Ajax-loader

Andrea Riccardi könyvei a rukkolán


Andrea Riccardi - Keresztények ​a vértanúság századában
2000. ​május 7-én a római Colosseumban II. János Pál pápa ünnepélyes imádságot tartott a XX. század vértanúinak emlékére. Az eseményt sokan a Nagy Szentév egyik csúcspontjaként tartják számon. A Szentatya kívánsága szerint a szertartás ökumenikus volt, híven tükrözve a pápának az éppen véget ért század tapasztalatain érlelődött meggyőződését: a szentek, mártírok ökumenizmusa a legmeggyőzőbb. Katolikus, ortodox és protestáns résztvevők együtt emlékeztek meg azokról a keresztényekről, akik ezekben az új időkben életüket adták az evangéliumért. Az egyes kiválasztott tanúságtételeket valamennyi erre fölkért résztvevő oly módon olvasta föl, hogy nem a saját, hanem egy másik felekezethez tartozó hitvallóról emlékezett meg. Az imádságra a világ számos országából érkeztek olyan papok, szerzetesek vagy világi hívők, akik maguk is üldöztetést vagy rabságot szenvedtek hitükért. Magyarországról Regőczi István, Lőrinczy Ferenc és az időközben elhunyt Keglevits István atyák vettek részt a szertartáson. A könyv, melyet az olvasó kezében tart, eredeti, olasz kiadásában az említett colosseumbéli megemlékezéssel egy időben, arra időzítve jelent meg. Az emlékezet egyedülálló gyűjteménye. Értékét a világegyház - és nem csak a katolikus keresztények - számára jelzi, hogy a pápa - a mű és szerzője iránti megbecsülés jeléül - személyes ajánlásával ajándékozta a könyv egy-egy példányát a római megemlékezés résztvevőinek. A szerző, Andrea Riccardi egyik szándéka az volt, hogy a szélesebb közönségnek is megmutassa a keresztények XX. századi történetének egy mindeddig kevéssé ismert, mégis meghatározó oldalát. Munkájában nagyrészt a pápa által még a jubileumi év előkészítésekor létrehozott Új Vértanúk Bizottságához az egyházmegyéktől öt földrészről beérkezett anyagokra támaszkodott, de használt más forrásokat is, elsősorban a nem katolikus mártíriumok feldolgozásakor. A szerző a bevezetőben, majd a könyv egyes fejezeteiben többször hangsúlyozza, hogy a kutatás nem tekinthető egyszer s mindenkorra lezártnak. A világ számos pontján a keresztények ma is üldözést szenvednek, vagy éppen csak megszabadultak alóla; helyzetük sok helyen továbbra is törékeny, veszélyekkel terhes, és mindez nehezíti a félmúlt szabad feltárását, magát az emlékezést. A lezáratlanságnak van azonban egy másik, mélyebb oka is: a vérzivatarosnak joggal nevezett XX. században a keresztény mártíromság ismét tömeges, földrajzi és lelki értelemben egyaránt egyetemes lett. A szerző annak a hívőnek az alázatával és reménységével közelít témájához, aki tudja: ha a bármennyire gondos emberi emlékezet számára ismeretlen marad is sok történet, Isten valamennyi hitvallójának és szentjének nevét följegyezte a mennyben.

Andrea Riccardi - Együttélés
Andrea ​Riccardi világhírű olasz tudós, történészprofesszor, az idei Nagy Károly-díj kitüntetettje. 1968-ban egyetemista társaival együtt megalapította Rómában a Szent Egyed Közösséget, mely egy kis trasteverei templom után kapta a nevét, és amelynek céljai – a béke, a szegények és az evangélium hármasságának jegyében – Riccardi munkásságát is meghatározták. Az utóbbi években Riccardi figyelme mindinkább Európa és a világ jövője, a népek és a vallások együttélése felé fordult. „Lehetséges-e együtt élni?” – teszi fel most a kérdést ebben a néhány éve írt könyvében. A választ történelmi és vallási példák, utópisztikus gondolatok segítségével kutatja, de közben nyilvánvalóvá teszi: csakis helytől, kultúrától és helyzetektől nagyon is függő, konkrét válaszok léteznek. Az Együttélés – melynek zárófejezetében Riccardi a népek civilizált együttélésének lehetőségeit boncolgatva, a közös érdekek kultúrájának, valamint a XXI. században kialakuló új kereszténységnek a nevében „mentális forradalmat” hirdet – alapkönyv: egy nemzetközileg elismert nagy tekintély rendkívüli alaposságában is igen olvasmányos, érdekes munkája. A fordítást szakmailag ellenőrizte Szőke Péter.

Kollekciók