Ajax-loader

Amin Maalouf könyvei a rukkolán


Amin Maalouf - Fénykertek
A ​Fénykertek Máni története, egy méltatlanul elfeledett emberé, akinek neve azonban paradox módon fennmaradt. Amikor "manicheusról" vagy "manicheizmusról" beszélünk, ritkán jut eszünkbe az a pártus festő, orvos, nyelvújító, lantművész és próféta, aki az időszámításunk szerinti III. században új és mélyen humanista világlátást hirdetett.

Amin Maalouf - Les ​Identités meurtrières
" ​Depuis que j'ai quitté le Liban Pour m'installer en France, que de fois m'a-t-on demandé, avec les meilleures intentions du monde, si je me sentais " plutôt français " ou " plutôt libanais ". Je réponds invariablement : " L'un et l'autre ! " Non par quelque souci d'équilibre ou d'équité, mais parce qu'en répondant différemment, je mentirais. Ce qui fait que je suis moi-même et pas un autre, c'est que je suis ainsi à la lisière de deux pays, de deux ou trois langues, de plusieurs traditions culturelles. C'est cela mon identité... " Partant d'une question anodine qu'on lui a souvent posée, Amin Maalouf s'interroge sur la notion d'identité, sur les passions qu'elle suscite, sur ses dérives meurtrières. Pourquoi est-il si difficile d'assumer en toute liberté ses diverses appartenances ? Pourquoi faut-il, en cette fin de siècle, que l'affirmation de soi s'accompagne si souvent de la négation d'autrui ? Nos sociétés seront-elles indéfiniment soumises aux tensions, aux déchaînements de violence, pour la seule raison que les êtres qui s'y côtoient n'ont pas tous la même religion, la même couleur de peau, la même culture d'origine ? Y aurait-il une loi de la nature ou une loi de l'Histoire qui condamne les hommes à s'entre-tuer au nom de leur identité ? C'est parce qu'il refuse cette fatalité que l'auteur a choisi d'écrire les Identités meurtrières, un livre de sagesse et de lucidité, d'inquiétude mais aussi d'espoir

Amin Maalouf - Baldassare ​nagy utazása
Maalouf ​új könyve fordulatokban bővelkedő, igazi történelmi kalandregény. Címszereplője egy levantei könyv- és régiségkereskedő, aki 1666-ban (a keresztény újszövetségi Apokalipszis Fenevadjának évében) egy titokzatos és misztikus könyv nyomában indul el az oszmán birodalomból tűzön-vizen át Londonba, majd végül ősei városába, Genovába vezető viszontagságos útjára. Veszélyes és csodák lesnek rá, fenekedő ellenségek és igaz barátok, fenyegető pusztulás és nem várt szerelem. Baldasszár önmaga számára is érthetetlen konoksággal, szinte akarata ellenére kutatja-keresi a könyvet, mintha nem is egy könyv, hanem élete értelmének a nyomában járna. A könyv végül megkerül, s bár a titkok titka rejtve marad, Baldasszár révbe ért: visszatért oda, ahonnan ősei századokkal korábban, új életet remélve, útnak indultak.

Amin Maalouf - Eredet
Amin ​Maalouf Libanonban született, 1976 óta él Franciaországban. Egyéni látásmódú, fordulatos regényei, köztük az 1993-ban Goncourt-díjjal jutalmazott Taniosz sziklája és történelmi, politikai tárgyú esszéi, például A keresztes háborúk arab szemmel emelték a francia irodalom élvonalába. Családja történetébe is öntörvényűen avat be: nem hajlandó gyökerekről beszélni. Számára utak szövevénye a múlt. Mint oly sokan, ő is szerettei halála után döbben rá, hogy milyen keveset tud róluk. Aztán egy meghökkentő névazonosság, egy különös levelesláda a család általa addig egyáltalán nem ismert ágához vezérli. A sors szeszélye, hogy övéi közül a föld távoli tájaira szakadtak egyesek a boldogulást keresve, vagy alkati sajátság? Hol végződik a nomád ősök öröksége, hol kezdődik a globalizálódás? Az érzelmes nyomkeresés is tovább szövi a lenyűgözően tarka, igaz mesét.

Amin Maalouf - The ​First Century After Beatrice
A ​French entomologist, attending a symposium in Cairo, finds a cruious kind of bean being on a market stall. It is claimed the beans, derived from the scarab beetle, have magic powers; specifically the power to guarantee the brith of a male infant - and when the entomologist does some research in to the matter, discovering the incidence of female birth has become increasingly rare, he is left in no doubt that the world has entered intoa critical phase of its history. As this beloved daughter Beatrice approaches maturity, the entomologist and his partner question the validity of gender bias, and attempt to redress the growing imbalance before it reaches irreversible proportions. But in the poverty and famine of the South, where male children can mean the difference between survival and starvation, the popularity of the scarab beans is already taking devastating effect.

Amin Maalouf - Samarcande
Samarcande, ​c'est la Perse d'Omar Khayyam, poète du vin, libre-penseur, astronome de génie, mais aussi celle de Hassan Sabbah, fondateur de l'ordre des Assassins, la secte la plus redoutable de l'Histoire. Samarcande, c'est l'Orient du XIXe siècle et du début du XXe, le voyage dans un univers où les rêves de liberté ont toujours su défier les fanatismes. Samarcande, c'est l'aventure d'un manuscrit qui, né au XIe siècle, égaré lors des invasions mongoles, est retrouvé des siècles plus tard. Amin Maalouf, l'auteur de Léon l'Africain, nous conduit sur la route de la soie à travers les plus envoûtantes cités d'Asie et nous ravit par son extraordinaire talent de conteur. Samarcande a obtenu le Prix des Maisons de la Presse 1988.

Amin Maalouf - A ​keresztes háborúk arab szemmel
A ​libanoni származású francia író, Amin Maalouf, aki mellesleg keresztény, talán elsőként írta meg a keresztes háborúk történetét az arabok szemszögéből. Könyve, ami 1983-ban a "Les croisades vues par les arabes" címmel jelent meg Párizsban, a korabeli arab forrásokat felhasználva hitelesen tárja elénk azt a korszakot, amikor a keresztes lovagok Jeruzsálem felszabadítására a Szentföldre mentek. A pápaság szent háborúnak nevezte, mivel a legfontosabb keresztény kegyhely felmentését várta tőle. Szinte rákényszerítette az összes, magát kereszténynek tartó államfőt, vagyen részt rajta. Az igaz vallásosság eszményképévé emelte a szentföldi harcokat. Természetesen nem mindenki követett ilyen szép eszményeket, sokan elsősorban a kalandok és a pénzszerzés miatt indultak útnak. Az arabok számára ugyanakkor mindez egy óriási tragédiát jelentett, ami lényegében még a mai napig is meghatározza a nyugati emberről kialakított képüket. Nem véletlen, hogy minden nyugatról jött, illetve európai embert bizalmatlanul szemlélnek, és még manapság is frandzsnak neveznek, ami a franciák arab elnevezéséből származik. A kortárs arab írók sose említik a keresztes háborúk kifejezését, mindenhol frank megszállásról vagy frank háborúról beszélnek. Maalouf könyve nagyon értékes adalékokkal szolgál arról, hogy a mit sem sejtő arab világnak - a maga belső ellenségeskedéseivel és hatalmi harcaival - micsoda megrázkódtatást jelentettek a rájuk törő európai lovagok. Sokan valamiféle isteni igazságszolgáltatásnak tartották ezt az új ellenséget, és csak viszonylag későn jutottak el odáig, hogy megszervezzék az ellenállást, amit ők is szent háborúnak, vagyis dzsihádnak neveztek el. Nem véletlen, hogy a mai ember számára is közérthető ez a kifejezés, bár már viszonylag megváltozott tartalommal, hisz mostanság inkább az Izrael elleni harcot jelöli. Azonban ez korántsem az egyetlen hasonlóság a mai és a korabeli szent háború között. Mindenki arra gondolna, hogy a terrorizmus teremtette az ún. öngyilkos merénylőket, de ez egyáltalán nem helytálló. Számomra megdöbbentő volt olvasni, hogy már ekkor - majdnem egy évezreddel ezelőtt - megalakult egy fanatikus szekta, akik politikai gyilkosságokat hajtottak végre. Az emberek rettegtek tőlük, mert aki egyszer szembekerült velük, az biztosan tudhatta, hogy valamikor bosszút állnak rajta. Nem kegyelmeztek senkinek, és akit egyszer kiszemeltek maguknak, azt csak valami isteni csoda menthette meg. Itt most senki se gondoljon valami önmagukat felrobbantó emberekre, de miután gyilkosságaikat mindig nyilvános helyen hajották végre, ahonnan semmi esetre sem menekülhettek volnak el, ezért lényegében nem sok különbség volt köztük és mai társaik között. Olyan pontossággal, hidegvérrel és alaposan megtervezetten gyilkoltak, és oly hihetetlen közönyösséggel mentek ezután a halálba, hogy sokan úgy vélték hasis hatása alatt állnak, és "hasisíjun" vagy "hasasin" néven kezdték emlegetni őket. A szó később az "aszaszin" változatban lett közismert, sőt 'orgyilkos' értelemben néhány nyelvbe be is került. Természetesen a fentiek csak egy részét képezik a könyv alapos és szerteágazó leírásainak, ahol szinte hónapról hónapra követhetjük nyomon a történéseket. Maalouf bár történelmi tanulmányt írt, mégis olyan olvasmányos, sőt regényszerű a munkája, hogy bárki nyugalommal a kezébe veheti - szakemberek és a téma iránt érdeklődők egyaránt. Ajánlanám ezenkívül azoknak, akik a másik oldal szemszögéből is meg akarják ismerni a világtörtélemnek ezt a véres időszakát. Érdemes elolvasni, mert sok mindent máshogy értékelnénk az arabok viselkedésében, és jobban megértenénk a közelmúlt egyes eseményeinek mozgatórugóit is. Forrás: Amin Maalouf: A keresztes háborúk arab szemmel. Európa Kiadó. Budapest 2002

Amin Maalouf - A ​pápa rabszolgája, Leo Africanus
Leo ​Africanus kiváló utazó és földrajzíró egyik nevét a műpártoló Medici-családból való X. Leó pápa után kapta, akihez engesztelő ajándék gyanánt érkezett, a másikat Afrika leírása című korszakalkotó munkájának köszönheti. Amin Maalouf regényének lapjain megelevenedik a granadai születésű, a spanyol hódítók elől Fezbe menekülő, Timbuktut, Kairót történelmük kritikus időszakában meglátogató szabad szellem rendkívüli pályafutásának negyven esztendeje. Az ő éles szemének, fogékony elméjének, az élet örömeiben tobzódó személyiségének tükre láttatja a nagypolitika intrikáit, a hétköznapi létet, a kisemberek, nagy emberek kedvteléseit és hányattatásait. Nem gáncstalan lovag, de hát vér szerinti atyja, Mohamed, a mázsáló, sőt névadója, a Szentatya sem makulátlanok, ő azonban bennük is, mint még sokakban, fel tudja kelteni és becsüli is az emberi érzést. Hajtja a nyughatatlan reneszánsz vére, sok kaland végén, az öregség küszöbén, a hanyatlással és a pusztulással sokszorosan szembesülve sem tud szebbet-jobbat kívánni féltett fiának, mint kíváncsiságot és nyitottságot.

Amin Maalouf - Szamarkand
Szamarkand, ​a Kelet varázsos hangulatát felidéző mesés város a nálunk is méltán népszerű író, Amin Maalouf számára mindenekelőtt Omar Khajjám XI. századi perzsa költő, filozófus, csillagász és matematikus városa. Azé az Omar Khajjámé, aki verseiben, a híres négysorosokban, a _rubáí_kban a bort, a szerelmet, a szabadságot énekelte meg egy olyan iszlám világban, mely szigorúan tiltotta a borivást, a háremek mélyére száműzte a nőket, és gyakorta véres háborúkban és öldöklésben tiporta sárba a szabadságot. Ez az ellentétektől és feszültségektől terhes, egyszerre rémisztő és igéző, hallatlanul színes és kalandos világ ihlette meg Maaloufot. No meg az a számos Khajjám-életrajzban fellelhető legenda, mely szerint az életet szerető és dicsőítő költő és tudós a barátja, sőt egy ideig szövetségese volt a halál nagymesterének, Hasszán Szabbahnak, az asszaszinok néven ismertté vált titokzatos és kegyetlen szekta szellemi vezérének, valamint Nizam el-Molknak, a korabeli szeldzsuk szultánok híres miniszterének.

Amin Maalouf - Levantei ​kikötők
Levante ​- különös, kissé ódon, kissé titokzatos, a lármás keleti bazárok, a nyüzsgő kikötők, az Ezeregyéjszaka meséinek a hangulatát idéző csengése van ennek a névnek, amely a Földközi-tenger kis-ázsiai partvidékét jelöli. Ha az európai utazó Keletre indult, erre, a levantei kikötőkön, Szmirnán, Adanán, Bejrúton át vezetett az útja. Valaha nyüzsgő, eleven városok voltak ezek, népek, nyelvek, kultúrák keresztútjai. Aztán a történelem viharai nagyrészt elsöpörték, lerombolták őket, s velük együtt sok-sok emberi sorsot, egyedi, megismételhetetlen emberi életet. Egy ilyen emberi sors története az ismert francia író, Maalouf regénye. Főhőse, Oszján annyiféle múltat, hagyományt, kultúrát, szokást, nyelvet egyesít magában, mint a hely, ahol született és felnőtt. Az ő és családja sorsa éppoly hányattatott, viszontagságos, mint a levantei kikötővárosok történelme. Az oszmán Birodalom végnapjai, az anatóliai örményellenes progromok, menekülés Bejrútba, orvosi tanulmányok a franciaországi Montpellier-ben, a háború, az ellenállási mozgalom, az első és egyetlen, életre szóló szerelem, az újabb, 1946-os zsidó-arab háború és a végállomás: egy elmegyógyintézet sivár világa - íme, ezek Oszján életének epizódjai, mozaiktöredékei, amelyekből egy különleges emberi sors és egy, ma már részben letűnt világ varázsos, sejtelmes képe bontakozik ki. Vajon jóvá lehet-e tenni a Történelmet, elégtételt lehet-e venni a sorson, újra lehet-e kezdeni egy elrontott életet? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Maalouf megkapóan szép regénye, ez a modern legenda, amelyben az író - akárcsak előző, Goncourt-díjas művében, a Taniosz sziklájá-ban - a leghétköznapibb és mégis a legszívhezszólóbb szavakkal ír szerelemről és gyűlöletről, bűnről és bűnhődésről, bosszúról és megbocsátásról, háborúról, életről és halálról.

Amin Maalouf - Taniosz ​sziklája
"A ​faluban, ahol születtem, a szikláknak nevük van. Hajó, Medvefej, Leshely, Fal, azután az Ikrek, amelyeket a Ghoul kebleinek is hívnak. A legnevezetesebb a Katonakő: régen itt álltak őrt, amikor a hadsereg a felkelőket üldözte; nincs ennél legendásabb és nagyobb tisztelettel övezett hely. Mégis, amikor gondolatban újra látom gyermekkorom tájait, egy másik szikla jelenik meg a szemem előtt. Fenséges ülőhely formájú, olyan mélyedéssel, amely mintha egy fenék helye volna, magas, mindkét oldalán könyöklő módjára lejtő, egyenes háttámlával... azt hiszem, ez az egyetlen, amely ember nevét viseli: Taniosz sziklája." Így kezdődik a libanoni származású, 1993-ban a rangos irodalmi Goncourt-díjjal kitüntetett Amin Maalouf regénye, amely Libanon égbe nyúló, sziklás hegyei közé, a múlt század közepére, az egyiptomi pasa és a török szultán háborúzásának, az európai nagyhatalmak közel-keleti diplomáciai mesterkedéseinek az idejébe vezeti vissza az olvasót. Kicsoda Taniosz, ez a tizennyolc évesen már hófehér hajú, hányatott sorsú ifjú, akinek a nevét a szikla viseli, s akit a véletlen vagy a végzet egy különös legenda hősévé avat? Megtudhatjuk Maalouf egyszerre idegfeszítően izgalmas és költőien szép művéből, amelyből nem hiányoznak a kalandregény és a romantikus szerelmi történet kellékei - véres csaták és még véresebb gyilkosságok, lángoló szenvedélyek és hideg fejjel kitervelt árulások, rejtélyek és misztikus fordulatok - sem, ám amely mégis jóval több ennél: egy különös világ különös tükre.

Amin Maalouf - Balthasar's ​Odyssey
There ​are ninety-nine names for God in the Koran, is it possible that there is a secret one-hundredth name? In this tale of magic and mystery, of love and danger, Balthasar's ultimate quest is to find the secret that could save the world. Before the dawn of the apocalyptic 'Year of the Beast' in 1666, Balthasar Embriaco, a Genoese Levantine merchant, sets out on an adventure that will take him across the breadth of the civilised world, from Constantinople, through the Mediterranean, to London shortly before the Great Fire. Balthasar's urgent quest is to track down a copy of one of the rarest and most coveted books ever printed, a volume called 'The Hundredth Name', its contents are thought to be of vital importance to the future of the world. There are ninety-nine names for God in the Koran, and merely to know this most secret hundredth name will, Balthasar believes, ensure his salvation.

Amin Maalouf - Les ​Échelles du Levant
"Échelles ​du Levant", c’est le nom qu’on donnait autrefois à ce chapelet de cités marchandes par lesquelles les voyageurs d’Europe accédaient à l’Orient. De Constantinoples à Alexandrie, en passant par Smyrne, Adana ou Beyrouth, ces villes ont longtemps été des lieux de brassage où se côtoyaient langues, coutumes et croyances. Des univers précaires que l’Histoire avait lentement façonnés avant de les démolir. Brisant, au passage, d'innombrables vies. Le héros de ce roman, Ossyane, est l’un de ces hommes au destin détourné. De l’agonie de l’Empire Ottoman aux deux guerres mondiales et aux tragédies qui, aujourd’hui encore, déchirent le Proche-Orient, sa vie ne pèsera guère plus qu’un brin de paille dans la tourmente. Patiemment, il se souvient et il raconte son enfance princière, sa grand-mère démente, son père révolté, son frère déchu, son séjour en France sous l'Occupation, sa rencontre avec sa bien-aimée fugitive, Clara, leurs moments de ferveur, d'héroïsme et de rêve ; puis la descente aux enfers. Dépossédé de son avenir, de sa dignité, privé des joies les plus simples, que lui reste-t-il ? Un amour en attente. Un amour tranquille, mais puissant. Peut-être, en fin de compte, plus puissant que l'Histoire.

Amin Maalouf - A ​tévelygők
A ​Libanonból elszármazott világhírű francia író, Amin Maalouf legújabb regénye, akárcsak a családtörténetként is olvasható Eredet, az élhető és az élhetetlen ország, a gyökerek és a választott haza, az otthon maradás és a kivándorlás feloldhatatlan ellentmondásait, bonyolult kérdéskörét boncolgatja. A regény főhőse a Franciaországban élő keresztény arab történész, Adam, aki az 1970-es években, a polgárháborús zavargások idején hagyta el hazáját. A történetet rész- ben ő, részben egy harmadik személyű narrátor beszéli el, de a két nézőpont gyakorla- tilag egybeolvad. Adam húsz év múltán - egy haldokló egykori barát telefonhívására - hazalátogat, és megpróbálja számba venni, mi lett az 1970-es években egymástól elvá- laszthatatlan, baloldali eszméktől fűtött, idealista fiatalemberek sorsa. Hogyan csinált karriert elveit feladva az, aki otthon maradt? Hogyan él sikerei ellenére számkivetve az, aki a kivándorlást választotta? Apránként kirajzolódik előttünk egy valaha sokszínűsé- gével tüntető, elbűvölő vidék megannyi súlyos társadalmi konfliktusa és jóvátehetetlen egyéni tragédiája, ám hirtelen megszakad a történet: Adamot autóbaleset éri... Maalouf alapkérdései: Hol lehet otthon az ember? Hogy maradhat tiszta úgy, hogy közben ne fogyjon el körülötte a levegő? Szeretheti-e az ember a hazáját, ha az éppen vajmi kevéssé szerethető? Csupa olyan kérdés, amely a korábbi Maalouf-művekben is fölmerül, s amelyeket mostanában a magyar olvasó is egyre gyakrabban tehet fel magának.

Kollekciók