Herman Ottó könyvei a rukkolán

Herman Ottó - A ​magyar nép arca és jelleme
Herman ​Ottó (1835-1914) természettudós, néprajzkutató, publicista, sokrétű írói munkásságát eredetiség, ötletesség és gondolatgazdagság jellemzi. Műveinek stílusa fordulatos, színes és szemléletes. Jelen művében a jellegzetes magyar karaktereket rajzolja meg, de hangsúlyozottan nem a magyar "Lombroso-típusokat" festi le, hanem a nemzeti sajátosságok összetettségét, színességét kívánja elénk tárni. Az arcelemzés módszertanába így bevonta a testi szempontok mellett a lelkieket is - így az arcjátékot, vagyis a mimikát -, valamint a korabeli irodalom felhasználásával összeállította a magyar ember jellemzését, mely az antropológiai képpel együtt alkot megbonthatatlan egészt. Herman Ottó néprajzi munkásságának e gyöngyszemét mindazoknak ajánljuk, akik érdeklődnek nemzeti karakterünk mibenléte iránt.

Herman Ottó - A ​magyar pásztorok nyelvkincse
Bámulatos ​ihlettség megelevenítette munkakedvét, megsokszorozta energiáját és a feje felett sokasodó időnek még mindég rendületlen önbizalommal kiáltja oda: „akarom!” Hermán Ottónak valóban alapos oka van akarni. A magyar nép történelmileg fel nem jegyzett idejéből kíván annyit a mennyit lehet, előnkbe varázsolni, de úgy, hogy állításaiban ne csak az ábrándozók higyjenek, hanem azok is, a kiket a tudomány megtanított kételkedni. Ö, a ki sohasem szeretett kitaposott útakon járni, a magyar nép eredetének helyét új módszer szerint kutatta. Sok híres elődje elment hazánk határain kívül messzire, hogy felfedezze a magyarok őshazáját. Sok becses nyelvészeti és egyéb adatokat gyűjtöttek össze, de az őshaza helyét kijelölniök nem sikerült, mert hiányzott az összehasonlító eljárásnak egyik főeleme.

Herman Ottó - Az ​Adriától a Jeges-tengerig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herman Ottó - A ​magyar nép arcza és jelleme
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herman Ottó - A ​magyarok nagy ősfoglalkozása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herman Ottó - Az ​északi madárhegyek tájáról
A ​kir. magyar Természettudományi Társulat ezelőtt több évvel egy, a madarakról szóló mű megírásával bízott meg. Azoknak a tüzetes tanulmányoknak során, a melyeket a mű érdekében tettem, hamar megéreztem annak szükségét, hogy bizonyos életjelenségeket élő szemmel lássak. Különösen az északi madárhegyek mivolta s a rólok közkézen forgó ábrázolatok, valamint a tömeges madáréletnek bizonyos délszaki jelenségei, szövetkezve a madarak költözködésének lényével, voltak azok, a melyekre nézve élénken éreztem, hogy közvetetlen tapasztalásra van szükségem. A kir. magyar Természettudományi Társulat erre vonatkozó kérésemet nemcsak figyelmére méltatta, hanem a magyar tudományos Akadémiánál megfelelő összeget eszközölt ki, a mellyel az északi útat megtehettem. Minthogy azonban ez az összeg utazásra és felszerelésre nem futotta, fölajánlotta a hiányzót, némi viszontszolgálat fejében a «Budapesti Hirlap» szerkesztősége, a mit köszönettel fogadtam el. Magyarország egykori vallás- és közoktatásügyi minisztere, Trefort Ágoston, erre az útra mellém rendelte dr. Lendl Adolf, akkori műegyetemi magántanárt, az élő állatalakok tanulmányozása végett.

Herman Ottó - Arany, ​Tompa, Petőfi és a népköltés madárvilága
Herman ​Ottónak ez a kitűnő munkája mindeddig sem folyóiratban, sem könyvalakban nem jelent meg: itt lát először napvilágot.; a kézirat Sebestyén Gyula hagyatékában maradt fönt, onnan került Scheken Pálmához, aki nemcsak megőrizte, hanem gondozta és sajtó alá is rendezte a szöveget. Nagy természettudósunk ebben a dolgozatában sajátságos nézőpontból elemzi Arany János, Tompa Mihály és Petőfi Sándor líráját, illetve a népköltészetünket: kigyűjti a művekben említett madarakat, s megvizsgálja, mennyire hitelesen, pontosan ábrázolják őket költőink, illetve a népköltészet, színük, hangjuk, életmódjuk stb. leírása mennyiben felel meg a természettudományos megfigyeléseknek. Herman a természetrajzi-történeti-etnográfiai alapvetést nagy nyelvi érzékenységgel, leleményességgel párosítja, s egyszersmind arra is sort kerít, hogy rámutasson Arany, Petőfi és Tompa lírájának (néhány esetben epikájának) némely jellegzetességére, amely abban is megnyilatkozik, ahogyan a madarakat műveikben megelevenítik, amilyen funkciót szánnak nekik. A kötethez Kósa László néprajztudós írt eligazító utószót.

Herman Ottó - Az ​átalakulások világáról
Herman ​Ottót az utolsó nagy magyar polihisztorként tartja számon a tudománytörténet. Érdeklődési köre, tudományos munkássága valóban roppant széles körű. Úttörő munkát fejtett ki a madarak, a rovarok, a pókok életmódjának, szokásainak földerítésében, de néprajzi, archeológiai, nyelvészeti írásai, vitairatai is maradandó értékűek. Mindezt tudják róla a lexikonok, s napról napra fölfedezik őt a tudósok, akik munkájuk során botlanak bele tanulmányaiba, ma is érvényes megállapításaiba. A nagy olvasóközönség kezébe azonban nem jutnak el munkái, mivel csak szűk körök számára jelentek meg, szakfolyóiratok lapján sárgulnak, s maholnap a kutatók számára is hozzáférhetetlenek. Mindez indokolhatja műveinek újabb meg újabb kiadását. De legalább annyira indokolja e kötetünk megjelenését Herman Ottó írásművészete, az a könnyed és elegáns mód, ahogyan tudós témáit kifejti. Tudós, aki szépírói erényekkel csillog, ritka jelenség. Herman Ottó ebben is példaképünk lehet.

Herman Ottó - A ​magyar halászat könyve I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herman Ottó - Erdők, ​rétek, nádasok
Herman ​Ottó az utolsó magyar polihisztor. A néprajz, az ősrégészet, a rovar és madártan hazai úttörőjének kiváló könyvei ma is népszerűek, s kedvet ébresztenek a természet kutatására. Ez a válogatás elsősorban az iskolások számára készült. Szepesi Attila finomította a stílust, tette olvasmányossá az eredeti szövegeket. Szecskó Péter lenyűgöző képei teszik még kedvesebbé, szerethetőbbé a könyvet. Az Erdők, rétek, nádasok nem hiányozhat a családi könyvtárból. Segít jobban megismerni környezetünk növény- és állatvilágát.

Herman Ottó - A ​halgazdaság rövid foglalatja
A ​kötet a leghíresebb magyar természettudós több mint száz éve kiadott és ma már hozzáférhetetlen munkájának új kiadása, amelyben a magyarországi halfajták, halászat, halgazdálkodás részletes leírása található.

Herman Ottó - A ​madarak hasznáról és káráról
"Biz ​sok megeshet egy ornitológussal, ha férfi s ember is (hívják bár Hermannak)..." Herman Ottó a francia becsületrend kitüntetettje, korának legnagyobb természettudósa volt, akinek tollából 1901-ben látott napvilágot ez a lexikonjellegű, Magyarország madarait bemutató könyv, amelyet Csörgey Titusz látott el képekkel. Részletes, jól használható leírásokat tartalmaz Magyarország számos madárfajáról.

Herman Ottó - Halászélet, ​pásztorkodás
Herman ​Ottót egyik kortársa az utolsó magyar polihisztornak nevezte. Valóban több tudományággal foglalkozott: rovartannal, madártannal, embertannal, régészettel, történelemmel, nyelvészettel. Az utókor elsősorban néprajzkutatóként tartja számon, de néprajzi munkái sok szállal kapcsolódnak a fenti területekhez. Kötetünk szemelvényei csak a néprajzkutató Hermant mutatják be, aki szepesi német szülőktől szlovák környezetben született, az iskolában tanult meg magyarul, mégis oly tiszta, veretes, ízes magyarsággal írta le gondolatait, hogy az máig is példája lehet az ismeretterjesztő irodalomnak. Tanulmányait mindig maga illusztrálta. Kötetünk szemelvényeinek a megértését és 135 Herman-rajz segíti.˝

Herman Ottó - A ​pokol cséplője
... ​ A kiegyezés utáni évtizedeket az utókor nem értékelte megfelelően. Vagy szép de inkább túl sötét képet festett róluk. Hermann Ottó, aki e korszak egyik nagyszabású közéleti szereplője és vezető tudósa is volt, kora majd mindene fotnos társalami és politikai kérdésében szót emelt, véleményt alkotott, saját véleménye és a kor szellemének megfelelően. Noha a kora társadalmát élesen bírálók közé tartozott írásai mégis alkalmasak arra, hogy az utókor a maga összetettségében, bonyolultságában nagyszerű és riasztó oldalaival együtt alkothasson képet ezekről az évtizedekről. Herman Ottó gondolkodásmódja szóhasználata, nézeteinek alakulása egy jellegzetesen múlt századi tudós közéleti ember magatartásának egyéniségének dokumentuma.