Ajax-loader

Sarkadi Imre könyvei a rukkolán


Sarkadi Imre - Elbeszélések ​1943-1961
A ​kötet tartalmából: A szatír bőre A szökevény Kútban Balatoni vihar Szégyen Diák a tanyán Farkaskaland (738 oldal)

Sarkadi Imre - Oszlopos ​Simeon / Bolond és szörnyeteg
Menekülés ​a társadalom kereteiből, függetlenedés, szabadság utáni vágy, kalandkeresés, felemelkedés és bukás, szenvedély és közömbösség, különcködés és azonosulásra való törekvés- ez jellemzi Sarkadi két kisregényének hősét. Mindkét kisregény, az Oszlopos Simeon és a Bolond és szörnyeteg sikeres drámáinak prózai előzménye. Az igazságot kutatja, a magány ellen lázad, a rossz világ továbbrontásában keresi a megoldást. Kis János, az Oszlopos Simeon hőse. Sebők Zoltán, a kötetünkben szereplő Bolond és szörnyeteg- majd a történet folytatása, az Elveszett paradicsom című drámájának- hőse, saját élete lehetőségeit kutatja, de úgy, hogy függetleníteni akarja magát a társadalom kötelező szabályaitól, sőt, az emberek egymás iránt érzett felelősségétől is. Szabadságukért lázadó figurák mindketten, kalandban és szökésben keresik, sikertelenül, életük megoldását.

Sarkadi Imre - Pokolraszállás
Kötetünk ​Sarkadi Imre legjobb novellái és szatirikus írásai mellett a méltán népszerű Viharban című kisregényt is tartalmazza. (Kőműves Kelemen, Memento, A nyeremény, Viharban) Elektra Kiadóház, 1997.

Covers_68283
elérhető
0

Sarkadi Imre - Novellák
A ​megrendítő hirtelenséggel lezárult, de szigorú törvényszerűségek jegyében született Sarkadi-életmű egyik legizgalmasabb és legmaradandóbb részét novellái, elbeszélései adják. Már a felszabadulást követő időkből való első írásai is kivételes tehetségű írót sejtetnek. A mitikus és népköltészeti élményekből fakadó írásai középpontjában a történetek mögötti általánosítható emberi problémák, gondolatok állnak. (Kőműves Kelemen, Ödipusz megvakul, A szatír bőre) A későbbiek során egyre inkább magára talál, eszközeiben és kifejezésmódjában felfrissül, megújul. Legnagyobb hatású műve ezekben az években A szökevény - a háború utolsó hónapjaiban átélt szorongató halálfélelem mesterien szerkesztett és tömörített története. Hiteles, jól komponált és hangulatilag kerek, egységes írások születnek következő írói periódusában. (Népítélet, Igazság) Alakjait általában nehéz küzdelmeken, sőt néha tragédiákon át viszi keresztül. Novellái a paraszti életforma megváltozásával, az egyéni illetve közös gazdálkodás gondjaival foglalkoznak. A riporter szemével fedezi fel a valóságot. A gondok, bajok, nehézségek bemutatása ellenére is az új élet, a parasztság megújhodott élete mellett tesz hitet. Legjobban sikerült elbeszéléseiben (Barla Mihály szerencséje, Kútban) a modern, főként a paraszti élet erkölcsi kérdéseivel viaskodik, s a morális jóság utáni nosztalgia szívszorító hangjait megszótagoltatva, kivételesen művészi hitellel teremti meg figurái számára a tragikus vagy tragikomikus szituációkat. A korábban - A szökevény című - kötetben megjelent valamennyi novelláját közöljük itt. Külön ciklusba foglaltuk össze a napilapokban, hetilapokban elszórva megjelent és eddig kötetben még nem szerepelt novellái, elbeszélései. A kötet e zárszó ciklusában találhat az olvasó néhány, a hagyatékból előkerült olyan elbeszélést, amely nyomtatásban itt jelenik meg először. Kötetünk a Sarkadi-életműsorozat negyedik, utolsó darabjaként jelenik meg.

Sarkadi Imre - Elveszett ​paradicsom
Sebők ​Zoltán agysebész édesapja 75. születésnapját ünnepli kolozsvári rokonuk, a kedves, cserfes Mira társaságában, amikor eljön hozzá balatoni házukba a fia teljesen elgyötörten. Letartóztatását várja, mert tiltott abortuszt hajtott végre szerelmén, a műtét nem sikerült, s a szerencsétlen nő belehalt a gyermekáldás elkerülésébe. Mira természetesen nem tud minderről, és fiatalsága minden bizalmával próbálja "meghódítani" a számára csodálatos férfit...

Sarkadi Imre - Oszlopos ​Simeon / Elveszett paradicsom / A gyáva
A ​kötet tartalma: Oszlopos Simeon avagy: lássuk uramisten, mire megyünk ketten (Dráma három felvonásban) (1960); Elveszett paradicsom (Dráma két felvonásban) (1961); A gyáva (Kisregény) (1961).

Covers_3470
elérhető
0

Sarkadi Imre - A ​gyáva
A ​kisregény első személyű elbeszélője Éva, luxuskörnyezetben, szobrászfeleségként élő fiatal nő, aki szerelmes lesz Szabó Istvánba, a friss gépészmérnöki diplomás autószerelőbe. A fiú egyénisége, jelleme, az iránta érzett, hirtelen fellobbant szerelem és az általa kínált új, tiszta életforma vágyakozást ébreszt benne egy más, tartalmasabb élet iránt. Ám amikor döntésre kerül a sor, Éva megretten és visszalép: nem tudja vállalni a józan, kiegyensúlyozott, de erőpróbáló vidéki életet, hisz szüksége van a fényűzésre, a semmittevésre, megvetett, de megszokott társasági életre.

Sarkadi Imre - Száz ​éve Segesvárnál
"Attól ​kezdve, hogy a vásárhelyi piacon vártam sántikálva Bem hadseregét, addig, míg leszúrtak az országúton - a magam szürkén látó szemeivel is nagy eseményeknek voltam tanúja. Itt sűrűsödött össze, ami hősi volt, ami nagy volt a szabadságharcban. Láttam az urakat számítgatni, a jobb eshetőségre spekulálni, láttam a parasztokat, amint felcsillant szemükben a remény: mi is lesz hát azzal a szabadsággal! Láttam mesterlegényeket katonának jelentkezni, népfelkelőket, amint Petőfit éljenzik - s aztán láttam meghalni is Petőfit. Azt hiszem, én egyedül. Ekkor tudtam meg, hogy meghalt vele a mi ügyünk is. Egyelőre. Egyelőre, mert én mást tanultam meg ezekből az időkből... A mag nekünk kél, a nyár nekünk érlel, fenjük a kaszát az aratáshoz. A történelem lép egyet, fogódzkodjunk bele, hogy vele lendüljünk előre."

Covers_191349
elérhető
2

Sarkadi Imre - Regények
\"Dózsa ​György szelleme lakott benne társbérletben Krúdy homokfutón vágtató hőseivel\" - írja Illyés Gyula irodalmunk egyik legbonyolultabb, feloldatlan kettősségek erőterében élő egyéniségéről, Sarkadi Imréről, akinek életútja és írói pályája elválaszthatatlanul összefonódott a felszabadulás utáni másfél évtized történetével. Regényírói munkássága a móriczi hagyomány tudatos vállalásával és folytatásával indul, de a népi irodalom szigorú valóságtisztelete ugyanúgy nyomot hagy prózáján, mint ahogy benne vibrál a modern irodalom gondolati igényessége is. Egyszerre volt kedvenc írója Tolsztoj és André Gide, A boldog ember Móricz Zsigmondja és az Iszony Németh Lászlója. Ezt bizonyítja regényírói munkásságának két fontos pólusa: a Gál János útja és A gyáva. Közülük az első Veres Péter Pályamunkások-ja és Szabó Pál Isten malmai című regénye mellett a paraszti felszabadulás maradandó értékű művészi dokumentuma. A másodikban a \"látványos teljesítményekkel való önérdekű parádézást\", az alkotó életre való képtelenséget és gyávaságot állítja pellengérre főhőse alakjában. Regényírói pályájának e két pólusa között olyan remekek sorakoznak, mint a Tanyasi dúvad (amelyből a Dúvad című nagy sikerű film született), a Viharban, a Bolond és szörnyeteg (az Elveszett paradicsom című kitűnő drámájának regényelőzménye), amelyekben kivételes művészi erővel ragadta meg a szocialista építés kezdeti éveinek társadalmi összeütközéseit s az új társadalom alapvető erkölcsi problémáit. Kötetünkben két, eddig még kötetben nem publikált regénye is szerepel. Az Elmentek-visszajöttek a felszabadulást követő évben született, és a Szabad Szó című lapban jelent meg folytatásokban. A hadifogolytáborban játszódó történet közvetlen egyszerűségével és mélységesen humánus szemléletével, alakábrázolásával ragadja meg az olvasót. Hagyatékából került elő az Oszlopos Simeon, a nagy sikerű dráma korai (1948) regényfeldolgozása. Kötetünk a Sarkadi-életműsorozat első köteteként jelenik meg,

Sarkadi Imre - Oszlopos ​Simeon / Elveszett paradicsom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sarkadi Imre - A ​szökevény II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sarkadi Imre - Elmaradt ​találkozás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sarkadi Imre - Az ​önámító halála
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sarkadi Imre - Párbeszéd ​az idő dolgairól
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sarkadi Imre - Veréb-dűlő
A ​SZÖKEVÉNY Kedden este haladtunk át Újhelyen, a mi tanyánkhoz olyan közel, hogy ha az őrmester úr egy óra eltávozást ad, hát haza tudok ugrani. Kérjem, ne kérjem ...? Jó lett volna, mert igen el voltam már tetvesedve. De nem mertem kérni, pihenőt se kaptunk s menetből nincs eltávozás. A többiek biztattak, hogy ne törődjek vele, lépjek haza, majd utól érem őket valahol, hiszen egész éjszaka csak nem megyünk. Bár nem tudta senki, hogy nem megyünk-e egész éjszaka. Tíz óra felé járhatott, az országút kanyarulatához értünk, innen legközelebb a tanya, három dűlő mindössze. De fordultunk, s ettől kezdve egyre messzebb lett. - Hát én hazamennék a helyedbe - mondta Pap Dani. - Haza én. - Nem folytatta tovább, de éreztem, hogy ő csakugyan hazamenne. S ahogy hallgattunk, mentünk előre, s hogy egyre nehezebb lett az ember vállán a puska meg a zsák, ereztem, hogy Pap Dani is arra gondol, amire én. Ha hazaugranék, ágyba aludhatnék az éjszaka. S az asszonnyal - gondolta mellettem Pap, tudtam, hogy ezt gondolja, még a cigarettát is másként szívta. Másfél év óta voltunk mindketten már szabadság nélkül S a bakancsom talpa lyukas volt, tocsogott szinte belül a decemberi lé. - Hát - mondtam Daninak - én is megpróbálom. A legközelebbi pihenőnél. - S néztünk aggodalmasan magunk elé, hogy mikor lesz itt legközelebb pihenő. Hátha soká lesz ...! Kevesebb az embernek a bátorsága, ha öt kilométert kell visszafelé mennie, mintha kettőt. Leálltam az árok mellé a bakancsom igazítani, lassan elmentek mellettem. Csúszkált, tocsogott mindenki a sárban, az őrvezető úr a sor végéről rámkiáltott: - ne maradj le, te... - S tíz-tizenöt lépésről újra: - jössz már, te lemaradt?! Mindjárt pihenő lesz, akkor igazgasd majd a bakancsod. Igazgattam jó soká, mikor már messze voltak, átléptem az árkon, egy kicsit szaladtam visszafelé, hogy még messzebb legyenek tőlem, aztán átvágtam a szántáson.

Sarkadi Imre - A ​szökevény I-II.
Sarkadi ​Imrének, a felszabadulás után jelentkezett írónemzedék egyik legnagyobb és legeredetibb tehetségű tagjának életművét reprezentáló gyűjtemény jelenik meg ebben a két kötetben: az elsőben az író négy drámája s öt kisregénye, a másodikban mintegy ötven novellája. Drámák, kisregények, elbeszélések és karcolatok sorakoznak egymás mellett e könyv lapjain. Olyan írások, mint A szökevény című elbeszélés és társai, melyek annak idején - 1948-ban - országszerte ismertté tették az akkor pályája kezdetén álló fiatal író nevét: a kisregények közül a Gál János útja vagy a Tanyasi dúvad, továbbá két posztumusz műve, az Elveszett paradicsom című drámája és A gyáva című kisregény. S olyan írások is, amelyeket az író kéziratos hagyatékából bányászott elő a sajtó alá rendező B. Nagy László: a drámák közül az Oszlopos Simeon, a kisregények közül a Bolond és a szörnyeteg s számos izgalmas, érdekes elbeszélés. A két kötetet, amely a tragikus sorsú író életművének maradandó értékeit tartalmazza, Borsos Miklós szobrászművész rajzai díszítik. A kötethez B. Nagy László írt Sarkadi életútját és műveit megvilágító tanulmányt.

Sarkadi Imre - Ház ​a város mellett
A ​megrendítő hirtelenséggel lezárt, de szigorú törvényszerűségek jegyében született Sarkadi-életmű egyik legizgalmasabb és legromlatlanabb részét azok a drámák alkotják, melyekben az író a modern élet erkölcsi kérdéseivel viaskodik, s a morális jóság utáni nosztalgia szívszorító hangjait megszólaltatva, kivételes művészi hitellel teremti meg figurái számára a "szörnyű, buta balgaság" tragikus vagy tragikomikus szituációit. A Ház a város mellett négy drámája mindenekelőtt arra a kérdésre ad választ, hogy boldogulhat-e és élhet-e az ember az önzés maga alkotta törvényei szerint, beteljesülhet-e szerelme, s megváltja-e vagy eltékozolja önmagát a morális területenkívüliségben. A válasz, természetesen, a hősök magukra maradásának, tragédiájának vagy szánalmas kudarcának drámai bemutatásában van, de az Elveszett paradicsom Sebők Zoltánja közvetlenül is összegezi az önpusztítóan felelőtlen önzés következményét: "Nem ismertem magam fölött mást, mint a saját magam törvényét. Erkölcs, társadalom törvényét magamra nézve kötelezőnek nem éreztem, evék a tiltott gyümölcsből, s ez gyümölcsből halált evék." A kötet az Oszlopos Simeon és az Elveszett paradicsom mellett két eddig kiadatlan drámával lepi mag az olvasót: a prófétával és a címadó művel, mindkettő Sarkadi Imre kéziratos hagyatékából került elő.

Sarkadi Imre - Cikkek, ​tanulmányok
Sarkadi ​több műfajú életművében jelentős helyet foglal el publicisztikája. A felszabadulást követő években számos riportsorozata, szociográfiai cikke foglalkozott a megváltozott társadalmi körülmények következtében átalakuló paraszti sorssal, falusi élettel. Cikkei középpontjába azonban nemcsak a társadalmi változások felmérését állítja. Egyéni sorsok, személyes gondok elevenednek meg a minden iránt izgatottan érdeklődő publicista írásaiban. Sarkadi fáradhatatlan ezekben a cikkekben. Szüntelen figyelemmel, a csillapulatlan szenvedély hangján szól az alakuló szövetkezetek problémáiról, az egyéni megélhetés nehézségeiről, a falusi kultúra gondjairól. Ma már történelmi dokumentumokként olvashatjuk ezeket az írásait, amelyek hiteles keresztmetszetét adják az akkori magyar falu világának, átalakulásának, fejlődésének. Kötetünk második részében gyűjtöttük össze Sarkadi irodalmi, művészeti, irodalom-politikai kérdésekkel foglalkozó írásait. Irodalmi és színházi kritikái, a magyar film egy jelentős korszakáról szóló cikkei, az ötvenes évek fontos irodalompolitikai, művészeti vitáiról szóló írásai a szellemi életben mindig jelenlevő és állásfoglaló íróról nyújtanak hű képet. Az irodalmi lapokban, folyóiratokban megjelent cikkeit egészítik ki az ebben a kötetben először közölt, hagyatékából előkerült feljegyzések, személyes dokumentumok tanulmánytöredékek, levelek, irodalmi, vitákban való felszólalások. A cikkek, tanulmányok a Sarkadi életműsorozat harmadik köteteként lát napvilágot. A publicista Sarkadi fejlődésvonalát követhetjük nyomon e kötetben: a felszabadulás utáni években a falu arcának változásait érzékenyen közvetítő író egyre inkább az irodalmi, szellemi élet felé fordul. Az összegyűjtött írások nemcsak izgalmas olvasmányt ígérnek, hanem egy tehetséges és sokoldalú pályáról és egy jelentős korszak társadalmi gondjairól és szellemi mozgásáról is hűségesen beszámolnak.

Sarkadi Imre - Drámák
Sarkadi ​Imre drámái meglepetést keltettek első megjelenésük idején és villanyozó energiájuk azóta sem szűnt meg. Ma már túlás nélkül állíthatjuk, hogy Sarkadi drámái beépülnek a magyar színházi repertoárba. Kötetünk Sarkadi valamennyi színpadi művét magába foglalja. Az ötvenes években- ahogy azt más műfajban született művei is tanúsítják- a falusi élet, a paraszti gondok felé fordul íz író. Az új világba való beilleszkedés lehetőségeit, gondjait, megoldást sürgető problémáit taglalja színműveiben, és nemcsak az életfeltételek változásairól ad hírt. Érdeklődése mindenkor az ember felé fordul: gondolati , érzelmi, tudati világának változását, alakulást ábrázolja- ezt tartja elsőrendű feladatának. Kötetünkben eddig meg nem jelent, az író hagyatékából előkerült darabokat is szerepeltetünk, amelyek megelőzik a paraszti életet ábrázoló műveit. A népballada (Kőműves Kelemen) és az ókori témák (Elektra, Lukrécia, Hannibál) az örök emberi tragédiák iránti érzékenységét tanúsítják. És bár e darabok csak töredékben maradtak fenn, befejezetlen voltukban is izgalmas és művészileg érdekes dokumentumai Sarkadi drámaíró kísérleteinek. Kötetünk utolsó darabjai a hatvanas évek izgalmas, megoldásra váró problémáit szólaltatják meg. Az értelmiség nyomasztó életérzésének kifejezése, a kudarcba fulladt életek kiútkeresése jellemzik ezeket a darabjait. Izgalmát és erejét az adja, hogy írójuk emberi bátorsággal képes egységet teremteni hősei mindennapi élete és jellemeik sorsot hordozó, jelképes értelme között. Ez az írói erény különbözőképpen mutatkozik meg a hagyományos menetű drámák és a modernizáltabb drámai felfogást tükröző színművekben. De olvassuk vagy nézzük akár az Elveszett paradicsom felforrósodó jeleneteit , akár az Oszlopos Simeon sötét tragédiáját, egyaránt jelentős író hatókörébe kerülünk.

Sarkadi Imre - Körhinta
Bizonyára ​sokan emlékeznek mé a film felejthetetlen képsoraira, Törőcsik Mari elragadott, gyermekien ártatlan mosolyára, Soós Imre feléhajló markáns arcélére, izzó tekintetére, ahogy a vásári forgatagban mind magasabbra és magasabbra repülnek a körhintán az ifjúság és a szerelem önfeledt szédületében... A szövegek nemcsak az emlékezetes sikereket, színészi pályákat elindító és meghatározó szerepek emlékét, hangulatát idézik fel, hanem mély emberi drámákat tömörítenek, a közelmúlt sorskérdéseit, a paraszti és értelmiségi életforma-változás megrázó érzelmi helyzeteit jelenítik meg.

Sarkadi Imre - Farkaskaland
Sarkadi ​Imre művei keresztülmentek a halhatatlanság purgatóriumán, s drámái mellett elsősorban novellái java része, a Farkaskaland anyaga kétségbevonhatatlanul példázza, hogy be tudta váltani nagy tehetsége ígéretét. Írói pályáját novellákkal kezdte, a műfajhoz haláláig hű maradt, s e remekléseket olvasva, arra kell rádöbbennünk, hogy mindannak az újdonságnak, ami a modern próza utolsó negyedszázadában jelentkezett, a korszerű realizmus különféle változataitól a mitológiát intellektuális iróniával újraértelmező kísérletekig, az értelmetlen pusztulás apokalipszisének könyörtelen látomásaitól az abszurdig, Sarkadi Imre volt az előfutára és kezdeményezője irodalmunkban.

Sarkadi Imre - Elveszett ​paradicsom / Dúvad / Oszlopos Simeon
Oszlopos ​Simeon (1960) Sarkadi nemzedékének legjobb drámaírói közé tartozott. Utolsó két darabjának témája a tudatos-ösztönös önpusztítás. Az Oszlopos Simeon főhőse, Kis János festő a dráma kezdetekor elveszíti állását, kikapcsolják a telefonját, társbérlőket kap, mert nem tudja kifizetni a teljes lakbért, és elhagyja a szerelme, Mária is. A szakmai és magánéleti sikertelenségéből fakadó belső kiürülését Oszlopos Simeon, az 5. századi szíriai remete aszkéziséhez és Oblomov világához érzi hasonlónak, fatalistának, aszkétának vallja magát, akire nem vonatkoznak a világ törvényei. Elhatározza, hogy a körülmények pártjára áll, és segít a világban felismert rossznak, a világ öngyilkos törekvéseinek az emberrel szemben, hogy mint Simeon, megértse az igazságot. A rossz erő groteszkül elementáris megtestesítője a takarítónő, Vinczéné, aki egy női Jágó és a tipikus magyar feljelentő lelkületével akarja tönkretenni Kist és az új társbérlőket is. A megváltást a női figurák hozzák. Az áldozatnak kiszemelt Zsuzsi késsel megszúrja Kist, és megjelenik Mária is, akinek Kis elmondja, hogy az aszkétaság korszaka a késszúrással elmúlt. Sarkadi kiválóan formálja meg figuráit, az abszurd példázatban a dialógusok szellemesek és meglepőek, és nyitva marad a dráma végpontja is, túléli-e Kis a támadást. Elveszett paradicsom (1961) A dráma egy korábbi szereplő, a Bolond és szörnyeteg c. regényből ismerős vidéki orvos, Sebők Zoltán sorsát ábrázolja, aki a maga immorális életét semmivel sem tartja rosszabbnak a környezete filiszteus szürkeségénél. Zoltán az apja házában jelenik meg, végzetes hibát követett el: illegális abortuszt hajtott végre a szerelmén, és a nő belehalt a műtétbe. Sebők először az öngyilkosságot fontolgatja, hogy ne jusson börtönbe, de olyan emberekkel találkozik, akik igazán értelmes életet élnek, ezért újra kell gondolnia döntését. Komolyan beleszeret egy nála tíz évvel fiatalabb lányba, és halvány esélye van, hogy a börtönből szabadulva felér hozzá. Ám a darab nosztalgikus hangvétele jelzi azt a távolságot, amely elválasztja Zoltánt ettől az értelmes élettől: az ő Paradicsoma már elveszett, és a néző nem tudhatja, hogyan dönt majd a hős. A darabból Makk Károly 1962-ben sikeres filmet reendezett.