Ajax-loader

Bárány Tamás könyvei a rukkolán


Bárány Tamás - Vendégjáték
Bárány ​Tamás írja novelláiról: Hadd kezdjem egy vallomással: nem vagyok termékeny novellista. Harmincöt év alatt talán hatvan-hetven novellát írtam, s a pályám során megjelent több mint negyven művem közül csupán három volt novellás kötet. Húsz regényem mellett az évek során persze írtam sok más rövid prózai írást, tárcát, krokit, paródiát, sőt még mesét is - de a novellától mindig féltem egy kicsit. Soha nem adta meg magát könnyen. Mert veszélyes, kegyetlen műfaj a novella. Mindig drámát kell megjelenítenie - s mindig meg kell jelenítenie a drámát, sosem szabad a konfliktus elmesélésével beérnie. "Tragédia dalban elbeszélve" mondja Greguss Ágost a balladáról. A novellát hasonlóképpen definiálhatnók, talán így: "Dráma, elbeszélésben megjelenítve." És ahogy az igazi ballada is csupán a legnagyobbak - Goethe, Arany János - tollán válik valódi költészetté, úgy igazi novella is csak a leghivatottabbak, Maupassant, Csehov, Kosztolányi, Móricz ihletéséből születik. Így tán már érthető, miért féltem e műfajtól, s az is, hogy négy évtizedes pályám során évenként mindössze két novellát mertem írni - s közülük is csak egyet-egyet vettem fel ebbe a gyűjteménybe.

Bárány Tamás - A ​férfi Názáretből
Bárány ​Tamás jelenig ívelő életművét joggal tartja az érdeklődő közönség és az irodalmi közvélemény is századunk magyar társadalma "krónikájának". Legújabb regénye a krisztusi időkbe kalauzol vissza, hogy megörökítse a pillanatot vagy a folyamatot, amelyben Jézus által megváltatott az emberiség. ; A férfi Názáretből szokatlan módon közelít a kétezer éves történethez; az író a korabeli - a Szentírásból és az evangéliumokból ismert - szereplők (Jézus szülei, unokatestvérei, hívei és ellenségei stb.) által mesélteti el Jézus életét, így mintegy személyes beszámolóként élhetünk át egy igencsak valódinak ábrázolt eseménysorozatot. Az öt fő fejezetre (Názáret; Kumrám; Galilea; Júdea; Jeruzsálem) tagolt regény Jézus életének szakaszain vezet végig: kisgyermekkora Názáretben, a kumráni tanulás, felkészülés évei, "mesterré" válás a galileai vándorlások során, megváltó mivoltának nyílt felvállalása Júdeában, és végül vértanúsága Jeruzsálemben. Bárány Tamás Jézusa valódi ember, azzá teszik nemcsak a mindennapokban megnyilvánuló szokásai és bontakozó jelleme (pl. a gyermek Jézus "rosszalkodik", gondot okoz szüleinek), de vívódó töprengései és az a gondolati fejlődés is, amelynek eredményeképpen túllép az esszéneus tanításokon és a Tökéletes Igazság Útja közösség istenhitén. Ez az ember-Jézus környezetét megfigyelve alakítja ki nézeteit és nagyon is emberi indokok állítják a szegények szolgálatába; saját maga számára is döbbenetes felismerése - hogy mindent a szeretet irányít - alapján fordul szembe a Tóra tanításával, és "Isten igája" helyett a megbocsátást hirdeti. ; A szenvtelen, már-már monoton hangon megszólaló elbeszélők nem a csodákról szólnak, hanem egyszerűen tudósítanak a számukra szokatlan, minden gyarlósághoz megértő figyelemmel közelítő jézusi cselekedetekről. Jézus valódi ember-volta azonban akkor bizonyosodik be igazán, amikor meghal a keresztfán: az a "Krisztus", aki a keresztények új isteneként támad majd fel, halála pillanatában emberi fájdalommal telve rádöbben végtelen magányára; fizikai kínjainál hatalmasabb lelki gyötrődése, hogy létezik-e egyáltalán Isten, s ha igen, akkor miért hagyta magára? - A regény egyszerűségében is megkapó, magasztos leírásai igazi olvasmányélményt nyújtanak hívőknek és nem hívőknek egyaránt.

Bárány Tamás - Űzött ​vad
Bárány ​Tamás új regénye ismét izgalmasan időszerű problémával foglalkozik: az elhagyott asszonyok magányának a férfiúi felelőtlenséget vádló boldogtalanságával. Egy felbomló régi és egy bontakozó új szerelem története - így is summázhatnók az új Bárány-regény témáját; de akkor sem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk róla, hogy egy kisváros komédiája, egy magányos asszonysors tragédiája vagy a férfiúi önzés szatírája. Sokrétű írás tehát az Űzött vad; a tragikomédia, a szatíra és az erkölcsi példázat elemei keverednek benne, anélkül természetesen, hogy az író akár a szentimentális ellágyulás, akár a vékonypénzű moralizálás veszélyébe esnék. Formai tekintetben is új utat tör, meglepetést tartogat e könyvben az író, akit eddig hagyományhű regényszerkesztőnek és novellistának ismert az olvasóközönség.

Bárány Tamás - A ​fiam nem a lányom
Két ​kisregényt és egy elbeszélést tartalmaz Bárány Tamás legújabb, jókedvű kötete: három vidám, szatirikus hangvételű írást. Mind a három mai történet; de mindegyik más panorámára nyit ablakot: az emberi lélek - és társadalom - más-más tájaira. Mégis van egy központi gondolata az egész kötetnek - idejüket múlt életelvek: a régmúltból itt felejtett és a közelmúltból ideindázó magatartási normák és életvitel fölött mond kacagtató bírálatot. A humornak majd minden regiszterét megszólaltatja e kötetében az író: a címadó kisregény, A fiam nem a lányom villódzó iróniával és gunyoros derűvel, a Szerencsés flótás az éles szatíra szarkazmusával, a Kutyaharap pedig a lírai humor s a szelíd, sokszor együtt érző irónia eszközeivel hat az olvasóra.

Bárány Tamás - Kis ​ház a szigeten
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bárány Tamás - A ​világbíró király
"Bizony ​a régiek élete folyása tanulságossá vált későbbi nemzedékek számára. Szolgáljon arra, hogy az emberek megtudják mindazt, ami másokkal megesett, és okuljanak belőle..." Az Ezeregyéjszaka meséinek szavait idézi Bárány Tamás különös, izgalmas regényének bevezetésében. A regény lapjain a mesés Kelet támad új életre, uralkodók és koldusok, hatalmasok és legyőzöttek hol fennkölt, hol indulatoktól feszülő párbeszéde zajlik, miközben kibontakozik előttünk a váratlan fordulatokban bővelkedő, sodró iramú történet.

Bárány Tamás - Apátlan ​nemzedék
Az ​Apátlan nemzedék egy generáció és egy évtized regénye. 1940-ben egy fővárosi gimnázium érettségi bankettjén indul a cselekmény, és a tízéves találkozón fejeződik be, felöleve a háború, a felszabadulás, a szocializmus építésének időszakát. Hősei szimbólumok is, példái e tíz év értelmiségi életsorsainak. Egyik diák érettségi után ostoba katonai illúziói áldozata lesz, a másik eltűnik a doni visszavonulás idején; a francia irodalomért rajongó bölcsészt aknamezőn éri a halál, az ellnállási mozgalomban küzdő kommunista Sopronkőhidán hal hősi halált. De a tragédia a jelenbe is átnyúlik: a hegedűművész, akiben az üldöztetés rettenete elhallgattatta a zenét, disszidálási kísérlet és a börtön kálváriája után találja meg helyét az életben. A gyárépítő technikus, a dolgozók iskolájában tanító tanár, a jelen hősei mellett felbukkannak a polgári világ képviselői is, akik nem tudnak és nem akarnak a szocializmussal közösséget vállalni.

Kollekciók