Ajax-loader

Kutasi Kovács Lajos könyvei a rukkolán


Kutasi Kovács Lajos - A ​mohikánok visszatérnek
"Aligha ​akad még egy nép vagy emberfajta, melyről oly téves, hamis vagy időszerűtlen kép élne az európai ember tudatában, mint az indián - kezdi esszéjét a magyar származású író. - A szó hallatán markán arcélű, sasorrú, tollkoronás, büszke és bátor harcos - vagy ijesztően befestett, félelmetesen vijjogó, vérszomjas vadember jelenik meg a legtöbb ember képzeletében." Mi tehát az igazság a hiedelmek, előítéletek, romantikus illúziók és sztereotipek káoszában - mit adhat a tudományos vizsgálat mindannyiunkban élő ismeretekhez? Kutasi Kovács Lajos hatalmas anyagismerettel, több tudományos diszciplína és szempont ötvözésével, történeti alapozottsággal és gazdag szakirodalomra támaszkodva kalauzol az indiánok világában - melyet "belülről" is ismer, mivel a sorskérdéseik iránt érdeklődő európai kutatót az indiánok testvérükké fogadták. Az izgalmas, irodalomi nívójú esszé nemcsak az érdeklődő olvasó élvezetét szolgálhatja. Haszonnal forgathatja a kérdések elmélyültebb kutatója is.

Kutasi Kovács Lajos - Zöld ​pokol - vörös sivatag
A ​"Pokol" területe több mint ötmillió négyzetkilométer, s ha az óriás Brazília térképére fektetjük e zölt infernó mappáját, kétharmadrészt eltakarja. Növény- és állatvilága mérhetetlenül gazdag, érdekes kérdés, vajon élnek-e Amazóniában eddig ismeretlen emlősök, vizeiben ismeretlen halfajok, ha őskori óriáshüllők nem is, mint Conan Doyle egyik, brazil tárgyú sci-fi kisregényében. Elpusztítani a "Poklot"? Az emberhangyák ezt is megpróbálták, bár ez a roppant dzsungel egyúttal a Föld "természetes tüdeje". Az utolsó kőkori embercsoportok is itt húzódnak meg: apró indián törzsek. Kiirtják-e őket is - a sudár trópusi fákkal együtt? Az Amazóniát is megjárt szerző nem csupán élményeiről számol be a könyv lapjain, hanem érinti Brazília ismeretlen történetét is. A jövő országa lenne ez a gigász? S a jövő pokla-e Amazónia? Igen, ha elpusztul, s a helyén rőt sivatag születik.

Kutasi Kovács Lajos - Összefirkált ​térkép
"Az ​én magyarságom nem olyan, mint a kabát, amit, ha tetszik, levetek, ha tetszik, felveszek. A bőrömből nem bújhatok ki, és ha megnyúznak, akkor is magyar maradok." (idézet a könyvből) Az Összefirkált térkép voltaképpen nem önéletrajz, hanem a szerző gyermekkorának vágyakozva nézegetett s képzeletében és ceruzavonásokkal "bebarangolt" zsebatlasza - amellyel utóbb útra kelt, hogy sorsa és vágyai nyomán illúzió-útjait a valóságban is bejárhassa. A Brazíliában letelepedett, Londonban élő magyar író, útirajzai, tanulmányai kalandos, változatos, eseménydús életére tekint vissza a könyv lapjain: hogyan lett a veszprémi kalandvágyó diákból a háború utáni Európa hányatott sorsú menekültje, majd bevándorló Brazíliában: miként vált "szentképfestőből" újságíróvá, mit jelentett szellemileg, érzelmileg és történetileg az emigráció és a megőrzött magyarság - s mindezek után hogyan tért vissza évtizedekkel később Európába. Magyarországra - Veszprémbe, otthonát keresve az emlékek között, s végül mégis csak az összefirkált térképen lelve meg.

Kutasi Kovács Lajos - Az ​elveszett világ
"Indián ​legendák mesélnek arról, hogy van valahol egy város, ahol mindent arany borít. Az Aranyváros létezésének lehetősége megőrjíti a spanyol hódítókat, kalandorokat, zsoldosokat, papokat. Ürügyként markolja kezük a király zászlaját, és az egyház keresztjét. Eldorádó. Hol van?" A kérdés immár évszázadok óta izgatja az ember képzeletét. Hol van Eldorádó, és hol az Elveszett Világ, az "O Mundo Perdido", ahol legendával kezdődik a valóság, és a történelemmel a legenda? E kérdésre keresi a választ a szerző, s a kutatás közben feltárul az olvasó előtt egy, még mindig alig ismert világ: Amazónia. Kutató expedíciók tragédiái, hódító banderiák emlékei, melyeket nyomtalanul elnyelt a vadon, elpusztult őskultúrák romjai, indiánok, európai kalandorok, tudományosan felderített tények és a még ismeretlent színes fantázia köntösbe öltöztetett legendák érdekfeszítő leírása ez a könyv. Az ember szervezetten csak napjainkban kezdett hozzá, hogy feltárja Amazóniát, mely nevét a még senki nem látta "harcos nőkről", az amazonokról kapta. Kutasi Kovács Lajos sokoldalú író és újságíró. Több mint két évtizedig élt Brazíliában, és bejárta az óriási ország tekintélyes részét. Dél-Amerikában és Nyugat-Európában megjelent könyvei után a magyar olvasók "A Zoldpokoltól a Vidámkikötőig" (Gondolat, 1972) című művén keresztül ismerték meg.

Kutasi Kovács Lajos - Fekete ​istenek - Fekete emberek
Forró ​trópusi éjszakában peregnek a varázsdobok, sa fehér ruhás "filha-de-santo" eksztázisban sangot, a vihar, a villámlás, az égzengés istenét idézi meg... Virágfüzéreket ringat a tenger hulláma: Iemenzsának, a tenger istennőjének szánt ajándékot... ősi, időtlen afrikai hitek, szertartások élnek ma is, távol Afrikától, Dél-Amerika földjén - Brazíliában. Kutasi Kovács Lajos, aki _Az elveszett világ_ című könyvében Amazóniát és a brazil indiánok világát mutatta be, ezúttal az "afro-brazil" világra, a brazil valóság afrikai gyökereire, a brazil etnikumot, társadalmat, kultúrát, hitvilágot át- meg átszövő afrikai szálakra villantja rá a fényt. Nemcsak az afrikai és a brazil történelmi hátteret, a rabszolgaság szörnyű századait, a sajátos brazil társadalom kialakulását vizsgálja és írja meg ebben a kötetében a magyar származású brazíliai író, hanem saját élményein keresztül elkalauzolja az olvasót a titokzatos afro-brazil szertartásokra, a riói karnevál forgatagába, izgalmas kalandokra és különös találkozásokra a "kontrasztok földjén". A _Zöldpokoltól a Vidámkikötőig_ és _Az elveszett világ_ után a _Fekete istenek - fekete emberek_ a világjáró író harmadik brazil kötete.

Kutasi Kovács Lajos - Dzsungelek, ​romvárosok, indiánok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kutasi Kovács Lajos - A ​Zöldpokoltól a Vidámkikötőig
Kutasi ​Kovács Lajos, mint fiatal író 1949-ben vándorolt ki Brazíliába, ahol 20 évig magyar lapszerkesztő volt. Könyveit Brazíliában,Argentínában, Belgiumban, Németországban és Spanyolországban adták ki. ... 1968 októberében, mintha egy hétig semmi se történt volna a nagyvilágban, a brazil újságok első oldaláról eltűntek a világ politikai hírei, hogy helyet adjanak annak a drámának, amely az Amazonas ősvadonában, a Zöldpokolban játszódott le. Az újságolvasók százezrei lesték és várták a híreket: mi lett a sorsa annak a tíztagú expedíciónak, melyet egy olasz misszionárius, Calleri páter vezetett a Rio Alalau vidékén élő atroáris indiánok közé? Azután a dzsungelből váratlanul előkerült az expedíció egyik tagja, Alvaro Paulo da Silva, a Mineiro. Huszonhárom napig teljesen egyedül volt az őserdőben, míg 280 km-re Manaustól keletre elérte ltacoatiarát. Az egyetlen tanú ... S hogy mi lett a többiekkel, és milyen a múltja, jelene Dél-Amerika legnagyobb országának, az európányi Brazíliának? Erre ad választ ebben a könyvében Kutasi Kovács Lajos, aki közel negyedszázados brazíliai tartózkodása során nemcsak Amazónia ősvadonját, a Mato Grosso zord szikláit, a keleti tengerpart nagyvárosait, hanem egy ellentétektől terhes világ múltját és jelenét kalandozta be.

Kutasi Kovács Lajos - Amerika ​bölcsője
Három ​brazil kötete után ezúttal Észak-Amerikába kalauzolja el olvasóit a világjáró brazíliai magyar író; New England, Új-Anglia tájait, múltját és jelenét barangolja be. Új-Angliában szálltak partra a legendás vitorlás hajó, a "Mayflower" utasai, a pilgrimek 1620-ban, és tíz évvel utánuk érkeznek a Bostont megalapító puritánok. Új-Anglia, Boston és Cambridge lesz az angolszáz Amerika szellemi központja. Itt fogalmazódik meg a "függetlenségi gondolat", és itt dördül el az első sortűz, melyet Emerson szerint az egész világ meghallott. A concordi hídnál zajlik le a függetlenségi háború első véres ütközete az angolok és az amerikai telepes katonák között. A polgárháború idején pedig itt csendül fel először "John Brown" dala, a jenkik harci indulója. Valóban itt van Amerika bölcsője. Kutasi Kovács Lajos azonban mélyebbre ás, az Amerika előtti Amerikát, a legősibb bölcsőt is olvasói elé tárja: az indiánok világát. Megrajzolja a múltat és a jelent, és mint a szanti-sziú törzs adoptált tagja, az indián szemléletet, gondolkodást, magatartást is. Az indiánok Amerikája elválaszthatatlan a fehér ember Amerikájától, noha tragikus konfliktusokban és ellentmondásokban nem volt és ma sincs hiány. Múlt és jelen, regényes történelem és személyes élmények mozaikszerűen kavarognak ebben az érdekes, olvasmányos könyvben, amelyben megismerkedhetünk az elmúlt századok jelentős személyiségeivel csakúgy, mint a mai amerikai kisemberekkel, vagy a magyar emigráció néhány jeles és névtelen alakjával.

Kutasi Kovács Lajos - Vasárnapok, ​hétköznapok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók