Csáth Géza könyvei a rukkolán

Csáth Géza - Smaragd ​asztal
Csáth ​Géza teljes, ma ismert levelezése mintegy 1500 darabra rúg. Kiadásunk ezekből válogat, Csáth leveleit kiegészítve a hozzá írottakkal. Megismerhetjük családtagjaihoz fűződő viszonyát, irodalmi és művészeti kapcsolati hálóját, kibontakoznak művészekkel és orvosokkal szőtt barátságai - Kosztolányi Dezsőtől Weiner Leóig, sőt Pucciniig számos jelentős művésszel levelezett, Ady a Csorba-tóhoz invitálja, Vészi Margit baráti hangú levélben mond véleményt a novelláiról, Csáth Karinthyné halálának okairól érdeklődik orvosi szaknyelven Kosztolányitól... A leveleket olvasva feltárul a XX. századelő - Szabadka, Budapest, tátrai és erdélyi fürdővároskák - sokszínű világa, ahol a levelezőpartnerek is legalább annyi érdekes ablakot nyitnak meg a saját életükre, mint Csáth a maga tragikus történetére. A Smaragd asztal (ez Csáth soha meg nem valósult lapjának a címe) fontos adalékokkal szolgál nemcsak Csáth, de például Kosztolányi műveinek keletkezéstörténetéhez is. A válogatás, a jegyzetek és az annotált névmutató Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály munkája.

Csáth Géza - Hamvazószerda
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csáth Géza - Zeneszerző ​portrék
Csáth ​Gézáról kevesen tudják, hogy szépírói tevékenysége mellett zenekritikusi munkássága is igen jelentős, korának egyik "nagy műveltségű, finom tollú" kritikusa volt (Éjszakai esztétizálás, 711092; Ismeretlen házban. 2. köt., 772643), de említést érdemel zeneszerzői tevékenysége is (pl. Hamvazószerda című drámájához komponált zenét). Csáth zeneszerető és zeneértő családban nőtt fel, ő maga is zenésznek készült és csak a sikertelen Zeneakadémiai felvételi után döntött az orvosi pálya mellett. A muzsikához ezer szállal kötődő író, már gimnazista korában zenekritikákat, zenei tárgyú kisesszéket írt a Bácskai Hírlap számára. Fővárosi medikusként, pedig a Budapesti Napló, a Nyugat, a Huszadik Század, a Népszava, A Polgár, a Vasárnapi Újság és a Világ című periodikumok közölték zeneszerzőkről szóló írásait, kritikáit. A most megjelent, nyolc zeneszerző portrét (Bach; Beethoven; Haydn; Schumann; Wagner; Chopin; Grieg; Erkel Ferenc) tartalmazó kötet, először 1911-ben jelent meg, majd 1971-ben az Éjszakai esztétizálás című kötet Függelékében. A széles olvasóréteghez szóló írások, igen árnyaltan, egy-egy zeneszerző stílusának lényegére mutatnak rá, de egyben jól tükrözik Csáth Géza zenei ízlését is. A rövidke esszékben az általa megfigyelt két zeneszerzőtípus ("abszolút zenész", "program-muzsikus") alkotói módszerét, valamint a zeneszerzés lélektani hátterét fejti ki. A kötet - nemcsak a zene iránt érdeklődő, hanem minden, Csáth Géza elbeszéléseit kedvelő olvasónak ajánlható.

Csáth Géza - A ​varázsló kertje
Csáth ​Géza novellái szűkszavúan és "tárgyszerűen" szerkesztett alkotások: az elmeorvos-író sebészre valló pontossággal hatol a kamaszlélek mélyére, feltárva a serdülő természetes bájával keveredő kegyetlen és féktelen indulatokat, a felnőtt világ "leképezésének" kiszámíthatatlan következményeit (Anyagyilkosság, A kis Emma halála.) Hibátlanul diagnosztizálja az elmebetegség észrevétlen lopakodását és elhatalmasodásának folyamatát (Dénes Imre), az ópiumszívás saját tapasztalatai árán megismert mennyei gyönyörét és pokoli utóhatásait (Ópium). Legkedvesebb írásainak tárgyait a gyermekkorból meríti: meseszerű elemekkel elegyített emlékképek (A varázsló kertje), gyerekszerelmek ábrázolásai formájában (A Vörös Eszti), ámbár a gyermekkor iránti nosztalgiája néha lidércesen kínzó álomvíziók képében ölt novellatestet (A béka).

Csáth Géza - A ​vörös Eszti
A ​jelen kötet, az élete utolsó tíz évét szinte állandó morfiummámorban töltő Csáth Géza [1887-1919] novelláiból készült újabb válogatás írásainak többsége a szerelem, a házasság és általában a férfi-nő kapcsolat konfliktusairól, csapdáiról és drámáiról szól. A fürdőorvosként dolgozó, s naplója tanúsága szerint a kalandokra mindig nyitott Csáth a maga bőséges tapasztalatainak köszönhetően jól ismerte a női lélek rejtelmeit, és e kötet novelláinak címszereplői - Eszti, Jolán, Erna, Rozi, a doktorné, Irén mama és a többiek - egy-egy olyan nőtípust testesítenek meg, amelyekkel ma, száz évvel a szerző halála után is nap mint nap találkozhatunk.

Csáth Géza - Szabadka ​szépségeiről
A ​Délvidék két gyöngyszeme, Szabadka és Palics nevezetes helyszínein vezet végig a szabadkai városi múzeum kincseiből származó archív fényképekkel és képeslapokkal ez a karcsú kötet Csáth Géza három novellája segítségével. Az Emlékirat eltévedésemről, A varázsló kertje és a Szabadka „szépségeiről” című elbeszélésekben említett épületek, utcák, kertek és vizek mentén felvázolt térkép segítségével sétálhatunk végig kedves helyeinken - képzeletben vagy a valóságban. A kötetet Hicsik Dóra muzeológus és Szajbély Mihály, Csáth monográfusa állította össze.

Csáth Géza - Válogatott ​novellák
Csáth ​Géza a XX. század eleji irodalmi modernség egyik legtehetségesebb képviselője. Életműve összetett, sokirányú, egyénisége nyugtalan: egyszerre orvos, pszichoanalitikus, drámaíró, novellista, publicista, festő, zenész és kritikus. A kötet a manapság egyre népszerűbb író legjobb novelláit gyűjti egybe.

Csáth Géza - Úr ​volt rajtam a vágy
Csáth ​Géza naplóinak az életműsorozatban megjelent első kötete ("Méla akkord: hínak lábat mosni") a tízéves gyermek feljegyzéseivel indult és a pályaválasztás dilemmáival, az orvosi egyetemre való beiratkozással fejeződött be. Habár 1904 decemberében felhagyott a naplóírással, s úgy döntött, "életének minden nevezetes mozzanatát nyomtatásra adja", két évvel később újra elővette a félbehagyott füzetet. A jelen kötet, a második, az újrakezdéstől, 1906 januárjától 1914 első feléig kíséri Csáth életének alakulását. Időközben neves író és zenekritikus lett, befejezte az egyetemet, elmeorvosi szakkönyvet adott közre, s minden jel arra mutatott, hogy komoly klinikai karrier előtt áll. 1910-től azonban fokozatosan az orvosként könnyen elérhető morfium rabjává vált, 1913-ban pedig - noha nem volt meggyőződve döntése helyességéről - megházasodott. A most először a teljesség igényével összegyűjtött feljegyzéseiben, amelyek jelentős része korábban nem jelent meg nyomtatásban, jól nyomon követhető az állandó kétségekkel, az impotenciával, a hipochondriával, a morfiummal való vívódása. A legszerencsétlenebb megoldásokra jutott, amelyek néhány év leforgása alatt tragédiába sodorták életét. Az életút és az életmű alakulásának megértése szempontjából naplóinak ez a legfontosabb kötete, amelyben ugyanakkor meg-megcsillan a szépíró Csáth írásművészetének különös szépsége is.

Csáth Géza - "Méla ​akkord: hínak lábat mosni"
,,A ​nap fényesen, fehéren süt. A szél fúj; az árnyék zöldes, hűvös. Ez az árnyékszín és a fehér nap meg a ragyogó ég meg a szél különösen hatnak az emberre. Soha nem érzett sejtelmek kélnek az emberi lélek belsején. Ilonkával álmodtam." Csáth Géza 1903. április 13-i naplóbejegyzése kezdődik így. Kishúga, az ötéves Ilonka három hete halott, és a halállal folytatott hosszú küzdelem felnőtté érleli a 16 éves kamaszt. Olyan felnőtté, aki a megtapasztalt elmúlás tükrében fájdalmasan érzéki, titkos jelentésekkel telített képekben látja a hétköznapi világot, aki időlegesnek lát mindent, ami harmónia és idill. Az ügyesen festegető, muzsikáló és írogató gyermek a napló lapjain a szemünk láttára válik hármas-művésszé, aki alakjait, Kosztolányit idézve, árnyból és húsból gyúrja: ,,Vagy a fejök, vagy a szívök, vagy a lábuk köd: ködemberek." Naplóját 10 éves korában, 1897. április 7-én, egy szerdai napon kezdi vezetni. Fő témája sokáig az időjárás és az iskolai történések, meg hogy mi volt ebédre-vacsorára, mit csinált az a szemtelen Trüsze dajka, mikor következik kedvenc étele, az olajos káposzta. Ám ahogyan múlik az idő, tekintete úgy jár be egyre nagyobb köröket. Gimnazista naplóiból már mikrotörténeti részletességgel rajzolódnak ki a Brenner és Kosztolányi család hétköznapjai, az a polgári miliő, amelyben fontos szerepet játszanak a társas összejövetelek, a születés- és névnapok, a házi és a nyilvános muzsikálás, az irodalom és a színház. De láthatóvá válnak a politikai és társadalmi preferenciák is, az a sokszor meghökkentő és nagyon ellentmondásos értékrend, amely átszövi a szabadkai polgárság mindennapjait. Az iskolai koncerteken pedig, ahol hegedűjátékával arat sikert, már ott vannak a tanítóképzős lányok, és egyre gyakrabban tűnik fel a napló lapjain Irén, anyika húga, az asztal alatti ,,fuszlizások" és az első szerelem... Az életmű-sorozat e kötete Csáth Géza 1897 és 1904 között született naplóit tartalmazza. A későbbi feljegyzések és memoárok még sok titkot rejtenek. A folytatás különösen izgalmasnak ígérkezik - a titkok megfejtésének azonban a korai naplók őrzik a kulcsát. Az eredeti kéziratok alapján sajtó alá rendezte: Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály

Csáth Géza - Éjszakai ​esztetizálás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csáth Géza - Sötét ​örvénybe süllyedek
A ​naplófolyam befejező kötete az első világháború kitörésétől az író haláláig eltelt több mint öt év naplófeljegyzéseit és az ez idő alatt írt nagyobb lélegzetű visszaemlékezéseit tartalmazza. Az első háborús évek feljegyzésein még átsugárzik az ígéretesen induló író és orvos, a magabiztos férj öntudata, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik a drogoktól való szabadulás képtelensége, s ennek nyomában az eltávolodás az irodalmi élettől, a lemondás az orvosi ambíciókról, végül a visszafordíthatatlan mentális hanyatlás nyomában a biztosan bekövetkező összeomlás ígérete. A Sötét örvénybe süllyedek egyre vészjóslóbb bejegyzéseiben már nyoma sincs a korai évek könnyedségének: az életszeretet helyébe az élet szeretetének fájdalmas vágya lép. A kötet különlegessége, hogy számos szöveg most először válik hozzáférhetővé a széles olvasóközönség számára; olvashatók benne Csáth első világháborús emlékiratai, valamint a házassága történetéről szóló, korábban meg nem jelent visszaemlékezése is. Az értelmezést lábjegyzetek és az orvosi kifejezések szótára, a tájékozódást pedig névmutató könnyíti.

Csáth Géza - A ​sebész és más novellák
A ​Kossuth Kiadó új, tizenhat kötetes sorozata egymás társaságában kínál világirodalmi nagyságokat és magyar klasszikusokat, olvasmányokat a diákoknak, az újraolvasó felnőtteknek, az egykori élményeket fölidéző ínyenceknek. Párban Petőfi és Csáth Géza, Krúdy Gyula és Rejtő Jenő, Arany János és Thomas Mann, Moliére és Karinthy... Regények, novellák, drámák, amelyek egy életen át elkísérnek.

Csáth Géza - Ismeretlen ​házban I-II.
Csáth ​Géza (1887–1919), a szabadkai születésű, tragikus sorsú író a magyar irodalmi modernség jeles képviselője, a jugoszláviai magyar irodalom egyik – nem is távoli – őse, élete akkor szakadt meg, amikor létrejöttek irodalmunk születésének feltételei. Rendkívül szerteágazó irodalmi és publicisztikai munkásságot fejtett ki, igazi területe a novella, de drámákat is írt, zenekritikával és -elmélettel foglalkozott, tudományos munkákat adott közre, cikkeiben népszerűsítette a tudomány eredményeit, tárcák kerültek ki tolla alól. Korának legjelentősebb íróegyéniségei közé tartozott. Újrafelfedezője, Illés Endre szerint hatásának nyomai megtalálhatók Kosztolányi, Nagy Lajos, Karinthy, sőt Ady írásain is, és Barbey d'Aurevillyvel és Franz Kafkával a világirodalom egy különös vonulatát alkotja, Rövid életének bő termése több kötetet tesz ki, hírlapi cikkei pesti és szabadkai lapokban, folyóiratokban találhatók. Ebből a gazdag és értékes anyagból állította össze kiadványunk két kötetét Dér Zoltán, Csáth Géza életművének kutatója, ismerője. Kiadásunk jelentőségét fokozza, hogy számos. eddig föl nem fedezett – ma már szinte hozzáférhetetlen lapokban heverő vagy kéziratban lappangó – Csáth-írást is tartalmaz.

Csáth Géza - Havas Emil - Munk Artúr - A ​repülő Vucsidol
Csáth ​Géza legelső irodalmi kísérletét veheti kézbe az olvasó, egy lokális vonatkozású, érdekes, színes meseszövésű szatirikus regényt: A mű a Bácskai Hírlapban jelent meg folytatásokban, s amelyet a szerkesztőség két másik tagjával közösen írt. A regénynek nagy sikere lett, s ez buzdította Csáthot a további írásra.Nem kétséges, hogy a történet célja a mulattatás volt. Van, amikor a helyi vonatkozásokat illetően, a közügyek és a közállapotok epés rajzában szatirikus élt kap a humor, de ez a tendencia nem következetes. Hiszen a főhős valóban hős, egyszerű, tehetséges és okos bunyevác ember, alakja inkább humoros, mint nevetséges, de a történet összefüggéseiben minden mulatságossá válik körülötte.Olvasmányosságán túl is tanulságos ez a mű. Kivált a szemlélet miatt, amellyel a város fiatal írójelöltjei a provincializmusból való kitörés szabadkai erőfeszítéseit, saját közegüket nézték.

Csáth Géza - Emlékirataim ​a nagy évről
Csáth ​Géza az első világháború idején írta nagyszabásúra tervezett emlékiratait. Írói munkásságának talán legnagyobb szabású vállalkozását jelenítik meg ezek az eddig ismeretlen háborús visszaemlékezések és a magánlevelezés - még akkor is, ha részben töredékesen maradtak is fenn -, mivel pontosabb információkat szolgáltatnak az író világnézetéről, viszonyáról a magyarsághoz, a monarchiához. A levelekből jól nyomon követhető tragédiája a ,,méreggel", a morfiummal való küzdelem, ezzel kapcsolatos titkolódzása, apjával és feleségével való kapcsolata, viszonya Szabadkához, a kiterjedt Decsy, Brenner és Kosztolányi családhoz. Ezért hazája szétesésének tragédiája mellett személyes leromlásának folyamatát is nyomon követhetjük. Visszaemlékezései mentesek a harci cselekmények leírásától, hiszen Csáth a fronton töltött időszak alatt (1914. augusztus 3. - 1915 tavasza) mindvégig a távolabb lévő hadikórházakban dolgozott, előbb a szerb, majd az orosz hadszíntéren. Memoárja elsősorban közvetlenül a háború előtti hangulatot, a korabeli Budapest képét, a közvélekedést, a hadikórházak mindennapjait tárja elénk - tükröt tartva az utókornak az akkori világ olyan eseményeiről, amelyeket az mára már jórészt elfelejtett.

Csáth Géza - Fej ​a pohárban
A ​modern magyar próza első, máig nagyhatású alakja Csáth Géza. A háborúban szolgálatra rendelt orvos élete fokozatosan tárul föl előttünk. A napló hol töredékesen, jelzésszerűen rögzíti az eseményeket, máskor pedig bővebben, kedvvel időzve a leírások részleteiben. Feleségével, Olga asszonnyal töltött órái jelentik a megnyugvást, ahogy a testi örömök a kikapcsolódást a szörnyűségek sorozatából. Amikor csak teheti, olvas, diplomáciai iratok gyűjteményét tanulmányozza. Érteni akarja a politikát, az őt közvetlenül körülvevő világot. Közben iszonyatosan sokat dolgozik. Sérülteket lát el, sokszor hajnalig fönt van, tisztítja és kötözi a sebeket. És a bejegyzések a fokozódó morfiumadagokról... Hatalmas harcot vív önmagával, orvos lévén tudja, mi vár rá. Leírja és elemzi álmait. A napló jelentős részét teszik ki az álomanalízisek.

Csáth Géza - Csáth ​Géza novellái
Csáth ​Géza, eredeti nevén Brenner József (Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11.) magyar író, orvos, zenekritikus. Kosztolányi Dezső unokatestvére.

Csáth Géza - Ópium
A ​fölébredés – igaz – elviselhetetlen szenvedéseket okoz. És a szenvedések soká tartanak. A világosság reggel harsogó akkordokban dübörög végig az utcákon. És az ablakok tejüvegje meg a színes függönyök nem védenek ellene, mert bántó recsegő ritmusos lármájával áthatol mindenen és követelően hí. Menni kell. Rossz arcú és alacsony emberi lények közé, akik azt hiszik, hogy e nemtelen és kegyetlen muzsika az Élet törvénye s amit ők élnek az maga az élés. Ők elevenen kiugranak az ágyukból amelyben álomtalan ostoba alvással aludtak. Frissen megmosdanak és dicsérik a hideg vizet, amely pedig fájdalmakat okoz. Izmaikkal és eszükkel munkához látnak, amelynek fáradtsága csak szégyent kelt a szívben. Abban a szívben, amelynek nem kellenek többé a nyomorúságos apró kellemességek, csak egy: a komoly, szomorú gyönyör! A verekedésből győztesen kerülni ki, vére fáradság után megpihenni: mindez nem gyönyörűség csak a fájdalom megszűnése. Akik a fájdalmakat érzéketlen türelemmel viselik azoknak ez elég és sok is. Ők gonoszak, de haragudni nem szabad rájuk. Jóllehet miattuk van úgy, hogy az életet nem lehet berendezni tisztán az ős, szent gyönyör számára, ami pedig az élés egyetlen célja.

Csáth Géza - Az ​álmok asszonya
A ​modern magyar próza első, máig nagy hatású alakja Csáth Géza. Orvos és író, az emberi test és lélek alapos ismerője, a század eleji fénylő, fülledt szecesszió magyar hőse irodalmunkban. Legerősebb alkotói igénye az ember újrafelfedezése. A valóság és a képzelet síkján egyforma biztonsággal mozog, az idill, a tragikum és a groteszk egyaránt vonzza, az örökkévalóságba lendítő gyönyör éppúgy érdekli, mint a fájdalom misztikumának színes tüzei. Sokat írt a nőkről. Válogatásunkban ezen írásait kötöttük csokorba, s nyújtjuk át - nem csak nőknek. Nővé válásról, évődésekről, hódításokról, nagy szerelmekről és csalódásokról, féltékenységről, a házasélet jó és rossz oldalairól, férfiak nőkkel kapcsolatos okoskodásairól és a nők másságáról szólnak a novellák. Csáth szerette a nőket, ahogy az élet egyéb örömeit is. Az életvágy, a nagybetűvel írt Élet lázas igenlése mélyről eredő, jellegzetes alapélménye volt. Az élet szükségszerű fájdalmai elől azonban folyamatosan menekült, így álmai tökéletes asszonyát is csak a narkotikumtól bódult álmokban találhatta meg.

Csáth Géza - Egy ​elmebeteg nő naplója
E ​század elején egy csodálatos fantáziával és íráskészséggel megáldott fiatal nő került a budapesti Moravcsik-féle elmeklinikára. Akkortájt végezte ott éppen klinikai gyakorlatait dr. Brenner József fiatal orvos, Csáth Géza néven országos hírű novellista és zenekritikus. Rendkívül sokoldalú tehetség: zenél és zenét szerez, felfedező értékű zenekritikát ír, ráérez a legújabb festészeti ízlésre, s úttörője a novellaműfajnak. Akármibe fog, mindig és mindenben megelőzi kora gondolkodását, ízlését, műveltségét. Így van ez orvostudományi munkásságával is. A nagy tekintélyű, de konzervatív iskolát képviselő Moravcsik professzor égisze alatt a szakmában még igazán sehol el nem ismert freudi módszereket alkalmazza betege pszichés védelmi mechanizmusainak föltárásában, megismerésébe. A korszak magyar tudományosságát a teljes nyitottság jellemezte az új törekvések iránt. Még a konzervatív Moravcsik és orvosgárdája is eltűrte, sőt segítette kezdő orvosa freudista kísérleteit. Egy zseniális adottságokkal rendelkező elmebeteg, egy zseniális fiatal orvos és lélekbúvár író, valamint egy minden újra fogékony tudományos környezet szerencsés találkozása eredményeképpen született meg Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa. Ez a munka azonban nemcsak tudománytörténeti jelentőségű. A laikus számára is rendkívüli olvasmányélmény. Nemcsak azért, mert A. G. naplóföljegyzései, pszichéje védelmére kialakított szimbólumai szépírói értékűek, hanem azért is, mert Csáth Géza a tudós pontosságával s a finom érzékenységű szépíró beleérző képességével deríti föl A. G. lelkivilágának legtitkosabb zugait.

Csáth Géza - Mesék, ​amelyek rosszul végződnek
Évek ​óta csillapíthatatlan érdeklődés övezi a 20. század egyik legkülönösebb prózaírójának, Csáth Gézának összegyűjtött novelláit. A kötet tartalmazza az író életében megjelent öt novelláskötetének anyagát, valamint azokat az elbeszéléseket, amelyek a korabeli napilapokban, folyóiratokban láttak napvilágot. Az olvasó olyan remekművekkel találkozhat a könyv lapjain, mint az Apa és fiú, az Anyagyilkosság, A béka, A varázsló halála és A kis Emma. A magyar prózairodalom e maradandó érékei az életmű egésze szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek.

Csáth Géza - Lidércálmok
A ​morfium rabjává és áldoztává vált orvos-íróban a kóros szenvedély azért alakult ki, mert úgy érezte, képtelen elviselni sorsával kapcsolatban a valóság tudomásulvételét, nem tud beletörődni abba a gondolatba, hogy súlyos betegség áldozata lehet. A kábítószer okozta eufória és a modern lélektani áramlatok, a pszichoanalízis megtermékenyítő, fölszabadító hatása mutatkozik meg Csáth Géza ún. álomnovelláiban, illetve azokban az elbeszélésekben, amelyek az álom irreális területein messze túlhaladva , rögeszmés emberek képzeletvilágát mutatják be. Különös fogékonysággal ír a félelem, a szorongás, a képzelődések megszállottjainak életérzéséről. A kötet ezeket a novelláit gyűjtötte csokorba.

Csáth Géza - Napló ​(1912-1913)
Napló ​azokból az évekből, amikor a pszichoanalízissel elkezdett foglalkozni, és a sok önelemzéstől elment a kedve az írástól. "A születő gondolatot mintegy csirájában megöli a kritika." Egy fürdőhelyen kezdett el dolgozni orvosként. Unatkozó hölgyek álltak sorban a kegyeiért. Rákapott a szerekre. Egyre durvábban nyúlt hozzájuk. És próbált leszokni. Belső vívódások, hátrahagyott gondolatok.

Csáth Géza - A ​varázsló halála
Egy ​tragikus életű s ma már szinte elfeledett novellista tömör, félelmetes életművének legjavát tartalmazza ez a gyűjtemény Illés Endre válogatásában; Csáth Gézáét, aki fél évszázaddal ezelőtt a modern magyar próza egyik nagy előfutára és megújítója volt. Jelentkezése az irodalomban, amely a Nyugat indulásával egy időre esett, a kölyök Rimbaud indulására emlékeztet. Korán kibontakozó, tékozlóan gazdag, sokoldalúan színes tehetség volt, aki az írás mellett remekül rajzolt, festett, hegedült, zongorázott és zenét is szerzett (ő írta annak idején a Nyugatban Bartókról és Kodályról az első elismerő kirtikákat, s húszéves fejjel, harmadéves medikusként olyan feledhetetlen remekművét, mint az Anyagyilkosság. Aztán bekövetkezett tékozló és mohó életének végzetes találkozása a morfiummal, amely fiatalon elroncsolta gazdag tehetségét, elpusztította az új magyar irodalomnak talán legmerészebb ihletőjét, kinek műveiből az irodalmi rokonság szálai Kosztolányi Dezsőhöz és Karinthy Frigyeshez éppúgy elvezetnek, mint Nagy Lajoshoz vagy Ady Endréhez. Ez a gyűjtemény tartalmazza Csáth Géza életművének színejavát. A válogatás munkája az írónak életében megjelent hat kötetére alapozódott (A varázsló kertje (1908), Az albíróék (1909), Délutáni álom (1911), Janika (1911), Schmith mézeskalácsos (1912), Muzsikusok (1913), de a gyűjtemény tizenhat olyan elbeszélést is tartalmaz, amely ebben a kötetben lát először napvilágot. A Pál és Virgina, Hétfő, Jutalom, Ismeretlen házban, Történet egy gyógyszerészettan-hallgatóról, A kút, Egyiptomi József, Tálay főhadnagy, "Souvenir", Dénes Imre c. elbeszéléseket korabeli napilapokból (Budapesti Napló, Pesti Napló, Népszava, Világ) és irodalmi folyóiratokból (A Hét, Nyugat, Esztendő) gyűjtötte össze a sajtó alá rendező; az Elfeledett álom, Katonai behívó, A kis Emma, Kisfiúk, Vasút, A kis varrólány vasárnapja c. elbeszélések pedig az író hagyatékából kerültek elő. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1964

Csáth Géza - Hamisság ​és igazság
"A ​némaság mindentudókká teszi a nőket." "Itt normális parlamentáris eszközökkel nem fog soha uralomra jutni a nemzet többsége, csak erőszakos eszközökkel lehetne sikert, változást remélni. Azt, hogy a látszatalkotmányból valódi alkotmány legyen. De ehhez az volna szükséges, hogy az egész nemzet együtt szálljon síkra a saját érdekeiért, mert ha nem, akkor egy áruló kisebbség az ő relatív hatalma árán sikerrel árulhatja el újra és újra az összesség érdekeit". "Az emberek addig élnek, amíg igazuk van, mert amint tévednek a világ és a dolgok megítélésében, lassankint elkedvetlenednek, elszomorodnak, elkopnak és elmennek... meghalnak".

Csáth Géza - A ​tűz papnője
Csáth ​Géza a századelő magyar irodalmának egyik legeredetibb alkotója volt. Sokoldalú tehetség: a zene, a képzőművészet és az irodalom egyaránt vonzotta, humán adottságai ellenére furcsamód mégis az orvosi pályát választotta. Ideggyógyász lett, s hivatása gyakorlása során szokott rá a morfiumra. A drog-függőségből élete végéig nem tudott szabadulni, elméje lassan elborult, végül - miután megölte feleségét - öngyilkos lett. Irodalmi pályafutását a korabeli lapokban, folyóiratokban kezdte, amelyek számos, mind máig ismeretlen írását rejtik. Ezekből gyűjtött össze egy kötetre valót Urbán V. László irodalomtörténész. A most közölt novellák többségének középpontjában a férfi és a nő kapcsolata áll, e sajátos viszony - úgy tetszik - különösen izgatta az írót. Olvasmányos stílus, finom erotika, s a polgári konvenciók elleni lázadás jellemzi ezeket a fiatalkori elbeszéléseket is, csakúgy, mint a későbbi érett műveket.

Csáth Géza - Az ​álmodás lélektana
Csáth ​Géza munkássága iránt az idő múlásával egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg, méghozzá nemcsak szépirodalmi munkái, hanem tudományos dolgozatai iránt is. Igaz, az utóbbiakból jóval kevesebb jelent meg, mint az előbbiekből, holott hívei és a szakmabeliek körében köztudott, hogy Magyarországon az elsők között tette magáévá Freud elméletét, aminek nyomai novellisztikájában is fölfedezhetők. Ez a gyűjtemény javarészt ismeretlen, nyomtatásban először megjelenő elmeorvosi tanulmányokat tartalmaz, a freudi mélylélektan és álomértelmezés témaköréből, így a kötet mintegy kiegészítője a korábban megjelent Egy elmebeteg nő naplója című tanulmánygyűjteménynek.

Csáth Géza - A ​muzsika mesekertje
Aki ​a síkságot látni akarja, annak meg kell másznia a hegyet. Csáth Géza nem volt rest az ormokra kapaszkodni. Zenélt, zenét szerzett és írt a zenéről, hogy megértse titkát. "Hallom és elfelejtem. Látom és elhiszem. Csinálom és megértem." Konfuciusz tapasztalata érződik Csáth minden, a zenéről írott mondatában. Titkok tudója volt, titkok tudósa, aki egyre többet tudott egyre kevesebbről. Kortársként nehéz befogadni a gyökeresen újat. Ő azonnal megértette Bartók zsenijét, rögtön tudta, kicsoda Schönberg. A szecesszió Budapestjének nemzetközi színvonalú hangversenyéletéről és operabemutatójáról megragadó egyszerűséggel írja személyes-szenvedélyes beszámolóit. Mindegy, hogy Wagnerről ír vagy egy Schubert-dalestről, Beethoven-szimfóniáról vagy Brahms kamaradarabjairól. Csáth a zenei élménynek, ennek a semmihez sem hasonlítható, és semmivel nem helyettesíthető élménynek a krónikása. Minden mondatával "lelki tükörrendszereink"-et segít beállítani, hogy egyszerre tudjunk figyleni a zeneszerzőre, az előadóra - és önmagunkra. Személyessége sosem tolakvó. Csak annyit jelent: számára a zene nélkülözhetetlen szellemi-lelki táplálék, "személyes ügy". Kevesekről írhatnánk le jó lelkiismerettel: nyúlfarknyi recenziókban is író marad. S mivel íróként a legnagyobbak testvére, zenészként megengedheti magának, hogy csodálójuk legyen. Bachnak, Puccininek, Chopinnek, Debussynek. A művészi munkáról azt vallja, hogy annak alapja a "csodálkozás. A psziché meghatott rmeegése, átizzása az impressziók hatása alatt. Az élet átértésének gyönyöre ez. Semmit sem kapunk vele, és mégis végtelenül gazdagodunk általa." Ennek a végtelen gazdagodásnak, az élet átértésének lehetünk részesei a Zene hallgatása - és Csáth olvasása révén.

Csáth Géza - Álmok ​asszonya
A ​modern magyar próza első, máig nagy hatású alakja Csáth Géza. Orvos volt, író volt, az emberi test és lélek alapos ismerője, a század eleji fénylő, fülledt szecesszió magyar hőse irodalmunkban. Legerősebb alkotó igénye az ember újrafelfedezése. A valóság és a képzelet síkján egyforma biztonsággal mozog, az idill, a tragikum és a groteszk egyaránt vonzza, az örökkévalóságba lendítő gyönyör éppúgy érdekli, mint a fájdalom misztikumának színes tüzei. Sokat írt a nőkről. Válogatásunkban ezen írásait kötöttük csokorba, s nyújtjuk át - nem csak nőknek. Nővé válásról, évődésekről, hódításokról, nagy szerelmekről és csalódásokról, féltékenységről, a házasélet jó és rossz oldalairól, férfiak nőkkel kapcsolatos okoskodásairól, a nők másságáról szólnak a novellák. Csáth szerette a nőket, ahogy az élet egyéb örömeit is. Az életvágy, a nagybetűvel írt Élet lázas igenlése mélyről eredő, jellegzetes alapélménye. Az élet szükségszerű fájdalmai elől azonban folyamatosan menekült, így álmai tökéletes asszonyát is csak a narkotikumtól bódult álmokban találhatta meg.

Csáth Géza - Az ​életet nem lehet becsapni
Tartalom: ​ Színdarabok: A Janika Horváték Fiúk, lányok Zenés(nek szánt) színdarabok: Zách Klára Hamvazószerda Kisvárosi történet Jelenetek: Kis családi dráma Nagy Balázs - Kis Balázs Párbeszéd a szeretetről A gyermek A sarlach Függelék Utószó Jegyzetek

Csáth Géza - Muzsikusok
A ​hat írást tartalmazó kötet első három története az analitikus novella magyar megvalósulása: az olvasó az íróhoz hasonlóan mindent megtud a szereplőkről, még azt is, amit azok meg sem értenek magukról. Az olvasónak magának kell levonnia a következtetéseket, sokszor éppen az ironizáló író ellenében. A negyedik novellától kezdve azonban a hang sokkal személyesebbé válik, és az analízis eredménye sem annyira biztos.

Csáth Géza - Apa ​és fiú
Csáth ​Géza (1888-1919) a századelő egyik legizgalmasabb, legígéretesebb tehetsége, a modern magyar próza előfutára. Korán kibontakozó, tékozlón gazdag, sokoldalúan színes tehetség volt, az írás mellett remekül rajzolt, festett, hegedült, zongorázott, zenét is szerzett, ő írta az első elismerő bírálatokat Bartók Béláról és Kodály Zoltánról, s húszévesen, harmadéves medikusként olyan felejthetetlen remekművet alkotott, mint a kötetünkben is szereplő _Anyagyilkosság_. "Csáth Géza orvos- írta róla unokafivére, Kosztolányi Dezső. - Pszichiáter, aki tudja, hogy lelki életünkben nincsenek csodák és véletlenek, lelkünk történései éppen olyan végzetesek, mint a szívünk, a vesénk, a májunk működése, és a haragunk, az ambíciónk idegreakcióját szabályos görbékben lehet levetíteni a fehér lepedőre." "Mindenütt s mindenhol a fájdalom, mely a kéj véglete. És az iszonyat, mely megint csak a kéjbe torkollik - írja róla Illés Endre. - Meglesni a romló anyag iszonyú elváltozásait, a magány esszenciáját, az őrületbe csukló fintorokat, a test titokzatos kiterjedéseit, a halál kiütköző tigrisfoltjait: ezek a pillanatok Csáth Géza novellatémái." ___Korai, nagy sikerei, írótársainak lelkes elismerése után bekövetkezett Csáth Géza tékozló és mohó életének végzetes találkozása a morfiummal; a méreg fiatalon elroncsolta gazdag tehetségét, elpusztította az új magyar irodalom e merész ihletőjét. Elméje elborult, alig harmincéves korában öngyilkos lett. ___Gyűjteményünk - Illés Endre válogatásában - Csáth Géza életművének javát, legtömörebb, legkeményebb elbeszéléseit adja, olyan remekeket, mint a _Trepov a boncolóasztalon_, _A varázsló kertje_, _A vörös Eszti_, _Anyagyilkosság_, _Schmith mézeskalácsos_, _Tálay főhadnagy_ vagy a címadó _Apa és fiú_.