Ajax-loader

Ady Endre könyvei a rukkolán


Ady Endre - Rákosi Viktor - Gróf Vay Sándor (Vay Sarolta) - Ügyefogyott ​rablók
Három ​novella olvasható az összeállításban. Klasszikus szerzők írnak koruk bűnügyeiről. Néha csodálkozva, néha vidáman, néha tárgyilagosan, bár meglepődve a tényeken. Ady Endre kevéssé ismert, mint prózaíró. Pedig olvasmányos, érdekes történeteket köthetünk nevéhez. Egy csárdai félresikerült rablást mesél el, kiderül, senki sem az, akinek mondja magát. Rákosi Viktor (Sipulusz) vidám históriája egy budapesti utcai merényletet örökít meg. Mintha ma történne, a helyszínek is ismerősek, pedig jó száztíz-százhúsz év telt el azóta. Józsefvárosi eset, a bűnöző meglép, és ki lesz a hibás…? Vay Sándor (Sarolta) a híres betyár, Sobri Jóska legendáriumát bővíti. Egyre többen adták ki annak idején magukat a kegyetlen martalócnak, főrendi urak is tartoztak közéjük. Egy gróf is felvette az álruhát…

Ady Endre - Istenhez ​hanyatló árnyék
"Nehéz ​Istennel szembenézni. Önmagunkkal se könnyebb. Valamiképpen mindnyájan a lélek színe előtt állunk: megfoghatatlanok vagyunk, miként egy költemény. Akárha egyetlen zsoltárban élnénk. Hozzánk sem hat el bűnvalló könyörgés - merthogy mi magunk vagyunk a bűnvallás és a könyörgés. Emberi ittlétünk maga az univerzum dicsérete: a mindenség fohásza. Nem rejtőzködhetünk el - igazi valónkkal viszont csak a keresésben mutatkozhatunk meg. Maradéktalanul. Ott, ahol immár a megszólító formák a mértékadóak. Keresünk, szavakat keresünk a szólongatáshoz... Szintaxist egy lehetséges vershez. Talán az egyetlenhez. Ezért gondolom úgy, hogy a költők hite avagy hitetlen hívősége végső soron nyelvi kérdés... Ők ugyanis a folytonos formálásban léteznek. A nyelv kegyelmében vannak." Kovács András Ferenc

Ady Endre - Ifjú ​szívekben élek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - A ​tűz csiholója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - Régi ​tavaszi háború
Akkor ​történhetett már bennünk valami, amikor ama tanító Szent József templomába fagyos hajnalokon rorátéra jártunk, de akkor még csak kis nyugtalanságaink voltak. Áthúztuk (miként el fogom mondani) a telet, sokat féltünk, szenvedtünk, hazudtunk, terveztünk, de a börtön fogott bennünket s általában nem voltunk sokkal gonoszabbak másholi, hasonló emberkéknél. A Kölcsey utcában, úrias klastrom mellett terpeszkedett a mi napi börtönünk, hova mi, alvajáró, apró fegyencek behurcoltuk a háborút. Fekete reverendás, elegáns őreink nem értették a dolgot s a tanár-szobában és a klastromi, dús ebédlőben sokat tűnődtek és izgatottan vitatkoztak róla. Március óta, midőn már ibolyásodni kezdett a Somos-erdő és sárga virágos a Postarét, megbolondult a négy alsó klasszis: csak ennyi volt a bizonyos. Tőlünk jöhetett a baj, a rontás, negyedikesektől, mi nem fértünk meg már a gyermek-bőrben, de a nyavalya szaladt lefelé s a legidétlenebb első gimnazistát sem kímélte meg. A gimnázium, a klastrom, a templom s az egész tunya város ömlesztette belőlünk a szerelmes gyűlöletet s ellenséget kerestünk, hogy megverjük vagy megverjen bennünket. Kevesebbet beszéltünk a lyányokról holott kínosan, verejtékesen, szégyenkezve, de bús bátorsággal sompolyogtunk csúfolódó, kicsi női kortársaink után. Benne voltunk a háborúban s magunk se tudtuk s a páterek méltán aggódtak: még a vizsga előtt jön a főigazgató, de eljöhet a püspök is. Még a zsidó fiúk se szorgalmaskodtak s a híg vérű svábok, kiknek őseit valamelyik állítólagos Kaplony-ivadék telepítette ide és a környező falukba, harcos hajdúk példájára káromkodtak. Hát ma már nyugodtan és nyíltan beszélhetek mindenről: az a tíz esztendő, melyre mint e háború egyik bennfentes alvezére, szent titoktartást fogadtam, réges-régen elmúlt. A harcosok átmentek az Idő más harctereire, sokan a halálba s a rest, álmos, hullámtalan várost is megboronálta egyszer-kétszer a Sors forgó-szeles boronája. Én akkoriban, miként sokan közülünk, halálosan szerelmes voltam egy fél tucat kisasszonyába s ha alkonyatkor a Kaplony-park mellett sétáló népek között vizsgálódtam, fájt a szívem, miért nem vagyok olyan felnőtt, mint egy igazi felnőtt. Kovács Magda, Pályi Sári, Pályi Gizi, Kolovszky Rózsika s a többiek, még a velem egyazon korúak is, már nagyocska lyányoknak számítottak, kik velünk csak nagyobb legények híján állottak szóba. Ma úgy gondolom s látom, hogy a háború mégis csak a roráték idején gyulladt ki, jóval a Somos-erdő ibolyái és a Posta-rét sárga virágai előtt. Ez a háború néhányunk számára a Náncsi háborúja volt, háború Náncsi miatt, Náncsi révén, Náncsiért, nem is tudom ma már, alighanem mi indítottuk meg, öt kosztos diákok...

Ady Endre - Ady Endre válogatott versei / Összeállította Kemény István
Kemény István (összeáll.): Ady Endre válogatott versei könyv.

Ady Endre - Muskétás tanár úr - novellák
„A tanító úr búsongott. A piszkos és vad gyerekek kergetőztek és birkóztak az udvar gyepén vidáman. Májusi délután volt, és szomorú a falu, mert nagyon is ragyogott a nap. A csúnya, barna-zöld mohok szégyenkeztek a háztetőkön. Megsárgult a falak mesze. Szemetesek az utcák, s mérget párolgók az árkok. A tanító úr hangosan szeretne átkozódni. Ó milyen nyomorúságos az élet, s milyen hitvány férfiú a tanfelügyelő. Ó szép ifjúság a debreceni kollégiumban! Ó vidám kostaévek! Hát ezért volt minden, hogy itt megvénüljünk? Megkopjunk, mint ezek a csúnya paticsos viskók? Megkopaszodjunk, mint a nádtetők?...” A kötet mintegy szintézise a nagykárolyi kisdiákévek emlékeit megörökítő írásoknak. Ady elbeszélései sem mások, mint feltárulkozó versek „kissé ködszerű történet-kosztümben”, ahogy a költő maga meghatározta – s nem érdemlik meg hogy feledésbe merüljenek. Tartalomjegyzék: A tanár úr bosszúja A hatodik osztály Olga Kötsy Balázs temetése Testőr Ella Szép papunk története A Nyápic mamája Alfa és ómega A Pokol-játék A toronyember gyilkossága A Tilala-tó titka Éva, az utolsó leány A Farkas-hát legendája Régi tavaszi háború Ila nemet mond Muskétás tanár úr A három Muskétás leány Lujza, a jó feleség Esküvő után Tanács tanár úr Korzika

Ady Endre - Ady Endre összes versei I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - Ady ​Endre versei 2.
Átfogó ​válogatás Ady Endre verseiből.

Ady Endre - Poems of Endre Ady
Buffalo, New York, 1969. Hungarian Cultural Foundation.

Ady Endre - költészet és foradalom
Ady Endre cikkeinek gyűjteménye Kossuth kiadó 1969

Ady Endre - Művészeti ​írások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - Muskétás ​tanár úr
Ady ​Endre Muskétás tanár úr című novelláskötetét először 1913-ban adta ki a Tevan Nyomda és Könyvkiadó Békéscsabán. Tevan Andor, a kiadó vezetője, a korabeli századfordulós modern francia minta nyomán egy új, olcsó, de igényes irodalmat nyújtó füzetes sorozatot indított Tevan Könyvtár néven. A kilenc novellát tartalmazó kötet e sorozatban jelent meg. A novellákat direkt a Kiadó részére állította össze Franyó Zoltán a korszak kiemelkedő publicistája, Ady közeli, jó barátja. A kötet sikerét jelzi, hogy 1921-ben elkészült a második kiadás. A kötetet reprint kiadásban a Tevan Alapítvány Ady Endre előtt tisztelegve, halálának 90. évfordulója alkalmából jelentette meg 2009-ben. Tartalomjegyzék: Muskétás tanár úr A három Muskétás leány Három szegény kis fiú Teci és Juci Lujza, a jó feleség A Farkas-hát legendája A Pantheon-asszony vonatja A csárda elégiája Domy Béla doktorsága Veturia asszony halála

Ady Endre - Élő ​Ady
Ady ​Endre költészete kaput jelent múlt és jelen között. Egyrészt ő maga is számtalan versében vont párhuzamot nemzetünk tragikus múltja és a 20. század elejének történelmi léptékű megpróbáltatásai között, másrészt Ady-szövegei kaput nyitnak az ő jelene és a mi jelenünk között is, hiszen ugyanazokat az erővonalakat tárja fel magában és a környezetében, amik minket is körülvesznek. A kötetben szereplő verseket kortárs költők válogatták össze, mindegyikük azokat, amelyekhez valamilyen bensőséges kapcsolat fűzi - a versek között pedig megjelennek azok a reflexiók, amik kifejezetten ennek a kötetnek a kedvéért születtek, és amelyekből kiderül, hogy a mai költők miben látják Ady életművének vonzó- vagy épp taszító erejét, amitől száz év múltán is az irodalom tengerének felszínén tudott maradni.

Ady Endre - Az ​élet szobra
Ady ​Endre költői életművének méltó párja publicisztikai tevékenysége, amely végigkísérte pályáján. Ebben a kor szinte minden szellemi értékére felfigyelő publicisztikában külön hely illeti meg képzőművészeti tárgyú írásait, illetve tárcáinak képzőművészeti vonatkozású részeit. Gyilkos iróniával leplezi le társadalmát, azt, hogy az úri Magyarország önmagának állít emléket a sablonos, patetikus, arisztokratikus köztéri szobrokban. De Ady nemcsak kritizál, pártol is: a kor valóban legjelentősebb művészei és mozgalmai mellé áll. Az elsők között figyel fel Rippl-Rónai József modernségének jelentőségére, cikkekben hódol Zichy Mihály és Szinyei Merse Pál nagyságának, és támogatja Nagybánya, illetve a Nyolcak szellemi vezéreit: Hollósy Simont, Kernstok Károlyt. Barátja, Bölöni György révén kerül ismeretségbe a francia képzőművészettel. Mindenekelőtt Rodin művészete ragadja meg képzeletét, "Gondolkodó"-jának magányos fenségébe alighanem önnön sorsának tragikumát is belelátja. Megsejti a művészet jövő útját is: ma is helytálló módon írja le és értékeli Gauguin festészetének forradalmian új vonásait. A szöveget közel 100 fekete-fehér dokumentumfotó és reprodukció egészíti ki.

Ady Endre - József Attila - Kosztolányi Dezső - Háromkirályok
József ​Attila Betlehemi királyok című műve, Ady Endre Kis, karácsonyi éneke, Kosztolányi Dezső Karácsonya olvasható a kötetben. "Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk"; "Tegnap harangoztak / holnap harangoznak" - e gyönyörű sorok mára beépültek a karácsonyi ünnepkörbe, s gyerekek, felnőttek egyaránt ismerik. A Scolar Kiadó 2016 karácsonyára méltó köntösbe öltözteti a magyar költők klasszikussá nemesedett remekműveit.

Ady Endre - Ady ​Endre első verseskötete
Édesanyámnak, ​hálám, tiszteletem és szeretetem jeléül. Ady Endre

Ady Endre - Ady ​Endre kötetekben megjelent összes verse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - Ady ​Endre összegyűjtött novellái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - Petőfi ​nem alkuszik
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - "Legyetek ​emlékezéssel hozzám"
A ​magyar irodalom egyik legnagyobb személyiségének, költészetünk megújítójának, Ady Endrének legszebb, legmaradandóbb, a kort és az életművet talán leginkább jelképező 215 versét tartalmazza ez a válogatás. Megismerhetők a kiadványból Ady legfontosabb versei, azok rövid értelmezése, születésük körülményei, a szerző életének versekhez társuló eseményei, és azok a személyek, akik kapcsolódnak a költeményekhez vagy személyesen a költőhöz.

Ady Endre - Betlehem ​néma
A ​kötetben olvasható írások: A nagyranőtt Krisztusok; Kis, karácsonyi ének; Karácsony; Betlehem néma; Szegények karácsonya; Buddha temploma vár; Moszkva karácsonya; Az orosz karácsony; Egy jövendő karácsony; A karácsony férfi-ünnep; Egy megíratlan naplóból; Kató a misén; A Vidámság Küldöttje; Az Árnyak karácsonya; Gyűlölet és Harc; Virágos karácsonyi ének; Karácsony.

Ady Endre - Ki ​látott engem?
Ignotusnak, ​az én fejedelmi Ignotusomnak küldöm és adom ezt a könyvet, Neki, aki talán már régen lát és meglát engem. KI LÁTOTT ENGEM? Volt nálamnál már haragosabb Élet? S haragudtam-e, vagy csak hitem tévedt? Szívem vajon nem szent harang verője? Vagyok csakugyan dühök keverője? Kit mutatok s mit kutató szemeknek? Nem csalom-e azokat, kik szeretnek? Szeretem-e azokat, kiknek mondom? Méltán gerjeszt haragot büszke gondom? Ennen dühöm nem csak piros káprázat? S azok forrók, kik közelemben fáznak? Bolond tüzem alágyujt-e sziveknek? Szeretnek-e, kik szerelmet lihegnek? Csókos szám miért tör szitokba rögtön? Nem tenyeremet rejti csak az öklöm? Pótolnak-e életet élet-morzsák? Érdemlem-e szánásnak csúnya sorsát? Szabad-e engem hidegen megértni? Szabad közönnyel előlem kitérni? Gerjedt lelkemnek ki látta valóját? Ki lát, szivem, sebes és örök jóság? Istenülő vágyaimba ki látott? Oh, vak szivű, hideg szemű barátok.

Ady Endre - Intés ​az őrzőkhöz
Ady ​Endre messziről, az elmaradott Magyarország mélyeiből érkezett századunk tetejire. Majdnem harmincéves, amikor megtalálta a saját költői hangját; látásmódot, gondolkodásmódot alakító élmények sokasága kellett ehhez, mindenekelőtt azonban egyéniségének alapvonása: a nem mindennapi gondolkodó erő, a csillapíthatatlan belső nyugtalanság, a részlegessel, a töredékessel meg nem békülő teljességakarás. Megélte és meg is értette a század lényegét, az egyre növelvő diszharmóniát, a felődésbeli egyenlőtlenséget; egyszerre látta Párizst és Érmindszentet, a fényt és a sötétet, az ember vonzó lehetőségeit és a nyomorba vesző elesettséget, de nem nyugodott bele sem a világ meghasonlottságába, sem a hazai elmaradottságba; költészete így lett a meg nem alkuvás, a teljességvágy hangja, költészete így lett egyetemes és forradalmi. Gyűjteményünk - melyet Ady életművének kiváló ismerője és nagy tudású értelmezője, Király István állított össze - Ady rendkívül gazdag és sokrétű költészetének legjellemzőbb, legfontosabb darabjait tartalmazza, csaknem háromszáz verset.

Ady Endre - A ​vér városa
Ady ​1899 decemberében érkezik Nagyváradra és 1903 október közepéig marad ott. Évekkel később a Nyugatban így ír erről: "Nagyváradra mentem újságírónak. Ez a nyugtalan, zsidós, intelligens város sok mindent átformált bennem, amit a falu, Nagykároly, Zilah, Debrecen, tehát a falu formált meg." "Búcsúzom a Nagyváradi Napló közönségétől. Nagyváradról rövid idő múlva távozom, s a Nagyváradi Naplónál már a mai napon más veszi át a tollamat. A dolgok rendje hozta ezt így, talán már régebben elmegyek, ha ezt a várost, ezt a közönséget s ezt a lapot olyan igazán nagyon nem szeretem. Most már még a megviselt fizikum, s a megegészségesedés vágya is siettetik a válást. Mennem kell tehát. Úgy érzem, az énemnek egy darabja marad itt. Több mint három év óta emlékekben, s mindig szeretetben és hálában adogattam át. Megtart magáénak - ha akar, ha nem - ez a csodálatosan ható, intelligens; modern Nagyvárad. Hazavágyódva és hálásan fogok gondolni ide..." - (Ady Endre)

Ady Endre - A ​nacionalizmus alkonya
Ady ​Endre prózai írásait és publicisztikai műveit egybegyűjtő kötet Koczkás Sándor és Vezér Erzsébet összeállításában, Koczkás Sándor bevezető tanulmányával. A könyv által képet kaphatunk a kor ideológiájáról, a politikai és társadalmi helyzetről, s arról, hogy mindezeket Ady Endre hogyan élte meg, miként látta át.

Ady Endre - Ady ​Endre válogatott novellái
A ​huszadik század magyar irodalmának költőgéniusza, Ady Endre (1877-1919) az újságírásban is jeleskedett, kisprózaíró tehetsége pedig a bátor kísérletezők közé emeli. Merész újító szelleme az elkoptatott tárcanovellasémák fölé kerekedve megteremti azt a rövid, tömör, néhe fojtottan szatirikus, máskor líraian fájdalmas hangulatú vagy csendes tragédiába forduló novellatípust, mely majd Nagy Lajos, Bíró Lajos, Gelléri Andor Endre, Örkény István, Hajnóczy Péter prózájában csúcsosodik ki. Ady rendkívüli érzékkel ábrázolja az emberi lélek mélyéről előtörő, racionálisan gyakran magyarázhatatlan indulatokat és szenvedélyeket, de figurái mindig és mindenhol pontosan körülhatárolt társadalmi háttérrel rendelkeznek. Történetei így sohasem fikcionált közegben lebegnek, de izzásuk és visszafojtott szenvedélyességük megakadályozza, hogy lesüllyedjenek a hétköznapi valóság naturalisztikus mocsarába. Kötetünk novelláit azokból az írásokból válogattuk melyek az utolsó évek gyűjtemények köteteiben nem jelentek meg.

Ady Endre - Levél ​a végekről
Az ​idilltől a tragédiáig: ezen az elgondolkoztató és mindenképpen személyes drámákról tanúskodó íven helyezkednek el Ady Endre erdélyi versei. Ennek a személyes érzésnek az ívelését kívánja bemutatni a jelen válogatás, amely a költő születésének százharmincadik évfordulója alkalmából kerül az olvasó kezébe.

Ady Endre - Séta ​bölcsőhelyem körül I-II.
Ady ​Endre számos alkalommal megénekelte szeretett szülőfaluját és családját. Ha otthon volt, reggelijét elköltvén gyakran tett sétát a faluban, a temetőben, a határban, majd a filagóriában megpihent, s írni kezdett. Otthoni időzése alatt publicistaként éppúgy ellátta újságjait tudósításokkal, mint költőként versekkel, íróként elbeszélésekkel. Édesanyja, Pásztor Mária, nevelőapjától, nemes Kabay Gábortól örökölte azt a paticsfalú házat, melyben azután férjével, diósadi Ady Lőrinccel családot alapítottak, s amely András fiának szülőháza lett. Az anyakönyvi bejegyzés szerint a szülők kérésére módosították az András nevet Endrére. Ady Endre nádtetős, fölújított szülőháza ma is áll. Irodalmi zarándokhely. Ady élete végéig ragaszkodott szülőfalujához. Amikor csak tehette, hazautazott, hogy zaklatott fővárosi, párizsi hónapjai után megnyugodjék. Szerették az emberek, és ő is szívesen beszélgetett velük; beleszőtte őket írásaiba; hisz az életük nem volt mindennapi. A falu társadalmának minden rétegével megtalálta a közvetlen kapcsolatot. Érmindszentet egyszer kicsiben Magyarországhoz hasonlította, mondván, élnek itt magyarok, oláhok, svábok; görög katolikusok, reformátusok, római katolikusok, de még mózeshitűek, azaz zsidók is. Mindez egy maroknyi kis falucskában.

Ady Endre - Ady ​Endre összes novellái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - Színház
"Az ​élet, mondjuk: Élet vagy viaskodásba űz bennünket, vagy megengedi, hogy álmodjunk. Az emberek az álmokat szeretik jobban, s az álmodók különbek, mint a viaskodók. A művész, mondjuk: Művész, az emberi lélek e kétútúságának Herkulese, s ha amit mondunk, a szavak olcsó játékának tetszik is: viaskodva álmodja, vagy álmodva viaskodja át az életet. A színpadról pedig szintén csak az merjen hozzánk szólni, ki két kálváriát járt. Hozzon a viaskodásból többet, vagy az álomból, nem bánjuk, de hozza az élet nagyszerű teljességét." (Ady: Magyar ciklus)

Ady Endre - Ady ​Endre összes versei
Ady ​óriási tehetségű volt. De még óriásibb ösztönű. Olyan tragikus beállítottságú költő, aminőket a magyar történelemnek csak legbaljóslatúbb korszakai neveltek. Örökségének ereje nem kisrészt abban van, hogy maga is örökséget vett át. Különös élességűre Zrínyi óta van fölhangolva egy húr a magyar lírán: a nemzeti pusztulás veszélyét mondja, s ellene a segítséget kéri. Ady legmesszehangzóbban ezt a húrt tudta verni, maga is pusztulóban. Sirályhangjai letorkolására, míg élt, a szolgák kórusának a Himnusz-t kellett harsognia. Senki nem volt oly közös gazdája az őriznivalónak és végeznivalónak, mint ő. Ady mindmáig ő a legszívósabb összekötő a múlt és a remény közt. Illyés Gyula

Kollekciók