Ajax-loader

Bóna István könyvei a rukkolán


Bóna István - Gábori Miklós - Az ókor története I.
Ennek a _jegyzetnek_ nincsen fülszövege.

Bóna István - Der ​Anbruch des Mittelalters
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bóna István - Marietta Csányi - Jean-Louis Coudrot - Jean-Paul Thevenot - Le ​bel âge du bronze en Hongrie
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bóna István - Dunapentele ​története
A ​középkori Pentele történelmi jelentőségét alábecsüli a történelmi és régészeti kutatás. Az adatokból - véletlenül? vagy a közelmúlt, sőt napjaink (!) elvárásaihoz önkéntelenül is igazodva? - többnyire a lényegteleneket emelte ki. Így született meg a tudományos és tudománynépszerűsítő irodalomban a "kis halászfalu" legújabbkori legendája, amely mélyen beleivódott a köztudatba. Sokáig képzett kutatóknak sem tűnt fel az ellentmondás, az, hogy a jelentéktelen halásztanyák csoportjának vélt Pentele-komplexumról mintegy 25 középkori oklevél beszél, jóval több, mint sok más hasonló településről a középkori Magyarországon. E kitüntető figyelmet nem a halászat váltotta ki, hanem az, hogy Pentelének híres monostora, vára, plébániája, dúsan termő nagy határa volt, olyan kívánatos gazdagságban, amely a 13. századtól kezdve folyamatos birtokszerzésre csábítja a kor hatalmasait. Már itt előre kell bocsátani, hogy magáról Pentele faluról e birtokháborítási ügyekben alig, s akkor is leginkább csak közvetve esik szó.

Bóna István - VII. ​századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban
1966 ​őszén a véletlen hozta napvilágra az avarok régóta keresett állandó telepét. A mai Dunaújváros Duna fölé emelkedő fennsíkján az ásatások lakásmaradványokat tártak fel. A leletek - elsősorban edénymaradványok -a VII. század első és második harmadára keltezik a települést. Az egykori lakóhelyeket határoló, egymásba ásott árkok és az egymásra rétegződő házalapok szerint a települést háromszor újították meg. A könyv a három települési korszaknak megfelelően vizsgálja az avarok gazdasági és társadalmi fejlődését. Részletesen foglalkozik az avarkori házak eredetével, részben keleti, részben helyi későrómai szerkezeti elemeivel. A dunaújvárosi avar telepek jelentősége egyedülálló: először nyújtanak bepillantást az avarság települési viszonyaiba és gazdasági életébe. Az avar telepek szomszédságában XI - XIII. századi magyar falu házalapjai és kemencéi kerültek elő. Hazánkban ez az első összefüggő falu ebből a korszakból, jelentősége nem kisebb, mint az avar falué.

Banner János - Bóna István - Mittelbronzezeitliche ​Tell-Siedlungen bei Békés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bóna István - B. Horváth Jolán - Langobardische ​Gräberfelder in West-Ungarn
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barta Gábor - Bóna István - Makkai László - Köpeczi Béla - Erdély ​rövid története
Erdély ​története három nép története - három népé, amelyek hosszú évszázadokon át éltek egymás mellett. A három nép mindegyike számára fontos e terület múltja. Volt idő, mikor a magyar állami élet és a magyar kultúra utolsó mentsvára volt a hajdani országrészből lett fejedelemség. A románok itt keresik népük bölcsőjét, itt nyomtatták az első román nyelvű könyvet, itt született a mai román nemzettudat. Az erdélyi németek saját népük legkeletibb előőrseként éltek egy tőlük merőben különböző világban, amelynek nagyon sokat átadtak a nyugati életmód eredményeiből, s amelytől maguk is sokat tanultak, kialakítva egyéni kultúrájukat. Az évszázados együttélés a megértés mellett ellentéteket is szült, ellentéteket, melyek egy részét már feloldotta az idő, más részük viszont fölerősödött, olykor egyenesen a gyűlöletig. A nemzettudatok egyik legfontosabb építőköve a történelem: ezen ellentétek legtöbbjének van - valódi vagy csak elképzelt - történeti magva. Napjainkban, mikor az egyes ember és a közösségek jogai, jövőjük biztosítása a civilizált világ számára lassan kulcskérdéssé válik, egy ilyen sok évszázados együttélés s az azzal járó feszültségek története, a történelem mindenkor tanulságain túl különös érdeklődésre tarthat számot. Ezért vállalta az Akadémiai Kiadó az 1986 óta három kiadásban is megjelent Erdély története három kötetben rövidebb változatának közreadását, abban a reményben, hogy indulatoktól mentes mondanivalója így még szélesebb olvasóközönséghez is eljut.

Bóna István - A ​magyarok és Európa a 9-10. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bóna István - A ​hunok és nagykirályaik
A ​könyvben nincs szó olyan eseményről, amely ellentétben lenne a régészet tanúbizonyságával, s megfordítva: nem tárgyal olyan régészeti leletet sem, amely ne volna beilleszthető a hunokról és korszakukról egyre valósabb történeti képbe. A könyv ezért nem új hipotézis a hunokról, hanem máig terjedő ismereteink összefoglalása. Erőssége a Szerzőnek, hogy a késő antik-korai középkor történelmi tudományában is otthonos. A régészet eredményeit - kivált elméleteit - nem kellett ellenőrzés nélkül átvennie, mivel gyakorló régészként a leleteket és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmat jól ismeri. Ugyanakkor otthonosan mozog az írott forrásokra támaszkodó történettudományban is, lévén maga is történeti munkák szerzője és szerkesztője

Bóna István - A ​középkor hajnala
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bóna István - Az ​Árpádok korai várai
Két ​kiadásban is megjelent Bóna István méltán nagy figyelmet keltett műve (Bóna István: Az Árpádok korai várai. Debrecen, 1998). Az először 1995-ben kissé eltérő címmel ("Az Árpádok korai várairól") kiadott munka második, bővített kiadását veheti kezébe az érdeklődő olvasó. Mivel megállapításai alapvetően befolyásolják a korai magyar sáncvárának keltezését, nem árt a kérdést e helyen is átgondolni. Nem nehéz belátni, kora Árpád-kori történelmünk alapkérdéséről van szó.

Bóna István - Magyarországi ​művészet a honfoglalásig
Magyarország ​földjén az emberi művelődés eddigi legkorábbi nyomai az őskőkor (paleolitikum) alsó és középső időszakának határán mutathatók ki a kb. 70 000 évvel ezelőtti időből. Ettől kezdve szép számmal ismerünk emlékeket, kőből és csontból készült szerszámokat, fegyvereket. A jégkorszak vége felé a felső paleolit korszakban a különböző tárgyak sokszor arányos tetszetős alakot öltenek, így pl. a Bükk-hegység barlangjaiban talált szabályos ovális vagy babérlevél alakú lándzsacsúcsok egész felületükre kiterjedő gondos megmunkálással tűnnek ki. A kemény kiterjedő gondos megmunkálás ugyan a mesterség és tapasztalat igen magas fokáról tanúskodik, mégsem ezekkel kezdjük a magyarországi őskori művészet ismertetését, mert tőlünk nyugatra és keletre ebben az időben már valóban művészi alkotásokkal találkozunk. Barlangi festmények és rajzok, amilyenek Francia- és Spanyolországból ismeretesek, nálunk nincsenek. Hiányzanak a magasvonalú ember- és állatszobrászat emlékei is, amelyek a Szovjetunió késő paleolitikus szabadtéri telepein egyre nagyobb számban kerülnek napvilágra. Az utóbbi művészetet Ausztria és Morvaország területén megtaláljuk, felbukkanása is várható. - Az eddig legkorábbi, valóban komoly művészeti értéket jelentő alkotások csak az újabb kőkorban - a IV. évezred folyamán - tűnnek fel hazánkban.

Bóna István - Mócsy András - Barkóczi László - Pannonia ​története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bóna István - Cseh János - Nagy Margit - Tomka Péter - Tóth Ágnes - Hunok ​– gepidák – langobardok
Magyarország ​és a Kárpát-medence területe a Kr. utáni 400 és 600 közötti két évszázadban a Nagy Népvándorlás klasszikus földjévé vált. Itt volt a hun nagykirályok, Ruga, Bleda, Attila székhelye, a hun udvarban nevelkedett a Nyugatrómai Birodalmat 476-ban megdöntő Odoaker, az ő Itáliai Királyságának örökébe lép majd Pannoniában férfivé vált utódja, a korai germán királyok legnagyobbika, Nagy Theoderik is. A Kárpát-medence keleti fele volt a hunokat legyőző Ardarik gepida király és hatalmas utódainak országa, ezek a gepidák 510-től új szomszédot kapnak az Elba-vidékéről a Dunántúlra benyomuló langobardokban. Pannoniában született s vált félelmetes harcossá az Itáliát sorjában harmadszor meghódító, a Langobard Királyságot megalapító Alboin is. A germán népek egymás iránt távolról sem barátságos vagy türelmes uralmát az avarok és nagy kagánjuk Baján számolja fel örökre. Vele nemcsak a Kelet váltja fel Északot és Nyugatot, hanem egy új egység is, az avarok a történelem folyamán először alkotnak egységes Birodalmat a Duna két partján elterülő országrészeken. E mozgalmas két évszázadba nyújt betekintést ez az összeállítás. Bemutatja a három főszereplő népet: a hunokat, a gepidákat és a langobardokat; ismerteti gazdag régészeti emlékeiket, röviden jellemzi királyaikat, hőseiket. A munka sajnos nem önálló kiadvány céljára készült. Egy a történelemtől 1989/90-ben elsodort közép- és kelet-európai Kora Középkori Történelmi és Régészeti Enciklopédia címszavaiból áll össze, nem teljes s nem is hiánytalan. Mégis igyekeztünk mind a kutatás mind a szakirodalom terén lehetőleg naprakésszé tenni, abban a reményben, hogy az kézikönyvként illetve lexikonként szolgálhasson mindazok számára, akik ebbe az alig ismert "sötét" korszakba bepillantani kívánnak.

Bóna István - A ​népvándorlás kora Fejér megyében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók