volna, mint Tersánszky.

Tersánszky Józsi Jenő - Ruszka Gyuriék karácsonya / Kakuk Marci ifjúsága / Az amerikai örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Rossz ​szomszédok / Az én fiam
Tersánszky ​J, Jenő művészetenek egyik jelentős alkotása a Rossz szomszédok című könyv, két család két generációjának regénye a századforduló valamelyik kisvárosából, A két család két különböző és ellentétes társadalmi kasztot képvisel Egyikük a Darabonth família, melynek regénybeli hősét - gyermekkori jellemvonásainak megfelelően - Feladlak úrnak nevezi az író. A fiatalember előírásszerű diplomásnak indul, míg sorsa és szerelme a társadalom perifériájára szorult Tatár-családhoz vezeti A kapcsolat a család egyik nőtagjának gyermeke - Angyalosi Terike - és Feladlak úr szerelme révén születik, s a regény a továbbiakban kettőjük szomorú sorsában mondja el a lehangoló "tanulságot". Szerelmi történet, de mégis sokat mond a korról melyben a hősök boldogságukat keresték, de csak tehetetlenül keringtek az élet örvényében. Az én fiam - diáktörténet. Főszereplői - minden diáktörténet nélkülözhetetlen párosa - a szolid diák és a gézengúz nebuló. Olvasás közben talán csak kedves, bájos, komiszságoktól és diákfurfangtól színes diáktörténetnek tűnik, de vidám cselekményében és a jellemek mélyén az akkori társadalom igazságtalan igazságairól tanúskodó rezjgnált életszemlélet rejlik.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​kék gondviselés, amelyről csak egy bizonyos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​kegyelmesasszony portréja
A ​varázslatos Kakuk Marci írója több mint két tucat szórakoztató színművet, jelenetet is írt. A humor és bölcsesség szabadszájú szatíráiban, vidám szerelmi tárgyú jeleneteiben éppúgy buzog, mint regényeiben. Az olvasó újból szórakozhat a _Kakuk Marci szerencséje_ címen bemutatott remek komédián, _A kegyelmesasszony portréja_] című kitűnő szatírán,az emlékezetesen vidám _Cigányok_-on,s megismerheti a meseszépségű _Gingalló_-t, a _Varázshegedű_-t. Tersánszky tragikomikus meséinek gyáva és nevetséges figurái még a legnagyobb reménytelenségben is vidáman fogják fel az életet, igyekeznek a napos oldalra húzódni. Tersánszky palettáján az élet minden színe megtalálható, még a sárból is napfényt tud festeni, mint a nagy költők.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​céda és a szűz / Viszontlátásra drága
A ​kötetben két kisregény szerepel: A céda és a szűz és a Viszontlátásra, drága ... Az első két fiatal cselédlány története; egyikük álszent módon, a másik falusias természetességgel éli ugyanazt az életet. A másik regény egy orosz tiszt és egy lengyel úrilány romantikusnak látszó szerelmi históriája az első világháborús Galíciában. Tersánszky mindkét kisregényében jól ismert realizmusával, mély emberségéével és sajátos életlátásával rajzolja meg egy elmúlt világ nőalakjait, sorsukban pedig olyan morális kérdéseket vet fel, amelyek a történelmi korszakváltozás után, megváltozott társadalmi viszonyok között is aktuálisak maradtak.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​margarétás dal / Legenda a nyúlpaprikásról
A ​harctérről hozta első nagyobb munkáját, a Viszontlátásra, drága című regényt. Ebből a regényből tudhattuk meg legjobban, hogy mit jelentett Galíciában a háború, amely elgázolt nemcsak falukat és városokat, hanem emberi erkölcsöket is. Jóval később megírta A margarétás dal című könyvében ennek a témának a variánsát, érettebb művészi ábrázolással az előadásnak melegebb lírájával. Az ösztönember Tersánszky igazi embere. Ez vezette őt az élet társadalom alatti rétegébe, ahol azok az emberek élnek, akiket a társadalom centrifugája kivetett magából, és akiket éppen ezért nem köt sem erkölcs, sem konvenció, sem a polgári élet többi fegyelmező ereje. Hogy lehet ilyen alakról érdekeset, szépet írni? Tersánszky megmutatja, hogy lehet.

Tersánszky Józsi Jenő - Tíz ​taktus története
Ami ​ezeket a nem is különös eseteket itt közreadom, Tíz Taktus vagyok. Az Ispahán Gyula fiatal, kiváló zeneszerzőnek agyában születtem és így lettem egy nagy zenekari műnek alapmotívuma. De okvetlen meg kell magyaráznom itt, mielőtt továbbmennék, hogy mi az az alapmotivum? Nemcsak a gyöngébbek kedvéért, hanem azon felül is, ahogy a műértőkbe és a köztudatba fészkelte magát ez a fogalom, a szakemberek és zenekritikusok vállvetett fejtegetései által és a hangversenyrendezők üzleti sugallatára. Én őszinte vagyok. Tehát ha elkezdem itten magasztalni Magamat, ezt teljes elfogulatlansággal teszem. Én a Tíz Taktus alapmotívuma vagyok egyedül, ami komoly értékkel bírok, egy zenei alkotásban. Én vagyok az ősi dal. Én vagyok a zene lelke, értelme. Engem szívébe fogad a tanulatlan utcaseprő éppúgy, mint a kiraffinált hallóérzékű kultúr-dáma. Ami kívülem és természetesen variátióimon kívül elhangzik egy zenekari műremekben, azt nevezhetném, az édes, rosszmájú budapestiek kiszólásával zenei-halandzsának is, egyszerűen...

Tersánszky Józsi Jenő - Két ​zöld ász / Az elnök úr inasévei
A ​Két zöld ász kártyásáról is azt hitték, hogy önmagát írta meg benne. Buzikán Mátyás bűvöletes személyiség volt. Korhely kocsmaküszöb-koptató, a "lelkierő és kedély ritka mintája", rafinált tréfacsináló, pöffeteg gazdagot kopasztó, szertartásos fontoskodót bosszantó. "Még a túlvilágról is botrányt és derűt kavart személye." Az elnök úr inasévei-ben a régi Pest utcácskáit, alakjait idézi meg Tersánszky. Azokat az időket, amikor még a velocipéd szenzációszámba ment. De nem a velocipédről, hanem egy parasztfiúból lett kisinasról, sőt nem is a kisinasról, hanem az első szerelemről szól a történet. Amihez csak annyi köze volt a pékinasnak, hogy ő esett bele egy életre szólóan. Erre a kis pékinasra a tekintélyes pékmester - városatya és különféle egyesületek tiszteletbeli elnöke - emlékezik vissza némi nosztalgiával. Akinek viszont annyi köze volt a kisinashoz, hogy ő volt az személyesen, jó néhány évtizeddel azelőtt. És a szerelem történetének végére érve, pontot tett az elbeszélésre is. "Hiszen történetek legtöbbje odairányul, hogy az élet ténye az, amikor két szív megérti egymást, akár tizenöt éves korban, akár később."

Tersánszky Józsi Jenő - Kacor ​Dani csínyjei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Egy ​vezérbika emlékiratai
Az ​író meséli művéről: "Valamikor az 1930-as években jelent meg folytatásokban a Népszavában egy regényem. Tárgya vagy hát irányzata az, hogy: egy szarvasbika mint kis gidó tapasztalatokra tesz szert az emberek társadalmában, és aztán amikor szarvastársai között a vadonban fölcseperedett, hát olyan üdvös újításokat vezet be, amik szarvasnépének létét mentik meg a veszedelmekből, noha homlokegyenest ellenkeznek a szarvasok társadalmának ősi, bevált intézményeivel." A regény könyv formában először 1938-ban látott napvilágot, mikor is Nagy Lajos méltatta a Nyugatban: "...ha igazság volna a lélekvándorlás tételében, akkor Tersánszkyról azt kellene hinnünk, hogy egyszer szarvas volt. Mert így tudni valamit, szóval ilyen tévedhetetlenül tudni a szarvast szinte képtelenség másképpen, mint egyéni átélés alapján."

Tersánszky Józsi Jenő - Tersánszky ​Józsi Jenő válogatott művei
Elbeszélések Regények: - ​Viszontlátásra drága - Ruszka Gyuriék karácsonya - Kakuk Marci ifjúsága - Kakuk Marci a zendülők közt - A margarétás dal - Legenda a nyúlpaprikásról - Egy ceruza története Dráma - Cigányok Nagy árnyakról bizalmasan (Ady, Osvát, Nagy Endre, Babits, Móricz, Karinthy, József Attila)

Tersánszky Józsi Jenő - Életem ​regényei
Életem ​regényei Igaz regény Emlékezés egy gyümölcsösre Krumplipuska Jó tanuló – rossz tanuló A gyerekcsíny haszna Naplóm Amabile Naplóm Tersánszky Józsi Jenő elmélkedései magáról és a kortársakról Novella egy novelláról Hogyan lettem íróvá? Kakuk Marciról Nehány zokszó Fáradság?… mulatság? Én! Én! Én! Bevezetés Egy kirándulás előzményei A kirándulás Különös élmény A kuplétermés szociológiai problémáktól való átitatottságának szemügyre vétele Egy zeneművész formaruhában Én! Én! Én! Miben maradjunk? Humoristák figyelmébe Hogyan lettem humorista? Kozmopolita szemét vagy népművészet? Írói képzelet és tudomány Író-olvasó találkozók A magvetőkben volt a hiba Olvasókról Író-olvasó találkozó Úti élmények Párizsi emlékek Két lyukas nádszék meg egy ragyogó butik

Tersánszky Józsi Jenő - A ​vándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci ifjúsága
1913-ban ​közölte a Nyugat a Ruszka Gyuriék karácsonyá-t, melynek vérbő csavargó epizódfigurája, Kakuk Marci majd csak 1922-ben indul hódító útjára, a Kakuk Marci ifjúságá-ban Közel két évtizeden át írta Tersánszky kedvenc kópéhőse kalandos históriáját. Időről időre újabb regénnyel állt elő, s oszlatta el a folytatás helyességét kétségbe vonó barátok, szerkesztők, írótársak kételyeit. Kakuk Marci figurája mindvégig eleven maradt, s az egész regényfolyamra - mind a nyolc könyvre - érvényesek Móricz Zsigmond szavai a Kakuk Marci ifjúságá-ról: Tökéletes könyv. Biztos szem, biztos kéz, mester-operatőr munkája, amellett egy gazdag, finom, drága kedély ömlő lírai muzsikája ... Az ember mint társadalmi lény, valami csodálatos elrendeződés folytán, szinte rekeszesen, rétegesen külön szinteken él. Sohasem volt magyar író, aki ezt a legmélyebb réteget, a koldusok, csavargók, hülyék, sárlakók világát oly közelről s oly édes-otthonisággal ismerte volna, mint Tersánszky. -Kötetünk az első három történetet, a Ruszka Gyuriék karácsonyá-t, a Kakuk Marci ifjúságá-t és Az amerikai örökség-et tartalmazza.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci kortesúton
Zelk ​Zoltán Tersánszky Józsi Jenő: KAKUK MARCI KORTESÚTON Kakuk Marci és örökös bajbahozója, a gézengúz Soma botraakasztott cipővel, mezítláb vándorolnak az országúton. Meghatódva, szomorúan nézek utánuk, csak az vigasztal, hogy alighanem újabb kalandok felé haladnak s nemsokára megint lesz miről meséljen Marci, akinek szerencsére az emlékezőtehetsége is kitűnő: most is békebeli, pecsovics korteskedését mesélte el ez a sokat próbált aranyos csavargó. Ezúttal ritka jó sora volt Marcinak, színlaphordozója volt egy vándorló színtársulatnak s két rend ruha és egy babos nyakkendő büszke tulajdonosa. Ma már isten tudja ki lenne, ha össze nem akad azzal a lókötő Somával, aki erőszakkal magával cipelte az urak elé sárga-fekete kortesnek. Méghozzá egy csupa-bicskás lakta «negyvennyolcas» faluban űzte ezt a pecsovics mesterséget, de olyan nagyszerű munkatársra akadt a szép kocsmárosné személyében, hogyha Soma nem rontja el a dolgot, talán még győz is a kormánypárti jelölt s Marci megkapja a megigért városi állást. De így, Soma jóvoltából, megint az országútra került, persze üres zsebekkel, lerongyolódva. Hiábavaló lenne elmondani a többit is, mi minden történt Kakuk Marcival e néhány hét alatt. Ha fel is sorolnám, hogyan élt a bihalgebedi választók között, hogyan s hányszor tűzött össze Somával s hányszor akart megszökni vele a szép kocsmárosné: semmit se mondanék Tersánszky regényéről. Ugyanazt tenném, mintha egy vers tartalmát mondanám el. Aligha van mégyegy írónk, akit ennyire lehetetlen lefordítani a «nem irodalmi» nyelvre. Legjobb példa erre humora. Mosolyogva, néha hangosan nevetve olvassuk végig Kakuk Marci történetét, de sohasem ötleteken vagy kiélezett fordulatokon nevetünk, ez a humor a nyelv humora. S nem haragudhat meg Tersánszky a legnagyobb dicséretért: ez a humor éppúgy csak a kevesek, a legkülönbek számára hozzáférhető, mint a vers szépsége, a nyelv szépsége. A «másik» humor, a vaskos fordulatok, a tréfák humora kétségtelenül nagyobb hatással van az «olvasók tömegére.» Ez persze nem jelenti azt, hogy Tersánszky csak stílust «csinál», hogy csak nyelvi közölnivalója van. Fordulatos, eleven, történésekben gazdag írás ez és anélkül, hogy Tersánszky észrevehetően szándékolná, megdöbbentő valóságában mutatja meg a békebeli Magyarországot. A kormánypárti jelölt győzelméért dolgozó urak remek portréja, a városka leggazdagabb embere, egy-két gróf, a foglalkozásnélküli, de a szolgabíróval barátkozó urifiú: valamennyien megértetik velünk, miért volt olyan, amilyen volt, az álliberális-feudális Magyarország. S szemtanúi lehetünk egy békebeli választásnak, megismerkedhetünk a stréber kortesekkel, láthatjuk az etetést-itatást, a csendőrök s a messzi vidékről odavezényelt polyák ulánusok felvonulását... Bár Kakuk Marci alig mozdul ki Bihalgebedről s a regény nagyrésze falusi történet, mégis az a néhány oldal, ami a kisvárosba vezeti az olvasót, éppolyan jellemező Tersánszkyra. Ha valakire igaz, hogy a kisváros írója, elsősorban Tersánszkyra igaz. Kevés a kivétel, legtöbb írónk csak közhelyeket tud a kisvárosról: unalmas, poros, pletykás, a kávéházban bezúzható tükrök és úri ricsajozás... A kisvárost legtöbb esetben Budapestről letévedt vagy faluból felkerült emberek írásaiból ismerjük. Tersánszky többet tud ezekről az unalmas porfészkekről. Tudja, hogy egyáltalán nem «unalmas» a kisváros élete, mennyi rétegződés, mennyi kaszt, milyen esett, különös figurák! Tersánszky nemcsak a kisváros főterét és nagykávéházát, de a mellékutcák lakásaiban s a csapszékekben élő embereket is ismeri. Kakuk Marci és Soma is jellegzetesen kisvárosi figurák, csak a faluba hajló városszélen s annak kocsmáiban lehettek ilyen országraszóló csavargókká! Ezt ebben a nagyrészt falun játszódó történetben is megfigyelhetjük; Kakuk Marciék, mint mindig, most is szemben állnak a parasztokkal, de nem olyan esetlen-értetlenül, nem olyan felismerhető idegenen, mint a nagyvárosi ember. Gyermek és kamaszkoromat kisvárosban töltöttem, de ha visszaidézem a kisvárost, előbb jut eszembe Tersánszky «Két zöld ász» című regénye, mint a jól ismert utcák és emberek. Tersánszky nemcsak a magyar irodalom egyik legrokonszenvesebb s - úgy érzem - örök figuráját, de iskolát is teremtett Kakuk Marcival. Az esett, de ötletes, csibész létére is behízelgő, örökké bajbajutó, de minden bajból kimászó regényfigurák, más környezetben is felismerhetően Kakuk Marci tanítványai. S végül: ha a bíráló igazi feladatára kerülne sor, meghatározni az új Kakuk Marci helyét, rangját Tersánszky művei között, bevallom, zavarba jönnék. Tersánszky minden írása kedves nekem, ő az az író, akiben még nem «csalódtam» s mivel nemcsak «tanulta» mesterségét (mint kortársaink közül annyian!), hanem vérbeli elbeszélő, azt hiszem, nem is csalódhatok. Ez az írása is jellegzetes Tersánszky-írás, méltó ehhez az eredeti, nagy művészhez.

Tersánszky Józsi Jenő - III. ​Bandika a vészben
"...bőgni ​kezdett újra a pokoli, undok sziréna, bele a ház kolompolása, a szomszéd házaké, a rádió is ugatott benn, és ebben a légreszkettető zenebonában a lift is megindult, búgott, kattogott, búgott, kattogott egyre, és az egész ház lépcsődobaj, ajtócsapkodás, kiabálás lett..." Bandika a teremtésnek előkelő, kifinomodott élő remekműve. Utolérhetetlen művész. Egy sztár. A sztárok sztárja. Népének, a harzi kanáriknak büszkesége Bandika. Csak hát rosszkor, és rossz helyre született: kis életét a nyilas uralomtól és a kegyetlen ostromtól szenvedő Budapesten kell végigfütyülnie. Tersánszky 1947-ben írt allegorikus állatregénye többet elmond a rettenetes időkről, mint akárhány komor visszaemlékezés.

Tersánszky Józsi Jenő - Bűnügy, ​lélekelemzéssel
"Szolgáltassunk ​igazságot! - jegyezte meg Gubáss: - Néha a legfantasztikusabb bűnügyi marhaságban több a valóhűség, mint egy analitikus regényben... Csak mentől több gyilkosság, szöktetés, tetszhalál legyen bennük. Mi? - firtatta Gubáss a detektívet. - Sose röstelld!..." Ezúttal Tersánszky Józsi Jenő is minden hájjal megkent hőse, a szélhámos Gubáss véleményét osztja, amikor egy fondorlatos és humoros fordulatokban bővelkedő bűnügyi históriába avatja be olvasóit. "Összeegyeztettem az olcsónak deklarált érdekfeszítést és happy endes romantikát az elmélyítő analízissel" - írja az epilógusban.

Tersánszky Józsi Jenő - Viszontlátásra, ​drága... / Legenda a nyúlpaprikásról
Milyen ​"egyszerűen" kezdődött ez a háború... Késnek az újságok, megdrágul az élelmiszer, egy-két menekült jön különféle hírekkel, Jakob s Nagyapus esténként összevesznek a térkép fölött, Nela szerelmes regényeket olvas, és a szőke grófról álmodozik... Azután új szavakat tanul: "előnyomulás", "lóveszteség", "fogyó marhaállomány". És új életet: részeg katonák durva röhögését; azt, hogy: "No kelj fel hát. Nem halsz bele, ne félj!" S azt, hogy "az omladékból is omolhat még fölénk." És a zongorabillentyűk helyett a likőröspohár felé nyújtja a kezét. S a szennyáradat után milyen tragikusan hihetetlenül cseng vissza a múltból a valaha reményt keltő búcsú: _Viszontlátásra, drága…_ A másik kisregény szomorkás-derűs története hétköznapi legenda - _Legenda a nyúlpaprikásról_. A társadalom peremén élők közé vezet el minket az író, átéli velünk a tiszta szívű Gazsi sóvárgását, azt az egyáltalán nem "ínycsiklandó", hanem torokszorító vágyakozást: "Ez a Gazsi porciója!... Hát Gazsi elkezdte nyelni a nyúlpaprikást. És nyelte, nyelte, nyelte, nyelte. A könnye csurgott Gazsinak a gyönyörtől, a homloka verejtékezett. Úgy nyelte azt a nyúlpaprikást." - álmodja meg lehetőségeinek netovábbját a falu nyomorultja, majd mesévé oldódik e görcsös keserűség...

Tersánszky Józsi Jenő - Kisérletek, ​ifjúság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Nagy ​árnyakról bizalmasan
Tersánszky ​Józsi Jenő (1888-1969), a Nyugat című folyóirat első nagy nemzedékének tagja, a legendás kópéhős, Kakuk Marci megteremtője, élete vége felé, 1962-ben rendezte kötetbe szabálytalan portréit, majd 1964-ben bővítette is a pályatársairól szóló, különleges atmoszférájú sorozatot. A Nagy árnyakról bizalmasan nem a többé-kevésbé megszokott írói arcképekből áll össze: emberi, hétköznapi szituációkban, olykor ironikus, karikaturisztikus éllel készültek a "fotográfiák". Adytól Móriczig, Kaffkától Kosztolányiig, Osváttól Babitsig sokakról olvashatunk. Kevésbé neves alkotókról, valamint az Otthon Kör és a Fészek Klub törzstagjairól is. Tersánszky viszonylag rendszeresen, de ugyancsak szabálytalanul művelte az irodalmi és a képzőművészeti kritika műfaját is. E könyv Függelékében megtalálhatók eddig még kötetbe nem gyűjtött könyvbírálatai és gyorsrajzai, melyek így újdonságot nyújtva simulnak a Nagy árnyak... fejezeteihez.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​kegyetlen primadonna
Tersánszky ​Józsi Jenő (1888-1969) regényíró és elbeszélő, a nagy Nyugat-nemzedék legendás alakja; regényeit Ady Endre, elbeszélő művészetét Móricz Zsigmond méltatta annak idején. "A háború nem fontos - írta a Nyugatban Ady Endre a ?Viszontlátásra drága? (1916) című regényéről, amely először ábrázolta hitelesen és nagy művészettel az első világháború embersorsokkal labdázó forgatagát-, …egy élet fontos, egy sors, egy logikus vagy logikátlan vég, egy történet vagy a történetté mállott líra fontos… ez a ?föl a fejjel?, ha gránát vagy téboly fogja mindjárt leszedni - ez szép." Móricz Zsigmond pedig azzal jellemezte írói varázsát, hogy "valami teljes bűbájjal visz be emberei közé", s hogy "alakjainak éltető eleme a legmélyebb fizikai nyomor, amelyben, mint a halak a vízben, vidáman vagy mérgesen, de mindig otthoniasan fickándoznak". Az irodalomban alig van rá példa, hogy egy író alakja és élete olyan mértékben összeolvadjon a köztudatban írói világával mint ahogy ez Tersánszkyval és páratla

Tersánszky Józsi Jenő - Szerenád
Hivess ​Boldizsár földbirtokos már túllépte ötvenedik évét, amikor beleszeret egy részeges zenetanár bájos fiatal leányába, Gwendolinba. A leány Barát Kristófot, apja legtehetségesebb tanítványát szereti, de feláldozza magát a családért: hozzámegy a gazdag földbirtokoshoz. Barát Kristóf óriási karriert fut be, világhírű zenész lesz, de fáradt, agyonhajszolt emberré válik. Amikor újra megjelenik szülővárosában, felmerül a kérdés: kit szeret hát Gwendolin?

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci hősszínész
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​veszedelmes napló
A ​kötet Tersánszky 1926-1961 között írt hat kisregényét és tíz elbeszélését tartalmazza. Kakuk Marcella,a kétes hírű színművésznő, a szerelemből kiábrándult milliomos, Ékes Marci, az "édeni csirkefogó", az urizáló házmesterfiú, az éhenkórász kishivatalnok - sorolhatnánk még hosszan a Tersánszky-sorozat újabb kötetének hőseit. Tragikomikus figurák mind, de életkedvük, humoruk, a társadalmi illemnek fittyet hányó, külön bejáratú moráljuk soha nem hagyja őket a tragédia szakadékába zuhanni - de mert mindig fölötte lebegnek, játékosságuk mindig a "dance macabre" (hátborzongató tánc) játékossága.

Tersánszky Józsi Jenő - Én ​fogom az aranyhalat
"Ide ​hallgass, Öcsém Agyagos, Húgom Aranyos! Mesélek nektek egy igaz történetet Pityuról, a jószívű és ügyes kis csavargóról" - így kezdi kisregényét a nagy író, amikor 1945 tavaszán a romba dőlt Budapestre viszi olvasóit, a Dunába robbantott hidak roncsaihoz, ahol seregnyi háborús árva kóborolt gazdátlanul, éhesen, rongyosan. De az olyan talpraesett csavargó, mint regényünk hőse, Pityu - pompásan feltalálja magát, és lovagiasan segít kis pártfogoltjain is. A híres Kakuk Marci írója ebben a kisregényben nektek, gyerekeknek is teremtett egy ilyen kedves csavargó figurát, amelyet Kovács Tamás illusztrációi is segítenek életre kelteni.

Tersánszky Józsi Jenő - Grillusz ​úr sárgarigói
Tersánszky ​Józsi Jenő (1888–1969) a sajátos epikai ág, az állattörténet egyik legkiválóbb mestere a 20. századi magyar irodalomban. E tárgyú írásai – legendái, meséi – java egyenrangú legjobb regényeivel. Jelen gyűjtemény az író novellisztikájából válogat. Mesei vonások itt is felbukkannak, természetesen Tersánszky humánuma és humora sosem huny ki, de az állatokról vagy állatokkal formált történetek érdesek, csípősek is. S kell-e mondani: mindig emberről, természetről s az emberi természetről hoznak hírt.

Kollekciók