Ajax-loader

Petrovácz István könyvei a rukkolán


Petrovácz István - Szimacsek ​tanár úr kettős élete
Láthatatlan ​tinta, varázsszemüveg, házilagosan barkácsolt fülhallgatós zsebmagnó, olvasó robot - mindez Agyagás Sándor hatodik osztályos tanuló találmánya, aki minden tudását, ügyességét, fortélyát latba veti, hogy valamiképp megússza a fenyegető bukást történelemből. Sikerül-e túljárnia Szimacsek tanár úr eszén, s egyáltalán kicsoda is ez a Szimacsek tanár úr? Maga az ördög - ahogy Sándor hiszi -, vagy csupán egy jóindulatú, kedves öregúr?

Petrovácz István - Keserű ​vakáció
Kisjakab ​védtelen fiúcska. Szereti az állatokat, madarakat, és nem szeret vadulni, mint az osztálytársai. Barátra talál az erős, izmos, mindent kibíró Ubrizsiban, aki ugyancsak egyéni utakon jár, gyámolítja a védtelen jószágokat, akár madarak, akár gyerekek. Kisjakab szülei összezörrenéséből messzemenő következtetéseket von le, és világgá megy Ubrizsival, abban a reményben, hogy majd kerestetik őt, és ha megtalálják, attól fordul jóra minden. Hiába a sok nyári élmény, statisztálás vidéken egy gyerekekről szóló filmnél, a megpillantott tűzmadár és más természeti élmények, Kisjakab szívében minden megkeseredik, mert elképzelt bánataira figyel, és nem veszi észre a valóságot. Aztán minden jóra fordul, ami rossz volt, még a valóságos gondokkal küzdő Ubrizsi életében is. Hogy hogyan, azt megtudhatja minden tíz-tizenkét év körüli gyerek, aki hasonló vagy más gondokat él át a vidámnak tervezet nyári vakáció helyett.

Petrovácz István - 13 ​fő, egy kutya és egy igazgató
Tucatnyi ​vidéki iskolás, megunva a nyári úttörőtáborok egyhangúságát, külön tábort szervez magának a hegyekben, s vezetőjüknek egy kiskatonát kérnek ki a honvédségtől. A fiúknál alig néhány évvel idősebb Gyalog honvéd, ez a nyiszlettsége, sedresége ellenére is imádandóan szimpatikus örömkatona megpróbálja a fiúkkal elsajátíttatni mindazt, amit a "Seregben" tudni kellene, de amit eddig még ő sem tanult meg tökéletesen. Ebből aztán számtalan, humorosabbnál humorosabb alaphelyzet adódik. A végig fordulatos, vidám történet a mai tizenéveseknek betekintést enged a honvédség életébe is.

Petrovácz István - Fácános ​út
Petrovácz ​István líraian szép, bátor, fontos gondolatokat tartalmazó regénye a Tiszántúl egyik távoli zugában, a Sárrét vidékén játszódik. Egy újjászülető falu pezsgő, gondokkal, küzdelmekkel, letörésekkel és új hittel teli életébe avatja be az olvasót a gyerekek - s elsősorban a gyerekcsoportosulások - problémáin keresztül. Főhőse a falura érkezett pártmunkás, akiben a gyerekek a forradalmi idők legendás komisszárját látják, aki buzdít a jó cselekedetre, de nemegyszer lehűti a forrófejűséget is. Az izgalmas cselekményű szép regény az Aranykürt kiskönyvtárban jelenik meg, Kondor Lajos művészi illusztrációival.

Petrovácz István - Lány ​a Wiktorskán
Egy ​szüleivel külföldön - Lengyelországban - élő lányról, beilleszkedési kísérleteiről, új barátokra találásáról és keserű csalódásokról szól a mai tárgyú gyermekregény. A tizenéves főszereplő számára az 1970-es évek végének Varsója teljesen új világ - idegen nyelv, idegen szokások, ismeretlen társadalmi problémák. Ebben a más világban próbálja Zsuzsi megtalálni s megállni a helyét, úgy alkalmazkodva megváltozott környezetéhez, hogy közben az őt körülvevő embereket is formálja, változtatja. Petrovácz István olvasmányos regényében sok gyöngédséggel és kedves humorral ábrázolja a szeretni való kiskamaszokat. A rajzokat Zsoldos Vera készítette.

Petrovácz István - Tavasz ​Óbudán
Óbudán, ​az égre törő toronyházak árnyékában, a lebontásra ítélt öreg Varsa utca vályogból épült viskói, beázó városi házai között él öt gyerek - három lány és két fiú -, akiket az általános iskola utolsó két évében szoros barátság fűz össze. Ők az Ötök. Eleinte csak játszanak, tanulnak együtt, közben azonban rádöbbennek arra, hogy milyen nagy érték az ember életében a barátság, és hogy az ő barátságuk veszélyben forog; más iskola, egymástól távol eső otthonok bonthatják meg ezt az ötük számára oly fontos kapcsolatot. Kitől remélhetnek segítséget? Megértésre találnak-e a szülőknél? A tanároknál? Hogyan hívják fel magukra a figyelmet? Aki elolvassa ezt a kérdést, színes regényt, lebilincselő választ kap öt gyerek mások szemében jelentéktelennek tűnő, de valójában nagyon is érthető problémájára és újonnan alakuló városi életünk ezerféle jelenségére. Kondor Lajos művészi színvonalú illusztrációi kísérik az ízig-vérig mai regényt.

Petrovácz István - Iparkodó ​magyarok
Az ​Európában megtelepedett magyarság előtörténetét, honszerző-honvédő, államalapító őseink és hőseink cselekedeteit a regék, mondák, a krónikás emlékezet és a történelemkönyvek lapjai őrzik. Ez a válogatás a magyarság megmaradása, anyagi gyarapodása, gazdagodása érdekében legeredményesebben tevékenykedő törzsökös vagy országunkban megtelepedett és itt idegenből magyarrá lett hazánkfiainak állít emléket. Az „iparkodás" jelenti az iparűzést és tágabb értelemben a többre, jobbra törekvést: a papírmolnár Heltai, a kertgazdaasszony Kanizsai Orsolya, az eperjesi orvos-patikus Weber János, az első nagyvállalkozók, valamint Széchenyi, Kossuth, Andrássy és Baross ténykedését egyaránt. A negyvenöt fejezet száznál is több foglalkozási ág, mesterség, gazdasági és szellemi vállalkozás mintegy félezer jeles művelőjét és támogatóikat mutatja be - a történelmi Magyarország mint szerves gazdasági egység keretein belül a honfoglalástól a millenniumig.

Petrovácz István - Mire ​elolvad a hó
„Nézze, ​fiatalember – kerüli meg az üvegasztalt a főorvos én úgy beszélek magával, mint férfi a férfival. Figyeljen rám. Az ember nemcsak csont, izomszövet, erek, szív, tüdő, nemcsak szervezet. Más is. Az embernek értelem- és érzelemvilága van, s ha úgy tetszik, lelke.” A főorvos egy kisvárosi kórház tüdőszanatóriumában teljesít fárasztó, nyugtalanító szolgálatot. A fiatalember, akihez szól, diák, s mindezt tudja, de nem ér rá a dolgokon töprengeni, mert túl sok a gondja. 1947-ben vagyunk. A regény színhelye a kisvárosi egyházi iskola, ahol cserkészek, kongreganisták csoportosulásai, elzüllött kölykök bandái és az ismeretlen, új világra törekvő fiatalok küzdenek meg egymással, s ahol a tanáriban titokban, fojtottan ugyanaz a harc folyik, mint a gyerekek között. Az olvasó egy érdekes kor hiteles rajzával, maradandó emlékű figurákkal lesz gazdagabb, amikor leteszi Petrovácz István új, izgalmas regényét, amelyből a mai „tizenévesek” megismerhetik a háborút megélt diáknemzedék forrongó, harcos ifjúságát. A mindvégig lebilincselő regényt Kass János művészi színvonalú illusztrációi díszítik.

Petrovácz István - A ​tizedik bolygó
A ​kisvárosi lakótelep szélén egyetlen ósdi műemlékház dacol: a "bagolyvár". Toronyszobája ablakából esténként a végtelen szikrázó égbolt látható. Sokak által irigyelt lakója, a 14 éves Bogáta, amatőr csillagász, ezen a szeptemberben gyakorta hajnalba nyúlóan lesi a csillagokat - azaz a tizedik bolygót, melynek létéről egy réges-régi könyvben olvasott. A kislány nem is sejti, hogy titkon "jóakarói" akadnak, akik azt tervezik, hozzásegítik őt a sikerhez. Vagy mégsem?... Erről a Nagy Ugratásról szól és egy leheletfinoman bontakozó szerelemről Petrovácz Istvánnak, több nagy sikerű ifjúsági regény.

Petrovácz István - Csere ​Rudi
Ki ​hinné, hogy elcserélni nemcsak kabátot, táskát vagy kalapot lehet? Ha a véletlen - meg egy kis hebehurgyaság - úgy hozza, elcserélnek akár két tizenéves kis legényt is. Ez történik könyvünk két hősével, a betegségből éppen csak felépült Győzővel s a karakán, csupa izom Rudival. Alig ismerkedtek össze a vonaton, máris elcserélik őket Szotyolás vasútállomásán, és attól kezdve filmszerű gyorsasággal peregnek az események. Hol izgatottan lessük, hol meg kacagva figyeljük, hogyan állja meg helyét a gyengécske Győző a keményöklű Rudi szerepében, ugyanakkor Rudi hogyan fékezi magát, hogy Győzőnek higgyék. A véletlen csere azonban nemcsak a két fiút teszi próbára. Hamarosan a falu apraja-nagyja is az események sodrásába kerül - bizony olvasó legyen a talpán, aki le tudja tenni ezt a könyvet, mielőtt az utolsó betűig kiolvasta volna.

Petrovácz István - Tűzparipa ​és villámkard
E ​könyvvel az örmények nemzeti eposza, a _Szaszuni Dávid_ prózai, fiataloknak készült feldolgozását veszi kézbe az olvasó. A szaszuni uralkodóház négy generációjának - négy "ágának" - történetét felelevenítő mű egyszerre mutat rokonságot a mohamedán Kelet, az Ezeregyéjszaka mesevilágával, a görög mitológiával és a Bibliával. S ez természetes, a korán keresztény hitre tért örménység közel másfél évezreden át dacolt szigetként az őt körülvevő mohamedán világ hódításával, őrizve-védve szabadságát, hitét, nyelvét, felbecsülhetetlen értékű kultúráját. A _Tűzparipa és villámkard_ egyszerre ajánlható a kilenc-tíz éves olvasóknak, akit színes meséjével, a tíz-tizenkét éveseknek, akit vérbő kalandjaival s a nagyobbaknak, akiket az ősi örmény kultúra, hitvilág, szokások, életmód jellegzetességeivel örvendeztet meg.

Petrovácz István - Az ​Isten, a Sátán és a Muzsik
Ez ​az írás úgy született, ahogy a folyók, melyek sok-sok kis érből, csermelyből, búvópatakból nőnek eggyé. A tétova csermelyeket a természet tereli közös mederbe, a vadvizeknek az ember szab gátat. Az ősi regéket mesemondók, igricek, lantosok adják tovább "szájról szájra", s idővel a költők öntik végleges formákba őket. A szabályos partok közt méltóságosan hömpölygő árban, a versek, hősköltemények mértékes soraiban ott kavarog, fortyog, lüktet miden forrás színe, íze, zenéje, csak mi már nem figyelünk fel rájuk külön. A mai ember, a mai olvasó gyerek a szabályos folyók és a művészi formába öntött szavak között él. És lám, egyszer csak kezébe kap egy könyvet, melyben az érhez, a csermelyhez, búvárpatakhoz hasonló, gyorsan suhanó, egymás után felbukkanó, eltűnő történeteket talál. Ez az ősforrás. A keleti szlávok, fehéroroszok, ukránok valamikor a régi időkben pogányok voltak. Furcsa hiedelmek, babonák közt éltek. Aztán áttértek a keresztény hitre. De képzeletünkben a pogány hiedelmek, a megmagyarázhatatlan babonák nem maradtak, régi és újabb történetek elmondására, egymás közti suttogására késztették őket. Az embert legjobban az érdekli, hogyan is lett a világ, mitől é benne egymás mellett a jó és a gonosz. Ez a könyv erről is szól, az Isten és a Sátán felesben teremtett világról, az Isten körül csetlő-botló, jó szándékú szentekről és a néphitben élő boszorkányokról, garabonciásokról.

Petrovácz István - Nevelem ​a családom
Szuperiskola, ​szupercsoport, szuperszülők és a sok szuper között könnyen piruló, esetlenül mozgó, langaléta hetedikes-nyolcadikos kamaszok próbálnak emberül viselkedni, helytállni, közösséget alakítani, a nagyhangú, "felvágós" vagy éppen oda nem figyelő felnőttekkel szemben a világos, egyszerű, nyilvánvaló jót képviselni. Összesen heten vannak, hat leány és egy fiú. A kitűnő emberismerettel megírt mulatságos regényből megtudjuk, hogyan veszi át Julis kisöccse nevelését az elfoglalt szülőktől, és hogyan teremtenek ők nyolcan - most már a kisöccsel együtt - jó közösséget, s hogyan "nevelik meg" a felnőtteket.

Petrovácz István - Bálványos ​vár
Másodfélszáz ​éve, a brit világbirodalom első aranykora idején az angolok felismerték, hogy az ifjúság nem tud mit kezdeni azzal a felmérhetetlen értékű szellemi örökséggel, amely Shakespeare drámáiban reá testálódik. Hogy az irodalommal ismerkedőket e mesés kincs felé irányítsák, a Lamb testvérpár az alkotások fő cselekményére szorítkozva rövid történetekben újramesélte az író 20 darabját. Azóta szerte a világban Lamb Shakespeare-mesék c. könyve révén nyer bevezetést az iskoláskorú olvasó a nagy angol drámaköltő művészetébe. Az angol irodalomtörténész testvérpár példája vezetett, amikor a jelentőségében csak Petőfihez és Madách-hoz mérhető legnagyobb magyar prózaíró 25 írását újrameséltem, elsősorban a fiatalokra gondolva. (...) Könyvem nem pótolja a Jókai regények elolvasását, még ha a feldolgozás során, ahol erre lehetőségem adódott, az ő szavaival, nyelvi és stiláris fordulataival igyekeztem is visszaadni az eredeti alkotások szépségét. Csupán kedvcsináló kalauzul. (Petrovácz István)

Petrovácz István - A ​Süldő Madonna
Még ​senki sem látta Virágbecse általános iskolájának új növendékét. Csukás Dórát, még csak kósza hírek szállonganak róla is, hétköznapinak épp nem nevezhető apjáról, anyjáról, a faluban rideg elkülönülésben élő nagyapjáról, mégis jó előre felkavarja a kedélyeket. Elsősorban is a helyi téeszelnök felnőttek és gyerekek által méltatlanul körülrajongott Terka lányáét. Hiába veszteget, hízeleg és zsarol, a jövevény elhódítja tőle udvartartását. És ekkor Terka kétségbeesett lépésre szánja el magát: Madonna-jelmezben lepleskedik be az iskolai maszkabálra, ám a várt siker elmarad. .. Petrovácz Istvánnak ez a fanyar humorú, 11. ifjúsági regénye mai életünk jó néhány jellemző típusát felvonultatja, s a szórakoztató olvasmányélményen kívül mélyen el is gondolkodtat. A Móra Könyvklub új kötetét Mészáros Márta a regény mondanivalójára rímelő rajzaival jelenteti meg a Kiadó.

Petrovácz István - Szombatra ​péntek
Október ​hatodika péntek. Szombatra péntek. Mert hat fiú, aki valahol a Fekete-Körös vidékének tanyavilágában éli át a háború utolsó napjait és a felszabadulás első izgalmas és mégis megnyugtató pillanatait, ezekben a napokban már alig ismeri ki magát a naptárban. Horgásznak, kukoricalisztből málét sütnek, gyökerekből levest főznek. és közben őrködnek és figyelnek. A háború egyik pillanatában itt felejtődtek, és így a partizánok segítségére vannak: egy, a németek számára fontos híd felrobbantásánál segédkeznek; mindenesetre érzik, megértik, hogy ők most ellenállók, és egy jobb, emberibb világra készülnek. Petrovácz István a saját gyerekkorát, szülőföldjét ábrázolja ebben a regényben is, saját élményeit teszi át Varga Andris másodikos naplójába. A líraian megírt, de végig izgalmas háborús regényt Reich Károly hangulatos illusztrációi díszítik.

Kollekciók