Ajax-loader

Bárány Tamás könyvei a rukkolán


Bárány Tamás - Fortuna ​kegyeltje
Öt ​találat a lottón! Akit ebben a kivételes szerencsében részeltet a sors, valóban elmondhatja magáról, hogy "Fortuna kegyeltje". Bárány Tamás új regényének hőse építészmérnök, aki számára ez a fordulat élete nagy ábrándjának valóra váltását jelenthetné: felépíthetné a tökéletes, minden igénynek megfelelő, szép és modern házat, egyben családi otthonát, amely semmiben sem hasonlít az általa kényszerből szűkösre és kényelmetlenre tervezett lakótelepi "dobozok"-hoz. Van azonban valami, amivel még a legnagyobb szerencse sem birkózhat meg: a pénzszagra gyülekező, tervezni kezdő rokonok, barátok, ismerősök hada... A Bárány Tamásra jellemző könnyed, elegáns elbeszélői modor, a fordulatos, érdekfeszítő cselekményszövés, a finoman elhelyezett csattanók és természetesen a burkolt, de jól érzékelhető irónia remélhetőleg minden olvasó számára élvezetes olvasmánnyá avatja új könyvét.

Bárány Tamás - Húsz ​év
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bárány Tamás - A ​bíró
Bárány ​Tamás húsz regénye közül ez csupán a második, amely történelmi időkbe kalauzolja az olvasót: a római köztársaság utolsó napjaiba. A regény tengelyében Róma két legfőbb bírája, Brutus és Cassius összeesküvése áll, Julius Caesar diktatúrája ellen. A sokszor és sokak által megírt témát az író frappáns újszerűséggel bontja ki; regénye mélyre ás az érdek-összeütközések és lázadó indulatok bonyolult szövevényébe, s a kort és az összeesküvés rugóit teljes történeti hitelességükben idézi fel. Bárány Tamás azonban nem történész, hanem író; természetes hát, hogy a sokoldalúan ábrázolt, mélyen emberi konfliktusokból kibomló drámát képzeletében tovább építi, s a dolgokban és eseményekben rejlő logikát végső értelmezésükben is felmutatja. S mert a regény - noha indíttatása a legszabályosabb, hagyományos regénykezdet - nem a tizenkilencedik században íródott, hanem a huszadik utolsó negyedében, az is nyilvánvaló, hogy stílusának kétségtelen realizmusa sem a klasszikus realisták iskolájában fogant, hanem korunk új utakat kereső, játékosan merész, groteszk szemléletében.

Bárány Tamás - Ágytól-asztaltól
Három ​regényt vesz kézbe e kötettel az olvasó; három, évekkel ezelőtt megjelent írásomat. Az első tizenkettő, a második kilenc, a harmadik hat esztendős. Életkoruk középarányosa tehát éppen kilenc év, vagyis az a bizonyos klasszikus kilenc esztendő, amely - Horatius szerint - csalhatatlanul megmutatja, kiállja-e az írásmű az idő próbáját. Most majd kiderül. De ha maguk a művek tán nem is, a bennük rejtező problémák mindenképpen állják az időt, sőt, ma még időszerűbbek is, mint írásuk idején. Hiszen korunk jellemzője, hogy egy formálódó társadalom kutatja benne új erkölcsi arculatát, keres biztos fogódzót, amibe kapaszkodjék, mert megrengett vele a világ, sok minden megingott körülötte, ami szilárdnak tetszett; eszmék, hitek, életformák váltak idejüket múltakká. A régi normák helyébe újakat kell keresnünk. A három regényt ez a gond hozta létre, s terelte most közös kötetbe. Bizonyára nem véletlen, hogy egy-egy válás története áll mind a három középpontjában. A magánember számára a házasság a közügyek elseje; s a közösségivé lett ember a házasságban éli magánéletét. Ütközőpontot, teret a konfliktushoz itt lel leginkább; de ugyanitt találhat jó nyugalmat, megharcolt biztonságot. Hogy egyik történetemben szemlátomást a válságba jutott házasság fenntartása mellett vagyok, a másikban pedig ellene, ne tévesszen meg senkit. Nem következetlenség ez! Magam is keresem a választ e kínzó kérdésekre, de úgy, hogy tudom: nincsenek örök törvények. Egyetlen törvény kötelez: a felelősség, amellyel embertársainknak és önmagunknak tartozunk. A három mű erről beszél.

Bárány Tamás - Rákóczi ​zászlai
Az ​író új kiadásban megjelenő, népszerű történelmi regénye abban különbözik a Rákóczi-szabadságharc sok más szépirodalmi feldolgozásától, hogy szerencsés kézzel megválasztott két főhőse sorsán keresztül az egész Rákóczi-korról kitűnő áttekintés nyújt. Almássy Pál földbirtokos nemes két nevelt fia, Majos János és Majos Kristóf más-más utat futnak meg, de mindkettejük sorsa igen jellemző a korra, és sokak életútjával párhuzamos. János a nép igaz ügye és a fejedelem személye iránti következetes hűség jegyében harcolja végig ezt a szabadságharcot, még a számüzetésbe is követi Rákóczi Ferencet. Kristóf élete pedig annak tükre, mikor hogyan áll a nemzeti felkelés ügye: lelkesedése, vakmerősége, csüggedései s végül árulása mögött is mindig személyes érdekek bújnak meg, "áldozatait" is a várható "eredményhez" szabja. A történet nagyobbik felében János életét követi nyomon az író, Esze Tamás zászlóbontásától kezdve látjuk a kor nagy csatáit, megismerkedünk a vezérekkel, tisztekkel, közkatonákkal, és megtanuljuk tisztelni a szabadságért fegyvert ragadó népet.

Bárány Tamás - ...és ​így írunk mi!
Mielőtt ​jelen munkám összeállításához láttam, természetesen igyekeztem felmérni irodalmunk helyzetét. E feladat azonban nyilvánvaló módon meghaladta erőmet; mikor volt olyan az irodalmi helyzet, hogy fel lehetett volna mérni? (A magyar irodalom még csak hétszáz esztendős!) Rövidesen ráébredtem tehát, hogy egyedül nem sokra megyek; legokosabban teszem, ha kikérem a tapasztaltabb írók tanácsát. Körkérdéssel fordultam hát az élő magyar irodalom kiemelkedő mestereihez: beszélnének az újonnan feltűnt írógenerációk értékeiről, tehetségeiről? A régebbi évjáratokat illetőn könnyebb a tájékozódás, jobban segít a tárgyismeret és a közmegegyezés - de azt, hogy az ifjú pályatársak közül ki kerüljön be jelen kis gyűjteménybe, csupán az ő útmutatásuk nyomán véltem eldönthetőnek. Azt is megkérdeztem tőlük, hogyan látják irodalmunk mostani örvendetes pezsdülésének további perspektíváit; és ki az az író, az utánuk érkezett nemzedékek soraiból, akitől a legtöbbet várják, akit legközelebb éreznek magukhoz. Érkezésük sorrendjében közlöm a kapott nyilatkozatokat.

Bárány Tamás - Másfél ​szoba összkomfort
Több ​szerelem és több házasság története Bárány Tamás legújabb regénye, amely a legmaibb mában játszódik, s amelynek középpontjában látszólag egy másfél szobás szövetkezeti lakás megszerzésének fondorlatosan bonyolult históriája áll. Ez a nem mindennapi eset azonban szinte csak ürügy az írónak arra, hogy a ma együtt élő és együtt dolgozó két nemzedék: fiatalok és idősebbek életútját, életszemléletét ábrázolja, és nyugtalanul keresse azokat az erkölcsi fogódzókat, amelyek nélkül nincs, nem lehet igazi emberi együttélés. Négy ember, két nő és két férfi egymást keresztező sorsának története a Másfél szoba összekomfort, amelyben a szerelem és az érdek hol összefonódik, hol egymást oltja ki, a háttérben pedig ott lüktetnek a mai Budapest vidám és gondterhelt hétköznapjai.

Bárány Tamás - Csigalépcső
Nehéz ​és ritkán hálás feladat a magunk művéről beszélni. Ha megkérnek rá, szívünk szerint azt válaszoljuk: faggassák helyettünk inkább a művet, beszél az majd magáért, ha van mit mondania. Hiszen az író megtette a dolgát azzal, hogy megírta - most már az olvasón a sor. Hadd kérjem hát a rokonszenvét. Új regényemnek szüksége is van az olvasó segítő figyelmére, mert merész feladatra vállalkozik. Egy emberi érzés, vagy ha úgy tetszik: szenvedély történetét kívánja adni, azzal a kendőzetlen őszinteséggel, amit az olvasó joggal vár el az írótól s elsősorban őtőle, hiszen amióta irodalom az irodalom, legelső feladata, hogy az emberi dolgoknak hű tükre legyen. Amikor tehát az olvasó megismerkedik majd a vidékről Pestre helyezett Benkő Lajos történetével, házasságának válságával, bizonyára társadalmunk egy fájdalmasan időszerű kérdésére ismer benne; olyan emberi-erkölcsi problémára, amelyről az utóbbi időben nem sokat beszéltünk, de melyről - úgy érzem - nem lehet nem beszélni.

Bárány Tamás - Zsonglőrök
A ​szerző 60. születésnapjára megjelentetett kötet, mely a három nagy sikerű regényének újab kiadása. Mindhárom regény szatírisztikus hangvételű, s mindegyikük hőse szélhámos. Innen a kötet összefoglaló címe: Zsonglőrök. A kötetben foglalt regények: - Fényes rokonság - Rendhagyó feltámadás - Nagy idők tanúja

Bárány Tamás - A ​fészek melege
Fiatal ​házaspár összeesküvést sző egy balatoni villa reményében: hódításban gyakorlott, mutatós fiatalembert keresnek, aki sikerrel kísérelheti meghódítani a férj apjának jövendőbelijét. Tudniillik ha a papa megnősül, nem adja el a házát, tehát ugrik a villaépítéshez szükséges indulótőke. A fészek melege humoros-ironikus vígjáték regényben elbeszélve. Bárány Tamás olyan indulóhelyzetet, konfliktust, szereplőket teremtett, akik az ő segítsége nélkül játsszák el a darabot, az író csak krónikása történetünknek. Ez a "csak" a regény kivételes minőségét jelzi, hiszen azt bizonyítja: hús-vér embereket s nem papírfigurákat ismerünk meg a regény lapjain, egy hiteles szeletét napjaink valóságának, amelyre tényleges és súlyos társadalmi gondra, hibára, bajra világít rá a humor és az őszinteség reflektorával. Izgalmas és meglepő fordulatok sorozata A fészek melege - az utóbbi évek egyik legizgalmasabb magyar regénye, egyben a legszórakoztatóbb is, amely azonban a szórakozás ürügyén tükörbe nézni is kényszeríti az olvasót.

Bárány Tamás - Csigalépcső ​- Három regény
A ​kötet címadója a Csigalépcső, az író talán legnagyobb sikerű műve: jelen kiadása immár a hatodik, külföldön is ismerik, a belőle készült filmet huszonhárom országban játszották. Az Íratlan törvény – hasonlóan a Csigalépcső-höz – ugyancsak erkölcsi problémákkal birkózik, amaz egy vidékről Pestre helyezett könyvtáros életének válságos szakaszát ábrázolva perrel az állami mindenhatóság gondolatával, ezem egy idős férfi szerelmi kiszolgáltatottságát festi részvevő együttérzéssel. A Sziget egy korán hervadó, magányos özvegyasszony tragédiájának története. Kántorné, a kisvárosi varrónő, egyedül él, s már nem is reménykedik benne, hogy magányát megoszthatja valakivel, amikor váratlanul egy mérnök költözik hozzá, albérletbe. Ágoston mérnök vonzó, udvarias fiatalember, az ifjú özvegy kivirul a közelében, félremagyarázza a férfi kedvességét, szerelmet gyanít mögötte – ez a végzetes félreértés lesz tragédiája forrásává.

Bárány Tamás - Velünk ​kezdődik minden
"A ​szőke lány némán húz egy vodkásüvegből. Az üveget gondosan visszaereszti egy fa tövébe, felegyenesedik, s néz rájuk, merev pillantással. - Mondom, hogy svédül kell kérdezni! - Hülye! - szól Lala barátnője. - Kérdezd te svédül! - És dühösen elmegy. - Ingrid? - kérdi Anti bátortalanul. A lány csak nézi, nézi, s bólint. - Ingrid Bergman, igen. A világsztár. - És halkan sírni kezd."

Covers_60437
elérhető
1

Bárány Tamás - Sziget
Bárány ​Tamás új regénye egy korán hervadó, magányos asszony tragédiájának története. Zsuzsika, a kisvárosi varrónő, egyedül él, s már nem is reménykedik benne, hogy magányát megoszthatja valakivel, amikor váratlanul egy mérnök költözik hozzá, albérletbe. A mérnök kedves, vonzó férfi: Zsuzsi hirtelen kivirul; azt hiszi, hogy a férfi udvariassága személyének szól, kedves szavai szerelmi szenvedélyt palástolnak. Hamarosan csalódnia kell: a mérnök megnősül, egy pesti lányt hoz a házba. Itt kezdődik Zsuzsi tragédiája: hogyan vállalhatja ezt a sorsot? Hogyan igyekszik megszerezni a férfit, akit szenvedélyesen megszeretett? A Sziget fordulatos cselekménye során nemcsak ennek a különös hármasnak - Zsuzsinak, a mérnöknek és fiatal feleségének - fojtott küzdelme bontakozik ki, hanem egy mai magyar kisváros élete is.

Bárány Tamás - Két ​regény
Bárány ​Tamás két nagysikerű regényét jelentetjük meg új kiadásban. "Amikor e könyv terve először felmerült bennem, Le Sage sánta ördöge jutott eszembe - vallja a Város, esti fényben íróhőse. - Valami hasonlót szerettem volna írni én is. Egy sánta ördög, aki fölemeli a házak födelét, és bekukkant a lakások mélyére, hogy ellesse az emberek titkait... Csakhogy az ilyesmi felette kockázatos vállalkozás: könnyen bélyegzik utánzásnak. Nem volt hát más, mint egyszerűbben, a valósághoz hívebben, tulajdon tapasztalataim alapján kezdenem ezt a könyvet Fűzfőpatonáról. Hogyan él ma egy ilyen par excellence szocialista város, újfajta közösség: ez a probléma izgat most már esztendők óta. Hiszen egy ilyen új település élete (és sok van belőlük országszerte) egy kissé előképe a jövőnek; afféle előleg, mutató a megvalósult szocializmusból, a holnap társadalmából - tehát a jövendő Magyarországból. Hadd hangsúlyozzam a legelején: nem megfogható, telekkönyvileg igazolható, perrendtartásszerűen lenyomozható valóságról írok. Két-három évtizede divat volt a filmek, regények előtt feltüntetni az óvatos védekezést: E mű szereplői kitalált alakok, pusztán az írói fantázia szülöttei, s ha valakire hasonlítanak, az a véletlen műve. Valami ilyen fenntartással szeretném én is kezdeni, hiszen egyetlen fűzfőpatonai ismerősömmel sem akarok konfliktusba keveredni..." Ugyancsak napjainkban játszódik Bárány Tamás másik regényének, a Velünk kezdődik minden-nek cselekménye. Ebben az egy hét alatt lepergő történetben - amelynek fejezetcímei a hét napjainak nevét viselik - az író olyan kérdést tárgyal, amelyről igencsak sok szó esik manapság: a nemzedékek egymás mellett élésének, pontosabban ütközésének kérdését. Azokról a fiatalokról beszél Bárány Tamás, akik - ki bátran, ki megalkuvón - lázadnak a mindennapok rutinja ellen, mert nem fogadják el szüleik erkölcsi törvényeit, mert úgy vélik: velük kezdődik minden. Vajon csakugyan így van-e? - kérdi az író. - Van-e kezdés folytatás nélkül? - Erre az izgalmas kérdésre keres választ a fordulatos, váratlan eseményekben gazdag regény.

Bárány Tamás - Város, ​esti fényben
1968-ban ​jelent meg először Bárány Tamás Város esti fényben című könyve. A tartalmában és formájában egyaránt újszerű munka nagy sikert aratott, a kritika osztatlan elismeréssel fogadta, rövid idő alatt elfogyott. Bárány regénynek és szociográfiának, fikciónak és riportnak újszerű ötvözetét teremtette meg ebben a könyvben. Főhőse, az író, egy képzeletbeli városba, Fűzfőpatonára látogat, annak életével, lakóival ismerkedik, s közben maga is megváltoztatja véleményét a szocialista átalakulás problémáiról, az irodalom feladatairól: ez a gazdag anyag adja könyvének tárgyát és keretét. "Amikor e könyv terve először felmerült bennem, Le Sage sánta ördöge jutott eszembe - vallja a Város esti fényben íróhőse. - Valami hasonlót szerettem volna írni. Egy sánta ördög, aki felemeli a házak födelét, és bekukkant a lakások mélyébe, hogy ellesse az emberek titkait... Csakhogy az ilyesmi felette kockázatos vállalkozás: könnyen bélyegzik utánzásnak. Nem volt hát más, mint egyszerűbben, a valósághoz hívebben, tulajdon tapasztalataim alapján kezdenem ezt a könyvet Fűzfőpatonáról. Hogyan él ma egy ilyen par excellence szocialista város újfajta közössége? - ez a kérdés izgatott." Bárány Tamás nagysikerű munkáját harmadik kiadásban jelenteti meg a Szépirodalmi Könyvkiadó.

Bárány Tamás - Kormányválság ​Paránában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bárány Tamás - A ​világ közepe
Az ​apródruhába öltözött Mátyás, az ifjú király egyszerűen kereket old csókakői vadászkastélyából, amikor hírét veszi, hogy immár a második hercegkisasszony tart arrafelé, nyilvánvalóan házassági szándékkal. Gábor nevű kancellárja kíséretében Mátyás elvetődik Gyevibe, és haragra gerjed, amikor a helyi bírót éktelen talpnyaló rigmusokkal köszönti a falu népe. Mátyás meg is mondja a magáét, mire a bíró tömlőcbe csukatja, ahol Kinizsi Pállal találkozik, aki hasonló okból senyved ott. Hogy s mint végződik a "legénynézőbe" jött hercekisasszonyok csókakői találkozása, s hogyan szolgáltat igazságot az ifjú király? Erről szól ez a kedves, szórakoztató történet.

Bárány Tamás - Villa ​a Balatonnál
Egy ​kisregény és több novella gyűjteménye a könyv. Szellemes és pajzán történetek mély ember és helyzetismerettel, fajsúlyos kérdésekről könnyedén, ám elgondolkoztatóan. A címadó kisregény egy váratlan örökség körüli bonyodalmat mutat be, és kitűnő társadalmi hátteret rajzol, a novellák a családi élet, a társkeresés, a fiatalok beilleszkedésének egy-egy jellegzetes pillanatképét örökíti meg.

Bárány Tamás - Félszárnyú ​Pegazus
A ​hatvanéves Bárány Tamásnak kereken ötvenedik munkája a Félszárnyú Pegazus: irodalmi paródiáinak mindeddig legteljesebb gyűjteménye. A kötet nem is csak a magyar irodalom történetében egyedülálló vállalkozás; egy egész korszak: a huszadik század hazai prózairodalmának átfogó képét tárja az olvasó elé, a századelőtől napjainkig, Mikszáth Kálmántól - Krúdyn, Móriczon, Kosztolányin, Déryn, Tamásin, Illyés Gyulán, Németh Lászlón át - egészen a legfiatalabb mai írókig. Száz magyar íróról készült százhuszonöt paródia rajzolja ki, szinte az irodalomtörténeti teljesség igényével, a modern magyar próza nyolc évtized alatt megtett útját. "Egyes darabjainak szemszöge - szabadkozik előszavában Bárány Tamás - nem mindig egyöntetű: néhol a kritikus pengéje villan élesebben, néhol az irodalomtörténész megértőbb mosolya enyhíti az ítélet szigorát, hűséggel igyekezvén kijelölni az érintett író helyét egy megíratlan irodalomtörténet lapjain."

Bárány Tamás - Kitagadottak
Egy ​galeri tagjai "csurognak" a Körúton unottan, pattogatott kukoricát ropogtatva. Hamarosan kiderül, hogy nem huligánok, legalábbis nem bűnözők, nem csavargók, mindnek van munkahelye, rendszeres keresete. Jórészt vidékről jöttek, de már beilleszkedtek egyfajta pesti életformába. Van köztük egy fiú, akit Lordnak becéznek, és aki látszatra különbözik tőlük egyben-másban. Aztán megtudjuk, hogy nemcsak látszatra. Mély szakadék választja el a Lordot a galeritől, és ez óhatatlanul szakításhoz vezet. Csak Anikó, az egyik lány tart ki a Lord mellett, és furcsa dolgoknak jön nyomára...

Bárány Tamás - Emberi ​hang
Új ​novelláit gyűjtötte össze Bárány Tamás az Emberi hang-ban, amely válogatott elbeszéléseinek (Tengerparti nyár, 1966) megjelenése óta írt rövidebb prózai írásait fogja kötetbe. Az Ítéletidő és Atmoszféra című ciklusban tíz novellát olvashatunk: ezekben az írásokban tegnapi és kivált mai életünk konfliktusai, a férfi-nő kapcsolat buktatói, groteszk helyzetek fogalmazódnak meg, néha keserűen, néha vidáman, nemegyszer szatirikus éllel. A kötet harmadik ciklusa - Két tekercs pillanatkép - mint címe is jelzi, rövid villanásokban mutat fel furcsa jellemeket, különös sorsokat, drámai szituációkat, jellegzetes mai problémákat; a Két tekercs pillanatkép hősei egyes szám első személyben vallanak múltjukról, életük egy izgalmas, tragikus vagy mulatságos kalandjáról, mozzanatáról: az író a tragédiában megbúvó komédiát, a komikum mögött felsejlő tragikomikumot kutatja.

Bárány Tamás - A ​világbíró király
"Bizony ​a régiek élete folyása tanulságossá vált későbbi nemzedékek számára. Szolgáljon arra, hogy az emberek megtudják mindazt, ami másokkal megesett, és okuljanak belőle..." Az Ezeregyéjszaka meséinek szavait idézi Bárány Tamás különös, izgalmas regényének bevezetésében. A regény lapjain a mesés Kelet támad új életre, uralkodók és koldusok, hatalmasok és legyőzöttek hol fennkölt, hol indulatoktól feszülő párbeszéde zajlik, miközben kibontakozik előttünk a váratlan fordulatokban bővelkedő, sodró iramú történet.

Bárány Tamás - Űzött ​vad
Bárány ​Tamás új regénye ismét izgalmasan időszerű problémával foglalkozik: az elhagyott asszonyok magányának a férfiúi felelőtlenséget vádló boldogtalanságával. Egy felbomló régi és egy bontakozó új szerelem története - így is summázhatnók az új Bárány-regény témáját; de akkor sem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk róla, hogy egy kisváros komédiája, egy magányos asszonysors tragédiája vagy a férfiúi önzés szatírája. Sokrétű írás tehát az Űzött vad; a tragikomédia, a szatíra és az erkölcsi példázat elemei keverednek benne, anélkül természetesen, hogy az író akár a szentimentális ellágyulás, akár a vékonypénzű moralizálás veszélyébe esnék. Formai tekintetben is új utat tör, meglepetést tartogat e könyvben az író, akit eddig hagyományhű regényszerkesztőnek és novellistának ismert az olvasóközönség.

Bárány Tamás - Kis ​ház a szigeten
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bárány Tamás - Egy ​életen át
Négy ​évtized novelláiból válogatta Bárány Tamás életműsorozata harmadik kötetének írásait. Az olvasó így természetesen megtalálja benne régebbi elbeszéléseit, de jó néhány új novella is tanúskodik az író töretlen érdeklődéséről, friss alkotókedvéről.

Bárány Tamás - Államcsíny ​Paránában
A ​huszadik századnak kétségkívül egyik legförtelmesebb tapasztalata, hogy a politika méregkeverői megszámlálhatatlan pokoli színjátékot képesek rendezni, vagyis annyit, amennyire éppen szükségük van, hogy kezükben tarthassák a dolgok és események irányítását; kevésbé udvariasan szólván: világszerte magukénak kaparinthassák a főhatalmat. Eme keserű komédiák kárvallottai mindig is szerettek, vagy inkább csak szerettek volna belesni e pokoli praktikák kiagyalóinak boszorkánykonyhájába. Erre most kitűnő alkalmat kínál Bárány Tamás kis remeke, amelynek első kiadása 1955-ben jelent meg, egy esztendővel a forradalom előtt, és majd' egy fél évszázad multával, az író születésének nyolcvanadik évfordulóján jelent meg újra, 2002. március 21-én.

Bárány Tamás - Kis ​magyar irodalomtöri
Az ​író mondja könyvéről: Bonyolult érzés lehet paródia tárgyának lenni. A lélektan ambivalencia néven tartja számon azt az összetett lelki folyamatot, amelyben a sértődés büszkeséggel, az öröm haraggal elegyedik. Örülök, hogy írtak rólam; dühös vagyok, hogy ezt írták. Büszke vagyok, hogy foglalkoznak velem, de meg vagyok sértve, hogy így… A karikírozott alanyok legtöbbje ugyanis olyasfajta paródiára vágynék, amely a könnyezésig mulatságos, ám amelyből mégis az a halálosan komoly végső következtetés vonható le, hogy a paródia hőse – irodalmi életünk legnagyobb élő klasszikusa… Ilyes paródiát azonban – e kötet szerzőjének legnagyobb bánatára – meglehetősen nehéz írni… Innét van, hogy a kötet egyes darabjainak szemszöge nem mindig egyöntetű: néhol a kritikus pengéje villan élesebben, néhol az irodalomtörténész megértőbb mosolya enyhíti az ítélet szigorát.

Bárány Tamás - A ​fiam nem a lányom
Két ​kisregényt és egy elbeszélést tartalmaz Bárány Tamás legújabb, jókedvű kötete: három vidám, szatirikus hangvételű írást. Mind a három mai történet; de mindegyik más panorámára nyit ablakot: az emberi lélek - és társadalom - más-más tájaira. Mégis van egy központi gondolata az egész kötetnek - idejüket múlt életelvek: a régmúltból itt felejtett és a közelmúltból ideindázó magatartási normák és életvitel fölött mond kacagtató bírálatot. A humornak majd minden regiszterét megszólaltatja e kötetében az író: a címadó kisregény, A fiam nem a lányom villódzó iróniával és gunyoros derűvel, a Szerencsés flótás az éles szatíra szarkazmusával, a Kutyaharap pedig a lírai humor s a szelíd, sokszor együtt érző irónia eszközeivel hat az olvasóra.

Bárány Tamás - Rettentő ​Misi
A ​harmincas években játszódik Bárány Tamás új ifjúsági regénye, valahol a Ferencvárosban. Hőse Rettentő Misi, egy mosónő félárva fia, akit szokatlan testi ereje és igazságérzete állandó konfliktusba kever a társadalommal; akár kisinas, akár diák, mindig az ő bőrén csattan az ostor. Bárány Tamás, akit felnőtteknek szóló regényeiből és történelmi ifjúsági regényéből ismertünk eddig, új oldaláról mutatkozik be a gyerekolvasónak: a gyerekekhez is ért, számukra is van mondanivalója. Rettentő Misi kalandjait valami kedves, ironikus, dickensi mélabú süti át, maga Misi alakja is igen vonzó, olyan tulajdonságokkal is rendelkezik, ami minden 10-14 éves gyerek álma: rendkívül erős, jó tanuló, anélkül, hogy tanulna, bajtársias és önzetlen, akkor is, amikor nyilvánvaló, hogy nagy hátrányok származhatnak belőle, és éretten belelát a felnőttek életébe, megérti a felnőttek problémáit is. Nincs is ajánlólevélre szüksége; mindenki olvassa történetét, ha a kezébe kerül.

Bárány Tamás - A ​férfi Názáretből
Bárány ​Tamás jelenig ívelő életművét joggal tartja az érdeklődő közönség és az irodalmi közvélemény is századunk magyar társadalma "krónikájának". Legújabb regénye a krisztusi időkbe kalauzol vissza, hogy megörökítse a pillanatot vagy a folyamatot, amelyben Jézus által megváltatott az emberiség. ; A férfi Názáretből szokatlan módon közelít a kétezer éves történethez; az író a korabeli - a Szentírásból és az evangéliumokból ismert - szereplők (Jézus szülei, unokatestvérei, hívei és ellenségei stb.) által mesélteti el Jézus életét, így mintegy személyes beszámolóként élhetünk át egy igencsak valódinak ábrázolt eseménysorozatot. Az öt fő fejezetre (Názáret; Kumrám; Galilea; Júdea; Jeruzsálem) tagolt regény Jézus életének szakaszain vezet végig: kisgyermekkora Názáretben, a kumráni tanulás, felkészülés évei, "mesterré" válás a galileai vándorlások során, megváltó mivoltának nyílt felvállalása Júdeában, és végül vértanúsága Jeruzsálemben. Bárány Tamás Jézusa valódi ember, azzá teszik nemcsak a mindennapokban megnyilvánuló szokásai és bontakozó jelleme (pl. a gyermek Jézus "rosszalkodik", gondot okoz szüleinek), de vívódó töprengései és az a gondolati fejlődés is, amelynek eredményeképpen túllép az esszéneus tanításokon és a Tökéletes Igazság Útja közösség istenhitén. Ez az ember-Jézus környezetét megfigyelve alakítja ki nézeteit és nagyon is emberi indokok állítják a szegények szolgálatába; saját maga számára is döbbenetes felismerése - hogy mindent a szeretet irányít - alapján fordul szembe a Tóra tanításával, és "Isten igája" helyett a megbocsátást hirdeti. ; A szenvtelen, már-már monoton hangon megszólaló elbeszélők nem a csodákról szólnak, hanem egyszerűen tudósítanak a számukra szokatlan, minden gyarlósághoz megértő figyelemmel közelítő jézusi cselekedetekről. Jézus valódi ember-volta azonban akkor bizonyosodik be igazán, amikor meghal a keresztfán: az a "Krisztus", aki a keresztények új isteneként támad majd fel, halála pillanatában emberi fájdalommal telve rádöbben végtelen magányára; fizikai kínjainál hatalmasabb lelki gyötrődése, hogy létezik-e egyáltalán Isten, s ha igen, akkor miért hagyta magára? - A regény egyszerűségében is megkapó, magasztos leírásai igazi olvasmányélményt nyújtanak hívőknek és nem hívőknek egyaránt.

Bárány Tamás - Aki ​feltámadott
Bárány ​Tamás új regényének középpontjában az emberiség Megváltójának örök alakja áll, aki időről időre megjelenik a földön, hogy tiszte szerint megváltsa a szenvedő emberiséget. A regény hőse hétköznapi emberként él a huszadik század végének egyik európai nagyvárosában, és amikor - éppen a harmincadik születésnapján - észleli magán a kiválasztottság jeleit, kétségbeesve tiltakozik legújabb elhivattatása ellen. Ám hiába ózkodik a küldetéstől, meg kell értenie, hogy semmit nem tehet kiválasztott volta ellen... Ettől kezdve az író végigjárja velünk az ősidőktől napjainkig követhető emberi történelem egy-egy nagy állomását. A kőkori emberáldozattól Ech-n-Atón fáraó korán át, Mózes és Buddha fellépésétől Krisztus kereszthaláláig, majd ismét a mi zaklatott, fölbolydult világunkig. A kiválasztott mintegy tanulmányozza a múltat és jelent, így tűnik föl a legendák és mítoszok ködébe vesző história egy-egy magaslati pontján, hol fő-, hol mellékalakként, az események szemlélőjének, vagy épp alakítójának mezében. Ez az alakváltás geográfiailag is széles térben történik: a bibiliai tájakon, majd a Távol-Keleten és Közel-Kelet buddhista, mohamedán gyújtópontjaiban, s ismét a nékünk otthonosabb európai történelem színhelyein. Ő - ahogyan az író lélekben-szellemben örök humánum szerepet cserélő megtestesítőjét nevezi - félreérthetetlen és világos jelkép. Túl vallásokon és felekezeteken, az erkölcsi szférát hordozza és mutatja föl a hatalom megszállottaival, a barbárság és amoralitás rémtetteivel szemben.

Bárány Tamás - Téves ​kapcsolás
Bárány ​Tamásról, a népszerű, kiváló íróról már tudják olvasói, hogy súlyos problémákat felvető, komoly társadalmi regényei mellett szívesen él a humor, az irónia eszközeivel is, hogy írásai egész sorában veszi célba szellemesen, hol csipkelődve-kötődve, hol maró gúnnyal az emberi természet furcsaságait s mai életünk visszás jelenségeit. Két vidám, szatirikus regény, a Kutyaharap és a Kormányválság Paránában mellett e könyv először közli összegyűjtve az író könnyed hangvételű novelláit és tárcáit, vidám karcolatait, telibetaláló humoreszkjeit az irodalmi életről, keleti köntösbe öltöztetett, ironikus felnőtt-meséinek és irodalmi karikatúráinak legjobb darabjait, humoros önéletrajzi jegyzeteit, valamint éleshangú, sokszor groteszk krokijait, alakuló társadalmunk eleven problémáiról. A Téves kapcsolás új színben mutatja be a Csigalépcső, az Apátlan nemzedék, a Város, esti fényben íróját - s még azoknak is, akik már jól ismerik, izgalmas, minden eddiginél te'iesebb képet ad a humorista Bárány Tamásról. Sokoldalú író. Pályáját versekkel kezdte, de igazi területe nem a líra, hanem a próza. Regényei kitűnő, egyéni hangú elbeszélőre vallanak. Első regénye 1943-ban jelent meg; első sikerét négy évvel később És megindulnak a hegyek című könyvével aratta. Ekkor mindössze huszonöt éves. Tizenhét regényt írt. Paródiagyűjteménye És így írunk mi! (1965) címen jelent meg, majd egy évvel később válogatott novellái, a Tengerparti nyár. Több művéből film is készült (Csigalépcső, Űzött vad). Számos rádiódarabot, televízióműsort írt, gyakran jelentkezik novelláival, és bemutatták nyolc színművét. 1969-ben József Attila-díjjal tüntették ki.

Kollekciók