Ajax-loader

Kárpáti Kamil könyvei a rukkolán


Kárpáti Kamil - Trombitás ​Ali és a gyerekrablók
Emlékeztek ​még Trombitás Ali cirkuszalapítására? Trombitás Ali most nagyobb fába vágta a fejszéjét. Egy augusztusi éjszaka - hihetetlen körülmények között - a Csorba utcából elrabolták Babát, Jancsi pöttöm barátnőjét. De Alinak most nemcsak a jó barát és vetélytárs Doktor Kemény Miklós éles eszével kell versenyeznie a bűntény kiderítésében, hanem a Csorba utcába betoppanó két marcona rendőrrel is, a vízilóábrázatú Hass Vendel őrmester úrral és a kukoricajancsi járású Talabér Ignác tizedes úrral. Ők ugyanis csapdát állítanak Baba elrablóinak, aminek egészen elképesztő eredménye lesz: Doktor Kemény Miklóst fogják le, s éppen amikor - vérbeli mesterdetektívhez méltón! - már megoldotta a rejtélyt. Az olvasó előtt az izgalmas cselekménynél is izgalmasabb színtere e történetnek a kis hősök lelkében tárul föl. A jótett és a rossz közötti csöppet sem könnyű választás képessége, barátság, szerelem, becsület forog kockán - életre szólóan nagy a tét! Ettől válnak Trombitás Aliék s e könyv legtitokzatosabb rejtelmei és legnevettetőbb helyzetei az olvasó boldog és tanulságos élményévé.

Kárpáti Kamil - Hogyan ​kezdődik a szerelem?
Az ​idén 80 éves Kárpáti Kamil a 90-es évek elején a Móra Kiadónak írta lírai-humoros két kisregényét arról, hogy vajon a szerelem, az első szerelem mennyire változtat meg bennünket, s mindebből mi (mint az érintettek) a környezetünk, barátaink mit vesznek észre...

Kárpáti Kamil - Égjáró ​Trombitás Ali
A ​párizsi világversenyre induló repülőgép kényszerleszállást végez Bábel bácsi trafikjánál. Ami a gép utasainak balszerencse, az a gép körül tolongó Csorba utcaiaknak soha nem látott, hollywoodi színjáték. Trombitás Alinak (az egykori cirkuszigazgatónak és mesterdetektívnek) pedig beteljesíti álmai netovábbját: pilótainas lesz! De nem marad el Ali mögött a többi kis boldogságkereső sem, Mézcsöppentő Jolán, Doktor Kemény Miklós, Olaszi Baba és a sintértelep megszállásakor kitört lányuralom két hőse, Irma s az újonc Csütörtök Gizu, akik mindannyian régi jó barátok Trombitás Ali kalandjainak eddig megjelent két könyvéből. Nevettető és szorongató helyzetben, izgalmak között osztják meg legtitkosabb gondolataikat is a hozzájuk hű olvasóval.

Kárpáti Kamil - Kísértet! ​Kísértet!
Szvetozár, ​az öreg matróz megígérte... Lala, Lola, Lili, Lulu és barátaik izgatottan készülnek a nagy kirándulásra a Halleluja szigetre, hisz egy világlátott tengerész csak nem ülteti fel őket? Az első nagy csalódás után jön a nagy nyomozás, amelyben még kísérteteknek is jutna szerep, ha... Nos hát, van-e Halleluja sziget, és ha igen, merre? Amíg rokonszenves kis hőseink megtalálják ábrándjaik szigetét, sok vidám és szívmelengető kaland esik meg velük, még utált tanáruknak, Papundekli Jenőnek a sorsa is nem várt fordulatot vesz.

Pfitzner Rudolf - Kárpáti Kamil - Tollas Tibor - Tóth Bálint - Füveskert ​1954-1996
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kárpáti Kamil - Örök ​arcunk - 1956
Az ​1956-os év nekem Márianosztrán, a szigorított börtönben kezdődött. Az év verseiből 18 ott született január és október 27-e között. (Október 28-án a forradalom mellé állt határőrség kikényszerítette a politikai rabok szabadítását.) A két korábbi vers közül a G. A. úr(fi) szökése Vácról Nosztrán, de az 1955-ös év elején termett, zord januárban; a másik pedig nem is Nosztrán, hanem 1954 tavaszán Vácon, amikor még mindhárman (Gérecz Attila, Béri Géza, a Vers, halhatatlan címzettje, és én is) a váci börtön „füveskerti” költői közé tartoztunk. Még egy váci füveskerti társam üthetné fejét föl túlvilági kóborlásai közben, ha jobb dolga nem akadna: Szathmáry György a Három ösztövér angyal c. vers ajánlására. Bérit és Szathmáryt – Gérecz mellett – azért emelem ki nyitó ciklusom versei közül, mert nélkülük nem ünnep nekem az Ünnep. (Irodalomtudósok és történészek számára tárgyszerűbb megfogalmazásban: Andrássy út 60-ok, Recskek, Vácok, Márianosztrák – és a váci füveskertiek nélkül nincs 1956 forradalma és szabadságharca.) Gérecz Attila nélkül pedig legfőképpen nincs. Hogy miért, azt könyvem utolsó (legtestesebb) ciklusának 8 prózájában kifejtem. Ajánlom is ritkaságához méltó becsben tartott olvasómnak, hogy a prózával váltogatva olvassa a verseket (hiszen mindjárt a legelső esszé, a Relief egy fegyházról c. könyvem itt közölt utószava portréval szolgál Géreczről, Bériről és Szathmáryról).

Kárpáti Kamil - Mindannyian ​szomjazunk
Az ​életműkiadás legelső kötete A tengerre vetett ágy volt, 1993-ban jelent meg, négy évvel aztán, hogy az ÉS kritikusa megtisztelően „a szerelem és a szeretet költőjének” nevezett. Magam is 64. évem végén (az előszóban) azt tartottam fontosnak, hogy könyvem „a szerelemről szól, illendőn ahhoz, aki míg élt, szókratészi értelemben: megaláztatás nélkül a szolgája lehetett”. Egy másik kritikus azonban megintett, nem is a könyvemért, hanem azért, ami kimaradt belőle. A ’60-as évek szerelmes verseit kérte számon. Most, a 13. kötetben keríthettem sort rájuk. (65.p. – 91.p.) Hogy csak most? – Ódiumát eszem ágában sincs vállalni. Emlékszem a rendszerváltás utáni első MKA-elnök gúnyos hangvételű kérdésére a ’90-es évek elején. (Elnök? Helyesebb alnoknak neveznünk kollégájával, a teljesen elvámolt NKA-alnokkal együtt… ám az elalnok utóbbira még inkább illenék.) Levelében kérdezett, melyben elutasította a Magyar Könyv Alapítványtól kért támogatást életműsorozatom elindítására. „Hát hány kötetből fog állni az az életmű?” Meggyőződése munkált hangjában; biztosra vette, ha nem ad pénzt, életmű sem lesz. Azóta ugyan az MKA élén az alnok-elnök többször cserélődött (ahogy másutt is), de a diktatúrákból megörökölt kontraszelekció ugyanúgy zöldül, mint „korszerű” feudalizációnk parlagfüve. Korunk címernövénye. A XXI. század a költészetet írtja e gyom helyett. Arcátlansága ma már akkora, hogy a gyomot nevezi ki költészetté. A társadalomból kivetett költészet szemszögéből mostanság ennyi a panoráma. „Emlékezésül, ez a Föld: / két ágyúcső összeragadt / köpi egymásba szüntelen /mit beletöm két félteke. / S eves benne a töltelék.” – K. K.

Gí (Lőkös Margit) - Kárpáti Kamil - Utcák ​alatti utcák
Részletek ​Gí bevezetőjéből: Utcák alatti utcák - Velence c. Kárpáti Kamillal (hatodik) közös vers-fotóalbumunknak egyedülálló újdonsága: a víztükör általi átváltozások mindig káprázatosan sokrétű, hol meghökkentő, hol mulattató, csúfondáros vagy szem-nem látta szépségű megörökítése. A valóságot fotózom, a valóságban van több síkja a történetnek, melynek az ember a főszereplője. A metamorfózis vele esik meg, ő változik hol groteszk angyallá, hol szörnnyé, a férfi nővé, a nő férfivá, s mindenféle bizarr élőlénnyé, alakká... Természetesen a közeg Velence, a víz, a vízen közlekedő vaporetto, melynek ablakaiban izgalmas szürreális világ jelenik meg: a valóságban egymásra vetült képek: "kint és bent, előttem és mögöttem" síkjai tárulnak elém ugyanabban a pillanatban. ... A festészet életem része,... (A szerző)

Kárpáti Kamil - Trombitás ​Ali cirkusza
Egyetlenegy ​világ van, az, amelyikben élünk, A legszebb mesék, a legcsodálatosabb történetek nem az Óperencián túl, hanem mindig itt és most, velünk történnek. Nemrég nagy sétát tettem az egykori színhelyen. A világ számomra legcsúnyább külvárosában kóboroltam. De azon a téren, ahol elüldögéltem, ócska hinta nyikorgott alattatok, és a térdig lesüppedt párkányú ablakokon itt is, ott is gombócként az üvegre lapított gyerekkorok szimatolták a kiszökés lehetőségét, a százszor édes, kalandos szabadság illatát. Ezt a mesét, bár nem az Óperencián túlról érkezik, hanem a tőszomszédságból, az elhajított gumiabroncsokkal, rozsdásodó pléhhordókkal koszorúzott külvárosból, én mégis hiszem, hogy barátilag olvassátok.

Kárpáti Kamil - Kárpáti ​Kamil összes versei I-II.
A ​két kötetes gyűjteményben Kárpáti Kamil verseit olvashatjuk.

Kárpáti Kamil - Relief ​egy fegyházról
Kárpáti ​Kamil életmű sorozatának második kötetét, válogatott börtönverseit tartja kezében az olvasó. A költő huszas éveiben 7 és fél évet töltött börtönben. Előszavában fölsorolja az Akkori Magyarország lehirhedtebb politikai börtöneit. (köztük Recsket és a márianosztrai szigorított börtönt), ahol fogvatartották. Sok versét ávéhások égették el, sok verse vécépapírra tűvel róva vészelte át a szürnyű éveket, amíg aztán a váci börtön egyik foglára (a hálás költő a nevét is nyilvánosságra hozta: Mókus tizedes) eljuttatta az Édesanyához Aki ismeri a költő útját - ha csupán A tengerre vetett ágy, a válogatott szerelmes versek idén megjelent kötetéből is -, már nem tud csodálkozni azon, hogy börtönverseinek milyen meghökkentő a sorsa. Az első Füveskert antológiát (mely a váci börtönben született) még az ő verseivel vezették be. A későbbi kiadásokban, de különösen a más nyelvekre fordított Füveskertben csupán egy-két verse olvasható azzal az életrajzi adattal, hogy az 1956-os forradalomban ő is eltűnt. Még meghökkentőbb, hogy ezt az adatot akkor sem javították ki, amikor a költő 1971-es (második) itthoni kötete nem csupán azt tette egyértelművé, hogy mégsem tűnt el 56-ban, hanem az olvasó számára először nyújtott alkalmat, hogy börtönverseit - nem álcázva, hanem évszámozva és mostani kötetünk címével ellátva itthon is megismerhesse. Meghökkentő, hogy a diktatúra közepén Budapesten jelentek meg ezek a versek. De az is, hogy Nyugaton ettől sem került elő Kárpáti Kamil. A legmeghökkentőbb, hogy bár a költő itthon 1977-től sorozatban jelentette meg börtönverseit - és négyszer azonos cikluscím alatt! -, a velük foglalkozó recenziók ellenére még a 80-as évek végén sem vették tudomásul létezésüket az irodalom "mérvadó köreiben". Ahogy Kárpáti válogatott szerelmes versei nem a megszokott értelemben azok, hanem az élet egészét hordják magukban, ugyanúgy börtönversei sem a megszokott értelemben börtönversek. Előszavában ő is utal erre, amikor az egyszer börtönbe került lélek "örökös fogságáról" ír, és fölteszi a kérdést, hogy ki monhatná meg, melyik a "börtönibb börtönvers", a zárkákban vagy a kiszabadulás után írtott e. Kárpáti Kamil válogatott börtönverseinek eddigi sorsa aláhúzza A tengerre vetett ágy hátlapján föltett kérdésünket: MIÉRT?... Szándékunk változatlan: a feleletkísérleteket kötetben kívánja megjelentetni a Stádium Kiadó.

Kárpáti Kamil - A ​menyasszony vetkőztetése
Különös ​színészcsoport tart Firenzébe, egy titokzatos, bizarr fesztiválra. Többsége szépséges "vadmacska". Velük utazik Harlenoah, hódoló híve a nőiségnek és a szerelemnek. Megrészegíti a légkör érzékisége s Szeléna, a kihívó és nyugtalanító kamaszlány, kinek vonzerejébe életöröm és sötét rejtély vegyül. Harlenoáhban felidéződnek gyermek- és kamaszkor felzaklató szexuális élményei: a testi gyöngédség, romlottságot és ártatlanságot ötvöző misztériuma. S ugyanekkor legvégzetesebb ellentétük is, a testi erőszak, a szenvedés sok emléke, amit a regényhős Recsken Márianosztrán kiszolgáltatott fogolyként élt át. "A neminél mindig sokkal vadabb, brutálisabb pornográfia: a politiki hatalomé, az erotika regénysíkjait váratlanul át - és átttöri" - írja könyvének erről a tulajdonságáról a szerző, s emlékeztet: "A vérnősző diktatúra /itthon és másutt/ több millió magyart tartott börtöneiben politikai <> miatt." Szökések, fenyegetések, gyilkosságok szolgálnak keretül e reneszánsz és szürreális, nagy erejű műnek. Az író ritka értékei: a kertelést nem ismerő igazmondás és a közönségest elutasító tiszta ízlés jegyében az élet két titokzatos és agyonhallgatott komponense feszül egymásnak: a politikai hatalom legalitását élvező agresszivitás és a nemiség, amely egyszerre iszonytató és emlekedetten nemes. Harlenoah semmi mást, csak gyöngédségét szegezheti szembe az erőszakkal - s lám, hatalma van a hatalom fölött..

Kárpáti Kamil - Próbaakasztás
Kárpáti ​Kamil az '56-os forradalom 60. évfordulójára megjelent kötetében Az Isten háta fekete regényhősének, Ékes Andrásnak az 1956. decemberi budapesti asszonytüntetésen lelőtt szerelmétől a Próbaakasztás c. novella gazember antihőséig: rabtartók és rabok végtelen haláltánc-sorozatával a szenvedésnek és szabadságakaratnak állít magasrendű emléket. Kárpáti Kamilhoz szorosan kötődő kongeniális festőtársai Rátkay Endre és Gaál Imre (mindhárman az ÁTLÓK Művésztársaság alapítói) nagyerejű festményeivel díszítettük könyvünket.(Az Új Átlók Művészeti Társasággal közös kiadvány)

Kárpáti Kamil - Nóka ​történetei
Ugyan ​a Nóka történetei hivatalosan gyermekvers-kötet, hiszem, hogy mind a versek, mind a képek, mind ezek együttműködése a könyvben világossá teszi az ilyenfajta beskatulyázás felesleges voltát. Itt a versek és a képek saját karakterükből élnek, bármely korosztály olvasói és nézői számára kellő kutatnivalóval rendelkeznek. Az írások telített nyelvezete és a grafikai túlzsúfoltság egyszerre hagyja elveszni az olvasót Nóka álom-világában és biztosítja őt egyfajta soha-el-nem-tévedésről. Ugyan a versek és a képek önmagukban is értelmezhetőek volnának, ebben a kötetben hatásuk megmásíthatatlanul összeforr, lapról-lapra az olvasó egyszerre szembesül szöveggel és képpel, így elmosva a határokat a két médium között. Ez az elmosódás persze híven tükrözi azt az álom-világot, amelyet Nóka teremt meg magának, beszélő Treffel, repülő hintákkal, sárkányos mélységekkel és csillagos magasságokkal. Akárcsak a versekben és a képeken, Nóka világában szabadon rendeződnek idők és terek, egészen addig a pontig, amíg már eldönthetetlenné válik, hogy a szövegek és grafikák hordozzák-e Nókát, vagy Nóka hordozza-e őket. Talán nem is véletlen, hogy a tükör többszöri visszatérője a műveknek, hiszen sokszoros reflektálással van dolgunk; Nóka, a versek, és a képek, mind-mind látszanak egymásban, s az olvasó ebbe a tükör-labirintusba érkezik.

Kárpáti Kamil - Gaál ​Imre világa
Gaál ​Imre (1922-1964) festő- és grafikusművész. Németh Lajos írta róla halála után: „A tragikus sorsú Gaál művei öntépő emberi dokumentumok egy nagyfelkészültségű ember küzdelme önmagával és a korral.” Az 1960-64 között működött Átlók egyik alapítója volt. „Kondorbélai nagyságú, fontosságú, alaphelyzetű, lényeges életmű Gaál Imréé. (Losonci Miklós) „Vitathatatlan rangot vívott ki magának a modern magyar festészetben.” (Harangozó Márta) „Könyvem minden sorával, megjegyzéseimmel hozzájárulni szerettem volna [a műtörténészek] Gaál Imre művészete körüli munkálkodásukhoz.” – írja Kárpáti Kamil , e könyv szerzője, Gaál egykori barátja, művészetének legautentikusabb ismerője. Az album 144 A/4-es oldalon, a Stádium Kiadótól megszokott módon rendkívül igényesen, magas színvonalú kivitelben 26 színes üvegablak-fotót, 45 színes festményt és 33 grafikát mutat be.

Kollekciók