Ajax-loader

Kőszegi Imre könyvei a rukkolán


Kőszegi Imre - A ​láp titka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kőszegi Imre - A ​lázadó trónörökös
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kőszegi Imre - Buda ​pápát átkoz
Kőszegi ​Imre új történelmi regénye a XIV. században játszódik, a kiskorú Vencel rövid, zűrzavaros uralkodása, majd Anjou Károly Róbert királysága alatt. Buda küzd jogaiért nemcsak a különféle oligarchákkal, országpusztító hatalmasságokkal, hanem az esztergomi érsekséggel is, amely főleg polgári kiváltságainak gyakorlásában akadályozza, s többször egyházi átokkal fenyegeti a várost. E háborúskodás tetőpontján a királyi székhely polgárai visszaverik a püspöki sereg ostromát, de a cseh királynak meghódolnak, aki viszont fogságba veti Buda felvilágosult, olasz egyetemeken tanult humanista rektorát, Lászlót. A városra pusztulás vár; bástyák omlanak, máglyák égnek, egy megszállott pap izgatására Buda kiátkozza a pápát. Végül azonban a börtönéből megszöktetett rektor megmenti a várost, amelyre - ha hinni lehet Anjou Károly Róbert nagylelkű ígéretének - békeidő köszönt. De nem csupán e cselszövések, hitszegések, orvtámadások, nyílt csaták elevenítik meg a magyar történelemnek ezt az alig ismert évtizedét, hanem a piacterek zsibongása, a titkos eretnek gyülekezetek suttogásai, a korabeli hétköznapok is életre kelnek. A könyv hősnője, Jusztina egzaltált alakjában, hisztérikus, beteg szerelmében, egész sorsában pedig a középkor babonás-boszorkányos világa és a reneszánsz ember eltorzult, egyoldalúvá-öncélúvá vált tettvágya keveredik mesterien, s ez kiemeli az egész regényen végighúzódó kettősséget: a vaskos barbárság és a szerényen fel-felbukkanó humanizmus ellentétét.

Kőszegi Imre - Isteni ​Beatrice
A ​történelmi regény krónikás hőse egy szegény nápolyi fiatalember, Roberto. Fiatalon Aragoniai Beatrice íródeákja lesz, vele utazik Magyarországra, és úrnője oldalán közeli szemlélője Mátyás király politikai törekvéseinek, a nagyravágyó királyné intrikáinak, majd Mátyás halála után a hatalom birtoklásáért folytatott cselszövéseknek. Ő írja a királyné sok száz olasz és latin nyelvű leveleit, így talán mindenkinél többet tud a nápolyi királylány titkaiból. Történelmi közhiedelem szerint Mátyás élete végégig bálványozza pazarló és kicsapongó feleségét, semmit sem tudott megtagadni tőle, és ez okozta kudarcait. Valóban közönséges, ledér perszóna volt Beatrice? És a hatalomvágyó királyné ármánykodása semmisítette volna meg a pápával és a császárral egyszerre dacoló nagy uralkodó messze néző elgondolásait? Mi történt valójában Mátyás és Beatrice között? A józan ész talál-e választ kétségeire a történettudományban? Roberto, az íródeák naplója ad feleletet az izgalmas kérdésekre. Az eredeti dokumentumok nemcsak a regény történelmi hitelét biztosítsák, igazolják a Mátyás, Beatrice, Bakócz alakjának regényes feldogozásában rejlő határtalan lehetőségeket is.

Kőszegi Imre - Összkomfortos ​Robinson
Milyen ​agyafurt ravaszkodásokhoz kell folyamodnia Neustein Albert ifjú feltalálónak, hogy zseniális találmányaival együtt ne rúgják ki sorra a gyárigazgatók előszobájából? Semmilyenhez. Elég, ha bánatában búcsút mond az életnek, s kiugrik az ablakon. Mert ez beláthatatlan következményekkel jár. Kiderül, hogy felfedezte a világ legcsodálatosabb találmányát, az antigravitációs anyagot. Hogy miből derül ez ki, és hogy miért köt ki az ifjú tudós végül is egy összkomfortos szigeten, miközben künn a világban ádázul versengenek érte, azt jobb, ha magából a vidám és szórakoztató regényből, a Delfin könyvek legújabb kötetéből tudja meg az olvasó.

Kőszegi Imre - Szerelmetes ​Orsikám
Orsika ​nem más, mint Kanizsai Dorottya nagyasszonynak, a mohácsi gyásztér temető angyalának unokahúga. 1526-ban árvaságra jut, tizennégy éves korában férjhez adják egy szegény királyi titoknokhoz. Nádasdy Tamáshoz. A művelt, nagyravágyó férfi Parnasszust, magyar Wartburgot szeretne felvirágoztatni Sárvárból, de a király hívására el kell hagynia otthonát, terveit, hitvesét. A még szinte gyerek asszonyka ragadja magához a nemes feladatot, megtanul írni, olvasni, latinul is, messze földön híres kertészetet nevel, tudósokat gyűjt udvarába, köztük Sylvester Jánost, és Dévai Bíró Mátyást, létrehozza a sárszigeti nyomdát, Buda elvesztésekor 1514-ben teszi le Orsika a nemzet asztalára az első magyar könyvet, a vigasztalás szózatával.

Kőszegi Imre - A ​fellegvári Vénusz
"A ​kor legcsodálatosabb érzelmi kalandjai" -írta az a francia szerző, aki több mint háromszáz éve elsőnek énekelte meg Széchy Mária és Wesselényi nádor ravaszul gáláns szerelmi históriáját. Valamivel később Gyöngyösi István ezer versszakos hőskölteményét szerzett a nevezetes murányi várostromról, s könyve a XVIII. század legolvasottabb magyar költőjévé avatta a fegyvert s vitézt éneklő füleki seregbírót. Kinek és miért kellett, mit ért és mit jelentett a három részre szakadt Magyarországban Murány vára? Széchy Mária hódította-e meg Wesselényi Ferenc, vagy fordítva? Hadicsel volt-e, vagy szerelmi praktika? Nagyravágyás, családi viszály, lázadás és árulás! A tragikus sorsú ország ezer erénye és ezer ármánya, s sokféle ellenséggel viaskodó nemzet kétségbeesett élethalálharca tárul az olvasó elé Kőszegi Imre érdekes és tanulságos, szép történelmi regényében.

Kőszegi Imre - A ​pesti lány
Nem ​tudom pontosan, hány évesek lehettünk, de már mindnyájan kiábrándultunk egy-két ideálunkból és így tapasztalt férfiaknak hittük magunkat. Kezdtük lenézni a "mindig nyavalygó, nyafka, anyás" lányokat. Ekkor egy igazi pesti fruska érkezett nyaralni a mi kis városunkba. Csinos, elegáns, bátor fellépésű, éles nyelvű, hetyke járású sok mozit és színházat látott, nagyszerűen táncoló pesti fruska. Csakhamar körülötte forgott az egész gimnázium, ő pedig nagy fölénnyel ugratott valamennyiünket, sorra mindenkinek kiadta az útját, mondván, hogy neki egy vidéki fiú - smafu. No, erre aztán a vidéki fiúk meg a vidéki lányok összefogtak, hogy megmutassák, ők is tudnak valamit... Így kezdődött az a dolog, amiből az író vallomása szerint A pesti lány megszületett.

Kőszegi Imre - A ​diákszázad becsülete
Egy ​dunántúli kisváros hetedikes és nyolcadikos diákjainak élete elevenedik meg a regényben. Az 1918-19-es forradalmi időkben a diákok is másképpen élnek, cselekszenek, mint egyébkor: a hetedik osztály egy kicsiny csoportja fokozatosan felismeri az igazságot, és végül habozás nélkül a forradalom oldalára áll. Ebbe a csoportba tartozik a regény két főhőse: Wölfel Jancsi, a tisztviselőfiú -, aki nagy és nehéz utat tesz meg a szolid úriemberségtől a forradalom szolgálatáig - és Renner Richárd, a szegényparaszt diák, aki számára már csak közvetlen társadalmi élményei miatt is világosabb az út. Két szerelem nagyon szép és finom rajza kíséri a nagy idők eseményeit.

Kőszegi Imre - Szívet ​cserélni
A ​szerelem előbb-utóbb mindenkit elér... Eléri Langán Mátét, a híres eszperentéző ikrek egyikét, a kiváló futballistát és engesztelhetetlen nőgyűlölőt is - harmadik gimnazista korában. Fivére, János sem tudja megmenteni a "végzet"-től. A derék Máté különben A pesti lány-ban mintha már sejtené az elkerülhetetlent, amely kevéssel utóbb "lecsap" rá, Botond Klári személyében. Viszontagságos szerelem ez. Amikor végre - sok derűs bonyodalom után - a fiatalok megértik egymást, drámai fordulat következik. Olyan helyzetbe kerülnek, amelyből a kivezető út - úgy látják, külföldre vezet. Klári és Máté átszöknek a határon. Nyugaton azonban súlyos válságok kötött felismerik a helyes irányt, és nehéz megpróbáltatások árán, komoly életveszedelmek közepette rátalálnak a haza vezető útra. Minden bajon, nehézségen átsegíti őket az igaz, tiszta szerelem, amelyet egymás iránt éreznek. Ez a rövid meséje Kőszegi Imre új regényének.

Kőszegi Imre - Farkasűzők
Az ​én nagyszüleim csak százötven évvel ezelőtt telepedtek meg az akkor már félezer éves városban. Dévény felől jöttek ők is, mint azok a legrégebbi lakók, akik a Várat építeni kezdték. A Vár a Heunburgból Magyarhonba települt Güssingi nemzetségé volt, amelynek leghíresebb tagja: Iván, a Ragadozó Farkas. A hajdani várból megmaradt mohos falak között rabló-pandúrt játszottam gyermekkoromban; már akkor és azóta is sokat meséltek nekem régi eseményekről a vaskos tornyok és az omlatag bástyák. Az ősi falak az új telepesek kései utódjának elmondták, kik építették várrá és várossá, kik és hogyan védték meg őket. Él a történelmi múlt a mai polgárokban, a szabadság kivívóinak, a köcsögkészítőből lett hadvezérnek és harcos társainak, a Ragadozó Farkas elűzőinek utódaiban is. Dicső őseikről jegyezte föl az itt következő történetet a krónikás: Kőszegi Imre

Kőszegi Imre - Gitár ​és puska
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kőszegi Imre - Ágyúdörgés ​Budaörsnél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kőszegi Imre - A ​kincstaláló
A ​Tollas Konty után ismét mai regénnyel jelentkezik a népszerű ifjúsági író. A történet egy kisvárosban játszódik, ahol az omladozó kolostor és a luxusszállóvá átépített grófi kastély körül elásott kincset sejtenek. A helybeli múzeum ifjú igazgatója a bollák királysírok feltárásával akarja megalapítani tudományos hírnevét; barátja, a nagymenő Cipot a királyok aranyát szeretné megkaparintani, de mások is szívesen megsütnék itt pecsenyéjüket. A sírmezőn Cipot ingyen dolgoztatja a helybeli diákokat, mire ők fellázadnak. Vezetőjük Cipot lánya, a csípős beszédéről Csalánynak becézett Klári. A lány mellékesen szeretné meghódítani a zsarnok anyja hatalmában sínylődő Adriánt, őt azonban Klári idegrohama és kórházba szállítása sem indítja meg. A lány vitézül végigharcolja a több frontos háborút, nem retten vissza semmiféle ravasz hadicseltől, s egy hamis lelettel meghiúsítja tulajdon édesapja kincsreményeit, legyőzi a féltékeny édesanya ellenkezését is, megtalálja saját gyógyulásának útját, sőt végül, balesete révén, nyakába zúdul az addig reménytelenül keresett nagy értékű lelet is. A mulatságos és mindvégig izgalmas könyv mellékalakjai (a lovagias igazgató, a pénzéhes asztalos, a féleszű grófi inas, a tudós " Bagoly" és a léha "Egyigéjű Kamilla") jellegzetesen vígjátéki figurák.

Kőszegi Imre - Tollas ​konty
Nagy ​gond az, hogy egy serdülő kislánynak szigorú fiatalasszony a mostohamamája! Persze nemcsak neki baj. Sok keserűséget okoz az édesapának, de még magának a mostohának is. Mit tehet ilyenkor a kislány, aki máskülönben egy nagyszerű szervezőtehetséggel megáldott tanácselnök lánya? Indián csapatot alakít a falu feletti domb tetején. Hogyan s miként megy végbe mindez? Milyen hősies szabad vadászok és fülig szerelmes udvarlók csatlakoznak az indián csitrikhez? Hogyan tér jobb belátásra a mostohamama? Hogyan teremt rendet a papa? Hogyan diadalmaskodnak végül az indiánok? Mindezt persze nem áruljuk el most, majd kiderül ebből a fordulatos, kedves, szórakoztató regényből, amelyik színesen és izgalmasan ábrázolja a mai gyerekek életét.

Kőszegi Imre - Budavár ​ostroma
„A ​szerző saját feljegyzéseit és szavahihető ismerőseinek elbeszéléseit dolgozta fel könyvében, olyan formában, hogy az eseményeket és adatokat egy ház ostroméletébe sűrítette össze. Ebből természetszerűleg következik, hogy az itt következő napló szereplői költött személyek és az olvasó hiába keresné Budán azt a bizonyos villát is, amelyben a napló minden eseménye lejátszódott volna. A lényeg, az esemény mind megtörtént, mind igaz. A forma azonban – költött.”

Kőszegi Imre - Pap János - Kempelen ​Farkas
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kőszegi Imre - A ​jezsuiták végnapjai
Kőszegi ​Imre történelmi regénye olyan korszakot tár fel az olvasónak, amely szinte fehér folt történelmi regényirodalmunkban. A magyar történelem XVIII. századába vezet el, Mária Terézia uralkodása idejére, s a vallási türelmetlenséggel, az erőszakos rekatolizációval tetézett nemzeti elnyomás körülményeit tárja fel egy határszéli magyar városban. Hőse egy német származású polgárfiú, akit fondorlatos lelki zsarolással jezsuitává tesznek, de akiben olthatatlan láng lobog a magyar nyelv és irodalom felvirágoztatásának szolgálatáért. Aki költő akar lenni minden áron, a nemzetet szolgáló magyar költő. A regénynek ezt a megkapó főhősét Kőszegi Imre Rájnis József költő alakjáról mintázta, s a regényben szereplő versek és vertani elmélkedések egyenesen Rájnis Józseftől valók.

Kőszegi Imre - A ​budai négylevelű
A ​szerző "A Budai Négylevelű"-ről: Több mint húsz éve lakom Budán; új generáció, új város nőtt fel időközben a gyönyörű hegyoldalakon. Húsz évvel ezelőtt Buda még amolyan Krúdy-regényből kilépett vénlány volt, s azóta fürge bakfislánnyá fiatalodott. Abroncsszoknyát is hord olykor, de inkább shortban jár, és nem szégyelli sebhelyes térdét... Azonkívül éppen olyan, mint Donogán Paula. Át is adom neki a szót: - Tizenhat éves vagyok, másodikos gimnazista. Lenézem azokat a lányokat, akik rúzzsal és hasonlókkal akarnak hatni a fiúkra. Szeretem az irodalmat, de azért jól biciklizek is. Elvárom, hogy a fiúk hűséges cimboráim legyenek, de persze én kis kiállok értük... - Ez már igaz - jegyzi meg Ludady Ferkó. - Paulinak köszönhetem, hogy határozottabb egyéniség lettem, most már szabad vagyok, és semmi sem gátol abban, hogy a Sysitéri Klub bokros alelnöki teendőit ellássam. - Engem is Pauli húzott ki a slamasztikából - mondja Kacsorek József, az elnök. - Igaz, én könnyebb eset voltam, mint Ferkó barátom. Szerencsémre a nők nem nagyon érdekelnek, különben Pauli miatt talán össze is vesztünk volna Ferkóval. Egyébként feltaláló leszek, s nem csüggeszt el az, hogy eddigi találmányaim, például a bölcsőmotor és a fotocellás autósziréna nem arattak osztatlan sikert. A lóhere negyedik levele, Luci, csak nemrég kapcsolódott be a sysitéri mozgalomba, ezért neki nincs joga már itt, a könyv borítóján előre nyilatkozni. De ő is, valamint még számos fiatalember és leányzó igen sok titkot árult el nekem a budai ügyekről, s ezeket ez a könyv sorra kitálalja. Még csak a Sysitérről akarok annyit elmondani, hogy ezt a teret rég kora óta nagyon jól ismerem, ott is minden fa és minden fűszál sok érdekes dolgot mesél annak, aki hajlandó az ilyesmire figyelni. Tessék odamenni, megnézni, meghallgatni. Térkép nélkül is könnyű odatalálni. Esetleg éppen ott ül majd a klubpadon maga a szerző is: Kőszegi Imre

Kollekciók