Ajax-loader

László János könyvei a rukkolán


László János - A ​történetek tudománya
Bevezetés ​a narratív pszichológiába. Olyan komplex jelenségek újszerű megközelítése, mint a személyiség, a személyes identitás vagy a társadalmi azonosságtudat.

László János - Magyar ​várak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dénes József - Jászai Balázs - László János - Felvidék
Középkori ​várak festői romjai sziklás hegytetőkön. Jellemző látvány az északi Kárpátok hegyvonulatain. A mai Szlovákia területén kalandozik ez a könyv. Messziről, a madarak perspektívájából látunk egy sor érdekes helyszínt, melyeket érdemes kirándulások keretében is felkeresni: Bajmóc, Csejte, Dévény, Divény, Fülek, Krasznahorka, Léva, Lubló, Nyitra, Pozsony, Trencsén, Zólyom - csak egy pár, a könyvben bemutatott várak közül.

Buda Béla - László János - Beszéd ​a szavak mögött
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arany Erzsébet - László János - Nagy Anita Ágnes - Kastélyok ​Magyarországon
Azon ​kevesek közé tartozom, akiknek volt szerencséjük a levegőből látni és fényképezni, illetve a földön meglátogatni, körbesétálni a magyarországi kastélyok nagy részét. Többször előfordult, hogy társaságban, a képeimet nézegetve arról beszélgettünk, milyen lehetett az élet ezen ódon falak között és mellett az épületek fénykorának idején. Olyan eset is volt, hogy képzeletben felcseréltem a jelenleg benne működő iskola káposztás cvekedli illatát pezsgő és kaviár illatra, már-már látva a bálra érkezők ruháját is. Ellentétben építőikkel, ma már viszonylag könnyen láthatjuk kastélyainkat felülről, együtt látva őket tervezett kertjeikkel. Történelmünk szerencsétlen alakulása miatt szükségünk van fantáziánkra, mivel a kastélyépületeink még sok-sok renoválást, javítást igényelnek. Ha parkjaikban hallgatom, hogy nő a fű, én mindig abban reménykedem, a legközelebbi látogatásom idejére javul a kastélyok és a kastélykertek állapota. 2008. tavaszán irodámban meglátogatott egy úr, aki a kastélyos játékkártyámból szeretett volna vásárolni több példányt. Elmondta, hogy egy kastélyszállóban pihentek családjával, ahol a rossz idő miatt a társalgóba szorulván a kastélyokkal illusztrált francia kártyámmal játszottak. Boldogan újságolta, hogy ő nem tudta eddig, milyen sok szép kastély van Magyarországon. Mivel erre a játékkártyára csak 55 kastélyt helyezhettem, ezért elmeséltem neki, hogy a hazai kastélyok száma közel ezerre tehető. Sajnos tudom, hogy jobbára csak az ismert, nagy főúri kastélyokat látogatják a turisták, de én azt kérem Önöktől, a kisebb, nagyszerű kastély műemlékeinket is keressék fel. E könyvben sem volt célom csak a híresebb kastélyok bemutatása, hanem igyekeztem néhány kevésbé ismertet is a kötetbe gyűjteni. László János

Szatmári Tamás - László János - Magyar ​várak - Közép- és Dél-Dunántúl
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csorba Csaba - László János - Kolostorok ​Magyarországon
László ​János és Jászai Balázs földi és légi fotóival, Csorba Csaba rövid kolostor-történeteivel jelent meg egy hazánk legjelentősebb rendházait bemutató kötet. Időben Pannonhalmától Majkig, azaz a 10.-től a 18. századig, térben pedig Soprontól Sátoraljaújhelyig terjed a könyvben tárgyalt 23 klastrom. Mint az előszóból megtudjuk, mai kolostor szavunk nyelvújítási kifejezés 1784-ből. A hazai bencés főapátságot, Pannonia szent hegyén, még Géza fejedelem alapította, több mint ezer évvel ezelőtt. Kiváltságokkal már fia, I. István látta el 1002-ben. Ugyanő alapította Pécsvárad és Bakonybél bencés monostorait is. Utódai sem maradtak el tőle: I. Endre 1055-ben a Balaton mellett, Tihanyban. A későbbi Szent László pedig 1091-ben Somogyváron hozott létre apátságot. Bemutatja a könyv a kevésbé közismert Kaposszentjakabot, az egyik legrégebbi magánkezdeményezést, Győr nembeli Ottó nádor 1061-es alapítását. A további monasztikus rendek kolostorai közül szerepel a könyvben a monumentális türjei premontrei rendház is, a hasonló nevű nemzetség monostora. Egyik legszebb Szent László-freskónk csodálható meg benne. A ciszterciek kolostorai közül például a középkori bélapátfalvit láthatjuk a kötetben. Az ország egyik legjelentősebb középkori épületegyüttese volt a IV. Béla által alapított margitszigeti domonkosrendi apácakolostor. Képei között láthatunk egy felvételt a sziget helyreállított premontrei kolostor-templomáról is (erről a szövegben nem esik szó). Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosok voltak. Hét kolostorukat is bemutatja a kötet Pécs-Jakabhegytől, a IV. László király által alapított Pilisszentléleken át, az alapítója, Kinizsi Pál sírhelyének is helyt adó Nagyvázsonyig. A ferencesek városi kolostorai általában a középkortól napjainkig fennmaradtak Soprontól, Jászberényen át Szegedig. A világ zajától elvonult kamalduli remeték majki barokk épületegyüttese a bemutatott kolostorok legfiatalabbika. Persze az Árpád-kori klastromok némelyikét is komolyan átépítették, mint azt a világörökség részeként nyilvántartott Pannonhalma esetében láthatjuk. Az esztétikus megjelenésű, csodálatos képanyaggal illusztrált áttekintés részletes és színes képet nyújt a hazai kolostorok múltjáról. Jó szívvel ajánlható a történelem és a műemlékek iránt érdeklődők figyelmébe.

Dénes József - László János - Burgenland
Képes ​történelmi album Burgenland nevezetességeiről.

László János - Művészettörténet ​5. - Az őskor és az ókor művészete
Tankönyvcsaládunk ​30000 esztendő művészettörténetét mutatja be a gyerekeknek játékos, érdekes feladatok segítségével. A sorozat külön értéke a gazdag és szép képanyag. A festmények, szobrok, épületek bemutatása mellett színes térképek, rekonstrukciós rajzok, életképek gazdagítják a fiatal olvasók ismereteit. Hogyan jutott el az emberiség a barlangfestészettől az "örök város" felépítéséig? Erre ad választ a sorozat ötödik osztályos kötete.

László János - Szatmári Tamás - Magyar ​várak - Észak-Dunántúl
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csorba Csaba - László János - Falusi ​templomok
A ​régi (középkori eredetű) falusi templomok világába kalauzolja ez a kötet a Tisztelt Olvasókat. A középkori Magyarország lakosságának többsége (10 emberből 9!) falun élt, még Mátyás király uralkodásának időszakában is, azaz mintegy félezer esztendővel ezelőtt. Az arány a 18. század végéig sem sokat változott. Ám ne feledjük az előbbiekhez azt sem hozzátenni, hogy a középkori faluhálózat sokkalta sűrűbb volt, mint a 18-20. századi. Csakhogy a falvak többségének népességszáma a mai aprófalvak szintjét sem érte el. 50-100 ember közössége alkotott egy-egy falut. A kicsiny házak lazán, eleinte még utcákat sem alkotva csoportosultak. Ha a közelben kedvezőbb lakóhely kínálkozott, a közeli földek terméshozama erőteljesen kezdett csökkenni, akkor bizony gyakorta megesett, hogy odébb költöztek, új helyen építették föl szerény otthonaikat. - előszó

Kollekciók