Ajax-loader

Rácz János könyvei a rukkolán


Rácz János - Balatonfüred, a szőlő és a bor nemzetközi városa 1987-2007
A Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványa, megjelent 2007-ben.

Rácz János - Balatonfüred a szőlő és a bor városa 1987-2007
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Adél - Oláh Katalin Kinga - Oláh Mátyás László - Rácz János - Marossy Endre - 23 ​'56-os
Huszonhárom ​forradalmár arcmása nézz ránk a kezünkben tartott kötetből. Mindannyian Magyarország szabadságáért és függetlenségért küzdöttek 1956-ban. Ám így együtt s egyszerre egy művészeti albumban még nem szerepeltek. Magyar fiatalok, katonák, újságírók, politikusok arcképei és szobrai néznek vissza ránk az album lapjairól, s az életükön keresztül elevenednek meg 1956 forró őszének történetei. Megannyi művészeti alkotás, amely nemcsak az egykori szereplők vonásait eleveníti fel, hanem küzdelmeiket is megjeleníti a szovjet típusú kommunista diktatúrával szemben. A különböző sorsok és sokszor egymásnak is ellentmondani látszó utak köszönnek ránk hatvan év távlatából, s üzennek nekünk. Ők akkor, ott megkísértették a lehetetlent. Lehetségesnek látták a szabad Magyarország újjászületését. Legjobb tudásuk, s eszméik szerint küzdöttek, s ma már azt is tudjuk, nem buktak el. Bár a Kádár-korszakban mindent megtettek annak érdekében, hogy fizikálisan és szellemileg is elpusztítsák - másokkal együtt - ezt a huszonhárom embert is, ám ez nem sikerült, mint ahogy nem sikerülhet egyetlen nép szabadságvágyának elpusztítása sem. A kádári diktatúra nem írhatta felül a magyar ötvenhatos hősök emlékezetét. Az 1956-os fiatal generáció, a pesti lányok és srácok, a felkelőcsoportok vezetői, magyar katonák s a haza érdekében az eszméiketfelülvizsgálni tudó politikusok elevenednek meg a művészek segítségével. Ez a huszonhárom ember sohasem ült együtt egy asztalnál, ám a közös álom, a független haza gondolata 1956-ban és most is összeköti őket. Ajánlom ezért ezt az albumot mindenkinek, akit érdekelnek a művészetek és a történelem. Eme két műfaj az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján éppúgy összekapcsolódik, mint a kötetünkből megismerhető huszonhárom életút.

Rácz János - Növénynevek ​enciklopédiája
A ​növények életünk fontos részét alkotják. Táplálékul szolgálnak, gyógyászati célra használjuk őket, nélkülözhetetlenek az iparban, sőt lakásunk, kertünk díszei is lehetnek. A "Növénynevek enciklopédiája" 760 szócikkében 1030 növénynév eredetét, etimológiáját ismerteti, és összefoglalja a növényről a legfontosabb tudnivalókat. A szócikk élén a vastag betűs növénynevek mellett rövid leírásuk szerepel, majd a növénynév latin megfelelője. A következő részből megtudhatjuk, mikor jelenik meg a növénynév nyelvünkben, mely fontosabb növénytani munkák és szótárak említik, és hogyan jött létre magyar, illetve latin szaknyelvi alakja. Számos vidékünk népnyelvi elnevezéseiről tájékozódhatunk, így például a búzavirág neve néhol kékvirág, égi virág vagy imola. A szócikk középső része ismerteti a növény kultúrtörténetét, elterjedésének útját, továbbá bemutatja gazdasági jelentőségét is. Az általános tudnivalók mellett, miszerint a bors Keletről származó fűszer, a len pedig az emberiség egyik legrégebben termesztett növénye, számos érdekességről olvashatunk. Megtudhatjuk, hogy a kávét valójában a kecskék szokatlan viselkedése nyomán fedezték fel, a ma néptápláléknak számító burgonyát eleinte még ingyen sem akarták elvinni, vagy a komlót a IX. századtól használják fel a serfőzésben. A szerző több esetben utal azokra a szépirodalmi alkotásokra is, amelyekben az adott növény szerepel. A szócikk befejező része a növény élettani hatását ismerteti. Így például gyógyászati célra használják a csodabogyót erős gyulladáscsökkentő, érszűkítő tulajdonsága miatt. A legenda szerint Marcus Aurelius hadseregét nadragulyával mérgezték meg. A padlizsán nemcsak sokféleképpen elkészíthető étel, hanem alacsony kalóriaértéke miatt fogyókúrás étrend részét képezheti. A néphit szerint afrodiziákum az ananász és a koriander mellett a napraforgó, a spárga, sőt a zeller is. A kötetet ajánljuk mindazoknak, akik többet szeretnének megtudni a növények nevéről és magukról a növényekről. Hasznos ismeretanyagot jelent a botanikusok és a nyelvészek számára is. Rácz János nyelvész a magyar növénynévkutatás elismert szakembere, rendszeresen jelennek meg cikkei a Magyar Nyelvőrben, számos szakkönyv szerzője, több évtizedes kutatómunkájának eredményét foglalja össze a Növénynevek enciklopédiájában.

Perjés Judit - Rácz János - Hobbim ​a bonsai
A ​bonsai, a Távol-Keletről származó kertészeti kultúra az utóbbi évtizedben hódított teret Magyarországon. Talán azért, mert a törpefák nevelése amellett, hogy fejleszti a szépérzéket, gondozásukon keresztül megismerhetővé válnak a természet körforgásának törvényszerűségei. A Hobbim a bonsai című könyv bemutatja ennek a környezeti kultúrának a kialakulástörténetét, a növényalakítás stílusait. Eligazít abban, hogy mely növényfélék alkalmasak bonsai kialakítására, felvillantja a szaporítás és a nevelés fortélyait, és tanácsot ad a kártevők elleni védekezéshez.

Rácz János - Virágnévszótár
A ​Virágnévszótár minden korábbi munkánál részletesebben tárgyalja 340, hazánkban fellelhető mezei és kerti virág, illetve virágzó dísznövény nevének eredetét. A szótárból megtudjuk, hogy a kökörcsin virágnév az ótörök eredetű kök ’kék’ szóból származik. A következő virágokat mind egy-egy híres személyről nevezték el: begónia, frézia, fukszia, gerbera, hortenzia. A virág élőhelyére utal a búzavirág, a kövirózsa és a tarlóvirág neve, a növény virágzásának időpontja volt a névadás alapja a következőknél: estike, hajnalka, hóvirág, karácsonyikaktusz, mikulásvirág, őszirózsa, pünkösdirózsa, téltemető. A virág alakja ihlette a következő virágneveket: csengettyűfűvirág, flamingóvirág, oroszlánszáj, sarkantyúfű, trombitafolyondár. A szerző a magyar nyelvtörténet, szótárirodalom és botanikai irodalom alapján, adatokkal alátámasztva közli az ismereteket. A könyvből többek között azt is megtudjuk, hogy a cickafark, a gólyahír és a nőszirom nyelvújítási szóalkotás. A Virágnévszótár közli azt is, hogy egy-egy, ma széles körben használt virágnévnek milyen tájnyelvi megfelelői voltak használatosak: a golgotavirág népies neve kínfű, passióvirág; a napraforgó tájnyelvi megfelelője napvirág, tányérrózsa, tányérvirág. A virágok nevének eredetét bemutató rész után a virág pontos és szakszerű leírása következik, majd gyakorlati útmutatót olvashatunk a virág neveléséről. A szótár 236 illusztrációt tartalmaz. RÁCZ JÁNOS következő sikerkönyveit jelentette meg korábban a TINTA Könyvkiadó: Növénynevek enciklopédiája (2010), Állatnevek enciklopédiája (2012), Gyógyhatású növények (2014). Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 41. tagja.

Rácz János - Kutyaszótár
Az ​ember és a kutya együttélése ősidők óta tart. Valószínűleg a legelső háziállatunk. Az évezredek során több száz, egymástól igen különböző tulajdonságú kutyafaj alakult ki, melyek mindegyikének nevet adott az ember. Sokan tudják, hogy onnan ered a bernáthegyi kutyafajta neve, hogy a Svájcot és Olaszországot összekötő Nagy Szent Bernát-hágón a szerzetesek a 17. század végétől a különlegesen kiképzett kutyák segítségével kutatták fel és mentették meg a hóviharban eltévedt, illetve lavina alá került embereket. Azonban tudja-e Ön, hogy a buldog szó eredetileg szóösszetétel, az össze­tétel dog utótagjának ’kutya’ a jelentése, a ’bika’ értelmű angol bull előtag pedig arra utal, hogy ez az eb régebben olyan állatviadalok szereplője volt, amelyeken kutyákat uszítottak megbéklyózott bikákra? Ki hinné, hogy a terrier fajtanév a francia chien terrier ’földi kutya’ jelentésű szókapcsolat második elemére vezethető vissza, a terrier szó előzménye pedig a ’föld’ jelentésű latin terra szó? Gondolta volna, hogy a kopó név szófajváltás eredménye, mivel a kap ige kop változatának -ó melléknévi igeneves képzővel ellátott alakja főnevesült, az eredeti jelentése pedig ’elkapó, megfogó, megragadó’ lehetett? A Kutyaszótár 410 szócikkben dolgozza fel teljes körűen a kutyafajták nevét, feltüntetve a hozzájuk kapcsolódó számos művelődéstörténeti, kultúrtörténeti ismeretet. A szócikkek elején forrásmegjelöléssel megtalálható, hogy az adott kutyafajta neve mikor és hol bukkant fel először a magyar írásbeliségben. A szócikk magyarázó része tüzetesen foglalkozik a kutyafajta nevének eredetével, ismerteti a név etimológiáját, a névadás indítékát, illetve az idegen nyelvi megfelelőket. A kutyafajták nevével kapcsolatos nyelvészeti vonatkozású tudnivalók után a kutyafajta ismertetése következik. Ha fontos, a szótár közöl néhány kutyatartási, kutyaápolási tudnivalót is. A Kutyaszótár 85 rajzot tartalmaz a jellegzetes kutyafajtákról. Rácz Jánosnak a TINTA Könyvkiadónál számos szótára jelent meg, köztük a népszerű Állatnevek enciklopédiája. A szerző növény- és állatnevekkel foglalkozó szófejtéseit rendszeresen közli a Magyar Nyelvőr. Rácz Jánost a TINTA Könyvkiadó 2011-ben Arany Penna díjjal tüntette ki.

Rácz János - Gyógyhatású ​növények
A ​Gyógyhatású növények című kötetben a szerző 250 növényt ismertet ábécérendben. Megtalálhatók közöttük a legismertebbek, például a hársfa, kamilla, zsurló, és az olyan ritkábban emlegetettek is, mint a hérics, longán, pekándió. A szócikk élén a növénynév köznyelvi alakja áll. Ezután a korábbi évszázadokban leírt és ma fellelhető magyar nyelvi adatok következnek, feltüntetve a növénynév első megjelenésének idejét a magyar írásbeliségben. Megemlítésre kerül, hogy a növénynév mely nyelvemlékekben, fontosabb szótárakban, herbáriumokban, orvosbotanikai művekben található meg és ott miképp jellemzik a növényt. A korábbi magyar gyógynövényekkel foglalkozó munkákban leírtaknál jóval részletesebb itt a növénynév eredetének magyarázata, és a névadás indítéka is részletesen bemutatásra kerül. Ezt bizonyítja a bibliográfiában felsorolt száz feldolgozott forrásmunka is. Megtudjuk, hogy a naspolya szó görög eredetű, a komló honfoglalás előtti török eredetű, míg a zsurló a súrol igéből ered. A szerző rendszerint a tárgyalt növénynév tájnyelvi változatait is közli, a fagyöngy népi neve például a gyöngybuckó, enyvbogyó és gyöngyös madárlép. A szócikk második felében a növénnyel és a növénynévvel kapcsolatos botanikai, néprajzi, mitológiai ismeretek rövid összefoglalása következik. A szócikk befejező része a növénynek a gyógyításban és a népi orvoslásban betöltött szerepét ismerteti. A mákot például már az ókorban is alkalmazták kábító hatása miatt, ma pedig fájdalomcsillapítók fontos összetevője. A kötet végén az olvasó 75 betegség, bántalom mentén csoportosítva megtalálja, hogy megelőzésükre, kezelésükre mely növények fogyasztása javasolt. Vérnyomáscsökkentőként például nemcsak a fokhagymát, hanem a kellemesebb aromájú gyömbért vagy az őszibarackot is választhatja. Rácz János a TINTA Könyvkiadó Arany Penna Díjas szerzője, két korábbi, népszerű műve a Növénynevek enciklopédiája és az Állatnevek enciklopédiája.

Rácz János - Állatnevek ​enciklopédiája
Az ​Állatnevek enciklopédiája az állatok gazdag világába és sokszínű elnevezéseik történetébe vezet be. A magyar állatnévkészlet alapszókincsünk egyik számottevő rétege. Az elnevezések történetének, elterjedésének és eredetének kutatása fontos adalékokkal szolgál egész kultúránk megismeréséhez. A kötet 578 szócikket tartalmaz, melyek többsége két fő részre tagolódik: nyelvészeti és zoológiai, gazdaságtörténeti, néprajzi, mitológiai részre. Az első rész tartalmazza a címszóról föllelhető adatokat: a jelentését és az első megjelenését a magyar írásbeliségben, majd a név további szótörténetét, valamint nyelvjárási adatait. Ezt követi a szó eredete, a névadás indítéka, az állatnév idegen nyelvi megfelelői és társnevei. A kékróka szócikkéből például megtudhatjuk, hogy ezt a nevet a sarkiróka bundája alapján kapta, téli fehér színe után jegesrókának is nevezik. A második rész megadja az állat rendszertani helyét és felépítését. Szó esik a hiedelemvilágban betöltött szerepéről és állattenyésztési, halászati, vadászati jelentőségéről. Olyan érdekességekről olvashatunk itt, mint hogy a spániel eredetileg a nemesek kutyája volt, vagy hogy a balatoni sütödékben árult hekk igazából a tengerből származik. Az állatok gyakori szereplői az irodalomnak, így számos idézet is színesíti a szöveget. A kötetben való tájékozódást és az állatnevek közötti keresést segítik a szó­cikkek végén található utalások, valamint a törzsanyagot záró mutatók. A három szómutató révén közel 3000 magyar, latin szaknyelvi és német állatnevet kereshetünk vissza. Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik szeretik az állatokat, akik kíváncsiak állatneveink eredetének sokszínű világára, akik szeretnének többet megtudni Földünk madarainak, halainak, emlőseinek és egyéb gerinceseinek magyar elnevezéseiről. A kötet mind zoológusok, mind nyelvészek számára is hasznos ismeretanyagot tartalmaz. Rácz János nyelvész több évtizede foglalkozik névtannal. Számos tanulmánya jelent meg nyelvészeti folyóiratokban. A TINTA Könyvkiadónál megjelentetett nagy sikerű Növénynevek enciklopédiája című műve után most az állatnevek világát is feltérképezte.

Rácz János - A ​bonszáj története
Mivel ​bonszáj kedvelő vagyok, ezért nemcsak az alakítása, formázása és nevelése érdekel, hanem a története is. Ezért fogtam kutatómunkába, hogy megismerjem a törpefák múltját. A bonszáj történetéről írásos dokumentáció nem maradt fenn a keleti kultúrákban, így csak a szájhagyományokra hivatkozva és a korok társadalma, vallása ad alapot arra, hogy viszonylag megismerjük a törpefa eredetét és mítoszát.A miniatűr fák kultuszát Európába a japánok hozták be 1878-ban a Párizsi Világkiállításra. Itt csodálkozott rá először Európa az egzotikus növénykultúrára. Magyarországon az 1980-as évek elején terjedt el a bonszáj, melynek népszerűsége állandóan nő. Ennek bizonyítéka, hogy a bonszáj egyesületek, klubok évi rendszerességgel rendeznek kiállításokat.

Rácz János - Magyarországról ​jöttünk, mesterségünk címere: életrevalóak
Az ​1956-os menekültek ügye sok esetben a történészek szakmai kérdésének tűnhet az olvasók szemében. Ám ennél sokkal összetettebb, azt is mondhatjuk, személyes és egyedi történeteket kínálunk jelen kötetünkben. Ezúttal nem egy súlyos monográfiával, hanem egy olvasmányos interjúkötettel emlékezünk a hatvan évvel ezelőtt történtekre: az egykori magyar ötvenhatos emigránsok elbeszéléseiből ismerhetjük meg az eseményeket. Nem kiragadott részleteket, hanem teljes életutakat nyújtunk, ezért több esetben szembesülhetünk mindazzal, amelyet az egyes visszaemlékezők a Rákosi-rendszerben átéltek: megkülönböztetés, tanulmányok folytatásának problémája, családok meghurcolása. S mindeközben az így felnövő fiatalok egy percre sem adták fel. Küzdeni tudásuk, életrevalóságuk, hitük táplálta az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc lángját is. Ezt vitték magukkal Nyugatra. Nemcsak arra kellene emlékeznünk, hogy mennyi segítséget kaptak külhonba szakadt honfitársaink, hanem arra is, hogy mit vittek magukkal. Tehetségük, szorgalmuk, megtörhetetlen reményeik sokszor álmélkodásra késztették a befogadó államokat is. S az ötvenhatos magyarok többsége hihetetlen alkalmazkodókészségről tett tanúbizonyságot: igyekeztek minden helyzetben megtalálni a lehetőségeket a boldogulásukhoz. Nem véletlenül állították az Amerikai Egyesült Államokban, hogy a legnagyszerűbb menekültek érkeztek hozzájuk. Ezen kötet interjúi eme kiváló nemzedéknek állítanak emléket, akik pótolhatatlan űrt hagytak maguk után, amikor arra kényszerültek, hogy elhagyják hazájukat.

Kollekciók