Ajax-loader

Mikszáth Kálmán könyvei a rukkolán


Mikszáth Kálmán - Gavallérok
A ​Gavallérok című kisregény a kortársi valóságról fest képet, pontosabban a Mikszáthot nagyjából egyforma erővel vonzó és taszító dzsentri életmódot veszi célba, leleplező leleménnyel. Hiteles szemtanúként számol be egy Sáros megyei esküvőről, s azt a folyamatot igyekszik bemutatni, miként teszi vakká a kívülállót egy jól megrendezett színjáték illúziója, s hogy miként kerekedik felül a kiábrándító valóság. Az ábránd varázslata azonban csak addig tart, míg a jól poentírozott kisregény vissza nem rántja olvasóját a valóság talajára.

Mikszáth Kálmán - A ​beszélő köntös
A ​fordulatos, eseményekben gazdag regény főhőse Lestyák Mihály, kecskeméti főbíró, aki olyan tervet eszel ki, mellyel megvédheti szeretett városát, Kecskemétet ellenségeitől. Elsősorban a törököktől, de a portyázó tatároktól, sőt a császári katonaságtól is. Varázserejű köntöst szerez a szultántól... a többit pedig elárulja ez a kis mikszáthi remekmű, amely több iskolában kötelező, vagy ajánlott olvasmány.

Mikszáth Kálmán - Urak ​és parasztok
A ​Kürthyné uborkái Kürthy Ferenczné asszonyomról azt találjuk följegyezve az annálékban, hogy két élő férje volt egyszerre és hogy olyan gyönyörű asszony vala, kit korának mind a három költője megénekelt. Már tudniillik Zrinyi Miklós uram ő kegyelmessége, Koháry István uram ő nagysága és Gyöngyösy uram ő kegyelme. Mert három nagy poéta élt akkor. Mindenben szertelen volt a bőség. Még a királyokból is kettő jutott csak nemrég is. S ha az ember nem volt megelégedve az egyikkel, átment a másikhoz. Nagy kényelem volt az a mi édes ősapáinknak! Azóta aztán annyira bekapott ez a divat, hogy mindig akadt valami ellenkirály, ha más nem, hát az erdélyi fejedelmekből valamelyik.

Mikszáth Kálmán - A ​király ruhái
Mikszáth ​Kálmán a magyar irodalom páratlan mesélőkedvű, utánozhatatlan bölcsességű és humorú írója. Kevésbé ismert ugyan a gyermekolvasók körében, ám válogatásunk bizonyságul szolgál arra, hogy írója éppúgy ismeri a gyerekek, mint a felnőttek nyelvét. A kötetben sokféle mesét, történetet talál a mesélő felnőtt, az olvasó gyerek: mesét a gőgös hókirályról, aki bár az erdő uralkodója lesz, de trónjáról hamar leolvasztja a napsugár, a Dr. Bubóhoz szakmailag fel nem érő Dr. Bagolyról, az erdőben eltévedt és a mackók barlangjába került kisfiúról, anekdotából kerekedő történetet Mátyás királyról. Ezeket az elbeszéléseket, meséket csillogó humor, derű, okosság szövi át, és hangjuk olyan friss és eleven, hogy a ma gyermekének is vidám perceket ígérnek, aki a legjobb átmenetet kaphatja bennük a gyermekmesék és a valódi irodalom között, egyúttal remek bevezetést is az egyik legnagyobb magyar író világába.

Mikszáth Kálmán - A ​gavallérok / A sipsirica / A lohinai fű / Kísértet Lublón
Sokszor ​mondották, sokszor le is írták, hogy Mikszáth Kálmán az eddigi magyar irodalom legnagyobb regényírója. Az ilyen kijelentés mindig kockázatos, mert a kultúra, a művészet világában nincs hossz- vagy súlymérték, amely első vagy második helyet igazoljon a legnagyobbak között. Hogy ki a nagy író, a nagy költő - azt meg tudom mondani, s indokolhatom, hogy miért mondottam. De hogy az igazi nagyok között melyik a legnagyobb - ez gyakorta ízlés kérdése. És egy ilyen névsorban, mint Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, csak ízlés alapján lehet rangsorolni. De annyi bizonyos, hogy nem lehet oly szűken megszabni a legjobb, legszebb, legjelentékenyebb magyar szépprózairodalom körét. hogy Mikszáth ne a legelsők között foglaljon helyet. (meek.iif.hu nyomán)

Mikszáth Kálmán - Mikszáth ​Kálmán válogatott novellái
Zsebkönyvtár-sorozatunk ​köteteinek segítségével a diákság és az irodalomszerető olvasóközönség könnyedén megismerkedhet egy-egy régi vagy kortárs klasszikus életművével. A válogatások a fontos és jellemző művek mellett egy-egy - értő kortás irodalomtörténész vagy alkotó tollából származó - lényegre törő, olvasmányos esszében mutatják be a nagy alkotók életét és munkásságát. A kötetben többek között az alábbi novellák olvashatók: Az öreg Dankó bácsi Az a fekete folt Bede Anna tartozása Hová lett Gál Magda? Hivatalos észjárás A németke A Jókainé tyúkjai Tövisek látogatóban...

Mikszáth Kálmán - Magyarország ​lovagvárai
A ​"nagy mesemondó" ezúttal a magyar történelem dicső múltjába kalauzolja el az olvasókat. Kőhalom, Csicsóvár, Selmecbánya, Világos, Zboró, Likava, Krasznahorka, Galambóc, Keresd, Léta, Kékkő, Somlyó, Árva, Szádvár, Székelykő, Csejte, Kosztolány, Nyitra, Sárospatak, Szeged, Visegrád, Vajdahunyad, Trencsén és sok másik vár legendája, története elevenedik meg a Zubály Sándor grafikáival illusztrált lapokon -természetesen az utánozhatatlan mikszáthi stílusban.

Mikszáth Kálmán - A ​néhai bárány
"- ​Bácsi! - szólt csengõ szelíd hangon. - Adja vissza a bárányomat! A tanácsbeliek összenéztek. Kié vajon ez a szép, szomorú arcú leányka? - Adja vissza a bárányomat! - ismétlé, s a vékony gyermeki hang úgy süvített a levegõben, mint egy parittyakõ. Sós Pál odanézett fanyarul, azután megigazította hátul palócosan fésûre fogott deres haját, s nyájasan kérdé: - Miféle bárányodat, fiacskám? - Az én Cukri bárányomat, a két fekete folttal a hátán, piros pántlikával a nyakában. De hiszen tudja maga nagyon jól…"

Mikszáth Kálmán - A ​székelyek között
"Jó ​nekünk magyaroknak, akiknek két hazánk is van. S ha egy elkeserítene is, még mindig ott van a másik. Erdélyt 25 évig szolgáltam mint politikus, Magyarországot és Erdélyt együtt negyven évig, és bizony már össze is zavarom, melyiket szeretem jobban..." - írja Mikszáth Kálmán 1910-ben a dés gimnázium tanárainak és diákjainak. Negyedszázadon volt erdélyi képviselő (1887-től lllyefalva 1892-től Fogaras), s ez a huszonöt év valóban második hazájává tette Erdélyt. Műveinek minden vonulatában ott találni irodalmi és személyes élményeit. Vármondákat ír Csicsóvárról és Keresdről, megjeleníti erdélyi kortárs barátait, ismerőseit. Elbeszéléseiben ott szerepelnek a furfangos székelyek, akiknek góbésága egyfajta mentőeszköz a történelmi kiszolgáltatottságukban, és ott vannak az erdélyi história nagy alakjai az Apafiktól a Tiszákig. Politikai karcolataiban belülről láttatja, milyen kétarcú a magyar politika az erdélyiek fájdalmas sorsával szemben. Mint képviselő pedig, ha nem is aktívan szerepelt a parlamentben, de írásaiban pontosan megfogalmazta az erdélyi problémákat. Amelyek megoldatlansága - bár még ezt a nevet nem tudta - elvezeti majd Magyarországot Trianonhoz.

Mikszáth Kálmán - Mikszáth ​Kálmán összes művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mikszáth Kálmán - A ​Noszty fiú esete Tóth Marival
Mikszáth ​Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című, 1908-ban megjelent regényének alapötletét hírlapi szenzáció szolgáltatta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily módon "kompromittálták", az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt. Az ilyen néven nem létező, de nagyon is valóságos Bontó vármegyében (ahova Mikszáth szerint "a francia forradalom szele még mostanáig sem fujt be") élő, szerteágazó rokoni kapcsolatokkal rendelkező Noszty család egy szépreményű sarja, Feri is hozományvadászatra indul. Ez a "vidám, könnyelmű, eleven, pompás lovas és nagy kártyás" ifjú ember előbb nyalka huszár hadnagyként egy dúsgazdag felvidéki polgárlány kezét akarja elnyerni, ám egy váltóhamisítás miatt el kell tűnnie a színről. Másodjára az Amerikából multimilliomosként hazatért Tóth Mihály leányára veti ki a horgot. A dologba be van avatva a Noszty család összes öregasszonya, akik szövik-fonják a szálakat: minden részletében kimunkált haditervet készítenek, különös tekintettel arra, hogy Tóth Mari gyanakvó természetű, s az a rögeszméje, hogy mindenki csak vagyonáért akarja feleségül venni. Már majdnem sikerül nyélbe ütni a dolgot, amikor a véletlen - amely eddig mindig segítségükre volt - közbeszól: Feri egykori ezredparancsnoka leleplezi a könnyelmű, sőt a becstelenségtől sem visszariadó fiatalember múltját. S most, hogy a család praktikái csődöt mondtak, Feri is a "kompromittálás" bevált módszeréhez nyúl. A dzsentrivilág íratlan törvényei szerint immár szabad az út a milliókhoz. Tóth Mihály, a kemény gerincű polgár azonban közbelép, úgy véli, itt az ideje, hogy szakítson "ezzel a korhadt elvi tétellel..."

Mikszáth Kálmán - Nógrádi Gergely - Szent ​Péter esernyője / Különös házasság
A ​Szent Péter esernyője és a Különös házasság című regények Mikszáth Kálmán életművének talán legjelentősebb és legnépszerűbb alkotásai, mindkettő élvezetes, fordulatos. izgalmas cselekményű olvasmány, melyek méltán emelték a ,,nagy mesélőt" halhatatlan szerzőink sorába. A Manó Könyvek Klassz!-sorozatában Nógrádi Gergely az eredeti cselekményt követve, ám rövidebb formában meséli újra a klasszikus irodalom gyöngyszemeit, azzal a céllal, hogy a remekművek a mai fiatalok számára is érthető és szerethető olvasmányok legyenek. Ugyanakkor a kiadó nemcsak a nagy nemzeti legendák megismertetéséért, de az értékes írói örökség megóvásáért is síkra száll: a sorozat köteteit számos, az eredeti regényekből kiemelt szövegrészlet gazdagítja.

Mikszáth Kálmán - Egy ​éj az Arany Bogárban
1885 ​és 1901 között írta Mikszáth Kálmán az Egy éj az Arany Bogárban. A dzsentrifészek, A lohinai fű és A szökevények című kisregényeit. A nagy író kevésbé ismert elbeszélése anekdotája mind a négy, mintha pihenésképpen mintegy erőt gyűjtve további nagy lélegzetű munkáihoz írta volna őket. Mikszáth Kálmán aki lágy, behízelgő történeteiben is a legkeserűbb igazságokat mondotta le koráról -az itt közzétett írásokban talán elsősorban csak gyönyörködni és gyönyörködtetni akart. Gyönyörködni a felvidéki tájak fenségében, figuráik szeretetreméltóságában s főként a szépséges üde leányzóiban, akik közül miként az a A lohinai fű Apolloniájának, történetéből kitetszik - nem is bizonyul mindenki olyan varázslatosan ártatlannak amint arra a hamvas szépsége alapján következtetni lehetne. ... Persze az iróniáiról s a szatíráról ezekben a történeteiben sem mondott le - A dzsentrifészekben például kíméletlen élességgel rajzolta meg az úri svihákot. S mind a négy kisregény olvasása közben örülhetünk a hamísíthatatlan mikszáthi előadásmódnak, az író szemérmes fölényének, derűs bölcsességének, és az előadás a meseformálás természetes, közvetlen bájának.

Mikszáth Kálmán - Vidám ​írások I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mikszáth Kálmán - Az ​apró gentry és a nép
30 ​elbeszélést tartalmaz.

Mikszáth Kálmán - Tót ​atyafiak
Mikszáth ​Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. „Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881) megjelenése. Az utóbbiról írta azt, ami mindkét kötetre érvényes: "Jó volt hozzám. Sok örömöt szerzett: Olyan kis mesebeli könyv lett, aki megrázkódott és... mondta: Gyere, kedves gazdám, a hátamra, elviszlek, ahova el akarsz jutni". Kétségtelen: a novelláskötetek hozták meg Mikszáthnak az olvasók szeretetét, a kritikusok dicséretét és nem utolsósorban biztos megélhetést. A tót atyafiak novellában Mikszáth megtalálta egyéni hangját. Szemlélete ugyanakkor még alapvetően romantikus.

Mikszáth Kálmán - Két ​választás Magyarországon
Az ​író azt mutatja meg, hogyan torzul el torz viszonyok közepette minden emberi érzés. Katánghy Menyus alakját először egy karcolatban hívta életre, s képviselővé válásáig írta meg hősének pályáját. Két évvel később A körtvélyesi csíny címmel újabb választási "cselfogását" örökítette meg. A két elbeszélést csak később fogta egy kötetbe azonos címmel: Két választás Magyarországon. A hangsúly a jellemrajzon van: maga a cselekmény elhasznált, jellegtelen, hírlapokból szedett, esetleg Dickenstől kölcsönzött motívumokból épült. Katánghy feudális úri előítéletekkel élve akar felülmaradni a másfajta törvényekhez igazodó polgári világban is, s így törvényszerűen lesz parazitává, az élet hamisjátékosává. Főhősének jellemét, egyéniségét rajzolva Mikszáth itt egyértelmű ítéletet nem mondott. Stílusában legfőbb ellentmondása tükröződött. Jól látta a kiegyezés úri társadalom elposványosodott életét, de jövőt idéző társadalmi eszmények híján némi legyintő cinizmus is belopakodott művészetébe; vállat vonó egykedvűségre késztette a tehetetlenség érzése.

Mikszáth Kálmán - A ​tót atyafiak / A jó palócok / Beszterce ostroma
Mikszáth ​Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett.

Mikszáth Kálmán - A ​beszélő köntös / A két koldusdiák
A ​kötetben Mikszáth két kisregénye található: A beszélő köntös és A két koldusdiák. Mindkettő más-más történelmi kor légkörét idézi fel. A beszélő köntösben a török hódítás időszakának, A két koldusdiákban pedig a kuruc korszaknak a hangulata elevenedik meg romantikus és mesés színekkel. Mindkét kisregény története izgalmas és fordulatos: a furfang és a balszerencse hol a dicsőség, hol a vérpad közelébe sodorja a hősöket, míg végül is a mesék örök törvénye szerint győzedelmeskedik az igazság. Az igazság győzelme egyúttal a szerelem diadalát is jelenti, a szerelemét, amely minden viharon átsegíti s eltéphetetlenül összeköti a szeretetre méltó és rokonszenves szereplők sorsát. Az író csodálatos frissességgel eleveníti meg a régi kisvárosok népét, a debreceni diákélet sajátos hangulatát, a kecskeméti kézművesek világát, s ebből az élettől duzzadó valóságból nő ki s lombosodik széppé az érdekes mese, amelynek történelmi és erkölcsi tanulsági is figyelemre méltóak.

Mikszáth Kálmán - A ​Krúdy Kálmán csínytevései / Mindenki lépik egyet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mikszáth Kálmán - A ​két koldusdiák
A ​híres Debreceni Kollégium ösztöndíjas diákjaiként ismerjük meg - az 1690-es évek táján - a két árva jobbágyfiút, Veres Lacit és Istvánt, a jólelkű Dobosi néni ingyenkosztosait. István hiába bizonyul a legerősebbnek a nevezetes nagyerdei vetélkedőn, s nyeri el a fődíjat Szilágyi professzor szépséges lánya kezéből - a két fiú hamarosan földönfutóvá válik tönkrement jótevőivel együtt... Végül is minden jóra fordul, mint a mesékben, kiderül az igazság, a fejedelem megbocsát, s a fiúktól mint derék megjutalmazott kuruc vitézektől válunk el, akik elnyerik a szeretett lányok kezét is. Kitalált kalandos mese és történelmi valóság összefonódását élvezheti az olvasó Mikszáth szórakoztató regényében.

Mikszáth Kálmán - A ​fekete fogat
Mikszáth ​1910 májusban súlyosan beteg már, és két héttel az ünnepség után nincs az élők sorában. De ott, a Vigadóban meghatott, örül, "Méltóztassanak hazaoszolni azzal a tudattal, hogy láttak ma végre egy boldog embert" - zárja szavait. Hogyan volt boldog, hogy mulatott és mulattatott, mi művészetének, hallatlan népszerűségének titka - erről ad képet kisregényeinek, elbeszéléseinek ez a válogatása is.

Mikszáth Kálmán - Akli ​Miklós
Madame ​Szilvássy bécsi leánynevelő intézetében csütörtökre estek a kimenőnapok. Hogy várta ezeket a vidám délutánokat Kovács Ilonka, vagy ahogyan társnői nevezték: a kis Búzavirág! Pedig hosszú éveken keresztül csak egyetlen igazi látógatója akadt: Akli Miklós úr, császári és királyi udvari mulattató. Ilonka a kedves látógatót eleinte "Akli papának" szólította, de ahogy teltek az évek, Búzavirágból szép sudár nagylány lett, aki már csak "Klipi-Lipi"-nek becézi fiatal pártfogóját...

Mikszáth Kálmán - A ​haldokló oroszlán
Mikszáth ​Kálmán - parlamenti tudósítóként először, később országgyűlési képviselőként - a nyolcvanas években írta, egyszer álnéven, máskor saját nevén, híres karcolatait a kiegyezés korának magyar országgyűléséről, a tisztelt Ház folyosóján, a pártklubok kártyaszobáiban szerzett értesüléseit alakítva csattanós, anekdotikus történetté, egyszersmind azonban szarkasztikus bírálattá is. Mikszáth valósággal föltérképezte a korabeli magyar valóságnak ezt a különös darabját; nemcsak a történelemből ismert államférfiak és politikusok, nemcsak Deák Ferenc, Tisza Kálmán, Szilágyi Dezső jelennek meg e gyűjtemény lapjain, hanem a kevésbé vagy egyáltalán nem ismert kis politikus törtetők, a megyei és állami hivatalok furcsa figurái is, idétlen bürokraták, ügyeskedők és szélhámosok, csempészek és sikkasztók, ravasz opportunisták, ostoba akarnokok, köpönyegforgató alamuszik - vagyis a századvég politikai és hivatalnoki életének sok jellemző alakja; remek arckép valamennyi, és a kedélyesen-mulatságosan előadott kacagtató történetek mögött fölsejlik a kor társadalmának igazi arca is.

Mikszáth Kálmán - Tavaszi ​rügyek / Szent Péter esernyője
Mikszáth ​Kálmán (1847-1910) a magyar klasszikus irodalom kiváló egyénisége. Nevének vonzóereje már a 80-as évek elejétől a Jókai Móréval vetekszik. Első átütő sikerét a Tót atyafiak és A jó palócok című könyveivel aratja. Az ifjúság körében különösen kedvelt olvasmány: A két koldusdiák, A beszélő köntös, Beszterce ostroma stb. De sok olyan novella, elbeszélés is, mint: A néhai bárány, Az első bánat, Az ebecki délutánok stb. Kötetünk a Tavaszi rügyeket, valamint az író legnépszerűbb regényét, a Szent Péter esernyőjét tartalmazza.

Mikszáth Kálmán - A ​szelistyei asszonyok
Kötetünk ​elbeszélései és kisregényei a mikszáthi múlt, az általa teremtett derűs, meleg ragyogású történelem tájaira kalauzolnak bennünket, abba a világba, amelyet (mint a Galamb a kalitkában párhuzamos történeteiben) oly nyomasztóan ellenpontozott számára a sivár, valódi jelen. A századelő korszakának éles hangú bírálata szólal meg realista hangú, remekszép kisregényében, A sipsiricában. A szelistyei asszonyok, a Páva a varjúval, az Akli Miklós pedig annak az írónak kitűnő művei, aki fájó nosztalgiával idézte vissza az idillikus, romantikus történeteket, aki élete végéig síkra szállt a mesék jogaiért. Történeti epikája: a törpe kor emberének visszasóhajtása a merész időkre - nagy történelmi konfliktusok helyett: a történelmi miliőbe helyezett anekdota.

Mikszáth Kálmán - Jókai ​Mór élete és kora
A ​költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és ingadozó óriás, aki kedves és szeretetre méltó, de társaságban félszeg, és sohasem melegedik fel. Egy álomfejedelem, ki ha az ősidőkben él, bíborszőnyeget kap lábai alá., a vértes, vasas vitézek is meghódolnak neki, és királyok lesznek szolgáivá. S látjuk őt gyerekkorától fogva furcsa szeszélyeivel és derűs egyszerűségével. Beteges, leányos, álmodó s a többiek "Móric kisasszony" - nak csúfolják. Lázas fantáziájával törpékről, medúzafejekről, csodaszörnyekről álmodik. Mindenki bámulja a csodagyereket, a halhatatlanságra készülőt, s majdnem úgy nevelik, mint egy trónörököst: a magyar költészet trónjának elfoglalóját és királyát. Látjuk azután, mint ütközik be az arisztokratikus, finom lélek az élet durva gerendáiba. A csodagyerek észreveszi, hogy az életben nincs minden kipárnázva, mint otthon és az álmok puha fészkében. Jön a viszály a szülői házzal, a politikai harcok, a honfibú, a lejáró váltók s az öregedő feleség a lenmagfőztes rongyokkal, a kámforos flastrommal s azután még sok-sok más, de minden elmúlik, s Jókai marad az, aki volt, álmodó, költő, a poézis fellegein lebegő. Betekintünk továbbá az alkotó konyhába is, ahol az érdekes regények, a színpompás novellák főnek, erjednek, forronganak. A szemünk láttára nő, dagad Az új földesúr kovásza, miáltal látjuk Jókai egész alkotóművészetét is. Egyik alakot a másik után alkot, csak a mese legyen érdekes, csak az írás maradjon vonzó, töröl, ha ellentmondásba kerül önmagával, de máskülönben sohasem javít, egyszerre két regényt ír, míg a harmadiknak a levonatait nézi át, a munkakedvben, akár a fantáziában is szertelenül tobzódó, hatalmas, egyedülálló. Külön lapra tartozik Pápa, Kecskemét, a régi Komárom rajza s a magyar reneszánsz gyönyörű jellemzése. Mindenütt Carlyle történelmi levegője rezeg: egy szó, egy mondat karon ragad bennünket, és belök a történelmi hangulat kellős közepébe. Ezeket a miniatűr képeket nem lehet elfelejteni sohasem...

Mikszáth Kálmán - A ​beszélő köntös / A gavallérok
Az ​általános iskolások számára készült kötetben a nagy író két munkáját adjuk közre. A beszélő köntöst 1889-ben írta, A gavallérok 1897-es írása. ___ _A beszélő köntös_ a romantikus Mikszáth műve. Először Jókai lapjában, a _Nemzet_ben jelent meg, folytatásokban. Témáját a történelmi múltból merítette: Vahot Imre emlékezik meg a csodálatos kaftányról egy tanulmányában. ___A második írás, _A gavallérok_, az illúziókból kiábránduló Mikszáth alkotása. Először szintén folytatásokban jelent meg, a _Pesti Hírlap_ban. A lecsúszott birtokos nemesség, a hivatalba szorult dzsentri szellemes rajzát adja az író.

Mikszáth Kálmán - Nemzetes ​uraimék
A ​Nemzetes uraimék, Mikszáth első kisregénye 1884-ben jelent meg. A nemrég feltűnt író eddigi írásaitól eltérően határozott léptekkel közeledik a realizmushoz, kora társadalmi valóságának felismeréséhez. Ez a valóság, minden csalóka látszat ellenére is, lesújtó. Az ország iparosodik, de ugyanakkor mindinkább kibontakoznak a kapitalista állam társadalmi ellentmondásai. Nehéz annak a jóakaratú kortársnak a helyzete, aki őszintén keresi a feleletet az ellentmondásokra. Mikszáth még nem veszi észre, hogy a kiegyezésig helytálló köznemesség lassan a történelem országútjának szélére került, s azt a tévhitet táplálja magában, hogy ez a réteg még alkalmas a reformkorban élenjáró szerepének megismétlésére. Majd csak a munkásmozgalom eszméi és gyakorlata teremtik meg a feltételt, hogy az írók világosan felismerjék a társadalmi képletet. Ennek a félreismerésnek megfelelően a nagyerejű Mácsik, a Nemzetes uraimék főalakja nem az önmagát túlélt, hanem e méltatlanul mellőzött, jobb sorsra érdemes társadalmi rétegnek a jellegzetes képviselője.

Mikszáth Kálmán - Club ​és folyosó
Politikai ​ötletek és rajzok.

Covers_58990
elérhető
0

Mikszáth Kálmán - Pernye
Kiscsoltói ​Mikszáth Kálmán (Szklabonya (1910-től Mikszáthfalva), 1847. január 16. – Budapest, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA tagja. Mikszáth Kálmán „A toll neki nem az íróeszköz, de egy kedves játékszer, amelyből feketén patakzik a tinta és a poézis, nem is játékszer, hanem egy része a nagy-nagy természetnek, egy termő ág, amelyen mindig mosolyogva ring a gondolat friss gyümölcse. Boldog, boldog, ezerszer boldog művész. Boldog és azt hiszem, hogy az utolsó boldog író. Nemcsak azért, mert játék neki az írás, de azért is, mert az életet is játéknak tekinti. Reá mosolygott utoljára az adoma tündére.” (Kosztolányi Dezső)

Mikszáth Kálmán - Tót ​atyafiak / Gavallérok
Mikszáth ​két különböző korszakából való két mű került most egy kötetbe. Első komoly művészeti sikerét a Tót atyafiak-kal (1881) aratta - ebből hallatszott ki először a jellegzetes mikszáthi hang. A kötet szinte minden elbeszélése prózába oltott ballada, ott lebeg fölötte a népköltészet varázsos fénye és a babona titokzatos köde. Későbbi kisregénye, a Gavallérok (1897) joviális humor a mögött kíméletlen szatíra rejtőzik, nem csupán csipkelődik a dzsentri úrhatnámságon, hanem a szerte röpködő illúziók kiváltó okát is föltárja. "Hallottál-e már valamit, amice, a Hatvani professzorról?... Hát azt tudod-e, hogy egy lakomáról hazaszállította a vendégeit, mindeniket pompás csörgős szánon, négylovason. Reggel aztán otthon találták magukat a küszöb előtt, és a nadrágjuk nagyon el volt kopva, mert úgy húzta őket az ördög a lábuknál fogva a kövezeten" - mondja útitársa az újságírónak, aki nász nagyként volt hivatalos kollégája pazar lakodalmára. A hajnalig tartó mulatozás után szétoszlik a társaság, s a hazafelé tartó újságírót igen különös meglepetések érik a " jó tónus és az illúziók vármegyéjében". A varázslat véget ér - a tegnapi előkelőségek, az éjszaka gavallérjai "piszkos inggallérú", "gyűrött ruhája és arcú", kis fizetésű megyei tisztviselőkké vedlenek át.

Kollekciók