Molnár Gál Péter könyvei a rukkolán

Molnár Gál Péter - A ​Páger-ügy
1956 ​karácsonya és szilvesztere között egy decemberi késő délután történt. Kint besötétedett már, mégsem lehetett késő, mivel tízig, a kijárási tilalom kezdetéig haza kellett érnem a Köztársaság térre, ahol akkoriban laktam. A Gellért Szálló kicsiny szobájában ültem Szilágyi Beánál, főiskolai tanárom, Nádasdy Kálmán tanársegédjénél. Kinyílt az ajtó, apró piros lábassal kezében ott állt Páger Antal. Előzőleg sohasem láttam. Nyolcéves voltam, amikor elhagyta az országot. Filmjei tilalmi listán voltak. Csak fényképekről, egykorú Délibábok oldalairól ismerhettem fiatalabb arcvonásait. Tudtam, hogy újra Magyarországon van. Nyáron érkezett Argentínából tizenkét év száműzetés után. Sebtiben viharok kerekedtek körülötte. A nyílt szót gyakorló újságírás hevesen bírálta a kormányt, mivel az állampolgárok megkérdezése nélkül hozta haza a háborús bűnöst.

Molnár Gál Péter - Latinovits
Nem ​született forradalmárnak, még lázadónak sem. Színésznek született, akit azonban éppen akkor nem engedtek játszani, amikor a legfontosabb lett volna... Józan volt ez őrült világban. S ha mégis őrültnek látták ellenzői, és betegnek az őt valóban féltők, csak annyira volt betegnek mondható, amennyire Hamlet királyfi, aki a szellem kitűzte célja érdekében játszotta a bolondot a királyi udvarban.

Molnár Gál Péter - Törőcsik ​Mari
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Gál Péter - Emlékpróba
“Akik ​még láthatták Gellért Endre nagyszerű rendezéseit, az Úri muri-t, Ványa bácsi-t, Pygmalion-t, az Ármány és szerelmet, a Galileit-t és a többit, úgy emlékeznek vissza rájuk, mint a modern magyar színházművészet nagy, talán legjelentősebb eseményeire; akik csak hallottak róluk, azok is tudják, hogy Gellért volt a felszabadulás utáni első évtized legnagyobb rendezője.”

Molnár Gál Péter - A ​pesti mulatók
A ​színháztörténet - ifjú kora ellenére vagy éppen azért - gyakran szokott gőgösen viselkedni. Bizonyos műfajokat fölényes megvetéssel kezel, vagy egyszerűen keresztülnéz rajtuk, mintha nem is léteztek volna. Sokáig inkább csak az emelkedett hangvételű, komoly teátrumokat kedvelte.Ez a könyv a magyar színháztörténet mélyen lenézett, kitagadott, pirulva emlegetett hajtásairól szól. A pesti orfeumok, énekes-zenés kávéházak, zsargonkabarék hagymaszagú, szivarfüstös világát eleveníti fel. Megismerkedünk a legfrivolabb színpadi műfajok vicces-szomorú hőseivel, a tinglitangli hajdan körülrajongott csillagaival, a kétes hírű zengerájok bohózataival, kupléival, sikamlós tréfáival, talmi értékeivel és valódi kincseivel, fiaskóival és kirobbanó sikereivel.És közben kibontakozik az éppen csak Budapestté lett főváros. A boldog-boldogtalan békeidők Pestje, amikor még a mai Belvárosig ért a Kerepesi út, Rostély utcának hívták a Gerlóczy utcát, Retek utcának a Révay utcát, Landstrassénak ,a Váci körutat, azaz a mai Bajcsy-Zsilinszky utat: Amikor könnyebb volt Königstrasseként emlegetni a Király utcát, és Ős-Budavára a Városligetben volt, Konstantinápoly pedig a Lágymányosra hurcolkodott.Újraéled a magyar ezredév tarka forgataga, sikeres és többszörösen tönkrement színházalapítók, mulatótulajdonosok, kávésok, cukrászok, vendéglősök, mutatványosok, artisták és komédiások világa: szüleink, nagy- és délszüleink hétköznapjai és ünnepei, mulatozásai és keservei. - Balogh Géza

Bächer Iván - Molnár Gál Péter - Helyek
Gyűjteményünkben ​a szerzők közismert anekdotázó stílusukkal mutatnak be egy-egy városrészt, épületet, kávéházat, színházat. Elsétálhatunk vezetésükkel a Százados útra, a hajdanvolt Tisza Kálmán (Köztársaság) térre, a Városligetbe, megszemlélhetjük a Bródy-házat a Bajcsy-Zsilinszky úton vagy az OTI-tornyot (ha még meglenne) a Fiumei úton. Elidőzhetünk nosztalgiázva, régi történeteket felelevenítve az egykori Simplon vagy Abázia kávéházban, esetleg "mélyebbre" hatolva a Dózsa sörözőben. Lokálpatriótákhoz híven, nagy szeretettel - bár olykor kissé ironikusan - mutatják be kedves helyeiket, kifigurázva néhol a múlt, néhol a jelen furcsaságait.

Molnár Gál Péter - A ​Latabárok
Azért ​választódott e könyv témájául a Latabár-család története, mert nemzedékenkénti jelenlétük színháztörténetünkben kirajzolja annak folyamatosságát. Nyomon követhetjük életrajzaikban és játékmódjuk megvizsgálásában színjátszásunk mozgásirányait, megtagadásait, újrakezdéseit, új fordulatait és megőrzött hagyományait. A nemzetközi színháztörténetben is ritkaságszámba menő, hogy az állandó színjátszás kezdeteitől napjainkig céhszerű zártságban, kisiparosi testközelben volna vizsgálható az egymást követő színésznemzedékekben a hagyomány fölhasználási módja és a vele való sáfárkodás. Latabárék esetében vér szerinti leszármazást tapinthatunk ki a színháztörténet hosszában. Természetesen: nem a vér szerinti öröklés érdekel bennünket. Csak a hagyományok megőrzésének az a korai színházi korszakra emlékeztető családiassága, mint amit az olasz komédia idején tapasztaltunk, ahol egy-egy komédiás család üzleti titokként őrzi a komikus fogások színpadi hatáselemeinek gyűjteményét, és az apjuktól-nagyapjuktól örökölt effektus-arzenált ki-ki korának szükségletei szerint veszi elő és használja föl. M. G. P.

Molnár Gál Péter - Zenthe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Gál Péter - Hogyan ​csináljunk rossz színházat?
Molnár ​Gál Péter a mai magyar színikritikus "céh" egyik legismertebb és leg-professzionistább alakja - véleményére színészi és rendezői körökben egyaránt figyelnek. Bírálataiban mindig van valami frappáns, villódzó szellemesség, gondolatmenetét színháztörténeti és -elméleti vonatkozásokkal színesíti, széles körű olvasottság, a produkciók összehasonlítására alkalmas színházi tapasztalat áll mögötte. ; Új kritikai gyűjteményébe - kevés kivételtől eltekintve - a nyolcvanas évek közepétől 1992-ig megjelent írásaiból válogatott mintegy negyven bírálatot. A kötet címe inkább meghökkent, provokálni akar: Molnár Gál nemcsak a cím kérdésére válaszol, hanem arra is, hogyan lehet "jó színházat csinálni". Hazai színpadon éppúgy, mint a nemzetközi mezőnyben - ugyanis jó néhány külföldi rendező produkciójáról is ír (pl. Peter Brook). A kötet írásai közül a nagyobb lélegzetűek, amelyek a színrevitel mellett a darab elemzésének szempontjait is taglalják a Mozgó Világban és a Kritika című lapban, a rövidebbek elsősorban a Népszabadság hasábjain jelentek meg először. A szerző három - többé-kevésbé tematikus jellegű - fejezetbe rendezi az anyagot. A színészi teljesítményről beszámoló, színészportrét kerekítő cikkek állnak az élen A színész nem ember címmel. Ebben Feleki Kamillról, Soós Imréről, Halmai Imréről, Őze Lajosról, Gera Zoltánról, Kabos Gyuláról és másokról ír. A második rész (Willie Clark poénjai) jegyzetei-tanulmányai előbb a jelenkori magyar színház néhány olyan általános vonását érintik, mint például a poentírozás, a taps jellege, a színházi beszédtónus. Több vidéki (kaposvári, zalaegerszegi) bemutatóról, a klasszikus magyar dráma újszerű színreállításának kísérleteiről (pl. Csokonai: Karnyóné.; Katona: Bánk bán), Shakespeare Othellójának hamburgi és kaposvári bemutatójáról (és Eörsi István friss fordításairól) a Hamlet-előadások változatos darabelemzéseiről és különböző divatokról fejti ki véleményét. Beszédes az utolsó egység címe: A találkozás elmaradt, ami Nádas Péter Találkozás című színművének Pesti Színház-i bemutatójára utal ugyan, de az ide felvett többi írás is (Csehov-, Büchner-, Goldoni-darabok, Dosztojevszkij-adaptációk bemutatói) a színi megvalósítás problémáit helyezi előtérbe. Az ilyen jellegű gyűjteményekhez hasonlóan ez a kötet is a kritikai visszatekintést segíti a szakmai és a színikultúra iránt érdeklődő közönség számára.

Molnár Gál Péter - Olvasópróba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Gál Péter - Honthy ​Hanna és kora
Az ​operett és rokonai a magaskultúra kitaszítottjai. Jobb társaságban finnyásan szokás legyinteni rájuk. Orfeum? Kabaré? Eldalolt szívfájdalmak? Mi köze van ezeknek a világ súlyos és lényeges kérdéseihez? Ebben a könyvben most egy úr igazságot szolgáltat a léhasággal vádolt, elnyomott műfajoknak. Molnár Gál Péter esszéi a kultúra kényes bírái előtti védőbeszédek, az operettek bölcsességéről, a kabarék szigorú kiszámítottságáról és az orfeumok mondén méltóságáról.

Molnár Gál Péter - Coming ​out
Molnár ​Gál Péter, közismert nevén MGP, a Kádár-kor meghatározó kritikusa, színházi egyénisége, tanúja, szereplője volt. A Népszabadságba évtizedeken át írt szellemes, élvezetes, de sokszor kíméletlen és elfogult színikritikái megkerülhetetleneknek számítottak. 2004-ben derült ki, hogy Luzsnyánszky Róbert néven 1963-tól 1978-ig az állambiztonság ügynökeként tevékenykedett. Az eset megrázta a színházi világot, ő pedig néhány hónap alatt Coming out címmel megírta saját történetét megzsarolásáról és ügynöki múltjáról. Emellett rendkívül színes, szórakoztató és tűpontos portrékat közöl kortársakról, kollégákról, színészekről, rendezőkről, barátokról és ellenségekről, sokakról azok közül, akikkel hosszú és gazdag élete során összeakadt. A szöveget keletkezése után végül mégsem publikálta - most, másfél évtizeddel később, magyarázó jegyzetekkel és annotált névmutatóval együtt olvasható.

Molnár Gál Péter - Színházi ​holmi
Ki ​volt rómeó mamája? Kifújhatja-e Lear király az orrát? Tolvaj volt-e Bertolt Brecht? Hol ül a néző? Átélni vagy bemutatni? - Ez a néhány kiragadott cím csak ízelítőt ad abból a sok izgalmas kérdésből, amellyel M. G. P., a népszerű színikritikus válogatott cikkgyűjteményében találkozhatunk. Választ is kapunk, okosat, szellemeset, ha van válasz a kérdésekre. De az író azt sem titkolja, hogy a mai színház nem egy kérdése pillanatnyilag megoldhatatlan, és csak szüntelen, bátor kísérletezés, a régi szabályoktól s elméletektől szabad, eleven gyakorlat vezethet el a jövő színházához.

Albert Györgyi - Kőháti Zsolt - Marschall Éva - Molnár Gál Péter - Garas
A ​Duna International Könyvkiadó gondozásában még 2004-ben jelent meg ez könyv az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar színészről, Garas Dezsőről. A bővített kiadásban szerepel két interjú a színészóriással, amelyekben összegzi pályafutását. A könyv Garas Dezső életét, munkásságát öleli fel a kezdetektől napjainkig. Pályatársak, barátok, ismerősök nyilatkoznak a művészről, de ő maga is interjút ad a könyvben.