Ajax-loader

Ady Endre könyvei a rukkolán


Ady Endre - Istenhez ​hanyatló árnyék
"Nehéz ​Istennel szembenézni. Önmagunkkal se könnyebb. Valamiképpen mindnyájan a lélek színe előtt állunk: megfoghatatlanok vagyunk, miként egy költemény. Akárha egyetlen zsoltárban élnénk. Hozzánk sem hat el bűnvalló könyörgés - merthogy mi magunk vagyunk a bűnvallás és a könyörgés. Emberi ittlétünk maga az univerzum dicsérete: a mindenség fohásza. Nem rejtőzködhetünk el - igazi valónkkal viszont csak a keresésben mutatkozhatunk meg. Maradéktalanul. Ott, ahol immár a megszólító formák a mértékadóak. Keresünk, szavakat keresünk a szólongatáshoz... Szintaxist egy lehetséges vershez. Talán az egyetlenhez. Ezért gondolom úgy, hogy a költők hite avagy hitetlen hívősége végső soron nyelvi kérdés... Ők ugyanis a folytonos formálásban léteznek. A nyelv kegyelmében vannak." Kovács András Ferenc

Ady Endre - Az ​Illés szekerén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - A ​tűz csiholója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - Rákosi Viktor - Gróf Vay Sándor (Vay Sarolta) - Ügyefogyott ​rablók
Három ​novella olvasható az összeállításban. Klasszikus szerzők írnak koruk bűnügyeiről. Néha csodálkozva, néha vidáman, néha tárgyilagosan, bár meglepődve a tényeken. Ady Endre kevéssé ismert, mint prózaíró. Pedig olvasmányos, érdekes történeteket köthetünk nevéhez. Egy csárdai félresikerült rablást mesél el, kiderül, senki sem az, akinek mondja magát. Rákosi Viktor (Sipulusz) vidám históriája egy budapesti utcai merényletet örökít meg. Mintha ma történne, a helyszínek is ismerősek, pedig jó száztíz-százhúsz év telt el azóta. Józsefvárosi eset, a bűnöző meglép, és ki lesz a hibás…? Vay Sándor (Sarolta) a híres betyár, Sobri Jóska legendáriumát bővíti. Egyre többen adták ki annak idején magukat a kegyetlen martalócnak, főrendi urak is tartoztak közéjük. Egy gróf is felvette az álruhát…

Ady Endre - A ​fekete lobogó
Ady ​Endre egyházi reakciót támadó vezércikkei, heti és napi jegyzetei közül válogattuk ki e kötet írásait. 1901 és 1916 között jelentek meg ezek a cikkek nagyváradi és budapesti lapok hasábjain. Ez a gyűjtemény is meggyőző bizonyítéka annak, hogy a haladó erők figyelmeztető szava a vallás mezébe bújt reakció mesterkedései ellen nem újkeletű: múltunk legjobbjaitól ránk hagyott kötelező örökség ez. Bizonyítéka ez a kötet annak az igazságnak, hogy a haladásellenes társadalmi erők fenyegetettségük esetén nemcsak ma, hanem a múltban is, segítőtársul hívták a vallásos intézményeket, a készülő jövő, a hódító új gondolatok ellen megpróbálták felvonultatni a "fekete tábort", az egyházi reakciót. Ady "fekete lobogó"-ellenes harca szorosan összefügg a századeleji szabadkőműves polgári progresszió antiklerikalizmusával, a feudalizmusellenességnek azzal a vértelen, ösztövér válfajával, amelyhez a huszadik század első évtizedeinek bomló burzsoáziája legjobb gondolkodó főiben még el tudott jutni. Ady, mint fiatal nagyváradi újságíró harcosan állt ki a váradi jogakadémián tanító Somló Bódog mellett az ellene indított klerikális hajsza során. Számos cikkben üdvözölte a francia köztársaságiak vatikánellenes hadjáratát. Combes kormányának antiklerikális törvényeit. Lelkesedett a polgári szabad gondolkodás híveiért, Berthelot-ért éppúgy, mint Pikler Gyuláért. Ez az összefüggés azonban nem jelent azonosságot. Ady klerikalizmusával. A liberális burzsoázia antiklerikalizmusa ekkor már nem annyira a demokrácia győzelméért vívott küzdelemnek volt egyik nélkülözhetetlen láncszeme, mint a polgárság forradalmi korszakában; épp ellenkezőleg: túlnyomórészt a burzsoázia visszavonulását, a demokráciától való elfordulását volt hivatott álcázni, Régi forradalmi jelszavainak egyikét - összefüggésből kiragadva, s jelentőségén túl felnagyítva - használat fel itt a burzsoázia egy része arra, hogy leplezze megalkuvását, liberálissá züllést, s késleltesse a dolgozó tömegek, főképp pedig a munkásosztály öntudatosodását, önálló politikai erőként való fellépést a szocializmus zászlaja alatt.

Ady Endre - Ady Endre válogatott versei / Összeállította Kemény István
Kemény István (összeáll.): Ady Endre válogatott versei könyv.

Ady Endre - Muskétás tanár úr - novellák
„A tanító úr búsongott. A piszkos és vad gyerekek kergetőztek és birkóztak az udvar gyepén vidáman. Májusi délután volt, és szomorú a falu, mert nagyon is ragyogott a nap. A csúnya, barna-zöld mohok szégyenkeztek a háztetőkön. Megsárgult a falak mesze. Szemetesek az utcák, s mérget párolgók az árkok. A tanító úr hangosan szeretne átkozódni. Ó milyen nyomorúságos az élet, s milyen hitvány férfiú a tanfelügyelő. Ó szép ifjúság a debreceni kollégiumban! Ó vidám kostaévek! Hát ezért volt minden, hogy itt megvénüljünk? Megkopjunk, mint ezek a csúnya paticsos viskók? Megkopaszodjunk, mint a nádtetők?...” A kötet mintegy szintézise a nagykárolyi kisdiákévek emlékeit megörökítő írásoknak. Ady elbeszélései sem mások, mint feltárulkozó versek „kissé ködszerű történet-kosztümben”, ahogy a költő maga meghatározta – s nem érdemlik meg hogy feledésbe merüljenek. Tartalomjegyzék: A tanár úr bosszúja A hatodik osztály Olga Kötsy Balázs temetése Testőr Ella Szép papunk története A Nyápic mamája Alfa és ómega A Pokol-játék A toronyember gyilkossága A Tilala-tó titka Éva, az utolsó leány A Farkas-hát legendája Régi tavaszi háború Ila nemet mond Muskétás tanár úr A három Muskétás leány Lujza, a jó feleség Esküvő után Tanács tanár úr Korzika

Ady Endre - Ady Endre összes versei I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - Ady ​Endre versei 2.
Átfogó ​válogatás Ady Endre verseiből.

Ady Endre - Poems of Endre Ady
Buffalo, New York, 1969. Hungarian Cultural Foundation.

Ady Endre - költészet és foradalom
Ady Endre cikkeinek gyűjteménye Kossuth kiadó 1969

Ady Endre - Péntek ​esti levelek
Bár ​az irodalomtörténet Ady Endrét elsősorban mint költőt tartja számon, publicisztikai írásaival, cikkeivel, tárcáival és novelláival is - más, művelődéspolitikai szinten - ugyanazon célért, a butaság, az elmaradottság, a műveletlenség ellen küzdött, azért, hogy "Kivoltunkat egyszer lássuk, Horkantan egyszer hadd legyünk Egymásnak kemény Messiásuk." E kis kötet első vállalkozás Ady zenei témájú írásainak összefogására. Az 55 írás korképnek is beillő hűséggel tükrözi a nem zenész, de a zene iránt érdeklődő Ady zenei ízlésének fejlődését. Első cikkei a brettli-kultúra megmagyarosodását követelik; innen jut el az igazi népdal jelentőségének megértéséig, Nagy Endre fórumának, Reinitz Ady-dalainak értékeléséig. Ady nem volt zenekritikus. Publicisztikai munkásságának alkalmi darabjai ezek az írások, de így is egy gazdag szellem figyelemreméltó megjegyzéseit, glosszáit találja bennük az olvasó.

Ady Endre - Vízió ​a lápon
Kultúrországban ​az emberek nem énekelnek folyton a hazáról, s a haza igen boldog”, írta Ady Endre egyik újságcikkében. Versei azonban szinte másról sem szólnak, mint arról, hogy milyen állapotok uralkodnak az országban. Költészete a magyar viszonyok kultúrakritikája. Bármiről írt, politikáról, szerelemről, hitről, halálról, minden sorát a fájdalom, felháborodás, keserűség, undor és a változtatás elemi vágya hatja át. A halála óta eltelt évszázadban mindaz, amit olyan éles szemmel bírált, eleven probléma maradt, Ady költészete semmit sem veszített frissességéből. Ehhez persze tisztánlátása mellett az a kivételes nyelvi erő, képzeletének az a szabadsága is kellett, amellyel a magyar ugar, a Hortobágy poétája, az eltévedt lovas és a többi metaforáját megalkotta. Megvesztegethetetlen kritikai magatartásában, kíméletlen ítéletében van valami reménykeltő: ha nem bízott volna a változásban, aligha vesztegeti rá az idejét, hogy nyugtalanító vízióvá formálja a hazai lápvilág valóságát.

Ady Endre - Ady ​megmondja
Sokszor ​hallottuk már, hogy ,,Ady publicisztikája mennyire aktuális ma is", és e kötet olvasója látni fogja, hogy ez mennyire így van. Két, ellentétes érzés fog eluralkodni rajta: az egyik az örömé, hogy milyen zseniális próféta élt ebben az országban alig száz éve, és mi a kezünkben tarthatjuk jövendöléseit; a másik viszont a gyötrő dühé és szomorúságé: egy tapodtat sem haladtunk előrébb! Ugyanott vagyunk, mint akkor. Sőt. Ady képes még most is botrányt okozni, hiszen ő, aki költészetében a magyar lélek legmélyebb húrjait pengeti, ezen írásaiban szenvedélyesen küldi el a francba az összes nacionalista, antiszemita és klerikális eszmét és politikust, miközben az évek során (1899-es az első, 1915-ös az utolsó szöveg) egyre harcosabb feminista és (bizony, most figyelj!) szocialista. Nagyon kritikus a fennálló világrenddel, az Európa uralta civilizációval, az oktatási rendszerrel, de legfőképp hőn szeretett hazájával, Komp-országgal, amely ismét Kelet felé igyekszik, mint már oly sokszor az elmúlt ezer évben. Hánykolódik, billeg, s mi a korláton kihajolva, aggódva nézzük a bukdácsolást.

Ady Endre - "Legyetek ​emlékezéssel hozzám"
A ​magyar irodalom egyik legnagyobb személyiségének, költészetünk megújítójának, Ady Endrének legszebb, legmaradandóbb, a kort és az életművet talán leginkább jelképező 215 versét tartalmazza ez a válogatás. Megismerhetők a kiadványból Ady legfontosabb versei, azok rövid értelmezése, születésük körülményei, a szerző életének versekhez társuló eseményei, és azok a személyek, akik kapcsolódnak a költeményekhez vagy személyesen a költőhöz.

Ady Endre - A ​kék álom
Ady ​Endre irodalmunkba halhatatlan költőként vonult be, ám nem szabad elfelejtenünk, hogy prózaíróként is maradandót alkotott. Ebben a kötetben remekbeszabott tárcáiból, karcolataiból és novelláiból nyújtunk át egy csokorra valót. Lángoló társadalmi érzékenységről tanúskodó darabok, a "kompország" kérlelhetetlen ostorozása mellett találhatunk gyengéd (és kegyetlen, szomorú) szerelmes történeteket, sőt önéletrajzi ihletésű, gyermekkorát felvillantó elbeszéléseket is olvashatunk. Ady, aki hamarabb lett (újság)író, mint költő, mestere volt az érzékletes leírásoknak és hangulatfestésnek, s prózai zsenijét most rövid, könnyen fogyasztató, ám mégis ízes és elgondolkoztató formában tárjuk olvasóink elé.

Ady Endre - Színház
"Az ​élet, mondjuk: Élet vagy viaskodásba űz bennünket, vagy megengedi, hogy álmodjunk. Az emberek az álmokat szeretik jobban, s az álmodók különbek, mint a viaskodók. A művész, mondjuk: Művész, az emberi lélek e kétútúságának Herkulese, s ha amit mondunk, a szavak olcsó játékának tetszik is: viaskodva álmodja, vagy álmodva viaskodja át az életet. A színpadról pedig szintén csak az merjen hozzánk szólni, ki két kálváriát járt. Hozzon a viaskodásból többet, vagy az álomból, nem bánjuk, de hozza az élet nagyszerű teljességét." (Ady: Magyar ciklus)

Ady Endre - Ady ​Endre levelei I-III.
Ady ​Endre levelei 1895-1918-ig.

Ady Endre - Az ​élet szobra
Ady ​Endre költői életművének méltó párja publicisztikai tevékenysége, amely végigkísérte pályáján. Ebben a kor szinte minden szellemi értékére felfigyelő publicisztikában külön hely illeti meg képzőművészeti tárgyú írásait, illetve tárcáinak képzőművészeti vonatkozású részeit. Gyilkos iróniával leplezi le társadalmát, azt, hogy az úri Magyarország önmagának állít emléket a sablonos, patetikus, arisztokratikus köztéri szobrokban. De Ady nemcsak kritizál, pártol is: a kor valóban legjelentősebb művészei és mozgalmai mellé áll. Az elsők között figyel fel Rippl-Rónai József modernségének jelentőségére, cikkekben hódol Zichy Mihály és Szinyei Merse Pál nagyságának, és támogatja Nagybánya, illetve a Nyolcak szellemi vezéreit: Hollósy Simont, Kernstok Károlyt. Barátja, Bölöni György révén kerül ismeretségbe a francia képzőművészettel. Mindenekelőtt Rodin művészete ragadja meg képzeletét, "Gondolkodó"-jának magányos fenségébe alighanem önnön sorsának tragikumát is belelátja. Megsejti a művészet jövő útját is: ma is helytálló módon írja le és értékeli Gauguin festészetének forradalmian új vonásait. A szöveget közel 100 fekete-fehér dokumentumfotó és reprodukció egészíti ki.

Ady Endre - Ady ​Endre első verseskötete
Édesanyámnak, ​hálám, tiszteletem és szeretetem jeléül. Ady Endre

Ady Endre - A ​vér városa
Ady ​1899 decemberében érkezik Nagyváradra és 1903 október közepéig marad ott. Évekkel később a Nyugatban így ír erről: "Nagyváradra mentem újságírónak. Ez a nyugtalan, zsidós, intelligens város sok mindent átformált bennem, amit a falu, Nagykároly, Zilah, Debrecen, tehát a falu formált meg." "Búcsúzom a Nagyváradi Napló közönségétől. Nagyváradról rövid idő múlva távozom, s a Nagyváradi Naplónál már a mai napon más veszi át a tollamat. A dolgok rendje hozta ezt így, talán már régebben elmegyek, ha ezt a várost, ezt a közönséget s ezt a lapot olyan igazán nagyon nem szeretem. Most már még a megviselt fizikum, s a megegészségesedés vágya is siettetik a válást. Mennem kell tehát. Úgy érzem, az énemnek egy darabja marad itt. Több mint három év óta emlékekben, s mindig szeretetben és hálában adogattam át. Megtart magáénak - ha akar, ha nem - ez a csodálatosan ható, intelligens; modern Nagyvárad. Hazavágyódva és hálásan fogok gondolni ide..." - (Ady Endre)

Ady Endre - Intés ​az őrzőkhöz
Ady ​Endre messziről, az elmaradott Magyarország mélyeiből érkezett századunk tetejire. Majdnem harmincéves, amikor megtalálta a saját költői hangját; látásmódot, gondolkodásmódot alakító élmények sokasága kellett ehhez, mindenekelőtt azonban egyéniségének alapvonása: a nem mindennapi gondolkodó erő, a csillapíthatatlan belső nyugtalanság, a részlegessel, a töredékessel meg nem békülő teljességakarás. Megélte és meg is értette a század lényegét, az egyre növelvő diszharmóniát, a felődésbeli egyenlőtlenséget; egyszerre látta Párizst és Érmindszentet, a fényt és a sötétet, az ember vonzó lehetőségeit és a nyomorba vesző elesettséget, de nem nyugodott bele sem a világ meghasonlottságába, sem a hazai elmaradottságba; költészete így lett a meg nem alkuvás, a teljességvágy hangja, költészete így lett egyetemes és forradalmi. Gyűjteményünk - melyet Ady életművének kiváló ismerője és nagy tudású értelmezője, Király István állított össze - Ady rendkívül gazdag és sokrétű költészetének legjellemzőbb, legfontosabb darabjait tartalmazza, csaknem háromszáz verset.

Ady Endre - Új ​s új lovat
"Tisztelet ​az Olvasónak! És tisztelet Takáts Mártonnak, aki Ady hetvenhét verse előtt a maga művészetével rótta le tiszteletét. Olyan rajzokkal, amelyek híven fejezik ki Ady gondolatvilágát és szellemét, híven a kort, amit Ady Endre életműve képvisel , és azt a magyar szellemet, amit Adynál hitelesebben senki nem jelenített meg. Valóságos ékszer ez a könyv - ajándék Ady emlékének, ajándék Ady versei mai olvasóinak. Szó és kép hiteles találkozásaként, mindannyiunk javára. És őszinte örömére." (Göncz Árpád)

Ady Endre - Az ​én hadseregem
_Az ​én hadseregem_ című kötetünket fiatalok részére válogattuk. Ady születésének 100. évfordulója alkalmából a hatalmas életmű ama darabjait találja itt együtt az olvasó, melyekben a publicista, a költő, a novellista fiatalokról vagy egyenesen fiatalokhoz szól. Az anyag elrendezését amolyan régimódi Hármaskönyvként képzeltük el: publicisztika, vers, novella. A figyelmes olvasó az egész kötetben megtalálja azokat a kapcsolódó pontokat, amelyek vers-novella-publicisztika között oly természetes kötődést teremtenek. Az Ady-életmű művészi-gondolati egysége ez, amely magától értetődően tárul fel, bontakozik ki az olvasó előtt, s amely külön intellektuális feszültséget is teremt Ady és olvasója között - írja Varga József, a kötet válogatója.

Ady Endre - Az ​utolsó hajók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - Ady ​Endre levelezése I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - Ady ​Endre versei: Sípja régi babonának
Sorozatunkban ​a magyar irodalom nagyjaiként számon tartott költők verseit vonultatjuk fel. Válogatásunk nem csak azoknak szól, akik szeretik a szép verseket, a diákok házi könyvtárából sem hiányozhat, hiszen olyan művekről van szó, melyekről az iskolában is tanulnak.

Ady Endre - A ​magunk szerelme
Móricz ​Zsigmondnak, a rímtelen versek nagy magyar poétájának s a gyönyörű bőségek hősének ne legyen kellemetlen ez a könyv. Buda, 1913 Ady Endre

Ady Endre - A ​minden-titkok versei
HATVANY ​LAJOSNAK, aki hideg szeretetével is több volt hozzám bárkinél, hívőbb és jobb, adom s ajánlom ezt a talán utolsó verseskönyvemet. Érmindszent, 1910. november 30. Ady Endre

Ady Endre - Levelek ​Párisból
A ​Nyugat1913. január 1. számában közleményt jelentetett meg Ady Endre közelebb megjelenő munkáiról. A híradás ekkor szólt A tegnapi Páris című könyvről is, amely régebbi naplószerű feljegyzéseket fog össze. A szándékból azonban ez a kötet valósult meg, az Ady-kedvelte első párisi leveleket foglalja össze: Ady első párisi benyomásait, ahogy ő azokról a friss élmények egymásutánja rendjén beszámolt.

Ady Endre - Művészeti ​írások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - Novellák
A ​huszadik század magyar irodalmának költőgéniusza, Ady Endre (1877-1919) az újságírásban is jeleskedett, kisprózaíró tehetsége pedig a bátor kísérletezők közé emeli. Merész újító szelleme az elkoptatott tárcanovellasémák fölé kerekedve megteremti azt a rövid, tömör, néhe fojtottan szatirikus, máskor líraian fájdalmas hangulatú vagy csendes tragédiába forduló novellatípust, mely majd Nagy Lajos, Bíró Lajos, Gelléri Andor Endre, Örkény István, Hajnóczy Péter prózájában csúcsosodik ki. Ady rendkívüli érzékkel ábrázolja az emberi lélek mélyéről előtörő, racionálisan gyakran magyarázhatatlan indulatokat és szenvedélyeket, de figurái mindig és mindenhol pontosan körülhatárolt társadalmi háttérrel rendelkeznek. Történetei így sohasem fikcionált közegben lebegnek, de izzásuk és visszafojtott szenvedélyességük megakadályozza, hogy lesüllyedjenek a hétköznapi valóság naturalisztikus mocsarába. Kötetünk novelláit azokból az írásokból válogattuk melyek az utolsó évek gyűjtemények köteteiben nem jelentek meg.

Kollekciók