Ajax-loader

Buzinkay Géza könyvei a rukkolán


Buzinkay Géza - Compendio ​di storia d'Ungheria
A ​kis formátumú, népszerű képes sorozat kötete Magyarország történelmével ismerteti meg az olvasót. A szöveget színes metszetek, festmények, tárgyak fotói illusztrálják. A kötet Lázár István nagy népszerűségnek örvendő színes albumának miniatürizált változata. Questo piccolo libro parla di un popolo che é partito dall'Oriente milleni fa e che millecento anni or sono é giunto e si é inserto in Europa. Con l'aiuto di 80 illustrazioni a colori fa rivivere gli eventi e i personaggi piú importanti della sua tumultuosa storia. Le imaggini dei luoghi suggeriscono anche un interessante itinerario storico.

Buzinkay Géza - A ​magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig
A ​mű szerzője az 1970-es évek vége óta folytat sajtótörténeti kutatásokat, és a tárgyat több mint két évtizedig adta elő a felsőoktatásban. A sajtó történetét ugyan a médiatörténet részének tekinti, mégis az írott sajtó nyelvhez kötöttsége és az írás-olvasásból következő intellektuális vonatkozásai miatt világosan elhatárolhatónak tartja a vizuális és auditív médiumoktól, amelyek ezért a kötetben csak a nélkülözhetetlen utalások erejéig jelennek meg. Az előzményeivel együtt több évszázados múltra visszatekintő történetben elsősorban a magyar sajtó intézményének alakulására helyezi a hangsúlyt: a sajtó tartalmának létrehozóit (újságírók, szerkesztők), a sajtóüzem megszervezőit és működtetőit (kiadói vállalkozók és a kiadói üzlet), mindkét kategória felügyeletét, szabályozását (cenzúra, sajtópolitika), a sajtósokszorosítás, újságnyomtatás fejlődésének fő vonalát, a lapterjesztés alakulását (előfizetés, kolportázs, utcai árusítás), az információ megszerzésének fejlődését (az alkalmi levelezőktől a hírirodákig), az információ és véleményformálás sajtóbeli megjelenését (a laptípusokat és sajtóműfajokat), a tág értelemben felfogott szórakoztatás megjelenéseit (az irodalomtól a családi lapokig, magazinokig, illetve másfelől a bulvársajtóig) s a funkció és a működési mód közös célját, a lapolvasókat kívánja bemutatni. A kötet a magyar nyelvű periodikus irodalmat egységnek tekinti, szerves részeként mutatja be az ország határain kívüli magyar nyelvű sajtót is, amely különösen a XX. században a magyar szellemi élet és orientálódás lehetőségeit és gazdagságát reprezentálja.

Buzinkay Géza - Kapronczay Károly - Képek ​a gyógyítás múltjából
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Buzinkay Géza - Kunyhók, ​paloták, lakóházak
Az ​emberek évezredek óta házakban élnek. Ember és lakóhelye olyan szorosan tartozik össze, mint például a fa és gyökere. Mégis milyen későn jelenik meg a lakóhely a művészi ábrázolásokon! Amikor az emberek és így a művészet figyelme is a természet és a környező világ felé fordult, csak akkor kapott benne helyet a ház, a megépített emberi környezet. Sokféle házban laktak az emberek. Kötetünk tárgya a lakóházak művészi megjelenítése a legősibb kunyhóktól a modern nagyvárosi épületekig.

Buzinkay Géza - Kő ​se mutatja helyét
1984. ​június 18-án szakértő bizottság nyitotta fel a székesfehérvári Romkert kriptáját. Közel fél százada oda temették vissza a középkori magyar királyok meglelt maradványait. A látvány döbbenetes volt: királyi tömegsír, szennyvízben álló, összekevert csontokkal . Ötszáz év magyar királyaira is érvényesek Kisfaludy Károly Mohács című versének sorai: "Fénytelen itt szunnyad, s kő se mutatja helyét". Az egykori pompás uralkodói temetésektől, a gazdag és díszes síroktól, sírkápolnáktól tekervényes út vezetett a tömegsírig. Középkori ereklyeszerző rablásoktól a törökök és az ellenük harcoló keresztény hadak pusztításain át odáig, hogy régészeti feltárások és antropológiai vizsgálatok során nagyrészt még az is megsemmisül, ami a történelem viharait túlélte. Nagy tudósok erőfeszítései és ügyetlenségei, országos és helyi hatóságok nemtörődömsége, látványos újraeltemetési és koszorúzási ünnepségek az egyre reménytelenebb pusztítások feledtetése - mindez részét képezi a királysírok érdekfeszítő történetének. A művelődéstörténész szerző feleleveníti a magyar királyok temetésétől a székesfehérvári királyi temetkezőhely és sírjai megsemmisüléséig lejátszódott bonyolult eseményeket egészen az 1984-es kriptafelnyitásig.

Buzinkay Géza - Kis ​magyar sajtótörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Buzinkay Géza - Magyar ​hírlaptörténet
1848. ​március 15-én este húszezres tömeg szabadította ki fogságából Táncsics Mihályt, ezzel is demonstrálva a sajtószabadság életbe lépését. Az első világháború vesztes befejezése és a forradalmak a cenzúra bevezetésével, a papírfelhasználás korlátozásával, a lapok többségének betiltásával pedig szinte a kiindulópont elé vetették vissza a sajtó helyzetét. A két eseménysor közé eső hetven évben a magyar sajtóélet páratlanul felvirágzott, utóbb is ritkán látható, magas színvonalon működött. A magyar sajtó aranykora a hazai közélet demokratizálódásának egyik fontos fejezete. A sajtó szervezetrendszerét, működésének társadalmi és jogi kereteit, kiadványait és munkatársainak sokaságát mutatja be ez a kis kötet, mely nemcsak a téma tankönyve lehet, hanem tanulságos és szórakoztató olvasmány is.

Buzinkay Géza - Egy ​magyar úr a XX. században
A ​kötetben közölt írások és képek egy nagyrészt elfelejtett polgári réteg életformáját és gondolatait mutatják be abban a történelmi pillanatban, amikor világuk visszavonhatatlanul múlttá lett. A harctéri emlékezés és a levelek írói azt a sokoldalú érdeklődést, eszményt és emberi tartást testesítették meg, amelyet még a Monarchia idején sajátítottak el, és amelytől egy modern, európai szellemű Magyarország megteremtését remélték. Ney Ákos (1881-1967), a kötet közreadójának nagyapja mérnök volt, a két világháború között a vasúti közélet egyik vezető szereplője. Az első világháborúban a galíciai fronton teljesített szolgálatot mint tartalékos tüzértiszt. Naplóját, illetve az abból egyidejűleg készített ,,emlékezését" a bevonulástól vezette egészen addig, amíg berendelték a Kereskedelemügyi Minisztériumba, ahonnan a Minisztérium képviselőjeként a bécsi Kriegsministeriumba delegálták. Az emlékirat egy irodalmi érzékenységű ember izgalmas írása: jelenetek és hadiesemények leírása; bajtársainak hosszabb-rövidebb jellemzése, portréi; lengyelországi szálláshelyeik bemutatása (saját rajzokkal és amatőr fényképekkel kísérve); eszmefuttatások, reflexiók a hadieseményekre, beiktatva néhány vers és vicc, anekdota. Az emlékezések mellett található egy ,,Kriegs-Notes 1914-15" feliratú jegyzetfüzet, az üteg tiszti és legénységi névsorával, muníció-jegyzékekkel, tárgyi és felszerelés-jegyzékkel stb. A háborús hátország mindennapjait, problémáit, a hétköznapi élet átalakulását 114 levél - és az érintett családokat, személyeket és életformájukat bemutató gazdag és eddig ismeretlen fényképanyag - kelti életre. A levelezés a budai, a besztercebányai és a Vágújhely környéki, főként csejtei hétköznapokra vet fényt. Az 1914 ősze és 1918 vége között kelt levelek a védett jómód körülményeitől és csak a hírekben megjelenő háborútól a Felvidékről való menekülés előkészületeiig dokumentálják a történeti Magyarország megszűnését a mindennapokban. Buzinkay Géza (1941) történész, az Eszterházy Károly Főiskola professor emeritusa, az irodalomtudományok kandidátusa. Fő kutatási területei: a magyar sajtó és újságírás története, illetve Budapest társadalom- és művelődéstörténete. Sajtótörténeti munkásságát Pulitzer Emlékdíjjal ismerték el. 1992-1996-ig a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója volt.

Kókay György - Buzinkay Géza - Murányi Gábor - A ​magyar sajtó története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Buzinkay Géza - Borsszem ​Jankó és társai
"Beruházás. ​- Ha addig öltözködik az ember, míg végre meztelen marad." - A "pénzügyi szótár" e címszavát több mint száz éve közölte a Borsszem Jankó. Manapság is hallhatók olyan kifejezések, mint hogy valaki milyen "Mokány Berci" vagy másvalaki milyen "mucsai". Azt azonban kevesen tudják, hogy Mokány Berci, Mucsa és sok más hasonló figura vagy szólás honnan ered. Megteremtőik a múlt század második felének vicclapjai - ahogyan magukat nevezték: élclapok - voltak és ezek szerkesztői, szerzői, köztük a kor néhány népszerű írója, például Jókai Mór, Ágai Adolf, Ambrus Zoltán. A művelődéstörténész szerző azt vallja, hogy rendkívül fontos és jellemző: min nevet egy-egy korszakban egy nemzet? Ezért arra vállalkozott - elsőként - hogy a ma is népszerű vicclap sajtótípusának múlt századi hazai történetét megírja. Könyve bemutatja a legnevezetesebb élclapok részletes történetét, azok író és grafikus munkatársait, szól közönségükről és a lapok sikereiről - kudarcairól is. Szövegét sok eredeti idézettel szövi át, sőt egy fejezetben áttekinti a kor élcformáit is. S hogy az olvasó minél teljesebb és szórakoztató képet kapjon, közel háromszáz karikatúra is szerepel a kötetben.

Buzinkay Géza - Kókay György - A ​magyar sajtó története I.
A ​sajto.com sorozatunk első kötete, A magyar sajtó története I. a hazai nyomtatott, illetve elektronikus médiumok históriáját tekinti át a kezdetektől azaz a ma ismert első magyarországi nyomtatott újságok megjelenésétől a fordulat évéig, tehát nagyjából a 20. század közepéig. Mindezt úgy, hogy a terjedelem szabta korlátok mellett kitekint az egyes korszakok nemzetközi sajtóviszonyaira, illetve a honi sajtó történetét a magyar irodalom és politika történetbe ágyazza. Hasonló terjedelemben, ehhez fogható alapossággal a magyar újságírás múltjával sehol máshol nem találkozhat az olvasó, így állíthatjuk: Buzinkay Géza és Kókay György korábbi munkájának javított, új kiadása hiánypótló vállalkozásnak számít. Könyvünk szerzői Dr. Buzinkay Géza, az Eszterházy Károly Főiskola tanára, illetve Dr. Kókay György irodalomtörténész a téma legalaposabb és legfelkészültebb ismerői, akik korábban is számtalan könyvben, folyóiratban publikálták a hazai sajtó történetével kapcsolatos kutatásaikat. Kötetünk alapjául szolgáló kéziratuk korábban már többször látott napvilágot. A magyar sajtó története I. kötetét nemcsak az újságíró-iskolák hallgatóinak, hanem a nyilvánosság története iránt érdeklődőknek is ajánljuk. Bízunk benne, hogy hamarosan elkészül a folytatás is, azaz az elmúlt bő fél évszázad sajtóviszonyainak a feldolgozása.

Kollekciók