Raffai Sarolta könyvei a rukkolán

Raffai Sarolta - Morzsahegyek
Kamasz-regény: ​a fiú-hős rosszul tanul, megbukik, otthon idegennek érzi korán meghalt édesapja hiányát, édesanyját sokig idegenül, gyanakodva nézi, barátai nincsenek, társasága inkább rossz, mint jó, kamasz-szerelme sutává teszi. Nevelés-regény: a fiú-hősből ipari tanuló lesz egy autójavító műhelyben; új feltételek között, más közösségben kell emberré válnia egy értelmiségi pályának sikertelenül nekiindult, gimnáziumból "lecsúszott" tizenhat évesnek: bizonyítania, hogy nincs "lecsúszás", nincs ezt jelentő nevelési és iskolai rangsor. Társadalmi regény: a műhely közösségében tanulótársakkal, tanulmányi főnökkel, szakmunkással, mesterrel kell megvívni, megegyezni, megértésig eljutni. Egy erőpróba regénye, a próba során olyan feszültté váló konfliktussal, amely majdnem kamasz-tragédiába torkollik. Hogy mégsem az, az a fiú-hős átalalakulásán múlik: a veszély pillanatában már inkább férfi, mint fiú.

Raffai Sarolta - Legyen ​krizantém
Raffai ​Sarolta novellás kötetében a 17 elbeszélés közül az egyikben a történet kezdetén az öregedő vállalatvezető "felszedi" autójába a csinos, fiatal lányt, hamar megegyeznek, s már viszi is a hétvégi üdülőjébe. Banális történet, ám Raffai nem egy "egyszeri kalandot", az öregedő igazgató kellemes hétvégi szeretkezését akarta megörökíteni. A lány szeret egy hozzáillő fiatalt, célja nem más, mint az igazgatót felhasználni, hogy lakást kaphasson és szerelméhez férjhez mehessen. Ezért erőszakolja a hétvégi egyszeri, ha kell, ismétlődő kalandot. A férfi viszont teljesen érzéketlen egy másik ember - ebben az esetben az elkeseredett fiatal lány - érzelemvilágával szemben.

Raffai Sarolta - Vasderes
Raffai ​Sarolta csaknem tíz év drámai munkásságából válogatta össze kötete anyagát. Mind a négy darab: az Egyszál magam, a Diplomások, az Utolsó tét és a Vasderes mai valóságunk átfogalmazására vállalkozik. Hősei egyszerű emberek, de nagy szenvedélyek fűtik őket: eszme és gyakorlat, etikum és élet egyezéseit s eltéréseit próbálják megfejteni. Vidéki értelmiségiek, a vidéki közélet irányítói és hangadói. Folytonos vajúdáson és gyötrelmen átmenő életsorsukban, a bonyolult élethelyzetekben Raffai Sarolta jellem és hatalom kölcsönhatásának ábrázolására vállalkozott, a hatalom kínálta lehetőségeket és buktatókat veszi szemügyre.

Raffai Sarolta - Asszonyok ​a Virág utca négyben
"Meglehet, ​szebb volna az élet, ha az ember minden szépségre fogékony lélekkel jönne erre a világra. Talán így is van. Talán mindenki ráébred egyszer, mi az, ami mellett úgy futott el hamis örömöt szerezni, hogy szívébe fogadni soha nem próbálta igazán. Holott övé is lehetett volna a világ minden szépsége akár." Asszonyi sorsok összevetése, elemzése, egy költőnő stílusában.

Raffai Sarolta - Föld, ​ember, folyó
A ​regény hőse, Sebestyén Marci, egy Kalocsa környéki kicsiny falu termelőszövetkezetének országos hírű elnökeként meséli el életének kanyargóit. Mindazt, ami vele és körülötte az elmúlt fél évszázadban megesett. Egy ember életmérlege, magaszámvetése, mely túlnövi az egyediségében bár végtelen, mégis parányi világot, és bevilágít egy felbomló. alakulásában sok szépet és még több torzat felmutató életformába: a mezőgazdasági ipari forradalom új és új ellentéteket szülő kérdéseibe. A kilenc-tíz éves hős emlékeinek idézése bontja ki a harmincas évek végének, negyvenes évek elejének faluképét. A korán munkára fogott, a háborús években az apa frontszolgálata, majd fogsága miatt az önerejére maradt gyermekember gondterhes hétköznapjai, nehéz kenyérkereső munkája, az irgalmatlan sorshoz igazodó, hamvába holt ábrándjai, a kamaszként felnőttgondokat hordozó gyermek gazdaálmai szinte a nyers valóság formájában tárulkoznak elénk. A magát hadiözvegynek vélt anya boldogságkeresése, a hadifogságból fél lábbal hazatért apa öngyilkossága, élet- és tetterőtől duzzadó nagyanyja becsvágykorbácsoló intelmei, ám konvenciók alakította bölcselmei magányos ember formálnak hősünkből, és korán kialakítják benne azt a tévhitet, hogy az ember pusztán önerejére támaszkodhat az irigy, ellenséges külvilággal szemben. Sok kudarc, zsákutca, fel nem ismert lehetőség (talmi felszíni siker munkában, szerelemben) után tanulja meg csupán, hogy egyéni érvényesülés, önnön becsvágyunk kiélése csak egészséges közösségi élet feltételei között valósítható meg.

Raffai Sarolta - Megtartó ​szerelem
"A ​novembert csak a magányos lelkek hiszik végzetesen szomorú hónapnak. De a magányra ítéltek szomorkásak a legszebb májusi napokon, estéken is. Nem az évszakokkal nehéz megbékélni, sokkal inkább az egyedülvalósággal. Azzal lehetetlen."

Raffai Sarolta - Menekülők
Lehetséges-e, ​hogy két megfáradt embernek a szerelem ad új erőt a terhek továbbhurcolásához? Vagy még kietlenebb magány vár rájuk az egymásra találás után? Ágoston Péter és Kővágó Zsófi életünknek egy olyan hullámvölgyében találkoznak, amelyből - úgy vélik - nincs kiút. Mindketten keserűek, magányosak. S már nem is fiatalok. Emberi kapcsolataikban, munkájukban holtpontra jutottak. A pihenés, a kikapcsolódás, az erőgyűjtés reményében utaznak el - egymástól függetlenül - két hétre. Találkozásuk mintha új lehetőségeket ígérne. De vajon a maguk teremtette ketrec-életet képes lesznek-e kiszabadítani a rácsok közül?

Raffai Sarolta - Jöhetsz ​holnap is
A ​szerelmes éjszaka után vidáman ébred Meskó Mari, a harmincnyolc éves asszony. Szíve tele reménnyel, húsz év keserűségét egy boldog éjszaka agyából, szívéből kimosta. Céltudatos, elszánt, menne a férfival akárhová, azonnal, habozás nélkül hátat fordítana eddigi életének. Úgy érzi, dolga van még az életben, s hogy jóvá fordulhat minden. Húszévnyi kicsinyes gyávaság után most a hisztériás, fontolatlan bátorság tombol benne. Eddig szinte az utcára kimenni is gyámolatlan volt, most indulna rögtön fejjel a falnak. Megtörténhet ilyesmi? Egyetlen boldog éjszaka tisztázhatja a megalkuvó múltat, ellensúlyozhatja a hazugságban töltött hosszú éveket? Mindenért fizetni kell. Múltunk része életünknek, rossz ruhaként ledobni lehetetlen. A számlát rendezni kell: van ki boldogságával, esetlen életével is fizet.

Raffai Sarolta - Egyszál ​magam
Gondoltam, ​érted az idők szavát - mondja Annának a kétévi távollét után hazatért férj, Molnár Gábor. De ő maga vajon érti-e? Helyt tud-e állni ez a gyenge jellemű férfi iskolaigazgatóként, kiemelt káderként, ember tud-e maradni hatalommal a kezében? Raffai Sarolta kíméletlen őszinteséggel mutatja be Molnár Gábor züllését: hogyan válik az igazgató - hatalmával visszaélve - csalóvá, tolvajjá, szoknyavadász csirkefogóvá. A regény igazi főhőse azonban mégsem ő, hanem a feleség, Kuti Anna. Anna nem úgy érti, mint férje az Idők - az 50-es évek - szavát. Ő a becsület, az emberi tisztesség szavát követve akar élni, és próbálja újból és újból kirángatni férjét a posványból - hasztalan. Sőt egyre jobban besározódik ő maga is. Egy gyönyörűen induló, tiszta szerelem még menedék lehetne számára, de ezt is megmételyezi a hazugság. Mégsem adja meg magát, vállalja a végső és a számára egyetlen lehetséges kiutat.

Raffai Sarolta - Didergő ​ének
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Raffai Sarolta - Utolsó ​tét
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Raffai Sarolta - Részeg ​virágzás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Raffai Sarolta - Ne ​félts, ne félj
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Raffai Sarolta - Rugósoron
Raffai ​Sarolta az izzó tehetségű írók közül való. Nem ismer, nem akar középutat ismerni. Hősei összekoccanásait, összeütközéseit minden esetben drámai tisztaságúvá igyekszik csiszolni: ez a törekvése találkozhat lelkesedéssel, bíráló szóval az olvasóközönség részéről - mindegy, jogosságát csak elismerni lehet. S amint a meglátott, megfigyelt konfliktusok alakítják az író egyéniségét, úgy alakítja az írói egyéniség, vérmérséklet is hőseinek jellemük lényegéből fakadó megnyilvánulásait, azt mondhatnánk, viselkedésüknek hőfokát. Raffainál a közélet minden apró-cseprő vagy éppenséggel nagyobb horderejű ügye is a magánéletbe vág, avatkozik, tartozik, s a magánélet problémái is mindannyiszor közéleti jelentőségűvé nőnek. Az úrhatnám vidéki intelligencia, az elmaradott falusi viszonyok ártatlan-zsarnoki őrizői, a rosszul sikerült házasság robotjába törődő, a csupán lázadozó asszonyok, az erkölcs mércéjével mérve igazságtalanul eloszló életörömök - mindez egyként politikai és erkölcsi kérdéshordozó Raffai Sarolta novelláiban.

Raffai Sarolta - Egyszeri ​kaland
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Raffai Sarolta - Egyszál ​magam / Morzsahegyek / Jöhetsz holnap is
Egyszál ​magam Gondoltam, érted az idők szavát – mondja Annának a kétévi távollét után hazatért férj, Molnár Gábor. De ő maga vajon érti-e? Helyt tud-e állni ez a gyenge jellemű férfi iskolaigazgatóként, kiemelt káderként, ember tud-e maradni hatalommal a kezében? Raffai Sarolta kíméletlen őszinteséggel mutatja be Molnár Gábor züllését: hogyan válik az igazgató – hatalmával visszaélve – csalóvá, tolvajjá, szoknyavadász csirkefogóvá. A regény igazi főhőse azonban mégsem ő, hanem a feleség, Kuti Anna. Anna nem úgy érti, mint férje az Idők – az 50-es évek – szavát. Ő a becsület, az emberi tisztesség szavát követve akar élni, és próbálja újból és újból kirángatni férjét a posványból – hasztalan. Sőt egyre jobban besározódik ő maga is. Egy gyönyörűen induló, tiszta szerelem még menedék lehetne számára, de ezt is megmételyezi a hazugság. Mégsem adja meg magát, vállalja a végső és a számára egyetlen lehetséges kiutat. Morzsahegyek Kamasz-regény: a fiú-hős rosszul tanul, megbukik, otthon idegennek érzi korán meghalt édesapja hiányát, édesanyját sokig idegenül, gyanakodva nézi, barátai nincsenek, társasága inkább rossz, mint jó, kamasz-szerelme sutává teszi. Nevelés-regény: a fiú-hősből ipari tanuló lesz egy autójavító műhelyben; új feltételek között, más közösségben kell emberré válnia egy értelmiségi pályának sikertelenül nekiindult, gimnáziumból „lecsúszott” tizenhat évesnek: bizonyítania, hogy nincs „lecsúszás”, nincs ezt jelentő nevelési és iskolai rangsor. Társadalmi regény: a műhely közösségében tanulótársakkal, tanulmányi főnökkel, szakmunkással, mesterrel kell megvívni, megegyezni, megértésig eljutni. Egy erőpróba regénye, a próba során olyan feszültté váló konfliktussal, amely majdnem kamasz-tragédiába torkollik. Hogy mégsem az, az a fiú-hős átalalakulásán múlik: a veszély pillanatában már inkább férfi, mint fiú. Jöhetsz holnap is A szerelmes éjszaka után vidáman ébred Meskó Mari, a harmincnyolc éves asszony. Szíve tele reménnyel, húsz év keserűségét egy boldog éjszaka agyából, szívéből kimosta. Céltudatos, elszánt, menne a férfival akárhová, azonnal, habozás nélkül hátat fordítana eddigi életének. Úgy érzi, dolga van még az életben, s hogy jóvá fordulhat minden. Húszévnyi kicsinyes gyávaság után most a hisztériás, fontolatlan bátorság tombol benne. Eddig szinte az utcára kimenni is gyámolatlan volt, most indulna rögtön fejjel a falnak. Megtörténhet ilyesmi? Egyetlen boldog éjszaka tisztázhatja a megalkuvó múltat, ellensúlyozhatja a hazugságban töltött hosszú éveket? Mindenért fizetni kell. Múltunk része életünknek, rossz ruhaként ledobni lehetetlen. A számlát rendezni kell: van ki boldogságával, esetlen életével is fizet.

Raffai Sarolta - Diplomások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.