Ajax-loader

Kovács Ferenc könyvei a rukkolán


Kovács Ferenc - Maár Gyula - Filmévkönyv 1961
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Ferenc - Építészeti alapismeretek
Az őskori ember kezdetben nem épített, a természetben elfoglalta a neki megfelelő területet. A végtelen térből kiválasztotta magának a hasznos teret. Kiválasztotta a kedvező adottságokat, a terep domborulatait, facsoportokat. Az ember tapasztalatai alapján rájött, hogy ő maga is képes saját részére alkalmas tereket kialakítani a természeti adottságok megváltoztatásával, például gödör ásásával, a kitermelt földből töltés készítésével. Később vesszőfonást is készített, majd azt az előzőekkel kombinálta. Az ember által alkotott tárgyak összerakásából egy újabb „tárgy” jött létre, az ember által létrehozott épület, építmény. A ház kezdetben az időjárási viszontagságok és a vadállatok, majd később az emberek, embercsoportok elleni védelmet szolgálta. Az építés a természetbe való beavatkozással járt, a környezetet megváltoztatta. Annak a tájnak, ami évezredek, évmilliók alatt alakult ki, megváltozott az arculata...

Hegedüs András - Kovács Ferenc - Márton Mátyás - Nagy Tamás - A ​számítóközpontok tájékoztatási rendszere
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Miklós - Kovács Ferenc - Rendszeres ​orosz nyelvtan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Ferenc - Építészeti ​alapismeretek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Ferenc - Állathigiénia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Ferenc - Aradvégi ​mondák
Embert ​próbáló dolog történelemmel foglalkozni. Írott történelmünk talán az első leírt sorok óta érdekek árnyékában születik. Különösen igaz ez az utóbbi jó néhány évszázadra. Már II. Rákóczi Ferenc is így ír emlékirataiban: „Tudom, hogy amióta ez az ország elvesztette királyát a mohácsi gyászos ütközetben, s a nagyok különböző pártokra szakadtak és I. Ferdinándot választották királynak – azóta a magyar nemzetet minden idegen nemzet történelmében befeketítik, rebellisnek, lázadónak, zavargónak nevezik, és minden, amit védelmére mondhatnék, gyanúsnak tetszhetik.” Talán az isteni gondviselés jele, hogy nekünk, magyaroknak van egy másik, egy íratlan történelmünk is! Egy, a népünk emlékezetében élő, az egész magyar nyelvterületen meglepően egységes mitikus történelmünk. Az eleven közösség belső rendjét megmutató, a kronologikus idő helyett a mítosz idejét alkalmazó, a valóságosnál is igazabb történelem ez. Ebből az észben és szívben őrzött hagyományból gyűjtött össze egy füzért Kovács Ferenc az 1950-es években Aradon és környékén. A gyűjtő halála után kallódó kéziratot a kitűnő, Békéscsabán élő író, Sarusi Mihály találta meg, és adja most közre. Az, hogy az ’50-es években iparosodó, régi arculatát elvesztő Aradon a külvárosok munkásai Attiláról, Csanád vitézről és Szent László királyról beszéltek megdöbbentő személyességgel, reményt kelthet bennünk! Annak a reményét, hogy megtaláljuk a kötetünk végén szereplő kincsmondáink elásott aranyát! Ez az arany, ez a fénylő csoda már meg is van, ez a szikrázóan tiszta, meglepően érintetlen hagyományunk! S ez él, a legveszettebb körülmények között is! Egyre azonban ügyelnünk kell! A legnagyobb veszély a 17-es számú kisiratosi kincsmondában szereplő koporsó. A kincset őrző öreg azt állítja, azé lesz az arany, aki abba belefekszik. „Ezt senki sem merte megtenni, oszt ezért eltűnt a koporsó is, meg a láda arany is.” (Harangozó Imre)

Kovács Ferenc - Dunay András - Zólyomi Lajos - Gálusz Miklós - Vén Mihály - Villamosmű ​kezelők könyve
Az ​életszínvonal emelkedésével együtt nő a lakosság és az ipar villamosenergiaigénye. Villamosenergiaiparunk - karöltve a nagyobb ipari üzemekkel - gyors ütemben építi erőműveit és alállomásait. E létesítmények egyre több szakképzett villamosmű kezelőt igényelnek, akiknek feladatai - az együttműködő erőműrendszerek és hálózatok teljesítőképességének növekedése, valamint a berendezések bonyolultsága folytán - fokozott műszaki felkészültséget kívánnak. E dolgozók munkájától nemcsak nagyértékű berendezések épsége függ, hanem az ipari termelés, a közlekedés, a kórházak és közületek stb. villamosenergia-ellátásának zavartalansága is, hibás ténykedésük több más üzemi működésére is kárt okozhat. Könyvünk részben a feladataik ellátásához szükséges korszerű ismeretek megszerzéséhez, részben pedig már meglevő ismereteik elmélyítéséhez kíván segítséget nyújtani. Sok évi üzemi gyakorlatból leszűrt tapasztalatok alapján munkánkban összefoglalva adjuk mindazokat a tudnivalókat, amelyek nélkülözhetetlenek a villamosenergiaipar és az ipari üzemek villamosmű (erőmű, alállomás, csatlakozó állomás stb.) kezelői részére. Segítségével egyben a vezető szakemberek is tájékozódhatnak arról, hogy milyen fokú felkészültséget kívánhatnak meg az irányításuk alá tartozó létesítmények kezelőitől. Feltételezzük, hogy az olvasó tisztában van az alapvető elektrotechnikai fogalmakkal és törvényekkel. A könyv elején tárgyalt néhány alapismeret csak felfrissítési célokat szolgál. A kapcsolóberendezések, védelmek alapos ismertetésén kívül - amely elsősorban szükséges a villamosmű kezelők részére - röviden foglalkozunk az erőművek felépítésével is, hogy az olvasó teljes képet alkothasson magának a villamosenergia útjáról a fejlesztéstől az elosztásig. A gépeket - generátorokat, transzformátorokat - elsősorban üzemi szempontból tárgyaljuk. Foglalkozunk az érintésvédelmi tudnivalókkal, a kapcsolóberendezések műszereivel, ismertetjük a karbantartás gyakorlatát és röviden a szerelés lényegesebb szempontjait. Igyekeztünk könyvünket a gyakorlati oktatásban bevált ábraanyaggal és adatgyűjteménnyel gazdagítani, gondosan ügyelve arra, hogy e tekintetben is a valóban szükségeset adjuk. Reméljük, hogy munkánk hasznos segítőtársa lesz a villamosenergiaipar és az üzemek, gyárak villamos kapcsolóberendezéseit kezelő szakembereknek. Kérjük az olvasókat, hogy a könyv tartalmára, esetleges kiegészítésére stb. vonatkozó észrevételeiket velünk közölni szíveskedjenek. A szerzők

Kovács Ferenc - Az ​amerikai tiszt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Józsa György - Pálos Tamás - Pozsgay Imre - Kovács Ferenc - Földy Pál - Herczeg Ferenc - Gecse Gusztáv - Világnézeti ​és etikai kérdések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Ferenc - Nyelvi ​struktúrák, nyelvi törvények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Ferenc - Kovácsné Treer Mária - Ne ​félj, nem ítéllek el! - kiút az abortusz okozta fájdalomból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Ferenc - Rédey Judit - Tompos Lilla - Török Róbert - Fardagály ​és kámvás rokolya
A ​Fardagály és kámvás rokolya – 19. századi divatképek című tárlat a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 2010-ben indított, A Felemelő Század című kétéves, átfogó programjának keretében valósult meg, amely múzeumi, zenei, irodalmi, építészeti és közművelődési programok sorával tiszteleg a 19. század sikerei, vívmányai előtt. A kiállítással együtt elkészült a Fardagály és kámvás rokolya – divat és illem a 19. században című könyv is, amely a század divatlapjain, és az öltözködés változásának különböző állomásain kívül bemutatja a pesti magyar divatáru-kereskedelem legfontosabb szereplőit, bepillantást enged a korszakra jellemző illemszabályokba és a hölgyek által alkalmazott legyező-, kesztyű- és zsebkendőnyelvbe is. A tárlaton a látogatók megismerkedhetnek az 1840-es évektől a század végéig terjedő időszak divatirányzataival, elsősorban a nemzeti romantikához kapcsolódóan. A kiállított művészi szépségű divatképekkel, a korabeli ruhákkal, köztük a leginkább krinolin néven ismert kámvás rokolyával, vagy a fardagállyal (a szoknya hátsó részét kitömő kispárna), érdekes kiegészítőkkel – táncrendek, vizitkártyák, kesztyűk, korabeli parfümök – a tárlat összeállítói nem pusztán esztétikai élvezetet akartak szerezni a közönségnek, de segítségükkel a már-már elfeledett emberi, női értékeket is fel kívánták eleveníteni. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum páratlanul gazdag divatkép-gyűjteményének legszebb darabjaival gazdagon illusztrált kötet az 1840-es évektől a 19. század végéig mutatja be a divatirányzatokat. A kötet bepillantást enged a kor társadalmi, kulturális és viselkedési szokásaiba, ugyanakkor képet kaphat az olvasó a kor gazdasági, politikai sokszínűségéről is. A 19. századi divatlapok és divatképek bemutatása mellett a dísz-magyar öltözetről, a pesti divatáru-kereskedőkről és a 19. századi illemtanról is külön fejezetek szólnak.

Kovács Ferenc - Intelligens ​érzékelők az orvosbiológiában
Napjainkban ​világszerte több tízezer (!) kutató foglalkozik a biológiai és orvoselektronikai érzékelőkkel, amelyek közül elsősorban az implantált érzékelők esetében válik fontossá a beültetett mérő (és részben stimuláló) eszköz úgymond „intelligenciája”. A „Biomed”, mára egy önálló tudományág, számos hazai kutatóintézet és egyetem foglalkozik intenzíven orvosbiológiai kutatásokkal, és ebből adódóan a felsőoktatásban is évről évre nagyobb súlyt kap ez a terület. A könyv átfogó, és nagyon korszerű képet kínál az ebben az irányban érdeklődő szakemberek és egyetemi hallgatók számára. Különleges hangsúlyt kap az intelligens érzékelőkben alkalmazott magas szintű elektronika: az intelligencia maga alapvetően az elektronika által valósul meg, természetesen a biológia, orvostudomány, kémiai technológia, finommechanika és még sok más tudományág hozzájárulásával. A szerző villamosmérnök-informatikus, akinek munkáját több mint 300 publikáció, köztük nyolc szakkönyv fémjelzi, és aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Informatikai Karán már mint professzor emeritus tart előadásokat.

Kollekciók