Ajax-loader

Kosáry Domokos könyvei a rukkolán


Kosáry Domokos - Napóleon ​és Magyarország
"A ​dráma két főszereplője közül az egyikről kitűnt, hogy a valóságban nem vállalja azt, amiről szavakban, kesergőn, fenyegetőzve, dicsekvéssel is, annyit fogadkozott. A másik pedig, akinek gesztusa oly hősinek, világot szakasztónak indult, de végül, tétován, a levegőben megállt... már kezdett pusztán pórul járt cselszövőnek látszani."

Kosáry Domokos - Széchenyi ​Döblingben
Száz ​éve foglalkoztatja a történészeket. Megőrült-e Széchenyi 1848 nyarán? Meggyógyult-e a döblingi tébolydában? Mennyire mérte föl személyes helyzetét, Magyarország 48 utáni lehetőségeit és az európai erőviszonyokat, volt-e új mondanivalója az öreg Széchenyinek? Valóban összeesküvés színhelye volt-e dr. Görgen elmegyógyintézete? S végül: mi okozta Széchenyi végső, a halálba vezető összeomlását?

Kosáry Domokos - Újjáépítés és a Polgárosodás 1711-1867
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bajkó Mátyás - Komlósi Sándor - Kosáry Domokos - Köpeczi Béla - Mészáros István - Orosz Lajos - A ​magyar nevelés története I.
A ​régebbi és újabb neveléstörténeti kutatás eredményeit összefoglaló fejlődés szem előtt tartásával az államalapítástól 1849-ig tekinti át a magyar nevelés történetét. Bemutatja a különböző korok oktatási, oktatáspolitikai törekvéseit, az intézményes nevelés, az iskola szervezeti változásait, hálózatának kiépülését. Vizsgálja az iskolai oktatás és nevelés tartalmának és módszereinek fejlődését, a tankönyveket és egyéb segédeszközöket, a tanítók képzését és az iskola belső világának változásait. Igyekszik pontos és megbízható képet adni az iskolai oktatás és nevelés koronként változó gyakorlatáról, valóságos helyzetéről. Végigkíséri a hazai pedagógiai gondolkodás fejlődését, a nevelés tudományának kiformálódását.

Kosáry Domokos - Bevezetés ​a magyar történelem forrásaiba és irodalmába I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosáry Domokos - A ​chilloni fogoly
Az ​idén lenne százéves Kosáry Domokos (1913-2007), a Magyar Tudományos Akadémia néhai elnöke (1900-1996). "A chilloni fogoly" című, könyvritkaságnak számító börtönnaplójának és "A történelem veszedelmei" című kötetben (Magvető, 1987) megjelent, néhány ma is időszerű tanulmányának újrakiadásával rója le tiszteletét előtte, emlékezésül, az általa 1992-ben életre hívott Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. A kötet megrendítő példája annak, hogyan épített ki magának a börtönben "belső erődvonalat" a nemzetközileg elismert, ám itthon 1949-től a szakmából hosszú időre kiszorított történész - a történelemre "meg nem sértődve", meggyőződését soha fel nem adva. Ars poeticáját így fogalmazta meg: "A kutatót felelőssége és szakmai tisztessége nemcsak arra kötelezi, hogy bonyolult igazságokat elfogadjon, hanem arra is, hogy kritikai vizsgálat és viszonyítás nélkül, pusztán tekintélyi alapon ne fogadjon el "igazságokat". Hogy ragaszkodjék az ellenőrzés, a meggyőződés, a meggyőzetés jogához. S hogy se kedvezés reményében, se meghunyászkodásból, se érdekből, se a könnyebbség kedvéért ne fogadjon el olyasmit, amiről megbizonyosodva nincs. Mindezzel persze néha magára vonhatja (Kossuth szavával) a "hatalmasok komor tekintetét". Nehézségek közé kerülhet, de ezt amúgy sem tudja mindig elkerülni. Igazi feladata (...) az, hogy a kutató felelősségével, tisztességével végezze munkáját. Meghajoljon az igazság előtt. Ne hajoljon meg, csak az igazság előtt".

Kosáry Domokos - Magyar ​külpolitika Mohács előtt
"Kissé ​már az is furcsa volt, hogy 1501. jún. 1-én II. Ulászló személyesen búcsúztatta és ajándékokkal halmozta el a hazainduló török követet, mintha e barátságos gesztussal is jelezni kívánta volna, hogy részéről a háború nem lesz komoly."

Kosáry Domokos - Művelődés ​a XVIII. századi Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosáry Domokos - Újjáépítés ​és polgárosodás 1711-1867
Vajon ​lehetséges-e ideológiai-politikai előírások és propaganda nélkül nemzeti történeti szintézist írni? Vajon milyen az a nemzeti történelem, amelyik nem a közjogi, párt- és államhatalom alakulására vagy éppen az osztályharcos szemléletre építi a múltat? Egyáltalán, lehet-e másként írni és beszélni a múltról, mint ahogy ezt eddig tettük? Kosáry Domokos könyve a magyar nép 1711-1867 közötti történetéről egyértelmű válasz a kérdésekre. Bemutatja, hogy Európa történeti modelljét minden tagoltsága és sokszínűsége ellenére egy összefüggő egységnek kell tekintenünk, amelybe mint elemeinek, alkotórészeinek egyike Magyarország is beletartozott. Ismerteti a szerző ennek kapcsán a különböző nézeteket és értelmezéseket, az azokat meghatározó politikai szempontokat, s mindezeket azért, hogy azoktól a lehető legvilágosabban elhatárolja magát és az olvasót is. A korszak új szintézise éppen ezért is más szempontokat követ: megeleveníti az elvont általánosságok ismételgetése helyett az európai és a magyar történelem valós kapcsolódásait, a gazdaság a hatalmi politika, a kultúra területén. Világossá válik az olvasó előtt Magyarország mindenkori érdeke és az európai erővonalak találkozása, szembekerülése. A könyv a magyar történetírás legjobb szintetizáló hagyományait folytatja hatalmas tényanyag, az európai történelem áramlatainak egyedülálló ismeretének birtokában, olvasmányos előadásmódban.

Kosáry Domokos - Magyarország ​Európában
A ​harmincas évek elejétől-derekától foglalkoztat Magyarország helyzete a világban, közelebbről Európában, még közelebbről Kelet-Közép-Európában, ebben a régióban. Ifjúkoromtól vallom, hogy Európához tartozunk. Ez a kötet a XVI. századtól napjainkig kíséri figyelemmel, hogy az egységes, szemmel látható szabályosságokkal működő Európába hogyan illeszkedik be, és azon belül mit képvisel Magyarország. Europához való tartozása soha nem kérdéses, legfeljebb voltak olyan időszakok, amikor a külső erőszak következtében ez nem volt nyilvánvaló.Néha előbbre jutottunk, máskor nagy volt a különbség. A XIV-XV. században közelebb voltunk, a XVI-XVII. században erősen lemaradtunk, a XVIII-XIX. században jócskán felzárkóztunk. Most a XX. század végén, a XXI. század elején egy újabb felzárkózási folyamat indul. Annál is inkább kívánatos ez, mivel az ezt megelőző évtizedekben ismét elmaradtunk a fejlettebb európai régióktól. De nem arról van szó, hogy elérjük a legfejlettebb fokot, az "első osztályt", hanem, hogy felkapaszkodjunk a gyorsvonatra.

Kosáry Domokos - A ​történelem veszedelmei
"A ​történelem olyan, amilyen. A múlt nem módosítható utólag vágyálmok, ábrándok vagy éppen önkényes taktikai fogások szerint. S ha a szíves olvasók közt netán akadna, akinek ez sehogy sem tetszik így, kérem, most mindjárt tegye le ezt a könyvet, hiszen neki talán nem történészhez kellene fordulnia. Az itt közölt tanulmányok közös alapgondolata ugyanis, eltérő témájuk ellenére, hogy a történelemnek - a múlt minden szögletében - csak egy objektív valósága van, s ez megfelelő szakmai feltételek mellett kielégítően megismerhető. A feltárt valóság megbízhatóan pontos bemutatására pedig elengedhetetlenül szüksége van minden társadalomnak, közösségnek, sőt egyénnek is, ha nem óhajt saját jelenében szélütöttként tapogatózva emlékezetkiesésben élni. Az itt összegyűjtött írások vitába szállnak az olyan - régebbi vagy akár újabb keletű - téves nézetekkel, amelyek tisztánlátásunkat akkor is akadályozzák, ha olykor megszokottnak, elfogadottnak tűnnek. Magyarországot sem irreálisan, szigetként, hanem az európai fejlődés részeként, annak összefüggéseiben próbáljuk bemutatni: A történelmi megismerés csapdáiról is szó esik e kötetben, és persze a szakmai és szakmán kívüli "veszedelmek" ellen a történettudomány "védelméről" is. Az, hogy a hazai közönségben különösen nagy érdeklődés él nemzeti múltunk iránt, különböző - részint talán nem is kedvező - hatások következménye lehet. Maga a jelenség azonban mindenképpen pozitív, mert a társadalom egészséges igényét jelzi arra, hogy valóságosabban megismerve történelmét, jelenét is reálisabban mérlegelhesse. A múltat vállalni emberséggel, felnőtt nemzetként, szorongás és öncsonkítás nélkül, nem a gyengeség, hanem az erő jele, és egyben forrása is." (Kosáry Domokos)

Kosáry Domokos - Magyarország ​és a nemzetközi politika 1848-1849-ben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosáry Domokos - Bevezetés ​Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába
"A ​jelen (I/3.) kötet vállalkozásunk 1970-es kiadásának adja új, kibővített változatát. A magyarországi általános közlevéltárak fejlődésének és segédleteinek bemutatása után tételesen tárgyalja az egyes általános közlevéltárakat. A kötet második része a vármegyei levéltárakkal és arra vonatkozó iratkiadásokkal foglalkozik, felvázolja a vármegyei levéltárak történeti fejlődését, a feudális kori iratanyag struktúráját, közös segédleteiket, majd a történeti Magyarország, illetve Erdély vármegyéi, székei és kiváltságos kerületei iratanyagának jelenlegi állapotáról nyújt tájékoztatást, figyelembe veszi az elmúlt harminc év gyarapodásait és rendezési munkálatait, lehetőség szerint mindenütt feltüntetve az iratanyag használatához, a benne való eligazodáshoz szükséges nyomtatott, kéziratos és digitális segédeszközöket. Kötetünkben újdonságként kap helyet a horvátországi és szlavóniai vármegyék iratanyagának részletes ismertetése és az ezekre vonatkozó szakirodalom bemutatása."

Kosáry Domokos - Kossuth ​Lajos a reformkorban
1946-ban ​jelent meg az akkor 33 éves Kosáry Domokos könyve Kossuth Lajos a reformkorban címmel, s most, több mint fél évszázad múltán az immár csaknem kilencvenesztendős professzor új, bővített kiadásban bocsátja az olvasók elé Kossuth-biográfiáját. Megismétlődni látszik tehát az az egyszer is csak keveseknek megadódó kutatói bravúr, mikor Kosáry Domokos élete első könyvét (A Görgey-kérdés és története, 1936) 58 év után jelentősen kibővítve és továbbírva tette újra közzé (A Görgey-kérdés története, I-II. kötet, 1994.) A párhuzam azonban ennyiben ki is merül, s ha lehet, filológiailag és pszichológiailag még izgalmasabb mű született, mint az életutat eddig keretező két Görgey-könyv.

Kosáry Domokos - A ​Görgey-kérdés története I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosáry Domokos - A ​felvilágosodás Európában és Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók