Ajax-loader

Tersánszky Józsi Jenő könyvei a rukkolán


Tersánszky Józsi Jenő - Martin Coucou
Martin Coucou, de J. Jenő Tersánszky, est un roman picaresque du XXe siecle. Le héros est un moderne descendant de Gil Blas, de Till Eulenspiegel et du Hongrois Ludas Matyi, mais exempt de toute pose héroique et dépouillé de tout prestige social.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​céda és a szűz
E ​kisregények hősei jobbára vergődő, kallódó, a polgári társadalom általános terheit saját sorsukban hordozó emberek. Ilyen Jámbor Óska, a cselszövevénytől körülvett mukás, ilyenek A céda és a szűz nőalakjai, a Sámsonok hanyatló előkelői és feltörekvő újgazdagjai és végül ilyenek háborús regényeinek hősei is, akik a pusztítás korának átkát szenvedik egyéni életükben. E kisregénynek legjobbjai megérdemlik, hogy a Tersánszky regények mellé helyezzük őket, mert vallomásuk az emberről és a világról, csakúgy, mint a bennük megnyilvánuló ábrázoló- és írásművészet, alkotójuk legnemesebb törekvéseit tükrözi.

Tersánszky Józsi Jenő - Majomszőrpárna
Csiklandós ​nevethetnékje támadt. Kis híján föl nem ébresztette Cliffordot, ahogy elvihogta magát. Ez egy isteni pofa, ez a világcsavargó! Tiszta boldogság benne lenni egy ilyen szőrmúzeumban, megörökítve... Jaj! Micsoda édes dolgok vannak a világon!... Ott nézte, nézegette Etuska a Clifford féltve őrzött gyűjteményét, tőle két kéznyújtásnyira. Csodaszép aktok éles kis fényképei mellékelődtek néhol a hajtincsekhez. Egzotikus köntösökben hivalkodtak más női képmások. Japán, arab, eszkimó, maláji arcok, állati hökkentség, buja vigyorgás, szúró gúny lövellt ki ezekből a szép szemekből...

Tersánszky Józsi Jenő - Sziget ​a Dunán
A ​néhány hónapja elhunyt, immár valóban klasszikusunkká vált Tersánszky Józsi Jenő teljes életművének színskálája villódzik ebben a hét kisregényben. Ahány írás, annyiféle hang és hangulat, annyiféle háttér és atmoszféra; A Heródes király babonája és A bátor nyírőlegény vérbeli Tersánszky-írások a javából, a Kakuk Marci szomszédságából – A nevelőkisasszony, az Egy nőcsábító naplójából vagy a Majombőr párna nagy írónk könnyűműfajbéli kalandozásainak tájairól való, s kifogyhatatlan játékosságát, garabonciás kedvéd tükrözi. Kitűnő szórakozást nyújtanak ezek az elbeszélések, s az édesbús romantika vagy a harsány erotika hangulatkulisszái között mégis remekbe formált figurákat vonultatnak fel. A Sziget a Dunán derűs happy endjét egy fiatal nyár ragyogása, remek vadevezős háttér teszi hitelessé. Az Amikor jott a szörnyű ostrom komoly, második világháborús problematikáját is át- meg átszövi a groteszk látás, Terszánszky jellegzetes humora.

Tersánszky Józsi Jenő - Sarkantyúvirág
Mind ​a négy kisregényem a jelenben, illetve a legközelebb-múltban játszódik le. Hőseik is mai jellemek. Az egyik fiatal mérnöknő, a másik egy téeszcsé elnöke, a harmadik zenész, a negyedik régész. Mozgásuk, jellegzetességeik korunk bélyegeit viselik. Legföllebb abban tartanak kapcsolatot a régebbi múlttal, hogy én nem erőltetem azt a ma dívó alkotói módszert, amely nem az emberi, a lelki sajátosságokat domborítja ki, hanem főleg azokat az értékeket, amivel mint társadalmi lény hasznosítja magát valaki.

Tersánszky Józsi Jenő - Szerenád ​/ Vadregény
Szerenád Hivess ​Boldizsár földbirtokos már túllépte ötvenedik évét, amikor beleszeret egy részeges zenetanár bájos fiatal leányába, Gwendolinba. A leány Barát Kristófot, apja legtehetségesebb tanítványát szereti, de feláldozza magát a családért: hozzámegy a gazdag földbirtokoshoz. Barát Kristóf óriási karriert fut be, világhírű zenész lesz, de fáradt, agyonhajszolt emberré válik. Amikor újra megjelenik szülővárosában, felmerül a kérdés: kit szeret hát Gwendolin? Vadregény A történet a millenniumi évek hangulatával indul. Él Nagyszeben városában egy adóellenőr, feleségével és világszép leányával. A leányt hirtelen támadt szerelemmel feleségül veszi Szebenyi János hadapród, egy iszákos, kártyás földbirtokos. Felesége leánykát szül, de azután hamarosan meghal. Szebenyi bánatában az egész birtokot elveri. Végül is az anyós veszi magához Szebenyit és Laurát. A leánynak Szeben leggazdagabb szépfiúja udvarol, ő azonban nem szereti a nyápic, finomkodó úrfit. A két regény Tersánszky kevéssé ismert művei közé tartozik, de a nagyközönség bizonyára szívesen fogja őket fogadni. Tersánszky erős realitásérzékénél fogva ezekben a könyveiben is kritikával nézi a feudális és polgári életformát, de kritikáját egyfajta nosztalgia színezi: az a szimpátia, amit az író a társadalmon kívülivé vált, kocsmázó-kártyázó emberek iránt érez. Szebenyi János, az elszegényedett földbirtokos már egészen közeli rokona Kakuk Marcinak.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci
1913-ban ​közölte a Nyugat a Ruszka Gyuriék karácsonyá-t, melynek vérbő csavargó epizódfigurája, Kakuk Marci majd csak 1922-ben indul hódító útjára, a Kakuk Marci ifjúságá-ban Közel két évtizeden át írta Tersánszky kedvenc kópéhőse kalandos históriáját. Időről időre újabb regénnyel állt elő, s oszlatta el a folytatás helyességét kétségbe vonó barátok, szerkesztők, írótársak kételyeit. Kakuk Marci figurája mindvégig eleven maradt, s az egész regényfolyamra – mind a nyolc könyvre – érvényesek Móricz Zsigmond szavai a Kakuk Marci ifjúságá-ról: Tökéletes könyv. Biztos szem, biztos kéz, mester-operatőr munkája, amellett egy gazdag, finom, drága kedély ömlő lírai muzsikája … Az ember mint társadalmi lény, valami csodálatos elrendeződés folytán, szinte rekeszesen, rétegesen külön szinteken él. Sohasem volt magyar író, aki ezt a legmélyebb réteget, a koldusok, csavargók, hülyék, sárlakók világát oly közelről s oly édes-otthonisággal ismerte volna, mint Tersánszky.

Tersánszky Józsi Jenő - Ruszka Gyuriék karácsonya / Kakuk Marci ifjúsága / Az amerikai örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakukk Marci
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​Sámsonok / A repülő család / A havasi selyemfiú
Tersánszky ​Józsi Jenő az 1920-as évek elején írott három kisregényét fogja össze a kötet. A Sámsonok emlékké zsugorított családtörténet, érdekes, markáns figurákkal, a semmivé porló erő kritikájával. A repülő család a cirkusz világában játszódik, az írót egy életen át izgató komédiáslét avatja derűssé. A havasi selyemfiú két bátor, energikus, öntörvényű embert mutat be, egy idősödő asszonyt és egy ifjú legényt, akiknek futó találkozása mindkettejük számára sorsdöntő. E három alkotás is patinás darabja az életműnek.

Tersánszky Józsi Jenő - Új ​legenda
A ​Kakuk Marci-regényfolyam vagy a Misi Mókus kalandjai címek hallatán legtöbbünknek egy kedves, derűjéről és sajátos életfilozófiájáról ismert író jut eszünkbe: Tersánszky Józsi Jenő. A társadalom szigorú normái által kirekesztett, elesett, megalázott, de törhetetlen élni akarásukkal, szabadságvágyukkal és találékonyságukkal minden nehézséget túlélő regényhősei az emberség képviselői egy hazug, képmutató világban.Új legenda című regénye, bár nem tartozik életművének remekei közé, szerkezetét és főként karakteres hőseit tekintve Tarján Tamás szavaival élve kapcsolatot tart az oeuvre legsúlyosabb darabjaival. Az 1930-as években játszódó történet két hőse két Varga János, akiknek sorsa a véletlenek összjátéka folytán összefonódik. Egyikőjük egy magányos, szerelemért kolduló kifutó, aki új biciklijén jár csalfa szeretőjéhez, a másik, Varga Kettő pedig egy egyszerű parasztfiú, aki egy messzi tanyáról érkezik Pestre szerencsét próbálni. Mindkettőjük élete válságba jut: Varga János (egy) rájön, hogy szerelme megcsalja, s ezen felismerés a halálba kergeti, holtan esik be egy kocsmába, ahová megérkezik Varga Kettő, akit útitársa megfosztott mindenétől. A fordulatos, humoros történet innentől Varga Kettő összegabalyodott életéről szól, az ő további sorsa képezi a fő történetet. A Tarján Tamás utószavával záródó regényt széles körben érdemes ajánlani.

Tersánszky Józsi Jenő - Egy ​ceruza története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Nela, ​Sa, Veron
Az ​életműsorozat következő kötetébe az alábbi három kisregény kerül: Viszontlátásra, drága..., A céda és a szűz, Margarétás dal. Tersánszky vitathatatlan érdeme, hogy újjáteremtette a kisregény műfaját. E három mű tematikailag és műfaj szerint is összetartozik - most egy kötetben a sorozat 2005-ben megjelenő tagja lesz. A sorozat és az egyes kötetek válogatója és szerkesztője Tarján Tamás irodalomtörténész.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​céda és a szűz / Viszontlátásra drága
A ​kötetben két kisregény szerepel: A céda és a szűz és a Viszontlátásra, drága ... Az első két fiatal cselédlány története; egyikük álszent módon, a másik falusias természetességgel éli ugyanazt az életet. A másik regény egy orosz tiszt és egy lengyel úrilány romantikusnak látszó szerelmi históriája az első világháborús Galíciában. Tersánszky mindkét kisregényében jól ismert realizmusával, mély emberségéével és sajátos életlátásával rajzolja meg egy elmúlt világ nőalakjait, sorsukban pedig olyan morális kérdéseket vet fel, amelyek a történelmi korszakváltozás után, megváltozott társadalmi viszonyok között is aktuálisak maradtak.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​síró babák
Örök ​igazságokról szólnak, megszívlelendő jó tanácsokat osztogatnak Tersánszky J. Jenő meséi, a szívjóság igazságát hirdetik a gonoszság felett, s arról győznek meg, hogy milyan fontos a dal, a derű az ember életében. A mesék hőse tündér és gonosz mostoha, öreganyó és kislány, nótás kedvű igric és kapzsi király, bölcs szamár és buta nyúl, akiknek önfeláldozása, jószíve mindig elnyeri jutalmát, a gonosz megbűnhődik. A szelíd hangon, sajátos szóhasználattal, mondatfűzéssel mesélt történetek hőseiből nem hiányzik a furfang, a ravaszság sem, hogy életüket jobbá tegyék. A mesegyűjteményt, amelynek nagy része most jelenik meg először könyv alakban, Würtz Ádám hangulatos, szép rajzai díszítik.

Tersánszky Józsi Jenő - Egy ​vezérbika emlékiratai / Legenda a nyúlpaprikásról
Tersánszky ​J. Jenő, a XX. századi magyar regény egyik mestere, Kakuk Marci figurájának megalkotója szívesen mondta el az emberi társadalomról kialakított kritikus képét úgynevezett állattörténetek lapjain. E kötet az ezerkilencszázharmincas években íródott két művét tartalmazza. Az Egy vezérbika emlékiratai az író I. világháborús katonaemlékeinek távoli lenyomatát nyújtja a minden veszélyen felülkerekedő szarvasbika az irodalmi életet is megcsipkedő önéletrajzával. Akárcsak ez, a magyar próza egyik leghumánusabb szegényember-históriája, a műfajmegújító Legenda a nyúlpaprikásról is a kiapadhatatlan életerő, a tisztességeseket Tersánszky tollán mindig segítő szerencse és derű regénye. A Holnap Kiadó korábban a szerző rövidebb állattörténeteit a Grillusz úr sárgarigói című novelláskötetben jelentette meg.

Tersánszky Józsi Jenő - Tersánszky ​Józsi Jenő válogatott művei
Elbeszélések Regények: - ​Viszontlátásra drága - Ruszka Gyuriék karácsonya - Kakuk Marci ifjúsága - Kakuk Marci a zendülők közt - A margarétás dal - Legenda a nyúlpaprikásról - Egy ceruza története Dráma - Cigányok Nagy árnyakról bizalmasan (Ady, Osvát, Nagy Endre, Babits, Móricz, Karinthy, József Attila)

Tersánszky Józsi Jenő - Életem ​regényei
Életem ​regényei Igaz regény Emlékezés egy gyümölcsösre Krumplipuska Jó tanuló – rossz tanuló A gyerekcsíny haszna Naplóm Amabile Naplóm Tersánszky Józsi Jenő elmélkedései magáról és a kortársakról Novella egy novelláról Hogyan lettem íróvá? Kakuk Marciról Nehány zokszó Fáradság?… mulatság? Én! Én! Én! Bevezetés Egy kirándulás előzményei A kirándulás Különös élmény A kuplétermés szociológiai problémáktól való átitatottságának szemügyre vétele Egy zeneművész formaruhában Én! Én! Én! Miben maradjunk? Humoristák figyelmébe Hogyan lettem humorista? Kozmopolita szemét vagy népművészet? Írói képzelet és tudomány Író-olvasó találkozók A magvetőkben volt a hiba Olvasókról Író-olvasó találkozó Úti élmények Párizsi emlékek Két lyukas nádszék meg egy ragyogó butik

Tersánszky Józsi Jenő - A ​szerelmes csóka és más regények
III, ​Bandika nem király volt, csupán egy kis házi kanári, aki megalkotójának - azaz írójának - különös kegyéből egy emberi történet részese lesz. hasonlóan azokhoz a kötetben társaihoz - nevezetesen egy szarvasgímhez és egy csókához -. akik ugyancsak emberi természetet nyertek, Olvasóink ezek után joggal gondolhatják, hogy legújabb Tersánszky kötetünk szereplői. hősei - állatok. Valóban így van. De azért mégsem egyszerű, tudatlan lények ezek hanem nagyon is emberi természet rejlik bennük, és viszontagságaik tanulsága is a mi, emberi társadalmunkra vonatkozik. III. Bandika a második világháború vérgőzös éveiben ismeri meg az emberek igazi arcát, és ekkor próbál meg először szabadon élni - egy veréb útmutatásai szerint, A szarvasgím népvezér lesz és népének vad társadalmában alkalmazza az emberektől tanult praktikákat. A csóka gaz első világháború idején él, és költözik a mezőről a városba Ö csókaszemmel ítéli meg az akkori idők eseményeit, miközben maga is átalakul egyszerű mezei csókából világfias, városi madárrá.

Tersánszky Józsi Jenő - Illatos ​levélkék
Tersánszkynak ​ez a valamikor a "boldog békeidőkben" (az első világháború előtt) játszódó szerelmi története majdnem fél évszázada jelent meg először és utoljára. Benne van minden, amitől művei oly kedvesek olvasója számára: a szívmelengető életöröm, amely nemcsak derűt jelent, hanem természetes módon tragikus események lehetőségét is a boldogságra vágyó szereplők számára; az élőbeszédre emlékeztető, valójában pontosan kiszámított, utánozhatatlanul egyéni stílus; az élvezetes, fordulatos cselekmény, melyet - mintegy a "hitelesség" fokozására - maga a főhős (ezúttal az álmos kisváros operettszínésze) beszél el, azaz elmeséli nekünk, a szó erdeti értelmében.

Tersánszky Józsi Jenő - Én ​fogom az aranyhalat
"Ide ​hallgass, Öcsém Agyagos, Húgom Aranyos! Mesélek nektek egy igaz történetet Pityuról, a jószívű és ügyes kis csavargóról" - így kezdi kisregényét a nagy író, amikor 1945 tavaszán a romba dőlt Budapestre viszi olvasóit, a Dunába robbantott hidak roncsaihoz, ahol seregnyi háborús árva kóborolt gazdátlanul, éhesen, rongyosan. De az olyan talpraesett csavargó, mint regényünk hőse, Pityu - pompásan feltalálja magát, és lovagiasan segít kis pártfogoltjain is. A híres Kakuk Marci írója ebben a kisregényben nektek, gyerekeknek is teremtett egy ilyen kedves csavargó figurát, amelyet Kovács Tamás illusztrációi is segítenek életre kelteni.

Tersánszky Józsi Jenő - Barbara ​szerelme
"Ennek ​a műnek a szerzője, úgy általában annak a nagyon is hiteles bírálatnak az alakja, hogy: nem ír le egyetlen sort sem, ami nem a valóságban gyökereznék. Talán azt hívják, ha nem változtatták azóta a megállapítást: szocialista realizmusnak - mondta nemrég az új Tersánszky, akit most főként azzal ünnepelünk, hogy olvassuk új műveit, ez az új Tersánszky, aki hajdani tárgyias és élőszó-szerű előadásmódját egy társadalmias lírával szerezte meg, akinél a tárgyiasság nem kelti már az anarchizmus gyanúját, akinél a köznapiasság fényévekkel elvált a naturalizmustól szemérmes lítrájával, a szívét már nekünk adta (ha ugyan nem volt mindig is a miénk! csak elfogadni is mulyák voltunk!), mintha mai vitánkba szólna bele, ő a nagy tárgyias, a fontoskodó-pontoskodó realizmus ellen, a művészi igazság realizmusa védelmében" - írta Bóka László.

Tersánszky Józsi Jenő - Három ​történet
A ​történetek főszereplői látszólag tárgyak, a ceruza, a biciklifék, a kézikocsi, valódi hőseik azonban a mindennapokból jól ismert kisemberek, akik gátlásaikat levetkőzve valódi természetük parancsa szerint cselekszenek a hétköznapok kisebb-nagyobb bonyodalmaiban csakúgy, mint a történelem nagy viharaiban.

Tersánszky Józsi Jenő - III. ​Bandika a vészben
"...bőgni ​kezdett újra a pokoli, undok sziréna, bele a ház kolompolása, a szomszéd házaké, a rádió is ugatott benn, és ebben a légreszkettető zenebonában a lift is megindult, búgott, kattogott, búgott, kattogott egyre, és az egész ház lépcsődobaj, ajtócsapkodás, kiabálás lett..." Bandika a teremtésnek előkelő, kifinomodott élő remekműve. Utolérhetetlen művész. Egy sztár. A sztárok sztárja. Népének, a harzi kanáriknak büszkesége Bandika. Csak hát rosszkor, és rossz helyre született: kis életét a nyilas uralomtól és a kegyetlen ostromtól szenvedő Budapesten kell végigfütyülnie. Tersánszky 1947-ben írt allegorikus állatregénye többet elmond a rettenetes időkről, mint akárhány komor visszaemlékezés.

Tersánszky Józsi Jenő - Egy ​biciklifék története
Állítólag ​legjobban sikerült regényalakommal, egy becsületes csavargóval, a Kakuk Marcival azonosítanak. Vannak fiatal kartársaim, akik egyszerűen Marci bácsinak hívnak a Jenő bácsi helyett. Amikor Félbolond című regényem megjelent, akadt szelíd kajánsággal kérdezősködő, hogy hát: nem életrajzot írtam-e? Azt aztán ne is említsem, hogy Két zöld ász című művemnek Buzikán Mátyás, a hamiskártyás lévén a hőse, nagyot kellett nyelnem, amikor egy kritikában azt olvastam: az első személyben mesélő hamiskártyás alakja oly élethű, hogy szinte kulcsregénynek kell tartanunk a történetet”- panaszkodik játékosan Tersánszky A biciklifék történetének bevezetőjében. Nos e történetnek valóban az író a „vezéralakja”. A kalandok időpontja a harmincas évek eleje, színhelye a vadregényes Albertfalva.

Tersánszky Józsi Jenő - Kacor ​Dani
A ​rejtelmes bábu című kötetünkben már olvashattak a gyerekek a rosszaságairól hírhedt Kacor Daniról. Az újabb csínyéről szóló elbeszélő költemény 1957-ben jelent meg. A népmesei ihletésű Makk Marci hőstettében (1956) a falusi gyerekek Julika elveszett kismalacait keresik erdőn-mezőn keresztül, kiket a ravasz Rókakoma csalt el... A verses mesében a rét, két tücsök és a vörös hangyák életébe csöppenünk, amikor a látszólag békés mindennapjaikat felbolygatja Kacor Dani és barátja, Jani. Az erdő nyugalmát sem kímélik, szórakozásból csúzlival vadásznak a madarakra. Esztike, az erdőőr lánya óva inti őket: "Tudják-e? Olyan fiúk meglakolnak, akik a hasznos madárkákat bántják!" Tersánszky műveiből sugárzik a természetszeretet, a ma is aktuális mondanivaló. A mesék szövegét az írói nyelvhasználat sajátosságait megtartva és ritka szavak jegyzékével közöljük. Hogy végül hogyan lakol meg a két lógós gyerek, valamint Rókakoma, hogy tulajdonképpen mi is Marci hőstette, az kiderül a jó és a rossz fiú egy-egy történetéből, melyeket Pásztohy Panka kedves rajzai elevenítenek meg.

Tersánszky Józsi Jenő - Egy ​szarvasgím története
Az ​Egy gímszarvas története Tersánszky egyik legjobbnak tartott regényének, az 1938-ban kiadott Egy vezérbika emlékiratainak ifjúsági változata. Az átdolgozást a szerző végezte, s a mű 1948-ban jelent meg Szántó Piroska illusztrációival a Révai Kiadónál. A regény eleve alkalmas volt az ifjúsági átdolgozásra, hiszen, amint Nagy Lajos írta a Nyugatban: "Tersánszky (...) művének olvasása könnyű, s a benne való gyönyörködés (...) egyszerű; persze a Tersánszky stílusán keresztül, amely minden eddigi Tersánszky-figurán túl felülmúlhatatlanul illik ahhoz a tiszta lelkű lényhez, aki ez a szarvas. Ha igazság volna a lélekvándorlás tételében, akkor Tersánszkyról azt kellene hinnünk, hogy egyszer valaha szarvas volt."

Tersánszky Józsi Jenő - Jancsi, ​a csacsi
"Ha ​kivételes ostobaságot csinálsz, akkor így förmednek rád: Ó, te szamár! Vagy éppenséggel így: Ó, te vadszamár! Ha kisebbfajta butaságot műveltél, az esetben azzal a névvel illetnek: Ó, te kis csacsi!" A népszerű író elhatározta, hogy elégtételt szolgáltat az ostobának tartott szamarak fajtájának, és Jancsi példájával bebizonyítja, milyen okos, szép és becsülendő állat a szamár. Jancsi különös szerzet a szamarak között, ezüst a szőre, csillagos a homloka. Bizonyos, hogy nagy dolgokra is képes lesz - sejdítik meg a puszta juhászai, és nagy vigalom közepette ülik meg a csacsi keresztelőjét. Jancsi napról napra okosabb és szebb, eljön az ideje, hogy gazdáját a debreceni nagyvásárba elvigye. A nevezetes város polgárai felújítják a régi, híres szokást, megrendezik a szamaragolóversenyt. Jancsi csacsi hátán Kegyes Ferenc, a juhász is nekivág, ám éppen a célszalag előtt különös dolog történik, amely nehéz órákat szerez a lelkiismeretes versenybíráknak. Tersánszky mulatságos elbeszélését Engel Tevan István nagyszerű rajzai díszítik.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​félbolond
„1941 ​Karácsony másodnapját ír a naptár, amikor belefogok itt, egy budai kávéházban az alábbi mű megszerkesztésébe. Szerte a földgolyón, a Grönlandtól le Tasmaniáig, a Szaharában és az orosz síkokon, a vizeken és a levegőben eddig elképzelhetetlen ádázsággal folyik a népek harca." Ezekkel a sorokkal kezdi Tersánszky Józsi Jenő regényes formában megírt visszaemlékezéseit ifjúkorára s annak színhelyére, Nagybányára, a századfordulón ott zajló, lüktető bohém művészéletre.

Tersánszky Józsi Jenő - Viszontlátásra, ​drága
A ​Viszontlátásra, drága első személyében beszélő hősnője egy szép és szerelemre érett, ábrándos lengyel polgárleány, aki az első világháború forgatagában találkozik először a szerelemmel, de szerelem helyett egyre megalázóbb szeretkezésekben van része. Egyre nagyobb sebességgel váltó kalandjai közben egyre mélyebbre süllyed, egyre közelebb kerül a teljes fizikai-lelki pusztuláshoz. Remekmű a Viszontlátásra, drága; a legkitűnőbb magyar háborús regény. Kötetünk másik elbeszélése, A havasi selyemfiú 1925-ben jelent meg először. Tündéri pajzán történet egy vénasszonyról, akinek öregségén úrrá lesz a jót és rosszat egyaránt magával hozó, adakozó és romboló szenvedély.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci hősszínész
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - Szerenád
Hivess ​Boldizsár földbirtokos már túllépte ötvenedik évét, amikor beleszeret egy részeges zenetanár bájos fiatal leányába, Gwendolinba. A leány Barát Kristófot, apja legtehetségesebb tanítványát szereti, de feláldozza magát a családért: hozzámegy a gazdag földbirtokoshoz. Barát Kristóf óriási karriert fut be, világhírű zenész lesz, de fáradt, agyonhajszolt emberré válik. Amikor újra megjelenik szülővárosában, felmerül a kérdés: kit szeret hát Gwendolin?

Kollekciók