Ajax-loader

Sopotnik Zoltán könyvei a rukkolán


Sopotnik Zoltán - Az ​őszinteség közepe
Sopotnik ​Zoltán (alanyi) költészete a megfigyelő és a megfigyelt viszonyát problematizálja: hogyan láthatja kívülről magát az, aki befelé figyel? Milyen élményanyagtól fosztja meg magát, aki szakmája szerint dokumentál, hogyan változtatja meg a megfigyelés tárgyát a megfigyelés ténye? Ám nála ezek a kérdések elsősorban nem ismeretelméleti, hanem etikai (és persze esztétikai) jelentőséggel bírnak. A költészet Sopotniknál az őszinte beszéd terepe, már amennyiben lehetséges ilyen. Az őszinteség ebben az értelmezésben kompromisszummentes, provokatív, kőkemény és lényegre törő. (Az gyógyít, ami fáj. — És ami fáj, arról legalább tudjuk, hogy megvan.) Kerüli a jólformáltságot, mert az ellentmond valóságtapasztalatának, és nincs benne jólnevelt, eminens igyekezet, hogy ezt a tapasztalatot művészetté formálja (hazudja). (»Nincs bennem semmi vonzalom a tökéletes iránt.«) Ha almára fáj a foga, nem írja a rímkényszer kedvéért azt, hogy: kedvenc növényem a retek, amit nagyon szeretek. Majd’ minden verse lázadás a közkeletű költészet-definíciókkal szemben. Alaptónusa a fájdalmas, sértődött gúny, amivel nem csak az (irodalmi) világ (valósnak vélt) visszásságait, de saját élethelyzetét, szerepét is kommentálja: »Most melyik legyek: ember vagy költő?« — teszi fel a költői(?) kérdést a kötet záróversében.” Peer Krisztián

Sopotnik Zoltán - Saját ​perzsa
Még ​élt a testvérem, mikor kitalálta a perzsát. Hogy átküldi néha. A súlyos betegek fantáziája nem ismer határt. (Egy kontra az égieknek, vagy ki tudja.) Falat, csempét tör, bontja a száraz elmét. Így beszélgettünk, ha már rendesen nem lehetett. - Sopotnik Zoltánnak démonai vannak. Meg angyalai, meg főleg egy perzsája, aki csak az övé. Vagy inkább azé, aki ebben a kötetben Sopotnik Zoltánként szólal meg, és a fentiek mellé még bonyolult családja is van, tele tragédiákkal, történelemmel, apró és kevésbé apró élethazugságokkal. Egyszóval tele a puttonya, és ebből a puttonyból néha vérfagyasztó, néha varázslatos figurák bukkannak elő. Egy üveggyár például, ahol a munkások között a sámán tart rendet, vagy egy kislány, akit mindenki öregasszonynak lát. Ez a könyv az ő történetüket meséli el, versben és prózában, fájdalmasan és gyönyörűen. Meseregény a durvábbik fajtából.

Sopotnik Zoltán - Krokodil
Kerítés. ​Az erdő felől közeledő lénynek semmiképp sem kihívás, inkább térkép. Számára már ismerős e terep. Figyel. A vérfoltok a hálón, a szárnyastollak ösztönét erősítik, de nem állat.

Sopotnik Zoltán - Futóalbum
"Sopotnik ​35. Ha minden rosszul megy, túl van a felén. Két lánya és kétszáz titka van. Konzervatív és deviáns, nem fér skatulyába. Kilóg a keze, lába, a zongorája. Egy fakutyát is meglovagol, ha ahhoz van kedve. Ha belépsz ódon, babonás várába, minden kötél szakad. Ha Marno a didergő, öreg király, Sopotnik a gyógyító báró, a kályhatest. S nem ijed meg, ha a tűzre rossz fát tesz pár kis baronesz." (Pollágh Péter)

Sopotnik Zoltán - Fahéjas ​kert
Jártál ​már a Fahéjas kertben? Azt hiszed, nem? Pedig ott mindenki járt! Mert a Fahéjas kert az a hely, ahol a mai gyerekek és a "régvolt" gyerekek fantáziája megelevenedik: ahol a kastély egy folyton mozgó, barátságos sziklán áll, ahol a félelem a barátok segítségével átalakítható lukas kapuskesztyűvé, és ahol a felnőttek nem csak megértik a gyerekek világát, de épphogy ők a nagy meseteremtők: Nagyapa és Lassú báró. A közelükben megelevenednek a kártyafigurák, megszöknek a lépeklények, oroszlánfejjé változik a csap... Balázs és Sára nap mint nap betér a Fahéjas kert csodalényeihez. Szeretnéd Te is megismerni őket közelebbről? Akkor osonjunk be együtt...

Sopotnik Zoltán - Moszkvics
1. ​Gondoltam, megölöm magam, hogy beültessenek ebbe a szuperszonikus Moszkvicsba. De aztán József Attila lebeszélt róla, hiszen ő sem került be. 2. Hamvas Béla utolsó éveiben összejárt a fiatal Sopotnikkal, aki megnevettette őt. 3. Nem igaz, hogy Sopotnik szomorú. Sopotnik egy Fonák. Adyt is túlélte, és nem lett áruló: szemtelenség. Ha meglátom gúnyos pofázmányát, viszketni kezd a tenyerem. 4. Költőnek öreg, filozófusnak fiatal: Sopotnik 1974-es, mint Leonardo DiCaprio. Nem csak a külsejük hasonló, a karrierjük is. (Pollágh Péter)

Kollekciók