Ajax-loader

Kádár Zoltán könyvei a rukkolán


Kádár Zoltán - Sárkányok ​újjászületése
"... ​1898-ban Osborn a wyomingi nagy dinoszaurusz-lelőhelyre utazott. Tavasz volt, virágzottak a kaktuszok, midőn a tudós megérkezett a sziklás tájra, amelynek mélyén az óriási őshüllők csontjai nyugodtak. Rövid kutatás után Osborn egy hatalmas combcsontra bukkant, majd a lábszárcsontok is felszínre kerültek. Az alaposabb vizsgálat kiderítette, hogy a Brontosaurus-nál ls nagyobb dinoszaurusz, a Diplodocus maradványait találta meg a szerencsés kezű amerikai kutató."

Kádár Zoltán - Bizánci ​művészet (Corvina sorozat)
Kádár ​Zoltán műve az első átfogó magyar nyelvű összefoglalás a bizánci művészet ezer esztendejéről. Bizánc egyrészt megőrizte a klasszikus ókor örökségét, másrészt az új, keresztény eszmevilágnak megfelelő stílust teremtett. Ugyanakkor az antik hagyományokon túl a keleti művészet formavilágát is felhasználta. A könyv először az ókorhoz szorosan kapcsolódó kora bizánci művészetet ismerteti, majd a képrombolás rövid periódusának áttekintése után a fénykor, a IX-XII. századig tartó közép bizánci korszak emlékeit vizsgálja. Végül a késő bizánci művészet - Palaiologisz-korszak - klasszicizáló törekvéseit mutatja be. Bizánc hatása a középkorban rendkívül széles körű volt: nem csupán Európa területén, hanem Afrikában és Ázsiában is termékenyítőleg hatott a helyi kultúrákra. Bár a bizánci birodalom 1453-ban, a török hódítás következtében, véglegesen megszűnt, művészete a későbbi századokban sem vesztette el hatóerejét, sőt a pravoszláv egyházi kultúrában mind a mai napig él. A kötetet 189 fekete-fehér és 9 színes kép illusztrálja.

Kádár Zoltán - Tóth Anna - Az ​egyszarvú és egyéb állatfajták Bizáncban
A ​minket körülvevő állatvilág csodái vagy furcsaságai minden korszakban izgatták az emberi képzeletét. Nem volt mentes e kíváncsiságtól a bizánci kor sem, melynek írói szívesen gyűjtötték össze mindazt az információt, ami a távoli tájak mesés lényeiről, például a főnixről, a "tevepárducról" vagy az elefántról eljutott hozzájuk. Ugyanilyen érdeklődéssel és szeretettel figyelték közvetlen környezetük hétköznapi állatainak szokásait, viselkedését is. E kötet szerzői a bizánci világnak ezt az oldalát széleskörű zoológiai, irodalmi, művészettörténeti ismeretekkel fűszerezve mutatják be s kalauzolnak végig ezen a rég letűnt világon. A magyarázatokat olyan eredeti irodalmi művekből vett idézetek színesítik, amelyek nagy része még sohasem volt magyar nyelven olvasható. A bizánci szerzők beszámolói ritkán tudományosak, keveset őriztek meg az antik görög zoológia eredményeiből, ám annál érdekesebbek és értékesebbek kultúrtörténeti szempontból. E munkában csaknem minden olyan műfajról szó esik, amelyben szerepet kapnak az állatok. A vadászati vagy állattartási útmutatók mellett olvashatunk bizánci mese- és álmoskönyvekből vett szemelvényeket, Indiát és Afrikát megjárt szerzőktől ránkmaradt fantasztikus útleírásokat, vagy állatokat is megtérítő szentek történeteit.

Kádár Zoltán - Németh György - Tompos Erzsébet - A ​Hagia Szophia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kádár Zoltán - Középkori ​művészet Kelet-Európában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kádár Zoltán - Ókeresztény ​és kora-bizánci művészet
A ​római császárkorban az antik rabszolgatartó társadalom átalakulásának, majd felbomlásának folyamata a művészet és a valóság új viszonyát teremti meg. A római birodalom hanyatlása idején megjelenő társadalmi-vallási mozgalmak közül a művészet fejlődése szempontjából is a kereszténység a legjelentősebb. Az első keresztények főként a "megfáradtakból és megterheltekből", a nép alacsonyabb rétegeiből kerültek ki. E szegény embereket különösen mozgatta, hogy ez a vallás az isten előtt való egyenlőség eszméjét hirdette, és azt a reményt táplálta híveiben, hogy a túlvilági örök boldogságban megszabadulnak majd minden földi szenvedéstől és fájdalomtól.

Kádár Zoltán - Bizánci ​művészet
A ​bizánci birodalom Justinianus halála (565) után már nem volt képes arra, hogy megtartsa a nagy császár hódításait. Veszedelmes ellenfelei támadtak nyugaton és keleten egyaránt: Itáliába a longobárdok törtek be (568), keleten a bizánci császárok súlyos harcokra kényszerültek a perzsa, majd az arab birodalommal - VII. századtól pedig már a bolgár birodalom is veszélyezteti Bizánc hatalmát. A VIII. század elején Justinianus birodalma csaknem egyharmadára csökkent. A VII. század közepén megindul Bizáncban a feudális rend kialakulásának folyamata, amely a XI. század végéig tart. Az uralkodó osztály különböző csoportjai közt dúló harcok a VIII. század elején a birodalom súlyos belső válságához vezettek. Ezzel egyidőben, a szabad közösségek és a kisbirtokosok földjeinek elfoglalásával nagyon megerősödött az egyház, különösen a kolostori nagybirtokok hatalma. Az isauriai dinasztia (717-820) által hatalomra jutott katonai arisztokrácia a maga kezébe akarta összpontosítani nemcsak politikai, de a gazdasági élet irányítását és így természetesen összeütközésbe kerül az óriási javakkal rendelkező kolostorokkal. Ez a gazdasági harc, amelyben a kolostori birtokoktól függő néptömegek az uralkodóház mellé állottak, vallási harc formájában bontakozott ki: a császárok, különösen III. Leó és fia, V. Konstantin, a csodatévőknek hitt szentképek (ikonok) és más kultikus tárgyak tisztelete ellen léptek fel, mert e képek tisztelete jelentős eszközt nyújtott az egyháznak (főként a kolostoroknak), nemcsak az ideológiai befolyás terjesztésére, hanem a hiszékeny nép adományai révén komoly bevételeket is jelentett. Ez a mozgalom, az ún. képrombolás (ikonoklázis) a bizánci művészet alakulása szempontjából is döntő, mert visszavetette az egyházi művészet fejlődését, de elősegítette a világi tárgyú képzőművészet kialakulását."

Szabó Árpád - Kádár Zoltán - Antik ​természettudomány
Ez ​a kötet részletes, elmélyedő tudománytörténet helyett csak egy-egy antik tudományág vázlatos, pusztán leíró ismertetését tűzte ki céljául. Nem lehetett szó még arról sem, hogy valamiféle teljességre törekedjünk: nem tette ezt lehetővé sem a terjedelem, sem az itt összeállított tanulmányok jellege. Bizonyos, hogy sok minden nem jutott szóhoz ebben a munkában, amit éppen úgy joggal elvárhatott volna tőlünk az Olvasó, mint bármi mást, amire sikerült kitérnünk. Mindössze arra törekedtünk csak, hogy olyan oldalról is bemutassunk valamit az antikvitásból - főleg a görögségből, - amiről az "ókortudomány" néven összefoglaló szakmák eddig ritkán vettek tudomást. Ha elég érdekesnek találja az Olvasó összeállításunkat, máris elértük célunkat.

Kádár Zoltán - Priszter Szaniszló - Az ​élővilág megismerésének kezdetei hazánkban
Hazánk ​élővilágára vonatkozó tudománytörténeti ismereteinket eddig csupán egy 1953-as szűkszavú munka kísérelte meg áttekinteni. Ez magán viseli az akkori dogmatikus feldolgozásmód jellegzetességeit, és csak a 17. századtól kezdve ad szemelvényeket, kritikákat e témakör csekély számú hazai publikációról. A jelenlegi áttekintés irodalmi és levéltári kutatások alapján mutatja be a magyar élővilág megismerésének kezdeteit, valamint azt a fejlődést, mely a honfoglalás korától kezdődően ezer éven át a reformkorig (1829) ment végbe a növénytan, az állattan, valamint az embertan és az anatómia terén. Nemcsak a hazai fajokról ír, hanem az utazásokon tapasztalt egzotikus élőlényekről is, és ezeket gazdag, jórészt most első ízben publikált képanyaggal illusztrálja. Külön érdekességnek számítanak az első magyar anatómiai és mikroszkopikus ábrázolások a 18. század második feléből, valamint a magyar természettudományos nómenklatúra és terminológia kezdeteinek bemutatása.

Kollekciók